Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Chiriță, Radu
3 tétel
2017. május 17.
300 ezer embert hallgathattak le öt év alatt törvényesen Romániában
Körülbelül 300 000 személy telefonját hallgatták le hatósági engedéllyel 2010 és 2015 között - derült ki azután, hogy Radu Chiriţă jogász, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára az összes romániai bíróságtól adatokat kért ezzel kapcsolatban. Chiriţă a Mediafaxnak elmondta, az ötéves időszakban összesen 109.946 alkalommal kérvényeztek lehallgatást, 102.729 esetben pedig a bíróságok ezt jóvá is hagyták. A jogász szerint a kérések általában nem egyetlen személy lehallgatására vonatkoznak, hanem átlagosan hároméra, így becsülte a lehallgatottak számát 300 ezerre. Chiriţă csupán 5 intézménytől nem kapott adatot: 176 bíróságból 173, 42 törvényszékből 40, mind a 15 táblabíróság, az összes katonai törvényszék és a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék is válaszolt. Nincsenek adatai többek közt a Kolozs megyei törvényszéktől sem, a hiányzó információkat bírósági úton próbálja megszerezni. A jogász elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy "futószalagon" hagyják jóvá a lehallgatásokat, és úgy vélte, ez "rendőrállam". Azt mondta, számított arra, hogy nagyon magasak lesznek a számok, de ekkorákra nem. Hat táblabíróságon az esetek száz százalékában jóváhagyták a kéréseket, ha pedig a legfelsőbb bíróság által jóváhagyott kéréseket nézik, amelynek a miniszterek, parlamenti képviselők és szenátorok, alkotmánybírák, a főügyészség munkatársai esetében van hatásköre ezeket jóváhagyni, akkor az tűnik ki, hogy szinte mindenkit lehallgattak. mediafax; Transindex.ro
Körülbelül 300 000 személy telefonját hallgatták le hatósági engedéllyel 2010 és 2015 között - derült ki azután, hogy Radu Chiriţă jogász, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára az összes romániai bíróságtól adatokat kért ezzel kapcsolatban. Chiriţă a Mediafaxnak elmondta, az ötéves időszakban összesen 109.946 alkalommal kérvényeztek lehallgatást, 102.729 esetben pedig a bíróságok ezt jóvá is hagyták. A jogász szerint a kérések általában nem egyetlen személy lehallgatására vonatkoznak, hanem átlagosan hároméra, így becsülte a lehallgatottak számát 300 ezerre. Chiriţă csupán 5 intézménytől nem kapott adatot: 176 bíróságból 173, 42 törvényszékből 40, mind a 15 táblabíróság, az összes katonai törvényszék és a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék is válaszolt. Nincsenek adatai többek közt a Kolozs megyei törvényszéktől sem, a hiányzó információkat bírósági úton próbálja megszerezni. A jogász elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy "futószalagon" hagyják jóvá a lehallgatásokat, és úgy vélte, ez "rendőrállam". Azt mondta, számított arra, hogy nagyon magasak lesznek a számok, de ekkorákra nem. Hat táblabíróságon az esetek száz százalékában jóváhagyták a kéréseket, ha pedig a legfelsőbb bíróság által jóváhagyott kéréseket nézik, amelynek a miniszterek, parlamenti képviselők és szenátorok, alkotmánybírák, a főügyészség munkatársai esetében van hatásköre ezeket jóváhagyni, akkor az tűnik ki, hogy szinte mindenkit lehallgattak. mediafax; Transindex.ro
2017. május 18.
Lehallgatások – futószalagon
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogi karának előadótanára, Radu Chiriţa szerint Romániában 2010 és 2015 között mintegy 300 ezer ember telefonjának lehallgatását engedélyezték a bíróságok.
Radu Chiriţa ügyvéd és előadótanár a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény alapján fordult adatigénylési kéréssel a bíróságokhoz, és a kapott adatok alapján azt állapította meg, hogy Románia rendőrállamként működik. Elmondta: a vizsgált – kevesebb mint ötéves – időszakban a bíróságoktól 109 946 esetben kérték a nyomozó hatóságok egyes emberek lehallgatását, és a bíróságok 102.729 ilyen kérést hagytak jóvá. Megjegyezte: az alapján becsülte 300 ezerre a lehallgatottak számát, hogy tapasztalata szerint egy lehallgatási kérelem háromnál több emberre vonatkozik, csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy egy ember lehallgatását kérik az illetékes hatóságok.
A jogász elmondta: Románia 176 bírósága közül 173, 42 megyei törvényszéke közül 40 válaszolt az adatigénylési kérelmére. Megkapta ugyanakkor a kért adatokat mind a 15 táblabíróságtól, valamennyi katonai bíróságtól és a legfelsőbb bíróságtól is. Hozzátette: a válaszadást elmulasztó bíróságok ellen pert indít a közérdekű információk eltitkolása miatt.
Radu Chiriţa nem a lehallgatási kérések nagy számát, hanem a jóváhagyott kérések rendkívül magas arányát tartotta aggasztónak. Megjegyezte: olyan törvényszék is akad, amelyik több mint háromezer kérés közül egyet sem utasított el. Az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy csak a katonai bíróságoknál vizsgálják meg érdemben a lehallgatási kéréseket. „Elfogadhatatlan az, hogy a bíróságok futószalagon hagyják jóvá az ilyen kéréseket. Ez azt jelzi, hogy a bírák elfelejtették a legfontosabb feladatukat: a jogok védelmét. A lehallgatási eljárásban a bírónak éppen az a feladata, hogy megelőzze a lehallgatási visszaéléseket, de nem úgy tűnik, hogy ez történne. A rendőrállamnak az a jellemzője, hogy hiányzik a bírói kontroll. Nálunk ez elméletben megvan, de a gyakorlatban mintha nem is létezne. (…) Ha a folyamat nem áll a bíróság ellenőrzése alatt, a hatóságok azt hallgathatják le, akit akarnak” – idézte a Mediafax a jogász tanárt. MTI; Népújság (Marosvásárhely)
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogi karának előadótanára, Radu Chiriţa szerint Romániában 2010 és 2015 között mintegy 300 ezer ember telefonjának lehallgatását engedélyezték a bíróságok.
Radu Chiriţa ügyvéd és előadótanár a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény alapján fordult adatigénylési kéréssel a bíróságokhoz, és a kapott adatok alapján azt állapította meg, hogy Románia rendőrállamként működik. Elmondta: a vizsgált – kevesebb mint ötéves – időszakban a bíróságoktól 109 946 esetben kérték a nyomozó hatóságok egyes emberek lehallgatását, és a bíróságok 102.729 ilyen kérést hagytak jóvá. Megjegyezte: az alapján becsülte 300 ezerre a lehallgatottak számát, hogy tapasztalata szerint egy lehallgatási kérelem háromnál több emberre vonatkozik, csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy egy ember lehallgatását kérik az illetékes hatóságok.
A jogász elmondta: Románia 176 bírósága közül 173, 42 megyei törvényszéke közül 40 válaszolt az adatigénylési kérelmére. Megkapta ugyanakkor a kért adatokat mind a 15 táblabíróságtól, valamennyi katonai bíróságtól és a legfelsőbb bíróságtól is. Hozzátette: a válaszadást elmulasztó bíróságok ellen pert indít a közérdekű információk eltitkolása miatt.
Radu Chiriţa nem a lehallgatási kérések nagy számát, hanem a jóváhagyott kérések rendkívül magas arányát tartotta aggasztónak. Megjegyezte: olyan törvényszék is akad, amelyik több mint háromezer kérés közül egyet sem utasított el. Az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy csak a katonai bíróságoknál vizsgálják meg érdemben a lehallgatási kéréseket. „Elfogadhatatlan az, hogy a bíróságok futószalagon hagyják jóvá az ilyen kéréseket. Ez azt jelzi, hogy a bírák elfelejtették a legfontosabb feladatukat: a jogok védelmét. A lehallgatási eljárásban a bírónak éppen az a feladata, hogy megelőzze a lehallgatási visszaéléseket, de nem úgy tűnik, hogy ez történne. A rendőrállamnak az a jellemzője, hogy hiányzik a bírói kontroll. Nálunk ez elméletben megvan, de a gyakorlatban mintha nem is létezne. (…) Ha a folyamat nem áll a bíróság ellenőrzése alatt, a hatóságok azt hallgathatják le, akit akarnak” – idézte a Mediafax a jogász tanárt. MTI; Népújság (Marosvásárhely)
2017. augusztus 28.
SZÁZEZREKET HALLGATTAK LE. Tíz év alatt – 2005-től 2014-ig – a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) közel 250 ezer telefonos lehallgatást végzett törvényesen (bírói jóváhagyás alapján), ami azt jelenti, hogy az ország hivatalosan húszmilliós lakosságának 1,25 százalékát hallgatták le.
Mivel azonban egy beszélgetés legalább két ember között zajlik, valójában kétszer-háromszor ennyi személy telefonját követték, tehát akár 750 ezer is lehet azoknak a száma, akik az RHSZ fókuszába kerültek. A bírói engedélyek száma érdekes növekedést mutat: a korrupcióellenes hadjárat kezdetén, 2015-ben mindössze 6370-et adtak ki, 2009-ig összesen 62 681-et, a következő öt évben (2015 szeptemberéig) pedig háromszor annyit, 186 030-at. Ez utóbbi adat azért érdekes, mert Radu Chiriţă kolozsvári bíró szerint ebben az időszakban az igazságügy összesen 102 729 lehallgatási engedélyt bocsátott ki 109 946 kérés alapján. 2015 utolsó hónapjairól még nincsenek hivatalos adatok, de az előző számok alapján valószínű, hogy 200 ezernél több lehallgatást végeztek a hírszerzők, azaz nagyjából kétszer annyit, mint ahány bírósági engedély volt. Az RHSZ ezt azzal magyarázta, hogy ebben a számban „a hosszabbítások is benne vannak”. Mégis, a Friedrich-Ebert-Stiftung Alapítvány szerint az RHSZ – a lakossági arányokhoz mérten – 16-szor több lehallgatást végez, mint az amerikai FBI, amely 2014-ben 300 millió lakosból mindössze 1416-ot hallgatott le. România liberă; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Mivel azonban egy beszélgetés legalább két ember között zajlik, valójában kétszer-háromszor ennyi személy telefonját követték, tehát akár 750 ezer is lehet azoknak a száma, akik az RHSZ fókuszába kerültek. A bírói engedélyek száma érdekes növekedést mutat: a korrupcióellenes hadjárat kezdetén, 2015-ben mindössze 6370-et adtak ki, 2009-ig összesen 62 681-et, a következő öt évben (2015 szeptemberéig) pedig háromszor annyit, 186 030-at. Ez utóbbi adat azért érdekes, mert Radu Chiriţă kolozsvári bíró szerint ebben az időszakban az igazságügy összesen 102 729 lehallgatási engedélyt bocsátott ki 109 946 kérés alapján. 2015 utolsó hónapjairól még nincsenek hivatalos adatok, de az előző számok alapján valószínű, hogy 200 ezernél több lehallgatást végeztek a hírszerzők, azaz nagyjából kétszer annyit, mint ahány bírósági engedély volt. Az RHSZ ezt azzal magyarázta, hogy ebben a számban „a hosszabbítások is benne vannak”. Mégis, a Friedrich-Ebert-Stiftung Alapítvány szerint az RHSZ – a lakossági arányokhoz mérten – 16-szor több lehallgatást végez, mint az amerikai FBI, amely 2014-ben 300 millió lakosból mindössze 1416-ot hallgatott le. România liberă; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)