Ápr. 13-án tartotta alakuló ülését Budapesten a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója, Burgert Róbert. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az alapítvány feladata a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. Az Új Kézfogás Alapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Lábody László, a HTMH elnöke egy hosszú és átfogó munka fontos állomásának nevezte a kuratórium megalakulását, amelynek jelképes üzenete, hogy ezek után a határon túli magyarok gazdasági fellendítésének támogatása törvény által rögzített feladat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15-16./ Felső határ nincs, sem országonként, sem tervezetenként. /Új Magyarország, ápr. 14./

"Az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztálya vállalkozói fórumot szervezett jan. 11-én Kolozsváron, melyen több mint 70 romániai vállalkozó vett részt. Meghívott előadók voltak: dr. Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, és dr. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./"

"Ápr. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott dr. Burger Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke és helyi vállalkozókkal találkozott. Az alapítvány a vállalkozókat háromféleképpen támogatja: vissza nem térítendő, visszatérítendő támogatással és befektetés formájában. Székelyföldről mintegy ötszáz pályázat érkezett, a negyedévenként ülésező kuratórium egy ülésen csak ötvenet nézhet át, ezért Burger javasolta, hogy havonta ülésezzenek. A legtöbb pályázat nem fogadható el, nem kellő szakértelemmel állították össze. Az alapítvány eddig még csak egyetlen környékbeli cégnek nyújtott segítséget. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./"

A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./

"A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/"

A kormány máj. 27-én hozott, 1074. számú határozatával több közalapítvány okiratát módosította, amint ez kiderült a Magyar Közlöny legújabb, 44. számából. A határozat szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumi tagsága alól - megbízása lejártával - felmentették Burgert Róbertet, Entz Gézát, Kardos Bélát, Tóth Istvánt és Vígh Károlyt. Egyidejűleg 1998. május 16-tól 1998. szeptember 30-ig Beke Katát, Gellért Kis Gábort, Illyés Mártát, Jászkúti Lászlót, Kávássy Sándort, Keresztes Sándort, Komlós Attilát, Laborczi Gézát, Németh Zsoltot, Pozsgay Imrét, Székelyhídi Ágostont és Szűrös Mátyást kéri fel a kurátori teendők ellátására. A kuratórium elnökének Szűrös Mátyást, a kuratóriumi titkári feladatok ellátására Beke Katát kérték fel. A határozatban a kormány a felügyelő bizottsági tagsága és elnöki tiszte alól felmentette Lábody Lászlót és a kuratóriummal megegyező időtartamra a tagsági teendők ellátására Donáth Lászlót, Papp Juliannát és Petróczi Sándort kéri fel. A kormány a felügyelő bizottság elnöki tisztének betöltésére Petróczi Sándort kérte fel. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy váratlanul történt a felmentés, mert azok, akiknek távozniuk kellett, nem akarták elfogadni a Tabajdi Csaba államtitkár által támogatott személyt. /Magyar Nemzet, jún. 5./

"Az Illyés Közalapítvány házatáján egyre zavarosabb helyzet alakult ki a leköszönő kormány végnapjaiban. A kormány máj. 27-i határozatával "megbízása lejártával" felmentette a konzervatív-polgári pártokhoz közel állók egy részét: Entz Gézát, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ volt elnökét, Kardos Bélát /a Magyarok Világszövetségében az ausztráliai magyarok egyik vezetőjét/, Tóth Istvánt, a Fidesz egyik kisebbségpolitikusát, Vígh Károly történészt és Burger Róbertet. A puccsszerű felmentések oka a Napi Magyarország információja szerint az, hogy szót emeltek az Komlós Attila kuratóriumi tagsága ellen. Tabajdi Csaba államtitkár az eltávolítás indokaként a kuratóriumi tagság lejártát említette. Azonban ezt megkérdőjelezi, hogy a Magyar Közlöny megjelenésekor Vígh Károly felmentéséről egy érdeklődő újságírótól értesült. A lap idézett Bátai Tibornak, az alapítvány irodavezetőjének egy Tabajdinak 1996. novemberében írt bizalmas leveléből: Jászkuti László kuratóriumi tag "nehezen kezelhető személyiség", Vígh Károly "jól kézben tartható volt, ez bizonyára most sem lenne másképp, hiszen szellemileg nem lett frissebb". /A Tabajdi-klientúra valós arca. Hatalmi játszmák az Illyés Közalapítványban. = Napi Magyarország, júl. 7./"

Életének 75. évében elhunyt dr. Burgert Róbert, a mezőgazdasági tudományok doktora. Három évtizeden át irányította a bábolnai gazdaságot. Az Illyés Közalapítvány kuratóriumi tagjaként, 1992-ben kezdeményezője volt a Kézfogás Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrehozásának. 1995-től az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. A szülőföldön maradásért, a helybeni boldogulás lehetőségeinek támogatását kereste, a családok életben maradását biztosító kisvállalkozásokat is segítve. A határon túl élő magyarságért végzett munkájáért 1997 decemberében Kisebbségekért Díjban részesült. /Burgert Róbert halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./