Az átvilágítás része a rendszerváltásnak"
Nagyvárad – Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a rendszerváltozásnak része kell legyen az átvilágítás, mert ha nem vágjuk el a szálakat, akkor meghosszabítjuk a kommunizmus folytonosságát.
Péntek délelőtt nagyváradi EP-irodájában sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti képviselő, melynek fő témája a kommunista és a titkosszolgálati múlttal való szembenézés, illetve az ezek visszahúzó örökségétől való szabadulás volt. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy a rendszerváltozásnak része kell legyen azátvilágítás, mert ha nem vágjuk el a kommunizmus és a demokrácia közötti szálakat, akkor meghosszabítjuk előbbinek folytonosságát. “Világos, hogy csakis akkor szakíthatunk a visszarendeződéssel, ha szembenézünk a múltunkkal”, fogalmazott. Arra emlékeztetett, hogy ennek tudatában az idén tovább folytatódott az egyházi átvilágítás, 2008-ban pedig az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS) igazolásának megfelelően szerinte összesen 16 református lelkészi személyről bizonyosodott be, hogy együttműködtek a Szekuritatéval. Ugyanakkor további lelkészi személyek esetének megitélése függőben, illetve folyamatban van, tette hozzá.
Negatív propaganda
A volt püspök meglátásában az átvilágítás folytatása komoly ellenállásba ütközik, mert a legutóbbi leleplezések nyomán sokan éles ellentámadása lendültek, és “közvetlen módon vagy különféle lejáratási módszerekkel próbálják akadályozni az igazság feltárását”. Meggyőződése: bizonnyal feltételezhető, hogy a szekustisztek, illetve volt tartótisztek megnevesítése őket magukat, valamint egykori és jelenlegi (?) kollaboránsaikat is erőteljesen aktivizálta. Az EP-képviselő neveket is említett, szerinte Florin Budea és Laura Gal újságírók, Aurel Căprariu alezredes, Aurel Agache volt kézdivásárhelyi milicista fia és Gheorghe Rădulescu járnak élen a negatív propaganda-kampányban. Megítélésében a politikai és az egyházi oldalon is hasonló, őt lejárató megnyilatkozások, aknamunkák tapasztalhatóak, példaként név szerint említette Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselőt, az “MPP-szócső” Polgári Élet című újságot, Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztort, Visky István bihari lelkészértekezleti elnököt, Bátori Gyula volt gencsi lelkipásztort és Balogh Béla volt kolozsvári tiszteletest.
Tőkés László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy “sok rovott múltú református lelkész” telepedett át Magyaszországra, mint amilyen állításában Halász Alexandru volt temesvári, Kovács Imre volt paptamási és Fazakas László volt margittai lelkészek vagy a Bereschi és a Tudorache fedőnevek viselői. Ugyanilyen vonatkozásban említette Bartha Tibor ortopéd főorvost is, aki Budapestre költözött. “Félő, hogy némelyiküket mind a mai napig kezében tartja a román titkosszolgálat, és emiatt ők új hazájukra nézve is veszélyt jelentenek. Húsz évvel a rendszerváltozás kezdete után, társadalmunk és nemzetünk erkölcsi-lelki megújulásának komoly előfeltétele a tisztulás”, vélekedett.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Még mindig nincs döntés Tőkés sajtóperében
A felek meghallgatásával folytatódott pénteken a Nagyváradi Bíróságon a Tőkés László által tavaly indított per. Az EP-képviselő a Ghimpele de Bihor című váradi hetilap főszerkesztője, Florin Budea ellen indított pert a 2010 januárjában megjelent, „Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja” („Tőkés, angajatul Securității”) című rágalmazó cikk miatt.
A pénteki tárgyaláson a volt temesvári lelkipásztor ügyvédje, dr. Kincses Előd társaságában jelent meg, és válaszolt a bíró és az alperes kérdéseire.
A panasztévő kérdéseire válaszolva Florin Budea újságíró azzal mentegetőzött, hogy a cikk címbeli állítása és lejárató tartalma nem a püspök rágalmazására irányult, másfelől pedig azzal, hogy a kifogásolt állítások nem neki, hanem Aurel Căprariu volt Securitate-tisztnek tulajdoníthatók.
Az alperes érveit cáfolva Kincses Előd tisztázta, hogy a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) bizonylata alapján, mely szerint Tőkés László nem kollaboránsa, hanem üldözöttje volt a titkosszolgálatnak – a per tárgyát képező újságcikk állításai teljességgel alaptalanok. A bírónő ennek ellenére Căprariu ezredes kihallgatását rendelte el, amit az ügyvéd indokolatlannak ítélt. Tőkés László tiltakozott a volt egyházi szekus meghallgatása ellen, annak a véleményének adva hangot, hogy a volt szekusoknak sokkal inkább a börtönben, mintsem hogy a tanúk sorában a helyük. A rágalmazási per következő tárgyalását folyó év március 4-re tűzték ki. (közlemény) Transindex.ro

Tőkés sajtópere: végjáték Váradon
A végéhez közeledik az a sajtóper, amelyet Tőkés László indított Florin Budea nagyváradi újságíró cikke nyomán. A Ghimpele de Bihor tikosszolgálati kapcsolatokkal vádolta Tőkést.
Március 11-én lesz az ítélethirdetés Nagyváradon, a Tőkés Lászó által indított sajtóperben. A felperes 70.000 lejnyi kártérítést kér, erkölcsi károkozás címén. Ma délután is volt tárgyalása az ügynek a váradi bíróságon, ahol tanúként meghallgatták Aurel Căprariu volt Securitate-tisztet.
Az ügy lényege: tavaly év elején Florin Budea újságíró olyan cikket jelentetett meg a Ghimpele de Bihor hetilapban, amelyben az áll, hogy – a benne szereplő nyilatkozók szerint – Tőkést annak idején a Securitate közbenjárása révén helyezték segédlelkészi posztra Temesvárra, ugyanakkor a magyar titkosszolgálat ügynöke.
Ezt követően indult a per. Tőkés László képviseletében dr. Kincses Előd ügyvéd volt jelen a mai tárgyaláson, aki kérdéseinkre elmondta: biztos abban, hogy a bíróság az ő javukra dönt majd, ám az még kérdéses, hogy mekkora összegű kártérítést fognak megítélni. Florin Budea – aki nem fogadott ügyvédet, hanem magát védi a tárgyalásokon – azt mondta: úgy véli, az általa írt cikk „tényeket ismertető, s a végén még pozitív kicsengésű is”, ezért érthetetlennek tartja az eljárást.
Tőkés vs. Budea és Ghimpele
Az alperes ellen vallott saját tanúja ma. Kincses bizakodik, Budea meglepődött.
Volt szekustisztet hallgatott meg ugyanis a nagyváradi bíróság a Tőkés László által indított sajtóperben. (Érdekesség, hogy maga a cikk több helyen volt megtalálható a neten, ám a legtöbb forrásnál ma már elérhetetlen.)
A per alapját képező cikk különböző nyilatkozókra alpozott. Ezek egyike volt Aurel Căprariu volt Securitate-tiszt is, akit mára tanúként idéztetett be az újságíró. (Megjegyzendő, hogy a sajtó munkáját akadályozni próbálták a tárgyalás helyszínén a bíróság képviselői, nehezítve a terembe való bejutást, később pedig őrt állítva a bejárathoz. Tőkés ügyvédje, Kincses Előd azonban elmondta: ez jogtalan volt, mivel nem rendelték el a tárgyalás titkosítását.)
A tárgyalóteremben sem ment minden úgy, ahogy várni lehetett volna. Aurel Căprariu ugyanis azt vallotta, hogy ő nem adott semmiféle nyilatkozatot az adott lapnak a kérdéses témában. Ehelyett írásos visszaemlékezéseiből idézett a lap, annak dacára, hogy ő – állítólag – külön kérte, hogy feljegyzéseit ne szivárogtassák ki.
További érdekesség, hogy a volt Secu-alkalmazott Căprariu bemutatott egy olyan lapot is, amely a volt szekusok újságja – ám ebbe betekintést már nem volt hajlandó adni. Azért mutatta be, hogy jelezze: ott akarta megjelentetni visszaemlékezéseit, de végül nem tette. „Minden esetre érdekes, hogy egyáltalán van ilyen lap” – jegyezte meg portálunknak Kincses Előd ügyvéd.
A tárgyalás helyszínét feldúltan hagyta el Florin Budea újságíró, aki érdeklődésünkre jelezte: meglepőnek és érthetetlennek tartja azt, ami történik. Úgy véli, nem tett semmi rosszat, s ezért sem fogadott ügyvédet magának. Ugyanakkor a felperes Tőkés László részéről Kincses Előd közölte: már azt is kifogásolják, hogy a Ghimpele de Bihor hetilapban megjelent írás címe ez volt: Tőkés, a Securitate alkalmazottja. „Még kérdőjelet sem tettek a végére” – jegyzete meg az ügyvéd.
A pénzről
Kincses Előd megerősítette, hogy 70.000 új lejt kérnek a keresetükben, az újságírótól és a lapot kiadó cégtől várva a törlesztést. Hogy miért pont ennyit? Erre így válaszolt: „Az összeget annak alapján állapítottam meg, hogy annak idején az AP hírügynökség tudósítója, Alison Mutler ügyében is 700 millió régi lejt ítélt meg a bíróság”. Mutler 2001-ben szintén Tőkés és a Securitate kapcsolatairól írt, s a tudósítót végül nem találta vétkesnek a bíróság.
Azonban ez most, a jelen ügyben másként lehet. Kincses szerint biztosak a nekik kedvező ítéletben, csak abban nem, hogy végül mennyi pénzt ítél meg a bíróság. A MediaSind nevű román újságírószervezet viszont közleményben foglalt állást Florin Budea mellett tegnap. A szervezet szerint Budea csak összegezte az ügyben megszólalók álláspontját, s nem követett el semmit. A MediaSind is emlékeztetett a közleményében az Alison Mutler-ügyre, amelyben az alperes nyert. Kincses Előd szerint egyébként háttérakciózások révén.
Tőkés László elmondta: ha megnyerik a pert és megkapják a pénzt, akkor azt, vagy annak egy részét jótékonysági célra fordítja majd. Hogy közelebbről mire, arról azt mondta, „a sajtószabadság kérdésével összefüggő ügy támogatására”.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Sajtóper: elutasították Tőkés László keresetét
Első fokon elutasította Tőkés László európai parlamenti alelnök keresetét a nagyváradi bíróság abban a sajtóperben, amelyet az európai parlamenti alelnök a Ghimpele de Bihor hetilap és annak főszerkesztője, Florin Budea ellen indított.
Mint arról már beszámoltunk, a lap tavaly januárban közölt cikket Tőkés, angajatul Securităţii (Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja) címmel, amelyben egy volt szekus tiszt memoárjait, illetve egy interjúban elhangzottakat idéz. Az eredetileg neve elhallgatását kérő volt tisztet egyébként Aurel Căprariunak hívják, és Florin Budea, aki védőügyvédet nem fogadott, a saját tanújaként az utolsó tárgyaláson be is idéztette.
Căprariu azonban tulajdonképpen az alperes ellen vallott, azt állítva, feljegyzéseit sosem szánta a nyilvánosságnak, interjút pedig egyáltalán nem adott a Ghimpele de Bihornak. A március 4-i tárgyalás után Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje lapunknak azt mondta, a tanú meglepetésvallomásának alapján arra számít, hogy a bíróság a felperesnek ad majd igazat, és erkölcsi károkozás miatt pénzbírsággal sújtja a lapot, a kiadót és a főszerkesztőt – Kincses eredetileg 70 ezer lejt követelt, de a Krónikának azt mondta, a végső összeget a bíró állapítja meg.
Az ügyben március 11-én, pénteken született ítélet, de az indoklás még nem került nyilvánosságra. Tőkés László a Krónika megkeresésére elmondta: teljesen érthetetlen számára a bíróság döntése, igaz, az indoklást még nem látta. Azt azonban hozzátette: biztos benne, hogy a döntés hátterében „valami tisztátalan” dolog rejlik, hiszen „egyértelmű, hogy Aurel Căprariu a tárgyaláson az alperes ellen vallott, s nem szolgáltatott alapot a cikk címében megfogalmazottakra”. Tőkés László azt mondja, mivel ügyvédje, Kincses Előd jelenleg külföldön tartózkodik, még nem beszélt vele a továbbiakról, de biztos benne, hogy fellebbeznek majd. „Itt nem az én peremről, hanem a kommunizmus perének 20 éve tartó kísérletéről van szó” – jelentette ki.
Nagy Orsolya, Krónika (Kolozsvár)