Tánczos Vilmos statisztikai adatsorral szemléltette azt, hogy a Ceausescu-rendszerben Hargita megyében hogyan nőtt évről évre a román iskolába járó magyar gyermekek száma. A hatóságok mindent megtettek a románosításért, miközben a magyar végzősöket erőszakkal román vidékekre nevezték ki, tömegesen hoztak román tanárokat Székelyföldre. 1985-1989 között Hargita megyébe 434 tanárt neveztek ki, közülük 382-en /88 %/ románok voltak, akiket a magyarlakta vidékre helyeztek. Ezek után érthető, hogy 1990-ben 226 román anyanyelvű tanár távozott a megyéből és 130 magyar tanár hazatérhetett tanítani. /Tánczos Vilmos: Adalékok az oktatás románosításának történetéhez. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

A Demokrata Munkapárt nov. 16-án Bukarestben tartott országos ülésén megjelentek az RKP hajdani aktivistái, Ilie Verdet és mások. Arról döntöttek, hogy új pártot hoznak létre, a Szocialista Munkapártot, ezzel egyesítve a Demokrata Munkapártot és a Román Kommunista Pártot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Az Irányító Bizottság elnöke Ilie Verdet, Ceausescu egykori munkatársa lett. /MTI/

"Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá."

A Le Figaro párizsi lap szerint Stanculescu védelmi miniszternek, aki szept. 21-én találkozott Genfben a svájci bankok szövetsége elnökével, ismét találkoznia kell az elnökkel. A román kormány tárgyalást kezdett ugyanis Ceausescu Svájcba nyitott folyószámlájának sorsáról. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

"December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ "

Az Öböl-menti háborúra hivatkozva felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy változatlanul érvényben van a magánszemélyeknél megszálló külföldiek kötelező bejelentéséről és a külföldiek előírt nyomtatványon történő bejelentkezéséről szóló 1969. évi 25-ös számú törvény. Egyidejűleg megszigorították a határátkelőhelyek ellenőrzését. Ceausescu korából való törvények újraalkalmazásáról van szó, emlékeztet Nits Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Márc. 4-én ítéletet hirdetett a bukaresti Legfelsőbb Bíróság annak a 61 brassói lakosnak a rendkívüli semmisségi panasza ügyében, akik 1987. nov. 15-én megszervezték Brassóban a gépkocsigyári munkások lázadását a Ceausescu-rendszer ellen. Ezzel véget ért az egy éve húzódó ügy. Az akkor elítéltek csak hosszú huzavona után kapták meg a bírósági felmentést. /Brassó: megkésett igazságtétel. = Népszabadság, márc. 5./

A kisebbségi jogok az új európai békerend legfontosabb elemei közé tartoznak és védelmükre európai egyezményt kell létrehozni, állapította meg a közös nyilatkozat, amelyet az etnikai kisebbségek, nemzetiségek és régiók Európa megújulásában betöltött szerepével foglalkozó kétnapos /márc. 25-26./ nemzetközi Európa Kerekasztal értekezlete elfogadott. A tanácskozást az Osztrák Néppárt szervezte, Bécsben. Huszonhárom országból csaknem száz politikus, illetve közéleti személyiség vett részt az értekezleten. Szőcs Géza az alkotmánytervezetről megállapította, hogy a tézisek egy etnokratikus állam képét vetítik előre, amely a kisebbségeket akadályozza identitásuk megőrzésében. Tőkés László megítélése szerint a mai román vezetés politikája a kisebbségek tekintetében emlékeztet a Ceausescu-rendszer megoldásaira. Az országban többmilliós kisebbség él, ennek ellenére az alkotmánytervezet nemrég elfogadott tézisei Romániát egységes nemzetállamnak minősítik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A Magazinul Istoric román történelmi folyóirat szerint Bukarestben a múlt század végén 365 templom állt, ma már csak 230. A Ceausescu-diktatúra éveiben a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot leromboltak, közülük 70-et az UNESCO műemlékként tartott nyilván. /Magyar Kurír (Budapest), máj. 11./

Ha nem lett volna az egri tanácskozás, lett volna más, állapította meg Pillich László parlamenti képviselő. A Nemzeti Megmentési Front népszerűsége csökken, országféltéssel próbálnak némi tőkét kovácsolni. Az elhatárolódás sem volt minden magyar számára rokonszenves. Miféle demokrácia az, amely nem tudja elviselni, ha olyanokat fogalmaznak meg, amelyek nem tetszenek neki. Az emigrációt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Sok jószándékú, segítőkész emberről van szó, akik még nem vették tudomásul, hogy a romániai magyarságnak van érdekképviseleti szerve, az RMDSZ. Az emigráció a Ceausescu-diktatúra idején szervezte a diktatúraellenes nemzetközi közvéleményt. /Orbán Ferenc: Az együttélés közös gond. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A román televízió tv híradójában bejelentették, hogy Domokos Géza és Szőcs Géza nem volt hajlandó interjút adni. Nem számoltak be az indoklásról: nem hajlandók egy képernyőn szerepeli a Ceausescut kiszolgáló Hajdu Győzővel, aki Együtt-Impreuna néven új magyar-román szervezet megalakítását jelentette be, éppen az RMDSZ kongresszusának nyitónapján, máj. 24-én. /MTI/

A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/

"A Maros megyei prefektúra két hete értesítette a polgármesteri hivatalokat, hogy le kell venni a kétnyelvű helységnévtáblákat és ki kell cserélni román nyelvűekre. Ezt a döntést az 1968-as Ceausescu-féle törvény alapján hozták. A falvak nem hajtották végre a határozatot, erre rendőri kísérettel eltávolították a kétnyelvű feliratokat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Tófalvi Zoltán visszaemlékezett: 1990. január elején egy éjszaka Marosvásárhelyen a főtérről eltűntek a magyar feliratok, majd bemázolták a magyar utcanévtáblákat, a város határában a kétnyelvű feliratot. Márc. 19-én minden magyar felirat vandál támadás áldozatául esett, még a színházplakátok is. Eltűnt a Bolyai, Liszt Ferenc, Köteles Sámuel utcát, Petőfi teret jelző névtábla, összetörték, leszakították a Teleki-Bolyai Könyvtár egyébként román nyelvű tábláját is. Újabban pedig a Maros megyei prefektúra eltávolíttatta a magyar települések kétnyelvű feliratait. Markó Béla szenátor tiltakozott ez ellen. /Tófalvi Zoltán: A hatalom "színeváltozásai" Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián /Marosvásárhely/ a magyar tagozaton idén csak ketten végeztek /Somody Hajnal és ifj. Kovács Levente/, a román tagozaton pedig négyen. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ Így sorvasztották el a Ceausescu-rendszerben a magyar színészképzést: évről évre kevesebb felvételt engedélyeztek.

A Legfelsőbb Bíróság Nicu Ceausescu korábbi ítéletét megváltoztatva ismét népirtásra változatta a vádat, és 16 évre ítélte a volt diktátor fiát. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Jún. 5-én megkezdődött Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet /ILO/ közgyűlése. valószínűleg megvitatják az ILO igazgatótanácsa szakértői jelentését, amely aggodalommal szólt a Romániában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről: megmaradtak a megkülönböztetések, a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció folytatódott, sőt egyes esetekben súlyosbodott a Ceausescu-rendszer megdöntése óta. A cigányokat az országos nehézségek közepette villámhárítóként használják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A Temes Megyei Antitotalitárius Demokrata Fórum nyilatkozatban tiltakozott a Vatra Romaneasca jún. 2-i, az államelnökhöz, a parlamenthez és a kormányhoz intézett felhívása ellen, amely a romániai magyarok elleni uszítás dokumentuma. A Fórum elítéli az ilyen kommunista-fasiszta jellegű megnyilvánulásokat, melyeknek egyik szorgalmazója I. C. Dragan, a Ceausescu-rendszer egyik kollaboránsa. A Vatra hozzájárul az etnikumközi feszültségek szításához. A Fórum kéri a kormányt, ítélje el az ilyen szélsőséges megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Jún. 12-én a képviselőházi tanügyi bizottság ülésén felolvasták az 521/1991. máj. 21-i kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint kisebbségi lakosságú területeken kötelező román osztályok szervezése akkor is, ha a tanulók száma nem éri el a tíz főt, Románia történelmét és földrajzát románul tanítják, ugyanúgy a műszaki tantárgyakat. Nagy Benedek képviselő felszólalásában visszautasította ezeket a módosításokat, hangsúlyozva, hogy a minisztérium lényeges pontokban enged a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceausescu erőszakos asszimilációs politikáját. /Nagy Benedek: Visszalépés a kisebbségi oktatás terén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./

Huszonöt éven át próbáltam az USA kongresszusában és a külügyminisztériumban előtárni az erdélyi magyarság panaszait. De 1985-ig nem nagy eredménnyel. Azután mégis sikerült fölhívnom a figyelmet néhány olyan emberjogi dologra, ami megdöbbenést keltett. Igaz, ehhez akkor már Ceausescu rendszere is keményen belejátszott. A következménye az lett, hogy felfüggesztették vagy legalábbis elemzés tárgyává tették a legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztését. mondta el Szász Zoltán, több politológiai könyv szerzője, aki a háború után távozott Magyarországról, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Száz Zoltán úgy látja, hogy az RMDSZ élén állók rendes emberek, de görcsösen ragaszkodnak a hatalomhoz, a másik oldalt, a fiatalabbakat, a radikálisokat, akik határozottabban kiállnák a jogok mellett, azokat leintik, reálpolitikára hivatkozással. Szász Zoltán nemzetközi jogot oktat három egyetemen. Az amerikai etnikai csoportok országos szövetségének főtitkára és bevándorlási igazgatója. Tizenöt éve az amerikai külpolitikai intézet ügyvezető alelnöke, emellett a Magyar Szövetség főtitkára. /Koszta István: Elmondja Száz Zoltán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

"A New York Times júl. 5-i számának szerkesztőségi kommentárja szerint Románia vezetői tétlenül figyelik, amint a szennysajtó ismét gyűlöletet hirdet minden kisebbség, zsidók, magyarok, cigányok ellen. Az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Antonescut mártírként ünneplik. Antonescu 1940-ben keményebb zsidótörvényeket vezetett be, mint Németország. Példátlan kegyetlenséggel gyilkolták és deportálták a zsidókat Antonescu idején. A Washington Post júl. 5-i száma arról tudósít, hogy "Románia nacionalista újságai nosztalgiával írnak Ceausescuról és támadják a magyarokat, zsidókat és cigányokat." Romániában már három nagyvárosban neveztek el utcát Antonescuról. /MTI/"

"Alexandru Todea görög katolikus bíboros nyilatkozott a bukaresti Cuvintul 95. számában, júniusban. Elmondta, hogy bíborossá kinevezése után nem változtat eddigi munkásságán, tovább fog harcolni a nacionalizmus eszméje ellen. A pápától jóváhagyó válasz érkezett Todea meghívására. A pápa Romániába látogatása akkor volna lehetséges, ha megjavulna a légkör a katolikus egyház szerepének megítélésében. Todea többször elmondta, hogy a görög katolikusoknak vissza kell kapniuk az 1948-ban elvett templomaikat. Nem voltak árulók, hangoztatta az érsek, visszautasítva a rágalmakat. Õt magát hétszer tartóztatták le, egyszer azért, mert nem volt hajlandó utasítani a papságot, hogy kérjék a templomokban Maniu halálra ítélését. Todea arra emlékezett, hogy 12 évig ült börtönben, közben többször magyar püspökökkel. "Kiszabadulva mi is, ők is a tolerancia szellemét próbáltuk ápolni". Az érsek az 1990-es marosvásárhelyi véres pogromról ezt mondta: "kihallgatáson voltam az elnöknél és még az első napon arra kértem, hogy avatkozzon közbe. Azt mondta, nem lép közbe, csak később, a végén. Ezt a kifejezést használta." Teoctist ortodox pátriárka II. János Pál pápával szemben ellenségesen nyilatkozott. Nyilatkozatától elhatárolta magát Corneanu Bánát ortodox mitropolitája. Todea érsek hozzátette, hogy Teoctist pátriárka a legkompromittáltabb főpap, kiszolgálta a Ceausescu-rendszert. Amikor 1989 decemberében Temesváron annyi fiatal meghalt, akkor Teoctist hűségét kifejező táviratot küldött Ceausescuhoz. /Alexandru Todea nyilatkozatának magyar fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke Bukarestben sajtóértekezleten ismertette a kolozsvári magyar iskolák helyzetét. Azért ellenzik a román osztályok indítását, mert a Ceausescu-rendszerben is a vegyes iskolák jelentették az eszközt a nemzetiségi oktatás fokozatos elsorvasztására. /MTI/

Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Aug. 6-án a Legfelsőbb Bíróság kihallgatta tanúként Victor Atanasie Stanculescu tábornokot. Stanculescu 1989. decemberében a védelmi miniszter első helyetteseként több katonai és belügyi vezetővel együtt Temesvárra utazott. Stanculescu kijelentette, hogy Ceausescu adta ki a tűzparancsot. Szerinte a katonai, belügyi erők és a Securitate alakulatai a fegyvereket jogos önvédelemből használták. Elutasította azt az állítást, hogy ő adta volna ki a tűzparancsot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A kolozsvári egyetem Magyar Filológiai Tanszéke nevében dr. Péntek János tanszékvezető aug. 22-én kelt nyilatkozatban tiltakozott Eira Penttinen finn lektor kolozsvári lakásának feltörése és távollétében való kilakoltatása ellen, mindezt a tanszékkel szembeni inzultusnak is tekintik. A lektort már Ceausescu idején is zaklatták, 1990. nyarán pedig a vámosok nem engedték be azt a harminc finn nyelvtankönyvet, amelyet az egyetemnek akart ajándékozni. /Dr. Péntek János egyetemi tanár, tanszékvezető: A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszékének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31.-szept. 1./

"Iorgovan, a román parlamenti küldöttség vezetője Washingtonban nyilatkozott amerikai megbeszéléseikről. Washingtonban óvatosságot tapasztaltak, olyan Románia-képpel kellett szembenézniük, amely Ceausescu idején alakult ki. Az antiszemitizmus és nemzeti intolerancia csak mondvacsinált ürügy, az antiszemitizmus és magyarellenesség a sajtónak csak töredék részében van jelen. A magyarellenesség "elszigetelt és a román kormány által is kritizált" szórvány-jelenség. /Román rádió, MTI/"

"Balogh Edgár a Székely Útkeresőben közölte nyílt levelét, melyet Kende Péterhez intézett, reagálva a Párizsban élő szerző Vissza a politikai nemzethez! című kiáltványára /alcíme: Tézisek Kelet-Közép-Európáról/, amely törölni akarja a nemzetiség fogalmát, szerinte nemzeti államok szerinti "nemzeti közösségekről" kell beszélnünk, s csak ezen belül lehet szó a politikai nemzet keretébe foglalt "népközösségekről". Kende Péter leszögezi: "E fogalmi rendszerben a székely ember tehát a magyar népközösség része, egyszersmind a román nemzetközösség tagja." Kende Péter valószínűleg nem hallott a Ceausescu-rendszer "homogenizálása" révén létrejött "magyar nemzetiségű románok", s egyáltalán a román "államnemzet" elképzelésről, nem szólva a "magyar ajkú román írók" hangoztatásáról. A párizsi szerző szerint a közép-kelet-európai nemzeti államok jogát el kell ismerni "arra, hogy egységes politikai közösség kialakítására törekedjék". Kende egybemossa az etnikai kisebbség és a történelmi nemzetiség fogalmát. /Balogh Edgár: Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 3. sz./ "

Az egyik szélsőséges lap, a Ceausescul 16. száma különszám, címe: Vasgárda, amely ezt a fasiszta mozgalmat népszerűsíti. A lap főszerkesztője Larcis Narcescu, aki régi munkatársa és barátja Corneliu Vadim Tudornak. /Ismerteti: Romania Libera (Bukarest), szept. 21-22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

"A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"