Egy mérsékelt kuruc vallomásai (Toró T. Tibor-könyvbemutató)
Rendhagyó könyvbemutató helyszíne volt szerda este a sepsiszentgyörgyi Míves Ház. Toró T. Tibor „Két pogány közt egy hazáért” című kötete közel kétórás, az elmúlt negyedszázadot boncolgató aktuálpolitikai elemzéssel párosulva tárult az érdeklődők elé Farcádi Botond, Farkas Réka és természetesen a szerző kérdezz-felelek beszélgetése nyomán. Az elhangzottak rövidített, szerkesztett változatát az alábbiakban közöljük.
Sánta Imre bikfalvi református lelkész köszöntője indította az estét, Farcádi Botond vitaindítóként is értelmezhető rövid elemzése pedig kitért az önmagukat „kurucként” azonosító egykori reformtömörüléses politikusok állandó harcára, a 25 évvel ezelőtt megfogalmazott igények máig tartó aktualitására, megoldatlanságára, a következetes, értékalapú politizálás dacára a kuruc szekértábort ért kudarcok sorozatára.
Ugyanazt mondjuk huszonöt éve
Farkas Réka: Melyik volt az a momentum, amikor érzékeltétek, hogy az RMDSZ politizálása félrecsúszott, eltért attól a csapástól, amelyet 1989 decemberében, illetve 1990 januárjában elképzeltek? Toró T. Tibor: Farcádi Botond megállapításából kiindulva, úgy gondolom, e kurucos szabadságharcnak akkor lenne vége, ha valamilyen módon mi, erdélyi magyarok szabadon tudnánk dönteni saját dolgainkról. Magyarország Mátyás királyig európai nagyhatalom volt, más nemzeteknek kellett rá figyelniük. Később mindig valamelyik nagyhatalom árnyékában kellett a magyar jogokat érvényesíteni. Erdélyben száz éve a román főhatalom az, amellyel szemben az érdekérvényesítés, a helyes út keresése zajlik. Ezek a törekvések a román nemzetállami körülmények között igen nehezen vihetőek sikerre. Farkas Réka kérdésére válaszolva: mi a kezdetektől kurucok voltunk – én magam mérsékeltként határoznám meg –, és a csapat, melynek tagja voltam, most is ugyanazt mondja, mint 25 éve. Az, hogy következetességünket más is észreveszi, csak visszaigazolása tetteinknek. Az elcsúszást én az RMDSZ 1993-as nagyváradi kongresszusán éreztem először. Akkor már körvonalazódtak a szekértáborok, amelyek között hosszas egyeztetés zajlott. Mi elképzeltünk egy önrendelkezési programot háromszintű autonómiával, emellett egy konstrukciót, amely szerint az RMDSZ az önkormányzati modellt követi. Sokan gondoltuk úgy, hogy az RMDSZ nem szervezet, nem párt, hanem a politikumtól a civil társadalmon keresztül az egyházakig mindent összefogó valami. Mi, akiket később radikálisnak, kurucnak, illetve más hasonlóknak bélyegeztek ezért, soha nem beszéltünk tagságról, hanem közösségről, ezt akartuk összetartani. Már ekkor kialakult az úgynevezett „labanc” tábor, bár egyértelműen csak 1995-ben kezdett megfogalmazódni irányvonaluk, amikor egy szűk csoport eldöntötte, hogy a követendő politika lényege a kormányzati részvétel, azaz be kell épülni a főhatalomba. Mi már akkor éreztük, hogy akik ellenezték az autonómiaprogramot és az önkormányzati modellt, pártban gondolkodtak. Ők azok, akik a következő 15–20 évben meghatározták az RMDSZ irányát, és annak a rendszernek az élére kerültek, amelyet mi találtunk ki, de hiányzott a konstrukcióból egy olyan összetevő, amely a szabályokat betartatta volna. Emiatt a kihágások később el is fajultak, és „szét is verték” az intézményrendszert. A nagy megvilágosodás számomra több mint tíz év után jött, amikor utolsóként adtam fel a közös képviseletet a Reform Tömörülés tagjai közül.
Farkas Réka: A kilencvenes években elég erős volt ez a kuruc tábor, 1993-ban választották meg Markó Bélát elnöknek, akit akkor még elfogadott mindkét oldal. Melyik volt az a pillanat, amikor erősebb lett a Bukarest központú politizálásban hívők tábora?
Toró T. Tibor: Fokozatosan csúszott ki a kezünkből a gyeplő. Elsőként, amikor 1994-ben arról szavaztunk, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében ki legyen a magyarság képviselője: Borbély Imre vagy Frunda György. A versenyt hajszálnyi előnnyel nyerte meg Frunda. Ez sarkalatos pont volt, félresiklott az egyik fontos eszköz, a külpolitika. Ezt követte a kormányzati szerepvállalás, amely néhány év múlva már mint követendő stratégia jelent meg, és ezt már nem voltunk képesek megakadályozni. Hozzátartozik, hogy akkor ennek a veszélyeit még nem éreztük át. Ráadásként az RMDSZ politikájának alakítása ekkor már fokozatosan átcsúszott a végrehajtó struktúrák kezébe. A kuruc oldal erejének kicsúcsosodása talán 1999-ben volt, Kincses Előd elnökjelöltségére gondolok, amikor a csíkszeredai kongresszuson negyven százalék feletti eredményt sikerült elérnünk, de ezt követően már csak a hanyatlás következett. Törést jelentett, hogy az addig legalább látszólag konszenzusorientált döntéshozatal végleg eltorzult, és azzal találtuk szemben magunkat, hogy gyakorlatilag kész tények elé állítanak. Addig a Reform Tömörülésnek sikerült napirenden tartani az autonómia kérdését, a csíkszeredai kongresszust követően az egész folyamat elindult a lejtőn. Most megállapítható, hogy talán akkor bölcsebbeknek, felkészültebbeknek kellett volna lennünk, akkor kellett volna szétszakítani az egészet, és talán ma ott tartanánk, hogy összefogásról beszélhetnénk, és nem hidegháborúról.
Elúszott történelmi lehetőség
Farkas Réka: A könyvben nagyon sokszor megjelenik, és szintén az 1996-tól kezdődő időszakra datálható, hogy az RMDSZ felépítése is átalakul, az általatok elképzelt önkormányzati modell helyett a pártosodás irányába kanyarodik. Ezt a folyamatot mennyire érzékeltétek menet közben?
Toró T. Tibor: A folyamat elsősorban szabályzatok módosításában öltött testet, a közösség pedig csak annyit láthatott, hogy valamilyen előírások felett vitatkozunk. Mi nagyon is éreztük, mire megy ki a játék. A 2003-as, Szatmárnémetiben tartott kongresszus volt a zárómomentum, az események után meg is alapítottuk a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Akkor sem abban gondolkodtam, hogy a pártosodó RMDSZ-szel szemben egy másik pártot kellene létrehozni, hanem egy másik ernyőszervezetet, ez lett volna az EMNT. Egyfajta parlamentet szerettünk volna. Most már tudjuk, utópia, naiv gondolat volt, hiszen párt ellen csak párttal lehet harcolni.
Farkas Réka: Sokan vitatják a 2003-as döntést, a Reform Tömörülés kiválását, felvetik, hogy jobb lett volna megpróbálni belülről változást elérni.
Toró T. Tibor: A Reform Tömörülésnek ott volt vége, és felemelt fejjel tettünk pontot a tízéves történetre. Ha maradunk, karikatúrává válunk. Nem maradt levegő, mozgástér számunkra, nagyon erősek voltak a szervezeten belüli centrifugális erők. Ezért úgy gondolom, az volt a legracionálisabb, legjobb döntésünk, hogy a Reform Tömörülést felszámoltuk. Később azonban már nem volt jó döntés, hogy az így teremtődött potenciált, csapatot – edzett harcosokról beszélünk – nem tudtuk kihasználni, egyben tartani. Én még lehúztam négy évet a Reform Tömörülés halála után az RMDSZ-ben, és ez egyáltalán nem volt sikertörténet. Most azt állítom, hogy a Reform Tömörülés felszámolásával az egész szekértábort ki kellett volna vinni az RMDSZ-ből. Nem került viszont olyan ember, aki ezt megtette volna.
Farcádi Botond: Élénken él az emlékezetemben 2007, Tőkés László, Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön. Újra lendületet kapott a kuruc politizálás ekkor, mindenki felsorakozott egy cél mögé, a kampány sikeres volt, és egy nagy győzelmet hozott. Miként vélekedsz erről?
Toró T. Tibor: Azt gondolom, 2007-ben a bizalmat, politikai tőkét tulajdonképpen Tőkés László kapta, annak ellenére, hogy mögötte egy nagyjából azonos elveket valló csapat állt. Ezt a csapatot kellett volna egyben tartani. Hogy ez nem valósult meg, elsősorban az MPP-t létrehozó Szász Jenő történelmi bűne. Mi az MPP-ben képzeltük el azt a széles platformot, amelybe belefért volna az a hatos koalíció, amely Tőkés Lászlót az Európai Parlamentbe segítette. Egy évre rá létre is jött a párt, ráadásul jelentős választási győzelmet aratott 2008-ban. Erre lehetett volna építeni. A szép eredmény után viszont szétesett, és noha a felelősség az összes résztvevőt terheli, leginkább azokat, akik az MPP vezérkarában voltak, elsősorban az elnököt. Ekkor úszott el a történelmi lehetőség. A vita arról szólt 2008-ban, hogy ez most akkor a tagok pártja, avagy a kurucoké? Számomra egyértelmű volt, hogy nem azé a pár ezer emberé volt a párt, akik létrehozták, hanem az egész táboré, amely mögéje állt. Itt nyilvánvalóan Tőkés László volt az a személyiség, aki leginkább integrálni tudta ezeket az értékeket és az embereket. A történet ott bukott el, hogy Szász Jenő nem rendelkezett ugyanezekkel a tulajdonságokkal, mégis ő lépett fel vezérként. El kell itt mondanom, hogy a sorozatos hibák ellenére most is úgy véljük, van egy küldetésünk, és tovább kell mennünk. Az RMDSZ-en belül sem akkor, sem most reformot végrehajtani nem lehet. Lásd az újratervezés projektjüket.
Sánta Imre: Valóban 2007-ben a hat szervezet összefogása révén Tőkés László bejutott egy csonka mandátumra az Európai Parlamentbe, viszont 2009-ben már az RMDSZ-listán indulva érte el ugyanezt. Mennyiben járult ez hozzá a törésvonalak elmélyüléséhez?
Toró T. Tibor: Természetesen hozzájárult. Akkor a legjobb döntésnek tűnt, amelyet Tőkés Lászlóval, Szilágyi Zsolttal és igen, Orbán Viktorral, a nemzet miniszterelnökével közösen hoztunk meg. Azóta több rendben elismertem, hogy a felelősség engem is terhel ebben a kérdésben. A súlyát akkor éreztem át, amikor az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeként kellett szembesülnöm következményeivel. Kijelenthetem, hogy amennyiben újból meg kellene tennem, más utat választanék, most úgy látom, túl nagy volt az áldozat. Az EP-képviselet, a szócsői minőség nem ért meg annyit, előfordulhat, hogy a belpolitikában való megerősödés több haszonnal járt volna.
Túl sok a három párt
Farcádi Botond: A jelenlegi állapot kísértetiesen hasonlít a 2009-eshez, folytatódik az amúgy is megosztott kuruc tábor további szétszabdalása. Jövőben az MPP várhatóan az RMDSZ-szel szövetkezik, az EMNP az MPP 2009-es helyzetében találja magát?
Toró T. Tibor: Vannak hasonlóságok a két helyzet között, de azért eltérnek egymástól. Szerintem letisztul, nyilvánvalóvá válik, hogy csak kuruc a kuruccal, labanc a labanccal képlet lehetséges. Úgy vélem, az MPP derékhada, akik valójában kurucok, belátják ezt. Nem mondhatom, hogy az MPP mint párt látja be, mert jelenleg néhány ember uralja, akik megtalálták a menekülési útvonalat. Hogy hányan követik majd őket, az kiderül. Döntésükben meghatározó lehet a 2009-es tanulság, az akkori áldozat nem hozta meg a kívánt eredményt. Úgy gondolom, a Székely Nemzeti Tanáccsal való viszonyunk alakulása jó példa a letisztulásra. Itt ki kell ugyanakkor mondani, hogy az erdélyi magyar közösség nem bír meg három politikai szereplőt, tisztázni kell, ki kuruc, ki labanc. Mindkettő legitim, szavazatokat kapott. A közösség pedig választ.
Farkas Réka: Látsz reális esélyt az elkövetkező egy évben a kuruc oldal egy táborba verődésére? Jelenleg ugyanis van két kis párt, amelyek a túlélésért vergődnek, az ellentétek éleződnek, semmi jele a rendeződésnek.
Toró T. Tibor: Látok reményt, hogy a letisztulás felé haladjunk. Erről szól az eljövendő év az EMNP számára. Új paradigmát, új hívószavakat kell találni. A nagy hívószavak – némileg elvontak, ez tény – megvannak, ezekből kell levezetni pár konkrétabb üzenetet. Hogy ez sikerült-e, arra egy év múlva tudok válaszolni. A csillagállás nem túl kedvező.
Lejegyezte: Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Három díj a Nyugalomnak
Három kategóriában díjazták a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Nyugalom című előadását az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál díjátadó ünnepségén, Sepsiszentgyörgyön.
A szakmai zsűri Radu Afrim rendezőt a legjobb rendezésért, B. Fülöp Erzsébetet a legjobb női alakításért részesítette elismerésben.
A legjobb előadásnak járó nagydíjat a Tompa Miklós Társulat nevében Keresztes Attila művészeti igazgató vette át.
A Bartis Attila szövegeiből készült előadást bő egy hete telt házzal játszotta a társulat a sepsiszentgyörgyi fesztiválon.
Népújság (Marosvásárhely)

Magyar állami kitüntetéseket adtak át
Magyar állami kitüntetéseket adott át tegnap Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja Németh Júlia újságíró-műkritikusnak, a Barabás-céh alelnökének az erdélyi magyarság körében végzett közösségépítő, az erdélyi magyar képzőművészet kitartó kutatását és népszerűsítését szolgáló munkájáért; dr. Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kara megbízott adjunktusának, aki nagyban hozzájárult a kolozsvári iskolákban tanuló beszéd- és tanulászavaros gyermekek integrációjához, tanácsaival nagymértékben segítette az erdélyi magyar tanintézetekben dolgozó szakemberek munkáját; dr. Sipos Gábornak, a BBTE Történelem és Filozófia Kara egyetemi docensének, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosának, az EME elnökének, aki hozzájárult az erdélyi levéltárak szakszerű megőrzéséhez, és az erdélyi magyar könyvtáros-levéltáros utánpótlás képzésében végzett meghatározó munkát.
Szabadság (Kolozsvár)

Vádat emeltek Ráduly Róbert és Szőke Domokos ellen
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen – közölte június 17-én, szerdán honlapján az ügyészség. A polgármestert az ügyészség háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja.
A vádhatóság magyarázatként megjegyezte, azt tekinti hivatali visszaélésnek, hogy a vádlottak jogtalan hasznot szereztek maguknak vagy másnak. A felsorolt esetek egyikében sem említi, hogy maguk a vádlottak lettek volna a vélt törvénytelenségek haszonélvezői.
MTI
maszol.ro

Politikusok mesélték el, mi zajlik a színfalak mögött
Miért hagyta ott polgári foglalkozását, hogyan került a politikába, miként kezeli a sikereket és a csődhelyzeteket? Erről vallott szerda eset közönség előtt három kolozsvári politikus: Horváth Anna kolozsvári alpolgármester, Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Lőrinczi Zoltán, a Kolozs megyei tanács tagja, a magyar frakció vezetője.
Világos beszéd magunkról címmel szervezett beszélgetés a kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. Adorjáni Dezső lelkész a meghívottak apropóján úgy indított: azt szokták mondani, hogy az RMDSZ akkor látszik leginkább, ha kampány van.
Szerda este azonban három olyan politikus – Horváth Anna kolozsvári alpolgármester, Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Lőrinczi Zoltán, a Kolozs megyei tanács tagja, a magyar frakció vezetője – beszélgetett a közönség előtt, akik a mindennapi problémák megoldásánál is jelen vannak.
Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének vezetője, az est moderátora első körben azt kérdezte meg a meghívottaktól, miért szorították háttérbe a szűk értelemben vett szakmáikat, hogy politikusi karriert vállaljanak.
Miért éppen politika?
Horváth Anna a közgazdaság területén – eredeti szakmájában – sosem próbálta ki magát, és mivel az édesapja, Nagy Benedek parlamenti képviselő volt azokban az években, „megfertőződött” ezzel maga is, az általa hősnek tekintett emberek körében. Ezt az időszakot úgy szokta jellemezni, hogy az RMDSZ akkori frakciójában, bár erős viták voltak, soha senki nem kételkedett a másik jó szándékában, a közös célban. Az RMDSZ kormányra kerülése után Tokay György, az RMDSZ akkori parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezetője kérdezte meg tőle, vállalna-e munkát a frakciónál – azóta is mindig a politika területén dolgozott, és ezt szereti a legjobban, mondta Horváth Anna.
Szerelemből ment kertésznek, a mai napig is a politikát kertészként végzi: úgy érzi, jó magot kell használjon, jó földdel kell dolgozzon, és jó termése lesz – fogalmazott Vákár István, a Kolozs megyei tanács éléről nemrég leváltott alelnök. Ő megkapta a feladatokat a politikában, és a mai napig egyfajta misszióként fogja fel ezt a foglalkozást. „Sokszor nincs idő mérlegelni és taktikázni. Nagyon könnyű: ha akarjuk a magyar közösség életét javítani, akkor tenni kell. Sose tanultam politikát, ezt érzem – persze van, amikor mellé is fogunk” – fogalmazott Vákár.
Hozzátette, sok politikusnak meg kellene tanulnia bocsánatot kérni és tárgyalni a másként gondolkodókkal. Véleménye szerint a románok is elfogadták, hogy egy magyar is vezethette a megyét, ha fel van készülve és tisztességesen végzi a munkáját. Hozzátette, elegáns politizálással még a román pártok közt is csendet tudtak teremteni – a jövőben derül ki, hogyan esnek egymásnak a felek.
Lőrinczi Zoltán arról beszélt: másodéves korától dolgozott civil egyesületnél, később a Krónikánál, később pedig Vákár István kereste fel pályázati munkák elvégzésére. Így került a vidékfejlesztési irodába, amelyet öt éven keresztül vezetve felkérték arra is, hogy megyei tanácsos legyen.
Nem csak a kampánykor kell látszani
A továbbiakban sikerekről, csődhelyzetek elkerüléséről beszélgettek. Horváth Anna szerint a politikus számára négyévente egyszer adatik meg az a kegyetlen mutató, amivel megmérik a munkáját. „A két ciklus között találgatunk, ösztönösen újratervezünk, mint a GPS, illetve az RMDSZ-szlogen” – fogalmazott. Kiemelte, közvetlen kapcsolatot kell ápolni intézményekkel, választókkal egyaránt. Már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy minden erejével azt az érzés igyekszik megváltoztatni az emberekben, hogy csak négyévente foglalkoznak velük.
Éppen ezért szólal meg a Kolozsvári és a Paprika rádiókban is rendszeresen, mert az emberek azt kell érezzék, hogy értük dolgozik. Kiemelte, a rendszeres rádiózás során jött rá, hogy a táblaügyre senki nem kérdez rá – és nem azért, mert a magyar közösség számára ez nem fontos, de az emberek mindig a közvetlen problémáikra várnak visszajelzést – mondta Horváth Anna.
Sikerek és félsikerek
A félsikert szépen le lehet menedzselni. Jó hallgatni a másik felet, és nem erőből politizálni - a műemléképületek többnyelvű tábláival is kivárták a megfelelő pillanatot, aztán átvitték a román megyei tanácselnökön és polgármesteren is – magyarázta Vákár István. A személyes kapcsolat sokszor fontos, amikor alkuba kell elegyedni, és kisebbségben vagyunk, emelte ki Vákár. Egy sarkalatos kérdésben, mint az említett többnyelvű táblák, nem lehet túllépni, ha nincsenek partnerek.
Lőrinczi Zoltán azt vallotta, nem a félsikert kell sikerként eladni, hanem a sikert sem kell eladni – csak kell beszélni eredményekről, ha már meg is valósulnak, adott esetben a publicitás hátráltathatja is a folyamatokat.
A betakarítási kampány
Volt olyan idő, amikor azt gondolta, hogy ha nincs anyagi érdekeltség, nem történhet meg vele, hogy beviszik, vizsgálatot indítanak ellene, de a Mikó-ügy, a Nagy Zsolt-ügy, és a következő ügyek után úgy érzi, nem lehet biztonságban – Horváth Anna elmondta, a tragédia az ebben, hogy olyan törvénykezéssel dolgoznak, ami sokféleképpen lehet értelmezni. Egyszerű kiegészítést nem fogalmaznak meg érthetően, akkor hogyan beszéljünk olyan törvényekről, mint a visszaszolgáltatás – tette fel a kérdést az alpolgármester.
A betakarítási kamány miatt tevődik fel, hogy megéri vagy sem politizálni – nem is önmagáért, hanem a gyerekeiért, mert tudja, hogy Ráduly Róbert vagy Szőke Domokos gyerekei sem fogják soha elfelejteni, mit éltek át. Az is kérdés, hogy miként reagál a közösség, ha elvisznek valakit, és emlékszik-e, ha később azt mondja az igazságszolgáltatás, hogy „pardon” – fogalmazott az alpolgármester.
A magyar sajtó szerepe
Semmit nem tudunk a magyar sajtó szemére hányni, néhány kisebb kivétellel – mondta Horváth Anna. Véleménye szerint a probléma, hogy a magyar közösség meghatározó része a román sajtót követi, azt pedig nem kell ecsetelni, hogy ott hogyan, milyen stílusban tárgyalják ezeket a problémákat. Elmondta, a törvényt kell megváltoztatni, disztingválni korrupció és hivatali visszaélés között.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Lemondott Csíkszereda polgármestere
Írásban nyújtotta be szerdán lemondását Ráduly Róbert Kálmán, aki ellen vádat emelt a DNA. Az elöljáró napra pontosan 11 évig vezette a hargitai megyeszékhelyt.
Mint megtudtuk, a házi őrizetben tartott polgármester lemondási nyilatkozatát a neje vitte be a városházára. A lemondás tényét Ráduly ügyvédje, Eugen Iordăchescu és Antal Attila alpolgármester is megerősítette a portálunknak.
„Az ártatlanság vélelmét senki nem kérdőjelezheti meg, amíg ennek ellenkezője nem bizonyítódik be, de egy közszereplő, amikor ellene vádat emelnek, azonnal le kell mondjon” – nyilatkozta a Csíki Hírlapnak Ráduly 2013 decemberében azzal kapcsolatosan, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba ellen vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
A DNA szerdán több bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt vádat emelt Ráduly, valamint Szőke Domokos alpolgármester ellen, akiknél április 29-én tartottak házkutatást a korrupcióellenes ügyészek.
Székelyhon.ro

Lemondott Ráduly Róbert
Mégis utolérte a SRI keze?
Írásban nyújtotta be szerdán lemondását Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki ellen ugyancsak tegnap vádat emelt a DNA. Ráduly 11 évig vezette a várost. Lemondásának tényét ügyvédje, Eugen Iordăchescu és Antal Attila alpolgármester is megerősítette.
A nyomozás kezdeti fázisában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály Rádulyt kétrendbeli hivatali visszaélés és egyrendbeli hivatali visszaélésre való felbujtás és összeférhetetlenség miatt vizsgálta, de a vádemelésre vonatkozó dokumentumban már háromrendbeli hivatali visszaélés és összeférhetetlenség szerepel.
Szőke Domokos alpolgármestert négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. A vádhatóság magyarázatként megjegyezte, azt tekinti hivatali visszaélésnek, hogy a vádlottak jogtalan hasznot szereztek maguknak vagy másnak. A felsorolt esetek egyikében sem említi, hogy maguk a vádlottak lettek volna a vélt törvénytelenségek haszonélvezői.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Rádulyék házi őrizetének feloldásáról döntött a törvényszék
Szabadlábra helyezte Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda szerdán lemondott polgármesterét a Hargita Megyei Törvényszék csütörtökön. A tisztségéből felfüggesztett Szőke Domokos alpolgármestert hatósági felügyelet alá helyezték, de egyelőre megtiltották, hogy visszatérjen munkájához.
Az előzetes eljárás során alkalmazott kényszerintézkedések felülvizsgálata érdekében tartott zárt tárgyalást csütörtökön a két elöljáró ügyében a Hargita Megyei Törvényszék. „Hivatalból kell ellenőrizni az előzetes eljárás megalapozottságát, törvényességét minden ügyben, amikor vádemelés történik. A döntést egyértelműen befolyásolja a házi őrizetre vonatkozó, május 7-én hozott alkotmánybírósági döntés, amely meg is jelent a Hivatalos Közlönyben” – közölte kérdésünkre a tárgyalás után Szász Ferenc, Szőke Domokos védőügyvédje, aki valószínűnek tartotta, hogy a házi őrizetet feloldják. Az ügyvédek mindkét vádlott esetében a szabadlábon való védekezés biztosítását kérték, az ügyészség pedig azt, hogy a házi őrizetet hatósági felügyelettel helyettesítsék.
Szőke nem dolgozhat
Az ítélethirdetésre egy órával később került sor, a döntés értelmében Ráduly Róbert Kálmánt szabadlábra helyezték, Szőke Domokos esetében pedig a házi őrizetet hatósági felügyeletre enyhítették. Szász Ferenc közölte, az alpolgármester a törvényszék döntése értelmében nem mehet vissza dolgozni a hivatalba, nem találkozhat a tanúkkal, de Ráduly Róbert Kálmánnal sem. „Ha a fellebbezés után szabadlábra helyezik, ez nem feltétlenül vonja maga után jogilag azt is, hogy visszamehet dolgozni, ennek feltétele az, hogy ne legyen semmilyen előzetes eljárás alatt. De módosíthat a táblabíróság olyan értelemben is, hogy marad a hatósági megfigyelés, de bejárhat dolgozni. A megfigyelési időszak alatt mozgási szabadsága lesz az ország területén, a már említett kötelezettségekkel, ehhez meg kell várni hogy az ítélet jogerőre emelkedjen” – magyarázta Szász. Az alapfokú döntés ellen a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni, Szőke ügyvédje elmondta, ők ezt meg is teszik, a felügyelet megszüntetése érdekében.
Alkotmányellenes törvénycikk
Az Alkotmánybíróság még május 7-én helyt adott a büntetőjogi perrendtartásnak a házi őrizet alkalmazására vonatkozó 222. cikke ellen benyújtott kifogásnak, alkotmányellenesnek minősítve ezt. Az alkotmánybíróság szerint a törvényhozó elmulasztotta szabályozni a a törvénycikkben az előzetes eljárás során elrendelt házi őrizet időtartamát, és maximális terjedelmét, ezzel megsértette a személyes szabadságra, a szabad mozgásra, a gyülekezési szabadságra, a családi és magánéletre, illetve a munkára vonatkozó alkotmányos jogokat, illetve korlátozta az alapvető szabadságjogok gyakorlását.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

„A vádhatóság által meghurcolt ember váljon meg tisztségétől”
Azzal a meggyőződéssel búcsúzom, hogy a felelősen gondolkodó polgároknak köszönhetően a szekus világnak is vége lesz egyszer. Ettől függetlenül Csíkszereda továbbra is számíthat rám. (...) HAJRÁ SZEREDA!” – olvasható Ráduly Róbert Kálmán kézzel írt lemondásában, amit Antal Attila alpolgármester juttatott el szerkesztőségünknek.
„Alulírott Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda megyei jogú város törvényesen megválasztott polgármestere, tekintettel arra, hogy ma (szerdán, szerk. megj.) 2015. június 17-én a hivatali teendőimmel kapcsolatosan vádat emeltek ellenem, bár ártatlan vagyok, de ezúton benyújtom becsületbeli lemondásom a polgármesteri tisztségből” – áll a Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának iktatószámával ellátott dokumentumban.
„A polgármester bizonyítani fogja a törvényszék előtt, hogy nem követett el egyetlen olyan cselekedetet sem, amelyekkel vádolják. A védelem feladata tisztázni ezt a bíró előtt” – mondta kérdésünkre Eugen Constantin Iordăchescu. Ráduly Róbert Kálmán védőügyvédje azt is közölte, korábbi tapasztalataira alapozva azt gyanítja, hogy a DNA kérni fogja a per áthelyezését a Hargita Megyei Törvényszékről egy másik megyébe. Az elöljárók házi őrizete változatlanul június végéig tart az erről szóló jogerős bírói döntés szerint. Iordăchescu közölte, ennek lejárta előtt kérni fogják a kényszerintézkedés hatósági felügyeletre történő enyhítését. Szász Ferenc, Szőke Domokos ügyvédje kérdésünkre azt mondta, a DNA honlapjáról értesült a vádemelésről, véleményt nyilvánítani pedig nem tud mindaddig, amíg a vádiratot nem látta – ezt várhatóan jövő hét közepéig megkapja a védelem is. Április végén, Ráduly és Szőke őrizetbe vételekor Dávid László, a Sapientia egyetem rektora azt nyilatkozta, Csíkszereda polgármestere a törvényt betartva tanít az egyetemen. A felújítással kapcsolatosan emlegetett hiányos dokumentációval kapcsolatosan pedig úgy fogalmazott, hogy mindez egy óriási hazugság, a jelzett hiányosságokat pótolták. Ugyanakkor, mivel a Sapientia egyetem az akkreditációja után tagja a román tanügyi rendszernek, és a román tanügyminisztérium alárendeltségébe tartozik, a 2003. évi 571-es törvény 285-ös cikke szerint az építkezési engedélyre kirótt adó befizetésétől is mentesül.
A vádhatóság közleményében említett, a taplocai borvízforrás környékének parkosításával kapcsolatban Antal Attila alpolgármester korábban elmondta, a közbeszerzési eljárásra egyetlen cég jelentkezett. Ugyanakkor egy hiba történt az elszámolásnál, egy táblázatban a mértékegységnél egy esetben 100 négyzetméter volt, és eszerint számoltak százszoros összeget. A hibát a számvevőszéki ellenőrzés észlelte, a céget értesítették, amely a pénzt visszafizette, és az ügy le volt zárva – tájékoztatott Antal.
A Topo Service Rt. szintén az elöljárók őrizetbe vétele után juttatott el közleményt a sajtónak, amelyben rámutat, hogy a projekt kudarcának okai a Topo Service-től függetlenek. A 6 évi munkáért, mintegy 12 ezer hektár felmérésért, kataszteri adatbázis készítésért a cég valós bevétele 699 592,27 lej volt – írja a nyilatkozat. „Az elkészített kataszteri dokumentációt 2006-tól a mai napig mind a polgármesteri hivatal alkalmazottjai, mind a városban tevékenykedő földmérők, tervezők, de még a megyei kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal alkalmazottjai is naponta használják. 2006–2011. között a kifizetéseknek nem volt feltétele a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal átvétele, 2011 után pedig egyetlen kifizetés sem történt. A visszautasítás megindoklásából továbbá az is kiderült, hogy a kataszteri hivatal alkalmazottjai nem egészen tudják, hogy a számtalan és gyakran ellentmondásos szabályozás közül melyiket is kellene alkalmazzák” – áll a cég nyilatkozatában.
Mi következik?
A helyi hatóságokra vonatkozó 2001/215-ös törvény 69. cikkelye szerint a polgármester lemondását a prefektus rendelettel veszi tudomásul. A jogszabályban korábban az is szerepelt, hogy a kormány a prefektus javaslata alapján 30 napon belül kiírja a választást. Csakhogy az erre vonatkozó cikkelyt kevesebb mint egy hónappal ezelőtt, a május 20-án megjelent 115-ös törvény hatályon kívül helyezte. Tekintettel arra, hogy jövő ilyenkor új helyhatósági választásokra kerül sor, valószínűsíthető, hogy a kormány addig már nem ír ki polgármester-választást. Bármikor is legyen a következő választás, a polgármestert addig az egyik alpolgármester helyettesítheti – ahogy az most is történik. Az alpolgármester tisztségét az önkormányzati képviselő-testület egyik tagja veheti át, miután a testület szavazással dönt erről.
Székelyhon.ro

Állásfoglalások Ráduly lemondása kapcsán
„Veled vagyunk, Robi!” – ezzel a címmel adott ki rövid közleményt az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa. Az EMNP követendő példának nevezi Ráduly lemondását.
Mint fogalmaznak, elítélik Ráduly Róbert és Szőke Domokos, Csíkszereda város polgármesterének és alpolgármesterének több hónapja tartó meghurcoltatását. „Tiszteletben tartva döntését, meggyőződésünk, hogy Ráduly Róbert félreállításával Székelyföld egy kiváló polgármesterrel és közösségi vezetővel lett szegényebb. Bízunk ártatlanságukban és abban, hogy az ügy tisztázása után újra együtt tudunk mindannyian Székelyföldért dolgozni" – áll a dokumentumban.
Ráduly Róbert lemondása kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei vezetői is közleményt juttattak el szerkesztőségünkbe. A „Követendő példa” címmel ellátott dokumentumban a következőképpen fogalmaznak: „Üdvözöljük bátorságát és emberileg kitartást kívánunk neki. Ugyanakkor felszólítjuk az összes magyar közéleti személyiséget, aki hasonló helyzetbe kerül: kövessék példáját, helyezzék magukat a választópolgárokkal egy szintre a törvény előtt. Meggyőződésünk, hogy csak egy hiteles, nem zsarolható, erkölcsi- és törvényi támadási felületektől mentes, átlátható politikai képviselettel folytathatjuk eredményesen magyar nemzeti közösségünk útját az önrendelkezés felé. Mert végső soron ez a cél, amelyet egyetlen pillanatban sem téveszthetünk szem elől.”
Székelyhon.ro

Barabási Albert-László is hozzászólt a Ráduly-ügyhöz: "az elit igába hajtásáról szól?"
Bejegyzést tett közzé Barabási Albert-László kutató a Ráduly/Szőke-üggyel kapcsolatban a személyes Facebook-oldalán. "Két nappal lemondása előtt meglátogattam Robit (Ráduly Róbert) és Domit (Szőke Domokos). (...) Meg vagyok győződve arról, hogy legrosszabb esetben egy nagy apparátus működésében természetesen megjelenő tévedésekről van szó. A vádak, meg ha igazak is, szó szerint nevetségesek — valódi korrupcióról szó sincs egyikben sem" - írja Barabási, aki Ráduly lemondó levelét is csatolta a bejegyzéshez (nagy felbontásban itt megtekinthető).
"Egy normális társadalomban levonnánk a tanulságot és menne tovább az élet. Románia viszont most nem egy normális ország, hanem egy olyan állam, ahol a korrupció mélyen gyökerezik. Félő, hogy Robi és Domi az áldozata lesz annak a jogos elvárásnak, hogy ezt az állapotot valóban meg kell szüntetni" - írja még.
"Vagyis miről szól a csíkszeredai vezetés ügye — valóban a korrupció elleni harcról, vagy pedig a kisebbségi vezetők megfenyítéséről? Az elit igába hajtásáról?" - zárul a bejegyzés. (hírszerk.)
Transindex.ro

Gázellátás: Brüsszel beperelte Romániát
A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, miután Románia továbbra sem fogadta el azt a sürgősségi gázellátás biztonsági tervet, amelynek egy esetleges gázválság idején alkalmazandó szabályozásokat és intézkedéseket kell tartalmaznia – adja hírül a kronika.ro. Az uniós végrehajtó szerv honlapján közzétett közlemény szerint a terv hiányában Románia nem tudna helytállni egy krízishelyzetben. A 2010-ben elfogadott szabálynak Bukarest már 2012 decemberében eleget kellett volna tennie, ezért korábban kötelezettségszegési eljárás indult ellene, amely most újabb szakaszba lépett.
Az unió szabályzata meghatározza azokat a gázellátási szabályokat, amelyeket a tagállamoknak válság esetén tiszteletben kell tartaniuk. A tagállamoknak legalább harminc napig kell biztosítaniuk gázellátást háztartásoknak és kórházaknak. Azt is kéri Brüsszel, hogy jelöljenek ki egy hatóságot, amely a gázellátásért felel, és megelőző jelleggel felméri a kockázatokat, javaslatokat fogalmaz meg az ellátás javítása érdekében.
Răzvan-Horațiu Radu, Románia Európai Bírósághoz delegált képviselője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: a román gazdasági minisztérium ezen a héten küldte el az Európai Bizottságnak a tervet. Reményét fejezte ki, hogy amennyiben Brüsszel megfelelőnek találja azt, elkerülhető lesz, hogy a luxembourgi bíróság elítélje Romániát.
Magyarország és Románia gázhálózata az Arad–Szeged-interkonnektor révén van összekapcsolva, de a vezeték még nem kétirányú. A román-bolgár gázhálózat összekapcsolását lehetővé tevő Giurgiu-Rusze vezeték terve három éve halasztódik. Bukarest egyedül a Moldovai Köztársaság irányába exportálhat földgázt, de ez a vezeték egyelőre Unghenig épült meg, ahol kevés a potenciális fogyasztó – írta a kronika.ro.
Erdély.ma

Ráduly még nem tudja, mihez kezd, Szőke dolgozna
Ráduly Róbert szerint a lemondási nyilatkozatában említett szekus világot a parlament tudja megszüntetni. A tisztségétől megváló csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester a csütörtöki tárgyalás után nyilatkozott a Csíki Hírlapnak.
„Nehéz döntés volt, amikor a népszerű, mondhatjuk azt, hogy könnyed képviselőséget városvezetői minőségre váltottam, de a közösséggel szemben tartoztam azzal, hogy megmutassam, nemcsak a szavak szintjén értek a dolgokhoz, hanem a gyakorlatban is, és városvezetőként is, gyakorlatilag a Székelyföldön létező legkomolyabb tisztségben is helyt tudok állni. Az elmúlt másfél hónap visszajelzései, bátorításai, amit ezúton is nagyon köszönök, igazolták az elmúlt tizenegy év munkáját. Az a tény, hogy a hazug kiszivárogtatások ellenére sem tudták a közvélemény szimpátiáját megtörni, ez mindent elmond, és a legnagyobb fizetség, amit kaphattam" – értékelt Rádult Róbert.
A város számára fontosnak nevezte Szőke Domokos visszatérését. „Ahhoz, hogy az elmúlt tizenegy év kiteljesedjen, nagyon kellene a polgármesteri hivatalban levő embereknek dolgozniuk, és Szőke Domokos alpolgármester nagyon gyorsan vissza kellene kerüljön a polgármesteri hivatalba, hogy folytathassa munkáját. A legfontosabb feladat ez, arra a rendkívül intenzív és részletes tevékenységre, amit ő kifejt, most nagy szükség van" – vélekedett.
Ráduly: egészség legyen, a többit majd meglátjuk
Ráduly szerkesztőségünkhöz is eljuttatott lemondólevelében ártatlannak vallotta magát, de becsületbeli ügynek tartotta a lemondást. „Ráduly Róbertet meg lehet, és amint azt az utóbbi hetek, hónapok eseményei mutatják, meg kell hurcolni elveiért és kiállásaiért, Csíkszeredát és annak polgármesterét azonban nem. (…) Azzal a meggyőződéssel búcsúzom, hogy a felelősen gondolkodó polgároknak köszönhetően a szekusvilágnak is vége lesz egyszer” – utalt arra, hogy az ellene folyó eljárást a Szekuritáté kommunista politikai rendőrség eljárásaival rokonítja.
Csütörtökön munkatársunk arra is rákérdezett, szerinte mikor lesz vége a lemondási nyilatkozatában említett szekusvilágnak. Ráduly azt mondta, rajta eddig sem múlt, és ezután sem fog múlni, de ehhez még egyre több embernek dolgozni kell, és a kérdés kulcsa a parlamentben van. „Remélem, hogy nagyon gyorsan lesz egy olyan parlament, amely a sarkára áll, és ezt a visszaélésekkel és karhatalmi kiskirályokkal teletűzdelt, egyre jobban elburjánzó világot visszanyesik, és visszaadják az embereknek" – mondta. Arra a kérdésünkre, hogy mihez kezd ezután, azt válaszolta, még nem tudja, de „egészség legyen, és a többit majd meglátjuk".
„Azért kértem korábban többször is, hogy engedjenek vissza dolgozni, mert európai uniós finanszírozású beruházások vannak folyamatban a városban, amelyeket határidőre el kell végezni. Erre a válasz az volt egyik esetben, hogy osszák le a hivatalon belül, utoljára pedig visszakérdeztek: azt hiszem, hogy ezt csak egyedül én tudom megoldani?” – részletezte Szőke Domokos a tárgyalás után.
Az alpolgármester csütörtökön a törvényszéken kapta vissza az otthonában tartott házkutatás során lefoglalt számítógépet és mobiltelefont, amelyeket meg is mutatott nekünk – a telefont tartalmazó lepecsételt csomag például teljesen érintetlennek tűnt.
Elítéli az RMDSZ az elöljárók „meghurcoltatását”
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Krónika kérdésére csütörtökön azt mondta, nem ért egyet Ráduly lemondásával, s a volt csíkszeredai polgármestert, mint mindenki mást, az ítélethirdetésig megilleti az ártatlanság vélelme.
Kelemen Hunor kifejtette: Ráduly Róbert hetekkel ezelőtt kilátásba helyezte lemondását, ő azonban nem támogatta ezt az elképzelést, és Kiss Sándortól, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökétől sem várja el, hogy lemondjon. Elmondta: reméli, rövid idő alatt lezajlik a bírósági eljárás és a volt csíkszeredai polgármester tudásának, tapasztalatának ismét hasznát veszik, ugyanis számítanak rá.
Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati tanácsa egyébként csütörtökön közleményben ítélte el a Ráduly Róbert és Szőke Domokos „több hónapja tartó meghurcoltatását”. A tanács meggyőződését fejezte ki, hogy „Ráduly Róbert félreállításával, a Székelyföld egy kiváló polgármesterrel és közösségi vezetővel lett szegényebb”.
EMNP: követendő példa
Ráduly Róbert lemondása kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei vezetői is közleményt juttattak el szerkesztőségünkhöz. A Követendő példa címmel ellátott dokumentumban üdvözlik az elöljáró bátorságát, ugyanakkor felszólítanak minden olyan magyar közéleti személyiséget, aki hasonló helyzetbe kerül, hogy „kövessék példáját, helyezzék magukat a választópolgárokkal egy szintre a törvény előtt”.
„Meggyőződésünk, hogy csak egy hiteles, nem zsarolható, erkölcsi- és törvényi támadási felületektől mentes, átlátható politikai képviselettel folytathatjuk eredményesen magyar nemzeti közösségünk útját az önrendelkezés felé. Mert végső soron ez a cél, amelyet egyetlen pillanatban sem téveszthetünk szem elől” – fogalmaz a dokumentum.
Amint arról beszámoltunk, szabadlábon védekezhet az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádjai ellen Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere – döntötte el a Hargita megyei törvényszék csütörtökön. A törvényszék ugyanakkor 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ügyében. A végzés még nem jogerős, fellebbezhetnek ellene a felek.
Ráduly Róbertet háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, Szőke Domokos alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. A vádhatóság azt tekinti hivatali visszaélésnek, hogy a vádlottak jogtalan hasznot szereztek maguknak vagy másnak. Az elöljáróknál április 29-én tartott házkutatást a DNA, majd korrupciós bűncselekmények gyanújára hivatkozva őrizetbe vette őket.
Sértett fél az ortodox püspökség
A hivatali visszaéléssel vádolt csíkszeredai elöljárók büntetőperében egyébként sértett félként szerepel a Hargita és Kovászna Ortodox Püspöksége is – derül ki a dosszié interneten elérhető adataiból. A püspökség perbeli minősége azzal a vádponttal hozható összefüggésbe, hogy a polgármester a műemlékvédelmi szempontok mellőzésével állított ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai épülete felújítására.
A Sapientia épülete ugyan nem műemlék, de a szomszédságában áll egy 1930-ban épített görög katolikus kis templom, melyet jelenleg az ortodox egyház használ.
Babos Krisztina, Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)

Nem ért egyet Ráduly lemondásával Kelemen Hunor
Nem ért egyet Ráduly Róbert lemondásával Kelemen Hunor, aki szerint a volt csíkszeredai polgármestert, mint mindenki mást, az ítélethirdetésig megilleti az ártatlanság vélelme – idézte a politikust a Székelyhon. Az RMDSZ szövetségi elnöke csütörtöki szatmárnémeti sajtótájékoztatóján elmondta, értelemszerűen Kiss Sándortól, a Bihar megyei tanács alelnökétől — aki ellen Rádulyhoz hasonlóan vádat emelt az ügyészség — sem várja el, hogy lemondjon tisztségéről. A csíkszeredai polgármester ügye kapcsán Kelemen Hunor kifejtette: Ráduly Róbert hetekkel ezelőtt kilátásba helyezte lemondását, ő azonban nem támogatta ezt az elképzelést. Elmondta: reméli, rövid idő alatt lezajlik a bírósági eljárás, és a volt csíkszeredai polgármester tudásának, tapasztalatának ismét hasznát veszik, ugyanis számítanak rá.
maszol/szekelyhon.ro

Félretájékoztatták a királyi családot
Július elején visszatér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre tájékozódni a román királyi ház képviselője, miután az egyetem magyar tagozata és Borbély László RMDSZ-es képviselő arról tájékoztatta, hogy egy hónappal ezelőtt történelemhamisításhoz asszisztált a királyi család.
Május 18-án Margit hercegnő és Radu herceg jelenlétében tartottak királyi napot az egyetemen és avattak emléktáblát az épület falán a következő szöveggel: „I. Mihály, Románia királya írta alá 1945-ben a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem megalapításáról szóló törvényerejű rendeletet.” Az egyetem magyar tagozata levélben, Borbély László személyes megbeszélésen tájékoztatta a királyi családot a magyar álláspontról. Elmondták: Mihály király kolozsvári magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról rendelkezett 1945-ben, mely a Bolyai Tudományegyetem nevet vette fel. A Bolyai-egyetem orvosi karát azért kellett Marosvásárhelyre költöztetni, mert a kolozsvári román egyetem – a királyi rendeletet megszegve – nem fogadta be a magyar egyetem gyakorlati képzését a klinikáira. A marosvásárhelyi magyar tannyelvű orvosi egyetem 1958-ban vált ki a Bolyai Tudományegyetemből és kapott önálló jogi státust, a román tannyelvű oktatás csak 1962-ben indult az intézményben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hatósági felügyelet alatt van Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos
Hatósági felügyelet alá helyezte Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda múlt szerdán lemondott polgármesterét június 22-én, hétfőn a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, helyt adva az Országos Korrupcióllenes Ügyosztály (DNA) fellebbezésének. A tisztségéből felfüggesztett Szőke Domokos alpolgármester hatósági felügyelet elleni fellebbezését ugyanakkor elutasították, így egyelőre nem térhet vissza a polgármesteri hivatalba.
Két fellebbezést is tárgyalt a Marosvásárhelyi Ítélőtábla hétfőn délelőtt a Csíkszereda lemondott polgármestere és tisztségéből felfüggesztett alpolgármestere ellen indult büntetőeljárás kapcsán. Miután a Hargita Megyei Törvényszék csütörtökön, az előzetes eljárás során alkalmazott kényszerintézkedések felülvizsgálatakor Ráduly Róbert Kálmán szabadlábra helyezéséről döntött, a korrupcióellenes vádhatóság az ő esetében a hatósági felügyelet elrendelése érdekében nyújtott be fellebbezést. Szőke Domokost ugyanakkor hatósági felügyelet alá helyezte az említett törvényszék, így az ő ügyvédje ennek feloldása és védence szabadlábra helyezése érdekében fellebbezett.
A tárgyalás kora délelőtt megtörtént az ítélőtáblánál, de ítélethirdetésre csak később került sor. Mint kiderült, a táblabíróság elutasította Szőke Domokosnak az alapfokú ítélet elleni fellebbezését, így a Hargita Megyei Törvényszék döntése hatályossá vált. Szőke 60 napos időtartamra hatósági felügyelet alá került, hivatali tisztségét nem láthatja el. Az ítélőtábla ugyanakkor elfogadta a DNA fellebbezését a Ráduly szabadlábra helyezésére vonatkozó döntés ellen, és a volt polgármestert is hatósági felügyelet alá helyezte 60 napos időszakra.
Az ítélet ismertetőjéből kiderül, a büntetőjogi perrendtartás 215. cikke 1. és 2. bekezdése értelmében Rádulynak a hatósági felügyelet időszakában idézés esetén meg kell jelennie a törvényszék vagy az előzetes szakaszban eljáró bíró előtt, jeleznie kell, ha megváltoztatja lakóhelyét, és a felügyeleti program alapján vagy a hatósági idézésre rendszeresen meg kell jelenjen a csíkszeredai rendőrségen. Ugyanakkor nem hagyhatja el az ország területét, és nem találkozhat, illetve nem léphet kapcsolatba sem Szőke Domokossal, sem a következő, tanúkként megnevezett személyekkel: Elena Glodeanu, Sorin Nicolae Truţă, Mihály Tünde, Kósa István, Makó Zoltán, Albert Sándor, Meckl Ilona Tünde, Balog Melinda, Koncsag Károly, Antal Attila, Mihály Zita, Salamon Ildikó, Bakos László, Benedek Árpád és Ion Olteanu. A felügyeletről a csíkszeredai rendőrség gondoskodik, ugyanakkor a kötelezettségek megszegése esetén a hatósági felügyelet előzetes letartóztatásra módosulhat.
Eugen Constantin Iordăchescut, a lemondott polgármester ügyvédjét is megkérdeztük. „A mi véleményük változatlanul az, hogy Ráduly Róbert Kálmán nem követte el azokat a cselekedeteket, amelyekkel vádolják, így nem lett volna szükség ilyen előzetes, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések alkalmazására. De egyelőre a táblabíróság hatásköre erről dönteni” – értékelt. Az ügyvéd kérdésünkre hozzáfűzte, a 60 napos hatósági felügyelet időtartama június 18-tól, a Hargita Megyei Törvényszéknek a házi őrizet feloldásáról rendelkező határozata kihirdetésétől kezdődött.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Nem akar Ráduly Róbert ellen pereskedni az ortodox egyház
Az ortodox egyház nem akar részt venni a hivatali visszaéléssel vádolt Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester perében – közölte a Székelyhon portál kedden Andrei Fagarasanulra, Kovászna és Hargita ortodox püspökére hivatkozva.
Fagarasanul kijelentette, hogy az ortodox püspökséget hivatalból tüntették fel sértett félként a Ráduly Róbert, valamint Szőke Domokos alpolgármester elleni büntetőperben.
„Mi nem pereltük be a lemondott polgármestert, átiratot is küldtünk a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kijelentettük, nem szeretnénk bűnügyi eljárást, és nem akarunk a perben sértett félként részt venni. (...) Most azt fogjuk tenni, hogy írásban fordulunk a Hargita Megyei Törvényszékhez, és megkérdezzük, ki találta ki a püspökség érintettségét a perben" – idézte a portál a püspököt.
A püspökség azzal a vádponttal hozható összefüggésbe, amely szerint a polgármester a műemlékvédelmi szempontok mellőzésével állított ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai épületének felújítására. A Sapientia épülete ugyan nem műemlék, de a szomszédságában áll egy 1930-ban épített görög katolikus kis templom, melyet jelenleg az ortodox egyház használ. A város általános rendezési terve alapján a templom a műemlékvédelmi zóna része.
Andrei Fagarasanul kijelentette, hogy az egyházat nem zavarja a Sapientia épületének felújítása. „Azt szeretnénk, hogy legyen vége a képmutatásnak, gyümölcsöző együttműködésre és békés együttélésre törekszünk" – hangsúlyozta a februárban beiktatott püspök.
Az Átlátszó Erdély portál az ügyészségtől megkapott vádirat áttanulmányozása alapján azt írta kedden, hogy a vád csak olyan apró törvényszegéseket ró fel az elöljáróknak, amelyek valószínűleg akármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak.
Az ügyészség egyebek között azzal vádolja az elöljárókat, hogy Szőke Domokos 2014 júniusában, Ráduly Róbert pedig 2015 márciusában egy alkalommal magáncélú utazásra használta a szolgálati gépkocsiját, és Szőke 300 lej (21 ezer forint), Ráduly pedig 270 lej (18900 forint) üzemanyagköltséget számolt el az utazás nyomán.
Ráduly Róbert és Szőke Domokos ellen múlt szerdán emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA), Ráduly még aznap lemondott polgármesteri tisztségéről. A volt polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA.
Az elöljáróknál április 29-én tartottak házkutatást, majd korrupciós bűncselekmények gyanújára hivatkozva egy napra őrizetbe is vették őket. Házi őrizetbe helyezésük után a prefektus május 14-én felfüggesztette őket tisztségükből. A marosvásárhelyei táblabíróság hétfői ítélete nyomán bírósági felügyelet alatt védekezhetnek a vádak ellen.
MTI
Erdély.ma

Vádirat nevek nélkül
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által összeállított, Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyében készült vádiratot az elkövetkező napokban több részben ismerteti a Csíki Hírlap.
A vádiratnak a vádlottakon és két érintett cégen kívül más neveket nem tartalmazó, kivonatolt változatát a DNA bocsátotta a Csíki Hírlap rendelkezésére. A dokumentum Ráduly Róbert Kálmán esetében elsőként a Sapientia EMTE csíkszeredai épületének felújításával kapcsolatosan megfogalmazott vádakat részletezi.
„Nem vették figyelembe az engedély kiadásakor, hogy hiányzik a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség feltétel nélküli jóváhagyása. Ez kötelező feltétele volt az engedély kibocsátásának, mert hiányzott az épület korábbi tervezőjének beleegyezése, és a szomszédságban történelmi-kulturális műemlék épület található” – idézi a vádiratot a Csíki Hírlap. Az ügyészség szerint így sérültek a szomszédos műemlék épületet ügykezelő jogi személy jogai és törvényes érdekei. Megjegyzik, Ráduly esetében mindez kimeríti a hivatali visszaélés tényét.
A vádirat megemlíti azt is, hogy Ráduly Róbert Kálmán 2003 óta az egyetem oktatója. Az ügyészség szerint ezért esetében érdekkonfliktus is fennáll, mivel köztisztviselőként, szolgálati feladatainak ellátása közben elkövetett tette következtében, az építkezés törvénytelen engedélyezésének köszönhetően a Sapientia EMTE vagyoni hasznot szerzett. A dokumentum szerint az ügyben Hargita és Kovászna Megye Ortodox Püspöksége és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala sértett felek. Az intézményeket értesítették arról, hogy magánfélként beléphetnek a perbe. A polgármesteri hivatal jelezte is ezzel kapcsolatos szándékát, az ortodox püspökség viszont nem szeretne részt venni a perben.
Az Agerpres hírügynökség a vádemelés napján már olyan részletet idézett a DNA vádiratából, amely nem szerepel a Csíki Hírlaphoz eljuttatott változatban. Eszerint Hegedűs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kulturális államtitkárként utasította a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség vezetőjét a Sapientia csíkszeredai épülete felújítási munkálatainak jóváhagyására. A hírügynökség azt írja, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla által tanúként is megnevezett Bakos László vallomásában azt mondta, az építkezési engedély dokumentációja hiányos volt, de utasítást kapott az államtitkártól, hogy a felügyelőség javasolja az engedély kiállítását.
Mivel nem volt világos, hogy Csíkszereda Polgármesteri Hivatala magánfélként miért lép be a perbe, ezért ezzel kapcsolatban az újság Antal Attilát, Csíkszereda polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármesterét is megkereste. Antal a következőt válaszolta: „a megkérdezett külső jogászok véleménye alapján, az esetleges érintettség okán” léptek be a perbe.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Ráduly Róbert: gátlástalanul lefejezték városainkat
lőször nyilatkozott Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere öt héttel őrizetbe vétele, és későbbi megvádolása után.
Ráduly Róbert jelenleg bírósági felügyelet alatt áll, ami azt jelenti, hogy nem lépheti át az országhatárt, és időről időre jelentkeznie kell a helyi rendőrségen.
Csíkszereda volt polgármestere és egyik alpolgármestere ellen a korrupcióellenes ügyészség indított eljárást, de a nyilvánosságra hozott vádak inkább apróbb szabálytalanságok.
Ráduly Róbert az Oláh-Gál Elvirával folytatott beszélgetés során elmondta: amikor Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét semmiségért „elvitték”, azzal a céllal, hogy ne tudja az önkormányzatok autonómiahatározatát fenntartani az Európa Tanács Önkormányzati Bizottsága előtt, akkor már látszott a román állam leszámolási szándéka. Ráduly szerint a román állam van annyira gátlástalan, hogy nem fog megállni, a megválasztott vezetőink éppen ezért szemlélik rettegve és passzívan a fejleményeket.
Aki elolvassa a vádiratunkat, az csak kacagni tud a hazugság és csúsztatás-soron, amivel minket és városunkat ellehetetlenítettek – jelentette ki Csíkszereda volt polgármestere. Hozzátette: azért mondott le, hogy a városházán a munka minél hamarabb elinduljon és reméli, hogy minél hamarabb kerül valaki, aki az elkezdett projekteket továbbviszi.
Aki ellen vádat emelnek, annak le kell mondania, függetlenül attól, hogy ezek a vádak jogosak, vagy sem, ez a nyugati kultúra része, ez az én ügyem, én fogom kiharcolni az igazam – jelentette ki Ráduly. Kossuth Rádió
Erdély.ma

Ráduly után
Az elmúlt hetekben több olyan témát jártunk körbe, amelyek arról szóltak, hogy Csíkszeredában bizonyos elkezdett vagy csak eltervezett beruházások valamilyen okból kifolyólag megakadtak. Szó, ami szó, az elmúlt években nem ehhez a tempóhoz szoktunk hozzá.
Az vált normálissá az elmúlt évtized alatt, hogy a polgármester az általa fontosnak tartott beruházásokat kiemelt figyelemmel követte, gyakran kilátogatott a helyszínre. Szükség esetén vitába szállt a kivitelezővel, és addig nem tágított, amíg a beruházás nem vált olyanná, amilyennek képzelte. A Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumoknak helyt adó épület felújításánál dolgozók tudták, ha kedd, akkor jön a polgármester, és megnézi, hogy az elmúlt egy hét alatt elkészültek-e a tervben előírtakkal. Úgy felügyelte a patinás építmény felújítását, mint a tulajdonos, akinek a saját lakóháza épül.
Ráduly Róbert Kálmánt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel vádolja, ezért a polgármester lemondott, tartva magát a Csíki Hírlapban tett korábbi kijelentéséhez, miszerint akit megvádolnak, annak le kell mondania.
Csíkszereda fontos embere bedobta a törülközőt. A város pedig elveszítette vezetőjét. És itt már nemcsak egy város, hanem egy térség vezetőjéről beszélhetünk, aki egyfajta irányt mutatott a csíki polgármestereknek, hogy mit, mikor és hogyan kell, esetleg kellene cselekedni. Egy példa: az autonómiastatútumok elfogadásában Csíkszereda volt az első a térségben, amely bátran felvállalta, fontos az önrendelkezés, azért pedig tenni is kell.
Amióta Ráduly „lekerült a polcról”, érdekes módon a mögéje felsorakozó hangadók is elnémultak. Az addig hangos autonómiaharcosok egy ideje hallgatnak, az édes anyanyelvünkért harcolók nem küldenek gyújtó hangú kiáltványokat Székelyföld autonómiájáért.
Az utóbbi napokban, hetekben arról cikkeztünk, hogy nyögvenyelősen haladnak a hőszigetelések, nem mozdul előre a csíki mozi technikai berendezésének beszerzése, késik a taplocai kerülőút aszfaltozása (holott a pénz megvan rá). Még az a csúfság is megesett Csíkszeredával, hogy ráengedték az autós forgalmat egy olyan, frissen átépített útszakaszra, amely rekord rövid idő alatt javításra szorul.
A megsüllyedt Villanytelep utca látványa a lehető legjobban adja vissza napjaink Csíkszeredáját: valami megroggyant ebben a városban.
Kozán István
Székelyhon.ro

Nyílt magyarellenes provokáció a Székelyföldön
Ma, a román zászló ünnepén Hargita megye legmagasabb zászlórúdjára a régió legnagyobb román zászlaját vonják fel Csíkszeredában. Ez méretében vetekedni fog a Maros megyei Radnót főterén lobogó trikolórral.
Az egyértelműen magyarellenes provokációnak szánt gesztust Mircea Dușa román védelmi miniszter, maroshévízi születésű Hargita megyei parlamenti képviselő jelentette be a Brassó megyei Nagysinken, egy hadgyakorlat közben. A csíkszeredai ceremónián az előrejelzések szerint Dușa a megbízott miniszterelnökkel, Gabriel Oprea belügyminiszterrel együtt vesz részt.
Tegnapelőtt zászlófelvonó próbát tartottak a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnak és a Román Hírszerző Szolgálatnak otthont adó épület előterében, ahol az óriás román trikolór lobogni fog. Az ezt megörökítő sajtófotóst, az Udvarhelyi Híradó Kft. által működtetett Székelyhon.ro portál alkalmazottját, Veress Nándort maga a megyei rendőrfőkapitány, Radu Sandu Moldovan szólította meg és tuszkolta be a rendőrségre, ahol igazoltatták és felszólították, hogy hagyja abba a fotózást, illetve megtiltották neki, hogy bármit is közöljön az előkészületekről. A fotós felhívta a rendőrök figyelmét, hogy közterületen, egy parkolóból fényképezett, amihez sem engedélyt nem kell kérnie, továbbá hogy bármi szabadon publikálható, ami nem sérti a polgárok személyiségi jogait és nem ütközik törvénybe.
A tervezett trikolórfelvonás egyértelmű erődemonstrációnak számít, ugyanakkor a jelzett körülmények miatt a Székelyföldön többségben élő magyarságnak szánt provokatív intés is: lássák ezen „idegenek”, ki az úr a háznál.
itthon.ma.erdelyország

Gázellátási szabályok: elszigetelte magát Románia
Egyebek mellett a Magyarországra irányuló gázexport késlekedése miatt indított pert Románia ellen az Európai Bizottság. Bár az Arad és Szeged között 2010-ben kiépített összekötő vezeték már több mint egy éve alkalmas a kétirányú gázszállításra, Bukarest csak idén nyáron tervezi a kivitel beindítását.
Megalapozottan sejt szándékosságot a magyar kormány amögött, hogy a technikai feltételek teljesítése ellenére a román hatóságok halogatják a kétirányú földgázszállítás megteremtését. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten fogalmazott úgy, miszerint „szándékos és tudatos bojkott" áll a hátterében annak, hogy nem készült el a román és a horvát gázvezeték Magyarország irányába.
Részben ezzel magyarázható, hogy az Európai Bizottság (EB) nemrég a luxembourgi Európai Bírósághoz fordult, miután Románia továbbra sem fogadta el azt a sürgősségi gázellátási biztonsági tervet, amelynek egy esetleges gázválság idején alkalmazandó szabályozásokat és intézkedéseket kell tartalmaznia.
Az uniós végrehajtó szerv döntése értelmében a terv hiányában Románia nem tudna helytállni egy krízishelyzetben. A 2010-ben elfogadott szabálynak Bukarest már 2012 decemberében eleget kellett volna tennie, ezért korábban kötelezettségszegési eljárás indult ellene, amely most újabb szakaszba lépett.
A földgázellátás biztonságáról szóló uniós szabályozás többek között meghatározza azokat a gázellátási szabályokat, amelyeket a tagállamoknak válság esetén tiszteletben kell tartaniuk. Ennek megfelelően legalább harminc napig kell biztosítaniuk a gázellátást háztartások, kórházak, egyéb szociális és népjóléti szolgáltatások számára.
Brüsszel szorgalmazza azt is, hogy jelöljenek ki egy hatóságot, amely a gázellátásért felel, és megelőző jelleggel felméri a kockázatokat, javaslatokat fogalmaz meg az ellátás javítása érdekében. Az EU ugyanakkor azon is változtatni kíván, hogy egyes tagállamok elszigetelt helyzetben, úgynevezett „gázszigeten" vannak, mert infrastruktúrájuk nincs kapcsolatban az Unió többi részével.
A megelőző cselekvési, valamint vészhelyzeti terv hiányán túlmenően Brüsszel a jelek szerint elsősorban azt rója fel a bukaresti hatóságoknak, hogy nem oldották meg a kétirányú kereskedelmi forgalmat. Erre utal Răzvan Horațiu Radunak, Románia Európai Bírósághoz delegált képviselőjének tavaly novemberi nyilatkozata is, amelyben a Brüsszel által indított kötelezettszégszegési eljárást kommentálta.
A külügyminisztérium helyettes államtitkára közölte, az EB kifogásainak lényege Románia, valamint a szomszédos uniós tagállamok gázvezetéki kapcsolódási pontjainak (interkonnektor) működésére vonatkozik. „Gyakorlatilag ezek az összekötő vezetékek léteznek, csak nem működnek a Brüsszel által várt paramétereken" – jelentette ki akkoriban a kormány illetékese.
Radu a most elindított perre úgy reagált, a gazdasági minisztérium elküldte Brüsszelnek a gázellátási tervet, amelyet reményei szerint megfelelőnek találnak, így elkerülhető lesz, hogy a luxembourgi bíróság elítélje Romániát.
Miközben a román–bolgár gázhálózat összekapcsolását lehetővé tevő Giurgiu–Rusze gázvezeték terve évek óta halasztódik, a magyar-román interkonnektoron nem indult be a kétirányú szállítás. A két ország földgázszállító hálózatát összekötő vezeték 2010-ben készült el Arad és Szeged között, amely tavaly februártól kétirányú szállításra alkalmas ugyan, ám a román-magyar irányban megnyitott kapacitás első lépcsőben csak kis mennyiség beszállítását teszi lehetővé.
Nicolae Havrileț, a bukaresti energiaár-szabályozó hatóság vezetője májusban arról beszélt, hogy a belföldi gázfogyasztás csökkentése, valamint az oroszországi import áprilisi kiküszöbölése következtében Románia idén nyáron beindíthatja a gázkivitelt Magyarország irányába.
Az exportot az a négyoldalú regionális gázszállítási együttműködési megállapodás is elősegítheti, amelyet Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia külügyminiszterei május 22-én írtak alá Rigában. Az egyezmény szerint összekötik és kétirányúsítják a négy ország gázvezeték-rendszerét, növelve az érintett államok energiabiztonságát.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Felfedte feljelentőjét Ráduly Róbert
Tudja, kik a feljelentői – nyilatkozta Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A tudósításban megszólaló, lemondott polgármester meg is nevezte az adásban az egyik feljelentőjét: a Hargita megyei rendőrség parancsnokát. „A megyei rendőrparancsnok ez egyik értelmi szerzője a kivizsgálási sorozatnak. Ezt az egyik tanúként beidézett, beépített tiszt nyilatkozza” – mondta Ráduly Róbert a Magyar Köztelevízió csíki riportjában, A Ma reggel című műsorban. Az 58. perctől kezdődő tudósításban a lemondott polgármester „hülyeségnek” minősítette a vádak némelyikét, azt állítja, összefüggéseiben is látszik, koncepciós per zajlik ellene és Szőke Domokos alpolgármester ellen.
A feljelentő személyével kapcsolatban rá is mutatott „történelmi tényszerűség kedvéért”: az említett rendőrparancsnok lemondását március 17-én kérte, miután az emberei „full részegen” több halálos áldozatot követelő balesetet okoztak Csíkszeredában.
Emellett a riport kitér a többi bűnvádi pontra is Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügyében. Ráduly Róbert pontonként cáfolta, hogy magáncélra használta az önkormányzat autóját és visszaélt mintegy 70 – hetven (!) - eurónyi pénzzel. „Ennyi miatt kerülhetne börtönbe Ráduly Róbert” – ez a felvezetője a műsornak is.
Be volt kamerázva
„Aki a szekusokkal kezd el harcolni, az számít arra, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik” – mondta Ráduly Róbert Kálmán a Ma reggel-nek. Szerinte megfigyelésük jóval korábban kezdődött: tizenhárom hónapig hallgatták le őket Szőke Domokos alpolgármesterrel, és követték őket éjjel-nappal.
„Kamerát helyeztek el az irodáinkba. Így próbálták valahogy megtalálni rajtunk a fogást. Végül nem találtak, ezért kellett eszkabáljanak egyet ilyen kutyafuttában. Egy csomó hazugságon és rossz fordításon, hamis, rossz lehallgatási jegyzőkönyvön – mert egy dolog, hogy mit beszélünk magyarul, egészen más, hogy miként írják le ezt magyarul” – mondta egyebek mellett az adásban Ráduly. A becsületbeli okokból lemondott polgármester a többi vádpontra is rövid magyarázatot az a műsorban.
Amint arról tájékoztattunk, június 22-én helyt adott a korrupcióellenes ügyészek fellebbezésének, és hatvan napra bírósági felügyelet alá helyezte hétfőn a Marosvásárhelyi Ítélőtábla Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert. Szőke Domokos alpolgármester is bírósági felügyelet alatt marad.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) június 17-én emelt vádat Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen. Jelenleg a várost a városi tanács testülete által a június 26-i tanácsülésen polgármesteri hatáskörrel felruházott Antal Attila alpolgármester, és az ideiglenesen alpolgármesternek kinevezett Füleki Zoltán László alpolgármester vezeti.
G. E.
maszol.ro

Kényszerpályán Csíkszereda városvezetése
Csíkszereda polgármestere és egyik alpolgármestere ellen korrupció vádjával indítottak eljárást. Ráduly Róbert a vádemeléskor lemondott polgármesteri tisztségéből, így a város irányítása kényszerpályára került.
Antal Attila megbízott polgármesterrel és Füleki Zoltán ideiglenesen megválasztott alpolgármesterrel a Kossuth Rádió munkatársa, Oláh-Gál Elvira beszélgetett.
Antal Attila úgy fogalmazott, hogy nem egy átmeneti állapot, hanem egy új helyzet van, ami egy szűk esztendőre új feladat elé állítja Csíkszereda önkormányzatát. Hozzátette: jogilag ő polgármesteri jogkörökkel felruházott alpolgármester, Füleki Zoltán pedig a megválasztott alpolgármester.
Füleki szerint a bűnügyi hatóságok már április végétől kényszerpályára állították a városvezetést, a törvény pedig már nem engedi meg az új választások kiírását, mivel 2016-ban helyhatósági választásokat szerveznek. Folyamatosan, pragmatikusan véghez kell vinni a feladatokat, jelentette ki az alpolgármester.
A gond nem az, hogy van-e, aki menjen elől, hanem az, hogy van-e aki menjen utánuk – mondta Antal Attila. Bármilyen közigazgatási kérdésnél eddig sem a polgármester, vagy az alpolgármester döntött egyedül, hanem az irodavezetők, az alkalmazottak is felelősséget vállaltak aláírásukkal – tette hozzá. Majd megmagyarázta: rengeteg rosszindulatú ember van, aki vélt, vagy valós igazát feljelentésekben éli ki, a kivizsgálásokkal járó kálváriákat a sok esetben alulfizetett közalkalmazottak pedig már nem vállalják.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Nem vonul vissza Verestóy Attila
Találkozóra hívta csütörtökön a sajtó képviselőit Verestóy Attila szenátor, ahol bejelentette, újabb szenátori mandátumért indul.
Már egy évvel a választások előtt, időben igyekezett leszögezni Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, hogy újabb mandátumért indul a következő évi parlamenti választásokon. Noha többen becsmérlik munkáját, az ebbe ténylegesen belelátó politikusoktól sok biztatást kapott – hosszas mérlegelés után voltaképp ezért döntött az újrázás mellett. A szenátor ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a 2016 tavaszán esedékes helyhatósági választások egybeesnek majd a parlamentivel – amely szerinte előnyösebb lehet a magyarságnak –, ezért arra buzdítja a polgárokat, hogy minél többen menjenek majd el voksolni.
A szenátor kifejtette: nem teljesen elégedett Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester tevékenységével, szerinte nem vesz részt eléggé a város politikai életében. A polgármester újabb mandátumát is csak akkor támogatja Verestóy, ha változást lát ebben a kérdésben. „Nem a választási kampányban kell szétszórni egy-egy szép szórólapot. Ez nem megoldás, már nem az, hiszen más világot élünk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy jelenleg olyan jelöltön gondolkodik a polgármesteri tisztséget illetően, akit érdekel, hogy mi történik a városban, menedzserként tud gondolkodni, szervesen része Udvarhelynek és az RMDSZ érdekképviseletének. „Ezt magyaráztam Buntának, hogy üres ez a hely, be kell tölteni. Nem névlegesen, nem a funkció erejével, hanem a működéssel” – osztotta meg Verestóy.
A szenátor Csíkszereda nemrég lemondott polgármestere, Ráduly Róbert ügyével kapcsolatban kijelentette, reméli, hogy az elöljáró mihamarabb tisztázza magát, és „erővel tud majd visszatérni a politikai életbe”. Verestóy szerint nevetségesek azok a vádak, amelyeket a korrupcióellenes ügyészség hozott fel Ráduly ellen. „Az, hogy miket írt egyik-másik, az ország keleti és déli részén tevékenykedő újságíró, kevésbé fontos az igazság szempontjából” – szögezte le, hozzátéve, hogy a politikát tekintve Románia területén nemcsak tisztulási, hanem tisztogatási folyamat is zajlik. Ez utóbbihoz sorolta a volt polgármester ügyét is.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Írószövetségi díjat kapott Szilágyi Júlia és Jancsik Pál
Két magyar szerzőt is kitüntettek tegnap délben, a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának ünnepségén: Szilágyi Júlia Kacsó Sándor-díjat vehetett át a Korunk–Komp-Press gondozásában megjelent Álmatlan könyv című memoárkötetéért, Jancsik Pál pedig Dsida Jenő-díjban részesült a Polisnál napvilágot látott Ahol otthon vagy e tájon című, válogatott verseket és műfordításokat tartalmazó munkájáért.
A tavaly megjelent kiadványok közül szakemberekből álló zsűri választotta ki az elismerésre érdemeseket, tagja volt ennek Horea Poenar, Ştefan Borbély, Ion Cristofor, Alex Goldiş és Ştefan Melancu mellett Király László, Balázs Imre József és Karácsonyi Zsolt is. A 2014-es év verseskötetéért járó Lucian Blaga-díjat George Vulturescu érdemelte ki (Negură şi caligrafie, Eikon Kiadó, Kolozsvár), próza kategóriában pedig Radu Mareş győzedelmeskedett, Sindromul Robinson című művéért (Polirom, Iaşi) ítélték neki a Liviu Rebreanu-díjat.
Szabadság (Kolozsvár)

A győztes csatára is emlékeznünk kell
A dicsőséges pozsonyi csatára emlékeztek péntek délután a két éve felállított Kárpátok Őre emlékműnél Csíkcsomortánban.
Az eredeti szobrot száz évvel ezelőtt, 1915-ben állították fel Kolozsváron, ám az első világháború után Erdélybe bevonuló román csapatok katonái elpusztították azt. Ennek hű másolata került 2013-ban a csomortáni iskola udvarára. Itt emlékezett meg a közösség az 1108 évvel ezelőtt történt pozsonyi csatára, ahol őseink dicsőséges győzelmet arattak a magyarok ellen törő, őket kiirtani akaró ellenség felett.
Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kárpátok Őre emlékmű a település központi helye lett. Az emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, tölgyfából készült, határőrt ábrázoló szobor. Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült torony veszi körül. „Ma egy olyan csatára emlékezünk, amelyre büszkék lehetünk, melyet a feledés homályába próbáltak száműzni. 907-ben az akkori Nyugat-Európa – ahogy ma mondanánk –, a Frank birodalom fogott össze és teljes haderejével tett kísérletet a Kárpát-medencei magyarság megsemmisítésére. A magyarság örökös hivatása az őrt állás, az Istenbe vetett hit védelme” – hangsúlyozta a községvezető.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda nemrég lemondott polgármestere beszédében rámutatott arra, hogy nem a tisztség, hanem a tisztesség a meghatározó. „Ezután is, mint eddig, azt fogom hirdetni, itt is a Kárpátok Őre előtt, és mindenhol máshol, hogy a becsület és a »csemetéink« vállalása és felnevelése a legfontosabb küldetésünk. Vannak rajtunk kívül ők, a gyerekeink, akiknek tartozunk, és vannak az elődeink akiknek szintúgy tartozunk” – fogalmazott Ráduly.
Az eseményen a történelmi egyházak, civil szervezetek és a politikai pártok képviselői egyaránt részt vettek. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke megítélése szerint új fejezetet kell nyitnunk az erdélyi magyar politikában. Ez a felelős politika korszaka kell legyen, ami nem szólhat testvérháborúról – vélte az MPP elnöke.
Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke megjegyezte: Európa majdnem kivétel nélkül minden számbeli kisebbségbe szorult őshonos népe kivívta szabadságát, önrendelkezését, így nekünk is bizakodásra van okunk.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy a Kárpátok keleti őrei mi, székelyek voltunk, a feladat így ma sem idegen, ezer év óta ismerjük. „Nemcsak a hétköznapi munkát kell elvégezni, hanem erős hittel kell élni és mély elkötelezettséggel lenni a jövő nemzedék iránt” – mondta az elnök.
A történelmi egyházak részéről Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkész kérte Isten áldását, majd a helyi néptánccsoportok fellépése után elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Ráduly Róbert: Székelyföld hangja vagyok!
„Székelyföld hangja vagyok itt!” – jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda leköszönt polgármestere az Ezer Székely Leány Napja rendezvényen.
Beszédében, melyet több alkalommal is tapssal szakított meg a hallgatóság, azt hangsúlyozta, most nagy szükség van arra, hogy a Székelyföld hangja világos, erős legyen, és üzenetet hordozzon.
„Az első és legfontosabb üzenet, tanulság az kell legyen, hogy nem a tisztség teszi az embert, hanem a tisztesség. Erős hitre, tisztaságra van szükségünk, és az önazonosság mindennél fontosabb. Ez nagy munkát igénylő feladat, mert nem elég, ha valakinek hite van, hogy tisztességes, hanem tartoznia is kell valahová” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Rámutatott, még a látszatát is kerülni kell annak, hogy azonosulni tudunk a mai világgal. „Még a látszatát is kerülnünk kell annak, hogy ez a símaszkosok ideje lenne. Nagyon jól tudjuk, hogy símaszkban csak a tolvajok járnak. Nagyon jól tudjuk azt is, hogy a mai világban símaszkban csak az Iszlám Állam emberei állnak elő, amikor lefejeznek becsületes keresztényeket. És ma ez történik Romániában. Ez lett egyfajta állampolitika, ez a sötét erő, ez a típusú tolvajmegjelenés” – fogalmazott az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vizsgálataira utalva a korrupcióval gyanúsított volt elöljáró.
Hangsúlyozta, azért kell sok embernek „a Székelyföld mély, erős hangján megszólalni”, mert ez nincs rendben. „A terrorizmusnak, a megfélemlítésnek nincs mit keresnie a hétköznapjainkban, nincs, nem lehet itthon soha eme magatartás itt, a Székelyföldön. Még akkor is, ha akadnak olyan eltévelyedett bárányok köreinkben, akik ezt kiszolgálják, bátorítják, akik ezt feljelentőként vagy besúgóként segítik, és örülnek is neki” – fogalmazott Ráduly.
Kiemelte, a székelyföldieknek nem „a román kereskedelmi tévék agymosását” kell nézniük, nem a mai értékvesztett világ trendjeit kell követniük. A Székelyföld hangját kell meghallaniuk, az egyház, a hit és a hagyomány hangját, intett a politikus, aki szerint azon kell beszélni, haladni, építkezni tovább.
Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)

Rajtol a kulturális fesztivál Gyergyószentmiklóson
Közel harminc programszám szerepel a Gyergyói Kulturális Fesztivál programjában – a csütörtökön kezdődő rendezvény keretében a zene kapja a legnagyobb teret. Nem véletlenül, hisz idén is „fesztivál a fesztiválban” jelleggel szervezik az eseménysort: egyik alappillére ezúttal is az akusztikus hangszerelésű együtteseket felvonultató Unplugged Fest lesz.
Dósa Zoltán székelyudvarhelyi pszichológus harmadik irodalmi művének bemutatójával rajtol csütörtökön a négynapos rendezvény. A talajmenti agy című kötetet délután 6 órától ismertetik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Egy órával később a művelődési ház stúdiótermében lép fel a Haccacáré néven közismert csíkszeredai trió. Kosztándi Zsolt színművész, Ráduj Gábor zongorista és Szilágyi Nóra énekesnő a negyvenes–ötvenes évek operettslágereiből, sanzonjaiból, kuplédalaiból, illetve a jól ismert régi magyar filmek világából nyújt ízelítőt, megteremtve a korabeli kávéházi hangulatot.
Az Unplugged Fest első koncertje este 9 órakor kezdődik: a YourLivingRomban (a művelődési ház alagsorában lévő szórakozóhely) a gyergyói György Laci és a hozzá csatlakozó zenésztársak szórakoztatják a közönséget. A fesztivál fellépőinek ismertetője szerint a György Laci által képviselt zenei stílus széles kört ölel fel: magyar és angol slágerek mellett saját szerzemények is felcsendülnek koncertjein, a dinamikus, táncra perdítő dalok mellett meditatív dalokat is játszik.
Fél tizenegytől a szintén gyergyói No Sugar zenekar csap a húrok közé. Repertoárjukban a saját dalok mellett megtalálhatók magyar és angol nyelvű pop-rock slágerek feldolgozásai – No Sugar-módra. Éjfélkor a DreamLand zenekar lép színpadra. A szárhegyi banda többnyire feldolgozásokat játszik, ajánlatuk szerint fellépésükön igyekeznek kielégíteni a hallgatóság zenei igényeit.
Pénteken délután 6 órától a Figura Stúdió Színház két színésze, Máthé Annamária és Tamás Boglár, illetve György László zenész tart interaktív, zenés-verses előadást a művelődési ház stúdiótermében. A színházteremben 19 órától a sepsiszentgyörgyi M-Stúdió Mozgásszínház KAMPF című előadását mutatja be. Este 9 órától ismét a stúdióterembe várják az érdeklődőket – itt Florin Ştefan a Lyre & Pan Flute című produkciójában mutatja be a lantot és a pánsípot egy jazz fusion koncert keretében, a jelenbe hozva az egyházi zenét. Florin Ştefannal együtt lép színpadra Cserey Csaba, Hollandus József és más meghívottak. Pénteken este 10 órától a Retro-Bistróban koncertezik a kézdivásárhelyi Ego Sum, majd a marosvásárhelyi The Moonfellas zenekar. A Kárpátikumban 23 órától az Indie Folker zenél, fél egytől pedig a sepsiszentgyörgyi Mercedes Band az Acoustic című show-t mutatja be.
Szombaton délelőtt gyerekeknek szólnak a programok: bábelőadásra és kézműves foglalkozásra várják őket a Marcipán cukrászdába, délután pedig kicsik, nagyok bepillanthatnak a Csalamádé diákszínjátszó tábor tevékenységébe. Szombaton nyílik Ciobanu Iuliu (Gyula) grafikai kiállítása, és ezen a napon lép színpadra a Figura egykori színművésze, Szabó Tibor is. Zenekarával az Útközben című koncertelőadást mutatja be. A szombati nap programkínálatában találjuk még a Tasi Nóra & Juhász Zoltán duó előadását, a szórakozóhelyeken pedig az Ego Sum, Molnár Ede, illetve György Laci és Korpos Szabolcs koncertjeit.
Vasárnap délelőtt a Gyergyói-medence fúvószenekarai zenélnek a Gimnázium utcában, amely ezen a napon a művészetek utcájává minősül. Itt portré-, tájkép-, textilfestők, grafikusok, kerámiakészítők, iparművészek, fotósok, kézművesek alkotnak majd és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A munkához, beszélgetéshez „zenei aláfestést” biztosítanak a Salamon Ernő Gimnázium előtti színpadon egymást váltó zenekarok. Fellép Cserey Csaba dobművész és barátai, a Brassói Filharmónia tagjaiból alakult Academic Clarinet Quintette, illetve a marosvásárhelyi Fantasia Zenekar. Ez utóbbi rendkívüli vokál-szimfonikus hangversenyt ad, ezzel a programmal zárul a nap és egyben a harmadik Gyergyói Kulturális Fesztivál.
A Művelődési Központ által szervezett rendezvénysorozatnak minden programja ingyenesen látogatható. A programokról és a fellépőkről bővebben a www.kulturfeszt.ro oldalon olvashatnak az érdeklődők.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Tíz bemutató, százhetven előadás
Évadzárás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
"Mindig elmondtam és elmondom most is, hogy a folyamatos építkezés híve vagyok. Nem hiszek abban, hogy egy évad alatt nagyon sok bemutatót tartunk, nagyon sok nézőt vonzunk, aztán hagyjuk az egészet, és mindenki idegbeteg utána. Ez a színház folyamatosan kezdte el felépíteni magát az utóbbi években – elsősorban azt a vonalat, folytonosságot keresi nagyon tudatosan, amely mentén a színházi aktus fontos dologgá válik az ember életében. Mi nem elsősorban szórakoztatóipart akarunk csinálni, mi egy polgárosodási, újrapolgárosodási folyamatot kívánunk beindítani a színházba járással" – nyilatkozta Gáspárik Attila a Múzsa című kulturális mellékletünk június hatodikán megjelent lapszámában. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának szavait tükrözi az a közlemény is, amelyet a vásárhelyi intézmény vezetősége küldött el nekünk: az évadzáró, pontokba szedett statisztika a Tompa Miklós Társulat idei, immár hetvenedik évadában elért eredményeket összegzi. Eszerint újabb szakmai és közönségsikerekben gazdag évadot zárt a marosvásárhelyi társulat. Egy mondatban összegezve ez tíz bemutatót, százhetven előadást, közel negyvenezer nézőt, valamint számos díjat és fesztiválszereplést takar.
Idén Tadeusz Bradecki, a katowicei Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színház művészeti vezetője, az oroszországi Tufan Imamutdinov, a Magyarországról érkezett Vidovszky György, Radu Afrim Bukarestből, Albu István Kolozsvárról, valamint Harsányi Zsolt, Kincses Elemér, Gáspárik Attila és Keresztes Attila rendezte Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat előadásait. Amit színpadra vittek: egy klasszikus Shakespeare-darabot (Szeget szeggel), egy Nobel-díjas író híres történelmi drámáját (Caligula), az egyik legolvasottabb magyar ifjúsági regényt (A Pál utcai fiúk), minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmjét (Mágnás Miska), Dosztojevszkij egyik örök érvényű alkotását (Karamazovok), Bartis Attila, marosvásárhelyi származású író legismertebb regényét (A nyugalom), egy darabot a kisebbségek kisebbségéről (Szálkák), azt a művet, amely annak idején kikezdte az egyházat (Tartuffe), valamint két ősbemutatót felolvasószínház formájában (Molter Károly Tankját és Szávai Géza Akit átvisznek a hegyen című darabját).
A 2014-2015-ös évadban vendégelőadóként érkezett Marosvásárhelyre a Nemzet Színésze díjjal kitüntetett Haumann Péter, Bogdán Zsolt színművész, Szalóki Ágnes előadóművész, Kulka János Kossuth- díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Kolozsvári Magyar Opera, A. G. Weinberger és meghívottjai, Berecz András mesemondó, Kovács András Ferenc költő, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Földes László (Hobo), a katowicei Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színház, a Magyar Állami Népi Együttes, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetem, a Közép- Európa Táncszínház, az András Lóránt Társulat, a Szegedi Kortárs Balett, a Groundfloor Group, a Maros Művészegyüttes, valamint a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
A Tompa Miklós Társulat ebben az évadban hét fesztiválon vendégszerepelt és további három kiszálláson vett részt: jelen volt a csíkszeredai VII. Interetnikai Színházi Fesztiválon, az Országos Színházi Találkozón (FNT) Bukarestben, a tiszaújvárosi Határon Túli Színházak Fesztiválján, a IX. Deszka Fesztiválon Debrecenben, az aradi Új Színház Nemzetközi Fesztiválon, a XXII. Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján, valamint szerepelt a budapesti Thália Színházban, a kézdivásárhelyi Városi Színházban és a lengyelországi Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színházban.
Ami az idén elnyert díjakat illeti, a legjobb női mellékszereplőnek járó UNITER-díj mellett (Berekméri Katalin) a társulat a legjobb előadásnak járó nagydíjjal (A nyugalom), a legjobb rendezésnek (Radu Afrim), valamint a legjobb színésznőnek járó díjjal (B. Fülöp Erzsébet) és az Árkosi Művelődési Központ különdíjával is gazdagodott az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon; a Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján a Várszínház és Művészetek Háza egyéni díját (Galló Ernő), továbbá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által adományozott Kovács György-díjat (László Csaba) is a társulat színművészei kapták. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a marosvásárhelyi városi tanács által adományozott Pro Cultura kiválósági díjat is megkapta idén.
A Tompa Mikós Társulat, hagyományaihoz híven, ebben az évadban is megünnepelte a magyar dráma napját, a magyar népmese napját, a színházi világnapot, a magyar kultúra napját és a magyar költészet napját. Társszervezőként részt vett a 20. Nemzetközi Könyvvásár és a Múzeumok éjszakájának szervezésében, valamint teret biztosított a Bookfest nevű rendezvénynek.
A társulat vezetősége nem kívánta elhanyagolni a fiatalokkal együtt végzett munkát sem. Elsősorban nekik és róluk szólt A Pál utcai fiúk című előadás, ezenkívül többek között angyalváró játszóházzal, Bertóti Johanna gyermeknapi koncertjével és közönségtalálkozókkal várta a tanulókat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Az Iskola másként rendezvénysorozat alatt közel négyezer-ötszáz diák fordult meg az intézményben.
A jövő évi tervekkel, az ősszel újrakezdődő munkával kapcsolatosan pedig közölték: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház augusztus 17-én kezdi meg a bérletek árusítását a 2015/2016-os évadra. A Tompa Miklós Társulat hetvenegyedik évadának első bemutatójára októberben kerül sor: Sorin Militaru rendező Alfred Jarry egyik darabját viszi majd a vásárhelyi nemzeti színpadára.
(knb.)
Népújság (Marosvásárhely)