Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja Venczel Péter, zeneszerző, a kolozsvári Magyar Opera tagja volt. Venczel Péter pályáját oboistaként kezdte, utána tért rá a zongorára. Teatrológia szakon szerzett egyetemi diplomát. Ezután került kapcsoltba az operával és kezdett el rockoperát komponálni. /Varga Melinda: Zenés Bretter-kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte hétvégén a kolozsvári székhelyű Pro Philosophia Alapítvány. A sokak számára ismeretlen társulás az erdélyi filozófiai munkálkodás immár tízéves műhelyeként könyv- és folyóirat-bemutatóval lépett a közönség elé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület konferenciatermében megszervezett rendezvényen üdvözölte az egybegyűlteket Tonk Márton, az alapítvány elnöke, aki röviden vázolta az intézmény eddigi eredményeit és céljait. A múltba visszatekintő, anekdotázó hangulatról Ferencz Enikő magiszteri hallgató és Szabó Annamária gondoskodott. Az 1997-ben létrejött alapítvány célja: elsősorban a filozófia népszerűsítése, fórum teremtése a filozófiai diskurzusnak. A kutatási programok kezdeményezését és lebonyolítását, vendégtanár program beindítását és konferenciák szervezését vállaló Pro Philosophia Alapítvány tevékenysége 1999-ben kiadóval és könyvtárral bővült. A kiadó gondozásában megjelenő három sorozat egyrészt a magyar nyelvű filozófiai szövegek megjelentetésével, másrészt egyetemi jegyzetek, írások és tanulmányok közreadásával segíti az erdélyi filozófiai munkálkodást. A kiadó mellett mintegy 3500 kötetet számláló Szegő Katalin Könyvtár és nem utolsósorban a Kellék című folyóirat színesíti az alapítvány tevékenységi körét. Bemutatták a Kellék legújabb tematikus számát. További három könyv bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. Demeter M. Attila ismertette az Egyén, állam, közösség című tanulmánykötetet, amelynek szövegei a nemzeti kisebbségek problémáját járják körül. Bemutatták még Molnár Gusztáv kétkötetes Alternatívák című művét, valamint az Egyed Péter által írott, szerkesztett és Mester Béla által szakmai szerkesztett Bretter György filozófiája című kötetet. /Musca Szabolcs: Filozófia baráti körben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. Dávid egyik méltatója, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus elmondta, hogy átnézve az eddigi, Kriterion-koszorúval díjazottak névsorát, van közöttük valami hasonlóság, valami közös. Olyan emberek kapták mindeddig, akik a munkájuk során a maguk területén jelentős alkotások sorát hozták létre. „Dávid Gyula munkássága átfogja egész szellemi életünket, és egy olyan, még befejezetlen életmű rajzolódik ki munkássága nyomán, amely mérföldkő a romániai magyar szellemi életben” – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt. - A Kriterion-koszorú inkább előlege annak, amit még meg kell csinálnom – vélte a kitüntetett, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. Számára mindig fontosabb volt mások könyveit a megjelenés felé segíteni, mint hogy ő szaporítaná eggyel a megjelenő kötetek számát. Úgy vélte, ezt a koszorút ő már régen megkapta, babérlevelenként, és további babérleveleket akar az eddigiekhez hozzáadni. Még tető alá szeretné hozni a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon utolsó kötetét, a tavaly megjelent 56-os életrajzi adattárhoz azóta is gyűltek az anyagok, a Bánffy-, valamint a Reményik-életrajz hátralévő köteteit is nyomdában szeretné tudni. Dávid Gyula Bukarestben, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ betekintett saját dossziéjába, ezt szeretné még feldolgozni. December 15-én Brassóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ díjkiosztó gálaestjén Mikó Andrásra, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára is emlékeztek a Mikó András Alapítvány szervezésében. /Horváth István: Elismerés babérlevelenként. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Brassóban az E-MIL-gálán a Méhes Györgyről elnevezett nagydíjat Bogdán László író, költő kapta idén megjelent, Hutera Béla utolsó utazása című regényéért. Az elismerés egyben főhajtás Bogdán eddigi, közel harminc kötetre rúgó életműve előtt is. Farkas Árpád költő betegsége miatt nem méltathatta személyesen a díjazottat, levelében viszont s elismerő képet vázolt fel róla. A Méhes-debütdíjat a székelyudvarhelyi születésű Bálint Tamás vehette át, akinek A pap leánya, birtokostul című verseskötete alig pár nappal a díjátadó előtt jelent meg. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen folyóirat három díjat osztott, irodalomtudomány és kritika kategóriában Pécsi Györgyi, lírájáért a második, Mi nem lóg, ha áll című verseskönyvével jelentkező Muszka Sándor költő vehette át az elismerést. A lap prózadíját egy tízéves kézdivásárhelyi kislány, Veress Anna kapta. A Márkus Barbarossa János író által létrehozott Avantgarderobe-díjat Murányi Sándor Olivér érdemelte Felnyomták szentnek című első szépirodalmi kötetéért. Ugyanebben az elismerésben részesült Kiss–Budai Tibor is, az E-MIL rendezvényeinek mesterszakácsa – nemcsak kiváló főztjéért. A harmadik Avantgarderobe-díj a tehetségkutatással foglalkozó Bretter György Irodalmi Körhöz került. Különdíjat kapott továbbá Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos a liga népszerűsítését segítő szervezői munkájáért. A Mikó András-díjat Magyari Ágnes prózaíró kapta. /Burus János Botond: Díjak korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör eddigi, a Bulgakov irodalmi szalonjában megtartott körök helyszíne ezután a pince lesz, ez sokkal családiasabb hangulatot ad. Elindul egy ún. Golania Magna felolvasó-sorozat, amelyre minden második héten kerül sor. A felolvasóest-sorozatot Karácsonyi Zsolt indította el. A költő készülő verseskötetéből olvasott fel néhány szemelvényt. A beszélgetés alapfonalát a sámán- és váteszköltő közti különbség képezte. Kiderült, hogy Karácsonyi Zsolt sámánköltő. /Varga Melinda: Egy sámánköltő jelenései. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Brassói szerzőt látott vendégül január 26-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Józsa Attila Változatok sors-szimfóniára című kötetét mutatták be. A szerző verseit László Károly színművész méltatta. Józsa Attila főleg társadalmi, istenes és szerelmi témájú verseket ír. Román nyelven is versel. A könyvbemutató után Murányi Tóni és zenekara lépett színre. /Varga Melinda: Egy sorsszimfónia játékai a Bretteren. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A Kolozsvár Társaság szervezésében megemlékeztek egy ötven éve, 1958. január 14-én tartott „Fiatal szerzők estjé”-ről, amely, a Kriterionnál 1961-ban rajtolt Forrás-nemzedék első közös megnyilvánulása volt. László V. Ferencnek az eseményt felidéző előadása megjelent a Korunk idei 2. számában. Jó lenne, ha Balázs Sándor hozzászólása is megjelenne valahol. László V. Ferenc, mint az 1958-as szerzői est társszervezője, előadásában – a zenei vonatkozások mellett – főleg annak történelmi hátterére emlékezett, különös tekintettel arra az időleges ideológiai olvadásra, amely 1953-ban, Sztálin halálával kezdődött és mintegy öt év múlva csengett le. 1956 koraőszén Románia-szerte diákegyesületek alakultak. A diákegyesületek 1957 márciusában országos szövetségbe tömörültek. Balázs Sándor figyelmeztetett: a Fiatal szerzők estjének tervét a párttal kellett jóváhagyatni. Nemsokára oktatókat neveztek ki a diákegyesületek élére, ez a diákegyesületek teljes eljelentéktelenedéséhez vezetett. A köztudat szinte teljesen tájékozatlan a romániai diákegyesületek szövetségének történetét illetően. A párt két akkori bizalmi embere a Bolyai diákegyesületének az élén, mind Bretter György, mind Balázs Sándor szerepe áldásos volt a nemzedék és az utánuk jövők másképp-gondolkodásának kiművelésében. Nem írták még meg a Romániai Diákegyesületek Szövetségének a történetét, holott erre szükség lenne. /László V. Ferenc: Nyereségünk: a hiány megmutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Február 8-án a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén ismertették Bretter György filozófiája című kötetet, szerzője, szerkesztője: Egyed Péter filozófus, író. Bretter György 45 éves korában meghalt, volt kollégái, barátai egy-egy életrajzi írással csatlakoztak a kötethez. Angi István professzor, Bretter egyik legjobb barátja elővette Bretter György doktori disszertációjának román szövegét, lefordította magyarra, és ellátta jegyzetekkel. /Köllő Katalin: Bretter György Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

„Élő klasszikusként” köszöntötte a kolozsvári Bretter György irodalmi körben Király Lászlót Karácsonyi Zsolt költő. Király László Míg gyönyörű késemet fenem című új verseskötetét mutatta be, amely tavaly jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál. Király László pályaképe fontos elemeként említette az egykori kolozsvári egyetemi színjátszókörben betöltött szerepét. /„Minden jó költő hatott rám” = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

XVIII. századi írók kerek asztala című beszélgetésre, szellemtörténeti játékra került sor Kolozsváron a február 18-án tartott Bretter György Irodalmi Körön. Az est meghívottja Egyed Emese költő, irodalomtörténész volt, aki a kor hangulatát illusztrálandó, XVIII. századból származó könyveket hozott magával. A meghívott beszélgetőtársa Bréda Ferenc volt. Elmondása szerint Egyed Emese komoly kutatásokkal foglakozik az irodalomtörténet prérijén, ez a fajta tevékenysége kuriózumnak számít. Egyed Emese külön feladatot látott Barcsay Ábrahám és a felvilágosodás világában. Barcsay világában a szelídséget, a békét, egyfajta tehetetlenséget vélt felfedezni, aki kevés művet hagyott maga után, de az nagyon inspiratív. Egyed Emese mesélt a XVIII. századi kordivatról, hogyan kapcsolódik össze a kultúra a személyességgel, milyen kapcsolatban áll egymással az olvasás és a felidézés. /Varga Melinda: Kalandozás a XVIII. század irodalmába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Kolozsváron a március 10-i Bretter György Irodalmi Kör meghívottja egy pályakezdő szerző volt. Papp Zakor Ilka, a Báthory-líceum végzős diákja prózai írásokat hozott magával. A fiatal szerző novellái már megjelentek a Korunk folyóiratban. /Varga Melinda: Barokkos próza a Bretteren. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

Rafi Lajos gyergyószárhegyi cigány költő mutatkozott be a kolozsvári érdeklődőknek a Bretter György Irodalmi Körön. A költőt barátja, régi ismerőse, Ferenczi Attila tanár, költő bemutatta őt be. Rafi Lajos Földhöz vert csoda /L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007/ című kötete utószavában Kemény István magyar költőnek nevezte a bádogmunkás költőt. „Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás – írja. – Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy is kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel. ” A költő elmondta, hogy versei magyarul születnek, utóbb ülteti át őket cigány nyelvre, azonban az első magyar változat meg a cigányból visszafordított tükörfordítás között ég és föld a különbség. /Darvas Beáta: Időutazás bádogmunkás költővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja május 5-én Jancsó Noémi fiatal író- és költő volt, aki munkáiból felolvasott. Életkorához képest túlságosan is tehetséges, mondta Szilágyi István, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője. /Marton Györgyi: A női lélek mélységében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

François Bréda /Bréda Ferenc/ könyvéről volt szó Kolozsváron, május 19-én a Bretter György Irodalmi Körön. Bréda De Amore című könyvében személyes szerelmi élményeiből próbálta megérteni a legfontosabb törvényszerűségeket. /Varga Melinda: „Legfelsőbb erő a szerelem” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Június 2-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Körön Szántai János mutatkozott be. Szántai Jánosnak jelentős szerepe van a magyar kultúrában – mutatta be a meghívottat Bréda Ferenc író. Szántai készülő három kötetéből olvasott fel részleteket. /Varga Melinda: Könyvvel a klozettre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1992 óta működik, pályakezdő, illetve már befutott irodalmárok részvételével. Az irodalmi fórum 2007–2008-as évadját Pethő Loránd elnök értékelte. Szerinte a Bretter-kör Erdély legaktívabban működő irodalmi köre. A pályakezdők fellépései bizonyítják: az erdélyi irodalom jó utánpótlással büszkélkedik. Versekkel Vitus Ákos, Varga Borbála mutatkozott be, prózában Jancsó Noémi, Papp Zakor Ilka és Láng Orsolya, aki verseket is ír. Az irodalmi kör repertoárját nagy nevek gazdagították: Egyed Péter 23 buborék. A kurszk balladája, Bréda Ferenc Golania Magna Secunda esszékötetével, Józsa Attila Változatok sors-szimfóniára, Király László Míg gyönyörű késemet fenem című művével. A meghívottak között szerepelt Egyed Emese és Karácsonyi Zsolt is. Tervezik a román írókkal való kapcsolat kialakítását, egyfajta multikulturális szellem megalapozását. /Varga Melinda: A multikulturalizmus felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Láng Zsolt a Transindex kérésének eleget téve kiválasztotta a 2007-es év legjobb könyvét, Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című munkáját. A kötet igényes és gazdag munka. Esszét tanítani mindenképpen kellene. Szilágyi Júlia a bölcsészkaron teszi, harmadéves hallgatók számára. A kötet anyaga ennek a munkának a során gyűlt össze. A válogatásba a magyarok közül bekerültek Székely János Ars poetica, Cs. Szabó László Különös háromszög, Bretter György Temetés Zsögödön, Németh László Szerdai fogadónap című írása. /Gál Andrea: Az esszé dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Közel másfél órás rövidfilmszemlére és az azt követő interaktív beszélgetésre látta vendégül a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör Felméri Cecília filmrendezőt. A Kakukk címet viselő rövidfilmmel Felméri Cecília teljesen egyéni, kiforrott, saját világot teremtett. A film erotikus mese, vígjátéki háromszögtörténet. Az esten a rendező animációit is levetítették, többek közt az Örkény István Egypercesei alapján készült munkáit is. Felméri Cecília elmondta, hogy először jogásznak készült, majd a bábszínháznál szerzett bábszínész-tapasztalat után döntött úgy, hogy a film az, ami leginkább érdekli. Jelenleg hat filmje van. A rendező az év végéig fog elkészíteni egy Mátyás királyról szóló dokumentumfilmet, amelyben arra szeretné fektetni a hangsúlyt, hogy mit tudnak a kolozsváriak az 550 éve megkoronázott királyról. /Butyka Anna: A Kakukk és Örkény Egypercesei a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Felméri Cecília filmrendező animációs filmjeit, valamint Kakukk című kisjátékfilmjét mutatták be a Bretter György Irodalmi Körön. Az évadnyitón népes közönség fogadta a pályakezdő rendező alkotását, aki a 39. Magyar Filmszemlén megkapta a Legígéretesebb fiatal tehetség díjat. /Varga Melinda: Népmese alapú játékfilm. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon folyóirat főszerkesztő helyettese Ússz, Faust, ússz! című művét, készülő kötetének egyik szemelvényét olvasta fel október 20-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör estjén. Bréda Ferenc bevallotta, eleinte nem értette, csupán a harmadik olvasat után jött rá, hogy mit tartalmaz a szöveg, ezután hosszabb tanulmányt írt a költeményről. /Varga Melinda: A vers mint erős alkohol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Botrányos volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör október 27-i találkozója. A rendezvény meghívottja, dr. Lónay Gyula székesfehérvári jogász, a magyar nyelv rejtélyeiről szóló könyvét /A magyar nyelv misztériuma – A héthangra épülő ősnyelv/ szerette volna bemutatni. Előadását beszólásokkal szakította meg két nagyra becsült avantgárd irodalom-szakértő. A két fiatal üvöltözte észrevételeit, később annyira belemelegedtek, hogy a meghívott helyett ők tartották meg az előadást. Az egyik megfenyegette dr. Lónay Gyulát: ha nem hall azonnal értelmes dolgokat, nagyon elkezd kötekedni. Erre többen távoztak. Akik maradtak, hallhatták, hogy a két kötekedő kérdéseivel próbálta lehetetlenné tenni az előadót. /Potozky László: Merénylet a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Bretter György filozófiája. Értelmezések, dokumentumok, visszaemlékezések címmel jelent meg 2007-ben a Pro Philosophia Kiadónál a Magyar Nyelvű Filozófiai Irodalom Forrásai tizedik köteteként az Egyed Péter által szerkesztett munka. A recenzens szerint lényegében befejezetlen monográfia ez a munka egy torzóban maradt életműről (Bretter György 1932-ben született és 1975-ben, 43 évesen halt meg). Bretter meggyőződéses marxistaként indult, a hetvenes évek közepétől, utolsó éveiben ideológiakritikusként definiálja magát. Bretter marxistaként gondolkodó volt. /Ferencz Enikő: Befejezetlen Bretter-monográfia. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Demeter Ferenc bábszínész volt Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja, aki felolvasta írásait. Bréda Ferenc kritizált: „Próza, de nem epika” – állította. Márkus Barbarossa János vette védelmébe a szerzőt. /Potozky László: Kísérletező próza a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Nem mindennapi költői tehetség volt jelen Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján. A huszonkét éves Kiss Nelli, a Pécsi Tudományegyetem jog és magyar szakos hallgatója, Erdélybe az ERASMUS, az egyetemek közötti áthallgatást támogató program révén került. Ma este költőt avatunk, jelentette be Farkas Wellmann Endre. /Potozky László: Költőavatás a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Január 19-én Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban a Bretter György Irodalmi Kör vendége Egyed Péter egyetemi tanár volt, a Darkó István novelláit és hangjátékát tartalmazó A következő pillanatban. Macskarádió /Kriterion, Kolozsvár, 2007/ című kötet szerkesztője. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese volt. Egyed Péter emlékezett vissza huszonhat éve elhunyt író- és színészbarátjára, Darkó Istvánra /1954-1983/. A könyv első része harminchat novellát tartalmaz, a második része a Macskarádió címmel hangjáték (rádiójáték). /Ferencz Zsolt: Macskarádió különkiadás a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

A kabarék világába, a kommunizmus idején dívó színjátszás fortélyaiba, egy irodalmi és pedagógusi pálya világába avatott be Jancsó Miklós színművész, író, beszédtechnikus a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján, Kolozsváron. A meghívott színész hat kötet szerzője, amelyekben jórészt a humoros írások dominálnak. /Varga Melinda: Humoreszkek világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége. Vida Gábornak a romániai magyar irodalomról írt esszéje a Látó 1998/10-es számában jelent meg. Vida saját élményeiről mesélt. Megjegyezte: a ‘90-es évek elején, amikor Kolozsvárra érkezett, a mostanitól sokkal eltérőbb világ fogadta, olyan, amelyben az ember bármit megtehetett. Művei közül a Krokodil a Marosban és a Kolozsvártól Clujig című esszéket olvasta fel. /Ferencz Zsolt: Írások, amelyek magukkal ragadják az olvasót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Az erdélyi kultúra mindössze egy középiskolára képes, és legyünk őszinték, ma sincs egyetem Romániában – mondta Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör február 9-i rendezvényén. A Szabadság utólag megkereste az írót, megkérve, fejtse ki bővebben véleményét a romániai egyetemi rendszerről. A ‘90-es évek elején a román állam és az egyetem is összeomlott, bizonyos ideig minden autoritás megszűnt. A tanárok többsége nem a tanítással volt elfoglalva abban az időszakban: egyesek a nyugdíjazásukat intézték, mások inkább azt próbálták pótolni, amitől a ‘80-as évek diktatúrája megfosztotta. 1990-ben, a diktatúra összeomlásával ismét lehetőség nyílt arra, hogy a magyar nyelvű humán kultúra teret kapjon. A bölcsészkaron, néhány embert meghívtak, hogy legyenek tanárok. Szakemberhiány volt, ezek a személyek pedig doktoráltak, mászták az egyetemi szamárlétrát, és tanítani próbálták azokat, akik éppen bekerültek a rendszerbe. Abban az időszakban az egyetemi oktatók száma ugrásszerűen megnőtt. A fiatalok később elindultak doktorálni Nyugatra, legtöbbjük sosem jött haza. Mi van akkor, ha a tankönyvek és a munkafüzetek tele vannak hibákkal? Hogyan értékelhető az, hogy a középiskolás tananyag háromnegyed része fölösleges információ, vagy olyan spekulatív tudás, amelyet az érintett korosztály semmire nem használhat? Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése. A mai egyetemi rendszer diplomagyár. A magyar nyelvű oktatásnak Erdélyben az volna a lényege, hogy elevenítse fel és vigye tovább a magyar iskola- és egyetemi hagyományt. Egy kis konzervativizmus nagyon jól lenne a sok elvetélt reform után. Egy magyar egyetemnek elsősorban szellemében kell autonómnak lennie. Be kellene fejezni a gyerekekkel való kísérletezést: az óvodában énekelni és mesét mondani kell, nem pedig angolul tanulni, az elemiben szép- és helyesírás, nem pedig informatika szükséges. Manapság az lenne az egyetem feladata, hogy megőrizze azt az alaptudást, amely nélkül nincs emberi kultúra, civilizáció. /Ferencz Zsolt: ”Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése. ” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Székely Örs, a kolozsvári Református Gimnázium tizenegyedik osztályos diákja volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör meghívottja. Az irodalmi kör elnöke, Jancsó Noémi mutatta be a vendéget. A meghívott felolvasta a magával hozott lírai és prózai alkotásokat, amelyek leginkább a posztmodern stílusjegyeit hordozzák magukon. /Potozky László: Ígéretes tehetség bemutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Számos kávéház várja azokat a kolozsvári fiatalokat, akik kulturális rendezvények kínálta kikapcsolódásra is vágynak. A Bulgakov Café nevű irodalmi kávéház 2002. júniusában indult, Orbán János Dénes író, költő és üzlettársa, Kovács Ferenc változtatták kis kulturális fellegvárrá. Évek óta hetente itt ülésezik a Bretter György Irodalmi Kör, ugyanakkor havonta különböző kiállításoknak, koncerteknek és író-olvasó találkozóknak ad otthont a kávézó. A Bulgakov a magyar egyetemisták legkedveltebb helye. 2007. november 24-én nyílt meg Corvinus kávézó, ahol azóta számos erdélyi humorista lépett fel, és több koncertnek adott otthont. A tulajdonos, Mátéi Lénárd elmondása szerint a hely bármilyen kulturális rendezvényre kapható. Márkos Tünde és Lőrincz Gyula képzőművész vezetésével tizenkét évvel ezelőtt nyitották meg az Insomniát, amely Kolozsvár szívében várja vendégeit. Havonta nyolc-tíz előadást tartanak, gyakran vannak felolvasások, könyvbemutatók, koncertek. Mátyás szülőháza és a Karolina tér közelében nyílt meg 2004 decemberében a kolozsvári egyetemisták másik kedvelt találkozóhelye, a Krajczár. Finta Csaba Gábor és Vincze László tulajdonosok olyan helynek képzelték el a Krajczárt, ahol a kolozsvári magyar diákok jól érzik magukat. A lokál ideiglenes kiállításoknak ad otthont, fotók és más képzőművészeti alkotások díszítik a falakat. /Dima Krisztina, Tőrös-Szőke Enikő, Vakarcs Melinda: Kultúrkocsmatúra Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Író-olvasó találkozót rendezett a III. alkalmi Ars poetica-esten az Alterego Csoport Kolozsváron. Az est vendége Jancsó Noémi, a Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt. A meghívott szerint az irodalom, az olvasás valóban háttérbe szorul, de egyáltalán nincsen még leáldozóban a napja. Bemutatták Jancsó Noémi első, Emotikon című kötetét. A szerző elmondása szerint a kötetben eddigi huszonegy éve alatt megélt tapasztalatai és fiktív elemek is helyet kapnak. /Potozky László: Emotikon, avagy messenger és irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./