Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör e havi ülésén a megjelentek Brittich Erzsébet grafikáit láthatták. A nagyrészt linóleummetszetek és tusrajzok tájakat, arcképeket, egész alakos kompozíciókat ábrázolnak. A képzőművészként ismert Brittich Erzsébet saját verseiből olvasott fel az ülésen. Hábel Géza, a kör elnöke elmondta, a következő ülésen a kör hölgytagjai olvasnak fel munkáikból. /(Németh): Vers és kép. Brittich Erzsébet új arca. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

Március a nők hónapja, ezért Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör mostani ülésén az övék volt a főszerep. Hábel Géza körelnök üdvözölte a megjelenteket. A költőnők - Ambrus Amarill, Bokor Ella, Brittich Erzsébet, Ódry Mária, Szép Mária és Szűcs Éva - előadták műveiket. /(Németh): A Tóth Árpád Irodalmi Körben nőké volt a főszerep. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Valamikor 3000 lelket számláló település volt az Arad megyei Simonyifalva, mára alig 800-900-an maradtak. A magyarlakta településen a kertészkedés jobban hoz a konyhára, a simonyifalvi fűszerpaprika országszerte híres. A kultúrélet szíve-lelke Szivós Imre volt kultúrigazgató, aki már nyugdíjas. Aug. 12-13-án tartották a falutalálkozót, 70-80 külföldön élő haza is jött erre az alkalomra. Ökumenikus istentisztelet után a jelenlévők meglátogatták az iskolát, kimentek a temetőbe, majd megtekintették a simonyifalvi Brittich Erzsébet festmény - és grafikakiállítását. A kultúrműsorban fellépett a helybeli Leveles, az asszonykórus. A falutalálkozó alkalmából végre kétnyelvű tábla is került a helység bejáratához. /Péterszabó Ilona: Jól sikerült a falunap Simonyifalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

"A Simonyifalvi napok tiszteletére a Simonyi Imre-Emlékbizottság tavaly képzőművészeti alkotóversenyt hirdetett. Dr. Hevesi József, az erdőháti ünnepségsorozat ötletgazdája és főszervezője e tájegység egyik szellemi közösségépítője és Brittich Erzsébet képzőművész ötlete volt az alkotóverseny. Azt is tervezik, hogy Műhelyforgácsok címmel albumot nyomtatnának ki a kiállított munkákról. A kiállítás zsűrizésére meghívták Nagyváradról Jakobovits Miklóst, a Barabás Miklós Céh országos elnökét. A sokoldalú Jakobovits Miklós /művész, színházi díszlettervező, tanár, muzeográfus, művészeti szakíró, továbbá kulturális és civil szervezetek vezetője/ kifejtette, hogy az erdélyi képzőművészet kilépett Európába, és az utóbbi években robbanásszerű fejlődést ért el. /Május 19-én Simonyifalvi napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./"

"Brittich Erzsébet /Arad/ hat plakettjét és kilenc grafikáját mutatta be okt. 5-én Aradon, a Jelen Ház klubjában. Brittich Erzsébet Szegeden tökéletesíti művészeti tanulmányait. Brittich Erzsébet a versírásban se kezdő, s a művészeti délutánt két verse és egy prózai írásának felolvasásával tette még hangsúlyosabbá. /P. P.: Képzőművészet, vers, próza. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Fennállásának 55. évfordulójáról emlékezett meg ünnepi összejövetelén a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/. Bokor Ella, a kör alapító tagja az indulást idézte fel, az első összejöveteleket. Regéczy Szabina Perle a kör életéről, tevékenységéről szólt, felvázolva a jelenlegi alkotók munkáját. Előadását Brittich Erzsébet, Fiegel Erzsébet, Kenyeres Pál, Ódry Mária, néhai G. Pataky András, Regéczi Szabina Perle, Szép Mária és Szűcs Éva verseivel illusztrálták. A jubileumi rendezvényen vendégül látták a Kőrösmente, az Olosz Lajos Irodalmi Kör és az aradi Kölcsey Egyesület képviselőit. /R. P.: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./"

"Jún. 24-én a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/ Juhász Gyulára emlékezett a költő születésének 120. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda előadását Brittich Erzsébet illusztrálta versekkel, ezzel véget ért a 2002-2003-as évad. 2002 szeptemberétől az irodalomkedvelők tíz foglalkozáson vettek részt. Megemlékeztek Wass Albertről, Áprily Lajosról, Ady Endréről, Petőfi Sándorról. /Regéczy Szabina Perle: Véget ért a Tóth Árpád Irodalmi Kör évadja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./"

"Aug. 2-án kezdődtek Simonyifalván a III. Simonyi Napok a helyi művelődési házban. A jelenlevők Banner Zoltán előadóművész és a II. Országos Simonyi Szavalóverseny díjazottjainak szavalatait, valamint Simonyi Imrével kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg. A délután a Kőrösközi Közéleti Fórummal indult. Böszörményi Zoltánt Simonyifalva díszpolgárává avatták. Az idei Simonyi-díjat Beke György kapta kiváló írói teljesítményéért. Felavatták a Simonyiak Házát, Simonyi Imre helyreállított szülőházát Hegedűs János katolikus plébános szentelte fel, majd leleplezték a Simonyiak Házának emléktábláját. A Simonyiak Háza egyik szobája Simonyi Imre emlékét idézi, a másik Simonyi óbesterét. Ez a ház azonban nem múzeum, hanem intézmény akar lenni, számos rendezvény helyszíne az elkövetkezőkben. Az érdeklődők megtekinthették Siska-Szabó Zoltán tájfotóit, Erdős Beáta, Vajda Ildikó, Siska-Szabó Hajnalka és Brittich Erzsébet festményeit. /(Karácsonyi): Díszpolgári oklevél és Simonyi-díj a III. Simonyi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./"

"A 2003-2004-es tanév ünnepélyes megnyitóján a nagyzerindi iskola hivatalosan felvette a falu jeles szülötte, Arad vármegye és Arad szabad királyi város egykori főispánja, Tabajdi Károly nevét. Fazekas József iskolaigazgató az Olosz Lajos Művelődési Házban emlékeztetett: helyi összefogás, a megyei RMDSZ-, RMPSZ- és EMKE-támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg a tervük. Horváth Endre református lelkipásztor igehirdetését követően a névadó, Tabajdi Károly életútját méltatta. Szót kaptak a Magyarországról érkezett Tabajdi-leszármazottak is, akik oldalági rokonok. Dr. Tabajdi László soproni állatorvos 500 ezer forintos felajánlást tett a zerindi iskola javára. Egy Ausztráliába szakadt Tabajdi sarj e-mail-ben jelezte: hajlandó anyagilag hozzájárulni a zerindi iskola korszerűsítéséhez. Ez alkalommal bemutatkozott a Nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diáklapja, a Nebuló, melyet a Zerindi Firkász Egylet, röviden: ZEFIRKE ad ki. Az iskola névtáblája és az alatta elhelyezett márvány Kátai Lajos helybeli kőfaragó munkája, rajta Brittich Erzsébet plakettje. /Kiss Károly: A Tabajdi Károly név kötelez! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./"

Aradról a hetvenes évek derekán költözött Németországba Hollai Hehs Ottó, akinek írói kvalitásaira a ’90-es években figyeltek fel Erdélyben, amikor érdekes és eredeti politikai kommentárokat közölt a Romániai Magyar Szóban a kelet-európai változásokról. A magyarországi Kapu Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg Hollai Hehs Ottó Skizofrén világunk című könyve. Napvilágot látott új könyve, ebben a magyar szellem 101 kiválóságának életrajzát gyűjtötte össze Szent Istvántól Polgár Juditig. A könyvet Aradon nyomtatták, a történelmi részt Ujj János ellenőrizte, a grafikai munka Brittich Erzsébeté. /Puskel Péter: Németországban élő földink könyve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Immár sokadszorra Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templom ad otthont Brittich Erzsébet egyéni képzőművészeti kiállításának, amely változatos tematikájú és technikájú alkotásokkal várja a művészetkedvelőket. 1996-ban volt itt az első, s azóta minden évben visszatér ide. Brittich Erzsébet evangélikus, 1999 óta pedig tagja az aradi közösségnek. Erről a gyönyörű templomról készítette szakdolgozatát, amelynek egy része már megjelent az augusztusi Kisharangban, folytatása a szeptemberiben várható. /A Kisharang aradi evangélikus gyülekezeti lap/ Brittich Erzsébet festett, bronzplaketteket készített, újabban pedig tűzzománcképeket. /Kiss Károly: Brittich Erzsébet kiállítása a Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

A nemzetközi nőnap előestéjén az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör rendezvényén a hagyományoknak megfelelően idén is a kör női alkotói álltak a hallgatóság elé. A rangidős költőnő, Bokor Ella, majd Fiegel Erzsébet versei után Brittich Erzsébet novelláját olvasta fel, Szép Mária Terézia és Szűcs Éva versei következtek, Regéczy Éva tárcájával, Regéczy Szabina Perle pedig román költők átültetésével volt jelen. /R. Sz. P.: Nőnap a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

Március 15-én Aradon a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére emléktáblát lepleztek le Damjanich János honvéd tábornok, a legendás vörös sipkások vezére, aradi vértanú tiszteletére az egykori Csernovits-házon. A fekete márványtáblára helyezett bronz dombormű Brittich Erzsébet munkája. A házat Csernovits Emília hozományként vitte a Damjanich Jánossal kötött házasságba. Az avatáson Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta, Bognár Levente aradi alpolgármester pedig a civilszervezetek kezdeményezéseit. Az In memoriam Damjanich feliratú emléktáblát Kádár Pál, az arad-belvárosi római katolikus templom diakónusa szentelte fel. /(Kiss): Damjanich-emléktáblát avattak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör április 11-i ülésén dr. Brauch Magda Németh Lászlóra emlékezett, az író születésének 105. évfordulója alkalmából. Czernák Ferenc Pótvizsga című költészetnapi versösszeállítása következett. Brittich Erzsébet művészeket, írókat, tudósokat ábrázoló bronzplakettjeit, Kolumbán Zsolt posztimpresszionista képeit, Szép Mária portréit, Szép Zoltán akvarelljeit, Szűcs Sándor grafikáit tárta közönség elé. /Regéczy Szabina Perle: A költészet napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

Aradi résztvevője is volt Brittich Erzsébet személyében annak az ötnapos nemzetközi fafaragó alkotótábornak, amelyet a Békés megyei Kondoroson harmadik alkalommal rendeztek meg. A táborlakók a község központjába tervezett szoborpark létrehozásán dolgoztak, amely majd összeköti a csárdát, a tájházat és a tavat. Brittich Erzsébet a tájház és a tó közé tervezett monumentális díszkapu elemeit faragó négytagú csapat tagjaként működött közre – az ősszel megrendezendő negyedik tábor alkalmával fejezik majd be a munkát. /(Kiss): Nemzetközi fafaragó alkotótábor Kondoroson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Az október első vasárnapján hagyományosan megtartott hálaadó ünnep az év valamennyi terményéért szól. Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templomban az istentiszteleten Tóthpál Béla tiszteletes köszönetet mondott mindazoknak, akik az őszi terményekkel feldíszítették az Úr asztalát, emlékeztetve az ünnep egybeesett az aradi evangélikus-lutheránus templom felszentelésének 100. évfordulójával, s ekkor nyílt meg a közösség művész tagja, Brittich Erzsébet kiállítása, amelyen templomsorozatából mutat be linómetszeteket és diófapác-rajzokat. /(Kiss): Brittich Erzsébet kiállítása a száz éve felszentelt Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör november 14-i munkaülésén Brittich Erzsébet aradi költő, író, képzőművész állt közönség elé, ezúttal saját verseivel. A rendezvény második részében Tamási Áronra emlékeztek az író halálának 40. évfordulója alkalmából. /Regéczy Szabina Perle: Hangulatos irodalmi est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutatták Brittich Erzsébet Erdélyi motívumok Miklós János grafikáiban című könyvét. A könyv tulajdonképpen illusztrált képzőművészeti tanulmány Miklós János festőről, grafikusról. A könyvet Ujj János ismertette. Miklós János jelentős művész, közel harminc egyéni kiállítással a háta mögött, aki számos képzőművészeti műfajban alkotott, s több évtizede tanárként is oktatja a fiatal képzőművészeket. Brittich Erzsébet alkotótáborokban ismerkedett meg vele, és, mint a könyvbemutatón bevallotta, magához közelállónak érezte művészetét, mindenekelőtt grafikáját, ezért választotta egyetemi szakdolgozatának témájául. /–r –a: Brittich Erzsébet könyve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Tíz esztendeje volt először, hogy az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör női alkotói mutatkoznak be írásaikkal. Mostani márciusi ülésükön ismét előléptek. Brittich Erzsébet író, képzőművész verseivel jelentkezett, Pintér Mária tanítónő Ima a gyermekért című versét Katona Béla szavalta el, Bokor Ella Fizikaóra a 2-es líceumban című prózai írását mutatta be, Regéczy Éva Csak egy kiskatona volt c. tárcája az emberi helytállást, bátorságot, segítőkészséget mintázta. Regéczy Szabina Perle verseiből, románból és angolból készített műfordításaiból nyújtott válogatást. /Vers, próza, műfordítás, zene és meglepetések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai április 17-én Áprily Lajosra emlékeztek születésének 120., halálának 40. évfordulója alkalmából. A költő műveiből a kör lelkes szavalói adtak elő egy csokorra valót, majd dr. Brauch Magda Áprily Lajos költő-arca című előadása következett. A kör “alkotóműhelyéből” ezúttal Brittich Erzsébet pasztelljei és grafikái, valamint Kolumbán Zsolt tájképei kerültek elő. /Regéczy Szabina Perle: Áprily Lajosra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Július elején nyílt meg a menyházai Park Szálló Czárán Gyuláról elnevezett konferenciatermében Brittich Erzsébet aradi képzőművész tárlata huszonegy menyházai és Menyháza környéki képpel, tájképpel. A sokoldalú művésznő –szobrászkodik és kisplasztikákat is készít – munkái eljutottak Nyugat-Európán kívül Észak-Amerikába is. /K. K. : Brittich Erzsébet “magánya” Menyházán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

November 22-én Aradon, a Jelen Galériában megnyílt Brittich Erzsébet aradi képzőművész, író ex libris kisgrafikáinak kiállítása. Puskel Péter publicista-helytörténész a kiállított munkákat a grafikai gyöngyszemeinek nevezte. A simonyifalvi születésű Brittich Erzsébet alkotásai a hazai egyéni tárlatokon kívül helyet találtak magyar-, lengyel- és németországi, valamint kínai közös tárlatokon, és eljutottak a világ szinte minden tájára magángyűjteményekbe, intézményekbe és képtárakba. /(Kiss): Brittich Erzsébet ex librisei a Jelen Galériában! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Tőzmiske község önkormányzata, illetve a Simonyi Társaság augusztus 2-3-án ismét nagyszabású rendezvénysorozattal rukkolt ki a Simonyi napok alkalmával. Az első napon lovasbemutató és a fogathajtó verseny volt, több mint száz résztvevővel a táncosok színes, toborzó felvonulása a főutcán. Több együttes lépett fel. Másnap, vasárnap, a katolikus templomban megtartott ökumenikus, kétnyelvű istentiszteleten magyarul Hegedűs János plébános és Deák Bálint helybeli, németül Walter Sinn evangélikus-lutheránus lelkész hirdetett igét. A Simonyiak Emlékházának udvarán leleplezték a 13 kopjafát, illetve a svéd gránitkőből készült emlékművet. A Deportáltak Egyesületének nevében Contras Magdolna románul elmondott beszédében felidézte 1945. január 14-ét és 15-ét, amikor az országból 75-80 ezer németet vagy német szimpatizánst deportáltak Szovjetunióba „málenkij robotra”, ahol jelentős részük embertelen körülmények között elpusztult, a többiek évekig szenvedtek a nemzetiségük miatt, egész életre testben, lélekben megnyomorítva tértek haza. A kényszermunkára hurcolt 59, közülük ott elhunyt 13 simonyifalvi emlékére a Balogh Csaba közreműködésével egy-egy kopjafát faragó Brittich Erzsébet képzőművész személyes indíttatású beszédben ismertette elhurcoltatásuk történetét. Dan Vasile Ungureanu családi érintettség okán szólott a Baraganba történt deportálásokról. Leleplezték a szögesdróttal övezett, a tetején eltört, fekete gránitoszloptól megosztott emlékművet. /Balta János: Simonyifalvi napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

Április 1-jén megtelt Aradon a Jelen Ház kávézója, ahol a Jelen Galéria vendégül látta az első alkalommal megrendezett Kölcsey-tárlatot. A Kölcsey Egyesület nemrég megválasztott új vezetősége úgy döntött: a hagyományos rendezvényeken kívül újabbakra is gondol, így kért fel aradi magyar képzőművészeket, hogy együtt állítsanak ki munkáikból. Brittich Erzsébet, Eisele-Szűcs Zoé, Kett Groza János, Laukó Katalin, Móré-Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Szép Zoltán és Takács Mihály két-két alkotása került a falakra. Mind a szervező Kölcsey Egyesület, mind a házigazda Jelen Galéria ezért arra kéri a most kimaradt művészeket, hogy a következő csoportos kiállításon legyenek jelen. A tárlatot házigazdaként Böszörményi Zoltán köszöntő szavai nyitották meg, majd Jankó András elnök ismertette a Kölcsey Egyesület terveit, amelyek nemcsak további tárlatokat, hanem zenei elképzeléseket is tartalmaznak. /Kiss Károly: Kölcsey-tárlat a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

Simonyifalva szülöttje és alkotója Brittich Erzsébet költő, író, festő, grafikus és szobrász. A dévai magyarság számára a napokban nyílt alkalom személyes ismeretséget kötni a művésznővel, aki ex-libriseiből állított ki a Melite gyülekezeti házban. Isten kegyelméből élek, mondta, hiszen már rákos daganattal is műtötték. A szobrászatot Magyarországon tanulta meg, ahová meghívót kapott egy alkotótáborba. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Brittich Erzsébet irodalmár képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

„A mindenkori aradi magyar oktatás elhunyt pedagógusainak emlékére” állíttatott kopjafát nyugdíjazása alkalmából a Matekovits házaspár: Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója és biológiatanára, illetve férje, Mihály matematikatanár, aki a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgató-helyettesi tisztségéből vonul nyugdíjba. A leleplezett kopjafa /Brittich Erzsébet képzőművész alkotása. /Pataky Lehel Zsolt: Kopjafát állíttatott nyugdíjazásán a Matekovits pedagógus házaspár. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Június 20-án zsúfolásig megtelt Bélzerinden a református templom a két világháború helybeli hőseire való megemlékezésen. Petrucz János helybeli lelkész köszöntötte a jelenlévő lelkészeket, a világi meghívottakat. Megköszönte a községi tanácsnak az emlékmű felállításában nyújtott segítségét. Haász Tibor polgármester köszönetet mondott a hősök azonosításának hosszadalmas munkáját felvállaló szervezőknek, Szívós László kőfaragónak az emlékmű megépítéséért, Brittich Erzsébet képzőművésznek a magyar honvéd kopjafájának az elkészítéséért. Tóth Csaba az Erdély-szerte létező honvédsírok ápolásának, a kegyeletük megőrzésének a fontosságát ecsetelte. Ezután leleplezték a feketemárványból készült emlékművet, amelyiken feltüntették a két világháborúban elhunytak névsorát. Az emlékműre vésték Illyés Gyula sorait: „áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. ” Az egyházaikkal az élen a tömeg átvonult a temetőkertbe, ahol Petrucz János ismertette Jugola Jánosnak, a bélzerindi híd védelme közben bekövetkezett hősi halála körülményeit. /Balta János: Világháborús hősökre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

Megnyitotta az október 6-i megemlékezést megelőző ünnepi rendezvénysorozatot szeptember 30-án az Arad megyei RMDSZ. A megemlékezés egy hétig tart, Aradi magyar napok elnevezéssel. Szeptember 30-án Aradon a Kultúrpalotában aradi képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás, az érdeklődők Matuz András, Kocsis Rudolf, Steinhübel Zoltán, Brittich Erzsébet, Pásztor Gyöngyi, Kisvárdai Lajos és Csíki Imre munkáit tekinthetik meg. Másnap néptánc-együttesek lépnek színpadra. /Aradon megnyitották a vértanúk tiszteletére szervezett megemlékezés sorozatot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Aradon a Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén megnyílt a Kölcsey Egyesület által szervezett Aradi szobrászok elnevezésű tárlat. Az elnevezés nem pontos, ugyanis a plasztikák mellett faliszőnyegek is láthatók. Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület titkárának köszöntő szavai után Puskel Péter újságíró, helytörténész röviden sorra vette a kiállító művészeket és bemutatott alkotásaikat. Vannak köztük a szélesebb közönség számára ismertebbek – Brittich Erzsébet, Pásztor Gyöngyi vagy Steinhübel Zoltán –, kevésbé ismertek – mint az 1982-ben Magyarországra áttelepült Matúz András –, és a most először jelentkező, Pécskán élő Kisvárdai Lajos fafaragó népművész. A tárlat az Aradi napok rendezvénysorozata keretében nyílt meg. /Kiss Károly: Szobortárlat a múzeumban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./