Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

MOGYE: újabb kirohanás a magyar főintézetek létrehozása ellen
Ezt üzeni a politikusoknak a Szociálliberális Unió (USL) nevében dr. Morariu Silviu, a Konzervatív Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke. Szeparatista törekvések bátorításával vádolja a politikusok egy részét dr. Butuc Ovidiu, a Nemzeti Liberális Párt megyei alelnöke. „Erősítésként” a Szociáldemokrata Párt egészségügyi szakosztályának vezetője, dr. Buicu Florin is kijelentette, elfogadhatatlan a politikum beavatkozása az oktatásba.
Az USL megyei szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján a fent említett felszólalók ismét aggodalmukat fejezték ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) sorsával, az itt tanuló egyetemisták jövőjével kapcsolatosan. Miközben a kormánypártok politikusait ostorozták az új tanügyi törvény megszavazása miatt, a szög kibújt a zsákból: nincs szükség magyar főintézetek létrehozására, nem szakítható kettőbe a MOGYE, sem pedig a Rohammentő-szolgálat (ahol például a gyakorlat egy részét végzik a hallgatók), sőt a betegek sem különíthetők el nemzetiségük szerint.
Dr. Butuc Ovidiu, aki a Nemzeti Liberális Párt kormányzása idején került a megyei sürgősségi kórház élére, kijelentette, a politikának nincs helye az egyetemek életében, majd hozzátette, a szeparatista törekvések ellen emel hangot. Érthetetlennek nevezte, hogy a tanügyminiszter „az RMDSZ politikai parancsát teljesíti, annak a törvénynek a be nem tartására buzdítva, amit mellesleg ő is megszavazott”, figyelmen kívül hagyva az alkotmány előírásait és feszültséget keltve Marosvásárhelyen. Röviden ismertette a 2011. évi 1-es tanügyi törvény különböző cikkelyeit, a magyar főintézetek létrehozását előíró 135-ös, az egyetemi autonómiára vonatkozó 123-as, majd a szenátus hatáskörét megszabó 133-as cikkelyeket, arra a joggyakorlatra hivatkozva, miszerint a cikkelyek sorrendben alkalmazandók, azaz a 133-ast kell figyelembe venni, mert az megelőzi a 135-öst. „Mi lenne, ha holnaptól csak a tatároknak nyitnának fodrászüzletet? Miért, ők nem tudnának ott nyiratkozni, ahol a románok is teszik?! Mi a MOGYE-n együtt akarunk tanulni!” – jelentette ki Butuc. Dr. Buicu Florin érdekes eszmefuttatásának lényege kimerült abban az aggodalomban, miszerint a gyakorlatot magyar nyelven tanuló hallgatók nem fognak tudni megfelelően kommunikálni a páciensekkel.
„Egy kórterembe belépő orvos csak a román vagy csak a magyar beteget látja majd el?!” – hangzott el a kérdése, de aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy egy esetleges értékelés milyen minősítést biztosítana a két főintézettel működő egyetemnek, arra célozva, hogy a magyar főintézet „visszahúzná” a MOGYE-t a rangsorolásban.
Dr. Morariu Silviu diavetítést mutatott be A különválás keresztapái címmel, amelyben az államfőtől kezdve a kormányfőn keresztül a Maros megyei képviselőkig és szenátorokig mindenkit felelőssé tesz a szeparatista megnyilvánulásokért a MOGYE-n. A „poéta prefektust”, Marius Paşcant ironikusan a nemzet költőjének nevezve, verseiből idézett vezető politikusokra vonatkoztatott becsmérlő kijelentéseket, Doru Oprişcan képviselőről azt mondta, két kézzel szavazta meg a törvényt, másokról pedig azt állította, kérdésére letagadták, hogy megszavazták a tanügyi törvényt, illetve azt mondták, ittasan szavaztak. Morariu szerint egyrészt „nem kell szögesdrótot emelni a szakoktatásban”, másrészt „a MOGYE emberi és anyagi erőforrásai oly korlátozottak, hogy nem engedi meg a két főintézet fenntartásának luxusát”. „El a kezekkel a MOGYE-ról!” – üzente végül a politikusoknak a Konzervatív Párt helyi vezetője. Ovidiu Butuc pedig a sajtótájékoztató végén kifejtette: egyetért mindenben azzal, amit a MOGYE szenátusa dönt.
Antalfi Imola
Erdély.ma

MOGYE: nem a miniszteri kérésre
Nem teljesíthetők a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának átírására vonatkozó kérések, mivel a tanügyminisztérium által javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – vélekedett Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek. Az intézményvezető úgy véli, a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE problémáiba, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvényben előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitójával kapcsolatban kifejtette: az érintettek etikai hibát követtek el a döntés meghozatalával.
„A magyar vonal akár hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelnünk. Természetes, hogy mindannyian szembesülünk hiányosságokkal, a román tanárok és diákok csakúgy, mint magyar társaik, de vannak bizonyos általános érvényű elvárások, amelyek mindenkire vonatkoznak” – részletezte a rektor. Hozzátette: noha a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkort betöltött oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem. „A nyugdíjazott pedagógusoknak megadtuk a lehetőséget, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem találta elfogadhatónak az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítást kaptunk: ha nem küldjük őket nyugdíjba, a törvény előtt kell felelnünk. A román tagozat esetében is ugyanígy jártunk el” – mutatott rá a professzor.
„Sok az akadály”
Mint mondta, a tanerők hiánya is mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. „Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettünk, annak ellenére hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor. Hangsúlyozta: több kollégájával együtt javasolta egy olyan magyar vonal létrehozását, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, ennek eldöntése azonban az egyetem vezetősége és a szenátus feladata, akik nem értettek egyet az elképzeléssel.
A rektor mindemellett úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Mindemellett egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg szintén nincs fedezet. Ezenkívül egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással történő felvételizés sem megoldható, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.
Az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, mint megtudtuk, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez egyébként nem is a szűk vezetőség feladatköre. „A rektor kezében a döntés, neki kellene összehívni a szenátust. Lehet húzni az időt, egy-két hetet még halogatni az ügy intézését, de a végtelenségig ez nem mehet így. Gondolom, egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni – még nálunk sem” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, hozzátéve, az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik , már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb.
Morariu az ittas PDL-seket okolja
Az ügy kapcsán a román ellenzéki pártok tegnap Marosvásárhely fekete márciusát megelőző és követő diskurzussal rukkoltak elő. Közös sajtóértekezletükön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) orvos-politikusai a szeparatizmus bátorításával, az egyetem kettészakításával, a román és magyar diákok, betegek, illetve kórházak szétválasztásával vádolták meg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ helyi és országos vezetőit. Silviu Morariu, a PC első alelnöke egyenesen hazugoknak, prostituáltaknak, képmutatóknak nevezte a nagyobbik kormánypárt politikusait, név szerint Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt, Daniel Funeriu oktatásügyi minisztert, Toader Strojan és Doru Oprişcan Maros megyei parlamenti képviselőket. Ugyanazokkal a jelzőkkel illette a PDL országos alelnökét, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Marius Paşcan Maros megyei prefektust is.
„Ők a felelősek a kialakult helyzetért. Most azzal védekeznek, hogy lényegében nem is támogatták az egyetem kettészakítását, vagy részegek voltak, amikor dönteni kellett” – jelentette ki Morariu, aki 1990-ben a MOGYE-n működő román diákliga vezetőjeként egyike volt azoknak, aki a kisebbségi jogok ellen szólaltak fel. Kérdésünkre, hogy a felsoroltak közül ki az, aki megvallotta, hogy ittas volt, amikor a magyar oktatás ügyét támogatta, a PC orvos-politikusa meghátrált, mondván, hogy ezt tőlük kell megkérdezni. A konzervatív vezető viszont kijelentette: a politikumnak nincs joga beleszólni az egyetem ügyeibe és ráerőszakolni álláspontját a szenátusra. „El a lábakkal a marosvásárhelyi egyetemről, nyomorultak!” – üzente a kormánypárt képviselőinek Silviu Morariu.
Butuc a tatároktól is tart
Szintén a 90-es évek elején, a hajdani Vatra Românească, valamint a szélsőséges szervezetet támogató hatalom részéről lehetett olyasmiket hallani, hogy a magyarok előbb külön egyetemet, majd külön kórházat, később talán külön járdákat akarnak maguknak. A retrográd szólamokat a tegnap Ovidiu Butuc, a PNL Maros megyei alelnöke és Florin Buicu, a PSD vezetőségi tagja ismételték meg. A két orvos szerint a MOGYE-n kialakult konfliktus akár odáig fajulhat, hogy amennyiben anyanyelvükön tanulnak, a leendő magyar orvosok csak magyar pácienseket óhajtanak vagy tudnak kezelni. Kérdésünkre, hogy miért nézik retardáltnak azt a kisebbségi egyetemistát, aki képes elvégezni egy nehéznek tartott, hatéves egyetemet, Buicu kifejtette, hogy szerinte nincs gond a magyar fiatalok értelmi képességeivel, csakhogy ha eddig románul tanultak, ezentúl is megtehetnék.
„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek” – jelentette ki Ovidiu Butuc. A PNL alelnöke hozzáfűzte: amennyiben a kormánynak sikerül rávennie a MOGYE szenátusát a charta módosítására, a liberális párt pert indít a Boc-kabinet ellen.
Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Liberális bosszú Marosvásárhelyen
Ellenlépésre szánta el magát a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei vezetősége, miután a demokrata-liberálisok (PDL) kezdeményezésére és az RMDSZ hathatós segítségével a szervezet elveszítette Marosvásárhely alpolgármesteri székét a múlt héten
A Ciprian Dobre megyei tanácselnök irányította szervezet szerdán a megyei kórház menedzsere, Szász János helyébe Ovidiu Butucot helyezte. Dobre pártbeli társa és barátja a liberálisok kormányból való kilépéséig a sürgősségi kórházat irányította. A gazdasági igazgatói tisztséget éppen a leváltott alpolgármester, Ionela Ciotlăuş kapta meg.
A megyei önkormányzat által kibocsátott szűkszavú közlemény szerint a vezetőségcserét Szász János lemondása tette indokolttá. Értesüléseink szerint azonban az eddigi igazgatót éppen a megyét irányító politikusok kérték fel a távozásra.
Lapunk érdeklődésére Szász ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, csak annyit mondott, hogy „ez egy szomorú történet”. Kérdésünkre, hogy lát-e összefüggést a saját, úgymond önként vállalt távozása és Ionela Ciotlăuş liberális alpolgármester múlt heti leváltása között, Kelemen Márton, a megyei önkormányzat alelnöke kitérő választ adott. „Úgy tudom, Szász János személyes okokra hivatkozva adta be a felmondását” – replikázott.
Ugyanarra a kérdésre Szász János határozott igennel válaszolt. Ugyanakkor hozzátette: felháborító, hogy „egyesek a gerinctelenségüket politikai kompromisszumkészségnek nevezik”. A volt igazgató a szerda délután még nem tudta, hogy hol folytatja majd orvosi pályáját. „Van egy magánrendelőm Dicsőszentmártonban, lehet, hogy oda térek vissza. Az úton biztosan nem maradok, de ez nem mások érdeme” – fejtette ki a Krónikának Szász János.
Ciprian Dobre megyei tanácselnök már Ciotlăuş leváltásának másnapján rendezett sajtótájékoztatón támadást intézett az RMDSZ és a marosszéki magyarság ellen. A liberális politikus kijelentette, pártja sem a Sütő András szobrának felállítását, sem a Kossuth Lajos utca nevének a visszaállítását, de még a Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjáalakítását sem fogja támogatni. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)