Törvény (ugyanarra) a status quo-ra? Ezt a címet viseli az Etnokulturális Kisebbségek Erőforrás Központja (EKEK) összeállította beszámoló. A holland nagykövetség által finanszírozott projekt célja: a státustörvény eredeti célkitűzései és annak alkalmazása óta elért konkrét eredmények összehasonlítása. Marian Chiriac projektvezető szerint a státustörvény legkézzelfoghatóbb hatása az anyanyelvi oktatás újraértékelésében mutatható ki. A törvény nyújtotta kedvezmények miatt egyre több diák választja az anyanyelvi oktatást, és úgy tűnik, hogy hatással van a vegyes családok gyermekeire is. Egy másik fontos következmény: bebizonyosodott, hogy az érzékeny kérdésekben lehetséges a párbeszéd. Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese szerint a státustörvényt nem dolgozták ki körültekintően, és bár elsöprő többséggel szavazta meg a magyar parlament, maguk a szavazók sem értették meg pontosan, mire adták voksukat. /Köllő Katalin: Zátonyra futott státustörvény? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./