Önkormányzati pozícióinak a megőrzésére törekszik az RMDSZ
Önkormányzati pozícióinak a megőrzésére törekszik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon - mondta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke szerdán, miután lezárult a jelöltlisták leadásának az időszaka.
A kampányfőnöki tisztséget is betöltő Kovács Péter elmondta: a szövetség legalább 200 polgármesteri tisztség és 2300 önkormányzati képviselői mandátum megszerzését tűzte ki célul. Hozzátette, hogy a számok a szövetség jelenlegi önkormányzati pozícióit jelzik, de jó esély mutatkozik a képviselet javítására is. A négy évvel ezelőtti választásokon ugyanis olyan körülmények között veszített fontos önkormányzati tisztségeket az RMDSZ, hogy a két nagy román párt - a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) - a Szociálliberális Szövetségbe (USL) tömörülve indult. Az a tény, hogy ezek a pártok most egymással versenyeznek, a román szavazatok fokozottabb megoszlását eredményezi, és a magyar jelöltek esélyeit növeli - vélte.
Kovács Péter elmondta: a szövetség meg szeretné duplázni az önkormányzati elnöki pozícióit, és a Hargita és Kovászna megyei mellett a Szatmár megyei és a Maros megyei önkormányzat négy évvel ezelőtt elvesztett elnöki pozícióját is vissza szeretné szerezni. Hozzátette, nem lehet kiszámítani, hogy kedvez-e e cél elérésének az a tény, hogy az idén nem közvetlen választással, hanem közvetve, a képviselő-testület tagjai közül választják ki az elnököt.
Hasonlóan fontos célnak nevezte, hogy Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor, Marosvásárhelyen pedig a függetlenként induló Soós Zoltán nyerje meg a polgármesteri tisztséget. Úgy vélte, Szatmárnémetiben erre azért van esély, mert Dorel Coica jelenlegi polgármester - aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ-es Ilyés Gyulát váltotta le - semmilyen választási ígéretét nem teljesítette. Marosvásárhelyen az növeli a magyar jelölt esélyét, hogy a várost 2000 óta vezető Dorin Florea ellen bűnvádi eljárások zajlanak, és míg a román szavazatok jobban megoszlanak majd, valamennyi magyar párt az előválasztáson kiválasztott Soós Zoltánt támogatja. Kovács Péter szerint arra is jó esély mutatkozik, hogy Nagy András visszatérjen a szászrégeni polgármesteri székbe.
Kovács Péter szerint nem jelent hátrányt az RMDSZ-nek az a tény, hogy mind a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje, mind pedig a Hargita megyei elnökjelöltje ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Hozzátette, Ráduly Róbert, Antal Árpád és Borboly Csaba is élvezi a közösség bizalmát. Azt is megjegyezte, hogy különbséget kell tenni a székelyföldi vezetők és a Kárpátokon túli politikusok elleni eljárások között. "Míg Dél-Romániában több millió eurós korrupciós ügyekről van szó, addig például Csíkszeredában többek között egy 30 eurós benzinszámla miatt folyik eljárás az RMDSZ jelöltje ellen" - jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Kovács Péter elmondta, mintegy tucatnyi magyar többségű településen támogatja az RMDSZ a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét. Ezek között Gyergyószentmiklóst és Tusnádfürdőt említette. Nem tartotta "világvégének" azt, hogy Gyergyószentmiklóson belső konfliktus alakult ki az RMDSZ-szervezetben emiatt, aminek következtében a helyi RMDSZ-szervezet által nevesített polgármesterjelölt egy román párt színeiben pályázta meg a tisztséget, és a szövetség listája első helyein szereplő tucatnyi jelölt pedig tiltakozásképpen kilépett az RMDSZ-ből. Hozzátette, a jelöltállítás időszakában szinte természetes, hogy van olyan hely, ahol fellángolnak az indulatok.
Kovács Péter azt sem tartotta rendkívülinek, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltje, Arros Orsolya annak az újabb mandátumra függetlenként pályázó Bunta Leventének a leváltására készül, aki nyolc éven át az RMDSZ színeiben vezette a várost. "Nem látok abban semmi gondot, hogy egy korábbi rossz személyi döntést elismerjünk" - fogalmazott Kovács Péter. Hozzátette: hiba volt, hogy a szövetség négy évvel ezelőtt Bunta Leventét újabb mandátumhoz segítette.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint arra is jó esély van, hogy a szövetség a jelenlegi négynél több jelöltet juttasson be a Kolozsvári önkormányzati testületbe, hiszen - mint fogalmazott - Horváth Anna sikeres alpolgármestere volt az elmúlt négy évben a városnak, és az RMDSZ-jelöltlista második helyén az egyházak jelöltjeként a rendkívül népszerű Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusa szerepel.
Kovács Péter szerint a demográfiai változások aligha befolyásolják majd az eredményt, hiszen a magyarság számaránya országos szinten nem változott számottevően az elmúlt négy évben. Míg a szórványvidékeken csökkent, Székelyföldön nőtt a magyarok helyi aránya.
Gazda Árpád

Székelyudvarhely Tavasza: ünnep az eleje, ünnep a vége
Egy hónapra nyúlik a Székelyudvarhely Tavasza elnevezésű rendezvénysorozat. A május elsején kezdődő programkínálatról a polgármesteri hivatalban számoltak be csütörtökön.
Majálistól gyermeknapig, azaz egy hónapig több mint száz rendezvényre, különböző koncertekre, színházi előadásokra, kiállításokra, konferenciákra, filmvetítésekre, irodalmi estekre, sport és egyéb szabadidős programokra várják az érdeklődőket. Ehhez még tizenhárom egész napos programot is összeállítottak.
Bunta Levente polgármester elmondta, a rendezvény költségeit tekintve nem lesz növekedés az elmúlt évekhez képest, azaz mintegy százötvenezer lej körüli összeget költenek el. A városvezető reményét fejezte ki, hogy sikeres és színvonalas lesz a rendezvénysorozat, amelyen igyekeznek az eddigi évek hibáit is kijavítani. Ami változás a múlt évhez képest, hogy a rendezvényeken „műanyag poharas sört lehet majd kapni, kísérleti jelleggel” — fogalmazott Bunta.
Vasárnap, május elsején a Városi majálissal startol a városnapok, ennek helyszíne a Szejkefürdő lesz. Szervezett biciklis kivonulás idén is lesz, ebbe a Szekler Teker baráti társaság is beszállt. A biciklisek egy szelvényt is kapnak, melyet ételre-italra válthatnak a helyszínen. A biciklis részvevők között egy kerékpárt sorsolnak majd ki. Délután egy órakor fotótárlat nyílik a Borvízmúzeumban, délután hattól felolvasást tartanak a Városi Könyvtárban, este pedig a Hooligans koncertezik a Márton Áron téren. Másnap kezdődnek a diáknapok. Harmadikán, kedden Gyerektáncház lesz a Művelődési Házban.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Egy Buta százat csinál
Bunta Levente jelenlegi székelyudvarhelyi polgármester kampánystábja elkérte a választási bizottságtól a Buta Levente független és Arros Orsolya RMDSZ-es polgármesterjelölt által leadott iratcsomókat. A két jelölt önkéntesei között átfedést találtak.
A sajtónak is bemutatott dokumentáció szerint három olyan önkéntes is gyűjtött támogatói aláírásokat Buta Leventének, akik Arros Orsolya RMDSZ-es polgármesterjelöltnek segítettek. Bálint Attila, a polgármester kampányának sajtófelelőse pénteken azt is furcsának találta, hogy Butának a leadási határidő előtti órákban sikerült hatszáz aláírást gyűjtenie, így jelöltethette magát. „Információink szerint ez az RMDSZ-től származik” – jelentette ki a sajtófelelős.
Bálint Attila hangsúlyozta, nem fogják megtámadni Buta jelölését, az információk nyilvánosságra hozatalát csak figyelemfelkeltésre használják. „Az udvarhelyieket senki ne nézze hülyének!” – hangoztatta. A rövid sajtóbeszélgetés után Bálint átadta az észrevételeiket igazoló dokumentumokat Arros Orsolyának, aki láthatóan meglepődött a nem várt látogatáskor.
„Mi soha nem kértük számon önkénteseinket. Most sem tesszük ezt. Amennyiben vannak olyanok, akik nekem, de más jelölteknek is segítettek az aláírásgyűjtésben, azt nem tartjuk elítélendőnek” – fogalmazott az esettel kapcsolatos sajtóközleményében Arros. Az RMDSZ-es polgármesterjelölt kijelentette, ők nem nyomoznak mások önkéntesei után, nem ellenőrzik a támogató udvarhelyiek jegyzékét, és nem készítenek feketelistákat. „Határozottan visszautasítom ezeket a praktikákat. Meggyőződésem, hogy az udvarhelyi embereknek is elegük van ezekből a szekus módszerekből” – olvashatók Arros szavai a közleményben.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Bunta kétszer „épített” háza
Noha már rég beköltözött új székelyudvarhelyi házába, Bunta Levente mégis „újra felépíttette” az épületet – ez derül ki a rendelkezésünkre álló dokumentumokból. Az okok összetettek, de a lényeg, hogy Bunta el akart titkolni valamit – írja szerdai címlaptörténetében az Udvarhelyi Híradó.
A történet még 2002 körül kezdődött, a Szász Jenő-érában, amikor Bodó Attila és társai ún. „erőszakos” ingatlanbizniszbe kezdtek: nyakra-főre vásároltak, szereztek meg olyan külterületeket, melyekről tudni lehetett, hogy hamarosan belterületekké válnak és megsokszorozzák értéküket.
A lap birtokunkába került hivatalos dokumentumok szerint az akkor még helyrajzi szám nélküli területre Bodó Attila kapott építkezési engedélyt Szász Jenő akkori polgármestertől. 2007-et írunk. 2008. november 10-én a 70/2007.04.24-es számmal iktatott építkezési engedély alapján megszületik az elkészült épület átadás-átvételét igazoló közokirat, azaz a polgármesteri hivatal részéről Farkas Domokos főépítész jegyzőkönyvben állapítja meg, hogy az ingatlan felépült.
Az ingatlan telekkönyvi bejegyzéseihez időről időre szükséges a polgármesteri hivatal igazolása például arról, hogy az épület létezik. Ilyen igazolást az akkor már hivatalban lévő Bunta Levente polgármester kettőt is kiállít. Egyet 2009-ben, egyet meg 2010-ben. Az épület tehát bizonyíthatóan létezik 2008-ban, amikor a főépítész megállapítja, hogy felépült, de nem omlott le 2009-ben és 2010-ben sem, amikor a polgármesteri hivatal igazolásokkal bizonyítja létezését, sőt ezeket Bunta Levente saját kézjegyével is ellátja.
Az, hogy az ingatlan Bunta Levente és neje tulajdonába mikor került, egy 2012-es telekkönyvi kivonatból derül ki. Az alig egy hónapja hivatalba lépett Buntának 2008 nyarán kerül nevére az ingatlan, adás-vétellel, tehát nem mint saját telken felhúzott, saját építésű ház (utóbbinak még lesz jelentősége a későbbiekben). Ekkor még tartalmazza a kivonat, hogy az előző tulajdonos Bodó Attila volt. De jött 2012, egy újabb választási év, ekkor vált ismét a kampány témájává, hogy Bunta ajándékba kapta házát az ingatlanguru Bodótól. Ennek kellett eltűnnie a papírokból.
Bunta „második” háza
Hiába kapott időközben nevet is az addig névtelen utca, a Kamilla nem tudta elnyomni a bűzt, amit ez az ügy árasztott. Ezért valahogyan sikerült elérnie Bunta Leventének, hogy a telekkönyvi hivatalnál leradírozzák a házát a kivonatról. A rendelkezésünkre álló, 2002. február 2-ai telekkönyvi kivonatban még szerepel a telken Bunta háza (és az egykori tulajdonos, Bodó Attila neve), de a szintén birtokunkba került 2012. február 28-ai telekkönyvi kivonaton már eltűnt az épület és Bodó neve is. Csak a Kamilla utca akkori látogatói meg a Google Earth 2012-ben készült felvételei tanúskodnak arról, hogy az a ház igencsak létezik. De a bohózat folytatódik…
Hogy tökéletes legyen a manőver, 2012. október 1-jén saját névre kivált Bunta Levente egy építkezési engedélyt, amelyet természetesen meg is kap a polgármester. Rá két évre, 2014. november 20-án ismét kiállítanak egy átadási-átvételi jegyzőkönyvet, amelyben a polgármesteri hivatal elismeri, hogy az – egyébként már évek óta álló – épület elkészült. S hogy még szebb legyen, 2014. november 10-én születik meg a Bunta által kibocsátott igazolás a ház létezéséről, azzal a céllal, hogy a „felépült” ingatlant telekkönyvezni tudják.
A fenti színjáték pedig annak ellenére lezajlik Székelyudvarhelyen Bunta Levente közbenjárásával, hogy a Bodó Attila által épített és állítólag alig 20 ezer lejért vásárolt házban már 2008 óta benne is lakik a polgármester, mégpedig a Kamilla utca 19. szám alatt.
Mit mond Bunta?
Az uh.ro-hoz eljuttatott levelében Bunta azt állítja, hogy háza csak 70–80 százalékban készült el 2008-as beköltözésekor, illetve hogy a felépítmény nem is Bodó Attila tulajdona, hanem valamiféle cég nevén volt, amelytől – állítólag – Bunta megvásárolta. Állítását igazolandó a polgármester egyelőre semmilyen bizonyítékkal nem tudott szolgálni. Nagyon nem is tudhat, mert a 2008-as átadási-átvételi jegyzőkönyvben Bodó Attila szerepel a ház tulajdonosaként, semmilyen cég nem jelenik meg a hivatalos dokumentumokban (építkezési engedélyek, telekkönyvi kivonatok, átadási-átvételi jegyzőkönyvek stb.).
A dokumentumok tehát azt igazolják, hogy Székelyudvarhelyen ugyanazt az épületet többször is fel lehet építeni és adni-venni. Csak akadjon ismerős a városházán…
Szőke László
Székelyhon.ro

Elballagtak a BBTE udvarhelyi tagozatának végzősei
A Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozatának tanító- és óvodapedagógia szakos végzősei búcsúztak csütörtökön a felsőoktatási intézettől, a ballagási ünnepség a Bányai János Szakközépiskola sporttermében zajlott.
A délelőtti eseményen Dósa Zoltán, a BBTE székelyudvarhelyi tagozatának nemrég kinevezett igazgatója, Bunta Levente polgármester, Görbe Péter megyei főtanfelügyelő, Márton Adél szaktanfelügyelő, valamint a gyakorló iskola és óvoda vezetői köszöntötték a jelenlévőket. A negyvenöt nappali tagozatos és huszonhat távoktatásban részesült végzőst a gyakorló iskola és óvoda növendékei, valamint a másodévesek verses, zenés műsorral búcsúztatták, majd vezető tanáraik kiosztották nekik az emléklapokat. Az esemény végén a polgármester mindkét tagozat legjobb tanulmányi eredményt elért diákjának átadta a hivatal ajándékát. A Szózat után a frissen végzettek kalapjai röppentek a magasba.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro

Barátságra buzdító fesztivál Szejkén
A Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál ötvenedik kiadásán tizenkét tánccsoport vett részt vasárnap. A Romániában élő nemzeti kisebbségek ezúttal nemcsak a szejkefürdői színpadon léptek fel, hanem a székelyudvarhelyi Bethlen-negyedi parkban is.
A fúvószenekar ébresztette Székelyudvarhelyt vasárnap, majd népviseleti parádéval hívogatták az érdeklődőket a Szejkefürdőre, a fél évszázados Szejke-fesztivál gálaműsorára, ahol Elekes Gyula főszervező és Bunta Levente udvarhelyi polgármester köszöntőbeszéde után a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptáncegyüttes székelyföldi táncokkal kezdte el az előadások sorozatát. A tizenkét tánccsoport között voltak rutének, orosz-lipovánok, olaszok, szászok, görögök, bolgárok, szerbek, tatárok és ukránok is, de fellépett a magyarországi Bodrog és a székelyudvarhelyi Seríttő néptáncegyüttes is.
„Hét kisebbség van községünkben, Németperegben, ezért nagyon nehéz megtartani a különböző kultúrákat, hiszen mindenki »lop« egy kicsit a másikéból: vegyes házasságok születnek, a szülők más-más kisebbségből származnak. Ennek ellenére mégis sikerül átadni örökségünket, kultúránkat, és ennek nagyon örvendünk” – mondta Viorica Bojcsuk, az Arad megyéből érkezett ruszin Holoboc néptáncegyüttes vezetője. Mint elmondta, otthon ruszinul beszélnek, ám az iskolában már mindenki románul kommunikál, ennek ellenére vannak olyan szülők, akik fontosnak tartják az anyanyelvet, így a családban sokan ruszinul beszélgetnek.
A Romániai Olaszok Egyesületét képviselve érkezett a Szejke-fesztiválra a Di nuovo Insieme Jászvásárból. Petre Șușu, az együttes koreográfusa elmondta, a közösség a 19. században a Tulcea megyei Greci községbe érkezett olasz telepesek leszármazottaiból alakult ki, akik kőbányában dolgoztajak akkor. Nemcsak az olasz kisebbség tagjai léptek be a tánccsoportba, hanem olyanok is, akik vonzódnak az olasz kultúrához. Sokan vannak a közösségben, akik már nem beszélik a nyelvet, hiszen közelükben olyanok élnek, akiket nem érdekel, hogy egy kisebbség tagjai. Petre Șușu szerint a romániai olaszok hagyományai elvesztek, csupán néhány dalt sikerült összegyűjteniük a dobruzsai községben élő öregektől.
Az ukrán kisebbség kultúráját a Temes megyei Csukásból érkezett Kalena együttes képviselte a Szejke-fesztiválon. Mariana Brașoveanu, a táncegyüttes vezetője elmondta, az ő ukrán közösségük azokból a máramarosi ukránokból alakult ki, akik a Bánságba költöztek. „Mivel a térség nagyon erősen ragaszkodik a bánsági hagyományokhoz, mi meg elég messze vagyunk az ukrán határtól, sokan inkább a román kultúrához vonzódnak. Saját kultúránk megőrzéséért alapítottuk meg a csoportot, hogy gyerekeink is tanulják meg dalainkat, táncainkat” – mondta.
Veres Réka |
Székelyhon.ro

A nagyvilágban szétszóródott magyarságnak üzenő himnusz
Kilencvennégy éve, 1922. május 22-én adták elő először a Csanádi György által írt székely himnuszt – erre emlékezve a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában található Csanády-emléktáblánál ünnepséget tartottak vasárnap.
A megemlékezés – a Balázs Ferenc Vegyeskar közreműködésével, Orosz Pál József karnagy irányításával – a Magyar Himnusz eléneklésével kezdődött. Ezt követően Szőcs Endre, a Városi Könyvtár igazgatója tartott ünnepi beszédet. Emlékeztetett azokra a helyekre és alkalmakra, amikor elhangozhat a himnusz, külön kiemelve a csíksomlyói búcsút.
Szőcs Endre kifejtette, „a székely himnusz mindannyiunk életének részévé vált”, hiszen „szavaival üzen a nagyvilágban szétszóródott magyarságnak”. A székely himnusz eléneklését követően egy-egy szál virággal a belvárosi református temetőbe vonultak át a megemlékezők, ahol Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere koszorút helyezett el az emléktáblánál, majd őt követve virágokat helyeztek el a jelenlévők.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Megvalósításokat, nem kifogásokat ígér Arros Orsolya
Az egy helyben toporgás helyett változásra van szükség Székelyudvarhelyen – hangsúlyozta Arros Orsolya, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök is részt vett.
Arros közölte, úgy állította össze választási programját, hogy a helyiek véleményét is kikérte. Elmondta, a konzultációk során kiderült, az emberek elvesztették a bizalmukat a városvezetőikben, ezért erős polgármesterre van szükség. „Ehhez egy jó csapat mellett konkrét megvalósításokra, nem kifogásokra van szükség" – magyarázta a jelölt.
Az Arros Orsolyát támogatásáról biztosító Kelemen Hunor szerint fontos lenne Udvarhelyet minden téren felzárkóztatni a többi nagyobb székelyföldi város mellé. „A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején mindenki irigykedve nézte Udvarhelyt, hogy a székely városok közül a csúcson van, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig mögötte. Most azt gondolom, hogy az udvarhelyiek pont fordítva érzékelik" – fogalmazott Kelemen. A szövetség elnöke azzal is érvelt, hogy az elmúlt években még Balánbánya is több európai uniós forrást hívott le, mint Udvarhely.
Szerinte ahhoz, hogy változásokat tudjon elérni az RMDSZ, a tagjainak együtt kell működniük, és többségben kell lenniük a megyei és helyi önkormányzatokban is, illetve arra is szükség van, hogy a vezetők szintén az érdekképviseletből kerüljenek ki. „Ez az igazi tétje a jövő vasárnapi választásoknak Udvarhelyen: lesz-e olyan városvezetés és önkormányzat, amely együttműködésben, nem pedig konfliktuskeresésben, nem egymás jobb vagy rosszabb pillanataiban elmondott beszédeinek rögzítésében és kiszivárogtatásában, hanem az építkezésben, a fejlődésben érdekelt" – jelentette ki Kelemen.
Kifejtette: amikor pártja az újratervezésről beszélt, arra is gondoltak, hogy az egyes településeken maguk a lakók döntsék el, ki induljon polgármesterjelöltként. Ennek fényében sajnálatát fejezte ki, hogy Székelyudvarhelyen Bunta Levente meghátrált az előválasztási megmérettetés elől, és végül független jelöltként indul.
Fülöp-Székely Botond
Krónika (Kolozsvár)

Székelyudvarhelyen Gálfi Árpád, az MPP-EMNP választási szövetség jelöltje nyert
Gálfi Árpád, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös jelöltje nyerte meg a székelyudvarhelyi polgármester-választást – közölte a Székelyhon portál, a jelölt kampánystábjától származó információkra hivatkozva.
A Gálfi Árpád a függetlenként indult Bunta Leventét, és Arros Orsolyát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét győzte le. A Transindex portál közlése szerint a második legtöbb szavazatot összegyűjtött Bunta Levente, a város jelenlegi RMDSZ-es polgármestere elismerte vereségét, és sok sikert kívánt Gálfi Árpádnak.
Az RMDSZ jelöltjének székelyudvarhelyi vereségét Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke is elismerte kolozsvári sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a szövetség párhuzamos számlálása szerint Szentegyházán is alulmaradt az RMDSZ jelöltje az MPP-EMNP jelöltjével szemben. A Hargita megyei városban Molnár Tibor szerezte meg a polgármesteri tisztséget.
Az RMDSZ saját számlálása szerint ugyanakkor a szövetség jelöltjeinek olyan településeken is sikerült győzniük, ahol korábban nem a szövetség politikusa viselte a tisztséget. Nyert az RMDSZ a Máramaros megyei Hosszúmezőn, a Szilágy megyei Baksán és a Kovászna megyei Maksán is. Utóbbi településen az EMNP polgármesterét váltja le az RMDSZ jelöltje.
Kovács Péter elmondta, Marosvásárhelyen a szavazatok harmadrészének a feldolgozása után éjfélkor tizes nagyságrendű volt a különbség Soós Zoltán és Dorin Florea között. Szatmárnémetiben szintén kiélezett volt a verseny Kereskényi Gábor és Dorel Coica között. Itt éjfélkor pár száz szavazattal Kereskényi vezetett.
MTI

Erdély.ma

Gálfiék kettős sikere
Abszolút többséget szerzett a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt alkotta koalíció a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testületben.
Nemcsak a polgármesteri tisztséget veszítette el az RMDSZ, hanem tanácsbeli többségét is. Míg az elmúlt négy évben a 19 tagú testületben 11-en az RMDSZ-t, 5-en az MPP-t, 3-an pedig az EMNP-t képviselték, addig az elkövetkező ciklusban 11-en a koalíció (MPP–EMNP), 8-an pedig a szövetség színeiben dönthetnek.
A Központi Választási Iroda hétfőn délelőtt tette közzé a helyhatósági választások hivatalos eredményeit. A részletes adatokból egyebek közt az is kiderül, hogy a polgármesteri székért zajló versengésben Bunta Levente (független) leköszönő városvezető a huszonkét körzetből négyben kapott több szavazatot, mint Gálfi Árpád (MPP–EMNP). Arros Orsolya (RMDSZ) Gálfit egyetlen körzetben sem tudta maga mögé utasítani, Buntát pedig csak a 34-esben előzte meg.
Gálfi Árpád tízszázalékos előnnyel nyerte meg a polgármester-választást Buntával szemben. Majdnem ugyanilyen arányú győzelmet aratott az őt támogató koalíció is a képviselő-testületben. Pui Nándor független jelölt viszont nem jutott be az önkormányzatba, mivel 624 szavazatot kapott, és még 48-ra lett volna szüksége, hogy képviselőként dolgozhasson.
A választások előtt összeállított jelöltlisták alapján az önkormányzati testület összetétele a következőképpen alakult: 1. Hajdó Csaba István – EMNP, 2. Orbán Árpád – MPP, 3. Mike Levente József – MPP, 4. Jakab Attila – EMNP, 5. Orbán Balázs – MPP, 6. Szarvas Zsuzsanna – EMNP, 7. Bíró Jolán – MPP, 8. Bíró Edit – EMNP, 9. Péter Balázs – MPP, 10. Lőrincz Edit – EMNP, 11. Vass Zoltán – MPP (a koalíció tagjai),
illetve 1. Arros Orsolya Blanka, 2. Benedek Árpád Csaba, 3. Sinka Arnold, 4. Jakab Áron Csaba, 5. Berde Zoltán, 6. Szabó Gyula, 7. Lőrincz Zsuzsanna, 8. Derzsi László (RMDSZ-tagok).
Pál Gábor
Székelyhon.ro

Alacsony részvétel, nagy fordulatok (Önkormányzati választások)
18 265 000 polgárt vártak tegnap az ország területén berendezett 18 ezer szavazókörzetbe, de ennél sokkal kevesebben mentek el, az országos átlag alig 48,43 százalék, jóval kevesebb a 2012-es 56 százaléknál. A legnagyobb arányban a déli megyék falvainak lakossága szavazott, a legkisebb érdeklődést Bukarestben mérték, ott a választók alig 33,3 százaléka tartotta érdemesnek a megjelenést.
A szavazókedv Giurgiu megyében volt a legmagasabb, ott a felnőtt lakosság 63,24 százaléka élt választási jogával. Ugyancsak 60 százalék fölötti részvételt jegyeztek Teleorman és Olt megyében, hátulról a második Temes megye 40,77 és Iaşi megye 42,33 százalékkal. A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állított. A három magyar politikai szervezet – RMDSZ, EMNP, MPP – színeiben csaknem 12 ezer jelölt indult, de a magyarlakta vidékeken átlag alatti részvételt jegyeztek az urnáknál. Az idei választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelték a voksolásra jelentkezők személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrizte, hogy jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt. Az új módszer a várakozások ellenére olajozottan működött, de szabálysértések és törvényszegések is akadtak bőven. Rendellenességek A választások első komolyabb rendellenességét Maros megyéből jelezték, ahol a prefektusi hivatal a törvényben előírtnál több mint ötvenezerrel kevesebb szavazócédulát rendelt. Az Agerpres hírügynökség szerint Lucian Goga prefektus „tévedése” annak tudható be, hogy a választói névjegyzékben csak 426 ezer név szerepel, míg a megyei választási bizottság 484 ezer voksolásra jogosult személyről tud. Szombaton állítólag további szavazólapokat nyomtattak, amelyeket azonban nem osztottak ki, fegyveresek őrizték őket. A három magyar párt által támogatott független magyar polgármesterjelölt, Soós Zoltán szerint fennáll a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni, ennek ellensúlyozásaként minél magasabb részvételre buzdították a választókat. Az eset miatt a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is a prefektus lemondását követelte. Szatmárnémetiben tömegesen készítettek ideiglenes lakcímeket a választás napján. Ezekkel – pótlistán – bárki szavazhatott, aki igazolta, hogy az adott szavazókörzethez tartozik. Az RMDSZ szatmári sajtóreferense szerint a lakosság-nyilvántartó hivatal vezetősége többszöri megkeresésükre sem közölte, hogy pontosan hány ideiglenes lakcím készült tegnap, de a helybeliek jelzései szerint délután is nagy sor volt a hivatalban. Ez azért különös, mert Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is nagy eséllyel indultak a magyar jelöltek a román polgármesterek leváltására. Csíkszeredában Borboly Csaba megyeitanács-elnök és felesége pótlistán szavazott, mert nem szerepelt annak a szavazókörzetnek a listáján, ahol voksolni szokott. Székelyudvarhelyen estefelé kétszáz roma verődött össze a többnyire romák által lakott Budvár negyedben, de nem derült ki, hogy miért; a rendőrség közbelépésére szétoszlottak. Szentegyházán parajdi szavazólapok keveredtek a helyiek közé, Marosvásárhely egyik körzetében pedig Fehér megyei szavazólapokat találtak. A Iaşi megyei Mosna községben két szavazókörzetben is nulla volt a részvételi arány, a jegyzékben szereplő 3700 választópolgár egyike sem ment el szavazni. Mindannyian moldovaiak, és azonos a lakcímük is: a községi rendőrfőnök tulajdonában levő tömbházlakásba vannak bejelentve. Egy Buzău megyei község hét szavazókörzetében négy órára leállították a szavazást, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu megyében több százan szavaztak pótlistán. Országszinten 494 kihágásra vagy törvényszegésre vonatkozó panaszt tettek le, ez nagyjából fele a négy évvel ezelőtti számnak, és a kivizsgálások során 40 százalékuk megalapozatlannak bizonyult – de 78 panasz nyomán 57 személy ellen bűnvádi kivizsgálást indítanak. 92 bírságot róttak ki választási szabálysértések miatt, összértékük 42 610 lej. Ki miért szavazott
Azokra szavaztam, akikben megbízom, de a humán erőforrások nagyobb regenerálódására számítottam – jelentette ki Dacian Cioloş kormányfő, aki feleségével együtt Zilahon szavazott a reggeli órákban. Klaus Iohannis államfő szokatlanul későn, 18.30-kor jelent meg a lakcíme szerinti választókörzetben, állítólag műszaki okok miatt nem tudott korábban menni. Kijövet azt nyilatkozta, hogy először választ Bukarestben, amely már saját városa is, ezért egy modern, európai fővárosra szavazott. Felesége, Carmen Iohannis már a déli órákban leadta szavazatát Nagyszebenben. A magyar emberek biztonságára szavaztam – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szülőfalujában, Csíkkarcfalván szavazott tegnap „arra az erős érdekképviseletre, amely a tömbmagyarságban, a szórványban és a vegyes környezetben élő magyarok számára ugyanazt jelenti: biztonságot és a közösség szolgálatát”. Markó Béla volt RMDSZ-elnök is az erős önkormányzatokra szavazott, „és egyben arra, hogy Romániában folytatódjon a decentralizáció, vagyis annak a folyamata, hogy minden fontos döntés a helyi közösségek kezébe kerüljön”. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter a megújulásra voksolt: szerinte a fiataloknak is dönteniük kell jövőjüket illetően. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke Nagyváradon szavazott, majd azt nyilatkozta: a rendszerváltozásnak része kell hogy legyen a választás szabadsága, és reméli, hogy szavazatával hozzájárul a rendszerváltozás folytatásához.
Biró Zsolt MPP-elnök Marossárpatakon élt a választás szabadságával, elsősorban a magyar érdekérvényesítés, illetve pártja megerősödésének reményében, hogy képviselni tudják az önkormányzatok szintjén azt a programot, amellyel a választók elé álltak. Éjféli mérleg
Az urnazáráskor nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint Bukarestben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje, Gabriela Firea kényelmesen, a leadott szavazatok bő 42 százalékával megnyerte a küzdelmet, utána Dan Nicuşor, a Mentsük meg Bukarestet Szövetség (MBSZ) jelöltje közel 30 százalékot kapott, az NLP jelöltje, Cătălin Predoiu 12–13 százalékkal a harmadik lett. A hat kerületből ötöt szintén SZDP-s politikusok nyertek el, az első kerületben azonban – meglepetésre – a francia Clotilde Armand (MBSZ) győzött. Kolozsváron Emil Boc 69 százalékkal nyert, a második helyen – 12 százalékkal – az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna végzett. A helyi RMDSZ-listára 15,4 százalék szavazott, három százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt.
Több városban korrupciós eljárás alatt levő elöljárókat választottak vissza: a craiovai Lia Olguţa Vasilescu, a nagybányai Cătălin Cherecheş, a bukaresti Marian Vanghelie és a brassói Gheorghe Scripcaru is újrázik. Nagyszebennek újra szász polgármestere lesz: a Német Demokrata Fórum jelöltje, Astrid Cora Fodor lazán megelőzte kihívóit.
Csíkszeredában az RMDSZ-es Ráduly Róbertet újraválasztották, Székelyudvarhelyen az EMNT–MPP szövetség jelöltje, Gálfi Árpád rávert az RMDSZ-es Arros Orsolyára és a független (volt RMDSZ-es) Bunta Leventére, Szentegyházán is MPP-s polgármester lesz. Az RMDSZ-nek 54 polgármestere van indulásból (mert nem volt ellenjelöltjük), de Kovács Péter ügyvezető elnök kétszázra számít; éjfél előtt már százötven biztos befutó volt. A magyarság számára legszorosabb verseny Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen és Szászrégenben volt, utóbbit Nagy András 250 szavazattal elvesztette. A két nagyvárosból 1 órakor még nem volt eredmény.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-párti maradt Székelyföld
Amint az várható volt, az RMDSZ-es Ráduly Róbert Kálmán 72 százalékos támogatottsággal úgy tudott újabb mandátumot szerezni Csíkszeredában, hogy még csak meg sem próbált kampányolni – számol be Bíró Blanka és Gyergyai Csaba a kronika.ro-n. Az sem meglepő, hogy a megyeszékhely tanácsában megőrizte a többségét az RMDSZ: a részleges eredmények szerint a szövetség 14 önkormányzati képviselőt állíthat, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) listájáról 3 tanácsos jutott be, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt delegálhat. A Magyar Polgári Párt jelöltjei ezúttal nem rúgtak labdába.
Ráduly hétfői kiértékelőjén úgy fogalmazott, fölöslegesnek érezte a korteskedést, inkább a közösségre bízták a döntést, a végeredményt pedig beszédesnek nevezte. „Aljas politikai időket élünk, látjuk, ahogyan Romániát átalakítják. Rendkívüli módon zajlik a centralizáció, és rendkívüli módon zajlik a kisebbség ellehetetlenítése, illetve beolvasztása is. Csíkszereda az elmúlt években a magyar nyelvi jogok és az egészséges fejlődés bástyája volt, én remélem, hogy az is marad" – szögezte le Ráduly.
A csíkszéki településeken egyébként Balánbánya kivételével minden községnek magyar polgármestere van. A román többségű kisvárosban az RMDSZ elvesztette a polgármesteri tisztséget, a függetlenként induló Gheorghe Iojiban két magyar jelöltet is maga mögé utasított.
Gálfi Árpád, a nevető harmadik
A legnagyobb meglepetést a megyében kétségkívül a harmadik esélyesként induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP által is támogatott Gálfi Árpád győzelme okozta Székelyudvarhelyen. Gálfi maga mögé utasította a korábbi polgármestert, Bunta Leventét és az RMDSZ jelöltjét, Arros Orsolyát is. A tizenkilenc tagú önkormányzati testületben a végleges eredmények szerint az EMNP–MPP választási koalíciónak tizenegy képviselője foglalhat helyet, míg az RMDSZ nyolc tanácsosi mandátumot szerzett. Szentegyházán az EMNP–MPP koalíció jelöltje, Molnár Tibor legyőzte a papírforma szerint „erősebb" RMDSZ-es Rus Sándort.
Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt megőrizte a városvezetői tisztséget: a legtöbb szavazatot a várost korábban ideiglenesen irányító Nagy Zoltán kapta. A polgári párt kényelmes többséget szerzett a tanácsban is: listájukról tíz jelölt jutott képviselői mandátumhoz, míg az RMDSZ 6, a Szabad Emberek Pártja 2, a PNL pedig egy tanácsost küld a testületbe. Tusnádfürdőn is az MPP jelöltje került ki győztesnek a magyar–magyar versenyből: Albert Tibor újabb négy évig irányíthatja a fürdővárost. Maroshévízen fölényesen nyert a korábbi polgármester, a liberálisokat képviselő Stelu Platon. Borszéken megőrizte polgármesteri székét és harmadszor is győzni tudott az RMDSZ-es Mik József, pedig két magyar kihívója is volt.
Borboly: hiányzott a versenyhelyzet
A hétfő kora estig beérkezett eredmények szerint az RMDSZ megőrizheti a kétharmados többségét a megyei önkormányzati képviselő-testületben, a szövetség listavezetője, Borboly Csaba pedig minden bizonnyal ismét tanácselnök lesz. Borboly egyébként az urnazárást követően az alacsony részvételi arányt azzal magyarázta, hogy több Hargita megyei községben nem volt ellenjelöltje az RMDSZ-nek, de arra is volt példa, hogy kizárólag az RMDSZ állított tanácsosi listát. Szerinte ugyanakkor demobilizáló hatása volt annak is, hogy a megyei tanácselnököt már nem közvetlenül választják, mint négy évvel korábban. Úgy véli, az RMDSZ szerény kampányt folytatott a székelyföldi megyében, közvetlen és direkt kapcsolattartásra törekedtek.
„Tulipános" fölény Háromszéken
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ volt Kovászna megyében, az alig 43 százalékos részvételi arány azonban ezúttal is azt mutatja, hogy a háromszékiek több mint felét nem érdekli az aktuális politikai kínálat.
A szövetség a megyében 34 polgármesteri mandátumot szerzett vasárnap, és három további településen – Gelencén, Málnáson és Zabolán – a szövetség által is támogatott MPP-s jelölt győzött. Mind a négy magyar többségű város élén RMDSZ-es polgármester áll, és önkormányzati többséget is szereztek. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen polgármesteri mandátumot sem szerzett: elveszítette Maksát, ahol az RMDSZ nyert, és Nagyborosnyót, ahol a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) jelöltje győzött.
A kampányban rendkívül diszkrét Antal Árpád (RMDSZ) ezúttal is simán, a szavazatok 73 százalékát megszerezve újrázott Sepsiszentgyörgyön, legfontosabb kihívója, a néppártos Bálint József csupán 9 százalékot kapott. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatban ismét kétharmados többséget szerzett az RMDSZ, eggyel több mandátuma van, mint az elmúlt években, az EMNP-t, a PNL-t, és a PSD-t két-két tanácsos képviseli.
Antal Árpád az eredményvárón kifejtette, abban bízik, hogy a következő négy évben még eredményesebben tudnak dolgozni. Elmondta, látszott a választási hajlandóságon, hogy azokban a városrészekben, ahol nincsenek befejezve a munkálatok, alacsonyabb volt a részvétel. Azt ígéri, egy–másfél év múlva Sepsiszentgyörgy korszerűsítése befejeződik. A következő négy évben az oktatásra, a gazdaságélénkítésre, a mélyszegénység felszámolására fekteti a hangsúlyt. Nem változtak a korábbi erőviszonyok Kézdivásárhelyen sem: Bokor Tibor újabb mandátumot szerzett a város élén, maga mögé utasítva az EMNP-s Johann Taierlinget. Az önkormányzati képviselő-testületbe az RMDSZ 11, a néppárt 5, a románok szövetsége 2, a polgári párt pedig egy tanácsost delegálhat.
Kovásznán szintén az RMDSZ jelöltje, Gyerő József nyert, a tanácsban pedig a szövetség frakciója lesz a legerősebb. Baróton újabb mandátumot szerzett az eddigi polgármester, Lázár Kiss Barna, aki elődjét, a nagy visszatérőnek számító Nagy Istvánt győzte le magabiztosan.
Tamás Sándor: kellett az MPP-nek az összefogás
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének az elnöke elmondta, a szövetség jobban teljesített a megyében, mint négy évvel ezelőtt, mivel nagyobb létszámban lesznek jelen a képviselő-testületben. A politikus rámutatott, az MPP-nek érdemes volt összefognia a szövetséggel, mert ezáltal három polgármesteri mandátumhoz jutottak, önállóan viszont nem jártak sikerrel. Az eddigi adatok szerint az RMDSZ megőrizheti többségét a megyei tanácsban is, Tamás Sándor pedig újabb tanácselnöki mandátumot szerezhet – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Jakab a hibákról, az elterelésről és a rágalmakról
A hibákról kell beszélni az RMDSZ alulteljesítésével kapcsolatban – ezt mondta csütörtökön, e heti második sajtótájékoztatóján Jakab Áron Csaba, a szövetség udvarhelyi szervezetének alelnöke.
A rosszul sikerült udvarhelyi választások óta nem az RMDSZ széki vezetőinek felelősségvállalásáról szólnak a sajtóban tett nyilatkozatok, hanem vadászat indult azok ellen, akik beszéltek a hibákról – jelentette ki csütörtökön Jakab Áron Csaba. Mint mondta, témaelterelés zajlik, illetve egymásnak ugrasztják a kollégákat a szervezeten belül, rágalmazások folynak, amelynek lesznek jogi következményei.
Jakab szerint az RMDSZ-es tanácsosi listát számára ismeretlenek állították össze, majd a szervezet szabályait megkerülve véglegesítették. A kampányban elkövetett hibákat sorolva kitért arra, hogy ugyanazok gyűjtöttek aláírásokat Arros Orsolya és Buta Levente polgármesterjelölteknek. A régi, RMDSZ-hez hű tanácsosokat nem vonták be a munkába, Arros programfüzete, illetve a plakátok már a kampány előtt elkészültek, míg az önkormányzati képviselőjelölteké csak röviddel a választás napja előtt.
Jakab kijelentette, az RMDSZ széki vezetősége semmibe veszi, lekezeli polgármestereit, tanácsosait. Szerinte ennek a következménye, hogy az értelmiségiek nem szívesen vállalnak politikai szerepet, viszont annál inkább a dróton rángatható, karrierista „érdeklődők”. Jakab ugyanakkor elutasította azt a vádat, hogy gondolkodásának, véleménynyilvánításainak bármi köze lenne Bunta Levente volt polgármester elveihez. Cáfolta, hogy bármilyen hanganyagot is kiszivárogtatott volna az RMDSZ gyűléseiről.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

RMDSZ-párti maradt az erdélyi magyarság
A négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokhoz képest kisebb százalékban, a szavazóképes romániai választópolgárok 48,44 százaléka adta le voksát vasárnap a polgármesterekre és a helyi és megyei önkormányzatok képviselői listájára. A polgármester-választásokat országszerte a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 37,62 százalékkal és 1638 mandátummal, a második helyre szorult Nemzeti Liberális Párt (PNL) részesedése 32,80 százalék 1065 polgármesteri mandátummal. A negyedik helyen az RMDSZ végzett 4,35 százalékkal és 195 polgármesterrel. A helyi és a megyei önkormányzatok listáján szerzett szavazatok alapján az RMDSZ mindkét esetben átlépte az országos öt százalékos küszöbértéket.
A Központi Választási Iroda keddi, 97,99 százalékos feldolgozottság mellett közzétett adatai szerint az RMDSZ 93, az EMNP és az MPP 6-6 mandátumot szerzett a megyei önkormányzati listáin. A helyi tanácsokban az RMDSZ mérlege 2281 tanácsos, az Erdélyi Magyar Néppárt 207, a Magyar Polgári Párt pedig 158 tanácsosi mandátum birtokosa. Az RMDSZ a magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok 88,17 százalékát gyűjtötte be, az EMNP a 8,21 százalékát, míg az MPP a 3,62 százalékát. Az RMDSZ megyei listáira 410 213 szavazat érkezett. Az EMNP és az MPP megyei listáira 38 215, illetve 16 824-an szavaztak. Az RMDSZ 16, az EMNP 7 megyében, az MPP csak Kovászna ésHargita megyében állított megyei listát.
RMDSZ-párti Székelyföld
Hargita megyében Székelyudvarhely kivételével a legtöbb városban papírforma szerinti eredmények születtek. Az RMDSZ-es Ráduly Róbert Kálmán 72 százalékos támogatottsággal úgy tudott újabb mandátumot szerezni Csíkszeredában, hogy még csak meg sem próbált kampányolni. Az sem meglepő, hogy a megyeszékhely tanácsában megőrizte a többségét az RMDSZ: a szövetség 14 önkormányzati képviselőt állíthat, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) listájáról 3 tanácsos jutott be, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt delegálhat.
A csíkszéki településeken Balánbánya kivételével minden községnek magyar polgármestere van. A legnagyobb meglepetést a megyében kétségkívül a harmadik esélyesként induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP által is támogatott Gálfi Árpád győzelme okozta Székelyudvarhelyen. Gálfi maga mögé utasította a korábbi polgármestert, Bunta Leventét és az RMDSZ jelöltjét, Arros Orsolyát is. A tizenkilenc tagú önkormányzati testületben a végleges eredmények szerint az EMNP–MPP választási koalíciónak tizenegy képviselője foglalhat helyet, míg az RMDSZ nyolc tanácsosi mandátumot szerzett. Szentegyházán az EMNP–MPP koalíció jelöltje, Molnár Tibor győzött. Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt megőrizte a városvezetői tisztséget: a legtöbb szavazatot a várost korábban ideiglenesen irányító Nagy Zoltán kapta.
A helyhatósági választások egyértelmű győztese Kovászna megyében is az RMDSZ volt.
A szövetség a megyében 34 polgármesteri mandátumot szerzett, és három további településen – Gelencén, Málnáson és Zabolán – az RMDSZ által is támogatott MPP-s jelölt győzött. Mind a négy magyar többségű város élén RMDSZ-es polgármester áll, és önkormányzati többséget is szereztek. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen polgármesteri mandátumot sem szerzett: elveszítette Maksát, ahol az RMDSZ nyert, és Nagyborosnyót, ahol a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) jelöltje győzött.
A kampányban rendkívül diszkrét Antal Árpád (RMDSZ) ezúttal is simán, a szavazatok 73 százalékát megszerezve újrázott Sepsiszentgyörgyön, legfontosabb kihívója, a néppártos Bálint József csupán 9 százalékot kapott.
Szatmárnémeti siker, váradi vereség
Szatmár megyében a végleges adatok szerint a szavazásra jogosultak 47,82 százaléka vonult urnák elé. A legádázabb küzdelem a megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben zajlott, ahol a szövetség négyévi szünet után magyar polgármester állítását tűzte ki célul Kereskényi Gábor parlamenti képviselő személyében. A végleges adatok szerint Kereskényi a leadott voksok 42 százalékával lett a partiumi város polgármestere, ahol a magyar közösség a lakosság 36 százalékát teszi ki. Az RMDSZ tíz tanácsost juttat be a szatmárnémeti döntéshozó testületbe, és így a tanács legnagyobb frakciója lesz, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 7, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) pedig 3–3 tanácsosi mandátumot szerzett.
Elsöprő győzelmet aratott a szövetség Nagykárolyban is, ahol Kovács Jenő eddigi polgármester a leadott voksok 67,77 százalékát szerezte meg. Emellett Avasújváros, Börvely, Mezőpetri, Érendréd, Hadad, Halmi, Kolcs, Kökényesd, Lázári, Mezőfény, Pusztadaróc, Szatmárhegy, Sárközújlak élén áll RMDSZ-es polgármester, de Egriben, Szatmárpálfalván és Ákoson elvesztette a községvezetői széket. Az MPP Egriben, Kaplonyban, Csomaközön és Mezőteremben szerzett polgármesteri széket.
Az elmúlt két évtized legnagyobb vereségét szenvedte el az RMDSZ Nagyváradon, ennek eredményeként az eddiginél jóval kisebb súllyal bír majd a helyi tanácsban, ahol két magyar tanácsossal lesz kevesebb. Ilie Bolojan eddigi polgármester hatalmas fölénnyel nyerte a versenyt, a PNL-es politikus a voksok 70,95 százalékát szerezte meg, az őt követő Huszár István csupán a szavazatok 13,03 százalékát kapta. Nagyváraddal ellentétben a megyében az RMDSZ-nek nagyjából sikerült megőriznie erejét, az eddigi 24 polgármesterből 23-at sikerült megtartani.
Szilágy megyében Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kraszna, Krémer, Oláhbaksa, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg, Varsolc élén áll majd RMDSZ-es polgármester, míg Szilágynagyfaluban MPP-s támogatással független jelölt nyert. Szintén MPP-s támogatással nyert a szövetség jelöltje a Máramaros megyei Hosszúmezőn. Nagybányán a magyarok jó szereplésének köszönhetően két RMDSZ-es önkormányzati képviselő is lesz a tanácsban.
Jobb eredmény Kolozsváron
Kolozs megyében a végleges adatok szerint a szavazati joggal rendelkező lakosok 44,88 százaléka vonult urnák elé, a megyeszékhelyen ennél kisebb volt a részvétel. Emil Bocot hatalmas szavazatfölénnyel választották ismét elöljárójukká a kolozsváriak, az eddigi polgármester a voksok 69,1 százalékát kapta. Őt Horváth Anna követi.
A helyi tanácsosi lista is nagyobb arányú támogatottságot szerzett, ennek köszönhetően az RMDSZ a jelenlegi négy helyett öt tanácsost juttathat be a döntéshozó testületbe, és jobb alkupozícióból tárgyalhat az eddigi koalíció esetleges fenntartásáról a győztes Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A szövetségnek egyébként a szórványban is sikerült polgármesteri székeket szerezni, Beszterce-Naszód megyében Árpástón, Fehér megyében Torockón és Székelykocsárdon, míg Brassó megyében Apácán, Alsórákoson és Ürmösön van magyar elöljáró.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

De mit vittek ki a dobozokban a városházáról?
Nem kompromittáló iratokat akartak elvinni autóval a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalból pénteken – derült ki, miután az újonnan megválasztott polgármester munkatársai ellenőrizték a dobozokat.
Orbán Balázs, az MPP–EMNP-koalíció tagja lapunknak elmondta, hétfőn foglalta el hivatalát Gálfi Árpád frissen megválasztott polgármester, ekkor ellenőrizték, hogy az önkormányzat alakuló ülése idején milyen iratokat és tárgyakat pakoltak a hivatal tulajdonában lévő Volkswagen Passatba. Mint kiderült, Bunta Levente volt polgármester személyes tárgyai, illetve a tevékenységével kapcsolatos dokumentumok fénymásolatai voltak az autóban.
„Nem tartalmazott semmi olyat, amit ne vihetett volna el” – fogalmazott Orbán. A politikus szerint csak azért merült fel a gyanúja, hogy bizonyos iratok eltüntetése van folyamatban, mert bár a leköszönt elöljárónak három hete volt hasonló ügyei rendezésére, mégis az önkormányzati testületi tagok beiktatásának időpontját választotta ezek elintézésére.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Bemutatták a Székelyföld története című monográfiát Budapesten
Bemutatták a Székelyföld története című, hiánypótló háromkötetes monográfiát kedden Budapesten. A tudományos munka első kötete a kezdetektől 1562-ig, a második az 1562-től 1867-ig, a harmadik az 1867-től 1989-ig tartó időszakot ismerteti – mondta el Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Kiemelte: olyan, a nagyközönségnek is szóló munkát akartak létrehozni, amely tudományos igénnyel, megalapozottan szól a régióról és népéről. Mint mondta, terveik között szerepel a monográfia rövidített, angol nyelvű fordításának elkészítése is.
Fodor Pál emlékeztetett arra, hogy Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere 2012-ben látogatta meg a magyar történettudomány fontos műhelyeit, így többek között az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Levéltárat és az Országos Széchényi Könyvtárt azzal az ötlettel, hogy az Erdély története mintájára hozzanak létre egy művet a Székelyföld történetéről. Székelyudvarhelyen 2012. március 15-én gyűlt össze a szerkesztőbizottság Egyed Ákos, az MTA külső tagjának a vezetésével.
A több mint húsz szerző munkáját 2200 oldalon összegző műről Zsoldos Attila történész elmondta: a könyv legnagyobb erénye, hogy nem bocsátkozik találgatásokba, számot vet a jelenlegi tudás határaival és nagyon szilárd, biztos útmutatást ad a további kutatásokhoz a szakembereknek és az érdeklődő olvasóknak egyaránt. Horn Ildikó történész elmondta, a második kötet két nagy részben ismerteti az 1562-től 1867-ig tartó időszakot mintegy 700 oldalon, a székely társadalom bemutatásától az alkotmány változásain és a mentalitás történetén keresztül a polgárosodásig. Az 1848-49-es forradalom történetével a mű 100 oldalon foglalkozik.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, valamint a Haáz Rezső Múzeum közös kiadásában megjelent könyvben nagy és új, eddig kevéssé ismert képanyag, valamint informatív térképek is láthatók. Borhi László történész azt hangsúlyozta, hogy ez a kiadvány a magyar történetírás kiemelkedő produktuma az utóbbi évtizedekben. Olvasmányos, stílusa egységes, a tudományosság rovására mégsem tesz kompromisszumokat.
Krónika (Kolozsvár)

Monumentális kiadvány készült a Székelyföld történetéről
Mítoszok, tévhitek, téves történeti elképzelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatok, valamint értékelő, elemző megközelítés. Ez a lényege a most megjelent Székelyföld története című háromkötetes történettudományi műnek. A nagymonográfia 22 szerző összefogásával készült; közérthető stílusával a szakemberek mellett a székelység iránt érdeklődő nagyközönséget szándékozik megszólítani. A munka egyik társkiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja.
Az erdélyi magyarság, azon belül pedig a szorosan vett Székelyföld múltja nem csupán a történészszakma és más társadalomtudományok számára kiemelkedően érdekes. Az 1986-ban megjelent, a jelen kötethez hasonlóan ugyancsak háromkötetes Erdély története a maga idejében komoly visszhangot váltott ki mind szakmai körökben, mind pedig a nagyközönség soraiban.
Ennek nyomdokain jelen kiadvány szerzőinek és szerkesztőinek szándéka elsődlegesen az volt, hogy a mítoszok, az elterjedt tévhitek, téves történeti elképzelések, továbbá a mindenkori politikai törekvéseket legitimálni szándékozó értékelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatokra, valamint a leíró jelleg helyett az értékelő, elemző megközelítésre helyezzék a hangsúlyt. A történészek munkáját megnehezítette a forrásanyagok – főleg a székelység korai történeti időszakára jellemző – hiányos, töredékes volta. Az ezekben rejlő információk kibontása eltérő értelmezéseket eredményezett, amelyek – a kutatás szabadsága jegyében – a kötetben egyaránt helyet kaptak. Ugyanakkor az egyértelműen a legendák körébe sorolandó, szélsőséges értelmezések természetszerűleg kimAradtak.
Hogyan született meg a Székelyföld története?
Mivel 1986 óta több évtized telt el, és ez az időszak magába foglalta a rendszerváltás folyamatát is, egy új székely történet megírásának igénye mind sürgetőbbé vált. Végül 2008-ban vetette fel Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere egy, az új kutatási eredményeket összegző kiadvány ötletét, amelynek nyomán, sok egyeztetést követően, 2011-ben a munka tényleges előkészítése is elkezdődött. Ezt az a szakmai bizottság koordinálta, amely később szerkesztőbizottságként az elkészült köteteket is jegyezte, élén Egyed Ákos történésszel, az MTA külső tagjával. Kutatók, egyetemi oktatók és a Székelyföldi múzeumok szakemberei fogtak össze; a 22 szerző munkáját a szerkesztőbizottság, a Haáz Rezső Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja koordinálta, a kiadást pedig az Erdélyi Múzeum- Egyesület segítette.
A most megjelent háromkötetes, több mint 2200 oldalas munka hangsúlyosan kezeli azt a tényt, hogy a téma tudományos megközelítése messze túlmutat a kutatói érdeklődésen. Az első kötet a kezdetektől az 1562. évi székely felkelésig tárgyalja a régió történetét. Az írott források hiánya miatt e kötet a régészeti és az építészettörténeti kutatások fokozott mértékű felhasználásával készült. A második kötet az Erdélyi Fejedelemség korától 1867-ig, tehát Erdély és Magyarország uniójáig dolgozza fel a Székelyföldi viszonyokat. A harmadik pedig az 1990. májusi parlamenti választásokig foglalja össze a Székelyföldnek tekintett terület történetét.
A mítoszokat tisztelő, de azokat a történelemtől élesen elválasztó, a múltat is magába foglaló helyes önismeret kulcsszerepet kaphat egy sokat próbált közösség szellemi összetartozásának megőrzésében. Ennek szellemében a címválasztás nem teszi kétségessé, hogy jelen munka egy sajátos jogállású népesség régióját, annak sajátos arculatú közösségi és intézményesülési viszonyait mutatja be oly módon, hogy a szerzők a helyi történéseket, a lokális ismereteket a tágabb erdélyi, magyarországi/romániai, de az ezeken is túlmutató nemzetközi folyamatok kontextusában tárgyalják. A háromkötetes mű így alapvetően azon intézmények, viszonyok, külső és belső folyamatok gazdag múltjának ismertetését tűzte ki célul, amelyek a székelyek földjét Székelyfölddé tették, illetve azt – változó keretek között ugyan – máig fenntartották.
Egy nagyon sajátos régió
Székelyföld a középkorban a Magyar Királyság része volt. A Mohács utáni országszakadás idején viszont az önállóvá váló Erdélyi Fejedelemség államalkotó rendi nemzetei közé került, majd a fejedelemség megszűnése után a Habsburg uralkodók jogán csatolták ismét az ország egészéhez. Az Osztrák– Magyar Monarchia bukását követően, a 20. század elején Romániához került, amint az közismert, majd 1940–1944 között, néhány falut leszámítva, újból Magyarországhoz tartozott.
Fontos kiemelni, hogy a Székelyföld fogalma, valamint területi kiterjedése szükségszerűen változott az Árpád-kori dél-erdélyi szállásterületektől az 1330-as évek egyházi közigazgatásán át a 16. századi Erdélyi Fejedelemségig, amikor a székely székek területe más volt, mint pl. a 18. század végi, 19. századi régió. Az 1876. évi megyerendszer, az egységességet szem előtt tartó, modernizáló közigazgatás, de főleg az 1918. évi és az 1940. évi impériumváltás után Aranyosszék így már csak a "történeti Székelyföld" része volt. Az 1950-es évektől a "jelenkori Székelyföld" alatt a Magyar Autonóm Tartományt, az utóbbi évtizedekben pedig valójában immár főként Hargita és Kovászna megyét értik.
Van még elvégzendő kutatói feladat
A szerzők tehát a fent felvázolt irányvonalak mentén Székelyföld történetét az újabb kutatási eredményeket összegezve, ugyanakkor a még bőséggel adódó további elvégzendő feladatokat szem előtt tartva mutatják be. Az alapkutatások jelen pontján nem adható még minden kérdésre részletes válasz. Vagy azért, mert nem állnak rendelkezésre releváns forrásadatok, vagy azért, mert egyszerűen komoly kutatómunka vár még a történészekre. Ezzel együtt a szintetizáló kötet szerzői részben saját, részben más kutatók által folytatott forrásfeltárásra és kutatásra támaszkodhattak, és támaszkodtak is. Ezt egészítették ki a célzott kutatások, például a két világháború közötti közigazgatatás esetében.
A Székelyföld története nyilván különösen érdekes a Székelyföldön élőknek, de tudott, hogy a térség története jóval szélesebb körű érdeklődésre tart számot. Ám az érdeklődők kérdéseikre a meglevő, de régebbi szakirodalomból és a hiedelmek egyvelegéből gyakran töredékes választ kapnak csupán.
Mint látható, a rendszerváltás utáni szabadabb légkör lehetőséget teremtett az érdemi kutatómunka megújulására: a könyvtárak, a levéltárak és a különféle közgyűjtemények nyitottabbak lettek, új kutatási módszerek terjedtek el, és felnőtt egy új szakembergárda is. A régebbi, gyakran már elavultnak tekinthető munkák sokszor szinte hozzáférhetetlenek, a történeti forrásokat pedig eredeti nyelvükön nagyon kevesek képesek olvasni és főleg értelmezni. A modern, valóban tudományos munkák hiányának is köszönhető, hogy sok tudománytalan téveszme kering szabadon. Mindezeket figyelembe véve aligha kétséges, hogy hiánypótló alapmunka született meg.
A Székelyföld története I–III. című nagymonográfia az MTA BTK, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közös kiadványa. Szerkesztette a szerkesztőbizottság: Egyed Ákos (elnök), Bárdi Nándor, Hermann Gusztáv Mihály, Kolumbán Zsuzsánna (titkár), Oborni Teréz, Pál Judit, Reisz T. Csaba (olvasószerkesztő). A három kötet ára 13.500 forint, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Megvásárolható a 2016. július 5-én nyíló Penna Bölcsész Könyvesboltban, az MTA BTK új könyvesboltjában (1053 Budapest, Magyar utca 40., munkanapokon 13 és 17 óra között).
Népújság (Marosvásárhely

Míves Emberek Sokadalma – politikán felüli, támogatásra érdemes
Tizenöt napirendi pontot vitat meg az újonnan megalakult Székelyudvarhelyi képviselő-testület a pénteki, első rendes havi ülésén. Egyebek közt a szejkei strand belépőjének értékéről, két tanintézmény székhelyének béréről, illetve a Míves Emberek Sokadalmának támogatásáról is dönt majd a testület.
A napirendi pontokról szerdán Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt koalíciójának önkormányzati frakcióvezetője és Orbán Balázs, az MPP–EMNP-koalíció frakcióvezető-helyettese tartott sajtótájékoztatót.
Az első két napirendi pont a katolikus egyház ingatlanjában működő Tamási Áron Gimnázium, valamint a református egyház épületében működő Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium éves bérleti díjának növelésére vonatkozik. Erre az évre a törvény által megengedett legnagyobb összeget, 280 ezer lejes bérleti díjat terjesztett elő a szakbizottság, ami Jakab Attila szerint sokkal nagyobb a korábbiaknál. Az összeget a két egyház az ingatlanok feljavítására fordíthatja. Orbán szerint a bérleti díj növelését már márciusban is javasolták, ám az akkori polgármester, Bunta Levente visszavonta ezt. A harmadik napirendi pontban előterjesztett határozattervezet egy, a Szászok táborában található, 2709 négyzetméteres területtel kapcsolatos, melyről tulajdonosai lemondanának a város javára. Orbán elmondta, gondok vannak a város köz- és magántulajdonába leadott ingóságok leltározásával, ezért prioritás lesz ezek rendezése. A pénteki tanácsülésen egy régen államosított beltelek tulajdonjogának megállapítására is javaslatot tesznek. Jakab Attila elmondta, a rendszerváltás előtt sok ház eladásakor az állam tulajdonába került a ház alatti terület, amiről sokan nem is vettek tudomást, ez manapság hagyatéki eljárásokkor, házak eladásakor derül ki. Hozzátette, nincs nyilvántartás arról, hány ilyen eset van a városban, ezért azt javasolja az ingatlantulajdonosoknak, hogy nézzék át irataikat.
Idéntől ismét a város vette át a szejkei strand működtetését, ezért a negyedik napirendi pont az itteni jegyárak meghatározásáról szól. Bár erre vonatkozóan már érkezett egy előterjesztés a helyi adók és illetékek, illetve a vagyongazdálkodási osztálytól, miszerint a belépők értéke legyen azonos a városi strand jegyáraival, a frakció szerint egyebek közt a távolság és a strandkörülmények miatt a Szejkén alacsonyabbak kell legyenek az árak. Míg a városi strandon gyerekeknek hat, felnőtteknek pedig tíz lejbe kerül a belépő, ők azt szeretnék, hogy a szejkei strandon az egész napos jegyért négy lejt fizessenek a gyerekek és hetet a felnőttek, délután négy után pedig két, illetve négy lejt.
A Cekend-bejáratnál, illetve a Csereháton megüresedett ifjúsági és szociális lakásokba beköltözni szándékozó igénylők ügyében is döntenek pénteken a tanácsosok, valamint a város tulajdonában lévő erdőkből kitermelt fa nyilvános árverésen történő értékesítéséhez szükséges kiindulási árat is meghatározzák. Átminősítenék ugyanakkor az Udvarhely Néptáncműhely egyik be nem töltött táncosi állását, hogy pályakezdő táncos is jelentkezhessen a munkakörbe. Az Urbana Rt. részvényeseit képviselő közgyűlés összetételéről is döntenek, hét tagot választanak meg erre pénteken a képviselők közül.
Az utolsó napirendi pont arról szól, hogy a július 29–31. között tartandó 16. Míves Emberek Sokadalma rendezvény társszervezőjeként az önkormányzat fele-fele arányban osztozna a költségeken az Artera Alapítvánnyal, 30 ezer lejes keretösszeggel. „Függetlenül attól, hogy milyen színekben van jelen az Artera Alapítvány vezetője az önkormányzatban, az érték és a munka, amit megvalósítanak, támogatásra érdemes” – fűzte hozzá a frakcióvezető.
Veres Réka |
Székelyhon.ro

Kettős beszédet folytat az udvarhelyi ortodox pópa?
Sok székely támogatásával sikerült minden, amit Udvarhelyen elért – véli Pavel Puiu, a Székelyudvarhelyi ortodox egyház papja. Nemrégiben egy interjút készített vele egy országos hetilap, amelyben egyebek közt az jelent meg, hogy az udvarhelyi ortodox egyházat Vitéz Mihály vajda alapította, hogy lánya kényszerből tanult meg magyarul, és feleségét is arra kényszerítették alkalmazásakor, hogy magyarul vizsgázzon az asszisztensnői állásra.
Romokban állt érkezésekor az egyház épülete, ám most már zsúfolásig megtelik románokkal és székelyekkel az udvarhelyi ortodox templom – nyilatkozta nemrégiben Pavel Puiu Székelyudvarhelyi ortodox pap a Formula AS országos hetilapban megjelent interjúban.
„Nem állunk jól egyáltalán” – válaszolja arra a kérdésre, hogy hány román van Udvarhelyen. „A város lakosságának két százalékát tesszük ki, de valójában kevesebben vagyunk. Amikor a feleségem megszülte a fiamat, körülbelül ezren voltunk románok, most legfeljebb 700–800-an. Köztük vannak azok, akik valóban részesei a román közösségnek és egyháznak, a nemzeti ünnepekkor tartott rendezvényekre, valamint a román közösség összejöveteleire eljönnek, és vannak azok, akiket nem érdekel semmi, sőt elmagyarosodtak. Utóbbiakat már nem is tartom románoknak, mert elszakadtak mindentől, ami román, még nevüket is megváltoztatták, hogy magyarosodjanak: Antonból Antál lett. Nem önmaguktól, hanem a feleség vagy férj kérésére tették.
Ezelőtt néhány évvel egy román férfit, aki katona volt, a feleség pedig udvarhelyi székely asszony, egy itteni faluban temettük, ahol csak a kántor meg én voltunk románok; úgy néztek ránk, mint a John Wayne-filmekben, senki sem tudta, mi történik, mert az ortodox temetési szertartás különleges. (…) Ilyen ritmusban Udvarhely valószínűleg az egyetlen százszázalékosan magyar város lesz Romániában. Tizenhét éve vagyok itt pap, de nagyon kevés román jött, viszont nagyon sokan mentek el” – nyilatkozta Pavel Puiu a hetilapnak.
„Van egy román iskolánk, amelyhez nagyon ragaszkodunk, mert bármikor megszűnhet. Most majdnem háromszáz diákunk van, de alig húsz százalékuk udvarhelyi, a többi más településről származik. Vannak román gyerekek, de magyarok is. Sok vállalkozó – akinek volt kis esze – arra gondolt, hogy román nyelv nélkül nincs jövője gyerekének, rájöttek, hogy a román iskola kiindulási pont lehet az életükben, ezért hozták hozzánk” – fogalmazott.
Most se értik, hogy a román a hivatalos nyelv
„Szegény románok, megszokták az itteni nehézségeket. Ide sodorta őket az élet, és kénytelenek voltak alkalmazkodni” – válaszolja arra a kérdésre, miként élnek a románok egy magyar közösségben. „Sokan kénytelenek voltak megtanulni magyarul. Amikor ide jöttem, még román nyelvű óvoda sem volt igazán. Egy román csoport volt, ahol a gyerekek nyolcvan százaléka magyar volt. A lányom erőszakkal tanult meg magyarul, nem volt más választása. Az összes gyerekem tud magyarul, ami nem rossz, de jobb lett volna, ha szívvel-lélekkel, nem kényszerből tanulnak meg magyarul. A feleségemet 2001-ben alkalmazták a kórházba, magyarul kellett vizsgáznia. Most ért magyarul, de az elején nagyon nehéz volt. Mindenki csodálkozott, hogy csak románul tud. Lehet, abban az időben nem tudták, hogy a hivatalos nyelv az országban a román. Még most se igazán értik ezt. Egyes székelyek, szegények, nem is akarják megérteni. Mi mást érezzek irántuk, mint szánalmat?” – olvasható a Formula AS-nak adott interjúban. „Igazi hátrány, hogy a székelyek nem tudnak románul. Egyesek makacsságból nem tanulnak meg románul, mások pedig képtelenek. Nehezen tudom ezt megérteni. (…) Nem kényszerít senki, hogy légy ortodox vagy a szíved fölött hordd a román trikolórt, de ameddig ennek az országnak a személyijével rendelkezel, ameddig édesanyád, nagymamád nyugdíja Bukarestből érkezik, addig nem káromolhatod, és képes kell lenned értekezni másokkal az ország nyelvén” – hangzik el Puiu véleménye a cikkben.
A leggyengébb láncszem az állam
„Nem a székelyek nehezítik az életünket, hanem vezető politikusaik vérében van a diverzió keltése” – mondta Pavel Puiu a román nyelvű lapnak. „Az egyszerű, hétköznapi magyar egészséges, normális ember. Ám a forradalom utáni 25 év alatt folyamatosan mérgezték őket olyan propagandával, amely mindig rossz fénybe helyezte a románokat, ami már zsigereikké vált. Ez a szélsőséges nacionalizmus nagy szegénységbe sodorta őket. Kilencventől mostanáig az RMDSZ kormányon vagy a kormány árnyékában volt, ezalatt Hargita és Kovászna megye lett a legszegényebb Erdélyben, és együtt alkotják a legszegényebb romániai térséget. (…) Ha ez a két megye határmenti lenne, akkor még azt is mondhatnám, hogy céljuk elszakadni Romániától, majd Magyarországhoz csatlakozni, de itt, az ország szívében képtelenek erre. Az úgynevezett székely autonómiával is csak szavazatokat nyertek. Szerintem a magyarok is ráébredtek időközben, hogy a rendszerváltás óta a szélsőséges nacionalizmust csaliként használták. Példa erre, hogy a helyi választásokon is csökkent az RMDSZ-voksok száma” – mondja.
„Nem tudom megmagyarázni semmiképp a Bukaresti hatóságok érdektelenségét. Traian Băsescu volt az egyetlen, aki a magyarok szemébe mondta, hogy addig nem kapnak autonómiát, amíg ő az elnök, de tett is ezért a térségért, amiért a magyarok szerették és támogatták. Ám a többi Bukaresti politikus csak a táj szépségeit nézte meg és vadászott. Egyik sem kopogott be hozzám vagy a román közösséghez. A magyarokat sem keresték meg, őket is és minket is átvertek a politikai vezetők. Hargita és Kovászna megyében a leggyengébb láncszem a román állam” – olvasható az interjúban.
A székely hívekre pénzügyileg is támaszkodtam
„Vasárnap a románok járnak istentiszteletre, de hétközben sok székely keres meg. Sokan faluról jönnek (…), többféle felekezetűek, hiszen sem a protestánsoknál, sem a katolikusoknál nem létezik lelket simogató, feloldozó ima” – nyilatkozta. „Ez is egy túlélési forma volt, pénzügyileg is, székely híveimre is támaszkodtam, hiszen fizetésem elég gyenge, még fele sem egy tanári fizetésnek; fele a parókiától van, fele pedig az államtól” – magyarázta, hozzátéve, hogy néhány éve még misszionárius papi fizetése volt, ám ma már nem. „Korábban duplán fizetett állami fizetésem volt, hiszen Székelyföld hátrányos helyzetű térség, de néhány éve visszavonták ezt az alapot” – tette hozzá.
Nem volt más választás, megtanultunk magyarul
Az Udvarhelyi Híradó megkeresésére, az udvarhelyi ortodox pap elmondta, úgy érzi, a vele készített interjúban gondolatait szélsőségesre fogalmazta át a hetilap munkatársa. „Az interjú készítője félreérthette, hogy Vitéz Mihály vajda alapította az udvarhelyi ortodox templomot, ugyanis valójában a vajda egyik kapitánya alapította a krónikák szerint” – reagált Pavel Puiu. Kérdésünkre elmondta, az első ortodox templomot 1600-ban alapították Udvarhelyen, ami az egykori Botos utcában lehetett. A lelkész pontosabb információkat is ígért az egyházalapításról a későbbiekben. Amikor mi kérdeztük arról, hogy lánya tényleg erőszakkal tanult-e meg magyarul, Puiu ismét azt válaszolta: félreérthette az interjú készítője a válaszát. „Amikor 1999-ben Székelyudvarhelyre jöttem, nem létezett román óvoda a városban. Nem erőszakkal kellett megtanulnia magyarul, hanem szükségből, hiszen nem volt más választása. Kénytelenek voltunk megtanulni magyarul. Ami nem rossz, nem is vagyok ellene” – mondta lapunknak. „Feleségemet először magyarul akarták vizsgáztatni, amikor a városi kórház egyik asszisztensnői állására pályázott, de amikor tisztázódott, hogy nem tud magyarul, románul vizsgázott” – folytatta.
„Több székely barátom van, mint román”
„Annyi ideje élek Udvarhelyen, hogy több székely barátom van, mint román. Sok székelyen segítettem, nem szeretem a szélsőséges nacionalizmust. Nem volt mindig rózsás a helyzet, olyan alkalom is volt, hogy elém állt két idősebb férfi, akik azt mondták, nincs mit keresnem itt, ez nem román város, távozzak. Ezek alapján viszont nem kéne általánosítani” – mondta lapunknak. „Sok székely támogatásával sikerült minden, amit Udvarhelyen tettem és elértem. Sok barátom van: Borbáth, Boros, Verestóy szenátor úr is sokat segített, utóbbival mai napig jól egyezek. Nagyon jó volt a kommunikáció a helyi önkormányzat és az ortodox egyház között, jó kapcsolatom volt Szász Jenővel, Bunta Leventével is. Olyan emberekkel vagyok barát, akik voltak a templomban, akik nem láttak bennem ellenséget, és én sem bennük.”
Hátrányos helyzetben a Székelyföldi ortodox templomok
„Nincs semmi bajom a székelyekkel, a román állam szomorít el. Hargita a sor végén kullog, itt vannak a legalacsonyabb fizetések, a legkevesebb befektetés az országban, ez a térség megérné, hogy gazdagabb legyen” – véli Puiu. Azt, hogy az ortodox egyház szent szinódusa miért tartja számon Hargita és Kovászna megyét hátrányos helyzetű területként, Pavel Puiu azzal magyarázta, hogy alacsonyabb az itteni ortodox hívek száma, mint más megyékben. „Míg például a buzău-i templomban vasárnaponként háromszázan vannak jelen, itt legfeljebb húsvétkor gyűlnek össze annyian a templomban.” Azt is elmondta, hogy ez a papi fizetésre is kihat. „Egy ortodox pap fizetése két részből áll: az egyik fele az államtól jön, amiből levonják az adókat is, a másik felét viszont saját forrásokból kell előteremteni. Utóbbi azon egyházi szolgáltatások eredménye, amelyeket a templomban végzünk: házasságkötések, keresztelők, temetések. Én évente egy temetést és két keresztelőt tartok, így saját forrásból nem igazán tudom fedezni a fizetésemet” – magyarázta.
Szerinte a különböző politikai doktrínák, az autonómiakövetelés befolyásolta negatívan az egyszerű nép felfogását. Mint elmondta, az udvarhelyi ortodox közösséget alkotó száz család közül sok a vegyes, akik békésen élnek. „Mindkét fél szélsőséges nacionalistái és sovinisztái fűtik az ellenségeskedést. Nem azért vagyok annyi éve Udvarhelyen, hogy háborút szítsak a magyarok és románok között” – hangsúlyozta.
Egyházalapítás a történészek szerint
Az ortodox egyház udvarhelyi megjelenésével kapcsolatban helyi történészt is megkérdeztünk, aki nem tud arról, hogy Vitéz Mihály vajda, netán kapitánya valaha is templomot alapított volna Udvarhelyen. Kápolnási Zsolt történész szerint az első román templomot Mihály vajda uralkodása után száz évvel építették Udvarhelyen, bizonyos Görög András kezdeményezésére, aki nem ortodox, hanem görög katolikus egyházat alapított. A történész állítja, Vitéz Mihály sosem járt Udvarhelyen, egyébként is csak negatív hatása volt Székelyudvarhelyre az uralkodása idején született, régiónkat érintő döntéseknek.
„A múlt századnak vége fele származott volt ide egy Görög András nevű görög vallású ember, aki a Botos utcában, az alsó végén jószágot szerezvén, arra a maga vallásának kedvéért egy kis templomot építtetett, és testamentumban a jószággal együtt ugyanazon valláson levő oláhoknak hagyta, ahova pap szállván bé, a város köről való oláhoknak itten kezdették megyéjéket tartani. Hanem 1759-dik esztendőben hitegető híres Sofroniusnak követjei ide is elérkezvén, arra vették az ezen megyéhez tartozó oláhokot, hogy az említett esztendőben nagy lármával a papot a házból kihányják” – írja Szeles János az 1898-ban megjelent Székely-Udvarhely története című munkában.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Felhagy a megyei tanács elleni pereskedéssel az udvarhelyi városvezetés
Nem kívánja folytatni a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal azt a peres eljárást, amelyet még az előző városvezetés indított a megyei önkormányzat ellen – tájékoztat közleményben Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.
A megyei önkormányzatot szeptember 23-án értesítette erről az udvarhelyi városvezetés, a Hargita megyei törvényszéket pedig már napokkal korábban – térnek ki a közleményben. Borboly Csaba megyeitanács-elnök üdvözli a döntést, remélve, hogy ezzel folytathatják a két hivatal között az előző városvezetés idején megromlott viszony helyreállítását. Ezek után gyakorlatilag elhárult az akadály a közeljövőre tervezett együttműködési megállapodás aláírása elől is – teszik hozzá.
A történet előzménye, hogy Bunta Levente korábbi udvarhelyi polgármester jogi úton kérte Hargita Megye Tanácsa 2016/46-os számú határozatának megsemmisítését, amellyel a megyei tanács 44 ezer lejt utalt ki Székelyudvarhelynek, hogy a Bányai János Szakközépiskolában alakítsanak ki egy műhelyt, ahol ősztől elindulhat a CNC-marógépes szakosztály.
Székelyhon.ro