Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. május 30.
Antonescu: az RMDSZ Tőkés László követőjévé vált
Az RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelős politikai erő sem fogad el – mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ „Tőkés László után megy”, és „a román hatóságok cinkos hallgatása mellett” újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelős politikai erő elutasít – mondta Antonescu a PNL hétfői vezetőségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tőkés László ezzel kapcsolatos álláspontját.
Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tőkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselő kezdeményezésére nyitják meg, holott Tőkés másik két RMDSZ-es képviselőtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd.
„Ha csupán a megyék képviseletéről, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tőkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan” – jelentette ki hétfőn Antonescu.
A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-től és az EB-től a Székelyföld képvisele kapcsán
Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselői José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük „Európa-és románellenes” kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tőkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szőnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt.
Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelős politikai erő sem fogad el – mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ „Tőkés László után megy”, és „a román hatóságok cinkos hallgatása mellett” újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelős politikai erő elutasít – mondta Antonescu a PNL hétfői vezetőségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tőkés László ezzel kapcsolatos álláspontját.
Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tőkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselő kezdeményezésére nyitják meg, holott Tőkés másik két RMDSZ-es képviselőtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd.
„Ha csupán a megyék képviseletéről, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tőkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan” – jelentette ki hétfőn Antonescu.
A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-től és az EB-től a Székelyföld képvisele kapcsán
Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselői José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük „Európa-és románellenes” kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tőkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szőnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt.
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 1.
Markó a Székelyföld-irodáról – Ha befektetésejet vonz, miért ne? Mi a probléma?
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RFI-nek azt mondta: a Brüsszelben kedden hivatalosan megnyitandó iroda „nem tesz csodákat, de valószínűleg hozzájárul e térség gazdasági potenciáljának érvényesítéséhez”, ugyanakkor figyelmeztetett a magyarellenes hangvétel újraéledésére.
Az európai néppárti frakció – melynek politikai családjához az RMDSZ is tartozik – bejelentette, hogy nincs köze a brüsszeli Székelyföld-képviselet megnyitásához. Markó Béla megerősítette e hírt, mondván, hogy az RMDSZ-es EP-képviselők „nyújtottak segédkezet” az iroda megnyitásához.
A kormányfőhelyettes meggyőződése, hogy a Székelyföld értékeit népszerűsíteni kell.
„Szerintem fel sem merül a kérdés, hogy az Európai Parlamentnek köze lenne ehhez. A mi EP-képviselőink nyújtottak ott segédkezet az iroda megnyitásához, illetve avatásához. Én nem értek egyet azzal, hogy az irodával kapcsolatosan politikai színezete lenne a dolgoknak. Véleményem szerint általában az ország, Székelyföld vagy Erdély egészének gazdasági érdekeit kell népszerűsíteni, mert eddig nem sikerült befektetőket vonzanunk a Székelyföldre, és a térség gazdasági, turisztikai potenciálját sem tudtuk érvényesíteni. Ha egy ilyen iroda ebben segíteni fog, miért ne? Mi a probléma ezzel?” - mondta Markó Béla.
A Székelyföld brüsszeli képviselete „nem tesz csodákat” - véli az RMDSZ-szenátor, ám hozzásegítene a befektetők vonzásához. „Nem mondhatom azt, hogy ez az iroda valóban csodákat fog tenni, és nem is hiszem ezt, de bizonyára segíteni fog a térség gazdasági potenciáljának láthatóbbá tételében, mert igen komoly problémák vannak ott. Különben egész Erdélyben nagyon komolyak a problémák a befektetők jelenlétét illetően”.
Markó Béla figyelmeztetett ugyanakkor a magyarellenes hangvétel újraéledésére. „Az etnikumközi kapcsolatokat illetően: még mindig lehetséges bizonyos mértékű érvényesülés vagy népszerűség elérése a magyarellenes, illetve nagyon nacionalista hangvétellel, és ezt némelyek azonnal észrevették” - magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
A Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását a román EP-képviselők többsége bírálta, a PDL-s képviselők is, akikkel együtt az RMDSZ kormányon van.
Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának elnöke kijelentette, hogy frakciója semmilyen formában nem vett részt a Székelyföld brüsszeli képviselete keddi megnyitásának megszervezésében.
Az Európai Néppárt közleményében Daul leszögezi, a frakciónak semmi köze a keddi eseményhez. „A szervezők az egyedüli felelősek mindenért” - mutat rá a közlemény.
Mircea Geoană, a szenátus elnöke hétfőn levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve Jerzy Buzeket, hogy ne ismerje el „a Székelyföld képviseleti irodáját” az EU törvényhozó testületének hivatalos és intézményes partnereként.
Marian Jean Marinescu PDL-s EP-képviselő csütörtökön azt mondta a MEDIAFAX-nak, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását arculatépítő eseményként próbálják beállítani, de nem fogja elérni célját és törvényes következményei sem lesznek,csak „fölösleges provokáció”.
A külügyminisztérium tisztázni fogja a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájával kapcsolatos helyzetet, és sajnálatosnak véli a Romániában nem létező, úgynevezett „területi-adminisztratív egység” képviseletének felavatását.
A PSD EP-küldöttsége levélben kért hivatalos állásfoglalást az Európa Tanács elnökétől, José Manuel Barrosótól, az EU magyar elnökségétől, valamint az EP elnökétől, Jerzy Buzektől a Székelyföld tervezett brüsszeli képviseletéről, valamint e témakörben az EU-törvénykezés teljes tiszteletben tartásáról.
A Székelyföld brüsszeli irodájának jogi megnevezése: Kovászna és Hargita megye képviselete – mondta pénteken a MEDIAFAX-nak Sógor Csaba, rámutatva, hogy a székely megnevezés régebbi, mint a Brüsszelben nemrég díjazott “százéves hárs”.
Arra a felvetésre pedig, hogy Brüsszelben csak az illető ország törvényei által elismert területi-adminisztratív egységek nyithatnak képviseletet, márpedig a Székelyföld nem tartozik ebbe a kategóriába, Sógor Csaba kifejtette, hogy a lobbi-iroda jogi megnevezése Kovászna és Hargita megye képviselete lesz.
„Úgy működik, mint a kereskedelmi társaságoknál, például ha ön céget létesít, egy üzletet nyit, és bejegyezteti mondjuk azon a néven, hogy IMPEX Kft., azért a bejárat fölött állhat a Monica felirat” – magyarázta Sógor.
Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke április 13-án közölte a MEDIAFAX tudósítójával, hogy május 31-én és június 1-jén hivatalosan megnyitják Kovászna és Hargita megye brüsszeli képviseletét, hozzáfűzve, hogy az iroda Maros megye érdekeit is képviseli.
Demeter János hozzátette, hogy a képviselet a Magyar Régiók Házaként ismert épületben kap helyet.
Az idézett forrás szerint Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula EP-képviselő az alkalomból május 31-én fogadást ad az Európai Parlamentben, és június elsején hivatalosan megnyitják a képviseletet.
A kezdeményezők szerint a brüsszeli képviseleti iroda fő célja: információkat gyűjteni, feldolgozni és továbbítani az EU politikájáról és intézményes kérdéseiről, tájékoztatni a területi-adminisztratív egységeket az EP, az EB, illetve a Régiók Bizottságának és az EU más szerveinek döntéseiről, támogatni a közösségi projektek megszerzését és a helyi érdekeltségű projektekhez való hozzájutást.
A kezdeményezés célja ugyanakkor a három megye hangsúlyosabb érdekképviselete az európai projektek elérhetőbbé tételéért, az uniós intézményekkel való kapcsolattartásban, az uniós regionális partnerség kialakításában, a hálózati és lobbitevékenység területén.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RFI-nek azt mondta: a Brüsszelben kedden hivatalosan megnyitandó iroda „nem tesz csodákat, de valószínűleg hozzájárul e térség gazdasági potenciáljának érvényesítéséhez”, ugyanakkor figyelmeztetett a magyarellenes hangvétel újraéledésére.
Az európai néppárti frakció – melynek politikai családjához az RMDSZ is tartozik – bejelentette, hogy nincs köze a brüsszeli Székelyföld-képviselet megnyitásához. Markó Béla megerősítette e hírt, mondván, hogy az RMDSZ-es EP-képviselők „nyújtottak segédkezet” az iroda megnyitásához.
A kormányfőhelyettes meggyőződése, hogy a Székelyföld értékeit népszerűsíteni kell.
„Szerintem fel sem merül a kérdés, hogy az Európai Parlamentnek köze lenne ehhez. A mi EP-képviselőink nyújtottak ott segédkezet az iroda megnyitásához, illetve avatásához. Én nem értek egyet azzal, hogy az irodával kapcsolatosan politikai színezete lenne a dolgoknak. Véleményem szerint általában az ország, Székelyföld vagy Erdély egészének gazdasági érdekeit kell népszerűsíteni, mert eddig nem sikerült befektetőket vonzanunk a Székelyföldre, és a térség gazdasági, turisztikai potenciálját sem tudtuk érvényesíteni. Ha egy ilyen iroda ebben segíteni fog, miért ne? Mi a probléma ezzel?” - mondta Markó Béla.
A Székelyföld brüsszeli képviselete „nem tesz csodákat” - véli az RMDSZ-szenátor, ám hozzásegítene a befektetők vonzásához. „Nem mondhatom azt, hogy ez az iroda valóban csodákat fog tenni, és nem is hiszem ezt, de bizonyára segíteni fog a térség gazdasági potenciáljának láthatóbbá tételében, mert igen komoly problémák vannak ott. Különben egész Erdélyben nagyon komolyak a problémák a befektetők jelenlétét illetően”.
Markó Béla figyelmeztetett ugyanakkor a magyarellenes hangvétel újraéledésére. „Az etnikumközi kapcsolatokat illetően: még mindig lehetséges bizonyos mértékű érvényesülés vagy népszerűség elérése a magyarellenes, illetve nagyon nacionalista hangvétellel, és ezt némelyek azonnal észrevették” - magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
A Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását a román EP-képviselők többsége bírálta, a PDL-s képviselők is, akikkel együtt az RMDSZ kormányon van.
Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának elnöke kijelentette, hogy frakciója semmilyen formában nem vett részt a Székelyföld brüsszeli képviselete keddi megnyitásának megszervezésében.
Az Európai Néppárt közleményében Daul leszögezi, a frakciónak semmi köze a keddi eseményhez. „A szervezők az egyedüli felelősek mindenért” - mutat rá a közlemény.
Mircea Geoană, a szenátus elnöke hétfőn levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve Jerzy Buzeket, hogy ne ismerje el „a Székelyföld képviseleti irodáját” az EU törvényhozó testületének hivatalos és intézményes partnereként.
Marian Jean Marinescu PDL-s EP-képviselő csütörtökön azt mondta a MEDIAFAX-nak, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását arculatépítő eseményként próbálják beállítani, de nem fogja elérni célját és törvényes következményei sem lesznek,csak „fölösleges provokáció”.
A külügyminisztérium tisztázni fogja a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájával kapcsolatos helyzetet, és sajnálatosnak véli a Romániában nem létező, úgynevezett „területi-adminisztratív egység” képviseletének felavatását.
A PSD EP-küldöttsége levélben kért hivatalos állásfoglalást az Európa Tanács elnökétől, José Manuel Barrosótól, az EU magyar elnökségétől, valamint az EP elnökétől, Jerzy Buzektől a Székelyföld tervezett brüsszeli képviseletéről, valamint e témakörben az EU-törvénykezés teljes tiszteletben tartásáról.
A Székelyföld brüsszeli irodájának jogi megnevezése: Kovászna és Hargita megye képviselete – mondta pénteken a MEDIAFAX-nak Sógor Csaba, rámutatva, hogy a székely megnevezés régebbi, mint a Brüsszelben nemrég díjazott “százéves hárs”.
Arra a felvetésre pedig, hogy Brüsszelben csak az illető ország törvényei által elismert területi-adminisztratív egységek nyithatnak képviseletet, márpedig a Székelyföld nem tartozik ebbe a kategóriába, Sógor Csaba kifejtette, hogy a lobbi-iroda jogi megnevezése Kovászna és Hargita megye képviselete lesz.
„Úgy működik, mint a kereskedelmi társaságoknál, például ha ön céget létesít, egy üzletet nyit, és bejegyezteti mondjuk azon a néven, hogy IMPEX Kft., azért a bejárat fölött állhat a Monica felirat” – magyarázta Sógor.
Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke április 13-án közölte a MEDIAFAX tudósítójával, hogy május 31-én és június 1-jén hivatalosan megnyitják Kovászna és Hargita megye brüsszeli képviseletét, hozzáfűzve, hogy az iroda Maros megye érdekeit is képviseli.
Demeter János hozzátette, hogy a képviselet a Magyar Régiók Házaként ismert épületben kap helyet.
Az idézett forrás szerint Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula EP-képviselő az alkalomból május 31-én fogadást ad az Európai Parlamentben, és június elsején hivatalosan megnyitják a képviseletet.
A kezdeményezők szerint a brüsszeli képviseleti iroda fő célja: információkat gyűjteni, feldolgozni és továbbítani az EU politikájáról és intézményes kérdéseiről, tájékoztatni a területi-adminisztratív egységeket az EP, az EB, illetve a Régiók Bizottságának és az EU más szerveinek döntéseiről, támogatni a közösségi projektek megszerzését és a helyi érdekeltségű projektekhez való hozzájutást.
A kezdeményezés célja ugyanakkor a három megye hangsúlyosabb érdekképviselete az európai projektek elérhetőbbé tételéért, az uniós intézményekkel való kapcsolattartásban, az uniós regionális partnerség kialakításában, a hálózati és lobbitevékenység területén.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2011. június 1.
Román-magyar diplomáciai csörte
Miközben tegnap délután az EU fővárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselők a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfőbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása előtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott.
A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy „nem létező” régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen.
A tegnap késő délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkárt is a belga fővárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselők és a tanácselnökök részéről, majd a Hargita táncegyüttes előadását tekinthették meg. „Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre” – hangoztatta a rendezvényen Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, „a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak.” Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselők távol kívántak maradni az eseménytől, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétől tegnap este, a fogadást követően megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sőt finn és észt európai parlamenti képviselők is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80–100 vendég vett részt. „Most már minden azon múlik, hogy az iroda működtetői hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekről szól” – ecsetelte lapunknak Sógor.
Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából
A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, „a stratégiai partnerség szellemében” azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. Úgy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni.
Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivője mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényről van szó. Az Európai Néppárt (EPP) – ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is – nevében Joseph Daul frakcióvezető jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettest.
Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. „Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselők panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselők előtt, akik szövetségi államból érkeztek. „A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttműködhet” – ecsetelte.
Magyar érvek, román támadás
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet „nem eredményez majd csodákat, de valószínűleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára.” A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselők csupán közreműködtek az iroda megnyitásában. „Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerűsítése, hogy befektetőket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma?” – tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetőségeire, mivel ott jelenleg jelentős problémák tapasztalhatók – akárcsak Erdély egésszében.
A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytől, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszűnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetők pénzéből is működik, így elvárhatják, hogy támogassa őket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy időben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitűzik a román és a székely zászlót is.
Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselőket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Miközben tegnap délután az EU fővárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselők a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfőbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása előtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott.
A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy „nem létező” régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen.
A tegnap késő délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkárt is a belga fővárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselők és a tanácselnökök részéről, majd a Hargita táncegyüttes előadását tekinthették meg. „Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre” – hangoztatta a rendezvényen Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, „a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak.” Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselők távol kívántak maradni az eseménytől, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétől tegnap este, a fogadást követően megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sőt finn és észt európai parlamenti képviselők is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80–100 vendég vett részt. „Most már minden azon múlik, hogy az iroda működtetői hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekről szól” – ecsetelte lapunknak Sógor.
Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából
A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, „a stratégiai partnerség szellemében” azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. Úgy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni.
Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivője mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényről van szó. Az Európai Néppárt (EPP) – ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is – nevében Joseph Daul frakcióvezető jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettest.
Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. „Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselők panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselők előtt, akik szövetségi államból érkeztek. „A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttműködhet” – ecsetelte.
Magyar érvek, román támadás
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet „nem eredményez majd csodákat, de valószínűleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára.” A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselők csupán közreműködtek az iroda megnyitásában. „Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerűsítése, hogy befektetőket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma?” – tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetőségeire, mivel ott jelenleg jelentős problémák tapasztalhatók – akárcsak Erdély egésszében.
A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytől, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszűnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetők pénzéből is működik, így elvárhatják, hogy támogassa őket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy időben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitűzik a román és a székely zászlót is.
Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselőket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 1.
Baconschi: Bukarestet a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is zavarja a brüsszeli székelyföldi iroda Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta az egyik televíziós beszélgető műsorban Teodor Baconschi román külügyminiszter.
A román diplomácia vezetője a B1 televíziós csatorna egyik adásában kifejtette: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Texasnak például a miniszter szerint jogosan működik képviselete, hiszen ezen a néven valóban létezik amerikai szövetségi állam. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését is, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, hogy nem lehetne Burgund Hercegség néven képviselet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett.
A miniszter ezzel kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet “visszaélni” úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét - tette hozzá a miniszter.
Baconschi leszögezte: a két ország viszonya nagyon jó, élénk együttműködés folyik köztük mind a kétoldalú kapcsolatokban, mint európai szinten. Mint mondta, bízik abban, hogy Románia budapesti partnerei meg fogják érteni a románok érzékenységét.
Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeként bejutott európai parlamenti képviselő a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. “Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná” – mutatott rá a képviselő.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke a Radio France Internationale-nak (RFI) így fogalmazott: “Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerűsítése, hogy befektetőket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját”.
A román ellenzék mindenesetre folytatja a hadjáratot az iroda ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felkérte a román EP-képviselőket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez címeztek, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
A Krónika szerdai vezércikkében azt írja: a román szélsőjobboldaliak torkán fel-felharsant “Székelyföld román föld!” rigmus, illetve a román külügyi tárca álláspontja – miszerint a székelyföldi megyék mindenféle “alkotmányos és törvényes alap” nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre Brüsszelben képviseletet – csak csomagolásban különbözik, a tartalmat és az üzenetet tekintve már nem.
A román külügy azért aggodalmaskodik, hogy e három megyét népszerűsítő iroda Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyit ajtót - írja a szerző. Hozzáteszi: “Én azon csodálkozom..., hogy a román külügy által is emlegetett magyar–román stratégiai partnerség jegyében – de akár anélkül is – miért nem ő, vagy miért nem az ország területi épségéért agitálók tettek a Székelyföldért Brüsszelben. Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a Székelyföld Románia tartozéka”
Garzó Ferenc
MTI
A román diplomácia vezetője a B1 televíziós csatorna egyik adásában kifejtette: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Texasnak például a miniszter szerint jogosan működik képviselete, hiszen ezen a néven valóban létezik amerikai szövetségi állam. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését is, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, hogy nem lehetne Burgund Hercegség néven képviselet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett.
A miniszter ezzel kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet “visszaélni” úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét - tette hozzá a miniszter.
Baconschi leszögezte: a két ország viszonya nagyon jó, élénk együttműködés folyik köztük mind a kétoldalú kapcsolatokban, mint európai szinten. Mint mondta, bízik abban, hogy Románia budapesti partnerei meg fogják érteni a románok érzékenységét.
Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeként bejutott európai parlamenti képviselő a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. “Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná” – mutatott rá a képviselő.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke a Radio France Internationale-nak (RFI) így fogalmazott: “Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerűsítése, hogy befektetőket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját”.
A román ellenzék mindenesetre folytatja a hadjáratot az iroda ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felkérte a román EP-képviselőket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez címeztek, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
A Krónika szerdai vezércikkében azt írja: a román szélsőjobboldaliak torkán fel-felharsant “Székelyföld román föld!” rigmus, illetve a román külügyi tárca álláspontja – miszerint a székelyföldi megyék mindenféle “alkotmányos és törvényes alap” nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre Brüsszelben képviseletet – csak csomagolásban különbözik, a tartalmat és az üzenetet tekintve már nem.
A román külügy azért aggodalmaskodik, hogy e három megyét népszerűsítő iroda Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyit ajtót - írja a szerző. Hozzáteszi: “Én azon csodálkozom..., hogy a román külügy által is emlegetett magyar–román stratégiai partnerség jegyében – de akár anélkül is – miért nem ő, vagy miért nem az ország területi épségéért agitálók tettek a Székelyföldért Brüsszelben. Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a Székelyföld Románia tartozéka”
Garzó Ferenc
MTI
2011. június 2.
Megvonnák Tőkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)
Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetője Tőkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Băsescu államfő is rosszallását fejezte ki emiatt.
Puiu Haşotti, a liberálisok felsőházi frakcióvezetője szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkező törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részéről elhangzott kijelentések ellen. Haşotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld “soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban”.
Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára – mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség “népies elnevezésével” nem lehet “visszaélni” úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minősítette “egy nem intézményesített entitás” képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfőt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselője a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. “Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsőségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is” – fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetője. Az ügyben tegnap este Traian Băsescu is megszólalt. Az államfő leszögezte: “rossz véleménnyel van” a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételéről árulkodik. “Nincs ilyen közigazgatási egység” – szögezte le az államfő Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. “Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el” – utalt Székelyföldre. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselő levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetője Tőkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Băsescu államfő is rosszallását fejezte ki emiatt.
Puiu Haşotti, a liberálisok felsőházi frakcióvezetője szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkező törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részéről elhangzott kijelentések ellen. Haşotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld “soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban”.
Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára – mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség “népies elnevezésével” nem lehet “visszaélni” úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minősítette “egy nem intézményesített entitás” képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfőt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselője a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. “Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsőségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is” – fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetője. Az ügyben tegnap este Traian Băsescu is megszólalt. Az államfő leszögezte: “rossz véleménnyel van” a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételéről árulkodik. “Nincs ilyen közigazgatási egység” – szögezte le az államfő Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. “Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el” – utalt Székelyföldre. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselő levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 10.
Tőkés: a jövő a székely autonómiáé
Politikai hisztéria és hecckampány folyik – így reagált Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel őt és két EP-képviselőtársát, méghozzá a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt.
Feljelentősdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségről is le akarnak váltani” – nyilatkozta Tőkés László az ellene és képviselőtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Kijelentette: „nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi”. A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy ő maga milyen lépéseket tervez, Tőkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az „anakronizmus” az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége alapvető érték.
„Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy a Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövő a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, itt, Európában” – hangoztatta érveit Tőkés László EP-alelnök.
A politikus hozzátette: „nem fogy ki” a feljelentésekből az utóbbi időben, mivel tavaly a szervezett bűnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel őt egy „posztkommunista politikus”, amiatt is folyik a vizsgálat. Később a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdőn Traian Băsescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. „A sort folytathatnám, mindenféle színű politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetőnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt” – mondta Tőkés László.
Krónika (Kolozsvár)
Politikai hisztéria és hecckampány folyik – így reagált Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel őt és két EP-képviselőtársát, méghozzá a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt.
Feljelentősdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségről is le akarnak váltani” – nyilatkozta Tőkés László az ellene és képviselőtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Kijelentette: „nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi”. A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy ő maga milyen lépéseket tervez, Tőkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az „anakronizmus” az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége alapvető érték.
„Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy a Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövő a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, itt, Európában” – hangoztatta érveit Tőkés László EP-alelnök.
A politikus hozzátette: „nem fogy ki” a feljelentésekből az utóbbi időben, mivel tavaly a szervezett bűnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel őt egy „posztkommunista politikus”, amiatt is folyik a vizsgálat. Később a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdőn Traian Băsescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. „A sort folytathatnám, mindenféle színű politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetőnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt” – mondta Tőkés László.
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 16.
Teee, beszélj románul!” – kiáltott rá Sógor Csabára egy szocialista képviselőtársa
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy szerdai szakbizottsági ülésén az Unió soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP-képviselők kérdéseire.
A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.
Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendeletet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.
Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan Enciu, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: „Băi, vorbeste româneşte!” (magyarul: Teee, beszélj románul!) Az ülésvezető elnök, Juan Fernando Lopez Aguilar, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni Jerzy Buzek házelnökhöz.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását – nyilatkozta Sógor Csaba.
Erdély.ma
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy szerdai szakbizottsági ülésén az Unió soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP-képviselők kérdéseire.
A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.
Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendeletet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.
Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan Enciu, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: „Băi, vorbeste româneşte!” (magyarul: Teee, beszélj románul!) Az ülésvezető elnök, Juan Fernando Lopez Aguilar, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni Jerzy Buzek házelnökhöz.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását – nyilatkozta Sógor Csaba.
Erdély.ma
2011. június 17.
Belföldi hírek
A kisebbségi törvény alkotmányos
Elutasította tegnap Varga Attila RMDSZ-es képviselő a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma és a Román Akadémia felvetéseit, miszerint a kisebbségi törvény alaptörvénybe ütköző lenne, és leszögezte: a tervezet teljes mértékben alkotmányos.
A székelyföldi románok és a román akadémikusok küldöttsége tegnap megjelent a képviselőház emberi jogi bizottságának ülésén, amely a sajtó kizárásával zajlik, és amelyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt vitatják meg – a bizottság azonban őket is kitessékelte a teremből. A két szervezet szerint a kisebbségi törvénytervezet szentesíti az RMDSZ abszolút ellenőrzését Románia területének egy része fölött, és “diszkriminálja a három megyében élő 400 000 románt”. Eugen Popescu, a fórum tagja úgy látja, hogy a kulturális autonómia “gyakorlatilag területi kritériumokon alapuló etnikai autonómiát” takar, és “az ott élő románoknak semmilyen eszközük nincs identitásuk megőrzésére”. A Román Akadémia képviselője szerint a kulturális autonómia politikai autonómiát jelent. A bizottság megvitatta a tervezet első tizennégy cikkelyét.
Román nyelvi agresszió Brüsszelben
Băi, vorbeşte româneşte! – kiáltott rá Ioan Enciu román szociáldemokrata politikus Sógor Csaba RMDSZ-es képviselőre az Európai Parlament szakbizottsági ülésén szerdán. Sógor Csaba e szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora, és e minőségében erdélyi magyar képviselőtársai közül elsőként kapott szót, beszédét azonban megzavarta román kollégája. Az incidensért Juan Fernando Lopez Aguilar ülésvezető elnök, spanyol szocialista politikus elnézést kért Sógortól, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Sógor Csaba a mikrofontól tisztázta a hallgatóság számára a történteket, és írásos panaszt fog benyújtani Jerzy Buzek házelnökhöz, mert súlyos ügyrendi vétségnek és etikátlan eljárásnak tartja, hogy ily módon próbálták elhallgattatni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A kisebbségi törvény alkotmányos
Elutasította tegnap Varga Attila RMDSZ-es képviselő a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma és a Román Akadémia felvetéseit, miszerint a kisebbségi törvény alaptörvénybe ütköző lenne, és leszögezte: a tervezet teljes mértékben alkotmányos.
A székelyföldi románok és a román akadémikusok küldöttsége tegnap megjelent a képviselőház emberi jogi bizottságának ülésén, amely a sajtó kizárásával zajlik, és amelyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt vitatják meg – a bizottság azonban őket is kitessékelte a teremből. A két szervezet szerint a kisebbségi törvénytervezet szentesíti az RMDSZ abszolút ellenőrzését Románia területének egy része fölött, és “diszkriminálja a három megyében élő 400 000 románt”. Eugen Popescu, a fórum tagja úgy látja, hogy a kulturális autonómia “gyakorlatilag területi kritériumokon alapuló etnikai autonómiát” takar, és “az ott élő románoknak semmilyen eszközük nincs identitásuk megőrzésére”. A Román Akadémia képviselője szerint a kulturális autonómia politikai autonómiát jelent. A bizottság megvitatta a tervezet első tizennégy cikkelyét.
Román nyelvi agresszió Brüsszelben
Băi, vorbeşte româneşte! – kiáltott rá Ioan Enciu román szociáldemokrata politikus Sógor Csaba RMDSZ-es képviselőre az Európai Parlament szakbizottsági ülésén szerdán. Sógor Csaba e szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora, és e minőségében erdélyi magyar képviselőtársai közül elsőként kapott szót, beszédét azonban megzavarta román kollégája. Az incidensért Juan Fernando Lopez Aguilar ülésvezető elnök, spanyol szocialista politikus elnézést kért Sógortól, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Sógor Csaba a mikrofontól tisztázta a hallgatóság számára a történteket, és írásos panaszt fog benyújtani Jerzy Buzek házelnökhöz, mert súlyos ügyrendi vétségnek és etikátlan eljárásnak tartja, hogy ily módon próbálták elhallgattatni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 18.
Az EP alelnökének közbenjárását kéri Sógor
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel-és igazságügy szakbizottságának (LIBE) június 15-i ülésén történt sajnálatos incidensre hívta fel Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament (EP) elnökének a figyelmét tegnapi levelében Sógor Csaba. Az EP-képviselő egyben azzal a kéréssel fordult az EP elnökéhez, hogy házelnöki minőségében az eljárási szabályzat 20., illetve 152. cikkeinek értelmében szíveskedjen intézkedni az ügyben. Sógor kifejezte reményét, hogy közbenjárásának köszönhetően a vele történtek nem fognak egyetlen kollégájával sem megismétlődni.
Nevezett ülésen, a magyar elnökségi beszámoló napirendi pontjánál Sógor Csaba felszólalása közben és után, szocialista képviselőtársa, Ioan Enciu mikrofon nélkül, román nyelven, hangosan rászólt: „Beszélj románul, hé!” . Az incidens ezzel koránt sem ért véget, mivel Ioan Enciu úr felállt, odament hozzá, és folytatta a kioktatást annak ellenére, hogy nyilvánvalóan zavarta az ülés menetét – tájékoztat Sógor Csaba.
Ugyanakkor Sógor leszögezi, hogy nagyra értékeli az ülésvezető elnök reagálását, és szóvá tette az ügyet, és megadta a válasz lehetőségét. „Anyanyelvem, a magyar, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Használatának joga nem először sérül ebben a Házban. Szembesültem már rosszalló, akadályozó megnyilvánulásokkal, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elvileg a legmesszebbmenő nyelvi szabadságjogokat biztosítja valamennyi uniós intézmény közül” – hangsúlyozza Sógor Csaba.
Szabadság (Kolozsvár)
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel-és igazságügy szakbizottságának (LIBE) június 15-i ülésén történt sajnálatos incidensre hívta fel Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament (EP) elnökének a figyelmét tegnapi levelében Sógor Csaba. Az EP-képviselő egyben azzal a kéréssel fordult az EP elnökéhez, hogy házelnöki minőségében az eljárási szabályzat 20., illetve 152. cikkeinek értelmében szíveskedjen intézkedni az ügyben. Sógor kifejezte reményét, hogy közbenjárásának köszönhetően a vele történtek nem fognak egyetlen kollégájával sem megismétlődni.
Nevezett ülésen, a magyar elnökségi beszámoló napirendi pontjánál Sógor Csaba felszólalása közben és után, szocialista képviselőtársa, Ioan Enciu mikrofon nélkül, román nyelven, hangosan rászólt: „Beszélj románul, hé!” . Az incidens ezzel koránt sem ért véget, mivel Ioan Enciu úr felállt, odament hozzá, és folytatta a kioktatást annak ellenére, hogy nyilvánvalóan zavarta az ülés menetét – tájékoztat Sógor Csaba.
Ugyanakkor Sógor leszögezi, hogy nagyra értékeli az ülésvezető elnök reagálását, és szóvá tette az ügyet, és megadta a válasz lehetőségét. „Anyanyelvem, a magyar, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Használatának joga nem először sérül ebben a Házban. Szembesültem már rosszalló, akadályozó megnyilvánulásokkal, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elvileg a legmesszebbmenő nyelvi szabadságjogokat biztosítja valamennyi uniós intézmény közül” – hangsúlyozza Sógor Csaba.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 21.
Böjte Csaba átvette az Európai Polgár Díjat
A mai napon Brüsszelben vette át Böjte Csaba ferences testvér az Európai Polgár Díjat. Gál Kinga fideszes EP-képviselő meghívására Csaba testvért közel húsz munkatársa, a napközi és bentlakásos otthonok vezetői is elkísérték a díjátadóra, hiszen a díj odaítélése az ő munkájuk elismerését is jelenti.
Az Európai Polgár Díj másodízben történő odaítéléséről az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek vezette bizottság döntött idén áprilisban. Böjte Csabát Gál Kinga néppárti politikus jelölte a díjra, melynek átadására a mai napon a Fidesz Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának ülésén került sor, ahol mindketten ünnepi beszédet mondtak.
A Gál Kinga meghívására érkezett csoport, Böjte Csaba vezetésével hétfőn este nagy érdeklődést kiváltó beszélgetést tartott a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben. Böjte Csaba személyisége, szavaiból áradó derű iránytűként szolgál a válaszokat és iránymutatást kereső magyarok számára szerte a világban, ahogyan ez történt tegnap este Brüsszelben is.
Böjte Csaba 1992 óta végzett tevékenysége, azaz a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozása, fejlesztése, és ezáltal a mára már 62 helyszínen, közel 2200 gyermek számára nyújtott segítség európai értéket hordoz magában és európai figyelmet érdemel. Az Európai Polgár Díj odaítélése ennek a felbecsülhetetlenül fontos munkának az elismerése. Csaba testvér munkája az európai szellemiséget hordozza magában, hiszen hozzájárul a kölcsönös megértés és az integráció elősegítéséhez nem csak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is. Böjte Csaba európai példakép, munkássága pedig mintául szolgál egész Európa számára.
erdon.ro
A mai napon Brüsszelben vette át Böjte Csaba ferences testvér az Európai Polgár Díjat. Gál Kinga fideszes EP-képviselő meghívására Csaba testvért közel húsz munkatársa, a napközi és bentlakásos otthonok vezetői is elkísérték a díjátadóra, hiszen a díj odaítélése az ő munkájuk elismerését is jelenti.
Az Európai Polgár Díj másodízben történő odaítéléséről az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek vezette bizottság döntött idén áprilisban. Böjte Csabát Gál Kinga néppárti politikus jelölte a díjra, melynek átadására a mai napon a Fidesz Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának ülésén került sor, ahol mindketten ünnepi beszédet mondtak.
A Gál Kinga meghívására érkezett csoport, Böjte Csaba vezetésével hétfőn este nagy érdeklődést kiváltó beszélgetést tartott a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben. Böjte Csaba személyisége, szavaiból áradó derű iránytűként szolgál a válaszokat és iránymutatást kereső magyarok számára szerte a világban, ahogyan ez történt tegnap este Brüsszelben is.
Böjte Csaba 1992 óta végzett tevékenysége, azaz a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozása, fejlesztése, és ezáltal a mára már 62 helyszínen, közel 2200 gyermek számára nyújtott segítség európai értéket hordoz magában és európai figyelmet érdemel. Az Európai Polgár Díj odaítélése ennek a felbecsülhetetlenül fontos munkának az elismerése. Csaba testvér munkája az európai szellemiséget hordozza magában, hiszen hozzájárul a kölcsönös megértés és az integráció elősegítéséhez nem csak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is. Böjte Csaba európai példakép, munkássága pedig mintául szolgál egész Európa számára.
erdon.ro
2011. július 5.
Elhunyt Habsburg Ottó
Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát tegnapra virradóra kilencvennyolc éves korában érte a halál németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben.
Hét gyermeke, huszonkét unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg. A politikus a bajor Keresztényszociális Unió képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek. A Páneurópai Uniónak 31 éven át volt elnöke és haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöke. Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án a bécsi Kapucinusok Templomában, a szívurnát szűk családi körben Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra. A szívurna hagyomány a Habsburg családban. Habsburg Ottó kérése volt, hogy szívurnája Pannonhalmán legyen, mert Pannonhalma igen közel állt a szívéhez, miután bencés diákként ott tanult és érettségizett magyar nyelven. A főherceg lelki üdvéért július 17-én a budapesti Szent István-bazilikában tartanak szentmisét. Habsburg Ottó a XX. század egyik jelentős tanúja, attól függetlenül, hogy ki mit gondol a politikáról, politikai nézeteiről és a Habsburgokról – mondta Ablonczy Balázs történész, hozzátéve, hogy Habsburg Ottó szemben állt mindenféle totalitárius ideológiával, a nemzetiszocializmussal és a kommunizmussal. A hetvenes és a nyolcvanas években a Páneurópai Unió elnökeként példaszerűen dolgozott Európa újraegyesítésén. A fővédnökségével megtartott Páneurópai Piknik pedig előszele volt a berlini fal lebontásának. Később sem szólt bele közvetlenül a magyarországi politikába, miközben kiállt Magyarország uniós csatlakozása mellett – fűzte hozzá. A történész Habsburg Ottó fiatal koráról szólva megemlítette, hogy trónörökösnek nevelték, miközben az I. világháború után a Habsburgok egykori országai nem igazán akartak tudomást venni róla. Édesapja, IV. Károly, az utolsó magyar király 1922-ben bekövetkezett halála után a magyar legitimisták ,,Ottó királyként" beszéltek róla. A húszas, harmincas években magyar bencés szerzetes nevelője is volt, akitől magyarul is tanult. Ablonczy Balázs elmondta, hogy a Habsburg Ottó által jól ismert Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök a II. világháború utáni Európáról gondolkodva foglalkozott annak lehetőségével, hogy Habsburg Ottó jogara alatt Duna menti föderációt hozzanak létre Bajorország, Ausztria és Magyarország részvételével. Lelkében lehet, hogy foglalkoztatta a trón, nem tudhatjuk, de a nyilvánosság előtt decensen, úriemberként képviselte, hogy lemondott róla – mondta a történész, aki szerint nehéz bárkihez is társítani vagy hasonlítani Habsburg Ottót a magyar történelem alakjai közül. Kiemelkedő műveltségű értelmiségiként a nemes konzervativizmus képviselője volt – fogalmazott a történész. A magyar kormány megrendüléssel értesült Habsburg Ottó haláláról. A magyar ügyért, a magyar emberekért való elkötelezett kiállása méltán tette hazánkban egyöntetűen elismert és népszerű személyiséggé – idézték fel alakját közleményben, hozzátéve: a Habsburg-dinasztia leszármazottjára, majd annak fejére, a világszerte elismert politikusra és íróra, mint az európai és egyetemes értékek szószólójára és megtestesítőjére, a kontinensünk egyesítéséért indított mozgalom meghatározó személyiségére, egyben hazánk elkötelezett és aktív támogatójára emlékezünk. Habsburg Ottó életútjában az osztrák és az európai történelem nagy fordulópontjai tükröződtek – áll Werner Faymann osztrák kancellár részvétnyilvánító közleményében. A kormányfő kiemelte, hogy Habsburg Ottó határozott ellensége volt a nemzetiszocializmusnak és a fasizmusnak, s a II. világháború után elszántan fellépett békés és egyesült Európáért és a vasfüggöny lebontásáért. Egy nagy európai hagyott el bennünket, aki eseménydús életében fontos ösztönzést adott az európai integrációs folyamatnak, és az Európai Parlament képviselőjeként, illetve rangidőseként rátette kézjegyét az európai sikertörténetre – fogalmazott José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke úgy fogalmazott, hogy egy európai óriás hunyt el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát tegnapra virradóra kilencvennyolc éves korában érte a halál németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben.
Hét gyermeke, huszonkét unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg. A politikus a bajor Keresztényszociális Unió képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek. A Páneurópai Uniónak 31 éven át volt elnöke és haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöke. Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án a bécsi Kapucinusok Templomában, a szívurnát szűk családi körben Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra. A szívurna hagyomány a Habsburg családban. Habsburg Ottó kérése volt, hogy szívurnája Pannonhalmán legyen, mert Pannonhalma igen közel állt a szívéhez, miután bencés diákként ott tanult és érettségizett magyar nyelven. A főherceg lelki üdvéért július 17-én a budapesti Szent István-bazilikában tartanak szentmisét. Habsburg Ottó a XX. század egyik jelentős tanúja, attól függetlenül, hogy ki mit gondol a politikáról, politikai nézeteiről és a Habsburgokról – mondta Ablonczy Balázs történész, hozzátéve, hogy Habsburg Ottó szemben állt mindenféle totalitárius ideológiával, a nemzetiszocializmussal és a kommunizmussal. A hetvenes és a nyolcvanas években a Páneurópai Unió elnökeként példaszerűen dolgozott Európa újraegyesítésén. A fővédnökségével megtartott Páneurópai Piknik pedig előszele volt a berlini fal lebontásának. Később sem szólt bele közvetlenül a magyarországi politikába, miközben kiállt Magyarország uniós csatlakozása mellett – fűzte hozzá. A történész Habsburg Ottó fiatal koráról szólva megemlítette, hogy trónörökösnek nevelték, miközben az I. világháború után a Habsburgok egykori országai nem igazán akartak tudomást venni róla. Édesapja, IV. Károly, az utolsó magyar király 1922-ben bekövetkezett halála után a magyar legitimisták ,,Ottó királyként" beszéltek róla. A húszas, harmincas években magyar bencés szerzetes nevelője is volt, akitől magyarul is tanult. Ablonczy Balázs elmondta, hogy a Habsburg Ottó által jól ismert Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök a II. világháború utáni Európáról gondolkodva foglalkozott annak lehetőségével, hogy Habsburg Ottó jogara alatt Duna menti föderációt hozzanak létre Bajorország, Ausztria és Magyarország részvételével. Lelkében lehet, hogy foglalkoztatta a trón, nem tudhatjuk, de a nyilvánosság előtt decensen, úriemberként képviselte, hogy lemondott róla – mondta a történész, aki szerint nehéz bárkihez is társítani vagy hasonlítani Habsburg Ottót a magyar történelem alakjai közül. Kiemelkedő műveltségű értelmiségiként a nemes konzervativizmus képviselője volt – fogalmazott a történész. A magyar kormány megrendüléssel értesült Habsburg Ottó haláláról. A magyar ügyért, a magyar emberekért való elkötelezett kiállása méltán tette hazánkban egyöntetűen elismert és népszerű személyiséggé – idézték fel alakját közleményben, hozzátéve: a Habsburg-dinasztia leszármazottjára, majd annak fejére, a világszerte elismert politikusra és íróra, mint az európai és egyetemes értékek szószólójára és megtestesítőjére, a kontinensünk egyesítéséért indított mozgalom meghatározó személyiségére, egyben hazánk elkötelezett és aktív támogatójára emlékezünk. Habsburg Ottó életútjában az osztrák és az európai történelem nagy fordulópontjai tükröződtek – áll Werner Faymann osztrák kancellár részvétnyilvánító közleményében. A kormányfő kiemelte, hogy Habsburg Ottó határozott ellensége volt a nemzetiszocializmusnak és a fasizmusnak, s a II. világháború után elszántan fellépett békés és egyesült Európáért és a vasfüggöny lebontásáért. Egy nagy európai hagyott el bennünket, aki eseménydús életében fontos ösztönzést adott az európai integrációs folyamatnak, és az Európai Parlament képviselőjeként, illetve rangidőseként rátette kézjegyét az európai sikertörténetre – fogalmazott José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke úgy fogalmazott, hogy egy európai óriás hunyt el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 29.
Közlemény – Az EP támogatja Tőkés László jelentését
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője fogalmazta meg annak idején, hogy az Unió országainak felvirágzása érdekében „több Európára” van szükség.
A magyar EU-elnökség nevében Orbán Viktor miniszterelnök az „erős Európa” eszményét és programját hirdette meg.
A lengyel EU-elnökség beköszönése alkalmával mondott parlamenti beszédében Bronislaw Komorowski államelnök szintén a „több Európa” kívánalmát és követelményét hangsúlyozta a kontinensünkre nehezedő, egyre súlyosbodó gazdasági-pénzügyi válság leküzdése érdekében.
Sokak véleménye megegyezik abban, hogy Európa sokrétű válságának hátterében alapvetően egy általános erkölcsi válság húzódik meg. Az Európai Unió és az európai egyházak vezetőinek idei 7. csúcstalálkozóján többen is rámutattak erre, és a Lisszaboni Szerződés előirányzatának értelmében kialakítandó európai–egyházi párbeszéd keretében európai társadalmaink morális válságának a gyógyítása céljából sürgették az egyházi szféra és a politikum eddiginél is szorosabb együttműködését.
Múlt héten, 2011. szeptember 20-án, a lengyel EU-elnökség hivatalba lépése alkalmából, André-Joseph Leonard belga érsekprímás, André Dupuy brüsszeli apostoli nuncius, Stanislaw Gadecki poznani érsek és Adrianus Herman van Luyn, az Európai Közösség Püspöki Konferencia Bizottságának (COMECE) elnöke, valamint Piotr Mazurkiewicz, a COMECE főtitkára részvételével és közös szolgálatával európai ünnepi misét tartottak a brüsszeli Saint Michel et Gudule katedrálisban. A rendkívüli, hagyományteremtő alkalom immár harmadik abban a sorban, melynek rendjén 2010 szeptemberében a belgiumi EU-elnökség, ez év júniusában pedig a magyar elnökség szentelte meg féléves-féléves működését, Isten nevének segítségül hívásával.
Tőkés László alelnök az Európai Parlament képviseletében tartott beszédet a magyar ünnepség alkalmával; a lengyel misén, majd a lengyel nagykövetség által rendezett fogadáson pedig meghívottként vett részt. Az EP vallási ügyekért felelős alelnökeként erdélyi képviselőnk az általa már kezdetben meghirdetett „Keresztény Európát” program részének tekinti az európai egyházi együttműködés, valamint az európai–egyházi párbeszéd terén kifejtett tevékenységét. Meggyőződése szerint kontinensünk válságának „kezeléséhez” és erkölcsi megújulásához, valamint a „több” és „erősebb” Európa kiépítéséhez az egyházak hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges.
Hosszan tartó előkészítő munka nyomán, 2011. szeptember 26-án, az Európai Parlament Elnökségének ülésén ebben az értelemben került sor az egyházakkal és a világnézeti szervezetekkel folytatandó párbeszéd kérdésének megvitatására, melynek intézményes bevezetését a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye írja elő.
A Tőkés László által előterjesztett dokumentum az Európai Parlament és az egyházi, valamint szekuláris szervezetekkel beindult intézményes párbeszéd eddigi tanulságai és következtetései alapján tesz javaslatot ennek folytatására és elmélyítésére. Erdélyi képviselőnk ahhoz kérte a Büro felhatalmazását, hogy konkrét és strukturált formában alakítsák ki a rendszeres, átlátható és kiegyensúlyozott párbeszéd intézményes hátterét és kereteit.
„Az 1989-ben elkezdődött kelet-közép-európai rendszerváltás nyomán – püspöki minőségemben – magam is cselekvő részese lettem az ökumenikus világmozgalomnak, ezen belül pedig a megosztott Európa egységesülését szolgáló kelet–nyugati egyházi párbeszédnek” – mondta az alelnök, majd hozzátette, hogy az akkor szerzett gyakorlat és tapasztalat az európai–egyházi párbeszéd terén is jól kamatoztatható.
Miguel Angel Martinez Martinez szocialista alelnök, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou néppárti alelnök, Jim Higgins néppárti jegyző és Isabelle Durant, a zöldek alelnöke hozzászólásaikban elismerésüket fejezték ki az elhangzott jelentés iránt, és javaslataikkal támogatták a dialógus-tervezet megvalósítását.
A napirendi tárgy megvitatását lezárva, Jerzy Buzek elnök is megköszönte erdélyi képviselőnk munkáját, kitérve arra, hogy alelnöktársával együtt miképpen vett részt a párbeszéd magas szintű fórumain. A Büro egyhangúan elfogadta az előterjesztést, és felhatalmazást adott a párbeszéd rendszerének kialakítására.
Strasbourg, 2011. szeptember 27.
Tőkés László
EP-alelnök sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője fogalmazta meg annak idején, hogy az Unió országainak felvirágzása érdekében „több Európára” van szükség.
A magyar EU-elnökség nevében Orbán Viktor miniszterelnök az „erős Európa” eszményét és programját hirdette meg.
A lengyel EU-elnökség beköszönése alkalmával mondott parlamenti beszédében Bronislaw Komorowski államelnök szintén a „több Európa” kívánalmát és követelményét hangsúlyozta a kontinensünkre nehezedő, egyre súlyosbodó gazdasági-pénzügyi válság leküzdése érdekében.
Sokak véleménye megegyezik abban, hogy Európa sokrétű válságának hátterében alapvetően egy általános erkölcsi válság húzódik meg. Az Európai Unió és az európai egyházak vezetőinek idei 7. csúcstalálkozóján többen is rámutattak erre, és a Lisszaboni Szerződés előirányzatának értelmében kialakítandó európai–egyházi párbeszéd keretében európai társadalmaink morális válságának a gyógyítása céljából sürgették az egyházi szféra és a politikum eddiginél is szorosabb együttműködését.
Múlt héten, 2011. szeptember 20-án, a lengyel EU-elnökség hivatalba lépése alkalmából, André-Joseph Leonard belga érsekprímás, André Dupuy brüsszeli apostoli nuncius, Stanislaw Gadecki poznani érsek és Adrianus Herman van Luyn, az Európai Közösség Püspöki Konferencia Bizottságának (COMECE) elnöke, valamint Piotr Mazurkiewicz, a COMECE főtitkára részvételével és közös szolgálatával európai ünnepi misét tartottak a brüsszeli Saint Michel et Gudule katedrálisban. A rendkívüli, hagyományteremtő alkalom immár harmadik abban a sorban, melynek rendjén 2010 szeptemberében a belgiumi EU-elnökség, ez év júniusában pedig a magyar elnökség szentelte meg féléves-féléves működését, Isten nevének segítségül hívásával.
Tőkés László alelnök az Európai Parlament képviseletében tartott beszédet a magyar ünnepség alkalmával; a lengyel misén, majd a lengyel nagykövetség által rendezett fogadáson pedig meghívottként vett részt. Az EP vallási ügyekért felelős alelnökeként erdélyi képviselőnk az általa már kezdetben meghirdetett „Keresztény Európát” program részének tekinti az európai egyházi együttműködés, valamint az európai–egyházi párbeszéd terén kifejtett tevékenységét. Meggyőződése szerint kontinensünk válságának „kezeléséhez” és erkölcsi megújulásához, valamint a „több” és „erősebb” Európa kiépítéséhez az egyházak hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges.
Hosszan tartó előkészítő munka nyomán, 2011. szeptember 26-án, az Európai Parlament Elnökségének ülésén ebben az értelemben került sor az egyházakkal és a világnézeti szervezetekkel folytatandó párbeszéd kérdésének megvitatására, melynek intézményes bevezetését a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye írja elő.
A Tőkés László által előterjesztett dokumentum az Európai Parlament és az egyházi, valamint szekuláris szervezetekkel beindult intézményes párbeszéd eddigi tanulságai és következtetései alapján tesz javaslatot ennek folytatására és elmélyítésére. Erdélyi képviselőnk ahhoz kérte a Büro felhatalmazását, hogy konkrét és strukturált formában alakítsák ki a rendszeres, átlátható és kiegyensúlyozott párbeszéd intézményes hátterét és kereteit.
„Az 1989-ben elkezdődött kelet-közép-európai rendszerváltás nyomán – püspöki minőségemben – magam is cselekvő részese lettem az ökumenikus világmozgalomnak, ezen belül pedig a megosztott Európa egységesülését szolgáló kelet–nyugati egyházi párbeszédnek” – mondta az alelnök, majd hozzátette, hogy az akkor szerzett gyakorlat és tapasztalat az európai–egyházi párbeszéd terén is jól kamatoztatható.
Miguel Angel Martinez Martinez szocialista alelnök, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou néppárti alelnök, Jim Higgins néppárti jegyző és Isabelle Durant, a zöldek alelnöke hozzászólásaikban elismerésüket fejezték ki az elhangzott jelentés iránt, és javaslataikkal támogatták a dialógus-tervezet megvalósítását.
A napirendi tárgy megvitatását lezárva, Jerzy Buzek elnök is megköszönte erdélyi képviselőnk munkáját, kitérve arra, hogy alelnöktársával együtt miképpen vett részt a párbeszéd magas szintű fórumain. A Büro egyhangúan elfogadta az előterjesztést, és felhatalmazást adott a párbeszéd rendszerének kialakítására.
Strasbourg, 2011. szeptember 27.
Tőkés László
EP-alelnök sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2012. január 19.
Surján váltotta Tőkést
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén szerdán az EP egyik alelnökévé választották Surján László kereszténydemokrata politikust. Az EP ötéves törvényhozási ciklusának felénél újraválasztják a parlament és az egyes frakciók vezetőit, tisztségviselőit. A legnagyobb létszámú, jobbközép irányzatú néppárti frakció ennek keretében már decemberi tisztújító ülésén döntött saját EP-alelnökjelöltjei, köztük Surján jelöléséről. Az EP első magyar alelnökeként megválasztott Schmitt Pált Tőkés László váltotta ebben a pozícióban, aki azonban a közelmúltban – erdélyi elfoglaltságaira tekintettel – bejelentette, hogy nem kívánja újra jelöltetni magát a tisztségre.
„Megtisztelő számomra, hogy az Európai Parlament alelnökévé választott. Tudom, hogy ez a szavazás nem csak nekem, hanem Magyarországnak is szólt. Tapasztalom, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az Európai Unióban. Ennek elsődleges oka, hogy az unió sok mindenben eltért attól az úttól, amelyet az alapítók kijelöltek. A magyar polgárok is egyre kritikusabbak az unióból jövő hírekkel szemben. A kritika jogos. Alelnökként az alapítók szellemében fogok dolgozni, s ezzel reményeim szerint hozzájárulok az unió tekintélyének növekedéséhez” – jelentette ki megválasztását követően Surján László.
Surján László 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2007 óta a költségvetési bizottság néppárti koordinátora. Tőkés László volt EP-alelnöknek európai vezető politikusok köszönték meg kifejtett munkáját – tájékoztatott közleményében a politikus sajtóirodája.
Az Európai Parlament soros lengyel elnöksége 2012. január 16-án Strasbourgban tartotta utolsó ülését. A parlamenti mandátum félidejének lejártával leköszönő Jerzy Buzek lengyel EP-elnök az alelnökökkel való kiváló együttműködés sikerének nevezte az elmúlt időszakot. Az uniós törvényhozási folyamatban való állandó részvétel mellett – egyebek közt – az Európai Parlament új látogató-központjának, a Parlamentáriumnak a megnyitását, a képviselők és asszisztensek statútumának életbe ültetését. Az alelnökök tevékenysége vonatkozásában az elnök külön is megköszönte Tőkés László alelnöknek a Lisszaboni Szerződés 17. szakaszának gyakorlati megvalósítása terén kifejtett munkáját. Joseph Daul néppárti frakcióelnök levélben üdvözölte Tőkés Lászót, elismerését és köszönetét fejezve ki alelnöki tevékenységéért, méltatva a vallási párbeszéd intézményesítése ügyében elvégzett munkáját.
Szabadság (Kolozsvár)
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén szerdán az EP egyik alelnökévé választották Surján László kereszténydemokrata politikust. Az EP ötéves törvényhozási ciklusának felénél újraválasztják a parlament és az egyes frakciók vezetőit, tisztségviselőit. A legnagyobb létszámú, jobbközép irányzatú néppárti frakció ennek keretében már decemberi tisztújító ülésén döntött saját EP-alelnökjelöltjei, köztük Surján jelöléséről. Az EP első magyar alelnökeként megválasztott Schmitt Pált Tőkés László váltotta ebben a pozícióban, aki azonban a közelmúltban – erdélyi elfoglaltságaira tekintettel – bejelentette, hogy nem kívánja újra jelöltetni magát a tisztségre.
„Megtisztelő számomra, hogy az Európai Parlament alelnökévé választott. Tudom, hogy ez a szavazás nem csak nekem, hanem Magyarországnak is szólt. Tapasztalom, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az Európai Unióban. Ennek elsődleges oka, hogy az unió sok mindenben eltért attól az úttól, amelyet az alapítók kijelöltek. A magyar polgárok is egyre kritikusabbak az unióból jövő hírekkel szemben. A kritika jogos. Alelnökként az alapítók szellemében fogok dolgozni, s ezzel reményeim szerint hozzájárulok az unió tekintélyének növekedéséhez” – jelentette ki megválasztását követően Surján László.
Surján László 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2007 óta a költségvetési bizottság néppárti koordinátora. Tőkés László volt EP-alelnöknek európai vezető politikusok köszönték meg kifejtett munkáját – tájékoztatott közleményében a politikus sajtóirodája.
Az Európai Parlament soros lengyel elnöksége 2012. január 16-án Strasbourgban tartotta utolsó ülését. A parlamenti mandátum félidejének lejártával leköszönő Jerzy Buzek lengyel EP-elnök az alelnökökkel való kiváló együttműködés sikerének nevezte az elmúlt időszakot. Az uniós törvényhozási folyamatban való állandó részvétel mellett – egyebek közt – az Európai Parlament új látogató-központjának, a Parlamentáriumnak a megnyitását, a képviselők és asszisztensek statútumának életbe ültetését. Az alelnökök tevékenysége vonatkozásában az elnök külön is megköszönte Tőkés László alelnöknek a Lisszaboni Szerződés 17. szakaszának gyakorlati megvalósítása terén kifejtett munkáját. Joseph Daul néppárti frakcióelnök levélben üdvözölte Tőkés Lászót, elismerését és köszönetét fejezve ki alelnöki tevékenységéért, méltatva a vallási párbeszéd intézményesítése ügyében elvégzett munkáját.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 28.
Tőkés László: hamisítja a történelmet a posztkommunista román hatalom
Az Európai Parlament félretette a kettős mércét, és ítéletet mondott a totalitárius rendszerek fölött – jelentette ki tegnap Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő Szőczi Árpádnak a forradalom igaz történetét ismertető könyve bemutatóján az Európai Parlamentben.
Tőkés László szerint az Európai Parlament ítéletet mondott korunk totalitárius rendszerei felett
A politikus kifejtette: a kelet-európai és a nyugat-európai történelemértelmezés között sokszor összebékíthetetlennek tűnik az ellentét, ugyanakkor az ma már magától értetődik, hogy önazonosságunknak része a közös történelmi tudat – vélekedett Tőkés László.
A nyugatiak nem igazán tudják megérteni a múltunkat – vélekedett Tőkés László, aki szerint ezért hajlamosak kettős mércével mérni a nácizmus és a kommunizmus bűneit. Ezt tette félre a romániai magyar EP-képviselő szerint az Európai Parlament, amely „példás módon ítéletet mondott korunk totalitárius rendszerei felett”.
„A hatalmát átmenteni igyekvő nomenklatúra tagjainak elemi létérdekük saját múltjuk megszépítése, ők nem érdekeltek az általuk fenntartott és kiszolgált rezsim viselt dolgainak és emberiesség elleni bűneinek őszinte feltárásában” – fejtette ki a könyvbemutatón Tőkés László. Annak lehetőségéről is beszélt, hogy a kommunista rendszerek bűneinek elkövetőit a nürnbergi perhez hasonlóan nemzetközi törvényszék előtt vonhatnák felelősségre, a kelet-európai titkosszolgálatok levéltárait pedig közös európai örökségnek nyilváníthatnák.
A romániai forradalomról a közmédiának adott külön interjúban Tőkés László azt mondta, hogy az események legalább két síkon zajlottak: volt egy spontán, hiteles felkelés a temesvári gyülekezetben, amelyhez a román és a többi nemzetiség is csatlakozott, utólag pedig a titkosszolgálat és a Ion Iliescuhoz köthető hatalmi elit segítségével erre „ráépült egy államcsíny jellegű eseménysorozat, amely aztán végképp kompromittálta a forradalmat”.
„A posztkommunista hatalmi réteg még mindig érdekelt abban, hogy meghamisítsa a történelmet” – jelentette ki a korábbi református püspök, aki szerint ezért ami akkor szabadságharcnak volt nevezető, az most „igazságharcba” csap át.
Szőczi Árpád Románia legnagyobb ellenzékijének nevezte Tőkés Lászlót, és külön háláját fejezte ki a Magyar Televízió Panoráma című műsorának, amely a forradalom előtti időszakban adásba adta azt a Tőkés-interjút, amelynek elkészítése után őt két kanadai újságíróval együtt őrizetbe vették a román hatóságok. A megnyitón Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kifejtette, Szőczi könyvének azért kell léteznie, hogy ami Kelet-Európában a második világháborút követő évtizedekben történt, az soha egyetlen országban se ismétlődhessen meg.
Jerzy Buzek, az EP korábbi elnöke kifejtette, az Európában naponta megjelenő több ezer könyv közül ez több okból is különösen fontos. Mert Európa huszadik századi történetének legdrámaibb szakaszával foglalkozik, mert idővel elfelejthetjük, mennyire szenvedtek azokban az időkben az emberek, és azt is, hogy bár az EU-ban jelenleg is sok a nehézség, de a mai problémák összemérhetetlenek az évtizedekkel ezelőttiekkel. Végül pedig azért, mert le kell vonni a következtetéseket a múltból, hogy azok is megértsék a történelmi leckét, akik maguk nem élték át, ezt pedig a személyes példákon, a személyes tanúságtételeken keresztül lehet megtenni – fejtette ki Jerzy Buzek.
Az Európai Parlament korábban állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, s ebben úgy fogalmazott: „Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a nácizmust, a sztálinizmust, a fasiszta és kommunista rendszereket, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az e rendszerek által az elmúlt évszázadban elkövetett bűnökről.” "./Timisoara – The Real Story Behinde Romanian Revolution/
Krónika (Kolozsvár)
Az Európai Parlament félretette a kettős mércét, és ítéletet mondott a totalitárius rendszerek fölött – jelentette ki tegnap Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő Szőczi Árpádnak a forradalom igaz történetét ismertető könyve bemutatóján az Európai Parlamentben.
Tőkés László szerint az Európai Parlament ítéletet mondott korunk totalitárius rendszerei felett
A politikus kifejtette: a kelet-európai és a nyugat-európai történelemértelmezés között sokszor összebékíthetetlennek tűnik az ellentét, ugyanakkor az ma már magától értetődik, hogy önazonosságunknak része a közös történelmi tudat – vélekedett Tőkés László.
A nyugatiak nem igazán tudják megérteni a múltunkat – vélekedett Tőkés László, aki szerint ezért hajlamosak kettős mércével mérni a nácizmus és a kommunizmus bűneit. Ezt tette félre a romániai magyar EP-képviselő szerint az Európai Parlament, amely „példás módon ítéletet mondott korunk totalitárius rendszerei felett”.
„A hatalmát átmenteni igyekvő nomenklatúra tagjainak elemi létérdekük saját múltjuk megszépítése, ők nem érdekeltek az általuk fenntartott és kiszolgált rezsim viselt dolgainak és emberiesség elleni bűneinek őszinte feltárásában” – fejtette ki a könyvbemutatón Tőkés László. Annak lehetőségéről is beszélt, hogy a kommunista rendszerek bűneinek elkövetőit a nürnbergi perhez hasonlóan nemzetközi törvényszék előtt vonhatnák felelősségre, a kelet-európai titkosszolgálatok levéltárait pedig közös európai örökségnek nyilváníthatnák.
A romániai forradalomról a közmédiának adott külön interjúban Tőkés László azt mondta, hogy az események legalább két síkon zajlottak: volt egy spontán, hiteles felkelés a temesvári gyülekezetben, amelyhez a román és a többi nemzetiség is csatlakozott, utólag pedig a titkosszolgálat és a Ion Iliescuhoz köthető hatalmi elit segítségével erre „ráépült egy államcsíny jellegű eseménysorozat, amely aztán végképp kompromittálta a forradalmat”.
„A posztkommunista hatalmi réteg még mindig érdekelt abban, hogy meghamisítsa a történelmet” – jelentette ki a korábbi református püspök, aki szerint ezért ami akkor szabadságharcnak volt nevezető, az most „igazságharcba” csap át.
Szőczi Árpád Románia legnagyobb ellenzékijének nevezte Tőkés Lászlót, és külön háláját fejezte ki a Magyar Televízió Panoráma című műsorának, amely a forradalom előtti időszakban adásba adta azt a Tőkés-interjút, amelynek elkészítése után őt két kanadai újságíróval együtt őrizetbe vették a román hatóságok. A megnyitón Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kifejtette, Szőczi könyvének azért kell léteznie, hogy ami Kelet-Európában a második világháborút követő évtizedekben történt, az soha egyetlen országban se ismétlődhessen meg.
Jerzy Buzek, az EP korábbi elnöke kifejtette, az Európában naponta megjelenő több ezer könyv közül ez több okból is különösen fontos. Mert Európa huszadik századi történetének legdrámaibb szakaszával foglalkozik, mert idővel elfelejthetjük, mennyire szenvedtek azokban az időkben az emberek, és azt is, hogy bár az EU-ban jelenleg is sok a nehézség, de a mai problémák összemérhetetlenek az évtizedekkel ezelőttiekkel. Végül pedig azért, mert le kell vonni a következtetéseket a múltból, hogy azok is megértsék a történelmi leckét, akik maguk nem élték át, ezt pedig a személyes példákon, a személyes tanúságtételeken keresztül lehet megtenni – fejtette ki Jerzy Buzek.
Az Európai Parlament korábban állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, s ebben úgy fogalmazott: „Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a nácizmust, a sztálinizmust, a fasiszta és kommunista rendszereket, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az e rendszerek által az elmúlt évszázadban elkövetett bűnökről.” "./Timisoara – The Real Story Behinde Romanian Revolution/
Krónika (Kolozsvár)