Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Buja Gergely
9 tétel
2012. november 8.
Statisztikai intézetet alapítanak Székelyföldön
Székelyföldi Statisztikai Intézetet alapítanak – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az eseményen a városvezetőség mellett több szakember is részt vett.
Az intézet elősegítheti a közpolitikák kidolgozását
Az városvezető szerint az intézet szerepe az lesz, hogy bemutassa a térség migrációs és demográfiai változásait, ezek alapján az önkormányzatok meg tervezhetik közpolitikáikat, így befolyásolni tudják az elöregedési, gyermekvállalási és migrációs folyamatokat.
A Székelyföldi Statisztikai Intézetet egy induló nemzetközi pályázat részeként hozzák létre – részletezte Antal Árpád, aki szerint a későbbiekben az önkormányzatok finanszírozzák annak működését.
Sepsiszentgyörgy elöljárója rámutatott: a gazdasági válság nem csak problémát jelent, hanem lehetőséget is teremt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek tudományosan megalapozzák tevékenységüket, és másoknál jobb közpolitikákat dolgoznak ki, így nyertesei lehetnek a települések és régiók versenyének.
Kiss Tamás, a kolozsvári kisebbségkutató intézet demográfiai kutatója a projektindító sajtótájékoztatón rámutatott: a Székelyföldi Statisztikai Intézet feladatai közé tartozik, hogy biztosítsa Székelyföld jelenlétét a statisztikákban, mivel jelenleg ez a térség nem szerepel egységként.
Az intézet majd olyan adatokkal is támogathatják az önkormányzatok munkáját, amelyek felhasználásával megtervezhetik a család, egészségügyi, migrációs, identitásmegőrző politikájukat, de segítséget jelenthetnek az intézménytervezésben és romaintegrációban is.
Székelyföld szerepe felértékelődött
Kiss Tamás rámutatott: az 1992-ős, a 2002-es és a 2011-es népszámlálási adatok arra mutatnak rá, hogy Székelyföldön az országosnál kedvezőbbek a demográfiai viszonyok, Kovászna és Hargita megyékben mérsékeltebb a népességfogyás, mint az ország más térségeiben, illetve gyermekvállalás szempontjából is kedvezőbb a helyzet.
A demográfiai adatok szerint az erdélyi magyarságon körében is felértékelődik Székelyföld szerepe. „1992-ben az erdélyi magyarság 32 százaléka élt Székelyföldön, mára már 38 százaléka lakik ebben a térségben, és az iskolába járó magyar gyerekek többsége is székelyföldi" – részletezte Kiss Tamás.
A tudományos háttér előnyöket jelent
Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára elmondta: amikor létrehozták a kolozsvári kisebbségkutató intézetet az volt a cél, hogy az tudományos tevékenységével szakmai hátteret biztosítson a jogszabályok előkészítéséhez, ez történik most is Székelyföld esetében.
Horváth István, a kolozsvári kisebbségkutató intézet elnöke úgy véli: a projekt lényegében összehozza az akadémiai szférát az önkormányzatokkal, hiszen ha beazonosítják az elvándorlás okait, azokra válaszlépéseket, közpolitikákat lehet kidolgozni.
„Átfogó migrációs kutatás kezdődik egy 3,2 millió eurós projekt keretében, amelyet a Magyarországi Központi Statisztikai Hivatal írt ki, és amelyben 11 európai ország és 28 intézmény vesz részt" - számolt be a sajtótájékoztatón Buja Gergely, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat projektmenedzsere. Értesülése szerit a 30 hónapos futamidejű projektben az országból a kolozsvári kisebbségkutató intézet, Hargita Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata vesz részt. A kutatás során a humánerőforrás, a migrációs és demográfiai viszonyokat próbálják feltárni, előrejelzéseket és adatbázist készítenek.
Maszol.ro
2012. november 9.
Felértékelődő Székelyföld
Tegnap a sepsiszentgyörgyi városházán mutatták be azt a nemzetközi projektet, mely a demográfiai folyamatok, a migráció vizsgálata révén próbál szakmai hátteret nyújtani a hosszú távú közpolitikák megalkotására – közérthetőbben: eme folyamatok elemzésével olyan előrevetítéseket alkotnak, melyekből kiderül, hogy például harminc év múlva hány bölcsődei helyre lesz szüksége Sepsiszentgyörgynek. És ami talán ennél is nagyobb haszon az erdélyi magyarság számára: olyan stratégiák kidolgozásához szolgáltat támpontokat, melyek révén megállítható a népességfogyatkozás.
A programban 11 ország 28 intézménye vesz részt, irányítását a Magyar Központi Statisztikai Hivatal végzi, romániai partner a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI), Hargita Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata, összköltségvetése három és egynegyed millió euró, kivitelezésére pedig harminc hónap áll rendelkezésre – ismertette a számadatokat Buja Gergely szociológus, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat projektvezetője. Horváth István, az NKI elnöke a hivatalos nevén A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában (rövidítése SEEMIG) projekt megszületésének körülményeit ismertette, Markó Attila államtitkár az NKI egykori létrehozatalának szükségességéről beszélt. Antal Árpád polgármester – távolabbról közelítve a témához – kiemelte, a gazdasági válság nemcsak gondot, de lehetőséget is jelenthet, ebben a versenyben, aki jobban megalapozza tevékenységét, jobban tud előzni, mert amikor dübörög a gazdaság, a nagyvárosok elhúznak: a demográfiai folyamatokat figyelembe véve, ha okos közpolitikát építünk e kisvárosra, akár Brassót is meg tudjuk előzni válság idején – mondta. A politikum, a gazdasági vezetők, választott tisztségviselők állandóan pillanatképeket készítenek a társadalomról, de a folyamatok ismerete nélkül ezek mit sem érnek, ugyanakkor különféle programokkal befolyásolni is lehet e folyamatokat – tette hozzá. A SEEMIG-projekt konkrét hozadékaként egy székelyföldi statisztikai intézet létrehozását nevesítette, mely évente követné Székelyföld demográfiai helyzetét, megvilágítaná azokat a folyamatokat, melyek a gazdasági tervezéshez fontosak. Kiss Tamás demográfus, az NKI kutatója a demográfiai és migrációs folyamatok erdélyi és romániai összehasonlítása révén kimutatta Székelyföld felértékelődő szerepét a magyarság számára. Példaként említette, míg 1992-ben a romániai magyarság 33 százaléka élt Székelyföldön, a 2012-es népszámlálás adatai szerint ez az arány 38 százalékos. A tömbmagyarság ugyanakkor lehetővé teszi regionális szinten a magyar közpolitika kialakítását, olyan programok kidolgozását, melyek a magyar közösség reprodukciójának szolgálatába állíthatóak, és ismertette a különböző politikai szereplők (önkormányzat, kormány) mozgásterét a népesedés- és migrációpolitikában. A projekt hasznát – az említett székelyföldi statisztikai adatszolgáltatás mellett – a népesség-előreszámítás kérdésének kezelésében, illetve a közpolitikák alakításában látja. A júniusban indított projekt az előtanulmányok elkészítésével folytatódik, konkrét cselekvési terveket jövő őszre dolgoznak ki.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. november 19.
Tíz százalékkal csökkent Sepsiszentgyörgy lakossága
A fiatalok többsége tanulmányai elvégzése után külföldön keresne megélhetést és az ország migránsainak 71 százaléka a 20-49 évesek közül kerül ki. Ezek a tendenciák azonban a jelentősen hozzájárulnak a népesség elöregedéséhez, s ráadásul a folyamatot a csökkenő gyermekvállalási kedv is fokozza – derült ki 11 ország és 18 intézmény bevonásával működtetett SEEMIG projekt kedden, Sepsiszentgyörgyön ismertetett felméréseiből.
Nem csupán a munkaerő-piaci viszonyokra van hatással az elvándorlás, hanem konkrétan a társadalom elöregedésére is. Jelenleg Románia a második legnagyobb kibocsátó ország, Lengyelország után innen vándorolnak el a legtöbben. Egyébként az EU népességének közel hat százaléka nem annak az országnak a határain belül él, melynek állampolgára. Ez mintegy 26 millió, többnyire fiatal személyt jelent, akik nem saját országukban kamatoztatják szaktudásukat és reprodukciós potenciáljukkal – vázolta a helyzetet keddi beszámolójában Buja Gergely, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat munkatársa.
Fontos pontos adatokkal dolgozni, ezért hatékony felmérési stratégiák mentén kutatták az elmúlt harminc hónapban a  délkelet-európai régióban történő migrációs, munkaerő-piaci és demográfiai folyamatokat. Külön kiemelt figyelmet fordítottak kutatásaik során Sepsiszentgyörgyre is.
Komoly eltéréseket mutat a külföldön dolgozó szülők itthon maradt gyermekeiről szóló romániai statisztika, mely 80 ezer ilyen kiskorúról számol be. Ami biztos, hogy a gyerekek egyharmadának mindkét szülője külföldön dolgozik.
Sepsiszentgyörgyön egyébként 624 olyan gyereket tart számon a Kovászna megyei tanfelügyelőség, akinek egy, vagy éppen mindkét szülője külföldön dolgozik. Mivel nem létezik egy egységes országos kimutatás a különböző érintett hatóságok adataiban legtöbb 150 ezer kivándorolt személy szerepel, de számuk több milliós is lehet. Alapvető gond, hogy az EU tagállamai más-más regisztrációs rendszerrel dolgoznak, ráadásul a több állampolgársággal rendelkezők is bonyolítják a pontos adatszerzést – mutatott rá a szakember.
Tény, hogy Románia társadalma öregedik a leggyorsabb iramban az EU-ban, hiszen míg 2002-ben 37,5 év volt az országban lakók átlagéletkora, 2011-re 40,6 év lett. Sepsiszentgyörgyön ez az arány egy kicsivel jobb: az átlagéletkor 2002-ben 35,5 év volt 2011-ben 39,7 év. Nem születik annyi gyermek, mind ahányan meghalnak, ráadásul a fiatal és középkorú a társadalmi rétegek kivándorolnak.
Szakszerű és pontos adatgyűjtésre van szükség – hangsúlyozta Barna Gergő, a kolozsvári kisebbségkutató intézet szociológusa is. A SEEMIG projekt egyik fő célkitűzése önkormányzati szinten a migrációnak a helyi közösségre gyakorolt negatív hatásainak hatékony kezelése volt, mely a közép- és hosszútávú városfejlesztési elképzelésekhez hasznos, megbízható információkat biztosíthat. Ennek érdekében elkészült Sepsiszentgyörgy helyi migrációs stratégiája is.
A Sepsiszentgyörgy lakosságának mozgásáról készített felmérések szerint a megyeszékhely lakossága az utóbbi két népszámlálás között 10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi középiskolák végzősei körében végezett közvélemény-kutatás szerint a most érettségizők hetven százaléka gondolt már az elvándorlásra, és minden második végzős külföldön szeretne dolgozni.
A szakemberek szerint azonban nem csak az itthoni munkahelyek hiánya, hanem ugyanolyan arányban az alacsony fizetések is elvándorlásra késztetik a fiatalokat. Az elmúlt időszakban az önkormányzat számos projektet dolgozott ki a hazatérők számára, illetve a migrációból fakadó társadalmi jelenségek kezelésére – mutatott rá Buja Gergely. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat munkatársának felsorolása szerint a Gyere haza program, a szolgálati lakások építtetése, az oktatási infrastruktúrába való beruházások, a helyi vállalkozások adó-visszaigénylési lehetősége, az ipari park felépítése, a munkahelyteremtés és a sepsinet.ro honlap elindítása is, de a szociális, valamint az identitásőrző kulturális programjaik elindítása is azt a célt szolgálják, hogy élhetőbbé, vonzóbbá tegyék Sepsiszentgyörgyöt az elvágyakozó, elvándorolni készülők és a hazatérni szándékozók  számára is.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro
2014. november 20.
Elkallódhatnak az itthon hagyott gyerekek
Több ezer romániai gyerek nő fel szülő nélkül, mivel egyik vagy mind a két szülő külföldön vállal munkát. Buja Gergely szociológus, a SEEMIG migrációs kutatási program sepsiszentgyörgyi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos adatok szerint Romániában több mint 80 ezer gyereket hagytak magukra a szüleik, amikor az országhatárokon kívül vállaltak munkát.
A valóságban ennél sokkal több gyerek kénytelen nélkülözni édesanyját vagy édesapját, az UNICEF adatai szerint mintegy 350 ezer kiskorú van ebben a helyzetben, egyharmaduknak, tehát több mint százezer gyereknek, mind a két szülője külföldön dolgozik. „Ez a helyzet rengeteget problémát okoz, iskolapszichológusok próbálják ezeknek a gyerekeknek a sorsát egyengetni” – osztotta meg tapasztalatait meg Buja Gergely.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a téma kapcsán elmondta, felmérésük szerint a megyében például 624 iskolás gyerek szülei dolgoznak külföldön, az óvodáskorúakról viszont nem készült hasonló összesítés. A gyerekeket általában a nagyszülőkre, rokonokra bízzák, de például Bodzaforduló környékén az is gyakran előfordul, hogy a szomszédokat kérik meg, hogy néha nézzenek rá a magukra maradt kiskorúakra.
Keresztély Irma szerint általában ezek a gyerekek mindent megkapnak a szüleiktől, de az apa és az anya állandó jelenléte pótolhatatlan, és súlyos lelki problémákat okozhat.
Mint ismeretes, a 2006/219-es kormányrendelet előírja, hogy a szülők kötelesek bejelenteni az önkormányzatnál, ha külföldre mennek dolgozni, és azt is közölniük kell, hogy távollétükben kire hagyják gyerekeiket. A polgármesteri hivatalok ez alapján kiállítanak egy igazolást, amit fel kell mutatniuk a határátkelőnél.
Azonban a törvény nem bünteti ennek az előírásnak az elmulasztását, a határőrök sem kérik a papírt, így a statisztikák sem valósak. A szakértők szerint, a szülői felügyelet hiányában ezeknek a gyerekeknek a sorsa gyakran megpecsételődik, iskolakerülővé válnak, rossz társaságba keverednek.
Tavaly – mint beszámoltunk – a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium diákjai dobtak „mentőövet” a szüleik által magukra hagyott társaiknak, és délutánonként foglalkozásokat szerveztek számukra. A projektvezető iskolapszichológusok szerint a közvélemény figyelmét rá kell irányítani a problémára.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 9.
Apadóban Szentgyörgy
A leggyorsabban öregedő országban élünk
A SEEMIG – a migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában nevű pályázat 8 ország 18 intézménye partnersége révén zajlott a Magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetésével. Romániából a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és Hargita Megye Tanácsa mellett Sepsiszentgyörgy önkormányzata is részt vett az elvándorlási trendek kutatását, az erre vonatkozó statisztikai adatok begyűjtését célzó projektben.
Az összesített adatokból néhány érdekesség Romániára vonatkozóan: itt figyelhető meg az egyik leggyorsabb mértékű népességöregedés a vizsgált országok közül. A külföldön tartózkodó több mint 3 millió állampolgár 71 százaléka 20 és 49 év közötti. A román hatóságok szerint 80 ezer hátrahagyott gyerek él az országban, az UNICEF becslése szerint viszont 350 ezer kiskorút hagytak otthon, egyharmadukat mindkét szülő.
Buja Gergely, a városháza pályázatíró munkatársa szerint Sepsiszentgyörgyön is gondot jelent a standardizált, aktuális statisztikai adatok hozzáférésének korlátozása.
A rendszerváltást követő periódusban Románia lakossága 4,9, Kovászna megyéé 4,6, viszont a megyeközponté 10 százalékkal csökkent! Az ezredforduló után a migráció tovább erősödött, 2002 és 2011 között az ország lakossága 7,2 százalékkal csökkent, Háromszéken 5,5, míg Sepsiszentgyörgy lakossága 9 százalékkal esett vissza.
Ha változik a helyzet, akkor a megyeszékhelynek a jól képzett, szakképesített fiatal vagy középkorú munkaerő hiányával kell szembenéznie a következő években. Ahhoz, hogy ez pozitív irányba változzon, gyermekvállalást ösztönző programok, munkahelyek, gazdasági fejlődés, átfogó tanügyi reformok kellenének, és az egészségügyi ellátás minőségén is szükség javítani.
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2015. április 24.
Különleges nyitókoncert a Szent György Napokon
Kezdetét veszi Erdély egyik legnépszerűbb városnapi rendezvénysorozata, a Szent György Napok – a város már díszbe öltözve, színes sárkányos zászlókkal készen áll a kultúrheti programokra.
A hagyományos nyitókoncerten a világhírű bukaresti Madrigál kórus lép fel a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király templomban pénteken. A 19.30 órakor kezdődő önálló műsorban a bukaresti kórus helyi diákkórusokkal koncertezik, a bevezetőben pedig a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum 200 fős Campanella gyermekkara énekel Lőfi Gellért vezetésével.
Népszerűsítik a kórusmozgalmat
A sepsiszentgyörgyi Ungureanu Anna vezette bukaresti kórus kettős küldetéssel érkezik a városnapokra: a zenei csemege mellett a Cantus Mundi országos programot is népszerűsítik, amelynek célja minél több gyereket bevonni a kórusmozgalomba.
Az állami támogatást élvező program civil kezdeményezésből intézménnyé alakult: kórusok megalakulását szorgalmazza, a meglevőket pedig fellépési lehetőségekkel, kottákkal, képzéssel segíti.
A kultúrheti programok keretében öt színházi előadást és nyolc zenei produkciót tekinthetnek meg az érdeklődők. Szombaton a magyarországi Havasi Balázs zongorista mutatja be a Munkácsy Mihály műveiből ihletődött Ecset és zongora című tizenkét zeneművét, ezt követően a Saint George Jazz Night koncertsorozatra kerül sor.
Vasárnap a gyergyószentmiklósi Figura mutatkozik be Mi lett a nővel című „férfimesével”, a városi művelődési házban pedig három román filmet vetítenek. Hétfőn a temesvári Csiky Gergely Színház Gardénia című előadását és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Háztűznéző című darabját láthatják a nézők. Kedden Opra Mónika énekes a brassói szimfonikusok kíséretében sanzonokat ad elő, szintén kedden a helyi Mácsafej zenekar koncertezik.
Kulturális hét és koncertek
Szerdán az unitárius templomban Rákász Gergely, Magyarország legfiatalabb koncertorgonistája lép fel, majd Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai-díjas színésznő koncertezik a színház nagytermében. A kulturális hét utolsó napján, csütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera Valahol Európában című musicaljét, a Kolozsvári Állami Magyar Színház pedig Aki elzárja az éjszakát című előadását mutatja be.
A május elsején kezdődő szabadtéri rendezvényen 13 együttes, köztük négy helyi lép fel: a Százlábú és Százlábacskák néptáncegyüttes, a Mercedes Band, a 3Sud Est, a The Sweet Life Society, Péter Szabó Szilvia, a Selfish Murphy, Tóth Gabi, a Uriah Heep, Anna and the Barbies, a Heveder, a Budapest Bár, Ştefan Bănică Jr., majd Zorán fellépésével zárul a városnapi koncertsorozat.
A 3 Sud Est zenekarnak Vancouverből kellett volna Romániába utaznia, ám nem sikerült jegyet váltaniuk egy repülőgépjáratra sem, amellyel a május 1-jén 19.30-tól kezdődő sepsiszentgyörgyi eseményre érhettek volna. Így a késő esti Péter Szabó Szilvia és zenekara koncertje 19.30-tól lesz látható-hallható, míg a popzenét játszó román együttes 23.30-kor lép színpadra.
A városnapok programfüzetét szerdától lehet megvásárolni. Ára öt lej, és valamennyi rendezvény helyszínén, a Városimázs Irodában, a H-Press terjesztőinél, valamint a mozgóárusoknál is hozzá lehet jutni. A füzet helyszíntérképet és tombolajegyet is tartalmaz.
A 2015-ös Szent György Napok során a nyeremények értéke ötezer euró. A főtámogató az elmúlt évekhez hasonlóan ismét a Sun Travel utazási iroda, erről az egység tulajdonosa és igazgatója, Joós Stefan beszélt. Mint magyarázta, három díjat ajánlanak fel idén: két fő részére egy hároméjszakás üdülést a Duna Deltában található szállodában, két fő részére autóbuszos városlátogatással egybekötött kirándulást Prágába három napra, míg a fődíj egy görögországi nyaralás Zakhyntos szigetén – szintén két fő részére.
A Szent György Napok idején a Süsü téren sorra kerülő, gyerekeknek szóló eseménysorozat alapelve, hogy semmi sincs ingyen, így tehát a térre való belépésért papírt kell hajtogatni, amely mintáját ugyancsak a Szent György Napok idejére készített műsorfüzet középlapján lehet megtalálni.
Konferencia a városfejlesztésről
A városfejlesztésről tart konferenciát a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Szent György Napok keretében. Buja Gergely pályázatíró csütörtökön elmondta, az Európai Bizottság Európa a polgárokért programja keretében pályáztak és 25 ezer eurót nyertek a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésére és kiterjesztésére.
A városnapokon május elsején tartanak konferenciát, amelyre három országból, Magyarországról, Szlovákiából és Szlovéniából érkeznek a testvérvárosok képviselői, akik a már megvalósított városfejlesztési programjaik révén mutatják be, hogyan lehet bevonni a közösséget, mit tehet a város a polgáraiért, a polgárok a városért.
Három fő témája lesz a konferenciának: a városi közterek közösségformáló ereje, a város és identitás, valamint az élhető kultúra. Sepsiszentgyörgynek és a hozzá tartozó falvaknak mintegy húsz testvértelepülése van, ezek közül tíz vesz részt a projektben. Antal Árpád polgármester hangsúlyozta, ezeknek a kapcsolatoknak a lényege, hogy minél több művelődési intézmény, sportklub, civil szervezet között alakuljon ki együttműködés.
Szent György Napok Marosszentgyörgyön is
Idén is színes programkínálattal készült Marosszentgyörgy az immár 21. alkalommal megszervezett Szent György Napokra. Az egyhetes rendezvénysorozat a hétvégére is számos érdekes, szórakoztató rendezvénnyel várja nem csak a marosszentgyörgyieket. 
Pénteken délelőtt plakettet helyeznek el a község két legöregebb, több mint hétszáz éves tölgyfájánál, nem sokkal ezután pedig felavatják az európai uniós alapokból épült bölcsődét. Délután fél négytől a néptáncegyüttesek felvonulása következik, majd a kézművesvásár, a keresztény sátor és a játszóhelyek megnyitója után a 21. községnapok tiszteletére 21 léggömböt engednek fel. Este fél kilenctől ByTheWay-koncert lesz, utána a Proconsul és Dj Tibi lép színpadra.  Szombat délután öt órától várja a közönséget a Tavaszi Kórusfesztivál, este nyolctól a Kormorán koncertezik. Ezt követően Alex Velea szórakoztatja a közönséget, majd fél tizenegykor tűzijátékra kerül sor. A napot szabadtéri buli zárja, a zenét Koszika és a Hot Shot Bands együttes szolgáltatja. 
Vasárnap 4 órától a Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület honfoglaláskori harci bemutatót szervez. Este nyolctól a Piramis-rajongók láthatják kedvenceiket a színpadon, majd Paula Seling kápráztatja el hangjával a közönséget. A községnapok lampioneregetéssel zárul (V. Gy.).
Bíró Blanka, Bencze Melinda 
Krónika (Kolozsvár)
2016. április 29.
Székelyek Bukarestben
Háromnyelvű monográfia
Sepsiszentgyörgy önkormányzata néhány hónappal ezelőtt a bukaresti Közpolitikai Intézettel közösen nyújtott be egy pályázatot, hogy megismertessék a román társadalommal a székely szokásokat és hagyományokat, ezzel is elősegítve a román-magyar párbeszédet.
Antal Árpád polgármester és Buja Gergely pályázatíró tegnap sajtótájékoztatón elmondták, ezen pályázat keretén belül lesz május 7–8. között a Székelyek Bukaresti Vására nevű rendezvény.
Buja Gergely kifejtette, a pályázat részeként feltérképezték Sepsiszentgyörgy környékén a székely szokásokat, hagyományokat és mesterségeket, és a kutatás anyagából készült egy román, angol és magyar nyelvű monográfia Székely hagyományok – betekintés a romániai székelység kultúrájába címmel, Pozsony Ferenc etnológus, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem professzora, valamint Kinda István néprajzos szakember gondozásában. Továbbá, ugyanebben a témában készült egy ismeretterjesztő film is (riporter: Erdély András, rendező: Várkonyi Andrea, operatőr, vágó: Vargyasi Levente).
Ennek a könyvnek és a filmnek a bemutatójára is sor kerül a Székely Vásár keretében, melyet a ROMEXPO területén rendeznek, mintegy 40 székelyföldi népművész/kiállító közreműködésével, mondta Buja. A megnyitót kerekasztal-beszélgetés követi, melyre kulturális és kisebbségi kérdésekben kompetens szakembereket, politikusokat, döntéshozókat hívtak meg, s melynek fő témája a nemzeti kisebbségek sokszínűségének és identitásának támogatása, kiemelt romániai közpolitikaként.
Az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 A sokszínűség elősegítése a kultúrában és művészetekben az európai kulturális örökség keretén belül programjának támogatásával megvalósított projekt összértéke több mint 560 ezer lej.
(ke)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 31.
Székelyföldről arányaiban kevesebben távoztak
Fogy az ország lakossága
Románia szintjén a népesség-előreszámítás a magyar anyanyelvűek arányának viszonylagos állandóságát mutatja, és ezen belül Székelyföld demográfiai távlatai jobbnak mutatkoznak más régiókhoz viszonyítva.
Sepsiszentgyörgyön is elindult a YOUMIG nemzetközi projekt, melynek célja az intézményi kapacitások javítása, hogy jobban reagáljanak azokra a kihívásokra, amelyek a fiatal nemzedékek elvándorlásából erednek, ismertette sajtótájékoztatón Buja Gergely, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat munkatársa.
Az INTERREG Duna Transznacionális Program által finanszírozott kutatási program keretén belül a nyolc országból származó partnerek részvételével a délkelet-európai fiatalok migrációját kutatják. A partnerek között statisztikai hivatalok, kutatóközpontok, egyetemek és helyi hatóságok vannak. A 2,7 millió eurós pályázatból Sepsiszentgyörgy része mintegy 89 ezer euró, és ebből a két százalékos önrész 1787 euró.
Kiss Tamás szociológus a migráció demográfiai következményeiről beszélt, illetve bemutatta egy, a népességszám alakulására vonatkozó vizsgálat néhány sarokszámát. Aláhúzta, Románia migrációs vesztesége összefügg az ország relatív gazdasági pozíciójával, és ebben a kontextusban kell értelmezni a számokat. A népesség-előreszámítás pedig azt mutatja, hogy 2031-re 16,68 millióra csökkenne Románia lakossága a 2011-es népszámláláskor jegyzett 20,12 millióról, de abból indultak ki, hogy a népszámlálási eredmények valósak.
– Azt lehet mondani, hogy ez az alapszcenárió, a kiinduló pont miatt, egy optimista becslése volt annak, hogy hogyan alakul Románia népességszáma – nyomatékosította a szakember. Ami a magyar anyanyelvű népesség arányának alakulását illeti, egy aránytartás valószínűsíthető az elkövetkező években: országosan 6,5%-ról (2011-ben) 6,4-re esik vissza 2031-re. A vizsgálat szerint Székelyföld demográfiai távlatai jobbnak mutatkoznak, mint az országos átlag, a migrációs folyamatok is kedvezőbben alakultak térségünkben az országos trendeknél.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is megjegyezte, ha valami veszélyezteti a román nemzetbiztonságot, akkor ez a demográfiai folyamatokból olvasható ki, hiszen gyakorlatilag a román nemzetgazdaság versenyképessége nem tartja a lépést az európai trendekkel, és nem is teheti, ha azt vesszük figyelembe, hogy 3,5 millió ember külföldön dolgozik. Antal hangsúlyozta: az, hogy nincs munkaerő az most már közhellyé vált, és pontosan látható, hogy csak az nem kap munkát, aki nem akar dolgozni. És ezért elsősorban a központi kormányzat a felelős, mivel az elmúlt 27 évben olyan közpolitikákat folytatott, ami nem a munkára ösztönözte a mélyszegénységben élőket, hanem arra, hogy segélyekből éljenek meg, és ez hosszú távon egy fenntarthatatlan állapotot generált.
Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. június 7.
Megéri hazaköltözni Székelyföldre
Sepsiszentgyörgy önkormányzata partnerként vesz részt az INTERREG Duna Transznacionális Program által finanszírozott YOUMIG kutatási programban, amelynek célja Délkelet-Európa számos országában a fiatalok ki- és visszavándorlási szokásainak vizsgálata, a családalapítási, munkavállalási trendek, illetve ezek okainak feltárása, és a döntéshozók számára egy, a trendeket pozitív irányba befolyásolni képes eszköztár létrehozása. A YOUMIG kutatási programot múlt héten a városházán ismertették az illetékesek: Buja Gergely helyi projektmenedzser, Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, valamint Antal Árpád polgármester.
Buja Gergely, a projekt sepsiszentgyörgyi koordinátora elmondta, a YOUMIG nemzetközi, transznacionális program idén január elsejétől harminc hónapon keresztül tart, és a 15–34 éves korosztály nemzetközi migrációs szokásait és ezek hatását kutatja nyolc országban, amelyek között vannak kimondottan kibocsátó és célországok, de olyanok is, amelyekre a be- és kivándorlás egyaránt jellemző, mint amilyen például Magyarország. A projekt összköltségvetése mintegy 2,7 milliárd euró, ebből 89 ezer a Sepsiszentgyörgyre vonatko­zó keretösszeg, amelynek csupán két százalékát teszik ki saját források.  Mint megtudhattuk, egyelőre csak kísérleti jellegű tevékenység zajlik, a projekt elméleti hátterének kidolgozása van folyamatban, elsődleges szempont a helyben maradást, visszatérítést célzó stratégiák kialakítása. Hat munkacsoport végzi a különböző programokat, a menedzsment, kommunikáció mellett a minőségi és mennyi­ségi módszerekkel operáló kutatás is elkezdődött már, interjúk készülnek különbö­ző migránsokkal és intézményvezetőkkel, helyzetelemzések a munkaerőhiányról és annak hatásairól. Mint elhangzott, a romák foglalkoztatását célzó RARE projekttel is lesznek kapcsolódási pontjai a programnak, amelynek következő nagyobb munkagyűlésére június 7–8-án Belgrádban kerül sor. Kiss Tamás szociológus, aki szintén YOUMIG-projektvezető egy korábbi stratégiai, fejlesztési projekt vizsgálatai alapján a migráció demográfiai következményeiről beszélt, ismertetett bizonyos előrevetíthető tendenciákat. Mint kifejtette, a migrációs folyamatok szoros összefüggésben állnak a makrogazdasági folyamatokkal, amelyek értelmében Románia és a nyugat-európai centrumországok között viszonylag állandó a gazdasági különbség. A szakember szerint a migrációs folyamatokat ebben az összefüggésben kell értelmezni, és itt jól látható, hogy miként függ össze az ország migrációs vesztesége annak gazdasági helyzetével. 2007 után az Európai Unióhoz való csatlakozással sem csökkentek a centrum és periféria közötti különbségek gazdasági szempontból, a szabad mozgás következtében azonban egyre erősebbé vált a migráció. Az országos, regionális és megyékre lebontott demográfiai mutatókat vizsgálva azonban kiderült, hogy a magyar lakosságra vonatkozó hosszú távú perspektívák nem rosszak: országos szinten nem lesz kisebb a magyarság aránya, és a magyarság Székelyföldön belüli perspektívái jobbak, mint az átlag romániai perspektívák.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki maga is szociológus, arról beszélt, hogyan lehetne ösztönözni a visszatérő migrációt. Mint mondta, szakképzett és szakképzetlen munkaerőnek is hiányában vagyunk, az elmúlt 27 év tapasztalata pedig azt mutatja, hogy ennek legnagyobb felelőse a központi kormányzat, amely ahelyett, hogy a munkát támogatta volna, csupán a gyerekvállalást ösztönözte különféle segélyekkel, ami hosszú távon fenntarthatatlan állapotot eredményezett. A polgármester szerint, ha Afrika irányából elindul egy komolyabb migrációs áradat, földrajzi helyzete és életfeltételei miatt Románia is célország lesz, amivel számolnunk kell. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint az 1995–2000–2005-ben végzett székelyföldi fiatalok közül nagyon sokan külföldön élnek, ezért helyi cégekkel partnerségben, magasabb fizetésű állások meghirdetésével a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is megpróbál széles körű kampányt folytatni a fiatalok hazacsalogatása érdekében. A városvezető kifejtette: ez nem tűnik lehetetlen feladatnak, hisz egyre nagyobb a GDP-növekedés a székelyföldi megyékben, és az asszimiláció sem jellemző erre a vidékre, tehát megéri hazaköltözni Székelyföldre.
 Nagy B. Sándor Háromszék (Sepsiszentgyörgy)