Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Brugós Anikó
18 tétel
2011. május 1.
Tizenöt éves a magyar felsőfokú zenei képzés Nagyváradon
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) korábban egyházzene, mára zenepedagógiai tanszékének jubileumi ünnepe, 15 éves fennállása alkalmával szerveztek három napos találkozót az első hét évfolyamon végzett hallgatók meghívásával a hétvégén. A program keretében pénteken sajtótájékoztatón beszélt Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, valamint Fodor Attila tanszékvezető a zenepedagógiai képzés, valamint a kórus múltjáról és jelenéről.
Brugós Anikó karnagy, tanár beszélt a találkozó apropójáról, többek között éppen tíz éve, hogy az egyetemi kórus amerikai turnén vehetett részt. Az 1996-ban indult egyházzenei szak első évfolyama 2001-ben végzett, az ünnepi hétvégére a 2001–2006 között végzettek hetven százaléka, 35 diák jött el. Az eseményt szombat este jubileumi zárókoncerttel teszik még teljesebbé. Szeretnének minden évben rendezni találkozót, mondta Brugós, tavaly ősszel például Székelyudvarhelyen gyűltek össze a jubileumi ünnepség előkészítésekor.
Tolnay a tanszék építését, kialakulását elevenítette fel. Ez az a szak, ami leginkább hivatott továbbvinni az egyetem hírét, ahogyan tette azt eddig is, mondta. Még a Sulyok István Református Főiskola keretében indították el az egyházzenei képzést, többek között azért, hogy legyen anyanyelvű zenei oktatás. A végzettek legnagyobb része itthon maradt, sokan kórust alapítottak, mások oktatnak. Továbbvittek egy keresztény szellemiséget és egyfajta táncházmozgalmat, az egyetem kis közösségébe szervesen beletartoztak, ami szintén fontos, sorolta az eredményeket az előadó-tanácsos. Berkesi professzor a kórusról mesélt, melynek 1998 óta vezetője. A Debrecenből érkezett karvezető a sikerekről, eredményekről számolt be.
A jelenlegi tanszékvezető kiemelte: egy szak sikeressége a végzett diákok eredményein mérhető. A PKE-n működő zeneművészeti szak a legrégebbi a magyar nyelvűek közül Erdélyben a forradalom után, még ha csak röpke 15 éves hagyományra tekint is vissza. Ami Váradra vonzza a jelentkezőket az egyrészt a szakmaiságnak, másrészt az emberi tényezőnek köszönhető, vélekedett Fodor, jelenleg a három évfolyamon huszonöt diákjuk van (Marosvásárhelyen kevesebben, Kolozsváron ennél többen tanulnak a hasonló szakon). A jelenlegi tanári gárda az egyik legjobb a romániai magyar oktatásban, részletezte, 11 oktatóból 7 doktor. Tavaly óta akkreditált szakként működik, és – ha minden jól megy – idén mesterképzést is szeretnének indítani, mely a kortárs szemléletet helyezné előtérbe. Ez körülbelül egy hónap múlva derül ki, hogy lehetséges-e, de már többen érdeklődtek a képzés iránt, fejtegette Fodor. Kiemelte még a kiépült Erasmus-kapcsolatrendszerüket, illetve a Janus Pannonius Szakkollégium lehetőségeit.
A három napos találkozón kóruspróbákon vettek részt az egykori diákok és kerekasztal-beszélgetésre is volt lehetőség a jubileumi koncertet megelőző napon.
Freund Emese
Reggeli Újság
Erdély.ma
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) korábban egyházzene, mára zenepedagógiai tanszékének jubileumi ünnepe, 15 éves fennállása alkalmával szerveztek három napos találkozót az első hét évfolyamon végzett hallgatók meghívásával a hétvégén. A program keretében pénteken sajtótájékoztatón beszélt Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, valamint Fodor Attila tanszékvezető a zenepedagógiai képzés, valamint a kórus múltjáról és jelenéről.
Brugós Anikó karnagy, tanár beszélt a találkozó apropójáról, többek között éppen tíz éve, hogy az egyetemi kórus amerikai turnén vehetett részt. Az 1996-ban indult egyházzenei szak első évfolyama 2001-ben végzett, az ünnepi hétvégére a 2001–2006 között végzettek hetven százaléka, 35 diák jött el. Az eseményt szombat este jubileumi zárókoncerttel teszik még teljesebbé. Szeretnének minden évben rendezni találkozót, mondta Brugós, tavaly ősszel például Székelyudvarhelyen gyűltek össze a jubileumi ünnepség előkészítésekor.
Tolnay a tanszék építését, kialakulását elevenítette fel. Ez az a szak, ami leginkább hivatott továbbvinni az egyetem hírét, ahogyan tette azt eddig is, mondta. Még a Sulyok István Református Főiskola keretében indították el az egyházzenei képzést, többek között azért, hogy legyen anyanyelvű zenei oktatás. A végzettek legnagyobb része itthon maradt, sokan kórust alapítottak, mások oktatnak. Továbbvittek egy keresztény szellemiséget és egyfajta táncházmozgalmat, az egyetem kis közösségébe szervesen beletartoztak, ami szintén fontos, sorolta az eredményeket az előadó-tanácsos. Berkesi professzor a kórusról mesélt, melynek 1998 óta vezetője. A Debrecenből érkezett karvezető a sikerekről, eredményekről számolt be.
A jelenlegi tanszékvezető kiemelte: egy szak sikeressége a végzett diákok eredményein mérhető. A PKE-n működő zeneművészeti szak a legrégebbi a magyar nyelvűek közül Erdélyben a forradalom után, még ha csak röpke 15 éves hagyományra tekint is vissza. Ami Váradra vonzza a jelentkezőket az egyrészt a szakmaiságnak, másrészt az emberi tényezőnek köszönhető, vélekedett Fodor, jelenleg a három évfolyamon huszonöt diákjuk van (Marosvásárhelyen kevesebben, Kolozsváron ennél többen tanulnak a hasonló szakon). A jelenlegi tanári gárda az egyik legjobb a romániai magyar oktatásban, részletezte, 11 oktatóból 7 doktor. Tavaly óta akkreditált szakként működik, és – ha minden jól megy – idén mesterképzést is szeretnének indítani, mely a kortárs szemléletet helyezné előtérbe. Ez körülbelül egy hónap múlva derül ki, hogy lehetséges-e, de már többen érdeklődtek a képzés iránt, fejtegette Fodor. Kiemelte még a kiépült Erasmus-kapcsolatrendszerüket, illetve a Janus Pannonius Szakkollégium lehetőségeit.
A három napos találkozón kóruspróbákon vettek részt az egykori diákok és kerekasztal-beszélgetésre is volt lehetőség a jubileumi koncertet megelőző napon.
Freund Emese
Reggeli Újság
Erdély.ma
2011. május 23.
Nagyvárad első református énekeskönyve
Nagyvárad – Nagyvárad történetének viharos időszakában, az 1560-as évek kemény hitvitái közepette „született meg” 1566-ban a Váradi énekeskönyv Raphael Hoffhalter nyomdájában. Erre emlékeztek a Festum Varadinum keretében múlt szombaton délután a nagyvárad-olaszi református templomban.
1561-ben, a Czeglédi György váradi házában tartott lelkésztalálkozón fogalmazódott meg az a hitvallás, amit később a debreceni 1562-es zsinaton el is fogadtak, és amelyből való a következő részlet: „Az éneklést az istentisztelet alkotó részének tekintvén, hibáztatjuk azokat, akik némán ülnek a templomban, az éneklésben nem vesznek részt, csak hang nélkül akarnak a szívökben mormolni, holott az Úrnak lelke azt parancsolja, hogy lélekkel, azaz szívvel, éretelemmel, oktatólag s intőleg zengedezzük az énekeket a gyülekezettel együtt”.
Őszintén Isten előtt
A fentebb leírtak abban az Emlékkönyvben olvashatóak, amelyet a Váradi énekeskönyv– amely csak egyetlen példányban maradt fenn, s a Wolfenbüttel-i (Németország) egyetemi könyvtárban őrzik – jubileumának alkalmára adtak ki, s amelyet szintén bemutattak a szombati rendezvényen. A várad-olaszi templomban Veres-Kovács Attila lelkipásztor köszöntötte a jeles eseményre összegyűlteket, hangot adva véleményének, miszerint a Festum Varadinumból „nem szabad kihagyni az Urat”, hiszen csak így lehet igazán szép és nemesítő. Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet: egy jobb világ elérése érdekében, amely mindannyiunk vágya és álma, saját magunkkal is őszintén szembe kell néznünk, és feltennünk a kérdést: mi mennyire voltunk igazak? „Isten előtti őszinteség szükséges ahhoz, hogy a gyógyulás bekövetkezzen”, hangsúlyozta a KREK püspöke.
Az esemény keretében Várad és énekeskönyve címmel dr. Fekete Csaba debreceni egyházzenész, kutató könyvtáros tartott elődást, míg Brúgós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a jubileumi alkalomra megjelenő emlékkötetet mutatta be. Ez tanulmányokat, interjúkat tartalmaz, gyakorlati és elméleti kérdésekkel foglalkozik az egyházzene területéről, rálátást nyújtva a gyülekezeti éneklés múltjára, jelenére és jövőjére, annak a gondolatnak a szellemében, hogy „nem hagyhatjuk, hogy elvesszen egy szó sem, egy hang sem – egy dallam sem”. Az ünnepi eseményre egyébként a szervezők kiállítással is készültek: a régi és egyedi kivitelezésű énekeskönyvek mintegy két hétig lesznek megtekinthetőek a templomban.
„Szólj ötágú síp…”
Valódi lelki és szellemi feltöltődést nyújtott a rendezvényen a Debreceni Református Kollégium Magyar Örökség díjas énekkarának, a Kántusnak a fellépése. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, illetve Baliga Kálmán vezényletével a Váradi énekeskönyvből szólaltattak meg gyönyörű alkotásokat, mély átéléssel közvetítve azokat a hallgatóságnak. Az Istent dicsőítő dallamok így valóban életre keltek, és közösséget is kovácsoltak, hiszen az egyiknek a refrénjét Berkesi Sándor gyors „énekórájának” köszönhetően már együtt énekelték a debreceni vendégek és a nagyváradiak: „Szólj ötágú síp, / Zengj magyar ének, / adj hálát az ég nagy Istenének!”
Tököli Magdolna
erdon.ro
Nagyvárad – Nagyvárad történetének viharos időszakában, az 1560-as évek kemény hitvitái közepette „született meg” 1566-ban a Váradi énekeskönyv Raphael Hoffhalter nyomdájában. Erre emlékeztek a Festum Varadinum keretében múlt szombaton délután a nagyvárad-olaszi református templomban.
1561-ben, a Czeglédi György váradi házában tartott lelkésztalálkozón fogalmazódott meg az a hitvallás, amit később a debreceni 1562-es zsinaton el is fogadtak, és amelyből való a következő részlet: „Az éneklést az istentisztelet alkotó részének tekintvén, hibáztatjuk azokat, akik némán ülnek a templomban, az éneklésben nem vesznek részt, csak hang nélkül akarnak a szívökben mormolni, holott az Úrnak lelke azt parancsolja, hogy lélekkel, azaz szívvel, éretelemmel, oktatólag s intőleg zengedezzük az énekeket a gyülekezettel együtt”.
Őszintén Isten előtt
A fentebb leírtak abban az Emlékkönyvben olvashatóak, amelyet a Váradi énekeskönyv– amely csak egyetlen példányban maradt fenn, s a Wolfenbüttel-i (Németország) egyetemi könyvtárban őrzik – jubileumának alkalmára adtak ki, s amelyet szintén bemutattak a szombati rendezvényen. A várad-olaszi templomban Veres-Kovács Attila lelkipásztor köszöntötte a jeles eseményre összegyűlteket, hangot adva véleményének, miszerint a Festum Varadinumból „nem szabad kihagyni az Urat”, hiszen csak így lehet igazán szép és nemesítő. Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet: egy jobb világ elérése érdekében, amely mindannyiunk vágya és álma, saját magunkkal is őszintén szembe kell néznünk, és feltennünk a kérdést: mi mennyire voltunk igazak? „Isten előtti őszinteség szükséges ahhoz, hogy a gyógyulás bekövetkezzen”, hangsúlyozta a KREK püspöke.
Az esemény keretében Várad és énekeskönyve címmel dr. Fekete Csaba debreceni egyházzenész, kutató könyvtáros tartott elődást, míg Brúgós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a jubileumi alkalomra megjelenő emlékkötetet mutatta be. Ez tanulmányokat, interjúkat tartalmaz, gyakorlati és elméleti kérdésekkel foglalkozik az egyházzene területéről, rálátást nyújtva a gyülekezeti éneklés múltjára, jelenére és jövőjére, annak a gondolatnak a szellemében, hogy „nem hagyhatjuk, hogy elvesszen egy szó sem, egy hang sem – egy dallam sem”. Az ünnepi eseményre egyébként a szervezők kiállítással is készültek: a régi és egyedi kivitelezésű énekeskönyvek mintegy két hétig lesznek megtekinthetőek a templomban.
„Szólj ötágú síp…”
Valódi lelki és szellemi feltöltődést nyújtott a rendezvényen a Debreceni Református Kollégium Magyar Örökség díjas énekkarának, a Kántusnak a fellépése. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, illetve Baliga Kálmán vezényletével a Váradi énekeskönyvből szólaltattak meg gyönyörű alkotásokat, mély átéléssel közvetítve azokat a hallgatóságnak. Az Istent dicsőítő dallamok így valóban életre keltek, és közösséget is kovácsoltak, hiszen az egyiknek a refrénjét Berkesi Sándor gyors „énekórájának” köszönhetően már együtt énekelték a debreceni vendégek és a nagyváradiak: „Szólj ötágú síp, / Zengj magyar ének, / adj hálát az ég nagy Istenének!”
Tököli Magdolna
erdon.ro
2014. november 18.
Hittudományi konferencia
Nagyvárad – Kálvini vonások a magyarok lelki arcán címmel csütörtöktől szombatig háromnapos konferencia zajlik a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tart nyitó istentiszteletet csütörtökön 12 órától, közreműködik Kristófi János orgonaművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara, vezényel Brugós Anikó karnagy. Könyvbemutató is lesz: Dr. Huszár Pál: Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezői munkássága (1509-1564) című könyvét Baksa Zsolt nagymuzsalyi református lelkipásztor ismerteti, a szöveget Rácz Péter egyetemi hallgató, zsinati munkatárs olvassa fel. A program során Kálvin-vándorkiállítást is bemutatnak, előadások hangzanak el. Péntek reggel Mátyás Attila evangélikus lelkész tart áhitatot, s a konferencia szekcióülésekkel folytatódik. A szombati nap szintén áhitattal kezdődik és előadásokkal folytatódik. Fél egytől Kálvin-bronzplakettet avatnak a Partiumi Keresztény Egyetem pantheonjában. Igét olvas Ráksi Lajos egyetemi lelkész, beszédet mond Tőkés László EP-képviselő. Fellép a Csillagocska néptáncegyüttes és zenekar, Márkus Zoltán vezetésével. Deák Árpád képzőművész alkotását dr. Eberhard Busch és dr. Gaál Botond leplezi le.
erdon.ro
Nagyvárad – Kálvini vonások a magyarok lelki arcán címmel csütörtöktől szombatig háromnapos konferencia zajlik a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tart nyitó istentiszteletet csütörtökön 12 órától, közreműködik Kristófi János orgonaművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara, vezényel Brugós Anikó karnagy. Könyvbemutató is lesz: Dr. Huszár Pál: Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezői munkássága (1509-1564) című könyvét Baksa Zsolt nagymuzsalyi református lelkipásztor ismerteti, a szöveget Rácz Péter egyetemi hallgató, zsinati munkatárs olvassa fel. A program során Kálvin-vándorkiállítást is bemutatnak, előadások hangzanak el. Péntek reggel Mátyás Attila evangélikus lelkész tart áhitatot, s a konferencia szekcióülésekkel folytatódik. A szombati nap szintén áhitattal kezdődik és előadásokkal folytatódik. Fél egytől Kálvin-bronzplakettet avatnak a Partiumi Keresztény Egyetem pantheonjában. Igét olvas Ráksi Lajos egyetemi lelkész, beszédet mond Tőkés László EP-képviselő. Fellép a Csillagocska néptáncegyüttes és zenekar, Márkus Zoltán vezetésével. Deák Árpád képzőművész alkotását dr. Eberhard Busch és dr. Gaál Botond leplezi le.
erdon.ro
2014. november 20.
Kálvinra emlékeznek Váradon
„Kálvini vonások a magyarok lelki arcán” címmel november 20-22. között színvonalas nemzetközi Kálvin-konferencia zajlik a KREK szervezésében a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen.
A többnyelvű háromnapos konferencia nyitóünnepségét csütörtök délben tartották a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, ahol a szervezőbizottság nevében dr. Hermán M. János teológus köszöntötte az egybegyűlteket. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Jeremiás próféta könyve 33. részének 7-8-ik versét választotta igehirdetése alapjául. Hangsúlyozta: Kálvin a többi reformátorral együtt azt ismerte fel a 16. században, hogy töretlen erővel középpontba kell helyezni a Szentírás üzenetét. Ezért alázatos állhatatósággal hívta a megkeseredetteket, kárhozatos utakon megfáradtakat megfordulásra, azaz megtérésre, mindazokat, akik szívükben átgondolták azt, hogy a rosszal szemben jóra van szükségük, és ezért vissza kell térjenek Istenhez, az ő oltalma alá. Neki köszönhetően tehát elkezdődött és folyamatosan haladt az építkező szolgálat, mert más alternatíva nem volt és nincs. Úgy fogalmazott az egyházfő: az állandó reformáció igazsága áll előttünk, az engedelmes, megújulni vágyó ember felismerhető jegyei, aki Istenben meglátja és másokkal is megismerteti az egyedül építő Urat, aki munkába állít és munkatársnak elfogad. „A múltat nem elég ismerni, hanem abból táplálkozni kötelező. Amely nemzet nem Istenhez köti a múltját, az a jövendőt nem fogja tudni maradandó értékekkel megajándékozni”-nyomatékosította.
Kálvin, a kulcsember
A rendezvény házigazdájául szolgáló PKE nevében dr. Pálfi József szenátusi elnök üdvözölte a megjelenteket. Arra hívta fel a figyelmet: Kálvin János a 16. századi magyar és európai protestantizmus lokális és globális kulcsfigurája volt, akadémiai szintű szervező, tudós ember, olyan személyiség, aki által megtestesített szellemiségnek és lelkiségnek az ápolását fontosnak tartják a Partiumi Keresztény Egyetemen is. Lukács József püspökhelyettes, az Országos Lelkésztovábbképző Testület alelnökének az üdvözletét Csűry István adta át, Nemes Csaba tanácsos pedig Balog Zoltánnak, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának a gondolatait tolmácsolta. Felszólalt még Tolnay István, a PKE igazgatótanácsának elnöke és Szabó Zsolt, a budapesti Balassi Intézet igazgatója is. Ugyanakkor az ünnepségen közreműködött a PKE alapszakos hallgatóinak vegyeskara Brugós Anikó tanárnő vezényletével, Kristófi János orgonaművész, valamint a Péterfy Lajos- Gál Annamária művészházaspár.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
„Kálvini vonások a magyarok lelki arcán” címmel november 20-22. között színvonalas nemzetközi Kálvin-konferencia zajlik a KREK szervezésében a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen.
A többnyelvű háromnapos konferencia nyitóünnepségét csütörtök délben tartották a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, ahol a szervezőbizottság nevében dr. Hermán M. János teológus köszöntötte az egybegyűlteket. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Jeremiás próféta könyve 33. részének 7-8-ik versét választotta igehirdetése alapjául. Hangsúlyozta: Kálvin a többi reformátorral együtt azt ismerte fel a 16. században, hogy töretlen erővel középpontba kell helyezni a Szentírás üzenetét. Ezért alázatos állhatatósággal hívta a megkeseredetteket, kárhozatos utakon megfáradtakat megfordulásra, azaz megtérésre, mindazokat, akik szívükben átgondolták azt, hogy a rosszal szemben jóra van szükségük, és ezért vissza kell térjenek Istenhez, az ő oltalma alá. Neki köszönhetően tehát elkezdődött és folyamatosan haladt az építkező szolgálat, mert más alternatíva nem volt és nincs. Úgy fogalmazott az egyházfő: az állandó reformáció igazsága áll előttünk, az engedelmes, megújulni vágyó ember felismerhető jegyei, aki Istenben meglátja és másokkal is megismerteti az egyedül építő Urat, aki munkába állít és munkatársnak elfogad. „A múltat nem elég ismerni, hanem abból táplálkozni kötelező. Amely nemzet nem Istenhez köti a múltját, az a jövendőt nem fogja tudni maradandó értékekkel megajándékozni”-nyomatékosította.
Kálvin, a kulcsember
A rendezvény házigazdájául szolgáló PKE nevében dr. Pálfi József szenátusi elnök üdvözölte a megjelenteket. Arra hívta fel a figyelmet: Kálvin János a 16. századi magyar és európai protestantizmus lokális és globális kulcsfigurája volt, akadémiai szintű szervező, tudós ember, olyan személyiség, aki által megtestesített szellemiségnek és lelkiségnek az ápolását fontosnak tartják a Partiumi Keresztény Egyetemen is. Lukács József püspökhelyettes, az Országos Lelkésztovábbképző Testület alelnökének az üdvözletét Csűry István adta át, Nemes Csaba tanácsos pedig Balog Zoltánnak, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának a gondolatait tolmácsolta. Felszólalt még Tolnay István, a PKE igazgatótanácsának elnöke és Szabó Zsolt, a budapesti Balassi Intézet igazgatója is. Ugyanakkor az ünnepségen közreműködött a PKE alapszakos hallgatóinak vegyeskara Brugós Anikó tanárnő vezényletével, Kristófi János orgonaművész, valamint a Péterfy Lajos- Gál Annamária művészházaspár.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2015. április 12.
Magyar népdalokat énekeltek
Nagyvárad- Április 11-én, Szombat délután a volt Városi Művelődési Házban Pacsirta, pacsirta címmel második alkalommal szervezett magyar népdaléneklő versenyt diákok számára a Bihar Megyei Kulturális Hagyományőrző és Népszerűsítő Központ, illetve Tank Erzsébet szakreferens.
Két kategóriában- I-IV., valamint V-VIII. osztályosok- mérték össze tudásukat a jelentkezők, akik kalotaszegi és széki népdalokat énekeltek. Teljesítményüket egy szakértőkből álló háromfős zsűri- Buna Boglárka tanárnő, Brugós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója és Benedek Árpád néptáncoktató, zenepedagógus- bírálta el. Utóbbi az értékeléskor arra hívta fel a figyelmet, mennyire lényeges, hogy a fellépők méltó viseletben, vagyis gyűrűk, karkötők és nyakláncok nélkül, a lányok pedig megfelelő hajviselettel és ruhában álljanak a közönség elé, mert csak így „tetőtől talpig gyönyörűek”. A szakember külön megdicsérte a fiúkat, azért hogy „férfiasan helytálltak”. Az I-IV. osztályosok mezőnyében megosztott harmadik helyen végzett a Csengeri-Bicsak Csongor és Csengeri-Bicsak Balázs testvérpár, második lett Kiss Adrienn, a győztesnek járó gratulációt pedig Marton Dorottya fogadhatta. Az V-VIII. osztályosok közt a képzeletbeli dobogó harmadik fokára léphetett Létai Alexandra, „ezüstérmet” érdemelt Balog Dóra, a versenyt pedig Halász Dóra nyerte meg.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad- Április 11-én, Szombat délután a volt Városi Művelődési Házban Pacsirta, pacsirta címmel második alkalommal szervezett magyar népdaléneklő versenyt diákok számára a Bihar Megyei Kulturális Hagyományőrző és Népszerűsítő Központ, illetve Tank Erzsébet szakreferens.
Két kategóriában- I-IV., valamint V-VIII. osztályosok- mérték össze tudásukat a jelentkezők, akik kalotaszegi és széki népdalokat énekeltek. Teljesítményüket egy szakértőkből álló háromfős zsűri- Buna Boglárka tanárnő, Brugós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója és Benedek Árpád néptáncoktató, zenepedagógus- bírálta el. Utóbbi az értékeléskor arra hívta fel a figyelmet, mennyire lényeges, hogy a fellépők méltó viseletben, vagyis gyűrűk, karkötők és nyakláncok nélkül, a lányok pedig megfelelő hajviselettel és ruhában álljanak a közönség elé, mert csak így „tetőtől talpig gyönyörűek”. A szakember külön megdicsérte a fiúkat, azért hogy „férfiasan helytálltak”. Az I-IV. osztályosok mezőnyében megosztott harmadik helyen végzett a Csengeri-Bicsak Csongor és Csengeri-Bicsak Balázs testvérpár, második lett Kiss Adrienn, a győztesnek járó gratulációt pedig Marton Dorottya fogadhatta. Az V-VIII. osztályosok közt a képzeletbeli dobogó harmadik fokára léphetett Létai Alexandra, „ezüstérmet” érdemelt Balog Dóra, a versenyt pedig Halász Dóra nyerte meg.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2015. szeptember 21.
A Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitója
A Partiumi Keresztény Egyetem 2015–16-os tanévének hivatalos, ünnepélyes megnyitóját szombaton délelőtt tartották meg a nagyváradi református püspökség székházában, amely egyelőre még az egyetem székhelyéül is szolgál, amíg el nem készül a szomszédos telken már épülő új felsőoktatási központ.
A díszteremben jobbára első éves hallgatók, hozzátartozók, egyetemi oktatók és alkalmazottak foglaltak helyet, akiket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött. Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke igei megnyitó beszédében Pál apostolt idézve járta körbe a jó keresztényi magatartás és életvitel hármas egységét: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7) Igemagyarázatát János Szabolcs rektor ünnepi tanévnyitó beszéde követte, amelyben elhangzott: a PKE három karának különböző szakjaira 404-en nyertek felvételt az új tanévben, az alap- és mesterképzést együttvéve. A megnehezedett középiskolai diplomaszerzés és a felsőoktatásban tapasztalható verseny fényében ez örvendetes beiratkozási aránynak számít, ami az egyetem presztízsének növekedését illusztrálja. A rektor vázolta az intézmény struktúráját, kitért a teljében lévő egyetemi reformra, a fejlesztésekre és építkezésekre, valamint a testvérintézetekkel folytatott kollaborációra is, külön említve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet, amely egyebek mellett a doktori képzésben is együttműködik ezentúl a PKE-vel.
Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke köszöntőbeszédét azzal kezdte, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor szerzett szabadságunkkal. Röviden szólt az erdélyi s azon belül a váradi felsőoktatási kezdeményezésekről, sikerekről és kudarcokról, felidézve a főhatalom által gördített akadályokat, a máig tartó kálváriát – pl. az önálló állami magyar egyetem elszabotálását –, ugyanakkor méltatta azokat a küzdőket és támogatókat, külön is említve közöttük az egyházakat, akiknek köszönhető minden eddig megvalósítás. A bibliai tízparancsolat első és ötödik tanítását kiemelve intett az ősök, elődök és élenjárók tiszteletére, folyamatos önképzésre és állhatatos tudásszerzésre biztatta az ifjúságot, a helytállás, a szülőföld- és honszeretet kívánalmát hangsúlyozva. A globális és kontinentális politikai folyamatok alakulása láttán európai képviselőnk felhívta a figyelmet: kisebbségi helyzetben túlélési és boldogulási stratégiákat kell kidolgozni, ennek egyik műhelye a Partiumi Keresztény Egyetem is. „Értékrendszerünk válsága idején foggal-körömmel kell őriznünk értékeinket, a morális válságot erkölcsi és hitbéli alapjaink megerősítésével vészelhetjük át, boldogulásunk feltétele pedig a minőségre való törekedés az élet minden területén” – fogalmazta meg tanévkezdő üzenetében Tőkés László.
A továbbiakban Mezey Barna, az ELTE rektora, Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul adták át jókívánságait a jelenlévőknek. Külön köszöntötték Jávor András debreceni általános rektorhelyettest, Pető Árpád ausztráliai vállalatvezetőt, a PKE régi támogatóját, Nemes Csaba tanácsost, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőjét, a nagyváradi református és római katolikus püspökség, valamint az unitárius egyház képviselőjét, az egyetem oktatóit és adminisztratív személyzetét.
A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget. Ének- és orgonaszolgálatot a Brugós Anikó vezette egyetemi énekkar, illetve Lászlóffy Zsolt zeneművész végzett.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Reggeli Újság (Nagyvárad)
A Partiumi Keresztény Egyetem 2015–16-os tanévének hivatalos, ünnepélyes megnyitóját szombaton délelőtt tartották meg a nagyváradi református püspökség székházában, amely egyelőre még az egyetem székhelyéül is szolgál, amíg el nem készül a szomszédos telken már épülő új felsőoktatási központ.
A díszteremben jobbára első éves hallgatók, hozzátartozók, egyetemi oktatók és alkalmazottak foglaltak helyet, akiket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött. Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke igei megnyitó beszédében Pál apostolt idézve járta körbe a jó keresztényi magatartás és életvitel hármas egységét: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7) Igemagyarázatát János Szabolcs rektor ünnepi tanévnyitó beszéde követte, amelyben elhangzott: a PKE három karának különböző szakjaira 404-en nyertek felvételt az új tanévben, az alap- és mesterképzést együttvéve. A megnehezedett középiskolai diplomaszerzés és a felsőoktatásban tapasztalható verseny fényében ez örvendetes beiratkozási aránynak számít, ami az egyetem presztízsének növekedését illusztrálja. A rektor vázolta az intézmény struktúráját, kitért a teljében lévő egyetemi reformra, a fejlesztésekre és építkezésekre, valamint a testvérintézetekkel folytatott kollaborációra is, külön említve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet, amely egyebek mellett a doktori képzésben is együttműködik ezentúl a PKE-vel.
Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke köszöntőbeszédét azzal kezdte, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor szerzett szabadságunkkal. Röviden szólt az erdélyi s azon belül a váradi felsőoktatási kezdeményezésekről, sikerekről és kudarcokról, felidézve a főhatalom által gördített akadályokat, a máig tartó kálváriát – pl. az önálló állami magyar egyetem elszabotálását –, ugyanakkor méltatta azokat a küzdőket és támogatókat, külön is említve közöttük az egyházakat, akiknek köszönhető minden eddig megvalósítás. A bibliai tízparancsolat első és ötödik tanítását kiemelve intett az ősök, elődök és élenjárók tiszteletére, folyamatos önképzésre és állhatatos tudásszerzésre biztatta az ifjúságot, a helytállás, a szülőföld- és honszeretet kívánalmát hangsúlyozva. A globális és kontinentális politikai folyamatok alakulása láttán európai képviselőnk felhívta a figyelmet: kisebbségi helyzetben túlélési és boldogulási stratégiákat kell kidolgozni, ennek egyik műhelye a Partiumi Keresztény Egyetem is. „Értékrendszerünk válsága idején foggal-körömmel kell őriznünk értékeinket, a morális válságot erkölcsi és hitbéli alapjaink megerősítésével vészelhetjük át, boldogulásunk feltétele pedig a minőségre való törekedés az élet minden területén” – fogalmazta meg tanévkezdő üzenetében Tőkés László.
A továbbiakban Mezey Barna, az ELTE rektora, Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul adták át jókívánságait a jelenlévőknek. Külön köszöntötték Jávor András debreceni általános rektorhelyettest, Pető Árpád ausztráliai vállalatvezetőt, a PKE régi támogatóját, Nemes Csaba tanácsost, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőjét, a nagyváradi református és római katolikus püspökség, valamint az unitárius egyház képviselőjét, az egyetem oktatóit és adminisztratív személyzetét.
A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget. Ének- és orgonaszolgálatot a Brugós Anikó vezette egyetemi énekkar, illetve Lászlóffy Zsolt zeneművész végzett.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. október 19.
Szépségben felfedezni fel Istent
Csűry István püspök hirdetet igét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Kántorképző Tanfolyamának tízéves jubileumán. Kántorszenteléssel folytatódott az ünnepi istentisztelet.
Fontos, hogy azok, akik Isten szolgálatában állnak, hogyan érzik a feladatot, amelyet Isten rájuk bízott, mondta Csűry István a 46. Zsoltár 5-8 igeverseiből kiindulva.
Isten akarata
Ősidőktől fogva Isten hatalmas dolgokat fed fel, rendet teremt a káoszban, s bár egyesek azon a véleményen vannak, hogy mindez egy „édeni álom” – valójában tudjuk, hogy Isten az édent ajánlotta fel az embernek, s az, hogy ki kellett onnan mennie, az az ember cselekedetén múlott.
Az egyházkerület történetében második alkalommal zajlott kántorszentelés, ezúttal két évfolyam hat végzősét szentelték fel. Mind a hatan megfogadták, hogy minden erejükből segíteni és támogatni fogják egyházuk elöljáróit, református vallásukat nem hagyják el – majd a püspök mindenkor bátor és erős szolgálatot kívánt nekik.
Az ünnepség során a Nagyváradi Kántorképző Tanfolyam kórusa, a Partiumi Keresztény Egyetem kórusa, valamint a Nagyváradi Kántorkórus lépett fel. Többek között Draskóczi, Haydn, Szokolay Sándor, Mendehlson művek hangzottak el, vezényelt Berkesi Sándor Liszt-díjas kántor, Márkus Zoltán újonnan felszentelt kántor, Orosz Otília Valéria kántor, karnagy és Brugós Anikó karnagy.
Neumann Andrea
erdon.ro
Csűry István püspök hirdetet igét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Kántorképző Tanfolyamának tízéves jubileumán. Kántorszenteléssel folytatódott az ünnepi istentisztelet.
Fontos, hogy azok, akik Isten szolgálatában állnak, hogyan érzik a feladatot, amelyet Isten rájuk bízott, mondta Csűry István a 46. Zsoltár 5-8 igeverseiből kiindulva.
Isten akarata
Ősidőktől fogva Isten hatalmas dolgokat fed fel, rendet teremt a káoszban, s bár egyesek azon a véleményen vannak, hogy mindez egy „édeni álom” – valójában tudjuk, hogy Isten az édent ajánlotta fel az embernek, s az, hogy ki kellett onnan mennie, az az ember cselekedetén múlott.
Az egyházkerület történetében második alkalommal zajlott kántorszentelés, ezúttal két évfolyam hat végzősét szentelték fel. Mind a hatan megfogadták, hogy minden erejükből segíteni és támogatni fogják egyházuk elöljáróit, református vallásukat nem hagyják el – majd a püspök mindenkor bátor és erős szolgálatot kívánt nekik.
Az ünnepség során a Nagyváradi Kántorképző Tanfolyam kórusa, a Partiumi Keresztény Egyetem kórusa, valamint a Nagyváradi Kántorkórus lépett fel. Többek között Draskóczi, Haydn, Szokolay Sándor, Mendehlson művek hangzottak el, vezényelt Berkesi Sándor Liszt-díjas kántor, Márkus Zoltán újonnan felszentelt kántor, Orosz Otília Valéria kántor, karnagy és Brugós Anikó karnagy.
Neumann Andrea
erdon.ro
2015. október 22.
Vers- és balladamondó verseny
Szerda délután Szatmári Ildikó és Tamás-Péter Réka magyartanárnők szervezésében a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium biztosított helyszínt a Kriza János mesemondó, balladamondó és balladaéneklő verseny számára.
Előbbit első, utóbbi kettőt pedig második alkalommal rendezték meg V-XII. gyermekek számára. Váradról a házigazda tanintézményen kívül az Ady Endre Középiskolából, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumból, a Mihai Eminescu Főgimnáziumból, a Iosif Vulcan Főgimnáziumból és a Szacsvay Imre Általános Iskolából, míg vidékről például Érmihályfalváról és Székelyhídról érkeztek diákok. Ez jelentette a megmérettetés megyei szakaszát, ahonnan évfolyamokra lebontva összesen tizenkét tanuló jutott tovább az országos döntőbe, melyet Sepsiszentgyörgyön bonyolítanak majd le november 13-15. között. A szakemberek alkotta zsűribe meghívták Brugós Anikót (Partiumi Keresztény egyetem), Kocsis Gyulát és Ozsváth Zsuzsát (Szigligeti Színház), Szakács Zoltán iskolalelkészt és Holczman Ilona magyartanárnőt. Az éneklésnél jó pontnak számított az tiszta intonáció, a szövegértés és -mondás, valamint az egy-egy tájegységre jellemző dialektus használata, míg a szavalás esetében a szövegérthetőség, a megfelelő előadásmód és a tiszta beszéd bizonyult nyerőnek. Azok, akik dobogós helyeken végeztek, könyvjutalmakkal és édességekkel térhettek haza.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Szerda délután Szatmári Ildikó és Tamás-Péter Réka magyartanárnők szervezésében a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium biztosított helyszínt a Kriza János mesemondó, balladamondó és balladaéneklő verseny számára.
Előbbit első, utóbbi kettőt pedig második alkalommal rendezték meg V-XII. gyermekek számára. Váradról a házigazda tanintézményen kívül az Ady Endre Középiskolából, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumból, a Mihai Eminescu Főgimnáziumból, a Iosif Vulcan Főgimnáziumból és a Szacsvay Imre Általános Iskolából, míg vidékről például Érmihályfalváról és Székelyhídról érkeztek diákok. Ez jelentette a megmérettetés megyei szakaszát, ahonnan évfolyamokra lebontva összesen tizenkét tanuló jutott tovább az országos döntőbe, melyet Sepsiszentgyörgyön bonyolítanak majd le november 13-15. között. A szakemberek alkotta zsűribe meghívták Brugós Anikót (Partiumi Keresztény egyetem), Kocsis Gyulát és Ozsváth Zsuzsát (Szigligeti Színház), Szakács Zoltán iskolalelkészt és Holczman Ilona magyartanárnőt. Az éneklésnél jó pontnak számított az tiszta intonáció, a szövegértés és -mondás, valamint az egy-egy tájegységre jellemző dialektus használata, míg a szavalás esetében a szövegérthetőség, a megfelelő előadásmód és a tiszta beszéd bizonyult nyerőnek. Azok, akik dobogós helyeken végeztek, könyvjutalmakkal és édességekkel térhettek haza.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2015. november 2.
Művein keresztül megszerettette a zenét
Birtalan József szilágybagosi születésű zeneszerző, karmester 44 népdalfeldolgozásából, illetve a hozzájuk kapcsolódó tanulmányokból álló kétkötetes kiadványt mutatták be pénteken a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében. Boros-Konrád Erzsébet szerzővel, valamint a címszereplő Birtalan Józseffel és feleségével, Judittal Lászlóffy Zsolt kurátor beszélgetett.
Boros-Konrád Erzsébet, aki húsz évig operaénekes volt Kolozsváron, és megalakulása óta a PKE zene-tanszékének oktatója, elmondta hogy a legszerencsésebb embernek érzi magát amiért világéletében azzal foglalkozhatott, amit szeret. A megjelent kötetek mintegy kétéves kutatómunka eredményei, melyek során feltárta, rendszerezte és digitalizálta Birtalan József rendkívül gazdag népi vonatkozású műveit.
„Akkora hatalmas életműve van a mesternek, hogy amikor először meglátogattam, egy csomagtartónyi kottával tértem haza. Aztán neki kellett veselkedni rendszerezni, kiválogatni a kórusműveket, az egyházi jellegűeket, a népdalfeldolgozásokat, egyéni elképzeléseket, kísérleteket” – mesélte a kötet szerzője. Mint hozzátette: meglátása szerint Birtalan műveinek egyik legfontosabb közös jellemzője a játékosság, amely a zeneszerző életében is mindig egy tartópillért jelentett.
Ezt támasztotta alá a könyvbemutatón felszólaló Birtalan József is, aki nagyon szerényen vallott arról, hogyan szeretett bele gyerekként a zenébe, hogyan tanult, illetve hogyan vált ismert és elismert zeneszerzővé már a kommunista érában is. „Többre vittem, mint amennyit képzeltem. Jó volt. És örvendek, hogy a műveimen keresztül megszerettettem a zenét másokkal is” – fogalmazott. A könyvbemutatón ugyanakkor felszólalt Birtalan Judit, arany érdemkereszttel kitüntetett karnagy is, aki arról beszélt, milyen volt férje műveit első kézből betanítani a kórusoknak.
A bemutatón közreműködött a zene-tanszék Partium Énekkara, melynek tagjai Berkesi Sándor és Brugós Anikó vezényletében Birtalan-szerzeményeket adtak elő. Megszólaltattak többek közt egyházi feldolgozásokat és két csángó népdal-feldologozást is. Az előadás olyannyira jól sikerült, hogy a szerző az esemény végén meg is jegyezte: az ilyen pillanatokban érzi, hogy érdemes volt megírni ezeket a műveket.
Sz. G. T.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Birtalan József szilágybagosi születésű zeneszerző, karmester 44 népdalfeldolgozásából, illetve a hozzájuk kapcsolódó tanulmányokból álló kétkötetes kiadványt mutatták be pénteken a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében. Boros-Konrád Erzsébet szerzővel, valamint a címszereplő Birtalan Józseffel és feleségével, Judittal Lászlóffy Zsolt kurátor beszélgetett.
Boros-Konrád Erzsébet, aki húsz évig operaénekes volt Kolozsváron, és megalakulása óta a PKE zene-tanszékének oktatója, elmondta hogy a legszerencsésebb embernek érzi magát amiért világéletében azzal foglalkozhatott, amit szeret. A megjelent kötetek mintegy kétéves kutatómunka eredményei, melyek során feltárta, rendszerezte és digitalizálta Birtalan József rendkívül gazdag népi vonatkozású műveit.
„Akkora hatalmas életműve van a mesternek, hogy amikor először meglátogattam, egy csomagtartónyi kottával tértem haza. Aztán neki kellett veselkedni rendszerezni, kiválogatni a kórusműveket, az egyházi jellegűeket, a népdalfeldolgozásokat, egyéni elképzeléseket, kísérleteket” – mesélte a kötet szerzője. Mint hozzátette: meglátása szerint Birtalan műveinek egyik legfontosabb közös jellemzője a játékosság, amely a zeneszerző életében is mindig egy tartópillért jelentett.
Ezt támasztotta alá a könyvbemutatón felszólaló Birtalan József is, aki nagyon szerényen vallott arról, hogyan szeretett bele gyerekként a zenébe, hogyan tanult, illetve hogyan vált ismert és elismert zeneszerzővé már a kommunista érában is. „Többre vittem, mint amennyit képzeltem. Jó volt. És örvendek, hogy a műveimen keresztül megszerettettem a zenét másokkal is” – fogalmazott. A könyvbemutatón ugyanakkor felszólalt Birtalan Judit, arany érdemkereszttel kitüntetett karnagy is, aki arról beszélt, milyen volt férje műveit első kézből betanítani a kórusoknak.
A bemutatón közreműködött a zene-tanszék Partium Énekkara, melynek tagjai Berkesi Sándor és Brugós Anikó vezényletében Birtalan-szerzeményeket adtak elő. Megszólaltattak többek közt egyházi feldolgozásokat és két csángó népdal-feldologozást is. Az előadás olyannyira jól sikerült, hogy a szerző az esemény végén meg is jegyezte: az ilyen pillanatokban érzi, hogy érdemes volt megírni ezeket a műveket.
Sz. G. T.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. december 27.
„Jézustalanítási akció folyik”
A Nagyvárad-Réti Református Egyházközségben immár sokéves hagyomány, hogy december 24-én, karácsony szentestéjén 23 órai kezdettel, sajátos hangulatú éjszakai istentiszteletet tartanak.
Sajátos hangulatú éjszakai istentiszteletre hívta az atyafiakat Várad-Rét református templomának harangja karácsony szentestéjén, mely alkalomnak az a különlegessége, hogy a 17. századi liturgiát követve, sok énekkel és zenével, az ige feletti csendes elmélkedéssel ünneplik a jelenlevők Krisztus Urunk születését immár sokéves hagyomány szerint. Lukács evangéliuma 2. részéből szólt Isten megtartó üzenete. Elmélkedésében dr. Pálfi József parókus lelkipásztor hangsúlyozta: a „kisdedség ünneplésének körébe” beletartozik az egész világ, tér és időtől függetlenül, a régi, a mai és a holnapi. Isten számára ugyanis nem létezik előbb és utóbb, akkor és majd, ezeknek az időmeghatározóknak a használata csupán számunkra elkerülhetetlen, így tulajdonképpen nem tudjuk, hogy mikor és hol, valamikor tehát az idők teljességében kiválasztotta Máriát és elküldte hozzá az angyalt, közölje vele az örömhírt. Karácsony éjjelének lényeget talán leginkább a tiszta szívű, jó szándékú, egyenes és becsületes pásztorok, illetve bölcsek fogták meg, akik úgy döntöttek, hogy Betlehembe mennek, vállalva azt is, hogy ennek érdekében minden akadályt legyőznek. Velük szemben a hatalomhoz való ragaszkodása miatt elvakult Heródest a téboly kerülgette annak a hírnek a hallatán, hogy megszületett a zsidók királya. Nyugtalan volt az akkor ismert egész világ is, nem volt öröm, csak flusztráció, görcs, félelem, probléma, még a választott nép írástudói is zavarban voltak.
Csendes imával
De vajon hogy viselkedünk mi, kétezer évvel később, amikor napjainkban is „jézustalanítási akció” zajlik, ármány kezek azon munkálkodnak, hogy végérvényesen eltüntessék a jelek Urát, apró csúsztatások mögé rejtik a lényeget, az igazságot?- tette fel a kérdést a tiszteletes. Hangsúlyozta: csendes imával fel kell emeljük szavunkat a sötétség erői ellen, a józanság és egyértelműség melletti elköteleződésünkkel. Úgy fogalmazott: a pásztorok és bölcsek példáját követve menjünk el egészen Betlehemig, a békesség szolgálata, az igaz hirdetése és a jó cselekvése legyen a célunk, mert ez az egyetlen életképes életrend.
Az istentiszteleti alkalmon énekszámokkal közreműködött: Nagy Judit Noémi, Brugós Anikó, Orosz Otília, Pálfi Noémi, Márkus Zoltán és Kiss Géza.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
A Nagyvárad-Réti Református Egyházközségben immár sokéves hagyomány, hogy december 24-én, karácsony szentestéjén 23 órai kezdettel, sajátos hangulatú éjszakai istentiszteletet tartanak.
Sajátos hangulatú éjszakai istentiszteletre hívta az atyafiakat Várad-Rét református templomának harangja karácsony szentestéjén, mely alkalomnak az a különlegessége, hogy a 17. századi liturgiát követve, sok énekkel és zenével, az ige feletti csendes elmélkedéssel ünneplik a jelenlevők Krisztus Urunk születését immár sokéves hagyomány szerint. Lukács evangéliuma 2. részéből szólt Isten megtartó üzenete. Elmélkedésében dr. Pálfi József parókus lelkipásztor hangsúlyozta: a „kisdedség ünneplésének körébe” beletartozik az egész világ, tér és időtől függetlenül, a régi, a mai és a holnapi. Isten számára ugyanis nem létezik előbb és utóbb, akkor és majd, ezeknek az időmeghatározóknak a használata csupán számunkra elkerülhetetlen, így tulajdonképpen nem tudjuk, hogy mikor és hol, valamikor tehát az idők teljességében kiválasztotta Máriát és elküldte hozzá az angyalt, közölje vele az örömhírt. Karácsony éjjelének lényeget talán leginkább a tiszta szívű, jó szándékú, egyenes és becsületes pásztorok, illetve bölcsek fogták meg, akik úgy döntöttek, hogy Betlehembe mennek, vállalva azt is, hogy ennek érdekében minden akadályt legyőznek. Velük szemben a hatalomhoz való ragaszkodása miatt elvakult Heródest a téboly kerülgette annak a hírnek a hallatán, hogy megszületett a zsidók királya. Nyugtalan volt az akkor ismert egész világ is, nem volt öröm, csak flusztráció, görcs, félelem, probléma, még a választott nép írástudói is zavarban voltak.
Csendes imával
De vajon hogy viselkedünk mi, kétezer évvel később, amikor napjainkban is „jézustalanítási akció” zajlik, ármány kezek azon munkálkodnak, hogy végérvényesen eltüntessék a jelek Urát, apró csúsztatások mögé rejtik a lényeget, az igazságot?- tette fel a kérdést a tiszteletes. Hangsúlyozta: csendes imával fel kell emeljük szavunkat a sötétség erői ellen, a józanság és egyértelműség melletti elköteleződésünkkel. Úgy fogalmazott: a pásztorok és bölcsek példáját követve menjünk el egészen Betlehemig, a békesség szolgálata, az igaz hirdetése és a jó cselekvése legyen a célunk, mert ez az egyetlen életképes életrend.
Az istentiszteleti alkalmon énekszámokkal közreműködött: Nagy Judit Noémi, Brugós Anikó, Orosz Otília, Pálfi Noémi, Márkus Zoltán és Kiss Géza.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2016. május 30.
Húszéves a zeneművészeti tanszék a PKE-n
A Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Kara a romániai magyar felsőoktatás első rendszerváltozás után alakult képzőművészeti-zenei fakultásaként jött létre két évtizeddel ezelőtt. A Zenepedagógia hároméves alapképzéshez Zeneművészet az audiovizuális kultúrában címen társul kétéves mesterképző a nagyváradi tanintézet keretén belül.
Másfél napos rendezvénnyel jubilál a hétvégén a PKE zeneművészeti tanszéke. Június 3-án, pénteken 17 órakor lesz a zenés ünnepélyes megnyitó a református püspöki palota dísztermében. Ünnepi beszédek következnek, majd 18.15-kor ünnepi műsor és kitüntetések átadása.
Másnap, június 4-én 17 órakor „dalforgás” kezdődik ugyanott a volt és jelenlegi hallgatók közreműködésével. Fellép a PKE Zeneművészeti Tanszékének Partiumi Énekkara, vezényel Berkesi Sándor és Brugós Anikó, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum gyermekkara, vezényel Varga Cecília, majd Kiss Adrienn Lívia és Kiss Stefánia népdalokat énekelnek, fellép a Csillagocska Alapítvány Csillagocska Néptáncegyüttes Benedek Árpád vezetésével. A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség Kórusát Orosz Otília Valéria, a Csillagocska Alapítvány Csillagfény kórusát Márkus Zoltán, a Michael Haydn Kórust Kristófi János Zsigmond vezényli. Andrejszki Judit ének- és csembalóművész után a Zeneművészeti Tanszék Öregdiák Énekkara zárja a műsort, vezényel Berkesi Sándor és Brugós Anikó.
Mintegy előrendezvényeként a jubileumi hétvégének, holnap, május 31-én a palota Bartók-termében a PKE zenepedagógia szakos hallgatóinak zeneszerzői estjére kerül sor 18 órától, a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében. Bemutatkoznak: Elek Gergő, Fábián Attila, Ömböli Péter, Szopos Zoltán. Közreműködnek: Andrejszki Judit – csembaló, orgona, Antal Zsuzsanna – fuvola, Fábián Attila – orgona, Gábor Melinda, Kovács Annamária, Jánosy Anna és Korodi Erik – klarinét, Lukács Zsolt – basszusklarinét, Ömböli Péter – zongora.
Egyébiránt a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévzáró ünnepségére (a ballagásra) június 4-én 11 órai kezdettel kerül sor a nagyvárad-újvárosi református templomban.
itthon.ma//2016. máj. 30.
A Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Kara a romániai magyar felsőoktatás első rendszerváltozás után alakult képzőművészeti-zenei fakultásaként jött létre két évtizeddel ezelőtt. A Zenepedagógia hároméves alapképzéshez Zeneművészet az audiovizuális kultúrában címen társul kétéves mesterképző a nagyváradi tanintézet keretén belül.
Másfél napos rendezvénnyel jubilál a hétvégén a PKE zeneművészeti tanszéke. Június 3-án, pénteken 17 órakor lesz a zenés ünnepélyes megnyitó a református püspöki palota dísztermében. Ünnepi beszédek következnek, majd 18.15-kor ünnepi műsor és kitüntetések átadása.
Másnap, június 4-én 17 órakor „dalforgás” kezdődik ugyanott a volt és jelenlegi hallgatók közreműködésével. Fellép a PKE Zeneművészeti Tanszékének Partiumi Énekkara, vezényel Berkesi Sándor és Brugós Anikó, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum gyermekkara, vezényel Varga Cecília, majd Kiss Adrienn Lívia és Kiss Stefánia népdalokat énekelnek, fellép a Csillagocska Alapítvány Csillagocska Néptáncegyüttes Benedek Árpád vezetésével. A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség Kórusát Orosz Otília Valéria, a Csillagocska Alapítvány Csillagfény kórusát Márkus Zoltán, a Michael Haydn Kórust Kristófi János Zsigmond vezényli. Andrejszki Judit ének- és csembalóművész után a Zeneművészeti Tanszék Öregdiák Énekkara zárja a műsort, vezényel Berkesi Sándor és Brugós Anikó.
Mintegy előrendezvényeként a jubileumi hétvégének, holnap, május 31-én a palota Bartók-termében a PKE zenepedagógia szakos hallgatóinak zeneszerzői estjére kerül sor 18 órától, a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében. Bemutatkoznak: Elek Gergő, Fábián Attila, Ömböli Péter, Szopos Zoltán. Közreműködnek: Andrejszki Judit – csembaló, orgona, Antal Zsuzsanna – fuvola, Fábián Attila – orgona, Gábor Melinda, Kovács Annamária, Jánosy Anna és Korodi Erik – klarinét, Lukács Zsolt – basszusklarinét, Ömböli Péter – zongora.
Egyébiránt a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévzáró ünnepségére (a ballagásra) június 4-én 11 órai kezdettel kerül sor a nagyvárad-újvárosi református templomban.
itthon.ma//2016. máj. 30.
2016. június 7.
A PKE zeneművészeti tanszékének jubileumáról
Másfél napos rendezvénnyel ünnepelt két évtizedes fennállását az elmúlt hétvégén a Partiumi Keresztény Egyetem zeneművészeti tanszéke.
Június 3-án délután ünnepélyes megnyitót tartottak az egyetem székházául szolgáló református püspöki palota dísztermében. Köszöntötték az elmúlt 20 év tanszékvezetőit, tanárait, ünnepi beszédek hangzottak el, fellépett a Partiumi Énekkar, majd ünnepi műsor és kitüntetések átadása következett.
Másnap, június 4-én délután tartották meg a „dalforgást” ugyanott a volt és jelenlegi hallgatók közreműködésével. Ezt megelőzően Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke mondott ünnepi köszöntőbeszédet. Igei indíttatással jelentette ki: „A valóságot megelőlegező hit hozta létre – ezelőtt húsz esztendővel – a zenei tanszéket, de már annak előtte a Sulyok István Református Főiskolát, majd utóbb a Partiumi Keresztény Egyetemet. Hiszen nem volt semmi épületünk, sem egyetemünk, és nagyon ínséges időket éltünk. Tehát csak a hitre lehetett építeni. De hitünk s reménységeink beváltak, és íme, a felősoktatási intézet 25., illetve a zenei tanszék 20. évfordulójáért adhatunk hálát egyetemünk és egyházaink közösségében.” Beszédében visszatekintett a megtett útra, méltatta az elődöket és a jelen munkásait, visszaemlékezett a nehézségekre, szemléltette a globális, regionális és lokális kihívásokat, illetve feladatokat. „Büszkén mondhatjuk, hogy erdélyi szinten mi hoztuk vissza a lépésről lépésre elsorvasztott magyar felsőfokú zenei képzést. Ennek tudata még nagyobb örömmel és szerény büszkeséggel tölt el bennünket. A magyar zenei felsőoktatásnak nagyon fontos hivatása a szülőföldünkön való megmaradás szolgálata. Mi ezt komolyan gondoljuk. Nem érdemes olyan tanintézményeket fenntartanunk, amelyek exportra termelnek” – mondotta Tőkés László, hozzátéve: „Nyilvánvaló, hogy meg kell kapaszkodnunk, egyetemünk magyar vonatkozásban különösképpen ezt a nemes célt szolgálja. Mert ha nem lesznek képzett embereink, értelmiségünk, szakembereink, akkor a csángók és a cigányok sorsára jutunk, s ahelyett, hogy a csángóságot is felemelnénk és a cigányságot is segítenénk, mi magunk is arra a szintre süllyedünk, és utána hiába óbégatunk, hogy hova jutott Árpád népe.” Végül arra is kitért, hogy bár a Partiumi Keresztény Egyetem nevében hordozza, miszerint regionális kitekintéssel alapították meg, de az elnevezés némiképp megtévesztő, „ugyanis az elmúlt negyedszázadban egy partiumi és egy székelyföldi pillérre építettük, mintegy jelképezve, hogy ez a két tömbben élő magyar közösség jelenti egész erdélyi magyarságunknak alapját, jövőjét és megmaradását”.
A dalforgásnak titulált ünnepi műsorban fellépett a PKE Zeneművészeti Tanszékének Partiumi Énekkara, vezényelt Berkesi Sándor és Brugós Anikó, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum gyermekkara, vezényelt Varga Cecília, népdalokat énekelt Kiss Géza kántor két leánykája, Adrienn Lívia és Stefánia, fellépett a Csillagocska Néptáncegyüttes Benedek Árpád vezetésével. A továbbiakban a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség kórusát Orosz Otília Valéria, a Csillagocska Alapítvány Csillagfény kórusát Márkus Zoltán, a Michael Haydn Kórust Kristófi János Zsigmond vezényelte. Andrejszki Judit ének- és csembalóművész közreműködése után a zeneművészeti tanszék öregdiákjaiból összeállt énekkar nívós előadása zárta a műsort.
A jubileumi rendezvény megható momentummal ért véget: Hausmann Alice dékán meleg szavakkal méltatta és búcsúztatta el a tanszéktől két évtizedes lankadatlan szolgálat után Berkesi Sándor zeneművészt, Liszt-díjas karnagyot, aki Debrecenből ingázva végzett – páratlan emberi és szakmai alázattal ötvözött – felbecsülhetetlen munkát a PKE-n.
itthon.ma//kult
Másfél napos rendezvénnyel ünnepelt két évtizedes fennállását az elmúlt hétvégén a Partiumi Keresztény Egyetem zeneművészeti tanszéke.
Június 3-án délután ünnepélyes megnyitót tartottak az egyetem székházául szolgáló református püspöki palota dísztermében. Köszöntötték az elmúlt 20 év tanszékvezetőit, tanárait, ünnepi beszédek hangzottak el, fellépett a Partiumi Énekkar, majd ünnepi műsor és kitüntetések átadása következett.
Másnap, június 4-én délután tartották meg a „dalforgást” ugyanott a volt és jelenlegi hallgatók közreműködésével. Ezt megelőzően Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke mondott ünnepi köszöntőbeszédet. Igei indíttatással jelentette ki: „A valóságot megelőlegező hit hozta létre – ezelőtt húsz esztendővel – a zenei tanszéket, de már annak előtte a Sulyok István Református Főiskolát, majd utóbb a Partiumi Keresztény Egyetemet. Hiszen nem volt semmi épületünk, sem egyetemünk, és nagyon ínséges időket éltünk. Tehát csak a hitre lehetett építeni. De hitünk s reménységeink beváltak, és íme, a felősoktatási intézet 25., illetve a zenei tanszék 20. évfordulójáért adhatunk hálát egyetemünk és egyházaink közösségében.” Beszédében visszatekintett a megtett útra, méltatta az elődöket és a jelen munkásait, visszaemlékezett a nehézségekre, szemléltette a globális, regionális és lokális kihívásokat, illetve feladatokat. „Büszkén mondhatjuk, hogy erdélyi szinten mi hoztuk vissza a lépésről lépésre elsorvasztott magyar felsőfokú zenei képzést. Ennek tudata még nagyobb örömmel és szerény büszkeséggel tölt el bennünket. A magyar zenei felsőoktatásnak nagyon fontos hivatása a szülőföldünkön való megmaradás szolgálata. Mi ezt komolyan gondoljuk. Nem érdemes olyan tanintézményeket fenntartanunk, amelyek exportra termelnek” – mondotta Tőkés László, hozzátéve: „Nyilvánvaló, hogy meg kell kapaszkodnunk, egyetemünk magyar vonatkozásban különösképpen ezt a nemes célt szolgálja. Mert ha nem lesznek képzett embereink, értelmiségünk, szakembereink, akkor a csángók és a cigányok sorsára jutunk, s ahelyett, hogy a csángóságot is felemelnénk és a cigányságot is segítenénk, mi magunk is arra a szintre süllyedünk, és utána hiába óbégatunk, hogy hova jutott Árpád népe.” Végül arra is kitért, hogy bár a Partiumi Keresztény Egyetem nevében hordozza, miszerint regionális kitekintéssel alapították meg, de az elnevezés némiképp megtévesztő, „ugyanis az elmúlt negyedszázadban egy partiumi és egy székelyföldi pillérre építettük, mintegy jelképezve, hogy ez a két tömbben élő magyar közösség jelenti egész erdélyi magyarságunknak alapját, jövőjét és megmaradását”.
A dalforgásnak titulált ünnepi műsorban fellépett a PKE Zeneművészeti Tanszékének Partiumi Énekkara, vezényelt Berkesi Sándor és Brugós Anikó, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum gyermekkara, vezényelt Varga Cecília, népdalokat énekelt Kiss Géza kántor két leánykája, Adrienn Lívia és Stefánia, fellépett a Csillagocska Néptáncegyüttes Benedek Árpád vezetésével. A továbbiakban a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség kórusát Orosz Otília Valéria, a Csillagocska Alapítvány Csillagfény kórusát Márkus Zoltán, a Michael Haydn Kórust Kristófi János Zsigmond vezényelte. Andrejszki Judit ének- és csembalóművész közreműködése után a zeneművészeti tanszék öregdiákjaiból összeállt énekkar nívós előadása zárta a műsort.
A jubileumi rendezvény megható momentummal ért véget: Hausmann Alice dékán meleg szavakkal méltatta és búcsúztatta el a tanszéktől két évtizedes lankadatlan szolgálat után Berkesi Sándor zeneművészt, Liszt-díjas karnagyot, aki Debrecenből ingázva végzett – páratlan emberi és szakmai alázattal ötvözött – felbecsülhetetlen munkát a PKE-n.
itthon.ma//kult
2016. június 12.
Erdélyi népdalok énekeskönyve
Dr. Béres József Szép magyar ének II. című kötetének bemutatójával folytatódott szombat délután a Csillagocska Családnap. A szerző előadását népdal és néptánc-előadások fűszerezték.
A Váradi Dalnokok által előadott nótákkal kezdődött el a rendhagyó könyvbemutató, a réti templom alagsori termében, majd Brugós Anikó énekével folytatódott. Dr. Pálfi József lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetet mondva a közreműködőknek: Márkus Zoltánnak, a Váradi Dalnokok karvezetőjének, Brugós Anikó karnagynak, továbbá a Soroglya és a kibővített Csillagocska zenekarnak.
„Csináljunk”
A későbbiekben a könyv szerzője, Dr. Béres József, a Béres-cseppek feltalálójának fia szólt az egybegyűltekhez. Az előadást a könyvben szereplő dalok tették még szemléletesebbé. Mint megtudtuk, a könyv első kötete 2009-ben jelent meg, 430 éneket tartalmaz, öt éve mutatták be Váradon is. Ez a könyv siker lett, az idén jelent meg a negyedik kiadás, összesen 8700 darab látott napvilágot, melyekből 1200 darabot határon túli iskoláknak küldtek el. Az első kötet főleg a kodályi, bartóki gyűjtőmunkán alapult, az erdélyi népzenét azonban kevésbé tartalmazta, így a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a táji sokszínűség valósághűbb bemutatására van szükség – ezért látta fontosnak hogy megszülessen a második kötet is, mely 220 kalotaszegi, mezőségi, gyimesi és moldvai éneket tartalmaz.
A zene mindenkié
Dr. Béres József arról is szólt, hogy vegyészként hogyan is lett e két kötet szerzője. Mint elhangzott, a családjukban mindenki szívesen énekel, táncol, családi, baráti körben megszokott az éneklés, de amikor énekeskönyvet keresett, rájött, hogy nehéz praktikus kötetet találni. „Ha nincs, csináljunk” – gondolta, s a szót tett követte. A kodályi gondolat szerint a zene mindenkié, tette hozzá, s nem sokat ér, ha valaki egyedül énekel, de ha ketten összedalolnak, az már egészen más. Megtartva a magyar dalt magyarságunkat is őrizzük, s ha megismerjük saját dalainkat, nem fogunk idegen kultúrákat majmolni. Szükség van arra, hogy az emberek újra megtanulják hagyományainkat, népdalainkat – ezért kezdődött el annak idején a táncház-mozgalom is.
Amint címéből is kiderül, ez a kötet is szép és magyar dalokat tartalmaz, s ha csak olvassuk ezeket, akkor is páratlan verskincsre találunk. Énekelni pedig szükséges, mindenkinek van gégéje és ezek az énekek lelkünket is építik. Az ilyen családi, baráti éneklés esetén nem a minőség az, ami elsődleges, jegyezte meg. Énekléssel örömöt és bánatot tudunk kifejezni, sokszor pont egy „szép keserves” az, ami megvidámít.
A két kötet jellemzője az igényesség és a tudományos alaposság mellett az, hogy a gyakorlatot szolgálja, használható kottákat tartalmaz és eredeti szöveget, emellett sok érdekes adatot és magyarázatot.
Az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatták a két kötetet, az elsőt nyolcvan, a másodikat hatvan lejért.
Neumann Andrea
erdon.ro
Dr. Béres József Szép magyar ének II. című kötetének bemutatójával folytatódott szombat délután a Csillagocska Családnap. A szerző előadását népdal és néptánc-előadások fűszerezték.
A Váradi Dalnokok által előadott nótákkal kezdődött el a rendhagyó könyvbemutató, a réti templom alagsori termében, majd Brugós Anikó énekével folytatódott. Dr. Pálfi József lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetet mondva a közreműködőknek: Márkus Zoltánnak, a Váradi Dalnokok karvezetőjének, Brugós Anikó karnagynak, továbbá a Soroglya és a kibővített Csillagocska zenekarnak.
„Csináljunk”
A későbbiekben a könyv szerzője, Dr. Béres József, a Béres-cseppek feltalálójának fia szólt az egybegyűltekhez. Az előadást a könyvben szereplő dalok tették még szemléletesebbé. Mint megtudtuk, a könyv első kötete 2009-ben jelent meg, 430 éneket tartalmaz, öt éve mutatták be Váradon is. Ez a könyv siker lett, az idén jelent meg a negyedik kiadás, összesen 8700 darab látott napvilágot, melyekből 1200 darabot határon túli iskoláknak küldtek el. Az első kötet főleg a kodályi, bartóki gyűjtőmunkán alapult, az erdélyi népzenét azonban kevésbé tartalmazta, így a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a táji sokszínűség valósághűbb bemutatására van szükség – ezért látta fontosnak hogy megszülessen a második kötet is, mely 220 kalotaszegi, mezőségi, gyimesi és moldvai éneket tartalmaz.
A zene mindenkié
Dr. Béres József arról is szólt, hogy vegyészként hogyan is lett e két kötet szerzője. Mint elhangzott, a családjukban mindenki szívesen énekel, táncol, családi, baráti körben megszokott az éneklés, de amikor énekeskönyvet keresett, rájött, hogy nehéz praktikus kötetet találni. „Ha nincs, csináljunk” – gondolta, s a szót tett követte. A kodályi gondolat szerint a zene mindenkié, tette hozzá, s nem sokat ér, ha valaki egyedül énekel, de ha ketten összedalolnak, az már egészen más. Megtartva a magyar dalt magyarságunkat is őrizzük, s ha megismerjük saját dalainkat, nem fogunk idegen kultúrákat majmolni. Szükség van arra, hogy az emberek újra megtanulják hagyományainkat, népdalainkat – ezért kezdődött el annak idején a táncház-mozgalom is.
Amint címéből is kiderül, ez a kötet is szép és magyar dalokat tartalmaz, s ha csak olvassuk ezeket, akkor is páratlan verskincsre találunk. Énekelni pedig szükséges, mindenkinek van gégéje és ezek az énekek lelkünket is építik. Az ilyen családi, baráti éneklés esetén nem a minőség az, ami elsődleges, jegyezte meg. Énekléssel örömöt és bánatot tudunk kifejezni, sokszor pont egy „szép keserves” az, ami megvidámít.
A két kötet jellemzője az igényesség és a tudományos alaposság mellett az, hogy a gyakorlatot szolgálja, használható kottákat tartalmaz és eredeti szöveget, emellett sok érdekes adatot és magyarázatot.
Az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatták a két kötetet, az elsőt nyolcvan, a másodikat hatvan lejért.
Neumann Andrea
erdon.ro
2016. június 26.
A három, bennünk élő Nagyvárad…
Bár a világ különböző pontjain élnek, más-más élményeket és emlékeket hordoznak, az egyik kérdésre mindannyian ugyanazt a választ adták: ha bárki megkérdezi őket, azt vallják, nagyváradiak… Idén is megszervezték az elszármazottak találkozóját, a vár pincetermében.
Mi, váradiak félszavakból is megértjük egymást, tizenöt-húsz év olyan, mintha meg sem történt volna, ezek a kapcsolatok nem tudnak megváltozni, mondta bevezetőként Boros Zoltán filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő a vasárnap délelőtti találkozón, a kellemesen hűvös pinceteremben. A találkozót a három, bennünk élő Váradnak szenteli, tette hozzá. Az egyik az irodalmi Várad, Ady és a Holnaposok Váradja, a verseké, melyekkel felnőttünk; a másik az a Várad, ahol most vagyunk, a harmadik pedig, mely szintén bennünk él, élményeink, emlékeink Váradja, az épületeké, melyek mesélhetnének. „Az élményeket pedig főleg tőletek fogjuk hallani” – jelentette ki az esemény házigazdája, aki a későbbiekben Juhász Gyula, Ady Endre, valamint Emőd Tamás váradi vonatkozású verseiből is megosztott részleteket a jelenlévőkkel.
Slágerek
Később Trifán Lászlót konferálta be, az egykori, váradi Metropol együttes oszlopos tagját. Mint elmondta, a Metropol az egyedüli hazai együttes, mely bekerült a budapesti rockmúzeumba. A későbbiek során Trifán László régi slágereket énekelt, melyeket – mint ahogy azt a nagyváradi közönség már megszokhatta – gitáron és szájharmonikán ő maga kísért. A találkozó során elhangzott a Dalnok, valamint Az autóstoppos című szám, melyek szövegét Mácza Gyula szerezte, továbbá a Sárga villamos, melynek szövegszerzője Tóth Ágnes.
Az énekszámok között a műsor házigazdája Váradról elszármazottakkal beszélgetett – például a Budapesten élő Kovács Tiborral, aki egyetemistaként élte át a rendszerváltást, s ott volt a Mária-téren, amikor „románok, magyarok, németek, szerbek összefogtak, hogy a Securitate ne vigye el Tőkés Lászlót”. Kovács Tibor a hazai egyetemekben felgyűlt szellemi tőkéről is említést tett, melyet később annyian tudtak külföldön kamatoztatni.
Váradiak maradtak
Miközben Villányi Zoltán szerkesztő-riporter Nagyváradról szóló dokumentumfilmje ment a háttérben, a műsor házigazdája Ausztráliában, New Yorkban, Svédországban élő váradiakkal beszélgetett. Molnár Turcu Julianna elmondta, minden látogatáskor nagyon nehéz itthagynia otthonát, váradi szülőházát. Markó László arról szólt, hogy milyen magyarnak lenni Ausztráliában, a Svédországban élő Tóth Kati pedig többek között arról tett említést: az ember „kétéltűvé” válik, egy idő után hazavágyik, itthon pedig pár hét múlva érzi, hogy mehetnékje van… Kérdésre válaszolva Szilágyi Ágnes is felszólalt, aki férjével együtt, Szilágyi Zsolttal, aki Tőkés László EP-képviselő irodavezetője, nyolc éven keresztül Brüsszelben élt, de amikor eljött az idő, örömmel jött vissza Váradra. Szilágyi Ágnes egyébként, Brugós Anikóval együtt népdalokat is előadott – egy gyimesi keservest, egy lassú magyarost és egy csárdást. A New Yorkba emigrált Kajcsa Lajos elmondta: bár az egész család Amerikában él, mindhárom lánya és két unokája is beszéli a magyart. „Nincs itt senkim már, de a szívem az itt van” – tette hozzá. Bár a világ különböző pontjain élnek, más-más élményeket és emlékeket hordoznak, az egyik kérdésre mindannyian ugyanazt a választ adták: ha bárki megkérdezi őket, azt vallják, nagyváradiak…
Boros Zoltán Indig Ottó színházi történész, művészettörténész és helytörténész Váradról szóló szavaival zárta a találkozót.
Visszahódítani
A találkozó utolsó része során a Váradról elszármazott, Bukarestben élő és külföldön is hírneves blues-zenész, Weinberger Attila – művésznevén A. G. Weinberger – vallott saját magáról, Váradról. Mint mondta, vissza szeretne jönni Váradra – pontosabban vissza szeretné hódítani Váradot a jövevényektől. „Nagyon fáj, hogy a jövevények ellopták Váradot, itt alakult ki a lelkiismeretem, ebben a városban, s én olyan vagyok mint egy sas, fentről nézem a világot, az Univerzum a tenyeremben van, s nem fogom megengedni, hogy az Univerzum súlya a vállamra nehezedjen” – vallotta az előadóművész, aki a húszas évekből származó blues-számot, egy régi amerikai balladát, majd Stevie Nicks Landslide című számát adta elő. Mint hozzátette, úgy érzi, itt Nagyváradon megállt az idő, a város saját tehetetlen frusztrációjának csapdájában él, s ráhagyatkozott a körülményekre – de hát miért nem e város társadalma alakítja a körülményeit? – tette fel a kérdést. A későbbiekben Trifán Lászlóval együtt adtak elő blues-számokat, teljes összhangban.
Neumann Andrea
erdon.ro
Bár a világ különböző pontjain élnek, más-más élményeket és emlékeket hordoznak, az egyik kérdésre mindannyian ugyanazt a választ adták: ha bárki megkérdezi őket, azt vallják, nagyváradiak… Idén is megszervezték az elszármazottak találkozóját, a vár pincetermében.
Mi, váradiak félszavakból is megértjük egymást, tizenöt-húsz év olyan, mintha meg sem történt volna, ezek a kapcsolatok nem tudnak megváltozni, mondta bevezetőként Boros Zoltán filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő a vasárnap délelőtti találkozón, a kellemesen hűvös pinceteremben. A találkozót a három, bennünk élő Váradnak szenteli, tette hozzá. Az egyik az irodalmi Várad, Ady és a Holnaposok Váradja, a verseké, melyekkel felnőttünk; a másik az a Várad, ahol most vagyunk, a harmadik pedig, mely szintén bennünk él, élményeink, emlékeink Váradja, az épületeké, melyek mesélhetnének. „Az élményeket pedig főleg tőletek fogjuk hallani” – jelentette ki az esemény házigazdája, aki a későbbiekben Juhász Gyula, Ady Endre, valamint Emőd Tamás váradi vonatkozású verseiből is megosztott részleteket a jelenlévőkkel.
Slágerek
Később Trifán Lászlót konferálta be, az egykori, váradi Metropol együttes oszlopos tagját. Mint elmondta, a Metropol az egyedüli hazai együttes, mely bekerült a budapesti rockmúzeumba. A későbbiek során Trifán László régi slágereket énekelt, melyeket – mint ahogy azt a nagyváradi közönség már megszokhatta – gitáron és szájharmonikán ő maga kísért. A találkozó során elhangzott a Dalnok, valamint Az autóstoppos című szám, melyek szövegét Mácza Gyula szerezte, továbbá a Sárga villamos, melynek szövegszerzője Tóth Ágnes.
Az énekszámok között a műsor házigazdája Váradról elszármazottakkal beszélgetett – például a Budapesten élő Kovács Tiborral, aki egyetemistaként élte át a rendszerváltást, s ott volt a Mária-téren, amikor „románok, magyarok, németek, szerbek összefogtak, hogy a Securitate ne vigye el Tőkés Lászlót”. Kovács Tibor a hazai egyetemekben felgyűlt szellemi tőkéről is említést tett, melyet később annyian tudtak külföldön kamatoztatni.
Váradiak maradtak
Miközben Villányi Zoltán szerkesztő-riporter Nagyváradról szóló dokumentumfilmje ment a háttérben, a műsor házigazdája Ausztráliában, New Yorkban, Svédországban élő váradiakkal beszélgetett. Molnár Turcu Julianna elmondta, minden látogatáskor nagyon nehéz itthagynia otthonát, váradi szülőházát. Markó László arról szólt, hogy milyen magyarnak lenni Ausztráliában, a Svédországban élő Tóth Kati pedig többek között arról tett említést: az ember „kétéltűvé” válik, egy idő után hazavágyik, itthon pedig pár hét múlva érzi, hogy mehetnékje van… Kérdésre válaszolva Szilágyi Ágnes is felszólalt, aki férjével együtt, Szilágyi Zsolttal, aki Tőkés László EP-képviselő irodavezetője, nyolc éven keresztül Brüsszelben élt, de amikor eljött az idő, örömmel jött vissza Váradra. Szilágyi Ágnes egyébként, Brugós Anikóval együtt népdalokat is előadott – egy gyimesi keservest, egy lassú magyarost és egy csárdást. A New Yorkba emigrált Kajcsa Lajos elmondta: bár az egész család Amerikában él, mindhárom lánya és két unokája is beszéli a magyart. „Nincs itt senkim már, de a szívem az itt van” – tette hozzá. Bár a világ különböző pontjain élnek, más-más élményeket és emlékeket hordoznak, az egyik kérdésre mindannyian ugyanazt a választ adták: ha bárki megkérdezi őket, azt vallják, nagyváradiak…
Boros Zoltán Indig Ottó színházi történész, művészettörténész és helytörténész Váradról szóló szavaival zárta a találkozót.
Visszahódítani
A találkozó utolsó része során a Váradról elszármazott, Bukarestben élő és külföldön is hírneves blues-zenész, Weinberger Attila – művésznevén A. G. Weinberger – vallott saját magáról, Váradról. Mint mondta, vissza szeretne jönni Váradra – pontosabban vissza szeretné hódítani Váradot a jövevényektől. „Nagyon fáj, hogy a jövevények ellopták Váradot, itt alakult ki a lelkiismeretem, ebben a városban, s én olyan vagyok mint egy sas, fentről nézem a világot, az Univerzum a tenyeremben van, s nem fogom megengedni, hogy az Univerzum súlya a vállamra nehezedjen” – vallotta az előadóművész, aki a húszas évekből származó blues-számot, egy régi amerikai balladát, majd Stevie Nicks Landslide című számát adta elő. Mint hozzátette, úgy érzi, itt Nagyváradon megállt az idő, a város saját tehetetlen frusztrációjának csapdájában él, s ráhagyatkozott a körülményekre – de hát miért nem e város társadalma alakítja a körülményeit? – tette fel a kérdést. A későbbiekben Trifán Lászlóval együtt adtak elő blues-számokat, teljes összhangban.
Neumann Andrea
erdon.ro
2016. június 27.
A mi Nagyváradunk
Az idei Szent László Napok is alkalmat adott a Nagyváradról elszármazottak számára, hogy amennyire idejük engedi, legalább évente egyszer újra találkozzanak. A várpincében tartott összejövetelen Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, televíziós szerkesztő köszöntötte a rövid időre hazatérő vendégeket.
A Szent László Napok utolsó napján, vasárnap délelőtt megtartott rendezvényen Boros Zoltán köszöntötte a Váradról elköltözött és a Váradon maradt megjelenteket. „Nekem mindig nagy élmény régi Nagyváradiakkal találkozni. Fél szavakból is megértjük egymást.” – mondta a találkozót moderáló gyantai születésű médiaszereplő. Az interaktív, beszélgetős összejövetelt Boros „a három Váradnak” szentelte: először annak a városnak, amely irodalmi élményekkel gazdagította az elszármazottakat (elsősorban versekkel), másodsorban a mostani városnak, amelyben már nem ugyanolyan élni, mint hosszú évekkel ezelőtt vagy éppenséggel, amikor elhagyták azt, harmadszor pedig annak a Váradnak, amelyik bennük él, az emlékeikben.
Az ismerkedéssel, nosztalgiával és emlékcserével zajló találkozó remek hangulatáról zenei előadók gondoskodtak: Trifán László, aki az 1968-ban alakult nagyváradi Metropol együttes (Metropol Group) gitárosaként (mely tízévnyi hallgatás után legutóbb tavaly decemberben koncertezett a Budapesti Rockmúzeum színpadán) adott elő szövegírójuk, Mácza Gyula dalaiból, valamint Szilágyi Ágnes népdalénekes dalait lehetett hallani, akit Brugós Anikó kísért „gordonyon” (gordonkán).
A Magyarországról, Brüsszelből, Svédországból, Ausztráliából, Amerikai Egyesült Államokból, Marosvásárhelyről és Zilahról érkezett elszármazottak a találkozó alatt megtekintették Villányi Zoltánnak, a Várad videoportál alapítójának nagyváradról készült kisfilmjét is, amely pillanatképekben kalauzolta végig őket a történelem folyamán átalakuló város utcáin.
Szamos Mariann
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Az idei Szent László Napok is alkalmat adott a Nagyváradról elszármazottak számára, hogy amennyire idejük engedi, legalább évente egyszer újra találkozzanak. A várpincében tartott összejövetelen Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, televíziós szerkesztő köszöntötte a rövid időre hazatérő vendégeket.
A Szent László Napok utolsó napján, vasárnap délelőtt megtartott rendezvényen Boros Zoltán köszöntötte a Váradról elköltözött és a Váradon maradt megjelenteket. „Nekem mindig nagy élmény régi Nagyváradiakkal találkozni. Fél szavakból is megértjük egymást.” – mondta a találkozót moderáló gyantai születésű médiaszereplő. Az interaktív, beszélgetős összejövetelt Boros „a három Váradnak” szentelte: először annak a városnak, amely irodalmi élményekkel gazdagította az elszármazottakat (elsősorban versekkel), másodsorban a mostani városnak, amelyben már nem ugyanolyan élni, mint hosszú évekkel ezelőtt vagy éppenséggel, amikor elhagyták azt, harmadszor pedig annak a Váradnak, amelyik bennük él, az emlékeikben.
Az ismerkedéssel, nosztalgiával és emlékcserével zajló találkozó remek hangulatáról zenei előadók gondoskodtak: Trifán László, aki az 1968-ban alakult nagyváradi Metropol együttes (Metropol Group) gitárosaként (mely tízévnyi hallgatás után legutóbb tavaly decemberben koncertezett a Budapesti Rockmúzeum színpadán) adott elő szövegírójuk, Mácza Gyula dalaiból, valamint Szilágyi Ágnes népdalénekes dalait lehetett hallani, akit Brugós Anikó kísért „gordonyon” (gordonkán).
A Magyarországról, Brüsszelből, Svédországból, Ausztráliából, Amerikai Egyesült Államokból, Marosvásárhelyről és Zilahról érkezett elszármazottak a találkozó alatt megtekintették Villányi Zoltánnak, a Várad videoportál alapítójának nagyváradról készült kisfilmjét is, amely pillanatképekben kalauzolta végig őket a történelem folyamán átalakuló város utcáin.
Szamos Mariann
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. június 26.
IX. Őszirózsa népdalvetélkedő Élesden
„Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.” – vallotta egykor Kodály Zoltán.
A magyar népdal a magyar népzene legősibb formája. Népi és emberi érzelmeket, gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva szájhagyomány útján maradt ránk.
Az Őszirózsa népdalvetélkedő megyei szakasza került megrendezésre Élesden 2017. június 13-án, immár IX. alkalommal Domján Emilia, élesdi tanítónő, szervezésének köszönhetően. A jeles esemény a helybeli Bocskai István Kulturális, Közösségi és Szórványközpontban volt megtartva, amely ideális helyszínnek bizonyult.
A vendégeket Antonescu Liliana igazgatónő és Bucsiás Levente aligazgató úr köszöntötte, sok sikert kívánva a versenyzőknek, megköszönve a támogatóknak a segítséget.
A versenyre 38-an neveztek be, akiket 5 tagú zsűri értékelt lelkiismeretes szakértelemmel. A zsűri elnöke Brugós Anikó, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem zenetanára volt, a zsűri további tagjai pedig: Hodgyai Edit, a micskei Görböc néptáncegyüttes vezetője, tanár, a Micskei Miskolczy Károly Általános Iskola igazgatónője; Szaboszlai Gáspár Edit, a mezőtelegdi Pacsirták néptáncegyüttes vezetője, tanár; Vagyas Zsuzsa, a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola Alapfokú művészeti iskola szolfézstanára; Pusztai Gabriela, az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum zenetanára.
A vetélkedő előtt az élesdi óvodások gyermekdallal köszöntötték a megjelenteket Csillik Hajnalka óvónő felkészítésével, majd a debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola diákjai énekeltek felvidéki népdalokat szolfézstanárnőjük, Vagyas Zsuzsa citerakíséretével.
A versenyen a nevezők változatos dalokkal és a tájegységek népviseleteibe öltözve adták elő dalaikat.
Amíg a zsűri visszavonult dönteni, a Constantin Şerban Elméleti Líceum által biztosított eledelből csemegézhettek a résztvevők. Köszönet az igazgatóságnak érte.
A zsűri idei döntése értelmében az országos versenyen 13 tanuló képviseli Bihar megyét, ahova az I-IV. osztályosok öt népdallal, az V-VIII. osztályosok pedig tíz népdallal készülnek:
A zsűri 4 tanulót részesített dicséretben:
Gratulálunk a versenyzőknek a továbbjutáshoz, és sok sikert kívánunk az országos szakaszhoz!
Senki sem távozott üres kézzel, mert a szervezők emléklapot, plüssjátékot és üdítőt, cukorkát osztottak minden nevezőnek. Köszönjük a szponzorok támogatását: az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum vezetőségének, Ciavoi Andrea tanítónőnek, az élesdi Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthonnak, az élesdi Református Egyházközösségnek, Székely Helén tanárnőnek, Deák Andrea tanítónőnek és a Pro Folk Alapítványnak.
„Az ember feladata az, hogy szeresse a szépet, kövesse a jót, cselekedje a legjobbakat.” – Ludwig van Beethoven
Birinyi Éva, tanítónő Reggeli Újság (Nagyvárad)
„Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.” – vallotta egykor Kodály Zoltán.
A magyar népdal a magyar népzene legősibb formája. Népi és emberi érzelmeket, gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva szájhagyomány útján maradt ránk.
Az Őszirózsa népdalvetélkedő megyei szakasza került megrendezésre Élesden 2017. június 13-án, immár IX. alkalommal Domján Emilia, élesdi tanítónő, szervezésének köszönhetően. A jeles esemény a helybeli Bocskai István Kulturális, Közösségi és Szórványközpontban volt megtartva, amely ideális helyszínnek bizonyult.
A vendégeket Antonescu Liliana igazgatónő és Bucsiás Levente aligazgató úr köszöntötte, sok sikert kívánva a versenyzőknek, megköszönve a támogatóknak a segítséget.
A versenyre 38-an neveztek be, akiket 5 tagú zsűri értékelt lelkiismeretes szakértelemmel. A zsűri elnöke Brugós Anikó, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem zenetanára volt, a zsűri további tagjai pedig: Hodgyai Edit, a micskei Görböc néptáncegyüttes vezetője, tanár, a Micskei Miskolczy Károly Általános Iskola igazgatónője; Szaboszlai Gáspár Edit, a mezőtelegdi Pacsirták néptáncegyüttes vezetője, tanár; Vagyas Zsuzsa, a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola Alapfokú művészeti iskola szolfézstanára; Pusztai Gabriela, az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum zenetanára.
A vetélkedő előtt az élesdi óvodások gyermekdallal köszöntötték a megjelenteket Csillik Hajnalka óvónő felkészítésével, majd a debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola diákjai énekeltek felvidéki népdalokat szolfézstanárnőjük, Vagyas Zsuzsa citerakíséretével.
A versenyen a nevezők változatos dalokkal és a tájegységek népviseleteibe öltözve adták elő dalaikat.
Amíg a zsűri visszavonult dönteni, a Constantin Şerban Elméleti Líceum által biztosított eledelből csemegézhettek a résztvevők. Köszönet az igazgatóságnak érte.
A zsűri idei döntése értelmében az országos versenyen 13 tanuló képviseli Bihar megyét, ahova az I-IV. osztályosok öt népdallal, az V-VIII. osztályosok pedig tíz népdallal készülnek:
A zsűri 4 tanulót részesített dicséretben:
Gratulálunk a versenyzőknek a továbbjutáshoz, és sok sikert kívánunk az országos szakaszhoz!
Senki sem távozott üres kézzel, mert a szervezők emléklapot, plüssjátékot és üdítőt, cukorkát osztottak minden nevezőnek. Köszönjük a szponzorok támogatását: az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum vezetőségének, Ciavoi Andrea tanítónőnek, az élesdi Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthonnak, az élesdi Református Egyházközösségnek, Székely Helén tanárnőnek, Deák Andrea tanítónőnek és a Pro Folk Alapítványnak.
„Az ember feladata az, hogy szeresse a szépet, kövesse a jót, cselekedje a legjobbakat.” – Ludwig van Beethoven
Birinyi Éva, tanítónő Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. október 22.
Szakmai fórum a néptáncmozgalomnak
A Partiumi Amatőr Néptáncmozgalom Jelene és Jövője címmel konferencia zajlott a Csillagocska Alapítvány tizenöt éves fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként.
A Partiumi Keresztény Egyetemen megszervezett szombat délelőtti konferencián Benedek Árpád szervező, házigazda visszatekintett a kezdetekre, amikor a gyermek néptánctalálkozón negyvenegynéhány gyerek vett részt és a rendezvény délutántól estig tartott. Jelenleg a három napos rendezvénynek több mint négyszáz meghívottja van. Az amatőr néptáncmozgalom nagy léptékkel fejlődik, s a tizenöt éves sikeres tevékenység rávilágított arra, hogy az egész partiumi amatőr mozgalomnak egy szakmai fórumot kell létrehoznia. „Konferenciánk célja, hogy Temesvártól Szatmárig minden érdekelt megtalálja a megfelelő közeget, ahol szakmai közönség előtt bemutathatja az általa képviselt megyének a jelenlegi helyzetét” – hangzott el.
Csillagocska-család
Dr. Pálfi József, a Csillagocska alapítvány elnöke a Csillagocska óvoda indulásáról szólt. Olyan elképzelésből hozták létre, hogy a lehető legjobbat biztosítsák a gyermekek számára. A templom alagsorában egyúttal rendszeres foglalkozások zajlottak, az utóbbi tizenöt év során rengeteg találkozó – táncjáték, bemutató, színpadi megjelenés – történt itt, így alakult meg a Csillagocska-család. Amint az alapítvány elnöke megfogalmazta, hisz abban, hogy ezekkel a hagyományőrző foglalkozásokkal nemcsak gyermekeinket, de egész népünket, közösségünket gyógyítjuk. Mint bejelentette, a magyar kormány 130 ezer eurós támogatásának köszönhetően felújítják a réti templom alagsorát, mely rendszeresen otthont fog adni a Csillagocska különböző összejöveteleinek.
A konferencián részt vett és előadást tartott többek között Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, dr. Maior Enikő, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja, dr. Hausmann Alice egyetemi adjunktus, Brugós Anikó egyetemi tanársegéd, s Tamási Emese, a Temes megyei Eszterlánc Kulturális Egyesület alelnöke. Neumann Andrea / erdon.ro
A Partiumi Amatőr Néptáncmozgalom Jelene és Jövője címmel konferencia zajlott a Csillagocska Alapítvány tizenöt éves fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként.
A Partiumi Keresztény Egyetemen megszervezett szombat délelőtti konferencián Benedek Árpád szervező, házigazda visszatekintett a kezdetekre, amikor a gyermek néptánctalálkozón negyvenegynéhány gyerek vett részt és a rendezvény délutántól estig tartott. Jelenleg a három napos rendezvénynek több mint négyszáz meghívottja van. Az amatőr néptáncmozgalom nagy léptékkel fejlődik, s a tizenöt éves sikeres tevékenység rávilágított arra, hogy az egész partiumi amatőr mozgalomnak egy szakmai fórumot kell létrehoznia. „Konferenciánk célja, hogy Temesvártól Szatmárig minden érdekelt megtalálja a megfelelő közeget, ahol szakmai közönség előtt bemutathatja az általa képviselt megyének a jelenlegi helyzetét” – hangzott el.
Csillagocska-család
Dr. Pálfi József, a Csillagocska alapítvány elnöke a Csillagocska óvoda indulásáról szólt. Olyan elképzelésből hozták létre, hogy a lehető legjobbat biztosítsák a gyermekek számára. A templom alagsorában egyúttal rendszeres foglalkozások zajlottak, az utóbbi tizenöt év során rengeteg találkozó – táncjáték, bemutató, színpadi megjelenés – történt itt, így alakult meg a Csillagocska-család. Amint az alapítvány elnöke megfogalmazta, hisz abban, hogy ezekkel a hagyományőrző foglalkozásokkal nemcsak gyermekeinket, de egész népünket, közösségünket gyógyítjuk. Mint bejelentette, a magyar kormány 130 ezer eurós támogatásának köszönhetően felújítják a réti templom alagsorát, mely rendszeresen otthont fog adni a Csillagocska különböző összejöveteleinek.
A konferencián részt vett és előadást tartott többek között Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, dr. Maior Enikő, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja, dr. Hausmann Alice egyetemi adjunktus, Brugós Anikó egyetemi tanársegéd, s Tamási Emese, a Temes megyei Eszterlánc Kulturális Egyesület alelnöke. Neumann Andrea / erdon.ro
2017. október 23.
Szakmai fórum a néptáncmozgalomnak
A Partiumi Amatőr Néptáncmozgalom Jelene és Jövője címmel konferencia zajlott a Csillagocska Alapítvány tizenöt éves fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként.
A Partiumi Keresztény Egyetemen megszervezett szombat délelőtti konferencián Benedek Árpád szervező, házigazda visszatekintett a kezdetekre, amikor a gyermek néptánctalálkozón negyvenegynéhány gyerek vett részt és a rendezvény délutántól estig tartott. Jelenleg a három napos rendezvénynek több mint négyszáz meghívottja van. Az amatőr néptáncmozgalom nagy léptékkel fejlődik, s a tizenöt éves sikeres tevékenység rávilágított arra, hogy az egész partiumi amatőr mozgalomnak egy szakmai fórumot kell létrehoznia. „Konferenciánk célja, hogy Temesvártól Szatmárig minden érdekelt megtalálja a megfelelő közeget, ahol szakmai közönség előtt bemutathatja az általa képviselt megyének a jelenlegi helyzetét” – hangzott el.
Csillagocska-család
Dr. Pálfi József, a Csillagocska alapítvány elnöke a Csillagocska óvoda indulásáról szólt. Olyan elképzelésből hozták létre, hogy a lehető legjobbat biztosítsák a gyermekek számára. A templom alagsorában egyúttal rendszeres foglalkozások zajlottak, az utóbbi tizenöt év során rengeteg találkozó – táncjáték, bemutató, színpadi megjelenés – történt itt, így alakult meg a Csillagocska-család. Amint az alapítvány elnöke megfogalmazta, hisz abban, hogy ezekkel a hagyományőrző foglalkozásokkal nemcsak gyermekeinket, de egész népünket, közösségünket gyógyítjuk. Mint bejelentette, a magyar kormány 130 ezer eurós támogatásának köszönhetően felújítják a réti templom alagsorát, mely rendszeresen otthont fog adni a Csillagocska különböző összejöveteleinek.
A konferencián részt vett és előadást tartott többek között Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, dr. Maior Enikő, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja, dr. Hausmann Alice egyetemi adjunktus, Brugós Anikó egyetemi tanársegéd, s Tamási Emese, a Temes megyei Eszterlánc Kulturális Egyesület alelnöke. Neumann Andrea / erdon.ro
A Partiumi Amatőr Néptáncmozgalom Jelene és Jövője címmel konferencia zajlott a Csillagocska Alapítvány tizenöt éves fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként.
A Partiumi Keresztény Egyetemen megszervezett szombat délelőtti konferencián Benedek Árpád szervező, házigazda visszatekintett a kezdetekre, amikor a gyermek néptánctalálkozón negyvenegynéhány gyerek vett részt és a rendezvény délutántól estig tartott. Jelenleg a három napos rendezvénynek több mint négyszáz meghívottja van. Az amatőr néptáncmozgalom nagy léptékkel fejlődik, s a tizenöt éves sikeres tevékenység rávilágított arra, hogy az egész partiumi amatőr mozgalomnak egy szakmai fórumot kell létrehoznia. „Konferenciánk célja, hogy Temesvártól Szatmárig minden érdekelt megtalálja a megfelelő közeget, ahol szakmai közönség előtt bemutathatja az általa képviselt megyének a jelenlegi helyzetét” – hangzott el.
Csillagocska-család
Dr. Pálfi József, a Csillagocska alapítvány elnöke a Csillagocska óvoda indulásáról szólt. Olyan elképzelésből hozták létre, hogy a lehető legjobbat biztosítsák a gyermekek számára. A templom alagsorában egyúttal rendszeres foglalkozások zajlottak, az utóbbi tizenöt év során rengeteg találkozó – táncjáték, bemutató, színpadi megjelenés – történt itt, így alakult meg a Csillagocska-család. Amint az alapítvány elnöke megfogalmazta, hisz abban, hogy ezekkel a hagyományőrző foglalkozásokkal nemcsak gyermekeinket, de egész népünket, közösségünket gyógyítjuk. Mint bejelentette, a magyar kormány 130 ezer eurós támogatásának köszönhetően felújítják a réti templom alagsorát, mely rendszeresen otthont fog adni a Csillagocska különböző összejöveteleinek.
A konferencián részt vett és előadást tartott többek között Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, dr. Maior Enikő, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja, dr. Hausmann Alice egyetemi adjunktus, Brugós Anikó egyetemi tanársegéd, s Tamási Emese, a Temes megyei Eszterlánc Kulturális Egyesület alelnöke. Neumann Andrea / erdon.ro