Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bustya Attila
5 tétel
2003. március 5.
"Összesen 253 kórházi ágyat számoltak fel Hargita megyében, ami az összlétszám 11 százalékát jelenti. Emellett átszervezik a szentegyházi és a székelykeresztúri városi kórházat is, amely egészségügyi központtá alakul. Dr. Bustya Attila, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője ma nyújtja be erre vonatkozó javaslatait Daniela Bartos egészségügyi miniszternek. A változások kapcsolódnak a szaktárca rendeleteihez. Hargita megyében jelenleg 6,3 kórházi ágy jut ezer lakosra, ez a szám pedig az átszervezések után ötre csökken. /Kevesebb ágy a kórházakban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"
2005. február 22.
Újabb felesleges gyűlés, jegyezte meg az egyik polgármester, ugyanis Csíkszeredában ülést tartott a Konzultatív Tanács. Az ülést Bunta Levente, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, román nyelven. „Természetes” volt, hogy – bár a teremben levők kilencven százaléka magyar volt – az idő kilencven százalékában románul folyt az ülés, írta beszámolójában Szondy Zoltán. Antal Klára igazgató a fogyasztóvédelem tavalyi mérlegét mutatta be, dr. Bustya Attila (egészségügyi igazgatóság) az ivóvizet illető törvénykezés aktualitásairól beszélt. Ferenczy Ferenc, az állategészségügy vezetőjének felszólalása kötötte le leginkább a jelen lévő polgármesterek érdeklődését. /Szondy Zoltán: Ülésezett a Konzultatív Tanács.= Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2006. február 27.
Múlt év végén az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzéseket rendelt el a megyei kórházakban és a klinikákon. Az átvilágítások következményeképpen tizenöt kórházban leváltották a vezető-, illetve az igazgatótanácsokat, helyükre ideiglenes testületeket neveztek ki, 2006 márciusáig szóló meghatalmazással. A minisztérium Csíkszeredában is kinevezte az ideiglenes vezetőtanács tagjait, az igazgatótanács (még) a helyén maradt. Bokor Márton volt igazgató elmondta, nem gondolták volna, hogy bizonyos érdekcsoportok az igazgatótanács leváltását is tervezik. Erre ugyanis nem történt minisztériumi utasítás. Ennek ellenére december 27-én felszólították őket, hogy az igazgatótanács negyvennyolc órán belül távozzon. Bokor Márton helyére egy olyan kívülálló személyt csempésztek be, aki saját magán kívül az igazgatótanácsban nem képviselt senkit: dr. Bachner Istvánt. A kórház alkalmazottai tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdtek, azonban Bokor leállította az akciót. Bokor Márton azóta munkanélküli. Januártól családorvosként szeretett volna szerződést kötni az egészségügyi biztosítóval, de formai akadályokba ütközött. A megyei tanács nem akarja meghosszabbítani a bérleti szerződést arra az ingatlanra, ahol ő huszonöt éve rendel. Bunta Levente megyei tanácselnök magához kérette Bokort Mártont, és négyszemközt biztosította arról, hogy segít a bérlet ügyében, de egy feltétellel: ha Bokor visszavonja az igazgatói leváltása miatt beadott feljelentését. Ő ugyanis fellebbezésével a törvényszékhez fordult. Bunta Levente gesztusát nem lehet szépítgetni: ez zsarolás. Bunta nem titkolta, jómaga mellett Bokor leváltását Ráduly Róbert polgármester, Hajdú Áron RMDSZ-vezető és Bustya Attila, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője kezdeményezte. Bustya már egy éve félti a funkcióját a liberális párt megyei elnökétől, s ezért ígérte oda neki Bokor igazgatói állását. – Az RMDSZ helyi vezetői, Bunta Levente, Ráduly Róbert kiskirályoknak érzik magukat, és eszerint cselekszenek. /Jakab Lőrinc: Az RMDSZ zsarolja Bokor Mártont. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./
2016. április 27.
IT-esélyek Székelyföldön (Észműves sátor)
Hat szakirányú előadáson fejtegették a Szent György Napokon idén másodjára megszervezett Észműves sátor előadói, milyen lehetőségeket hordoz Székelyföld számára a digitalizáció, általában az IT, mi az, ami már létezik, minek van még helye. A kétnapos rendezvény ugyanakkor gyakorlati bemutatókról is szólt, vasárnap sikeres startup-kezdeményezésekbe, valamint az IT Klaszter tevékenységébe is betekintést nyerhettek a résztvevők.
A szombati előadások viszonylag széles skálát fedtek le, szó volt egyebek mellett az ügyviteli szoftverek hatásáról a vállalatok piacépítésében, illetve az ügyfelekkel, partnerekkel való viszony hatékonnyá tételében. Bodosi Imre, a Hámor Soft Kft. tulajdonosa ennek kapcsán elmondta: a digitalizáció új korszaka köszöntött be Háromszékre is, az adattároláson és közvetítésen túl most már sokan az interaktív megoldások felé fordulnak, az internetalapú kapcsolattartás a jellemző. Ezáltal kiszélesedett, összetettebbé és egyben hatékonyabbá is vált a kommunikáció, az adathozzáférés. Nagy ugrást hozott a közösségi média, portálok, blogok, illetve a felhőszolgáltatások elterjedése, amelyeket a vállalkozói szféra ma már kitartóan használ. Ezek az eszközök jelentősen hozzájárultak az interaktivitás megerősödéséhez, és ezáltal az ügyfelekkel, partnerekkel való üzleti kapcsolatok is más síkra kerültek, illetve az adathozzáférés megkönnyítése a folyamatok jelentős gyorsulását is hozta, ami az üzleti életben sokszor elengedhetetlen.
Kerekes Péter, a Nokia munkatársa pár problémára hívta fel a figyelmet, amelyekkel a digitalizáció során találkozhatunk. Az egyik a túlzott adatmennyiség felhalmozása a felkapott, divatos irányzatok hatására, ami később komoly gondot jelenthet. A szakember azt javasolta: először azt kell eldönteni, milyen utat szeretnének bejárni, majd ennek alapján történjék a tartalom beszerzése is. A másik út is járható, azaz: sok adatot gyűjteni, majd abból válogatni, de ez pénzigényes folyamat. Tóth P. Péter, a magyarországi Mortoff Kft. részéről más irányból közelítette meg a kérdéskört. Szerinte pont az IT világa révén tarthatóak itthon a fiatalok, távmunkával komoly kereseti lehetőség teremthető.Ez Magyarországon bevált, Székelyföldön is hatékony lehet. „Akik már elmentek, nem jönnek vissza Nyugatról, viszont a még itt élőknek életképes alternatívákat lehet felmutatni” – magyarázta.
Az előadások közül érdekesnek ígérkezett, de végül az időjárás megszakította a több IT-vállalat összefogásából született, a székelyföldi e-közigazgatás bevezetését célzó kezdeményezést bemutatót. A projektről annyi kiderült, hogy sikerült egy elektronikus gazdalajstrom elindítása, elég jó eredményekkel. A többi előadás kimondottan adott vállalkozás, kezdeményezés bemutatására szorítkozott. Az elhangzottaknak Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke biztosított keretet, röviden ismertetve a megye gazdasági helyzetét. Édler kiemelte, hogy az első tíz helyi cég között több háromszéki alapítású is van, illetve hozzátette: a rendszerváltást követően mintegy százmillió euró tőke áramlott be a megyébe, emellett a Holzindustrie Schweighofer újabb 150 milliót hozott. A cél persze a további befektetők vonzása lenne. Az elnök megismételte korábban már hangoztatott álláspontját, amely szerint nem a könnyűiparnak kellene hajtóerőnek lennie, mint most, hanem fontos lenne új ágazatokban is fejleszteni. Háromszék megfelelően képzett munkaerővel rendelkezik, csak a beruházóknak meg is kellene fizetniük azt. Alternatív ágazatként Édler a krumplitermesztést és -feldolgozást, a biogazdálkodást, a turizmus kiterjesztését (hozzáadott érték és népszerűsítés révén), valamint az IT-t említette. Az elnök szerint ez utóbbiban is versenyképes lehet Háromszék. Vasárnap délután a megvalósításoké volt a terep. Az érdeklődők egyebek mellett a Design Bank kezdeményezéssel, illetve három startup vállalkozással ismerkedhettek meg, amelyek közül Bustya Attila drónbemutatóját emeljük ki.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Hat szakirányú előadáson fejtegették a Szent György Napokon idén másodjára megszervezett Észműves sátor előadói, milyen lehetőségeket hordoz Székelyföld számára a digitalizáció, általában az IT, mi az, ami már létezik, minek van még helye. A kétnapos rendezvény ugyanakkor gyakorlati bemutatókról is szólt, vasárnap sikeres startup-kezdeményezésekbe, valamint az IT Klaszter tevékenységébe is betekintést nyerhettek a résztvevők.
A szombati előadások viszonylag széles skálát fedtek le, szó volt egyebek mellett az ügyviteli szoftverek hatásáról a vállalatok piacépítésében, illetve az ügyfelekkel, partnerekkel való viszony hatékonnyá tételében. Bodosi Imre, a Hámor Soft Kft. tulajdonosa ennek kapcsán elmondta: a digitalizáció új korszaka köszöntött be Háromszékre is, az adattároláson és közvetítésen túl most már sokan az interaktív megoldások felé fordulnak, az internetalapú kapcsolattartás a jellemző. Ezáltal kiszélesedett, összetettebbé és egyben hatékonyabbá is vált a kommunikáció, az adathozzáférés. Nagy ugrást hozott a közösségi média, portálok, blogok, illetve a felhőszolgáltatások elterjedése, amelyeket a vállalkozói szféra ma már kitartóan használ. Ezek az eszközök jelentősen hozzájárultak az interaktivitás megerősödéséhez, és ezáltal az ügyfelekkel, partnerekkel való üzleti kapcsolatok is más síkra kerültek, illetve az adathozzáférés megkönnyítése a folyamatok jelentős gyorsulását is hozta, ami az üzleti életben sokszor elengedhetetlen.
Kerekes Péter, a Nokia munkatársa pár problémára hívta fel a figyelmet, amelyekkel a digitalizáció során találkozhatunk. Az egyik a túlzott adatmennyiség felhalmozása a felkapott, divatos irányzatok hatására, ami később komoly gondot jelenthet. A szakember azt javasolta: először azt kell eldönteni, milyen utat szeretnének bejárni, majd ennek alapján történjék a tartalom beszerzése is. A másik út is járható, azaz: sok adatot gyűjteni, majd abból válogatni, de ez pénzigényes folyamat. Tóth P. Péter, a magyarországi Mortoff Kft. részéről más irányból közelítette meg a kérdéskört. Szerinte pont az IT világa révén tarthatóak itthon a fiatalok, távmunkával komoly kereseti lehetőség teremthető.Ez Magyarországon bevált, Székelyföldön is hatékony lehet. „Akik már elmentek, nem jönnek vissza Nyugatról, viszont a még itt élőknek életképes alternatívákat lehet felmutatni” – magyarázta.
Az előadások közül érdekesnek ígérkezett, de végül az időjárás megszakította a több IT-vállalat összefogásából született, a székelyföldi e-közigazgatás bevezetését célzó kezdeményezést bemutatót. A projektről annyi kiderült, hogy sikerült egy elektronikus gazdalajstrom elindítása, elég jó eredményekkel. A többi előadás kimondottan adott vállalkozás, kezdeményezés bemutatására szorítkozott. Az elhangzottaknak Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke biztosított keretet, röviden ismertetve a megye gazdasági helyzetét. Édler kiemelte, hogy az első tíz helyi cég között több háromszéki alapítású is van, illetve hozzátette: a rendszerváltást követően mintegy százmillió euró tőke áramlott be a megyébe, emellett a Holzindustrie Schweighofer újabb 150 milliót hozott. A cél persze a további befektetők vonzása lenne. Az elnök megismételte korábban már hangoztatott álláspontját, amely szerint nem a könnyűiparnak kellene hajtóerőnek lennie, mint most, hanem fontos lenne új ágazatokban is fejleszteni. Háromszék megfelelően képzett munkaerővel rendelkezik, csak a beruházóknak meg is kellene fizetniük azt. Alternatív ágazatként Édler a krumplitermesztést és -feldolgozást, a biogazdálkodást, a turizmus kiterjesztését (hozzáadott érték és népszerűsítés révén), valamint az IT-t említette. Az elnök szerint ez utóbbiban is versenyképes lehet Háromszék. Vasárnap délután a megvalósításoké volt a terep. Az érdeklődők egyebek mellett a Design Bank kezdeményezéssel, illetve három startup vállalkozással ismerkedhettek meg, amelyek közül Bustya Attila drónbemutatóját emeljük ki.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 18.
A csíki drón, ami a Google érdeklődését is felkeltette
A csíkszeredai Spider Drone Security nevű, drónokat gyártó cég két alapítója, Lénárd András és Bustya Attila neve is felkerült arra a listára, amely a legjelentősebb közép- és kelet-európai újítókat tömöríti. A cég 2 óra 6 perc és 7 másodperces idővel tartja a kisméretű drónok lebegési világrekordját.
A New Europe 100 (NE100) projekt harmadik kiadásában a lengyel Res Publica Alapítvány, a Financial Times brit nemzetközi napilap, a Google és a Visegrádi Alap állította össze azon közép- és kelet-európaiak listáját, akik jelenleg a régió világszínvonalú innovátorai.
A kezdeményezés célja elismerni azokat az egyéneket vagy csoportokat, amelyek valamilyen módon újítónak számítanak, és valamilyen területen (új találmány, a technológia innovatív használata, a társadalom javára fordított szakértelem) jelentős pozitív hatást kifejtő tevékenységet folytatnak.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a Google internetes mamutcég közleményében szerdán hozta nyilvánosságra az idei eredményeket. A listán 15 európai ország képviselői szerepelnek, a lengyelek vannak a legtöbben, ezután a csehek és a szlovákok következnek, utánuk pedig a magyar és a román újítók sorakoznak fel 10–10 találmánnyal. Az utóbbiak között szerepel Lénárd András és Bustya Attila az általuk 2008-ban alapított Spider Drone Security nevű közös vállalkozásukkal.
Lénárd András megkeresésünkre elmondta, a Google romániai kirendeltségével egy közös munkanapjuk is volt. „A Google-t minden érdekli, ami technológia, ami újítás, és a Spider Drone Security nevű cégünk tartja jelen pillanatban az ember nélküli repülőszerkezetek levegőben maradási világrekordját, amit több mint egy éve állítottunk fel, de azóta sem tudták megdönteni, pedig több próbálkozás is volt világszinten. A Google és a Financial Times javaslatára kerültünk fel a listára, hiszen az újításoknak köszönhetően valószínűleg felkeltettük az érdeklődést, aminek szívből örülünk. A drónok 70 százalékát mi gyártjuk, saját gépekkel dolgozunk. El kell különíteni a hobbidrónokat az ipari és a hadi drónoktól, amit mi gyártunk, az gyakorlatilag hadi technológia. Ez világviszonylatban egy több millió eurós feltörekvő iparág, és ez megkönnyíti az emberek munkáját a mezőgazdaságtól kezdve az őrző-védő cégekig. Különböző államokkal és multinacionális cégekkel vagyunk kapcsolatba, és jelen pillanatban próbáljuk a céget bővíteni. Úgy gondolom, hogy egy erős technológiai központ tud létrejönni Csíkszentsimonban, amit próbálunk világszinten kamatoztatni, hogy legyen ennek egy gazdasági vonzata is számunkra, illetve Székelyföld számára. Én egyébként üzleti és gazdasági szereplőként veszek részt a vállalkozásban, a technikai tudás Bustya Attila érdeme, ő ezeknek a fejlesztéseknek szánta az életét” – hangsúlyozta Lénárd.
Iszlai Katalin |
A csíkszeredai Spider Drone Security nevű, drónokat gyártó cég két alapítója, Lénárd András és Bustya Attila neve is felkerült arra a listára, amely a legjelentősebb közép- és kelet-európai újítókat tömöríti. A cég 2 óra 6 perc és 7 másodperces idővel tartja a kisméretű drónok lebegési világrekordját.
A New Europe 100 (NE100) projekt harmadik kiadásában a lengyel Res Publica Alapítvány, a Financial Times brit nemzetközi napilap, a Google és a Visegrádi Alap állította össze azon közép- és kelet-európaiak listáját, akik jelenleg a régió világszínvonalú innovátorai.
A kezdeményezés célja elismerni azokat az egyéneket vagy csoportokat, amelyek valamilyen módon újítónak számítanak, és valamilyen területen (új találmány, a technológia innovatív használata, a társadalom javára fordított szakértelem) jelentős pozitív hatást kifejtő tevékenységet folytatnak.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a Google internetes mamutcég közleményében szerdán hozta nyilvánosságra az idei eredményeket. A listán 15 európai ország képviselői szerepelnek, a lengyelek vannak a legtöbben, ezután a csehek és a szlovákok következnek, utánuk pedig a magyar és a román újítók sorakoznak fel 10–10 találmánnyal. Az utóbbiak között szerepel Lénárd András és Bustya Attila az általuk 2008-ban alapított Spider Drone Security nevű közös vállalkozásukkal.
Lénárd András megkeresésünkre elmondta, a Google romániai kirendeltségével egy közös munkanapjuk is volt. „A Google-t minden érdekli, ami technológia, ami újítás, és a Spider Drone Security nevű cégünk tartja jelen pillanatban az ember nélküli repülőszerkezetek levegőben maradási világrekordját, amit több mint egy éve állítottunk fel, de azóta sem tudták megdönteni, pedig több próbálkozás is volt világszinten. A Google és a Financial Times javaslatára kerültünk fel a listára, hiszen az újításoknak köszönhetően valószínűleg felkeltettük az érdeklődést, aminek szívből örülünk. A drónok 70 százalékát mi gyártjuk, saját gépekkel dolgozunk. El kell különíteni a hobbidrónokat az ipari és a hadi drónoktól, amit mi gyártunk, az gyakorlatilag hadi technológia. Ez világviszonylatban egy több millió eurós feltörekvő iparág, és ez megkönnyíti az emberek munkáját a mezőgazdaságtól kezdve az őrző-védő cégekig. Különböző államokkal és multinacionális cégekkel vagyunk kapcsolatba, és jelen pillanatban próbáljuk a céget bővíteni. Úgy gondolom, hogy egy erős technológiai központ tud létrejönni Csíkszentsimonban, amit próbálunk világszinten kamatoztatni, hogy legyen ennek egy gazdasági vonzata is számunkra, illetve Székelyföld számára. Én egyébként üzleti és gazdasági szereplőként veszek részt a vállalkozásban, a technikai tudás Bustya Attila érdeme, ő ezeknek a fejlesztéseknek szánta az életét” – hangsúlyozta Lénárd.
Iszlai Katalin |