Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
2003. február 1.
"Ion Iliescu elnök jan. 31-én táviratot küldött George W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, melyben leszögezte, hogy az USA számíthat Romániára a világ biztonságának fenntartására, a béke és a szabadság megvédésére irányuló erőfeszítéseiben. A diktátorok hatalmát meg kell szüntetni - áll a táviratban, továbbá "támogatni fogjuk az ENSZ Irakkal szembeni feltételeinek megvalósítását célzó lépéseket". /Iliescu táviratban megerősítette. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./ "
2003. február 2.
"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"
2003. február 3.
"Az RMDSZ-kongresszus záróakkordja a szövetségi elnök megválasztása volt. Programbeszédében Markó Béla kiemelte: "Elkezdődött az új évszázad, és nem engedhetjük meg, hogy ennek ismét mi legyünk a vesztesei. Én hiszek abban, hogy lehetünk nyertesek, hiszek a szülőföld visszaszerzésében és megtartásában, hiszem, hogy esélyt adott nekünk a történelem új alapokat lerakni itt Erdélyben a magyarság számára." "Nem is lehet egyedül kiállni a próbát, de a mi szövetségünk közös gondolkodást, közös munkát és közös érdemet feltételez." (...) Folytatni kell a szülőföld visszaszerzését! (...) De nem elég a szülőföldet visszaszerezni! A szülőföldet meg is kell tartani! (...)Működőképessé kell tenni ismét a visszaszerzett anyagi és szellemi javakat. (...)...meg tudunk itt maradni, és meg tudjuk tartani, amit visszaszereztünk. De ehhez kell még valami: a képesség a változásra! (...)Meg kell néznünk: hogyan őrizhetjük meg magyar mivoltunkat úgy, hogy közben alkalmassá tesszük ezt a közösséget az Európai Unióhoz való csatlakozásra. (...) Olyan évek következnek, amikor a változás éppúgy elveszejthet minket, mint a görcsös változatlanság. (...) Ez mindennapi dilemmánk lesz, de ha összefogunk, meg tudjuk oldani, ami annyit jelent, hogy: be tudjuk vinni saját közösségünket az Európai Unióba, és ott versenyképessé tudjuk tenni. (...) Milyen RMDSZ-szel valósítható meg mindez? Olyan RMDSZ-szel, amely továbbra is helyet ad minden tisztességes ideológiának. Amely programalkotó és stratégia-alakító műhelyekként támogatja a platformokat. (...) Politikailag dinamikus, hatékony, döntésképes RMDSZ-re van szükségünk." A kongresszus 326 igen és 68 ellenszavazattal választotta újra Markó Bélát. A szövetségi elnök megköszönte a bizalmat, s kifejtette, sohasem fog olyan RMDSZ-t szorgalmazni, amely kizárja a különböző áramlatokat, amely kizárólagos politikát folytat. /Mózes Edith: Markó Bélát döntő többséggel újraválasztották az RMDSZ szövetségi elnökévé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./"
2003. február 3.
"Titkos szavazással döntsön arról a kongresszus: felengedik-e a Szatmárnémetiből hazafelé tartó buszra Tőkés Lászlót, vagy sem" - hangzott el Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felszólalása a szövetség alapszabály-módosításának cikkelyenkénti megszavazása előtt. Az RMDSZ-busz metaforája ettől kezdve visszatérő motívummá vált a küldöttek felszólalásaiban.Kónya-Hamar Sándor képviselő úgy érezte: le akarják szállítani a buszról azt az embert, aki annak felépítéséért és elindításáért a legtöbbet tette, mások - mint például a nagyváradi Szabó Ödön - megkérdőjelezték annak a személynek a helyét ezen a buszon, aki - bár megépítette azt - kiszúrta a kerekeit, és betörte az ablakát. Bucur Ildikó, a Szociál-Demokrata Platform elnöke úgy vélte: Tőkés felszállhat a buszra, talán még nincs túl késő ehhez, "így egy kicsit jobban szorulunk majd, de legalább mindannyian rajta leszünk". Frunda György szenátor így fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a buszsofőr melletti helyen ülő személy "néha kinyitja az ajtót, elrántja a kormányt, megnyomja a gázpedált, sőt a fékkábelt is megpróbálja elvágni". "Ezen a buszon mindenkinek helye van, sőt még üres székek is vannak. Ezen a buszon Tőkésnek is helye van, de nem a buszvezető mellett, hanem valahol az első-második sorban, vagy ott, ahol éppen ülni akar. És ha a buszvezető mellett ülő személy is sofőr akar lenni, harcoljon meg érte!" - jelentette ki Frunda. Verestóy Attila szenátor szerint meg kell követelni attól, aki kormányozni szeretne, hogy legyen jogosítványa, és vizsgázzon is erről. A kongresszus végül 68 ellenszavazattal és 9 tartózkodással törölt a tiszteletbeli elnöki tisztséget az RMDSZ alapszabályából.A küldöttek megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) felállítását, mely a platformok közötti egyeztetés hatékony eszköze lehet, és amellyel az RMDSZ elnök konzultálni hivatott minden fontosabb döntés előtt. Tizenegy tagúra bővítették ki az eddig kilenc tagból álló Szövetségi Operatív Tanácsot, melyben a két újabb hely mellett a tiszteletbeli elnök helye is megüresedett. A tanács új tagjai lesznek: az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. Az elfogadott módosító javaslat szerint ezentúl a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök (összesen 61 személy) alanyi jogon tagjai az SZKT-nak. Tizenegy küldöttet az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött országos ifjúsági tanács nevez ki (ez a választott képviselők 15 százalékával egyenlő), s csak a további 72 képviselőt válasszák meg közvetett vagy közvetlen módon a területi szervezeteken belül. A belső választást máj. 31-ig el kell végezni, ettől számított harminc napon belül pedig a szövetségi elnöknek össze kell hívnia az új tanács alakuló ülését. A jövőben nem lehet RMDSZ tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon.Sikerült keresztülvinniük elképzeléseiket az ifjúsági szervezeteknek, melyek számára ezentúl 15 százalékos képviseletet biztosítanak az RMDSZ minden szintű döntéshozó testületében. A kongresszusi küldöttek az RMDSZ módosított alapszabályát 308 igen, 27 ellenszavazattal, valamint 9 tartózkodással elfogadták. /Erdei Róbert: Tőkés Lászlót leszállították az RMDSZ autóbuszáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"
2003. február 3.
"Fodor Imre történelmi felelőtlenségnek nevezte a tiszteletbeli elnöki tisztséget megszüntető kongresszusi döntést. "Megosztottuk az erdélyi magyarságot - sommázta véleményét Marosvásárhely alpolgármestere. - Ezek után hogyan tudja integrálni a szövetség a belső ellenzéket?" Kerekes Károly Maros megyei képviselő megjegyezte, Markó eddig a vele egyetértőket integrálta. A máramarosszigeti Gerstmayer József arra figyelmeztetett, hogy az alapszabály nem különíti el megfelelőképpen az RMDSZ döntéshozó és végrehajtó szerveit, nem fogalmaz meg konkrét összeférhetetlenségi szabályokat. A temesvári Szász Enikő Adrian Nastase kongresszust köszöntő beszédét idézte fel Markó elnöknek, melyben a miniszterelnök "agyondicsérte" az RMDSZ-t, ugyanakkor elutasította a magyar közösség autonómiára, kollektív jogokra vonatkozó követeléseit. "Hogyan fogja az RMDSZ támogatni azt a pártot és azt a kormányt, amelyik piros lapot mutat a szövetség legfontosabb törekvéseivel szemben?" - tette fel a kérdést Szász Enikő. Markó Béla válaszában kifejtette: a szövetség olyan szerepet várt el a tiszteletbeli elnöktől, amelynek ellátása tulajdonképpen lehetetlen. Az elnök arra kérte az egyházakat és az erdélyi magyar értelmiséget, hogy ezentúl közösen lássák el ezt a feladatot. Elutasította az RMDSZ megosztó döntésére vonatkozó felvetést. "Integráló személy szeretnék lenni, de ennek feltétele is van. Aki integrálódni akar, az dolgozzon is." - mutatott rá. Az Adrian Nastase kijelentéseire vonatkozó kérdés kapcsán Markó Béla hangsúlyozta, fontos, hogy az RMDSZ megkösse a 2003-ra szóló megállapodást a kormánypárttal. Arra figyelmeztetett azonban, hogy a Szociáldemokrata Párt is fejlődik. Gerstmayer József kérdésére elismételte, személy szerint a szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésének a híve. Jelenleg még nem lehet Romániában olyan szabályokat bevezetni, amelyek tiltanák például, hogy valaki egy időben legyen politikus és üzletember. /Gazda Árpád: Történelmi felelőtlenség? = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"
2003. február 3.
"A jelentősebb román napilapok febr. 1-jei számaikban nagy teret szenteltek az RMDSZ kongresszusának, amely román-magyar kormányfői találkozóra is alkalmat teremtett. A legnagyobb román politikai napilap, az Adevarul szerint "a szövetségen belüli repedések ellenére az RMDSZ-kongresszus megszilárdította a román-magyar kapcsolatokat". A kongresszuson Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő állt a figyelem középpontjában. A Curentul megírta, hogy a két miniszterelnök tegezte egymást. A Jurnalul National felfigyelt Markó Béla elnöki beszámolójának arra a részére, amelyben szóvá tette, hogy "a magyar szakemberek nincsenek jelen a (román) diplomáciában, hadseregben, a titkosszolgálatokban, s nagyon kevesen találhatók az igazságszolgáltatásban". A Curierul National rövid exkluzív interjút is közölt Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével. /Tegezték egymást a kormányfők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"
2003. február 3.
"Az RMDSZ kongresszusának legfontosabb eredménye, hogy tiszta és világos alapelveket tartalmazó programot fogadott el,mondta Szatmárnémetiben Markó Béla, az RMDSZ újraválasztott elnöke az MTI-nek. A tiszteletbeli elnöki funkció eltörlésével kapcsolatosan Markó Béla úgy véli, illúzió azt hinni, hogy egy politikai szervezetben egyetlen személy elláthatja a felülemelkedés és az erkölcsi ítélkezés feladatát úgy, hogy nem keveredik bele a napi politikai csatározásokba. Markó szerint Tőkés László az RMDSZ-en belül egy irányzatot vállalt. Úgy vélte, nagyon helyes Tőkés László püspöknek az a döntése, hogy az RMDSZ tagja marad, mivel így lehetősége lesz arra, hogy továbbra is az általa választott irányzatot képviselje. /Markó Béla: A tiszteletbeli elnökség eltörlése feloldott egy ellentmondást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"
2003. február 3.
"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja maradok, annál is inkább, mivel a szövetség egyik alapító tagja vagyok - jelentette ki Tőkés László református püspök, miután az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa úgy döntött, hogy törli az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkciót. - Nem én tértem el az RMDSZ irányvonalától, hanem az RMDSZ hivatalos irányvonala tért el attól az értékrendtől, szellemiségtől, programtól és célkitűzésektől, amelyek kezdetben jellemezték. Nem én vonultam ki az RMDSZ-ből, hanem az RMDSZ szorított ki magából. Nem tehetek róla, ha úgy is értelmezhető a magatartásom, hogy az utam az RMDSZ-ből kifelé vezet - fogalmazott. - A román kormánynak valószínűleg nem sokáig lesz szüksége az RMDSZ-re. A magyar kormánynak viszont szüksége van rá, s az RMDSZ-nek is szüksége van magyar kormányra. Ez a kölcsönösségi viszony még felpumpálhatja az RMDSZ-t néhány évig. De annál nagyobb lesz a robaj, amellyel összeomlik - jósolta. /Tőkés László: Az RMDSZ kiszorított magából. = Szabadság"
2003. február 3.
"Olyan új mozgalmat szeretnék kezdeményezi, amely továbbra is az egységes képviselet újraépítéséért kíván harcolni - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. Toró úgy fogalmazott, hogy a Reform Tömörülés új stratégiáját majd csak a platform hamarosan összeülő kongresszusa fogalmazza meg, annyi azonban egyértelműen megállapítható, hogy egy homogén, központosított pártban igen nehezen találnák meg a helyüket. Reményei szerint az új mozgalom indításában szövetségesekre talál az RMDSZ különböző szervezeteiben, az egyházakban és a civil szervezetekben. Mint mondta, már nem lehet gátat vetni annak, hogy a Székelyföldön valami létrejöjjön az RMDSZ-en kívül, akár a Reform Tömörüléstől is függetlenül. /Az RT az egységes képviselet újjáépítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"
2003. február 3.
"Dávid Ibolya, az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ elnöke elmondta, kötelességének érezte, hogy eljöjjön az RMDSZ kongresszusára, hiszen a szövetség képviselőiben nem a politikust, hanem a honfitársat látja. "A XXI. század magyarjának legfőbb feladata az, hogy szót értsen saját nemzettársaival, mert aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetett, hogy ezek következményeit újból elviselje" - fogalmazott Dávid Ibolya. Hangsúlyozta: közös tervünk, hogy a XX. század sebeit meggyógyítsuk, és ennek egyik lehetséges gyógyírja a kedvezménytörvény. Ez ugyanis lehetőséget biztosíthat arra, hogy "segítsük azokat a magyar testvéreinket, akiknek a történelmi határ átlépett a fejük fölött, itt és most tennünk kell valamit a sebek begyógyításáért". Véleménye szerint nincsenek ellenséges népek, csak egymás mellett élő, egymásra utalt emberek, az erdélyi magyarság számára pedig olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek az itthon maradást szolgálják. /Hazahív a hűség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./"
2003. február 3.
"A faipari vállalkozók febr. 1-jén hatodik alkalommal szervezték meg hagyományossá vált, Fabuli elnevezésű találkozójukat Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A rendezvényt alkalmi bútortörténeti kiállítás egészítette ki. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, a faiparban tevékenykedők 1929-ben az 50. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeumnak gazdasági kiállítással és kétszáz oldalas emlékkönyvvel tisztelegtek, ugyanakkor több ízben is támogatták az intézményt. A kommunista rendszerben az emberek sok értékes iratot megsemmisítettek. "Nem merték őrizni a koronás címert viselő dokumentumokat, ezért elégették például az iparosotthon tevékenységét bizonyító könyvtárnyi iratokat" - tette hozzá. /Domokos Péter: Faipari fórum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"
2003. február 3.
"Az RMDSZ kongresszusa több határozatot fogadott el: a/ Határozat a térségek fejlesztéséről.Az RMDSZ céljai között kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső-Erdély, Székelyföld) fejlesztési elképzeléseinek támogatása. Székelyföld megoldása érdekében az RMDSZ támogatja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak, szükséges egy térségspecifikus fejlesztési program megvalósítása: a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség létrehozása. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének étre kell hoznia egy térség- és vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, támogatásával megbízott munkacsoportot. b/ Tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, jelentős részének elszegényedésére, Az RMDSZ szociálpolitikai irányelveket határozott meg. Növelni kell a létbiztonságot. A szociális minimumnak a létfenntartási minimum felett kell elhelyezkednie. A pénzbeli támogatások és szociális ellátási rendszerek reformját folytatni kell, kiemelt figyelmet fordítva a közösségi szociális gondozás fejlesztésére. Szükséges a többgyermes családok támogatási rendszerének létrehozása, a gyermekgondozási segély növelése. Szorgalmazni kell az önkormányzatok együttműködését a civil szervezetekkel és egyházakkal a nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok támogatásában. Olyan szociális védőháló kialakítása szükséges, amely az egyedül élő és önellátásra képtelen idősek számára megfelelő életkörülményeket biztosít. Biztosítani kell a nyugdíjak méltányosságát, a nyugdíjasok szociális biztonságát. Rendezni kell a mezőgazdaságban dolgozók nyugdíját. c/ Határozat a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy a módosításra kerülő kedvezménytörvény új formájában is őrizze meg lényegét: minél több lehetőséget és támogatást biztosítson az önazonosság erősítéséhez mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják. d/ Határozat a romániai magyarság népesedési helyzetének javításáról. Az RMDSZ szakemberek bevonásával folytatja az erdélyi magyarság fogyását előidéző sajátos, és a régió egészére jellemző demográfiai folyamatok elemzését. A kutatások eredményeire építve kell megfelelő stratégiát kidolgozni. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a kérdéssel foglalkozó munkacsoportot kell létrehoznia. e/ Határozat a romániai magyar közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényről. Az RMDSZ parlamenti képviseletének kiemelt feladata a romániai magyar nemzeti közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatása. f/ Az RMDSZ állásfoglalása Románia európai integrációjáról. A nemzeti kisebbségek, közösségek kérdéskörének európai dimenzióba emelése fontos állomást jelentett az integrációs folyamatban. A romániai magyarság továbbra is cselekvő részese az integrációs folyamatnak. Az RMDSZ hozzájárult az integrációs folyamat felgyorsításához. Az RMDSZ, a romániai magyar nemzeti közösség partnere Románia európai integrációs törekvéseinek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3. , 2381. sz./"
2003. február 3.
"Varga Attila képviselő az RMDSZ-ben a legtöbb nézetkülönbséget kiváltó kérdésekre tért ki: autonómia, egység, a szervezet jellege. Hangsúlyozta: az autonómia nem jelent mást, mint a magyarság számára biztosított intézményesített hatásköröket, mely lehetőséget ad a nemzeti önazonosság kérdéseiben; az önálló döntést, amit az állam törvény által garantál. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök határozottan kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Aki nem az egységen munkálkodik, sírásója az erdélyi magyarságnak." - hangsúlyozta. Sütő András író fogalmazta meg, hogy az autonómia nem oldható meg karddal, pláne nem retorikával. Gonddal, türelemmel kell megoldani. Frunda György ülésvezető elnök a romániai magyarság nemzeti, kulturális, nyelvi identitását, a gazdasági fellendülést biztosító törvényeket emlegette, hangsúlyozva, hogy ezek azok a törvényes jogi eszközök, amelyek az autonómiához vezetnek. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere a keresztényi szeretetet ajánlotta a testület figyelmébe. Az egység mellett kardoskodókkal állt szembe Vekov Károly, aki szerint "válságban van az RMDSZ és válságban van az egész erdélyi magyarság." A képviselő szerint a megoldás az RMDSZ szétválasztása politikai és civil testületre, mert a "protokollum- politika" öngyilkosság. Követelte, hogy az országos protokollumba vigyék be az alkotmánymódosítást. Kelemen Atilla képviselő szerint jobban oda kell figyelni a vidékre, mert például Maros megyében, ahol az RMDSZ-nek 500 tanácsosa van, nem mennek a dolgok.. Kónya Hamar Sándor újkori janicsárokat emlegetett. Végül jó étvágyat kívánt azoknak, akik "szeretik a püspökfalatot", figyelmeztetve azonban, hogy csont van benne! Puskás Bálint szenátor kijelentette: Az egység megmarad, még akkor is, "ha a püspökfalatban csont van". Fontos és hasznos vitát folytatott a kongresszus az elmúlt négy évről - jelentette ki válaszában Markó Béla. Egyetértett a felvetésekkel, hogy oda kell figyelni a problémákra - szórvány, szegénység, nyugdíjak, Csak a hosszútávfutás vezet eredményre, de csak akkor, ha ezt a távot együtt szaladják végig, jelezte. A második napon, febr. 1-jén kongresszus megvitatta és elfogadta a szövetség programját és alapszabályzatát, febr. 2-án pedig megtartották a tisztújítást. /A kongresszusi beszámoló vitája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./ "
2003. február 4.
"Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./"
2003. február 4.
"Funar, Kolozsvár polgármestere abban reménykedik, Magyarország a közeljövőben az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) tagja lesz, így megoldhatóvá válik az, hogy a Kolozsvárra érkezőket köszöntő szövegeket magyarul is kiírják. Ion Iliescu azt javasolta Funarnak, hogy Kolozsváron is helyezzenek el kétnyelvű táblákat. Funar azt válaszolta, hogy a városban egyetlen nemzeti kisebbség aránya sem haladja meg a 20 százalékot. Funar szerint sikerült meggyőznie Iliescut, aki azt ajánlotta, többnyelvű üdvözlő feliratot helyezzenek el a város bejáratainál. Funar csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hivatalos nyelvein, azaz kínaiul, angolul, franciául, németül, spanyolul és oroszul hajlandó feltüntetni a szöveget. Remélem, hamarosan Magyarország is a BT állandó tagja lesz, és akkor megoldhatóvá válik, hogy a hunok nyelvén is köszöntsük az érkezőket - mondta a polgármester. Febr. 3-án a polgármester ismét sértegette a magyarságot. - Sajnos a magyar nők nem végzik kellőképpen feladatukat, így a magyar ajkú kolozsvári románok száma még mindig nem haladja meg a 20 százalékot. A magyarok olvassák el kínaiul az üdvözlő szöveget, Kína úgyis közel van Mongóliához, ahonnan állítólag a hunok Európába jöttek - mondta a városvezető. Mellesleg a polgármester tévedett a BT hivatalos nyelveivel kapcsolatban: a Biztonsági Tanácsban az arab is hivatalos nyelv, a német viszont nem az. Máté András RMDSZ-es városi tanácsost sokkolta a polgármester gúnyos kijelentése. - Ezzel Funar ismét bebizonyította, hogy nem valamennyi kolozsvári lakos polgármestere, nem a megbékélést és a békés együttélést szorgalmazó elöljáró - mondta Máté. Máté szerint kijelentésével Funar nem csupán a kolozsvári magyarokat, hanem a nemzet egészét sérti meg. /K. O.: Magyarul nem üdvözöljük az érkezőket. Funari fricska a magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"
2003. február 4.
"A Románia Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) valamint a Közgazdász Fórum szerkesztőbizottsága a kiadvány és a székház öt éves évfordulója alkalmára emlékezett. A jelenlevőket Somai József, az RMKT elnöke üdvözölte, majd dr. Sajó János (Budapest) Modernizáció és finanszírozás címmel tartott előadást. Somai József, az RMKT elnöke visszaemlékezett arra a folyamatra, melynek következtében sikerült majdnem önerőből felépíteni a székházat. A Közgazdász Fórum 24 oldalon megjelenő szaklappá nőtte ki magát. Kerekes Jenő, az RMKT tiszteletbeli elnöke arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a RMKT ötezer kötetes szakkönyvtárral rendelkezik. /Csomafáy Ferenc: Emlékezőgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"
2003. február 4.
"Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"
2003. február 4.
"Emlékművet állítanak Antall Józsefnek Balatonfüreden. Kő Pál Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását tavasszal szeretnék felavatni. A Történelemkönyv című Antall-emlékmű a Széchenyi-szobor közelében kap majd helyet. Fő motívuma egy nyitott könyv, amelynek lapjain olvasható lesz Magyarország rendszerváltozás utáni első kormányfőjének szállóigévé vált, 1990-ben megfogalmazott mondata: "...lélekben, érzésben, tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni". /Emlékművet kap Antall József. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./"
2003. február 4.
"Kovács László külügyminiszter febr. 3-án a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában a kedvezménytörvény módosított szövegével kapcsolatban is kifejtette, hogy megítélése szerint két célnak kell érvényesülni: segíteni kell a határon túli magyarságot abban, hogy a szülőföldjén maradjon, és ott boldoguljon, másrészt abban, hogy megőrizze a magyarságát, a kultúráját, a nyelvét. A külügyminiszter szerint a mostani módosított változat teljes összhangban van az európai uniós joggal. Kovács László bírálta Németh Zsoltot, aki a Fidesz képviselőjeként az RMDSZ kongresszusán a hét végén "a kedvezménytörvény ügyével riogatta" a küldötteket, s "egy hazai vitáról félrevezető módon szólt". Kovács szerint a Velencei Bizottság a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács normáit kéri számon Magyarországtól, az ET viszont sokkal lazább szervezet, mint az Európai Unió; az Európa Tanácsnak nincs közös joganyaga, hanem csak közös állásfoglalásokat fogalmaz meg. Kovács László összehasonlította a kedvezménytörvény új tervezetét azokkal a szerződésekkel, amelyeket Németország és Dánia, illetve Ausztria és Olaszország kötött a kisebbségek támogatására. A külügyminiszter elmondta: ezek az országok nem személyekhez juttatják el az oktatási-nevelési támogatást, hanem intézményekhez és civil szervezetekhez. - Ez a megfogalmazás szerepel a mostani módosított változatban - mutatott rá Kovács László. Hozzátette: ez viszont nem zárja ki, hogy ezt a támogatást az adott iskola, vagy szülői munkaközösség felossza a jogosultak között. /Kovács László a kedvezménytörvény módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./ "
2003. február 4.
"Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformja csöndes tiltakozó megmozdulást rendezett febr. 2-án, az RMDSZ kongresszusának helyet adó Szakszervezetek Művelődés Házának folyosóján. A követeléseiket a nyakukba akasztott táblákra írt nemzeti érzelmű hat elnökségi tag többek között az RMDSZ és a jelenlegi magyar kormány "nemzetveszejtő politikája" ellen tüntetett, rehabilitációt kért az Agache-perben elítélt kézdiszékiek ügyében, a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott területi autonómiatörekvésekre emlékeztette az RMDSZ-t. Katona Ádám EMK-elnök szerint a háromnapos rendezvény kongresszusnak álcázott pártgyűlés volt, és azzal, hogy a küldöttek megszűntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, meggyalázták a legmegbecsültebb kelet-közép-európai magyar embert. "Tőkés csak a jogokat védte, amikor beperelte az RMDSZ-t, amiért tisztelet kellene járjon neki" - állította Katona. /EMK-tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./ "
2003. február 5.
"Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója az elmúlt hetekben sejtelmesen beszélt veszélyekről, összeesküvésekről: olyan eseményláncokról, amelyek a románok "nemzeti-állami" létét fenyegetik. Az SRI-igazgatója meglátogatta a szekusidő hangulatát is őrző vidéki "információs egységeket". Timofte elődje, Magureanu a magyar veszélyre, az "enklavizálódó" Székelyföld "borzalmaira", elszakadási és kiválási mozgalmakra figyelmeztetett, Timofte ma ezt már nem teheti. Új veszélyeket kellett tehát kiötleni. Ha Európa által is elfogadott az országhatáron túli nemzetrészek iránti felelősségvállalás, akkor Timofte "nemzetmentő" figyelme azokra a konspiratív csoportokra összpontosul, amelyek most a határon túli román identitást veszélyeztetik. A románellenesen konspiráló világ képét őrzi, ez pedig a Ceausescu-korszak meghaladhatatlan öröksége. /Bakk Miklós: Szekusidőben: a győzelmes kotyvalék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"
2003. február 5.
"Négy éve nincs irodalmi kör Székelyudvarhelyen. Ezen kíván változtatni Zsidó Ferenc író, aki Padlás néven irodalmi klubot szervez. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum klubterme ideális környezetet teremt ahhoz, hogy minden héten irodalomról beszélgessenek. Hasonló kezdeményezések már voltak évekkel korábban: az Alterego irodalmi kört Farkas Wellmann Endre, az UFF által indított Kontakt irodalmi klubot Thamó Csaba vezette, azonban mindkét kör megszűnt. Zsidó Ferenc, nemrég mutatta be Szalmatánc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regényét, korábban a Műhely rovatot szerkesztette az időközben megszűnt Udvarhelyszék hetilapban. A Műhely állandó kliensei voltak a fióknak író amatőr szerzők. A tervek szerint a Padlás részben a hetilappal együtt megszűnt Műhely szellemi örököse is lesz. /Zilahi Imre: Padlásnyi izgalmas (iroda)lom. Irodalmi klub indul Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"
2003. február 5.
"Hírözön címmel indult egy új kiadvány. Jó lenne egy helyen megtalálni a szükséges tudnivalókat, hogy ne sietős, hanem nyugodt, tájékozott döntés jellemezzen" - olvasható a magazin bemutatkozó előszavában Egyre több szó esik a mezőgazdasági, környezetvédelmi, jogi stb. EU-s normákról, minderről szó esik az új lapban. Tartalmazza még mezőgazdasági gépeket, szerszámokat forgalmazó cégek kínálatát, elérhetőségét; bankok szolgáltatásait; orvosi rendelők szolgáltatásait; munkát kereső kolozsvári személyek részére tájékoztatás. /Ö. I. B.: Hírözön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./Valószínűleg Kolozsváron adják ki."
2003. február 5.
"A Maros megyei RMDSZ elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházkerületek esperesei és a szövetség vezetői. A tanácskozáson részt vettek Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Székely András, a Küküllői Egyházmegye esperese, Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság megosztása nem lehet cél, a hangsúlyt olyan időszerű kérdésekre kell fektetni, mint a népességfogyás megállítása, oktatási- és szociális intézmények megerősítése és hosszú távú fenntartása, valamint az itthonmaradást szavatoló pozitív jövőkép megfogalmazása. /Megyei RMDSZ és református egyházi vezetők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./ "
2003. február 6.
"Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"
2003. február 6.
"Két ízben is vitát váltottak ki a Maros megyei RMDSZ hírlevelei. A Brassai Zsombor ügyvezető elnök által fogalmazott és a sajtónak is eljuttatott hírekről az érintettek azt állítják, hogy ferdítésekben és csúsztatásokban bővelkednek. Andrássy Árpád, az RMDSZ marosludasi elnöke kért pontosítást a Népújságban RMDSZ Hírmondó címmel megjelenő, a szövetség által fizetett oldalban megjelenő egyik hír kapcsán, mert abban az egyik, belső ellenzékinek számító parlamenti képviselő "indexre került": nem említették meg a kerület kiemelt meghívottját, Kerekes Károlyt. Ezután egyházi berkekben keltett felháborodást az RMDSZ újabb hírlevele. A közlemény szerint az RMDSZ megyei elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházmegyék esperesei és a szövetség vezetői. Valójában az espereseket mindössze lelkészkollégájuk, Brassai Zsombor ügyvezető elnök fogadta. "Az sem igaz, hogy együttműködési stratégiát állítottunk volna fel. Az időszerű erdélyi magyar közéleti kérdésekben az egyháznak lesz stratégiája, de azt nem az RMDSZ-szel együtt fogalmazzuk meg. Ami az oktatást kérdését illeti, erről szó sem esett" - állította Ötvös József. /Szucher Ervin: Vitát szülnek az RMDSZ hírlevelei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"
2003. február 6.
"Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár jan. 31-én hunyt el, febr. 4-én helyezték örök nyugalomra Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben. A temetésen Szabó Árpád unitárius püspök hirdette a vigasztalás igéjét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Egyed Ákos elnök, a Babes-Bolyai Egyetem nevében Camil Muresan és Csucsuja István tanárok méltatták az elhunyt munkásságát. A lap közölte Benkő Samu búcsúbeszédét. Benkő Samu kerek hatvan esztendeje ismerte meg Imreh Istvánt és élete nagy ajándékának tartja a barátságot. 1990 után már betegen, de hatalmas buzgalommal dolgozott. A nagy elidegenedések idején igényelte a bensőséges emberi kapcsolatokat. /Benkő Samu: In memoriam Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"
2003. február 6.
"Csoóri Sándornak most van a születésnapja, febr. 3., a kedvezménytörvény megőrzésére tett kezdeményezése ismert. A jeles költő és író az egyik leggyakrabban idézett élő szerző az iskolások anyanyelvi versenyén. Mit jelent az ön számára saját anyanyelve? - tette fel a kérdést a lap munkatársa Csoóri Sándornak. A költő válaszában leszögezte: "Számomra anya- nyelvem mindent jelent, ami életemhez, létemhez hozzátartozik. Nem csak általa tárul fel előttem a világ, hanem az emberi kapcsolatokat is gazdagítja és ő maga a történelmünk is. Vannak szavaink, amelyek korszakokat élesztenek fel. Például, ha azt hallom vagy olvasom: dali pár pisztolyom - a kuruc kor, Rákóczi, Esze Tamás vagy mások, illetve egyebek idéződnek fel. Vagy ha azt hallom: bársonyon futnak perceim - József Attila életére gondolok. Az anya szó csaknem mindent felidéz, amit eszmélésem óta érzelmileg óhajtásaim közben megértem. Anyanyelvemben benne van a feszültség, a dráma, ami a magyarság életében lezajlott. Anyanyelvem jelentette és jelenti a költészetet, adott és ad lehetőséget a képzettársításokra, a költői stílusok kialakulására a kezdetektől a szürrealista irányzatokig. Anyanyelvem nem csak szavaink összessége, hanem az emberi lét értelmezhetőségének lehetősége is. Írás közben, ha szenved is az ember, ha egy jó mondatot meg tud fogalmazni, boldogan áll fel az asztaltól. A teremtés izgalmait a nyelvben éltem át, odaköt a történelemhez, a természethez, a saját tudatomhoz, sejtelmeimhez. Filozófiai értelemben is anyanyelvem a legfontosabb esélyem és adottságom." /Komoróczy György: Csoóri Sándor köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./"
2003. február 6.
"Az RMDSZ kitart amellett, hogy az SZDP-vel tervezett idei együttműködési megállapodás a tavalyihoz hasonlóan előírja a romániai magyar közösség képviselőinek jelenlétét az összes fontos állami intézményben, közölte Markó Béla febr. 5-én, a sajtótájékoztatón. Markó elmondta: néhány RMDSZ-honatya a parlamenti frakciók találkozóján kérte, hogy a magyar szakemberek legyenek jelen a rendőrség és a titkosszolgálatok kötelékében, valamint a diplomácia területén, mivel ez a magyar közösség és kisebbség-többség viszony javát szolgálná. "Nem természetes, hogy a Székelyföldön az államhatóságok képviselői kizárólag román nemzetiségűek legyenek", szögezte le. Markó Béla felhívta a figyelmet a kongresszus által elfogadott határozatokra, amelyek több olyan kérdésre - integráció, régiófejlesztés, ingatlanok visszaszolgáltatása, kedvezménytörvény, szociális helyzet, népesedés - vonatkoznak, amelyeket az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelemmel fognak kezelni. /Az RMDSZ a magyarság állami intézményekben való képviseletét szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./ "
2003. február 6.
"Febr. 3-án kezdődtek Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceumban a Bolyai Napok, látványos programmal: Ki mit tud műveltségi vetélkedő, ki mit tud németül és a román irodalomból, számítógépes játékverseny, magyarságtörténeti előadások, angol énekek, a Kitaibel verseny díjazott dolgozatainak bemutatása. Bálint István igazgató szerint az egyik legfontosabb esemény a Nagy Fizika Hűhó, amely tizenegy csapatot megmozgatott. A versenyzőknek pantomimjátékkal kellett bemutatniuk fizikai fogalmakat, jelenségeket. /(bodolai): Bolyai Napok 2003. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./ "