Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Brush, Jennifer
1 tétel
2014. január 15.
Băsescu az EBESZ közbelépését kérte
A Moldovai Köztársaság szakadár Dnyeszter-melléki területén működő román iskolákra nehezedő adminisztratív nyomást tette szóvá kedden Traian Băsescu államelnök, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közbelépését kérte.
Az elnöki hivatal keddi közleménye szerint Băsescu aggodalommal vette tudomásul, hogy a Dnyeszter-melléki szakadár hatóságok az utóbbi időben adminisztratív jellegű nyomást gyakorolnak a román nyelvű iskolákra. Băsescu úgy véli, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekbe járó gyerekek, szüleik és a tanárok ellen irányuló „megtorló és provokáló” akciók elfogadhatatlanok, és sértik az emberi jogokat.
Băsescu kérte az EBESZ moldovai missziójától és valamennyi illetékes hatóságtól, hogy lépjenek közbe, tegyék lehetővé a gyerekek számára, hogy szüleik választása alapján megkötések nélkül választhassák a román iskolát, hiszen a román nyelv most már államnyelvnek számít a Moldovai Köztársaságban. Băsescu arra utalt, hogy december elején a moldovai alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely a románt államnyelvként ismerte el. A Mediafax hírügynökség emlékeztet, hogy Ion Ioncev, a tiraszpoli Lucian Blaga román tannyelvű iskola igazgatója hétfőn jelentette be: zárolták az iskola bankszámláját, ami ellehetetlenítheti az intézmény működését. December elején a Dnyeszter-melléki ügyészség ellenőrzést végzett az iskolában, és kihallgatta a tanintézmény vezetőit, miután az ügyészek szerint az iskola egyik tanára feljelentést tett. A hírügynökség emlékeztet, hogy a moldáv kormány bírálta a Dnyeszter-melléki hatóságokat a román tannyelvű iskolák helyzete miatt, Jennifer Brush, az EBESZ moldovai missziójának vezetője pedig a Szabad Európa Rádiónak hétfőn úgy nyilatkozott: a román iskolák körül kialakult vitában mindenekelőtt a gyermekek tanuláshoz való jogának kellene érvényesülnie. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992 óta de facto független, félmilliós lakosságának többsége orosz ajkú. A függetlenséget Tiraszpol a Moldovával vívott rövid háborút és az elszakadásról szóló népszavazást követően nyilvánította ki. Önállóságát azonban egyetlen ország sem ismerte el.
Népújság (Marosvásárhely),
A Moldovai Köztársaság szakadár Dnyeszter-melléki területén működő román iskolákra nehezedő adminisztratív nyomást tette szóvá kedden Traian Băsescu államelnök, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közbelépését kérte.
Az elnöki hivatal keddi közleménye szerint Băsescu aggodalommal vette tudomásul, hogy a Dnyeszter-melléki szakadár hatóságok az utóbbi időben adminisztratív jellegű nyomást gyakorolnak a román nyelvű iskolákra. Băsescu úgy véli, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekbe járó gyerekek, szüleik és a tanárok ellen irányuló „megtorló és provokáló” akciók elfogadhatatlanok, és sértik az emberi jogokat.
Băsescu kérte az EBESZ moldovai missziójától és valamennyi illetékes hatóságtól, hogy lépjenek közbe, tegyék lehetővé a gyerekek számára, hogy szüleik választása alapján megkötések nélkül választhassák a román iskolát, hiszen a román nyelv most már államnyelvnek számít a Moldovai Köztársaságban. Băsescu arra utalt, hogy december elején a moldovai alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely a románt államnyelvként ismerte el. A Mediafax hírügynökség emlékeztet, hogy Ion Ioncev, a tiraszpoli Lucian Blaga román tannyelvű iskola igazgatója hétfőn jelentette be: zárolták az iskola bankszámláját, ami ellehetetlenítheti az intézmény működését. December elején a Dnyeszter-melléki ügyészség ellenőrzést végzett az iskolában, és kihallgatta a tanintézmény vezetőit, miután az ügyészek szerint az iskola egyik tanára feljelentést tett. A hírügynökség emlékeztet, hogy a moldáv kormány bírálta a Dnyeszter-melléki hatóságokat a román tannyelvű iskolák helyzete miatt, Jennifer Brush, az EBESZ moldovai missziójának vezetője pedig a Szabad Európa Rádiónak hétfőn úgy nyilatkozott: a román iskolák körül kialakult vitában mindenekelőtt a gyermekek tanuláshoz való jogának kellene érvényesülnie. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992 óta de facto független, félmilliós lakosságának többsége orosz ajkú. A függetlenséget Tiraszpol a Moldovával vívott rövid háborút és az elszakadásról szóló népszavazást követően nyilvánította ki. Önállóságát azonban egyetlen ország sem ismerte el.
Népújság (Marosvásárhely),