"A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Aug. 27-én véget ért a szenátus ülése, amelyen a testület módosítás nélkül fogadta el az elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejének három hónappal való meghosszabbítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Egyedül a Nagy-Románia Párt parlamenti frakciója foglalt állást a tervezet ellen, és kérte az ingatlantörvény hatályon kívül helyezését. "Ezt a törvényt meg kellene semmisíteni, amíg nem semmisít minket meg!" - hangoztatta C. V. Tudor pártelnök, aki szerint az NRP arra fogja kérni Ion Iliescu államfőt, hogy rendezzenek népszavazást a jogszabály szükségességéről. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor szerint a visszaszolgáltatás "lelkiismereti" probléma, hiszen évtizedek után visszaszolgáltatni annyit jelent, mint végleg lemondani egyes ingatlanokról. A törvény védelmére kelve Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor hangsúlyozta: a 2001/10-es számú jogszabály végre tisztázza a tulajdonviszonyokat. Daniela Buruiana, NRP-képviselő bejelentette: pártja indítványozni fogja a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságnak, hogy szólítsa fel az SRI-t, kövesse figyelemmel az ingatlanvisszaszolgáltatásokat. Az említett parlamenti bizottság eleget tett a nagy-romániás képviselő kérésének, és utasította az RHSZ-t, készítsen jelentést az ügyben. /NRP: Veszélyeztetik az állambiztonságot az "aberráns" ingatlanvisszaigénylések. A SRI figyelmébe ajánlották az ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Akadályozzák meg az RMDSZ részvételét a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságban - szólította fel írásban dec. 3-án a képviselőház és a parlament vezetőségét Daniela Buruiana, az említett bizottság alelnöke. Szerinte az Erdély közbiztonságát veszélyeztető megmozdulások élén az RMDSZ áll és arra kérte a képviselőház és a szenátus állandó bizottságait, hogy nemzetbiztonsági okokból sürgősen változtassa meg az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság összetételét. Hozzátette: az RMDSZ képviselője nem ellenőrizheti Románia legfontosabb hírszerző szolgálatát. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor visszautasította a képviselőasszony kijelentéseit. /RHSZ bizottság RMDSZ nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "

"Daniela Buruiana, a Nagy-Románia Párt képviselője, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság alelnöke szerint megcáfolhatatlan dokumentumokkal rendelkeznek a jelentésben foglaltak bizonyítására. A helyi titkosszolgálati alkalmazottak vallomásaiból egyértelműen az derül ki, hogy az RMDSZ közvetlenül is részese a Székelyföld destabilizálására törekvő akcióknak. Elmondása szerint Ioan Stan, a parlamenti bizottság elnöke enyhén fogalmazott jelentésében, nem nevezve nevén az RMDSZ-t, a valóságban azonban másképp állnak a dolgok. A képviselő asszony felszólította Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét, hogy tájékoztassa az állami intézményeket a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Amennyiben a kormány részéről nem kap megfelelő választ aggodalmaira, az NRP az Európa Tanácshoz, az FBI romániai kirendeltségéhez, vagy akár az EBESZ-hez fordul. Adrian Nastase miniszterelnök elhatárolódott a szenátortól, hangoztatva, hogy Stan nagyon rossz szolgálatot tett a kormánynak kijelentéseivel. /Buruiana tovább húzza a vészharangot Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Román Hírszerző Szolgálat államellenes tevékenység vádja miatt újságírókat és szakszervezeti vezetőket vont megfigyelés alá a 90-es évek elején – derül ki a titkosszolgálat 1991-ből származó, az Evenimentul Zilei jún. 7-i számában megjelent folyamodványából. Ebben többek között Boros Zoltán bukaresti tévés újságírót is megnevezték. Tizenhárom újságíró, szakszervezeti vezető esetében kért lehallgatási és megfigyelési engedélyt 1991 októberében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A katonai ügyészség elé terjesztett kérvény szerint az illető értelmiségiek az 1991 szeptemberében lezajlott bukaresti bányászjárás idején erőszakra bujtottak fel. A kérvényt Gheorghe Donose ezredes, a SRI jogi főosztályának egykori vezetője juttatta el a főügyészséghez, és ebben arra hivatkozva kérte a fent nevezettek hat hónapos megfigyelését, hogy veszélyt jelentenek az állam biztonságára nézve. Boros Zoltán bukaresti televíziós újságíró a Krónikának elmondta, a nyilvánosságra hozott dokumentum kapcsán csupán annak indítékát tartja felháborítónak. "Már a 90-es évek elején tudtuk, hogy a titkosszolgálat figyel bennünket, és lehallgatja beszélgetéseinket." "A bányászjárás diverziójellegéről, szervezettségéről az elektronikus sajtóban kizárólag a magyar adásból értesült a lakosság. Emellett akadtak újságírók az írott sajtóban is, például Stelian Tanase, akik utánajártak a történteknek, és tényszerűen írták meg mindazt, amit megtudtak a bányászjárásról" – nyilatkozta. Daniela Buruiana, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke bejelentette, hogy a testület vizsgálatot indít Borosék megfigyelése kapcsán. Emellett a testület úgy véli, hogy a hasonló kérések meglétét még nem lehet politikai titkosrendőrségi tevékenységként felfogni. A Román Hírszerző Szolgálat közleményt bocsátott ki az ügyben, amelyben az áll, hogy az "előzetes vizsgálatok szerint" a SRI 1991-es megfigyelési folyamodványát "az akkori társadalmi valóság" indokolta, amikor veszélybe került a demokratikus intézményrendszer léte. /Rostás Szabolcs: Ma is működik a politikai rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./ Ismert értelmiségiekről és médiaszemélyiségekről – köztük Stelian Tanaséról és Boros Zoltánról – kiderült, a kilencvenes évek elején a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ lehallgatta őket. Rájöttek arra: a romániai rendszerváltásban nincs csodás átváltozás, a SRI sem más, mint a Szekuritáté eltakaríthatatlan romhalmazának újrahasznosítása. Azonban a jún. 7-én kirobbant, sokadik román lehallgatási botránynak van egy elgondolkodtató részlete, melynek neve: Donose ezredes. 1991-ben a kormány félreállításával államcsínyt szervező SRI egyik operatív csoportjának vezetőjeként Donose maga kérte az ügyészségtől azoknak az értelmiségieknek a megfigyelését, akik akkor esetleg leleplezhették volna e manipulációt. NATO-nyomásra az SRI megszabadult kompromittált tisztjeitől, Donose már az Igazságügyi Minisztériumban tevékenykedik. Onnan védi a "nemzeti érdeket". Donose tehát továbbra is köztünk van. /Bakk Miklós: Donose köztünk van. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Jún. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: "Egy héttel ezelőtt Damian Brudasca nagy-románia párti képviselő támadta a kormányt, mondván, a magyaroknak olyan engedményeket ad, amelyek hazaárulástól bűzlenek. Politikai nyilatkozatában Brudasca képviselő sértő és gyűlöletteljes kirohanásokat intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen, olyan kijelentéseket, amelyek teljes mértékben kimerítik a büntető törvénykönyv 317. szakaszában foglalt ,,soviniszta propaganda bűncselekményét." Vida reméli, hogy a román állam megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy már kezdeti stádiumában megelőzzék ezeket a demokráciaellenes merényleteket. Kilin Sándor újságíró nem ilyen optimista, nem tudom elhinni, hogy "jogállamban élünk." A jogállamban sem a parlamentben, sem a televízió csatornáin, sem a sajtóban nem hangozhatnának el olyan kijelentések, amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek, azokat a jogállam intézményrendszere azonnal szankcionálná. Néhány napja az OTV magán-televízióban Daniela Buruiana, a Nagy-Románia párt képviselőnője több millió néző előtt jelentette ki: az RMDSZ terrorszervezet, a Nagy-Románia Párt hamarosan hatalomra kerül, s akkor ezt a nemzetbiztonság számára veszélyes testet azonnal kivonják a forgalomból. És Iliescu államfő? Hargita megyében a polgármesterek tevékenységében keresi nagyítóval a hibát a prefektus javaslatára, Maros megyében iskolabotrányt robbant ki, Aradon a Megbékélési parkot kérdőjelezi meg, s az újságírókat börtönbe akarja vetni, ha megsértik az állam vezetőit. /Kilin Sándor: Napirenden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./