A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben tiltakozott amiatt a híresztelés ellen, hogy kapcsolat lenne a Nemzeti Beruházási Alap (FNI) egyes alkalmazottai és az SRI között. "Az SRI 1990. március 26-án alakult, semmi köze nincs a volt szekuritátéhoz", intézményük fiatal, az átlagéletkor 35 év. /Közlemény. Az SRI sajtóirodája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Szamosújváron a Téka Alapítvány klubja keretében szervezett néptáncoktató tanfolyam résztvevői színpadra léptek. Kétszáz kisdiák tett tanúbizonyságot felkészültségéről, a néptánc szeretetéről. Az est fénypontja az I-VIII. osztályos diákok fellépése volt. Széki lakodalmas, mezőségi, felcsíki, csángó-magyar és Szamos-menti táncok szerepeltek. /Erkedi Csaba: Néptáncosok seregszemléje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Líceum a Nagy Mózes Napok 2000 alkalmával megrendezte nemcsak megalakulásának 320 éves évfordulóját, hanem a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, valamint az erdélyi magyar líceumok tanulóinak tudományos ülésszakát. Bokor Tibor, a vendégfogadó líceum új igazgatója felvetette, hogy az Oktatási Minisztériumnak támogatnia kellene ezeket a rendezvényeket. /Bakó Botond: Diáktalálkozó Gábor Áron városában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Zorkóczy Zenóbia szabadúszó színésznő, a Laborfalvi Róza Alapítvány vezetője nemrég érkezett vissza a magyarországi Három nap Pilinszky Jánossal című színházi rendezvénysorozatról, ahol Pilinszky Gyerekek és katonák című drámáját mutatták be. Erdélyi György budapesti művésszel a jövőben közösen lépnek fel Nő-férfi kapcsolatok Shakespeare darabjaiban címmel. Zorkóczy Zenóbia elmondta, hogy alapítványa negyven előadást szervezett meg a Cocteau-darabbal. A Márton Áron Kollégiumban a Tavaszi Napok alkalmával három előadást szerveztek: az érdeklődők találkozhattak ily módon Ladik Katival, Szőcs Gézával és az Előretolt Helyőrséggel is. Zorkóczy miután befejezi a jogon a vizsgáit, Temesvárra utazik, és elkezdi Tennessee Williams A ház bontásra vár című darabjának próbáját. /Szabó Csaba: Pilinszky és a magány dimenziója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Jún. 12-én, a csíksomlyói búcsúról, illetve a gyimesfelsőloki ballagásról jövet Brassóban járt Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, ahol találkozott Valeriu Stoica román állam miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, és saját rokonaival. Dávid Ibolya miniszter asszony az evangélikus egyház gyűléstermében találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel. Jún. 13-án a miniszter asszony Marosvásárhelyen Fodor Imre vendége volt, majd Kolozsvárra készült. Dávid Ibolyát jún. 14-én a szilágysomlyói RMDSZ és a Báthory István Alapítvány kuratóriuma látja vendégül magánlátogatáson, amikor is a miniszter asszony helyi egyházi, politikai, közéleti személyiségekkel találkozik. /Dávid Ibolya erdélyi látogatásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Dávid Ibolya Marosvásárhelyen hivatalában látogatta meg Fodor Imre polgármestert, aki átnyújtotta neki Marosvásárhely ősi címerrel és egy Vergilius- idézettel díszített érméjét és a város kétnyelvű albumát, majd a miniszter asszony Keresztény államalapítás és a Szent Korona címmel tartott előadást jún. 13-án a Kultúrpalotában. Hangsúlyozta: Magyarország a keresztény Európa szerves részeként ma is Szent István művén alapul, s megőrizve sajátos kultúráját vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amit ezer év alatt kiépített. A Szent Korona, mondta, a magyar állam folytonosságát jelképezi, a magyar nemzet egységét testesíti meg, megtartó erő volt a történelem viharai közepette. Ezért jelent többet egyszerű ötvösmunkánál. A Szent Korona törvény megszavazása és a korona parlamentbe szállítása elégtétel volt számára, hangsúlyozta Dávid Ibolya, mert azzal, hogy kihozták a múzeumból és újra élővé tették a magyar közélet számára, szerezheti vissza önbecsülését a magyar nemzet. Nem a tárgy a fontos, hanem a mögötte meghúzódó tartalom. A Szent Korona azt jelképezi, mondta végül, hogy mi, magyarok, felelősek vagyunk egymásért, nemzetünkért. Az előadás végén a magyar államalapítás ezredik évfordulójára készült emlékérmével ajándékozta meg Fodor Imre polgármestert. /Dávid Ibolya igazságügyminiszter Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

A szekusdossziék tanulmányozására kinevezett bizottság felfüggesztette tevékenységét, mivel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellehetetleníti munkájukat. A bizottság közleménye szerint fennáll a gyanú, hogy a testület rendelkezésére bocsátott dossziék tartalmát módosították. A bizottsági tagok ugyanakkor nehezményezik, hogy csakis a titkosszolgálati ügynökök állandó felügyelete alatt végezhetik munkájukat. Ha rövid időn belül nem biztosítják a feltételeket a zavartalan és a törvény előírásainak megfelelő működésre, a bizottság tagjai testületileg lemondanak. /Felfüggesztette tevékenységét a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Megjelent Ráduly János meseíró, költő újabb kötete, a Jóságvilágom /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/, amely 52 versét tartalmazza. /Ráduly János könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. A katonai ügyészek május közepére befejezték az "1990. június 13-15." nevű dosszié összeállítását. Eszerint bűnvádi eljárás indul öt magasrangú tiszt, köztük Mihai Chitac akkori belügyminiszter ellen. A vádirat szerint az öt tiszt vétkes annak a négy személynek a meggyilkolásában, akiket akkor hátba lőttek. Ion Iliescu akkori elnököt és Petre Roman külügyminisztert /akkori miniszterelnököt/ is meghallhatják tanúként. Erre azért van szükség, hogy kiderítsék, mi is hangzott el az 1990. jún. 11-én tartott kormányülésen, amelyen Iliescu elnökölt. Ezen az ülésen döntötték el, hogy a karhatalom erőszakkal fogja kiüríteni Bukaresten az Egyetem-teret, amelyet az egyetemisták tartottak megszállva. Ion Iliescu szerint "elfajzott elmeszülemény" az a kísérlet, hogy az akkori hatalmat tegyék felelőssé a bányászjárás néven ismertté vált véres bukaresti eseményekért. /Bűnvádi eljárás indul az 1990-es bányászjárás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./ Jún. 14-én a Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Románia legfőbb ügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekért, adta hírül a Curentul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 15. - 361. sz./

Max van der Stoelnak, az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosának meghívására Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségvédelmi miniszter jún. 14-én és 15-én részt vett a Pozsonyban rendezett Roma Konferencián. Napirenden szerepeltek az EBESZ tagállamaiban élő roma közösségek legégetőbb problémái, valamint az EBESZ-tagországokban e problémák megoldására tett kezdeményezések. Az értekezlet négy ülésszakának témái: a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés, életkörülményeik, részvételük az ország életében, és azok a konkrét esetek, amelyekben a romákkal kapcsolatban pozitív bánásmódot alkalmaztak. Az értekezlet alkalmából Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes meghívására Eckstein-Kovács Péter romániai nemzeti kisebbségvédelmi miniszter munkalátogatást tett Szlovákiában, hivatalos tárgyalást folytatott szlovákiai partnerével, jún. 16-án találkozik a révkomáromi polgármesterrel, valamint a szlovákiai nemzeti kisebbségeket képviselő politikusokkal. /Roma Konferencia. Eckstein-Kovács Péter Szlovákiában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Jún. 16-án ünnepélyes bemutatták be Mátyás József festő és grafikus állandó tárlatát Csíkszentmártonban. A község jeles szülöttjét, a Déván élő művészt köszöntötték közelgő 70. születésnapja alkalmából. Márton Árpád festőművész méltatta az ünnepelt munkásságát, és Gaál András festőművész átadta a Szárhegyért emlékérmet. - Az állandó tárlat a Szent Márton Társulat kezdeményezésére született meg. Mátyás József újabb négy festményét ajándékozta a kiállításnak. /Szatmári László: Beszélgetés Mátyás József képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

A magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma "Világítsuk ki a Kárpát-medencét!" címmel tűzgyújtási akciót hirdet 2000. június 23-án, közép-európai idő szerint éjfélkor. Szeretnék, ha az akcióban minél többen vennének részt, kinyilvánítva ezáltal a magyar nemzet egységét. Egységes szertartást javasolnak: a Miatyánk elmondása, a Himnusz és a Cserkészinduló eléneklése. - A nagybányai 015. sz. gr. Teleki Sándor cserkészcsapat bejelentette, hogy hol fog tüzet gyújtani, a Kereszthegy csúcsán, illetve a Kövesbérc tetején. /Világítsuk ki a Kárpát-medencét ! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

Jún. 16-án Pungor Ernő vegyészprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, díszdoktorrá avatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, eleget téve az Erdélyi Műszaki Társaság kémiai szakosztálya (vezetője Majdik Kornélia) javaslatának. A professzor közel tíz éve tartja a kapcsolatot az EMT-vel, ugyanakkor elnöke a magyarországi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak. A díszdoktori címet Mircea Mutu rektor-helyettes adta át Pungor Ernőnek, Kása Zoltán rektor-helyettes, a kémiai kar dékánjának, valamint az egyetem tudományos titkárának jelenlétében. /Pungor Ernő a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője közismert politikusoknak tette fel ugyanazt a kérdést: Milyen messzire van a politika zajától Csíksomlyó csendje? Dávid Ibolya igazságügyi miniszter válasza: "Csíksomlyó, a zarándoklat meg az én keresztény katolikus vallásom teljesen független attól, milyen zajok vannak pillanatnyilag a politikában. Jó lenne persze, ha azok csitításában a keresztény hit és a keresztény értékrend, valamint az egymás iránti felelősség és a társadalmi szolidaritás is nagyobb szerepet játszhatna. S az is jó lenne, ha a keresztényi alázat, amely mindannyiunkra jellemző kellene hogy legyen, megjelenne végre már a politikában is, illetve a közéletben." Németh Zsolt államtitkár: "A politika zajától hálistennek messze van Csíksomlyó. Azért jövünk ide, mert a fáradt ember rászorul arra, hogy évente legalább egyszer felüdítse a lelkét, még akkor is, ha református." Torgyán József mezőgazdasági miniszter: "Nézőpont kérdése, mert kérem én úgy gondolom, hogy a csíksomlyói búcsú mára már az egész magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyan lesz, mint a mekkai zarándoklat. Minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia ide. Mint 'zarándoklat' távol van ugyan a politika zajától, de hitem szerint mégsem jelenne meg ezen a zarándoklaton sok száz ezer magyar, ha nem húzódna meg mögötte egy olyan fájdalmas politikai helyzet, amelynek Trianon a neve. Mindenképpen megható látni ennyi ember közös hitét, amely hegyeket képes elmozdítani." Semjén Zsolt államtitkár: "Bizonyos értelemben messze, bizonyos értelemben közel van a politika zajától Csíksomlyó csendje. A napi pártpolitika zűrzavarától mindenképpen mesze, de a nemzetpolitikához nagyon is közel. Mert azt gondolom, Csíksomlyó a nemzet sorskérdésének is a szimbóluma. Itt ugyanis soha nem arról van szó, hogy az anyaországi magyarság támogatja-e s mennyiben az elszakított területeken élő magyarságot, hanem éppen ennek a fordítottjáról, vagyis arról, hogy az elszakított területeken élő magyarság példásan és hatékonyan erősíti nemzettudatában és atyái örökségében az anyaországi magyarságot! Mi sokkal többet kapunk itt, mint amennyit tudunk adni." /Jakab Gábor: Csíksomlyó. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 18./

A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt, amely a marosvásárhelyi helyhatósági választásokon Iszlai Jenő vállalkozót indította polgármester-jelöltként, és mindössze 797 szavazatot kapott, a sajtónak eljuttatott közleményében , amelyet Harkó Antal megyei elnök ír alá, kijelenti: "Az utóbbi tíz év legdurvább, a valós tényektől legelrugaszkodottabb, módszerekben nem válogató kampánya volt. Nem hiányzott a harci eszközök közül a hazudás, csalás, zsarolás, hamis információknak erkölcsileg minősíthetetlen módszerekkel való terjesztése, amibe készséges segítőtársnak bizonyult történelmi egyházaink képviselőinek hatalomsóvár része." Majd úgy véli, hogy: "Az RMDSZ fémjelzett koncvadászai csak ilyen eszközökkel tudták ideig- óráig megfékezni annak a csaknem 30000 választónak a magyar szabaddemokratákhoz való csatlakozását, akik inkább nem mentek el szavazni, mintsem cinkosai legyenek az újgazdagok felé oly szolgalelkű, s a nélkülözők, valamint a becsületes munkájuk után nehéz adókat fizetők felé pedig oly kérlelhetetlen Fodor Imre újabb négy éves polgármestersége kierőltetésének". Ez a párt "a kialakult helyzet alapos felmérése után" felkérte "a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt marosvásárhelyi tagságát, hogy a polgármester-választás második fordulóján ne a pártunkat gyalázó, létezésünket primitív eszközökkel tagadó, a magyarságot a hatalom kedvéért gondolkodás nélkül megosztó csoportot támogassa." - szól a jún. 19-i választási fordulóra időzített közlemény. /Kiss Kálmánék Dorin Florea támogatására hívták fel híveiket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Szentháromság vasárnapján, jún. 18-án tartják Gyergyóalfaluban a búcsút, azért - mondják az öregek-, mert ez a búcsú esik a csíksomlyói után elsőnek, s megérdemlik e kitüntetést az alfalviak mindazért, amit papjuk, István vezetésével a Tolvajos-tetőn tettek 433 esztendővel ezelőtt hitük védelméért. Jún. 18-án szobrot avattak a legendás hírű István pap emlékére. A szobor Kiss Elek /Marosvásárhely/ alfalvi születésű szobrászművész alkotása, melyet az avatáson Bálint Lajos nyugalmazott érsek szentelt meg. /Bajna György: Szobrot emeltek István papnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus születésének 100. évfordulója alkalmából, a Gábor Dénes Alapítvány rendezésében, június 17-én emlékülést tartottak Kolozsváron. Az előadók között volt dr. Nagy László (a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika karának dékán-helyettese) dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke és dr. Kovács Zoltán (BBTE, Fizika kar. Az előadások után Gábor Dénes azonos nevű névrokona, a Művelődés folyóirat főszerkesztő-helyettese, felelevenítette személyes élményeit, amelyet a világhírű tudóssal folytatott levelezésének köszönhet. /Ördög I. Béla: Gábor Dénes emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Megjelent Balogh Edgár utolsó könyve, számadása /Számadásom, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/. Cselekedeteinek gyakori ellentmondásossága mutatta, hogy sokszor nehéz volt döntenie, "saját - kétségtelenül jó szándékú - eszméit avagy a pártfegyelem diktálta parancsokat helyezze előtérbe." - állapította meg Gagyi Balla István. Emlékezését az 1956-os évtől kezdte. - B. E. nem írt az 1956 utáni hazai megtorló intézkedésekről, Dávid Gyulán kívül senkit sem említett. "Örömmel konstatálja viszont a pártnak a nemzeti kérdésben tett jószolgálati engedményeit, mint pl. a NYIRK, a Korunk, az Ifjúmunkás című kiadványok megjelenését." - ismertette az emlékiratot Gagyi Balla István. Az induló Korunk főszerkesztőjének Gáll Ernőt, főszerkesztő-helyettesévé B. E.-t nevezték ki. B. E. szerint Gáll Ernőre a választás a "szabadelvűségére" való tekintettel esett, rá pedig azért, mert legalább illegalista, meggyőződéses kommunista, "narodnyik", "nacionalista". - Ez kevéssé hihető, hiszen 1956 végén tombolt a nacionalizmus elleni harc. A Korunk új évfolyamában megjelent írások is rácáfolnak a B.E.-féle beállításra, például az Erdélyi válasz Bécsbe című írásában kifejtette, hogy a szocialista Romániánál számukra jobb hely el sem képzelhető. Mindezt le kell írni, nem azért, hogy "...aki akkoriban kivonult és a páholyból nézte a gladiátorjátékot, most jön és belerúg a döglött oroszlánba" - ahogyan értelmezte valaki nemrégen egy TV-műsorban, hanem azért, mert ezek a magyarázatok az igazságnak csak egyik oldalát mutatják be. - Az előszót író Kántor Lajos szerint "...hogy történelmi személyiség szól e lapokon, nemigen lehet kétségbe vonni". "Nos, történelmi személyiségtől elvárható lett volna, hogy századunk legnagyobb forradalmának erdélyi visszhangjairól sokkal átfogóbb képet adjon." - tette hozzá Gagyi Balla István. /Gagyi Balla István: Balogh Edgár számadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A két választási forduló után Hargita megye 59 polgármesteri székéből 34-et szerzett meg az RMDSZ, 17-et független jelöltek. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 3, a Demokrata Párt (PD) 2, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (APR) 1-1 polgármesteri mandátumot szerzett. Független jelölt nyert az RMDSZ jelöltjével szemben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Borszéken, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Homoródalmáson, Csíkszentsimonban, Tusnád községben és Parajdon. Az RMDSZ jelöltje nyert függetlennel szemben Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen és Csíkszentmihályon. Gyergyóremetén egyedül indult az RMDSZ jelöltje, Zetelakán pedig két független jelölt közül választottak. Csíkszeredában a részvételi arány 27 százalék körüli volt, azonban dr. Csedő Csaba István tisztségben lévő polgármester a leadott érvényes szavazatok 87 százalékát kapta meg, míg ellenfele, az RMDSZ színeiben induló Bíró Albin tisztségben lévő alpolgármester 13 százalékot szerzett. Székelyudvarhelyen szintén a tisztségben lévő polgármester nyert újabb mandátumot, Szász Jenő 10 813 szavazatot, míg ellenjelöltje, az RMDSZ színeiben induló Antal István 9012 szavazatot kapott. A részvételi arány Székelyudvarhelyen kétharmados volt. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ színeiben induló Páll Árpád tisztségben lévő polgármestert választották újra. /Vasárnap a függetlenek fordulója volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Alkotóközpont szervezésében jún. 14-15-én írótábor színhelye volt a gyergyószárhegyi ferences kolostor, amelyen részt vettek a hazai magyar írótársadalom idősebb és fiatalabb tagjai, úgymint Domokos Géza, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Oláh István, Kozma Mária, Ágoston Vilmos, Lőrincz György, György Attila, Molnár Vilmos, Ferenczes István, Vida Gábor, Lövétei Lázár László, Balász Imre József, Fekete Vince, a Pallas-Akadémia Kiadó képviseletében Tőzsér József, míg Beke György és Bodor Pál levélben küldött üzenetet. A mai erdélyi magyar irodalom helyzetéről zajlott a tanácskozás, az erdélyiség fogalmától az irodalmi értékig és irányzatokig, visszatekintve 20 év irodalmára. Egyed Péter szerint a romániai magyar írótársadalmat ma foglalkoztató gondok között vannak szervezeti és érdekvédelemmel összefüggő gondok, és vannak fontos szakmai problémák. A Romániai Magyar Irodalmi Alapítvány mellett az írók közössége létre kíván hozni szakmai szervezetet erőteljes szakszervezeti, érdekvédelmi hangsúlyokkal. Az alapítvány gyűjtené be az anyagi támogatásokat, és kuratóriumán keresztül továbbítaná a létező erdélyi lapok felé. Eldöntötték, hogy az írótábort ezentúl minden évben megrendezik. A 2001-es év írótábor témája a mai magyar irodalmak helyzete, egymáshoz való viszonya és kölcsönös recepciója lesz. /Egy jó szellemű írótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Pécskán a hagyomány teremtésének szándékával szervezte meg a helybeli katolikus plébánia és a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület a templombúcsút jún. 18-án. A szentmisét Kapor János a Temesvási Római Katolikus Gimnázium igazgatója celebrálta, 12 pap jelenlétében, Magyarországról képviseltette magát a testvéregyházközség, a kiszombori, illetve Temes megyéből a csanádi egyházközség. Este szabadtéri bált rendeztek. /(balta): Hagyományteremtő szándékkal. Templombúcsú Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Jún. 18-án, vasárnap Nyárádremetén közel 150 helybéli, környékbeli és meghívott gyűlt össze megünnepelni az új református templom felszentelését. Együtt ünnepelt velük dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Székely András, a küküllői egyházmegye esperese, dr. Mártha Ivor egyházkerületi fogondok is. A IV. Református Világtalálkozó keretében zajlott az ünnepség. Nyárádremete községben száz református van, szórványként a csíkfalvi református egyházközséghez tartoznak. A templom építéséhez segítséget nyújtott egy svájci és egy holland gyülekezet, a helyiek közmunkát végeztek. Az úrasztalát Bíró János szovátai szobrász készítette, s a templomtornyot is ő faragta. A székely kaput a lelkész házaspár adományozta. /Simon Virág: Református templomot szenteltek Nyárádremetén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Több évtizedes szünet után tavaly jelent meg ismét, majd pár nappal ezelőtt az idei Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve. Tartalmas Arad egyetlen magyar tannyelvű középiskolájának évkönyve. Megtalálható benne a tantestület tagjainak rövid szakmai életrajza, a tanulók névjegyzéke, továbbá szemelvények diákok szakdolgozataiból, beszámoló az internátusépítés helyzetéről. A kiadványt gondozó Alma Mater Alapítvány jóvoltából ezt a könyvet az iskola minden diákja kézhez kaphatta. /Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Jún. 17-én Zilahon rendezték meg az egykori Református Wesselényi Kollégium ötven esztendővel ezelőtt érettségizett diákjainak találkozóját. Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a véndiákok találkozója, az igehirdető Csiha Kálmán püspök, a kollégium egykori diákja volt, valamint Schek László római katolikus plébános. A püspök hangsúlyozta: "ha Istenre néz egy lélek, egy család, egy gyülekezet, egy nemzet, az akkor nem vész el". Szép hagyománya a zilahi találkozóknak, hogy a tizenegyedik osztályok tanulói alkalmi műsorral kedveskednek a diákelődöknek. /Fejér László: Ezredvégi véndiák-találkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 10-én Nagykárolyban - Kaffka Margit születésének 120. évfordulója alkalmából - a Kaffka Margit Művelődési Társaság megkoszorúzta a szülőház falán lévő emléktáblát, majd a város főterén tavaly állított Kaffka Margit-szobor körüli parkban ünnepi rendezvényt tartottak. Sróth Ödön, a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke mondott beszédet. A testvérváros, Orosháza küldöttségével együtt ünnepeltek. Rózsa Piroska magyartanárnő Kaffka Margit munkásságáról beszélt. /Nagy Ágnes: "Kaffka Margitot ünnepelni törvényszerűség és kötelesség is egyben..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Megjelent Szabó Zoltán Ablakok Erdélyre /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, a Bibliotheca Transsylvanica sorozatának legújabb kötete. A szerző. Szabó Zoltán (1912-1984) író, újságíró, szociográfus, szerkesztő. Első könyvei A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság a két világháború közötti falukutató mozgalom alapmunkáivá váltak. Egyik legismertebb műve, a Szerelmes földrajz, lírai útirajz Magyarország helységeiről. A dr. Tasnádi Gábor által összeállított kötet, az Ablakok Erdélyre azokat az írásait tartalmazza, amelyek az anyaországtól elszakadt Erdély szellemiségével, személyiségeivel, valamint szellemi hagyományaival és örökségével kapcsolatosak. /Szabó Zoltán: Ablakok Erdélyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Az RMDSZ Udvarhely Széki és Székelyudvarhely városi szervezete közleményben állapította meg, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri választást megelőző kampány során "az RMDSZ ellenfele olyan eszközöket alkalmazott, amelyek nincsenek összhangban a demokrácia játékszabályaival". Székelyudvarhelyen a mostani választáson ismét Szász Jenő polgármester nyert független jelöltként az RMDSZ jelöltjével, Antal Istvánnal szemben. A közlemény szerint "az alig párszáz példányban megjelenő Udvarhelyszék című hetilap június 15-i 13 ezer példányban megjelent, ingyenesen terjesztett számának első oldala kiemelt helyen, öles betűkkel hirdette: A magyar kormány Szász Jenőt támogatja." Ez csúsztatás. A közlemény aláírói kifejezték reményüket, hogy a magyar kormány elhatárolja magát attól a kísérlettől, hogy a nevében tett ígéretekkel, nevében kinyilvánított támogatásokkal bárki is félretájékoztassa a romániai magyar közvéleményt. A közlemény aláírói, Verestóy Attila szenátor, az Udvarhely Széki és Antal István képviselő, a Székelyudvarhely városi RMDSZ-szervezet elnöke végezetül "a magyarság megosztására, a magyar kormány és az RMDSZ közötti jó kapcsolatok megrontására tett kísérletként" ítélte meg a független jelölt magatartását. Felhívták a figyelmet arra, hogy "a jelenség a romániai magyarság érdekképviseletében beláthatatlan politikai veszélyeket vetít előre". /A székelyudvarhelyi választások margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Jún. 21-én Kolozsváron a budapesti Kós Károly Egyesülés és a kolozsvári Ars Pedagogica Alapítvány szervezésében Organikus építészet címmel nyílt kiállítás, melynek vendége a Kossuth díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Francia Építészeti Akadémia aranyérmes díjazottja Makovecz Imre volt. Balogh Ferenc építész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke az organikus építészet fogalmát taglalta, megvilágította a modern építészet és a környezet közti összhang megteremtését célzó irányzat lényegét. Labancz Zoltán, az 1995-ben alakult Ars Pedagogica Alapítvány képviseletében szólt arról az eszmeiségről, amelyet Kós Károlynak a magyar és az európai kultúrában egyaránt kimagasló személyisége jelent, s amelynek jegyében a jeles építész nevét viselő budapesti egyesülés tevékenykedik. Ezután Makovecz Imre ismertette a legálisan ugyan csak tíz éve, de illegálisan már a hatvanas évek óta működő szervezet tevékenységét, amelynek maga is alapító tagja. Az egyesülés három alapítványt hozott létre. Az egyik szabadiskolát működtet, amelyben az önkormányzatok számára képeznek ki információelmélettel, informatikával, településtörténettel foglalkozó szakembereket. A másik alapítvány jelenteti meg az Országépítő című környezetvédelmi és építészeti folyóiratot, míg a harmadik vándoriskolát működtet, amely évente pályázatot ír ki főiskolát végzett építészek és végzett építészmérnökök számára. Hatvan- nyolcvan jelentkezőből ötöt-hatot vesznek fel, akik három éven keresztül dolgoznak fél-fél évet a Kós Károly Egyesülés különböző cégeinél, majd egy mestermunka elkészítése után megkaphatják a legmagasabb fokozatnak számító vezető építészi besorolást. Makovecz szerint az a technikai, civilizációs fejlődés, ami most van, zsákutca. A Kós Károly Egyesülés a fenntartható környezetért száll síkra egy olyan korban, amelyben megbomlanak az értékrendek, a hagyományos struktúrák átlényegülnek, a fenséges terek, mint a velencei Szent Márk tér is, a "konzumidiotizmus", a műveletlen turistaáradat révén karikatúrájába csap át. A konzumtársadalom felfalja mindazt, amin nyugszik a Kárpátmedence, Erdély, Európa: a kultúrát. Ennek a negatív áramlatnak kell ellenállni valamilyen módon. A megnyitón Makovecz Imre munkásságát diavetítésen mutatták be. Makovecz Imre példaképének tekinti Kós Károlyt. A díszítőelemekkel olykor nagyon is pazarlón bánó építészeti fantáziaremekek láttán jogosan merült fel a kérdés: hol is a hasonlóság? Hiszen az erdélyi népi építészet hagyományaiból táplálkozó, az egyszerű, puritán szépségre alapozó kóskárolyi hagyomány, majdhogynem ellentéte a filmen bemutatottaknak. A válasz nem késett: Kós nem stílust jelentett, hanem annál jóval többet, eszmeiséget. /Németh Júlia: Organikus építészet. Makovecz Imre ismét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 22-én Funar Gheorghe, Kolozsvár újraválasztott polgármestere letette az esküt, majd amikor az alpolgármester-választásra került volna sor, durva beszédben kilátásba helyezte, hogy nincs tekintettel a politikai algoritmusra, elmondta kívánalmait az alpolgármesterekkel szemben, megnevezte javasoltjait. A választás eredménye ezzel homlokegyenest ellenkező volt: nagy többséggel a parasztpárti Gavrila Mircea és az RMDSZ-es Boros János lettek az alpolgármesterek. A szavazás után a Nagy-Románia Párt kolozsvári szervezetének vezetője gyalázatosnak és szégyenletesnek nevezte a Funarral szembeni koalíciós összefogás első látványos eredményét. /Beiktatták Kolozsvár polgármesterét, az egyik alpolgármester Boros János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Jún. 19-én református templomot szenteltek Nyárádremetén. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. A szórványban élő református híveknek holland és svájci segítéséggel sikerült templomot építeniük. A templom mellé vendéglakást is építettek, amely különböző nyári egyházi- és képzőművészeti táboroknak fog majd otthont adni. /Templomszentelés Nyárádremetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Jún. 24-én Szegeden a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) külügyminiszteri találkozó megkezdése előtt Martonyi János magyar külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. A zárt körű megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a kétoldalú kérdéseket illetően a kapcsolatok folyamatosan javuló tendenciájának fontosságát hangsúlyozta Martonyi János. Értékelte, hogy a helyhatósági választásokon nem volt különösebb magyarellenes kampány. Martonyi hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit, s szorgalmazza az Európai Uniónál és tagállamainál, hogy az unió szüntesse meg a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben. A tiszai ciánszennyezésről Martonyi János jelezte román kollégájának, hogy Magyarország érvényesíti a polgárjogi igényeit, s nem zárja ki a közjogi érvényesítést sem. Martonyi János tájékoztatást kapott arról is, hogy nincs szó a ciánszennyezésért felelős üzem újraindításáról, sőt próbaüzemeltetéséről sem. Petre Roman a sajtótájékoztatón elmondta, hogy három közös határátkelő megnyitása, átfogó környezetvédelmi egyezmény, közös gazdasági projektek, beruházások mindkét ország listáján prioritásként szerepelnek. A magyar-román kapcsolatokat jónak minősítette. Roman közölte: elvben egyetért a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásával, de tekintettel a választási évre, a megnyitásra csak később kerülhet sor. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit. Csíkszeredában továbbra sem nyílhat magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./