Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Buzás Mihály
2 tétel
2016. január 19.
MKN – két városban ünnepel a Balassi Intézet
Székelyudvarhelyen és Bukarestben szervez rendezvényeket idén a Magyar Kultúra Napja (MKN) alkalmából a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet.
Közleményükből kiderül, hogy tegnap, január 18-án, este 7 órakor az Első erdélyi vasút 1867–1914 címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A tárlat, amelyet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal közösen már több romániai városban is bemutattak, az erdélyi vasútépítés történetét mutatja be a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig. A megnyitón jelen volt Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója, valamint Buzás Mihály közlekedési mérnök, vasútmodellező, aki saját építésű vasútmodell-pályáját mutatja be a közönségnek. Szabadság (Kolozsvár)
Székelyudvarhelyen és Bukarestben szervez rendezvényeket idén a Magyar Kultúra Napja (MKN) alkalmából a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet.
Közleményükből kiderül, hogy tegnap, január 18-án, este 7 órakor az Első erdélyi vasút 1867–1914 címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A tárlat, amelyet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal közösen már több romániai városban is bemutattak, az erdélyi vasútépítés történetét mutatja be a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig. A megnyitón jelen volt Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója, valamint Buzás Mihály közlekedési mérnök, vasútmodellező, aki saját építésű vasútmodell-pályáját mutatja be a közönségnek. Szabadság (Kolozsvár)
2016. május 26.
Kiállítás a várban
Erdélyi vasutak 1867–1914
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében megnyitja az Erdélyi vasutak 1867–1914 című kiállítását május 27-én 18 órakor. A megnyitón jelen lesz Buzás Mihály vasútmodellező, akinek vasúti makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.
Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gazdag archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. Ezt az izgalmas időszakot, amely alatt 2384 km hosszú vasúthálózat épült ki, a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór vagy Klösz György felvételei őrizték meg az utókor számára. A fotógyűjtemény történelmi, szociológiai és technikatörténeti szempontból is izgalmas anyag, és a vasútépítés nyomán átformálódó erdélyi tájról nyújt képet.
A tágabb értelemben vett Erdély vasúthálózatának meghatározó része 1856–1918 között épült ki. A vasútnak döntő szerepe volt Erdély gazdasági és társadalmi fejlődésében, mely fontos modernizációs szerepet is betöltött: a pontos idő fontossá válása, az információáramlás felgyorsulása, a vasúti restik befolyása az erdélyi gasztronómiára, a pályaudvarok hatása a települések morfológiai arculatára. A vasút az első olyan közlekedési eszköz volt, amely lehetővé tette, hogy az ember legyőzze térbeli és időbeli korlátait, és Erdély modernizációjában fontos szerepet töltött be.
Népújság (Marosvásárhely)
Erdélyi vasutak 1867–1914
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében megnyitja az Erdélyi vasutak 1867–1914 című kiállítását május 27-én 18 órakor. A megnyitón jelen lesz Buzás Mihály vasútmodellező, akinek vasúti makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.
Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gazdag archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. Ezt az izgalmas időszakot, amely alatt 2384 km hosszú vasúthálózat épült ki, a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór vagy Klösz György felvételei őrizték meg az utókor számára. A fotógyűjtemény történelmi, szociológiai és technikatörténeti szempontból is izgalmas anyag, és a vasútépítés nyomán átformálódó erdélyi tájról nyújt képet.
A tágabb értelemben vett Erdély vasúthálózatának meghatározó része 1856–1918 között épült ki. A vasútnak döntő szerepe volt Erdély gazdasági és társadalmi fejlődésében, mely fontos modernizációs szerepet is betöltött: a pontos idő fontossá válása, az információáramlás felgyorsulása, a vasúti restik befolyása az erdélyi gasztronómiára, a pályaudvarok hatása a települések morfológiai arculatára. A vasút az első olyan közlekedési eszköz volt, amely lehetővé tette, hogy az ember legyőzze térbeli és időbeli korlátait, és Erdély modernizációjában fontos szerepet töltött be.
Népújság (Marosvásárhely)