Az RMDSZ és az SZDP küldöttségei Déván egyeztettek a Hunyad megyei szintű megállapodás tartalmáról. A tárgyaláson az RMDSZ-t Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei elnök, Hauer Erich MÖT elnök, Burján Gergely alelnök és Kövessi Botond Levente ügyvezető elnök képviselték. A protokollum tervezetét az RMDSZ terjesztette elő. A tárgyalás eredményeként a SZDP elfogadták az előterjesztett javaslatot, melyet mindkét politikai alakulat saját országos vezetősége elé terjeszt jóváhagyás végett. A tervezetben szerepel a Hunyad megyei állami magyar oktatás teljes jelenlegi rendszerének megtartása és támogatása, a restitúciós törvények mielőbbi és teljes körű alkalmazása, a magyar egyházak hatékonyabb támogatása /a templomjavításra előirányzott pénzösszegek méltányos elosztása, továbbá a Hunyad megye területén található, magyar történelmet tükröző műemlékek restaurálása, különös hangsúllyal a vajdahunyadi várra és a zejkányi emlékműre. /Kövessi Botond: Az SZDP is támogatni fogja a Hunyad megyei magyar oktatást. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

Jó pozíciókat sikerült kiharcolnia az RMDSZ-nek a négypárti kormánykoalíció Hunyad megyei egyeztető ülésén – nyilatkozta Burján Gergely, az RMDSZ megyei szervezetének alelnöke. A megyei igazgatóságok szintjén az RMDSZ összesen 8 vezető állást kap, ezenkívül sikerült magyar embert kineveztetni a főtanfelügyelő-helyettesi tisztségbe. Magyar vezérigazgatója lesz a Mezőgazdasági Tanácsadói Hivatalnak, illetve a Statisztikai Hivatalnak és még egy vezetői tisztséget kapott az RMDSZ a Pénzügyőrségnél. /Gáspár-Barra Réka: Négypárti egyeztetés Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

Július 7-én tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Hunyad megyei szervezete a dévai Magyar Házban. Winkler Gyula, a harmadik mandátumát záró megyei elnök beszámoló-leköszönő beszédében egyben jövőbeni terveiről is beszélt, hiszen egyértelmű volt, hogy ő fogja betölteni a következő két évben is a megyei elnöki tisztséget. Egyetlen ellenjelölt sem merészkedett a porondra. Szinte egyhangúan szavazták meg Winkler mandátumának megújítását. Egymás közt sokan pusmogták, hogyan is fogja a brüsszeli képviselet várományosa sok ezer kilométerről irányítgatni a Hunyad megyei RMDSZ-szervezetet. Winkler Gyula számos magyar embert juttatott kulcspozícióba. A csodaszámba menő dévai Téglás Gábor Oktatási Központ megépítése mellett épül a teljes megyei oktatási hálózat, minden nagyobb településen megalakultak a magyar házak. A megyei küldöttek megválasztották a megyét képviselő új SZKT-tagot, illetve az alakulóban lévő Kulturális Autonómia Tanács tagját. Ez utóbbi tisztséget Burján Gergely nyerte el. Az új SZKT-tag Benedekfy Dávid lett. /Gáspár-Barra Réka: “Tisztújítás” az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Az elmúlt hét végéig kilencen tették le pályázatukat az őszi általános választásokra az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében. Képviselőjelöltként indul: Borbély Károly távközlési miniszter, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes, Széll Lőrinc megyei ifjúsági igazgató, Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó vállalat igazgatója, Ferenci István vajdahunyadi magánvállalkozó, Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke és Kacsó Roland Petrozsényból. Szenátorjelöltek egyelőre ketten vannak: Fülöp Béla Szászvárosról és Bende Barna, a vajdahunyadi kórház igazgatója. /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ jelöltek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Végéhez közeledik a tisztségeken való osztozkodás Hunyad megyében. A PD-L közzétette a kinevezésre váró új főtanfelügyelő-helyettes, Alexandru Lautaru nevét is. Máté Márta, még tisztségben lévő főtanfelügyelő-helyettes egyelőre nem kapott semmiféle értesítést leváltásáról. Dézsi Attila volt alprefektus a napokban kapta meg új kinevezését a kormányzati felügyelőként Kovászna megyébe. Széll Lőrincet már leváltották a megyei ifjúsági igazgatóság éléről, az intézmény aligazgatói állásába, ahová azonban csak másfél hónapra szólt a kinevezése. Most készül Bukarestbe, versenyvizsgára. Szintén az intézmény kereti között maradt egyelőre Cumpanasu Katalin, a megyei egészségbiztosító volt aligazgatója. Borbély Márton, a mezőgazdasági tanácsadói hivatal igazgatója és Babóczi Imre, a munkaerő-foglalkoztató ügynökség aligazgatója áthelyezési ajánlat nélkül kapták meg a felmondásukat. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó hivatal igazgatója egyelőre nem kapott hivatalos értesítést leváltásáról és úgy néz ki megúszta a személycserét a vajdahunyadi kórház magyar igazgatója, Bende Barna is. /Gáspár-Barra Réka: Ritkul az RMDSZ Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Lecserélték az utolsó RMDSZ-es közintézmény-vezetőt is Hunyad megyében. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó intézet (SGA) leváltott igazgatója a jelek szerint aligazgatói tisztségben maradhat. Hunyad megyében most már csupán a kórházak és iskolák igazgatóit kerülte el a politikai tisztogatás, de a jelek szerint lassan rájuk is sor kerül. /Gáspár-Barra Réka: Leváltották az utolsó RMDSZ-est is. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Politikai elszórványosodás
Csökkent a magyarság politikai képviselete, az eddigi 31 helyett a következő 4 évben csak 27 RMDSZ-es honatya lesz, nevezetesen 18 képviselő és 9 szenátor.
Az általános erdélyi fejleményeken túl érdemes szemügyre venni a szórvány politikai képviseletét, vagy pontosabban a vegyes vidék és a szórvány határán lévő megyéket. Az előző ciklusban Arad, Brassó és Máramaros tartozott ezen kategóriába, a választások előtt várható volt, hogy itt lesz a legkeményebb a kihívás a magyarság számára. Kampánykörútja során Kelemen Hunor is megerősítette, hogy a „minden magyar számít” elv alapján a tömbvidék mozgósítása mindenekelőtt az aradi, brassói és máramarosi képviselői mandátumok megtartása szempontjából fontos. Feltételezése szerint a három közül éppen a máramarosi megtartása tűnt a legnehezebbnek, Arad és Brassó egy árnyalattal könnyebbnek nézett ki.
Nos, Arad és Brassó elvesztette politikai képviseletét, Máramaros viszont megtartotta. Sőt, a két hideg zuhany után kellemes meglepetésként Temes megyének is lesz magyar képviselője a parlamentben.
Vonalat húzva azonban, a mérleg nem kimondottan megnyugtató a szórvány határán. Bármennyire is örvendetes a Temes megyei siker, figyelembe kell venni, hogy jó nagy adag szerencsére épül. A megye 35 000-es magyarságától ugyanis nem egészen 6000 (pontosan 5943) szavazat gyűlt össze a képviselőjelöltekre és valamivel több, mint 7000 (7166, amiből 6728 az RMDSZ-re és 438 az EMNP-re) a szenátorjelöltekre. Az arányok nem valami fényesek, az echte szórvány Hunyad megyénél is gyengébb. Utóbbiban a 16 000 magyartól (kevesebb, mint fele Temes megyéhez képest) összesen 4678 szavazat gyűlt össze a képviselőjelöltekre és 5327 a szenátorjelöltekre (5140 az RMDSZ-re és 187 az EMNP-re). 1063 szavazattal Molnár Zsolt a legjobb eredményt érte el a Temes megyei képviselőjelöltek közül, mégis kevesebb szavazatot kapott, mint Takács Aranka Vajdahunyadon – 1243-t, illetve Burján Gergely Déván, 1181-et. Holott a két megye – illetve Temesvár és Vajdahunyad vagy Déva – magyarsága továbbra sem említhető egy napon. Temes feljutása nem annyira a „csapat” pályán mutatott erősségének köszönhető, mintsem a választási rulettnek. Hosszú távon aligha lehet ilyesmire alapozni, bármennyire is örvendetes – ezt hangsúlyozni kell – a bánsági siker.
A végeredmény mégis az, hogy 3 helyett csak 2 szórványbéli képviselő lesz az RMDSZ parlamenti frakciójában, s ezáltal a szórvány politikai súlya tovább gyengül az RMDSZ-en belül a székely tömbvidék és az észak-erdélyi vegyes vidék javára. Aligha a legjobb perspektíva, amikor nyilvánvaló, hogy elsősorban a végeket kell megerősíteni, nem az amúgy is erős belső magot.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Külhoni Magyarságért Díj a Téglásnak
A tanítást váltsátok tettekre!
Bizakodóan indult az új tanév a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban. Az immár tíz esztendőt maga mögött tudó magyar oktatási központban idén 520 diák ült be a padokba. E létszám ugyan a korábbi esztendőkhöz képest apadó tendenciát mutat, az intézmény vezetői úgy vélik: évről-évre szilárdul a dévai magyar iskola. – Újra sikeres tanévet tudunk magunk mögött: végzőseink messze az országos és megyei átlag felett teljesíttetek. Hiszen az érettségin 84%-os sikert könyvelhettünk el úgy, hogy elméleti osztályaink mellett szakosztályunk is végzett. Ez méltán büszkeséggel és bizakodással tölt el, mint ahogy az is, hogy az elmúlt tanévben diákjaink számos megyei, országos és Kárpát-medencei szintű versenyen szereztek elismerést. Mindezen eredmények mögött nagyon sok munka áll: diákok, pedagóguskollégák és szülők munkája. Mindannyiuknak szól tehát a köszönet és az a rangos kitüntetés, a Külhoni Magyarságért Díj, melyet maga Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke adományozott iskolánknak, s melyet idén augusztus 19-én vehettünk át ünnepélyes keretek között – fogalmazott Kocsis Attila Levente iskolaigazgató. Köszöntet mondott mindazoknak, akik intézményi vagy egyéni szinten támogatják az iskolát.
Balogh Botár Károly Csaba aligazgató szintén reményteljesen tekintett az új tanév elé, fő célkitűzésként nevezve meg a diákok álmainak, terveinek valóra váltását. Úgy fogalmazott: mindehhez megvan a kellő pedagógusi tudás, tapasztalat, intézményi nyitottság és szülői támogatás, amihez csupán a diákok szorgalma kell társuljon, hogy álmukat valóra válthassák.
Palkó Cecilia, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány igazgatója arra buzdította a fiatalokat, gyermekeket, hogy az Istentől kapott tálentumokat igyekezzenek a legjobban kamatoztatni.
Széll Lőrinc, a Hunyad megyei Ifjúsági Hatóság igazgatója, születésnapi ünnepséghez hasonlította a tanévnyitót: „Az ünnepi díszek, lufik most a gyermekek arcán ülő mosoly, a torta pedig maga a tudás, amiből mindenki jókora szeletet kanyaríthat ki magának”.
Burján Gergely, az RMDSZ megyei szervezetének képviseletében, hajdani dévai diákként azokra az időkre emlékezett, amikor a magyar diákság még egy-egy román többségű tanintézményben, meghúzódva hallgatta az ünnepi beszédeket. Örömmel nyugtázta, hogy immár mindez emlék.
A számunkra megadatott, sokszor elbagatellizált lehetőségekre, jogokra hívta fel a figyelmet dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes, megemlítve a pakisztáni Malala Juszufzaj nevét, aki a lányok tanuláshoz való jogáért harcolva, tavaly 17 évesen kapta meg a béke Nobel-díjat. –Szintén az igaz értékekre igyekezett rávilágítani Winkler Gyula EP-képviselő, aki köszöntve az idei tanévkezdő diákokat, pedagógusokat, külön gratulált az iskolát elismerő rangos díjért. – A kárpát-medencei kitüntetés méltatja az iskola tevékenységét, és fontos elismerése az oktatási területen végzett kiemelkedő munkának. Az iskola tízedik születésnapi ajándékaként is méltón megállja helyét – hangsúlyozta Winkler. Majd a diákokhoz fordulva így fogalmazott: – A mai rohanó világban, amelyben a számítástechnika mindent mérhetővé tett, a sikert is mérni igyekszünk. Elsősorban pénzben vagy éppen hatalomban. Azonban felmerül a kérdés: ennyi lenne? Valóban ez a siker? Vagy szükség van egy harmadik mércére is, ami maga a szeretet?! A sikeres tanuló, az, aki örömmel segít másoknak, aki őszinte és megbízható csapattag, aki tudja, hogy az igazi öröm csak attól teljes, hogy valakivel megosztod. Aki képes megérteni azt, hogy együtt minden akadályt könnyebb áthágni és minden győzelemnek nagyobb az értéke – fogalmazott az RMDSZ politikusa.
Az elmúlt tíz esztendő eredménye amúgy az idei tanévnyitó hangulatában, szervezésében is megmutatkozott. Az iskola udvarán felsorakozó diákok fegyelmezetten hallgatták végig az ünnepi beszédeket, az elsős és tizenegyedikes társaik szavalatát és igazgatói vezénylés mellett szépen, sorban vonultak be a tantermekbe. A tanévnyitó ünnepség fénypontjaként pedig első ízben csendült fel a tanintézmény himnusza – a Téglás Himnusz –, melynek szövegét Csatlós Erzsébet Zsófia tanítónő szerezte. A maroknyi diákkórus előadásában még félszegen szállt a dal, de remélhetőleg az évek múltával egyre bátrabban és hangosabban énekli majd a diáksereg. Ehhez, az eredményes és sikeres tanévhez kérte Isten áldását Albert Leánder OFM és Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkész.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Március 15. Vajdahunyadon
A szabadság diadala
Lelkes magyarok gyűltek össze kedd délután a református templom előtti Petőfi szoborhoz a magyar szabadság napjának megünneplésére. Többen voltak, mint a szomszédos Déván, s aligha bánták meg, hogy dacolva a hideggel elmentek együtt ünnepelni. Végül is 1848-ban is hideg nap volt március 15., az akkori fiatalok mégis lelkesen csatlakoztak a forradalomhoz, jegyezte meg Kofity Magdolna tanárnő.
Áldozatuk nem volt hiábavaló, a forradalmat leverte ugyan a zsarnokság, a szabadság eszméje viszont diadalmaskodott, ma is világít örök fáklyaként, hangsúlyozta ünnepi beszédében Burján Gergely, az RMDSZ megyei politikai alelnöke. A magyar név megint szép lesz, az 1848-as márciusi ifjak tették azzá, s a maiakon – főleg a fiatalokon – múlik, hogy megőrizzük szépségét, üzente Széll Lőrincz, a megyei ifjúsági igazgatóság ügyvezető igazgatója.
Kofity Zoltán, a Vajdahunyadi RMDSZ Szervezet elnöke is a fiataloknak üzent ünnepi felszólalásában. Mára gyerekeink beleszületnek a szabadságba. A mi kötelességünk viszont átadni értékeinket, hagyományainkat. Nem lehetünk kishitűek vagy kényelmesek megőrizni azt, amit a magunkénak érzünk, és amit közösen elértünk a mai napig. Ne féljünk élni a jogainkkal, ne szégyelljünk magyarul beszélni vagy magyar iskolába küldeni gyerekeinket, mert dicső őseink hatalmas véráldozatot vállalva mentették át számunkra azt a különösen gazdag nemzeti örökséget, amelyet a családi értékekkel együtt a legfontosabb és legfőbb erényünknek vallok: ez a mi magyarságunk. Ez és a tudás az, amit senki nem vehet el tőlünk.
Legyen meg a józanész a fontossági sorrend felállítására, nem szabad elfelejteni, hogy az igazi értékek bennünk vannak. Minden lehetőség megvan egy emberibb és szebb világ, jobb környezet kiépítésére. Abból a magyar szellemi örökségből kiindulva, amelyet az elődök oly sok szeretettel és meggyőződéssel adtak át, s amelyet a következő nemzedékeknek kell majd továbbadni.
Pop Tímea és Gábor Enikő 1848-as versei elszavalása után Zsargó János református, Szabó Ákos katolikus és Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkipásztorok közös áldása következett, majd Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzásával ért véget a szabadtéri megemlékezés. A szeretetvendégségre ugyanis már a Corvin-Savaria magyar ház melegében került sor.
Szászvároson a római katolikus templomban emlékezett meg a maréknyi, de lelkes helyi magyarság az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra.
Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad)

RMDSZ választási előkészületek Hunyad megyében
Háromszor a tulipánra a lupényi csoda megismétlésére
Hogyan készül a Hunyad megyei RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra? A Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) hétvégi dévai ülésén körvonalazódott a választási stratégia, s a jelöltállítás is megtörtént. Az RMDSZ megyei szinten és a városokban is listát indít, sőt, két helyen még polgármesterjelöltet is. Mindezekről Winkler Gyula EP-képviselővel, az RMDSZ újraválasztott megyei elnökével beszélgettünk.
Magyar képviselet a helyi tanácsokban
– Jóllehet Hunyad megyében 16 helyi szervezettel rendelkezik, igazán jelentős magyar közösségek csak Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban és Lupényban vannak, s ebből kifolyólag a helyi RMDSZ-szervezetek is ott a legerősebbek. Jelenleg az RMDSZ-nek 3 helyi tanácsosa van Hunyad megyében, Déván, Vajdahunyadon és Lupényban egy-egy.
– Ezen városokban mindenképpen szeretnénk megőrizni képviseletünket, sőt, a második mandátum megszerzése sem kizárt. A lupényi szervezet évek óta nagyszerű közösségépítő munkát végez, most azt remélik, hogy komoly eséllyel indulnak a második tanácsosi mandátum megszerzéséhez. Benedekfi Dávid helyi elnök, jelenlegi tanácsos a listavezető, Antal Amália pedig a második.
– Déván és Vajdahunyadon is volna esély a második mandátumra. Déván Pogocsán Ferdinánd helyi elnök, jelenlegi tanácsos a listavezető, második pedig Máté Márta. Vajdahunyadon Kofity Zoltán elnök a listavezető, második Györfi Jenő, harmadik Ferenczi István.
– Kétségtelenül, de ez a magyarság mozgósításától és az általános választási jelenléttől függ. Nem titok, hogy számunkra az alacsony általános részvételi arány a kedvező, noha gyakran a viszonyítási alap is zűrös: Vajdahunyadon például 63 000 ember szerepel a választási névjegyzékben, a 2011-es népszámlálás viszont kevesebb, mint 60 000 lakost mutatott ki, ideértve a választásra nem jogosult kiskorúakat is. Bizakodóan tekintünk a választásra, összefogással a második mandátum elérhető a megyeszékhelyen és a kohászvárosban.
– Petrozsényban viszont a bejutás lenne a cél, jelenleg a magyarságnak ott nincs helyi tanácsosa.
– Nagyon szeretnénk, ha sikerülne visszaszerezni a tanácsosi mandátumot, Hajdú Gizella doktornő a listavezető Petrozsényban. Ott is a magyarság összefogása és minél nagyobb részvételi aránya a siker kulcsa, az előző választásokon sokszor fordult elő, hogy néhány tíz szavazaton múlott a második tanácsosi mandátum, vagy a helyi tanácsba való bejutás.
– A legjelentősebb magyar közösséggel rendelkező 4 városon kívül hol lenne még esély mandátumszerzésre?
– Urikányban (listavezető Székely Dezső), Bácsiban (Margai Zoltán), esetleg Vulkánban (Illyés Katalin). Akárcsak az előbbi városok esetében, a mandátumszerzés itt is a kedvező konjunktúrától függ, a magyarság száma sajnos nem elég a biztos mandátumhoz, sőt, jelentősen csökken.
Saját polgármesterjelöltek és román jelöltek támogatása
– Nyilván egyeztetnek a román pártokkal is, hogy az RMDSZ kit támogasson polgármesternek, de ugyanakkor Lupényban és Vajdahunyadon saját polgármesterjelöltet is indítanak.
– Természetesen tárgyalunk a román pártokkal is, de nem politikai számítások alapján, hanem kizárólag a magyarság érdekében. Ott, ahol a jelöltek közül nincs kit támogassunk, saját jelöltet indítunk. Lupényban például a PSD-s polgármester (Cornel Resmeriţă) soha sem támogatta a magyarságot, sőt, következetesen keresztbe tett célkitűzéseinknek. Most a polgármesteri tisztségért a jelenleg parlamenti képviselő fia indul, a helyi szervezet ezért döntött Benedekfi Dávid polgármesterjelöltsége mellett. Vajdahunyadon Viorel Arion (PNL) polgármesterrel is akadozott az együttműködés, ő sem igazán támogatta a magyarságot, noha a helyzet távolról sem olyan rossz, mint Lupényban. Vajdahunyadon is indítunk saját polgármesterjelöltet, még nem dőlt el véglegesen, hogy kit, valószínűleg Kofity Zoltán helyi elnököt. Petrozsényban a legkönnyebb a dolgunk, Tiberiu Iacob-Ridzi (PNL) évek óta messzemenően támogatja a magyarságot, az egyházakat, iskolát, kultúrát, szinte minden magyar rendezvényen részt vesz, március 15-én a kokárdát is kitűzi, nyilvánvaló, hogy az RMDSZ őt támogatja egy újabb mandátumért. Déván sem indítunk polgármesterjelöltet, a támogatás szempontjából viszont itt bonyolultabb a helyzet. A két esélyes, Petru Mărginean (PNL) jelenlegi városvezető, illetve Mircia Muntean (PSRO) volt polgármester is pozitívan viszonyult a magyarsághoz. Maga a dévai magyarság is megosztott, egyesek Munteant, mások Mărgineant támogatnák. Utóbbi előnye, hogy nagy párt áll mellette, amely megőrizheti a helyi tanács irányítását, míg előbbi, ha nyer is csak néhány tanácsosra számíthat, vagyis nehezen valósíthatná meg elképzeléseit, s a megye támogatására se igazán számíthatna. Mindenesetre figyelembe vesszük a dévai magyarok véleményét, nem hamarkodjuk el, bölcsnek kell lennünk.
A lupényi csoda kiterjesztése
– A legkeményebb dió a megyei tanácsba való visszajutás.
– Ez kétségtelenül igaz, ez a legnehezebb feladat számunkra. Itt jóval kedvezőbb konjunktúra szükséges, mint a második dévai, vajdahunyadi vagy lupényi mandátum megszerzésére, hiszen a megyénél el kell érni az 5%-os bejutási küszöböt, ott, ahol a magyarság aránya 4% körül alakul, míg a városokban a küszöb elérése után töredékszavazatokból, újraelosztás nyomán is összejöhet a második mandátum. A jelenlegi felmérésekből úgy néz ki, hogy a megyei tanácsba csak a két nagy párt, a PNL és a PSD jut be.
– Benedekfi Dávid Lupényból az RMDSZ megyei listavezetője, a dévai Burján Gergely pedig a második.
– Több érvet mérlegeltünk, amikor az MKT-ban a jelöltállításról döntöttünk. Benedekfi Dávid és lelkes csapata nagyszerű munkát végeztek Lupényban, példásan összefogták a magyarságot, nagyon jól együttműködnek az egyházakkal, pedagógusokkal, civilszervezetekkel, kiemelkedő eredményeikkel kiérdemelték az elismerést és az azzal járó előkelő pozíciót a megyei listán. Másrészt a lupényi RMDSZ már megvalósította a csodát: 2012-ben visszakerült a helyi tanácsba, miután 2008-ban kiesett onnan. Az RMDSZ-ben szállóigévé vált, hogy oda, ahonnan egyszer kiesünk, többé nem jutunk vissza. Nos, Benedekfiék megcáfolták ezt Lupényban, ami Hunyad megyében példátlan, s erdélyi szinten is ritkaságszámba megy. Ez is egy fontos érv, hogy miért került a lupényi RMDSZ képviselője a megyei lista élére. Nem titkoljuk, hogy nagyon örvendenénk, ha megyei szinten is megismétlődne a lupényi csoda. Éppen ezért fontos, hogy minden magyar menjen el szavazni, és háromszor szavazzon a tulipánra: a helyi tanácsi listán, a megyei tanácsi listán és a polgármesteri listán, ott ahol van.
– Sok sikert kívánva köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én is köszönöm.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Koszorúzás Piskin
Kell, hogy történjenek csodák!
Hunyad megyében hagyományhoz híven a piski csata emlékére állított obeliszknél kezdődött a március 15-i rendezvények sora. Pontban déli 12 órakor toborzó csendült fel a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjainak ajkán, majd Kossuth-nótákkal köszöntötték az ünneplő helyi magyar közösséget illetve mindazokat, akik Déváról, Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról jöttek el, fejet hajtani 1848–49 hősei előtt.
A piski maroknyi magyar közösség nevében Csáki Loránd helyi RMDSZ elnök mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva: a mai bizonytalan világban fontos megőrizni értékeinket, identitásunkat, hiszen ez adhat stabil alapot létünknek.
Burján Gergely, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének politikai alelnöke az összefogás során születő közösség erejéről beszélt. Egymást bátorítva, egymásban bízva tudjuk csak megvalósítani céljainkat. Majd Jókait idézve zárta beszédét: Kell, hogy történjenek olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen! Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősítik.
Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei RMDSZ MKT elnöke az összefogás mellett bátorságra buzdította a Hunyad megyei magyar közösséget. Ma itt van előttünk egy újabb lehetőség. A világ gyorsan változik. (...) Megértettük, hogy két dolgot nem bocsát meg a történelem: a gyengeséget és a gyávaságot. Olyan időket élünk, amikor a gyengéknek nem osztanak lapot. A gyenge és gyáva nemzeteknek nincs jövőjük. Külön-külön felaprítva, szétforgácsolva könnyen elgyengülünk, inunkba száll a bátorságunk, de az egység a tétováknak is bátorságot, a gyengéknek is erőt ad. A megmaradáshoz, jövőteremtéshez pedig bátorságra, hitre, erőre van szükségünk – fogalmazott Széll Lőrinc.
A továbbiakban ismertette az idei március 15. alkalmából megfogalmazott RMDSZ kiáltványt: Mit kíván az Erdélyi magyarság 2017-ben?
A kiáltvány követelései között szerepel az új alkotmány, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget. Kérik továbbá: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását, etnikumközi szerződést, amely tartósan biztosítja a békés román–magyar együttélés, a személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását. A kiáltvány 4. pontja kéri Románia többnyelvűségének alkotmányba foglalását, illetve, hogy a magyar legyen a második hivatalos nyelv Erdélyben. Szabadon használhassuk közösségi szimbólumainkat, jelképeinket. Több tiszteletet a helyi közösségeknek. Nagyobb hatáskört az önkormányzatoknak. Az elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését. Anyanyelvű minőségi oktatást minden magyar gyermek számára bölcsödétől egyetemig. Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti sínek korszerűsítését. Jóléti államot, tisztes megélhetést minden korosztálynak. És végül, a kiáltvány 12. pontja így szól: Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.
Széll Lőrincz a kiáltvány zárógondolatával fejezte be ünnepi beszédét: A szabadságharc üzenete örök értékű. A 12 pontban megfogalmazott célok évről évre alkalmazkodnak a jelenhez. Hiszen ma is küzdenünk kell jogainkért, szabadságunkért. A végső cél nem változik, az akadályok és eszközök igen. Ezekhez kell alkalmazkodnunk. Legyen béke, szabadság és egyetértés!.
Piski város vezetőségét Pascu Liviu Viorel alpolgármester képviselte az ünnepségen, aki a polgármester üdvözletét tolmácsolta, majd rövid és nagyon gondosan felépített történelmi megemlékezésbe bocsátkozott, felelevenítve az 1848-as forradalmat kiváltó tényezőket, társadalmi és etnikai viszonyokat.
Az ünnepi műsor részeként a dévai magyar iskolaközpont Dalospacsirta kórusa Lengyel Izabella karvezető irányításával adott elő Kossuth nótákat, Zöldi Izabella és Papp Evelyn pedig szavalatukkal gazdagították az alkalmat. Czuhai Miklós Csaba piski református lelkipásztor Isten áldását kérte a jelenlévőkre.
Az ünnepi megemlékezést koszorúzás zárta. Széll Lőrincz MKT elnök, Burján Gergely és Borsai Zoltán megyei RMDSZ alelnökök, Pascu Liviu Viorel alpolgármester, valamint Pogocsán Ferdinánd dévai és Csáki Loránd piski RMDSZ elnök elhelyezték az emlékezés koszorúit a piski római katolikus templomkertben álló obeliszknél.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

A szórvány sokat tehet a nemes cél érdekében
A szórvány is támogatja az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést és az aláírásgyűjtő kampány idején hozzájárul a maga részével a Minority SafePack sikeréhez – fogalmazott Winkler Gyula Déván a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén. A tisztújító gyűlésen részt vett Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a Nőszervezet alelnöke. „A Nőszervezet négyéves tevékenysége beérett. Az RMDSZ kongresszusa megszavazta a nők hangsúlyosabb jelenlétét szabályozó kvótát, és ennek alapján most már a Hunyad megyei küldöttek 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Fontos ez a momentum, mert ezáltal a nőknek lehetőségük van megmutatni, hogy nem ördögtől való, ha a nők is beleszólnak a közéletbe, a politikai döntésekbe. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy újabb, tettre kész embereket vonunk be a Szövetség életébe, közelebb kerülve ezáltal a közösségünkhöz” – emelte ki a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén Hegedüs Csilla. Mint mondta, 2018 a centenárium és a magyarországi parlamenti választások miatt is fontos év az erdélyi magyarok számára. „A centenárium alkalmából programcsomagot dolgozunk ki, amely az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában szlogen köré szerveződik, célja, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyeket a magyar közösség hozott létre. De nagyon fontos az is, hogy reális, őszinte párbeszédet kezdeményezzünk a többséggel, hogy megismerjék jobban közösségünket, céljainkat, hiszen csak együtt, partnerségben tudjuk elérni, amit szeretnénk: itthon érezni magunkat szülőföldünkön” – hangsúlyozta, arra kérve a résztvevőket, hogy jöjjenek ötletekkel, hogyan lehet a román–magyar párbeszédet a leghatékonyabban elindítani, hiszen itt, a szórványban a mindennapokban ez megtörténik. Hegedüs Csilla ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi választási rendszer más, mint a romániai, a magyar állampolgároknak előzetesen regisztrálniuk kell, ebben pedig az RMDSZ munkatársai segítséget nyújtanak. „2017 a közösségi rendezvények éve volt Hunyad megyében, ezt sikeres kezdeményezésként könyvelhetjük el, ugyanis amellett, hogy megtartottuk a hagyományossá vált rendezvényeinket, sikerült olyan kulturális ajánlatot összeállítani, amely nemcsak a Magyar Napok idején, hanem egész évben megmozgatta a magyar közösséget” – értékelte Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki elmondta, az év hátralevő részében a szervezet legfontosabb kihívása az európai kisebbségjogi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése. „Hunyad megyében 4000 aláírás összegyűjtését tűztük ki célul, ez is része lesz annak a 250 ezer aláírásnak, amelyet a Szövetség vállalt fel, és annak az egymillió aláírásnak, amelyet az Európai Unióban azért fognak összegyűjteni a nemzeti kisebbségek, hogy ötvenmillió ember igényét nyomatékosítsák, hogy az őshonos kisebbségek jogos elvárásait nem lehet többé a szőnyeg alá seperni. Az elmúlt időszak ismét bebizonyította, hogy a nemzeti közösségek kérdése még mindig kényelmetlen az Európai Unióban. Az is egyértelmű, hogy nyugaton továbbra is igyekeznek összemosni az őshonos kisebbségek és a migránsok kérdéskörét. Különbséget kell tenni nemcsak a menekültek és a gazdasági migránsok között, hanem meg kell értetni a nyugat-európai társadalmakkal, hogy az őshonos nemzeti közösségek joggal várhatják el, hogy az EU szintjén ismerjék el: minden nyelv egyenjogú Európában és minden kultúra egyformán értékes, hogy egy olyan közösség, mint a romániai magyar nemzeti közösség, amely 1000 éve értéket alkot szülőföldjén, európai elismertségben kell hogy részesüljön” – hangsúlyozta Winkler Gyula, hozzátéve, a megmérettetés időszaka van, hiszen a tömbben élő magyarság után most a szórványnak is hozzá kell tennie a maga részét a negyedmillió aláíráshoz, hogy az RMDSZ vállalása határidőre meglegyen.A Hunyad Megyei Képviselők Tanácsa a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában ülésezett szombaton délelőtt, napirendjén Winkler Gyula megyei elnök politikai tájékoztatója, az európai kisebbségi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése, a regisztrációs kampány és tisztújítás szerepelt. A megyei szervezet tisztségviselői közül négyen folytatják eddigi tevékenységüket, Széll Lőrinc az MKT elnökeként, Burján Gergely az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének politikai alelnökeként, a dévai kisrégió alelnöke továbbra is Borsai Zoltán, a Zsil-völgyi alelnök Antal Amália. A csapat új tagjai: Samoilă Karin, a vajdahunyadi kisrégió alelnöke és Stoica Alex ifjúsági alelnök. Ezt követően a Hunyad megyei küldöttgyűlés ülésezett, amelynek napirendjén az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete működési alapszabályzatának módosítása volt, ezzel a küldöttek bevezették az RMDSZ kongresszusán elfogadott módosításokat, ezek között a legfontosabb újítás, hogy az MKT és a küldöttgyűlés tagjainak 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Délután Kocsis Attila elnök vezetésével ülésezett a Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia, amely a megyében működő magyar civilszervezetek, történelmi egyházak, pedagógusok és az RMDSZ egyeztető fóruma. Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája; Nyugati Jelen (Arad)