"Varga Gábor reagált Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./. A magyar közgondolkodás hagyományos motívuma az írástudók felelősségének hangoztatása. Érdemes számbavenni az elmúlt öt évet. A folyamatos kivándorlás következtében csökkent a magyarság számaránya, leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora. Milyen eredményességgel valósítják meg az RMDSZ háromszintű autonómiatervezetét, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják megszervezni? Józan helyzetfelmérés szükséges. "Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben - a Székelyföldet leszámítva - szinte teljesen kimaradunk a romániai vállalatok privatizációjából." Nem életképtelen kezdeményezéseket /belső választás/ kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszer felállítását. "Az autonómiáról nem értekezni kell - az autonómiát meg kell valósítani." Nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. A román-magyar viszonyt illetően az a kérdés, ki tud-e egyezni egymással ez a két nép, mert ha nem tudjuk lerombolni a gyanakvás falát, semmit sem tudunk elérni. "Ezt a csatát lélektől lélekig, szomszédtól szomszédig, munkatárstól munkatársig kell megvívni a jövőben." Ez lenne a feladat. /Varga Gábor: Tényleg utat tévesztettünk? avagy egy sokat látott "mezei hadnagy" tűnődései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

Második kongresszusát tartotta a romániai cigány közösség, a Romák Országos Közössége, megalakították a Roma Kisebbség Kongresszusát, egy 42 tagból álló cigányparlamentet. Leszögezték, hogy a jövőben nem támogatják szavazataikkal se a magyarokat, se a németeket. A Romapárt elnöke, Gheorghe Raducanu - az egyetlen cigányképviselő - tiltakozott a most megalakult új szerveződés ellen, azzal vádolva a szövetséget, hogy pártja felszámolásán fáradozik. /Magyar Nemzet, júl. 11./

Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

"Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./ "

A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./

Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./

"Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./"

Az Európa Tanács regionális és helyhatósági kongresszusa ismét elmarasztalt Romániát. Ezúttal az önkormányzatok határkörének megnyirbálásáért, a választott polgármesterek, elsősorban az ellenzék soraiból származó polgármesterek indokolatlan leváltása miatt. Az ET bírálatára válaszolt a román rádióban Florin Radulescu, a román küldöttség vezetője: visszautasította a bírálatot, mert szerinte Romániát semmilyen nemzetközi vállalás nem köti ezen a téren. /Magyar Hírlap, nov. 11./

Dec. 12-én Alexandru Mironov ifjúságügyi miniszter fogadta az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ küldöttségét. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Mátis Jenő parlamenti képviselő, a MIT részéről Ráduly Róbert elnök és Vajda László elnökségi tag vett részt a találkozón. A téma a volt pionír- és KISZ-szervezetek tulajdonában levő ingatlanokról rendelkező törvénytervezet volt. A romániai fiatalok képviselői azt kérték, hogy a tervezet biztosítson beleszólást és döntési lehetőséget a fiatalok számára létesített intézmények igazgatásában és működésében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./

Az RMDSZ-küldöttség /Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető alelnök, Kötő József művelődési alelnök/ budapesti látogatása alkalmával jan. 25-én találkozott Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta a Markó Béla elnök vezette RMDSZ-delegációt. A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a magyar állam anyagi támogatásának az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését kell segítenie. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy az előzőévhez képest reálértékben is jelentősen nőtt a magyar kultúrnemzet részét képező erdélyi magyarság támogatására szánt összeg. A miniszter a közoktatás területén három célt nevezett meg: úgymint a tankönyvtámogatási programok, a pedagógusképzés, valamint a módszertani központok segítése. A felnőttoktatás terén a rész-, a posztgraduális- képzésre, valamint a távoktatás támogatására helyezik a hangsúlyt. Radó Péter, az MKM civil kapcsolatok igazgatóságának vezetője elmondta: februárban Bukarestben ismét összeül az a magyar-román szakértői vegyes bizottság, amely megvizsgálja, hogy a román tanügyi törvény mennyiben felel meg az európai normáknak, illetve hogyan érinti a romániai magyar kisebbség helyzetét. /Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttség megbeszélése Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jan. 24-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József művelődési alelnök. A találkozón felmérték, hogy a magyar állam miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését, hogy szolgálja a támogatás a magyar kisebbség megtartó erejét. Szóba kerültek a tankönyvtámogatás, a pedagógusképzés, a módszertani központok segítésének kérdései, a rész- és posztgraduális képzés, a távoktatás, a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény megkötésének szükségessége és a magyarországi könyvek romániai terjesztése. A sajtótájékoztatón Markó Béla jónak értékelte a magyar támogatási rendszer alapelveit. Elmondta, hogy az RMDSZ politikai támogatást vár a magyar kormánytól a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 25., 704. sz./ Az RMDSZ köszönettel fogadta, hogy a magyar kormány 30 százalékkal növeli a határon túli magyarság kulturális támogatására szánt összeget. Ez is bizonyítja, hogy valóban odafigyelnek ránk. Még akkor is fontos ez az emelés, ha voltaképpen csak a tavalyi összeg reálértékét biztosítja - nyilatkozta Kötő József a Magyar Hírlapnak, a megbeszélés után. /Magyar Hírlap, jan. 27./

Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Márc. 2-án Székelyudvarhelyen tartotta rendkívüli küldöttgyűlését a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Az ülésen az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége küldöttei, Ráduly Róbert, a MIT elnöke és Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági elnöke voltak jelen. A MIT vállalja a romániai magyar fiatalok és a Századvég Politikai Iskola közötti közvetítést. A MIT sem a Magyar Ifjúsági Világszövetségnek, sem a Magyar Ifjúsági Hálónak nem kíván tagja lenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

"Két párt egyetlen "programja" a nacionalista uszítás. Egyiknek sincs ideológiája. Az egyik a Román Nemzeti Egységpárt, amely 1990. márc. 15-én alakult meg, alapító elnöke Radu Ceontea, akit 1992-ben Gheorghe Funar váltott fel. Az 1992-es választás alapján 30 képviselője és 14 szenátora volt. A másik az 1991. jún. 20-án bejegyzett Nagy-Románia Párt /1992-ben 420 ezer szavazattal 16 képviselőt és 4 szenátort juttatott be a parlamentbe/, amelyet egyszemélyes pártnak is neveznek elnöke, Corneliu Vadim Tudor elnök miatt. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbekapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenrétegek. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes az egykori Megmentési Front, a kormánypárt, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. /Vajnovszky Kázmér: A nacionalizmus vadhajtásai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./"

Florin Radulescu Botica, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén részt vevő román küldöttség vezetője elmondta, hogy román kezdeményezésre elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet szlovák, francia, olasz, spanyol, brit, görög és finn képviselők kézjegyével ellátva áprilisban terjesztenek a nemzetközi fórum elé. A dokumentum a román diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Folyamatos egyeztetést tart szükségesnek, minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16-17./

Kolozsváron Radu Sarbu parasztpárti polgármester-jelölt kifejtette, hogy Funar nemsokára ismét lecigányozza Iliescut, mert az RNEP megismétli a négy évvel ezelőtti taktikáját: kinevezi magát ellenzéki pártnak, hogy ne osztozzon a katasztrofális kormányzás felelősségében. A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy a parasztpárt és a konvenció számít a magyarok szavazataira a polgármester-választáskor. Radu Sarbu ígérte, amennyiben ő lesz a polgármester, akkor az Antonescu-szobor lekerül a helyi tanács napirendjéről. /N. Á.: Parasztpárti sajtóértekezlet Utalások tekintélyes információforrásokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Négy évvel ezelőtt magyarok százezrei támogatták a Demokratikus Konvenciót /DK/, amely azóta valósággal kipenderítette az RMDSZ-t az ellenzéki erők összefogásából. A magyarfaló Radu Ceontea már szintén ott található a DK színeiben, mint szabadelvű. A DK nagyváradi választási gyűlésén Mircea Ionescu Quintus, a Stolojan kormány volt igazságügy-minisztere így fogalmazott: Mit nem adna, hogy miniszter legyen a Tiszától a Dnyeszterig. Romániában a szavazatok elnyeréséért a Tisza-Dnyeszter távlatokban lehet csak gondolkodni, tette fel a kérdést a beszámoló írója. /Benkő Levente: Miniszter a Tisza-Dnyeszter közén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Kolozsváron az RMDSZ máj. 25-én tartotta választási nagygyűlését, ahol az RMDSZ több vezetője megjelent. Az RMDSZ Kolozsváron a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltjét, Radu Sarbut /KDNPP/ támogatja a helyhatósági választásokon, jelentette be Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Kolozsváron 257 ezer szavazati joggal rendelkezõ polgár közül 174 ezren járultak az urnákhoz, 4007 szavazat érvénytelen volt, a 169 704 érvényes szavazatból Funar 50,67 %-ot, Radu Sarbu, a Demokratikus Konvenció jelöltje 37,05 %-ot, Ioan Rus, az RTDP jelöltje 4,35 %-ot, Petru Litiu /Liberális Párt'93/ 1,79 %-ot kapott, más pártok hasonlóan kevés szavazatot nyertek. A helyi tanácsba az RNEP 13, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ 6-6, az LP'93, a PSZP, a Környezetvédõ Mozgalom, a Szociáldemokrata Szövetség, a Nagy-Románia Párt és az RTDP 1-1 tanácsost küldött. A jelenlegi hét helyet a jövõben csak 6 tanácsos képviseli az RMDSZ-t, a magyar szavazók passzivitása miatt. 1992-ben 50 ezer magyar szavazó voksolt a magyar jelöltekre, most 26 766-na voltak. /!/ A szavazás megismétlését kéri a Kolozs megyei RMDSZ, mert több körzetben a katonák kétszer szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

"A nemzetnek meg kell emlékeznie történelme nagy napjairól -írta Gerendás Lajos. "A magyar nemzetnek ilyen jeles napja volt 1988. június 27-e, az Erdélyi Tüntetés a Hősök terén. A szerző a tüntetés szervezője volt, így a krónikás a szemtanú hitelességével próbálja meg az eseményeket felidézni." A tervezett falurombolás óriási felzúdulást váltott ki Magyarországon. A tüntetés gondolatát 1988. május 15-én Buda Géza vetette fel az MDF egyik ülésén. Máj. 23-án Dragon Pál szentendrei lakásán összejövetelt tartott az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, ahol - Bereczky Vilmos javaslatára - megállapodtak abban, hogy a tüntetés Szent László napján, jún. 27-én legyen, a Hősök terén. A bizottság ezt felhívásában a máj. 27-i bős-nagymarosi vízierőmű elleni demonstráción jelentette be, közölve, hogy a tüntetés az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt magyar, sváb, ukrán, szerb és román falvak fennmaradása érdekében történik. A tüntetést jún. 6-án hivatalosan bejelentették, Csurka István elvállalta, hogy beszédet mond a tüntetésen.Elkészült a felhívás sokszorosítása, amely tartalmazta a felhívást aláíró szervezetek névsorát: Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, Magyar Demokrata Fórum /MDF/, Klubtanács, Szabad Kezdeményezések Hálózata, Széchenyi Casino Hagyományőrző- és Művelődési Társaskör, Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Bibó István Szakkollégium, Veres Péter Társaság, Szabó Dezső Emléktársaság, Forrás Kör, Erdély Művészetéért Alapítvány. Jún. 13-án dr. Gehér József, dr. Zétényi Zsolt és dr. Nagy László megfogalmazták a román nagykövetségnek átadandó memorandumot.Egy hétre rá Csurka István, Bíró Zoltán másokkal együtt járt az MSZMP titkáránál, bejelenteni a tüntetést, kiderült, hogy a hatalom nem támogatja, de nem is tiltja a demonstrációt. A két fő szervező Dragon Pál és Szekeres László volt. Jún. 27-én Nagy László, Fónay Jenő és Töttösy Istvánné bevitték a nemzeti lobogót a Bazilikába, s meghajtották a Szent Jobb előtt, így tisztelegve Szent István király előtt. Négy órakor feltűzték a nemzeti zászlót a hangszórókkal felszerelt autóra, amely elindult a Hősök tere felé, útközben felcsendült a székely himnusz. Este hét órára a tömeg elborította a hatalmas teret, lehettek százötvenezernél is többen. A táblákon a pusztulásnak ítélt falvak nevei szerepeltek és ilyen feliratok: "Nem Erdélyt akarjuk vissza, hanem életet az erdélyi embereknek!" , "Nem Õk lépték át a határt, hanem a határ lépte át Õket!", "Éljen a román-magyar barátság!". A tömeg elénekelte a Himnuszt, majd Csurka István beszédét Bubik István színművész olvasta fel. Néhány gondolat a beszédből: "Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki..." "...ma este erre a térre figyel a fél világ. Itt most egy nemzet mutatja meg igazi arcát a népek családjának." "...fogadjuk meg, hogy nyugton addig nem maradunk, amíg minden magyar számára ki nem vívjuk a méltó emberi élet lehetőségét, fogadjuk meg, hogy az összes érvényben lévő nemzetközi szerződés és alapokmány tiszteletben tartása mellett minden lehetségest elkövetünk magyar testvéreink megmentése érdekében! Isten minket úgy segítsen!" A sokaság újra elénekelte a Himnuszt, majd fáklyákkal, gyertyákkal a kézben elindult a Thököly úti román nagykövetség felé. A memorandumot dr. Nagy László, dr. Zétényi Zsolt és Töttössy Istvánné dr. próbálták átadni, mindhiába. Az ajtó zárva maradt. Dr. Nagy László ismertette ezt a tényt a tömeggel, a válasz füttykoncert volt. Lassan oszlott el a tömeg. Este tízkor a Hősök terén felolvasták az amerikai magyarok, Lech Walesa és az ausztráliai magyar egyesületek táviratait. Fiatalok még sokáig a téren maradtak, népdalokat énekeltek, a tér tele volt letűzött égő gyertyákkal. /Gerendás Lajos: Az Erdélyi Tüntetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6, 11, 18./"

"Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./ "

Alapítványt hoztak létre A Holnap Romániája névvel. Az alapítók között van Hajdu Győző /Ceausescu, most meg Iliescu kiszolgálója/, Szilágyi Dezső /az Előre volt szerkesztője/, Iosif Constantin Dragan, Nicolae Cajal, Dumitru Radu Popescu, Adrian Paunescu, Dinu Sarau és még mások. /Hírsaláta rovta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

Aug. 8-án ülésezett az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete újraalakítására létesült kezdeményező bizottság. Kijelölték a választási bizottságot /elnöke Ráduly Róbert/. A javaslatoknak megfelelően a város RMDSZ-elnökét, a körzeti elnököket, valamint a városi küldötteket Csíkszereda lakossága általános, titkos és közvetlen szavazással választja meg aug. 19-e és 23-a között, amikor a kijelölt szavazóbizottságok mozgóurnákkal keresik fel a lakosságot, illetve aug. 24-én a város különböző pontjain felállított urnáknál szavazhatnak Csíkszereda polgárai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 842. sz./

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

Szept. 2-án betöltötte 80. évét Jakó Zsigmond /sz. Biharfélegyháza/ történész. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem történeti-nyelvtudományi karán szerzett képesítést. Doktori disszertációját /Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp., 1940/ a Magyar Tudományos Akadémia Körössy-díjjal tüntette ki. Budapesten, az egyetemen, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-ben Kolozsvárra költözött, megszervezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, 1942-től egyidejűleg tanársegéd az egyetemen, 1945-től 1981-es nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem professzora. 1989 után újraszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, melynek elnöke lett /1990-1994/, majd tiszteletbeli tagja, 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1996-tól pedig a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, 1996. márc. 15-én tudományos munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Jakó Zsigmond számos értékes könyv szerzője, ezek között van az erdélyi művelődéstörténet és írásbeliség múltjára, levéltártörténetére vonatkozó kutatásait összefoglaló Írás, könyv, értelmiség /Kriterion, 1976/, melynek román változata Philobiblon transilvan /1977/ címmel jelent meg. Jakó Zsigmond kutatási területe Erdély középkori történelme, leginkább művelt szakterülete a történeti segédtudományok, mindenekelőtt az írásbeliség, az oklevéltan és a paleográfia. Paleográfiai kutatásait Radu Manolescuval együtt adta ki, a hozzácsatolt albummal /Scrierea latina in evul mediu, 1971/ címmel, ezzel megteremtette az alapot a latin paleográfia oktatásához. /Magyar kiadása: A latin írás története, Budapest, 1987/. Jakó Zsigmond bemutatta a kolozsvári könyvtárak középkori latin kódexeit, elkészítette az erdélyi magyar könyvtártörténet vázlatát, foglalkozott iskolatörténettel is, munkatársként részt vett a romániai középkori oklevélanyag közzétételében. Magára vállalta az erdélyi középkor írásos dokumentumainak vizsgálatát, mintegy 35 ezer oklevelet tanulmányozott át és értékelt. Nemzetiségtörténeti munkája: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, I-II., 1990. /Miklós László: Jakó Zsigmond 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Tibori Szabó Zoltán: Hiteles történetírásunk nesztora, Jakó Zsigmond akadémikus, 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület erre az alkalomra emlékkönyvet készített, amelyet szept. 2-án Benkő Samu, az EME elnöke ünnepi beszéd keretében adott át a 80 éves Jakó Zsigmondnak. Az ünnepelt meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést és felidézte életútját, pályájának alakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/. Szerkesztette: Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. A hatszáz oldalas kötet tartalmazza Jakó Zsigmond irodalmi munkásságának könyvészetét, továbbá erdélyi és magyarországi történészek tanulmányait, továbbá négy román történész román nyelvű munkáját.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Eörsi Mátyás okt. 11-én az RMDSZ Szabadelvű Körének és a Babes-Bolyai Egyetem politológiai és újságírói karának meghívására Kolozsvárra látogatott. Előadást tartott az alapszerződésről és elmondta, meg akarta ismerni az ottaniak véleményét az alapszerződésről. Magyar László Nándor ismertette az általa végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 44 %-a szerint az alapszerződés kismértékben javít helyzetükön. Balázs Sándor egyetemi tanár a garanciákat hiányolta az alapszerződésből. Kötő József úgy vélte, hogy minden kéréssel Budapestre szaladunk, onnan várjuk a segítséget, ennek véget kell vetni. /S. Ráduly János: Nem kell mindig Budapestre futni - mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke. /Népszabadság, okt. 14./