Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét
Felavatták Bukarestben Mihai Buculei szobrászművész Szárnyak elnevezésű nagyszabású köztéri alkotását hétfőn, amely a kommunizmus áldozatai és elsősorban azok előtt tiszteleg, akik életüket áldozva nyíltan szembe mertek szállni a kommunista rendszerrel.
A 130 tonnás, 28 méter magas, acélból készült, három, ég felé törő, stilizált szárnyat ábrázoló emlékmű több mint tíz évig épült, 2,3 millió eurós költségvetésből. Az alkotás a Szabad sajtó terén kapott helyet, ahol a kommunista években Lenin szobra állt. A kommunizmus áldozatainak emlékművét a politikai foglyok nemzetközi szövetsége képviselőinek jelenlétében, katonai tiszteletadással szentelték fel, Klaus Iohannis államfő pedig ünnepi beszédében háláját és elismerését fejezte ki a kommunizmussal szembeszálló ellenállók áldozatvállalása előtt.
Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Romániában mindmáig nem vizsgálták ki az 1989-es forradalom idején elkövetett bűnöket és úgy vélte: a felelősségre vonás nem maradhat el. Iohannis szerint olyan törvényre lenne szükség Romániában, amely megtiltaná a kommunizmus bűneinek tagadását. Az emlékmű felállításáról 2003-ban döntött a román kormány, de a kiválasztott helyszínt nem mindenki tartja jó ötletnek.
Calin Dan, a kortárs művészetek múzeumának igazgatója a piacvezető televízió híradójának korábban azt mondta, jobb lett volna üresen hagyni a Lenin-szobor talapzatát, mert az 1990-ben Szabad sajtó háznak átnevezett, a múlt század ötvenes éveiben épült egykori Scanteia-ház szerinte önmagában is egy önkényuralmi rendszer jelképe, és bármilyen eléje helyezett műalkotás "bűnrészessé válik", akkor is, ha ennek éppen ellenkezője volt a cél.
Bukarest utóbbi évtizedekben felállított köztéri alkotásai rendre vegyes fogadtatásban részesültek. Nem aratott osztatlan elismerést sem az Egyetem-téri Törött hegedű, sem a Nemzeti színház előtt felállított Pojácák szekere, sem a Forradalom-téren emelt, a bukarestiek által átdöfött burgonyaként emlegetett Újjászületés-emlékmű, sem a Traianus római császárt meztelenül, ölében farkassal megjelenítő szobor, amely a Történeti múzeum lépcsőin fogadja a látogatókat.
szatmar.ro

Árus Zsolt nem áll le: továbbra is perel, fellebbez
Egy éve tett büntetőpanaszt Árus Zsolt az ügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat ellen – ennek évfordulója alkalmából ismertette, hogyan is állnak jelenleg ezek a jogi eljárások.
Az ügy alapja, hogy tavaly február 25-én levelet írt Budapest, V. kerület polgármesterének, amiben arra kérte, hogy hívják össze a Monturist Kft. közgyűlését, tisztázzák azokat a félreértéseket, amelyeket a cég ügyvezetője gerjesztett, illetve ezen „érdemeire” való tekintettel menesszék az ügyvezetőt. Két nap múlva már hívták is a DNA-hoz kihallgatásra. A kihallgatás tényét valaki kiszivárogtatta a sajtónak, s már aznap este tele volt a sajtó a tudósításokkal, amelyekben azt közölték, hogy a Székely Nemzeti Tanács alelnökét súlyos bűnökkel gyanúsítják. Egy nap múlva megjelent az első névtelen levél, ami arról szólt, hogy Mezei János, Izsák Balázs és Árus Zsolt miket követett el, miképpen gazdagodtak meg a közpénzekből, illetve adományokból. Majd újabb hasonló levelek jöttek, míg április végén az interneten terjesztett rágalmazó levélre válaszként jelezte az összes címzettnek, hogy minden valószínűség szerint egy titkosszolgálati manipuláció áldozatai.
Tavaly május végén Árus két panaszt postázott az ügyészségnek: egyikben a névtelen feljelentők ellen tett panaszt többrendbéli bűncselekmények miatt, a másikban pedig az ügyészség ellen, azért mert minden ok nélkül beidézték, majd kiszivárogtatták a sajtónak a beidézésére vonatkozó információt, s ezáltal szerinte közvetlen okozói a sajtóban való lejáratásnak. A két panasz nyomán három eljárás indult, majd szinte egy időben ugyanarra a következtetésre jutottak: bűncselekmény nem történt. Árus Zsolt ezért mindhárom esetben fellebbezett, két esetben ezt már el is utasították.
Árus Zsolt beszámolója szerint annak ellenére, hogy az eljárás kötelező része a sértett kihallgatása, ez egyik esetben sem történt meg.
Árus Zsolt az általa kezdeményezett és – megállapítása szerint – ki nem vizsgált ügyekkel szembe állítja a Mezei János elleni perben eljáró ügyészek ténykedését. „Ott még máig is kutatnak, alpolgármestertől lefele a városháza kapusáig kihallgattak mindenkit, s bizonyítékokat ugyan nem találtak, de azért összeállítottak egy 150 oldalas vádiratot, a per pedig csigalassúsággal halad, s ki tudja, mikor ér véget. Az összefüggéseket csak az nem látja, aki nem akarja” – fogalmaz Árus Zsolt.
Az ügyészségi eljárások eredményével elégedetlen Árus Zsolt már a bíróságon nyújtott be újabb panaszt. Így június első felében két tárgyaláson kell meggyőzze a bírókat, hogy a kérésére indult kivizsgálás felületes volt, és a következtetések ellentmondanak a tényeknek.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Borboly-per: sokadik halasztás
Továbbra sem kezdődött el a vádlottak kihallgatása és érdemben az elsőfokú bírósági eljárás a Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és tizenkét másik személy ellen indult büntetőperben, újabb halasztás elrendelésére volt szükség. Borboly ügyvédje ismét az Alkotmánybírósághoz fordult, a bizonyítékok kizárásával kapcsolatos kéréseket sem tárgyalták.
Késéssel kezdődött a keddi tárgyalás, a teremben ülők többsége a félórás várakozás alatt már megtudta, hogy ismét halasztás várható. A tárgyalást vezető Vlad Neagoe bíró közölte, a perben magánfélként részt vevő Hargita Megyei Önkormányzat jelezte, hogy a hivatalból kirendelt védő helyett választott ügyvédet fogadna, és ezért halasztási kérést nyújtottak be. Hasonló helyzetben van a csíkszentmihályi helyi önkormányzat is, amelynek viszont meg kell magyaráznia perbe lépésének indokait is.
A bíró felhívta a figyelmet, ilyen okokból többször nem lehet halasztást elrendelni, de mindaddig, amíg a per érdembeli tárgyalása el nem kezdődik, a vádlottak bármelyikének joga van kérni az egyszerűsített eljárás lefolytatását, és beismerő vallomást tenni. „Lehet ezen gondolkodni” – mondta Vlad Neagoe, aki úgy vélte, indokolt volt a halasztás, amíg a per résztvevőit érintő kérdések nem tisztázódnak, de a következő alkalommal már tovább kellene lépni. A tegnapi tárgyaláson így nem kerültek napirendre azok a kérések sem, amelyekben lehallgatási jegyzőkönyveken alapuló bizonyítékok kizárását kezdeményezte több vádlott jogi képviselője.
Elhangzott az is, hogy a Borboly Csabát képviselő Sergiu Bogdan ügyvéd alkotmányossági kifogást nyújtott be az alkotmánybíróságra. Mint az ügyvéd a tárgyalás után elmondta, ez többek között a lehallgatásokat szabályozó előírásokra vonatkozik, amelyeket az új és a régi büntetőjogi perrendtartás szerint különbözőképpen értelmeztek a bíróságok, miután az alkotmánybíróság idén februárban kimondta, hogy az új büntetőjogi perrendtartásban szereplő, „az állam erre szakosodott szervei” megfogalmazás nem elég világos, és ezért alkotmányellenes. „Két éve várjuk, hogy Borboly úr nyilatkozatot tehessen” – mondta Sergiu Bogdan a sorozatos halasztásokra utalva. A következő tárgyalást két hét múlva tartják.
Kovács Attila |
Székelyhon.ro

Homokzsákkal védekeztek, mégis befolyt a víz a házakba Szentpálon
Záporeső okozott áradást Homoródszentpálon hétfőn este, de a helybéliek példásan összefogtak a segítségnyújtásban Homoródszentmárton község önkéntes tűzoltóságával.
A megduzzadt Varca-patak a település központjában az útfelületre is kiöntött, ugyanakkor elárasztotta öt lakóház pincéjét, és az ajtó elé helyezett homokzsákok ellenére befolyt két faluszéli házba is. „A faluban az árkok színültig teltek, a pincékben hol mellmagasságig, hol plafonig ért a víz. A tűzoltóság feladata a szivattyúzás volt, ez éjjel kettőig tartott. A lakosság aktívan részt vett, aki tudott, segített” – fogalmazott Mostis Ádám tűzoltóparancsnok.
Nem okozott jelentős kárt az áradás, mivel ilyenkorra nagyjából kifogynak az előző évi termények a pincékből. Egyik pince konyhának van kialakítva, egy másik pedig egy még épülő ház része. Mindegyikben a takarítás okoz nagyobb fejtörést az ott lakóknak, hiszen az ár sok hordalékot, iszapot hagyott maga után. A záporeső által okozott áradást megelőzni nem lehet, azonban a kár csökkenthető az átereszek, kanálisok és patakmedrek karbantartásával – közölte Mostis Ádám.
Homoródszentmárton község önkéntes tűzoltósága ugyanakkor Facebook-oldalán felhívta a lakosság figyelmét, hogy ilyen esetekben a pincékben lévő konnektorok, kapcsolók veszélyt jelentenek, ezért ezekbe a helyiségekbe lehetőleg ne szereljenek improvizált villamossági eszközöket.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro

Huszonhatodik Tudász Gimi-sikerrel
Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Tudászt, a középiskolások általános műveltségi vetélkedőjét Székelyudvarhelyen, a volt Stúdió Mozi nagytermében. Az izgalmas verseny témája az első világháború volt.
A kérdések, feladványok, filmbejátszások segítségével a részvevők bejárhatták az első világháború helyszíneit Ojtóztól Gallipoliig, Doberdótól Verdunig, megismerkedhettek a Nagy Háború csatatereivel, a 82-es székely gyalogezred hőstetteivel. A vetélkedőn öt háromfős csapat mérte össze tudását a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, az Eötvös József, valamint a Kós Károly szakközépiskolák, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium és a Tamási Áron Gimnázium diákjai.
Igazán szoros verseny alakult ki, hiszen már az első fordulóból 37, 38 és 31 ponttal jutott a villámkérdésekből álló másodikba a Tamási, a Refi és a Palló csapata. Végül a Tamási Áron Gimnázium képviselői a villámkérdéseknél fölényes győzelmet arattak, őket holtversenyben követte a másik két csapat. A játékban részt vevő diákok értékes történelmi tárgyú könyvjutalmakkal távozhattak. Ezúttal sem maradt el Miklós József katonadalainak előadása.
A színjátszópróbán minden csapat remekül teljesített, ezt a Dáné Szilárd tanfelügyelő, Pál János unitárius lelkész és Kápolnási Zsolt történelemtanár alkotta zsűri is maximális pontszámokkal értékelte.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Ejtették az államellenes vádakat (Másfél évig vizsgálták Antal Árpád politikai nyilatkozatát)
Másfél évbe került, amíg a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ejtette azokat a vádakat, amelyeket Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke ellen a Szövetségi Képviselők Tanácsa 2013. decemberi ülésén elhangzottak nyomán fogalmazott meg. A beszéd miatt egyébként a legfelsőbb ügyészség is eljárást indított feljelentés alapján, de ezt az eljárást korábban lezárták már, szintén vádemelés nélkül.
Az SZKT-ülésen elhangzottak nyomán, mint utólag kiderült, két eljárás is indult, egy hivatalból, míg a másikat a magyarellenességéről méltán hírhedt Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt elnöke feljelentése nyomán a legfelsőbb ügyészség kezdeményezte – ismertette tegnap Antal Árpád. A hatóságok egyebek mellett árulás, államellenes cselekedetekre, gyűlöletre, kirekesztésre, illetve etnikai konfliktus kirobbantására való felbujtás gyanújával indították az eljárásokat. A kifogásolt szövegrész, amelyet a román média közvetlenül az ülést követően már harsogott is (ezekből a sokszor eltorzított tudósításokból egyébként tegnap be is mutattak részleteket) Victor Ponta akkori miniszterelnöknek szánt üzenet volt, melyben Antal Árpád arra kérte a kormányfőt, hogy szólítsa fel Kovászna megye prefektusát: ne provokálja tovább a magyarokat. Az RMDSZ politikusa azt is megfogalmazta az SZKT-n, hogy reméli, a sorozatos provokációval egyesek nem azt szeretnék elérni, hogy az 1990-es marosvásárhelyi véres eseményekhez hasonló történések színhelye legyen Székelyföld. A román sajtó már a beszéd elhangzását követően a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság eljárásának elindításáról beszélt, de erről maga az érintett még nem tudott semmit, mindössze az újságírók kérdései nyomán sejtette, hogy talán tényleg történik valami. A hatóság hivatalos oldalán jóval később jelent meg az értesítés, hogy valóban hivatalból megindult a nyomozás, majd 2014 folyamán az RMDSZ különböző testületeitől kikérték a beszéd hangfelvételét. A román médiában egyébként 2013 decemberében egy héten keresztül folyt a magyarellenesség, 25 év után úgy tűnt, végre sikerült összekötniük a magyarságot a terrorizmussal – fogalmazott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármesterét érintettként 2015 szeptemberében értesítették, hogy meg kell jelennie a marosvásárhelyi ügyészségen, ahol kezébe is adták a dossziékat: ekkor tudta meg, hogy tulajdonképpen két eljárást is indítottak ügyében. Az egyiket a legfelsőbb ügyészségen kezdeményezték Diaconu feljelentése alapján, és az egész eljárás úgy zajlott le, hogy őt nem idézték be. Az ügy érdekessége, hogy a dosszié több igazságszolgáltatási intézményt is megjárt, a vádak egy részét már a háromszéki terrorizmus elleni igazgatóság ejtette, míg a többit a marosvásárhelyi ügyészség. Antal Árpád megjegyezte: ez utóbbi indoklásában a jogállamiság enyhe reménysugarát lehet felfedezni. Egyebek mellett ez áll benne: a kijelentések, amelyek egyébként egy politikai nyilatkozat részét képezik, nem tekinthetők bűncselekménynek, mivel egy bizonyíthatóan megtörtént eseményre utalnak, amelynek megismétlődésétől óvnak. A másik eljárás, mint kiderült, még folyt, a bukaresti terrorizmus elleni igazgatóság be is idézte 2015 decemberében, és több, az ügyhöz kevésbé köthető kérdést feltettek, egyebek mellett a marosvásárhelyi események, illetve a prefektus kapcsán. Antal Árpád szerint az eljárás egyik furcsasága az volt, hogy közel egy évig nagyjából az ő tudta nélkül folyt ellene a vizsgálat, majd 2015 októberében a folytatás mellett döntöttek, és csak ezt követően hallgatták ki őt. Végül pedig idén áprilisban értesítették, hogy az ügyészség ejtette a vádakat. A politikus számára elfogadhatatlan, hogy másfél évbe telt, hogy egy politikai nyilatkozat nyomán indított ügyet lezárjanak, ezalatt pedig végig ki volt téve annak a bizonytalanságnak – már a tájékoztatás majdnem teljes hiánya miatt is –, hogy a hatóság bármikor megkeresheti, beidézheti. Antal Árpád hozzátette: számított arra, hogy kijelentései nyomán eljárás indult, ennek elhúzódása kapcsán pedig feltételezi, hogy „valakinek a sakkban tartás volt a célja, és mivel most már más ügy is van, nincs szükség erre a dossziéra”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Nélkülünk még itt sem tartanánk” (Kampányban az MPP)
Volt értelme a nyolc évvel ezelőtt létrehozott Magyar Polgári Párt (MPP) tevékenységének, ha ők nem követelik, az RMDSZ nem állt volna ki számos magyarságot érintő kérdésben – fejtette ki tegnap Kulcsár-Terza József háromszéki elnök.
Elsőként a megyei tanács 2008-as alakuló ülését idézte fel, amikor az MPP színeiben önkormányzati képviselőnek megválasztott Gazda József kifogásolta, hogy a dokumentumokat nem kapták meg magyarul. „Akkor még ferde szemmel néztek ránk, és az MPP-frakció többször ki is vonult emiatt a teremből, de meglett az eredménye, ma már magyarul is, románul is megkapjuk a gyűlés anyagát” – idézte fel Kulcsár-Terza. Hasonló rosszallással fogadta az RMDSZ a székely zászló kitűzésére vonatkozó javaslatukat, és lám, ma már mások is azzal kampányolnak – mondotta. Az MPP megyei elnöke úgy véli, az ő érdemük is, hogy eredmények vannak, ha nem követelik, az RMDSZ rég levett volna napirendjéről jó néhány kérdést. Meglátása szerint hasonlóan kellene eljárniuk a szövetség színeiben megválasztott képviselőknek Bukarestben, „jó lenne, ha nem csak itthon lennének nagy magyarok”. Kiemelte, június 5. után ugyanezt kívánják folytatni. Kitért arra is, hogy nemzeti ügyekben szükség van a magyar pártok közötti összefogásra, két év múlva lesz a gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának századik évfordulója, és erre készülni kell civil szervezetekkel, egyházakkal közösen. Az MPP néhány éve minden december elseje előtt emlékezteti a kormányt az 1918-as ígéretekre, de eddig még egyetlen kabinet sem méltatta válaszra, „eljött a közös fellépés ideje, és az MPP mindent megtesz ennek érdekében” – hangsúlyozta. „A nemzetemet szeretném minél jobban szolgálni” – indokolta politikai szerepvállalását az MPP sepsiszentgyörgyi listájának első helyén szereplő Bedő Zoltán. Meggyőződése, hogy csak Székelyföld területi autonómiája oldhatja meg megnyugtatóan a magyarság gazdasági, nemzetiségi gondjait, közéleti tevékenységét ennek megvalósításának rendeli alá – hangsúlyozta. Tizennégy pontban fogalmazta meg, mit kíván tenni ennek érdekében bejutása esetén: szorgalmazza a magyar pártok összefogását nemzeti ügyekben; fontosnak tartja mindenki számára érthetővé tenni, mit jelent pontosan az autonómia, milyen hozadéka lenne egyénenként; kezdeményezi jelképeink használatát, a magyar nyelv meghonosítását a közigazgatásban kétnyelvű űrlapokkal; fontosnak tartja a polgárokkal való kapcsolattartást, bizalmuk visszaszerzését, az egyházakkal és a fiatalokkal való együttműködést; növelné a Tamási Áron Színház nemzeti jellegét; fellépést, tömegtüntetések, megmozdulások szervezését ígéri jogtiprások esetén; szorgalmazza a magyar címkék feltüntetését az árukon, a párbeszédet a román közösséggel, de a roma kérdés kezelését is. Kitért a Beke-ügyre is, komolyan kell vennünk, mert a székelység kollektív bűnösségét akarják bebizonyítani a hatóságok, a székely szabadság napi felvonulást is terrorcselekményként próbálják tálalni, hogy a nemzetközi közvéleményt is ellenünk fordítsák. Erőteljes, közös fellépésre van szükség, hogy mindezt megakadályozzuk – hangsúlyozta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés továbbra is rendszerváltásban reménykedik ( Háromszéki EMNP) (Választási kampány)
Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának. Az európai parlamenti képviselő mindenekelőtt óvatosságra intette az alakulat önkormányzati jelöltjeit az erdélyi, illetve székelyföldi magyarság ellen kialakult közhangulat és a román hatalom megnyilvánulásai okán, valamint szót ejtett az RMDSZ ellenzéket megosztó politikájáról is.
A kezemben a sorsom című hétfő esti fórumra mintegy százan gyűltek össze, aktív tagok és szimpatizánsok. Tőkés Lászlón, valamint Toró T. Tiboron, az EMNP országos alelnökén kívül az alakulat helyi jelöltjei szóltak az egybegyűltekhez: Bálint József sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt, Fazakas Péter, a megyei önkormányzati lista vezetője, valamint Csákány László tanácsosjelölt. A rendezvényt Czegő Zoltán költő saját előadásban elhangzott, Tőkés Lászlónak ajánlott versei tették ünnepélyessé. Beszédében Tőkés László leszögezte: huszonhat évvel a rendszerváltást követően sem sikerült kiszabadulni a szolgaság házából, mivel „az elvtárs urak” továbbra is a Bukarest felé mutató utat tartják járhatónak. Az EMNT vezetője kifejtette: mind ő, mind az általa támogatott nemzeti oldal a románokkal közösen, megegyezésben képzeli el az erdélyi magyarság jövőjét, de a jelenlegi érdekképviselet módszereit nem fogadhatják el. Tőkés László felidézte: volt rá példa, hogy a románság és a magyarok összefogva léptek fel, különösebb hívószó nélkül, amint történt ez 1989-ben Temesváron, majd az egész országban, de korábban is. Ezt az együttállást viszont titkosszolgálati módszerekkel szisztematikusan rombolták – a marosvásárhelyi véres március egyike volt a csúcspontoknak –, és ez a folyamat máig nem állt le. A néppárt védnöke ugyanakkor egy másik veszélyre is felhívta hallgatósága figyelmét, éspedig az RMDSZ okozta törésre, amely a nemzeti oldal, az erdélyi magyar ellenzék kettészakadásához vezetett. Tőkés László szerint a „nagyobbik testvér mesterkedéseinek” tudható be, hogy a Magyar Polgári Párt, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt között létrejött a mostanra egyre hangsúlyosabb törésvonal. Ezt a különutas politikát helyenként, így Sepsiszentgyörgyön is sikerült valamelyest visszaszorítani, és az autonómia, a nemzeti ügyek iránt elkötelezett emberek most egy alakulatban találtak egymásra, az Erdélyi Magyar Néppártban. Tőkés László szerint számtalan példája létezik annak, hogy az RMDSZ milyen módszerekkel igyekszik szétzülleszteni az ellenzéket, hiteltelenné tenni vezéregyéniségeit: mára már a történelmi egyházak között tíz éve még létező nemzeti egységet is megbontották, intézményi viszonnyá silányítva az egykori feltétel nélküli együttműködést. „Az RMDSZ vezetői csak pártegységben tudnak gondolkodni, amely szerint csak egy pártnak lehet létjogosultsága, és noha a szövetségen belül vannak a jó irányba tájékozódni, mozdulni kívánó emberek, a párt nómenklatúrája nem engedi őket kilépni a keretek közül. Háromszéken is úgy tűnt, vannak, akik képesek erre, de egy ideje megváltozott a helyzet, magam is össze vagyok zavarodva, nem tudom, mit gondoljak” – részletezte Tőkés László. A szövetség politikáját taglalva az elnök rámutatott: megerősítést nyerhetnek, hogy jó úton járnak, már csak abból kiindulva, hogy a román hatalom határozottan kijelentette: az RMDSZ az egyetlen elfogadható magyar érdekképviselet. Tőkés László továbbá felidézte mindazokat a kísérleteket, amelyek az összefogást szolgálták, de amelyeket később az RMDSZ újból és újból megbotlasztott, olyannyira, hogy a marosvásárhelyi mostani jelöltállítás már karikatúrájává vált az összefogásnak. A politikus szerint az ellenzék is megpörkölődött, nyolc éve úgy tűnt, hogy hiteles lehetőség, mára viszont ennek a hitelességnek a visszaszerzése lett a fő feladat, nélküle ugyanis elveszíthetik a szavazók bizalmát. A helyzetet súlyosbítja, hogy a román hatalom a magyar képviselet, az autonómia, a közéleti szereplők teljes elhiteltelenítésén dolgozik, a szélsőségesség, irredentizmus, az idegengyűlölet sablonját igyekezve ráhúzni mindenre. Tőkés László éppen ezért óvatosságra intette a néppárti jelölteket önkormányzati szereplésük, politikai szerepvállalásuk során. „ Temesváron már a falig hátráltunk, nem volt tovább, ezért Isten segedelmével megtörtént a változás. Temesvárhoz hasonlóra lenne most szükség, és bíznunk kell, hogy az idő lassan elhozza ezt a jövendőt” – fogalmazott. Toró T. Tibor beszédében egyrészt Háromszéket méltatta, amely eddig is az autonomista mozgalom fellegvára volt, illetve örömét fejezte ki, hogy minden nehézség ellenére sikerült a csapatot összeállítani. Az EMNP alelnöke az autonomista tábort ért támadásokról is szólt, illetve az MPP és az RMDSZ közötti látszatösszefogást is kritizálta. A Néppárt kapcsán Toró megjegyezte: az alakulat bizonyította, hogy igenis helye van a döntéshozatalban, ahol meggyőződése, hogy jelöltjeik érdemben képviselni tudják a párt programjának három alappillérét: a korruptak kizárását, a döntéshozatal közelebb hozatalát a közemberhez, valamint a közpénzek ésszerű és átlátható felhasználását.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hetven éve végezték ki Antonescut
1946. június 1-jén végezték ki a háborús bűnök miatt halálra ítélt román diktátort, Ion Antonescut. Ion Antonescu 1882. június 15-én született a havasalföldi Piteşti-en, középosztálybeli családban. Katonai iskolát, majd akadémiát végzett, 1907-ben részt vett a román parasztfelkelés kegyetlen leverésében, a második Balkán-háborúban, 1913-ban elnyerte hazája legmagasabb hadi kitüntetését.
Az első világháború végén már a vezérkarban töltött be magas pozíciót, 1922-től egy évig párizsi, majd 1926-ig londoni katonai attaséként szolgált, 1933-ban a vezérkar főnöke lett. Noha antiszemita érzelmű volt, Londonban egy francia zsidó nőt vett feleségül, de hamarosan elvált tőle. Románia 1916-ban az antant-hatalmak oldalán lépett be az első világháborúba, s mivel a háborút a győztesek között fejezte be, területe Erdély, Bukovina és Besszarábia megszerzésével majdnem kétszeresére gyarapodott. A nemzetiségek, főként a magyarok számának hirtelen növekedésével felerősödött a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus. Az 1923-as alkotmány erős, centralizált hatalmat hozott létre, a miniszterelnök kinevezése is I. Ferdinánd király jogkörébe került, a zsidóságot emancipálták. Ferdinánd 1927-ben meghalt, a trónon unokája, az akkor csak hatéves I. Mihály követte. Mihály apja, a trónöröklésből korábban kizárt II. Károly 1930-ban alkotmányos államcsínnyel átvette a hatalmat, és tíz évig ő uralkodott.
Az 1929-ben kitört gazdasági világválság igen súlyosan érintette az agráralapokon álló román gazdaságot, a munkanélküliség, az elszegényedés okozta elkeseredettséget lovagolta meg a fasiszta Vasgárda. A szélsőséges szervezet legionáriusai háborút hirdettek a kommunistákkal és a zsidókkal szemben, még a politikai gyilkosságoktól sem riadtak vissza. A hadikiadások növeléséért kardoskodó Antonescut a király 1934-ben leváltotta és házi őrizetbe helyezte, a tábornok kapcsolatai ekkor váltak szorossá a Vasgárdával és annak vezetőjével, Corneliu Zelea Codreanuval. Az 1937-es parlamenti választások után patthelyzet alakult ki, amelyet II. Károly személyes diktatúrájának megvalósítására használt fel. 1938 elején parlamenten kívüli kormányt nevezett ki, melyben Antonescu hadügyminiszter lett, a pártokat feloszlatta, Codreanut börtönbe zárták, majd kivégezték, a Vasgárda puccskísérletét leverték.
Az 1940-es, Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató második bécsi döntés sokkolta Romániát, s néhány héten belül a király lemondatásához vezetett. A trónra visszatérő I. Mihály 1940. szeptember 6-án teljhatalommal államvezetőnek (Kondukátor) nevezte ki Antonescut. A nemzeti-legionárius állam első hónapjait a Vasgárda féktelen terrorja jellemezte, amit Antonescu egy ideig tűrt, de amikor a gárdisták 1941 januárjában puccsot kíséreltek meg, kegyetlenül leverte a lázadást. Miután a náci Harmadik Birodalom 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, Románia mintegy egymillió katonával, kőolaj- és élelmiszer-szállítmányokkal támogatta Hitlert, aki keleti területek megszerzésével kecsegtette a Kondukátort. Antonescu a zsidómentes Románia megteremtését tűzte ki célul, a zsidókat gettókba és elkülönített táborokba deportálta, napirenden voltak a pogromok. A bukovinai és besszarábiai zsidókkal szemben könyörtelenségre szólította fel a hadsereget, amely 310 ezer zsidót űzött el innen. Ukrajna román közigazgatás alá került transznisztriai területén 150 ezer embert zártak koncentrációs táborokba és gettókba, s 80 ezer európai zsidót végeztek ki a nácik és csatlósaik. 1941. október 22-én 60 katona életét követelő robbanás történt a románok által megszállt Odessza katonai parancsnokságánál, megtorlásként Antonescu parancsára a következő napokban-hetekben százezernél több zsidót és oroszt végeztek ki.
A németek sztálingrádi veresége után megfordult a háború menete. 1943 folyamán az előrenyomuló Vörös Hadsereggel szemben vívott harcokban a román hadsereg hatalmas vérveszteségeket szenvedett, katonái demoralizálódtak. A román vezetés már 1944 tavaszán elkezdte a tapogatózást a fegyverszünetről a szovjetekkel. A kiugrásra 1944. augusztus 23-án került sor, három nappal azután, hogy a Vörös Hadsereg román területre lépett. Mihály király kihallgatásra kérette, majd letartóztattatta az átállásra nemet mondó Kondukátort. Az uralkodó aznap rádióbeszédben jelentette be a katonai diktatúra felszámolását, a csatlakozást a szovjetekhez. A kiugrással Románia elvesztette ugyan keleti hódításait, de elérte, hogy ismét jogot formálhasson Észak-Erdélyre. A bukott diktátort a Szovjetunióban hallgatták ki, aztán kiadták, hogy Bukarestben ítélkezhessenek fölötte. A nemzetárulási perben Antonescut 1946. május 17-én háborús, béke elleni és emberiség elleni bűncselekmények miatt bűnösnek találták és halálra ítélték. Antonescu – Mihai Antonescu volt külügyminiszterrel, Constantin Vasiliuval, a csendőrség volt parancsnokával és Gheorghe Alexianuval, Transznisztria volt kormányzójával együtt – 1946. június 1-jén állt a kivégzőosztag elé a jilavai börtön udvarán.
Romániában csak 2004-ben emlékeztek meg első alkalommal hivatalosan a második világháború alatt lezajlott zsidóüldözésekről, s ismerték el az állam felelősségét abban, hogy Antonescu kormányzása idején az akkori Romániában és a román közigazgatás alatt álló területeken mintegy 250 ezer zsidót gyilkoltak meg. Antonescu megítélése még napjainkban is ellentmondásos.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Botránylavina
Még el sem ült a hamisított fertőtlenítőszer botránya, az egészségügyben újabb korrupciós esetekre próbálnak fényt deríteni az ügyészek. Tegnap az ország 16 megyéjében összesen 31 kórházban (köztük a Marosvásárhelyi Sürgősségi Kórházban is), 26 orvosi rendelőben és öt egészségügyi profilú kereskedelmi társaságnál tartott házkutatást a rendőrség. A felmerült gyanú ezúttal is súlyos: törvénytelenül végzett, valamint fiktív gyógyszerkísérletek, amelyekbe a pácienseket tudtukon kívül vonták be, illetve a tanulmányokat meghamisították. Mindkét esetben súlyosak lehetnek a következmények: életekbe kerülhet a korrupció, a felelőtlenség, a megalkuvás. A fentiek mellett ott van még az onkológusok ellen indított bűnvádi eljárás, akik a DNA szerint 2012-ben egy gyógyszercég pénzén üdültek családtagjaikkal Indiában, ellenszolgáltatásként a cég által forgalmazott gyógyszereket írták fel daganatos betegségben szenvedő pácienseiknek.
Bevett szokás az orvosok konferenciáztatása, azaz kongresszusokon, értekezleteken, tanulmányi utakon valórészvételük szponzorálása, ami etikai kérdésnek is tekinthető. Egyesek szerint elfogadható az ilyenszerű támogatás, mely nélkül a Nyugaton praktizáló társaiknál jóval szerényebb fizetéssel rendelkező orvosaink nem tudnák magukat továbbképezni, ami szakmai fejlődésükhöz elengedhetetlen. Mások szerint a jövedelem nem tévesztendő össze a fizetéssel, és teljességgel elfogadhatatlan, hogy gyakran a konferenciák leple alatt való üdültetésért cserébe kizárólag egy-két gyógyszert írjanak fel a pácienseknek, így hálálva meg a támogatást. Dániai orvosprofesszortól tudom, mennyire komolyan veszik a legboldogabbnak tartott nép országában az ilyen ügyeket. Kínosan vigyáznak arra, hogy a korrupció halvány árnyéka se vetüljön a szakmai konferenciákon való részvételre, szigorúan ellenőrzik, hogy ki hova, mikor, mi célból és milyen költségen utazik. Ott nem történhetett volna meg, hogy 77 orvost, egy részüket családtagjaikkal, meghívnak egy indiai orvosi konferenciára, amelynek helyszínétől több száz kilométerre szállásolják el őket, költségeik fedezésére a piacból egy kis szeletet hasítani akaró cég pedig félmillió eurót fizet ki egy utazási irodának. Ez esetben a megvesztegetést jelentő összeget 416 ezer euróra becsüli az ügyészség. A vádhatóság szerint cserébe a doktorok egy bizonyos orvossággal kezelték pácienseiket.
A fentiekhez képest már csak apró kis "nyalánkságok", hogy beutalt betegek nevére végeztetnek drágalaboranalíziseket, betegnyugdíjaztatás céljából fiktív diagnózissal utalnak kórházba személyeket, a kórházvezetők esetenként nem funkcionális berendezéseket vásárolnak, elhunytak nevére írnak ki orvosságokat stb.
Nemhiába mondják, hogy manapság az egészségügy a legnagyobb biznisz, a gyógyszercégek és orvosi műszereket gyártók tartják kézben az egészségügyet, és még csak szándék sincs arra, hogy szigorú, a korrupció lehetőségét kiküszöbölő szabályzókat fogadjon el a törvényhozó. Amíg ez így marad, addig az egészségügy a korrupció csábító melegágya marad, amelyben nehéz megmaradni lelkiismeretes, elkötelezett gyógyítónak.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Példát adó polgármestere lehet a városnak
Az összefogás gyümölcse
Hétfőn este a Király Károly életútjáról szóló könyv bemutatójára eljött dr. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Marosvásárhely Pro Urbe díjas kitüntetettje. A jelenleg miniszterelnöki megbízottként tevékenykedő politikus nagyon jól ismeri a marosvásárhelyi magyar közéletet, ezért kérdeztük meg, mit üzenne a hét végén tartandó helyhatósági választások alkalmából.
– Kárpátalján a magyarság össze tudott fogni, és ennek eredményeként Beregszásznak ma magyar polgármestere van – nyilatkozta dr. Szili Katalin. – Az ukrajnai helyhatósági választásokból azt a tanulságot lehetett levonni, hogy ott, ahol a magyarság pártpolitikai hovatartozásra való tekintet nélkül tud összefogást teremteni, annak megvan a gyümölcse. Ezért számomra példaértékű, hogy Marosvásárhelyen teljesen demokratikus módon és alulról jövő kezdeményezés alapján egyetlen magyar polgármesterjelölt van Soós Zoltán személyében. Ennek az összefogásnak az eredményeképpen hosszú idő után a következő évekre, a következő ciklusra magyar polgármestere lehet Marosvásárhelynek. A hétvégi választásokra való tekintettel ezúton is csak azt tudom mondani, hogy mindenki menjen el választani. Tegyen arról, hogy a következő időszakban a magyarság szülőföldön való boldogulását és megmaradását segíthető, új lendületet és példát adó magyar polgármestere legyen a városnak.
– A Király Károly igazsága című könyv bemutatóján Önt nagy szeretettel üdvözölték a jelenlevők. Szinte mindenkivel váltott néhány szót.
– Kerényi György és Virág György meghívására érkeztem Király Ibolya könyvének bemutatójára. Ennek a rendezvénynek a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága is támogatója volt, így öröm volt visszajönnöm Marosvásárhelyre, és néhány régi ismerőssel tárgyalni. A rendezvényen is sok-sok régi ismerőssel találkoztam. Meg kell említenem azt a marosvásárhelyi értelmiségi kört, ami közel és távol páratlan, és a székelyföldi megmaradásnak úgymond a záloga is. Olyan pezsgő szellemi élet van Marosvásárhelyen, amiben részük van azoknak a művészeknek, akiknek éppen kortárs kiállításuk van a Bernády Házban. Rengetegen vettek részt a könyvbemutatón. Ezt az értelmiségi kört úgy kell óvni, gondozni és vigyázni, hogy a jövőben a fiataloknak is át tudják adni ezt a fajta pezsgést. Nagyon örültem annak, hogy Soós Zoltán polgármesterjelölt is jelen volt itt, és lehetőség nyílt személyes találkozásokra.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)

Vendégelőadások Marosvásárhelyen
KAMPF és Egyszer élünk
A nyár elején újabb vendégelőadásokat tekinthet meg a vásárhelyi publikum – áll a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának közleményében. Mint írják, az idei, 2015/2016- os évad végéhez közeledve júniusban még egy vendég-társulat, az M Studio színesíti a színház programkínálatát.
Az ide látogató M Studio Mozgásszínház 2005-ben alakult Sepsiszentgyörgyön – az eleinte a Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként létrejött formáció 2010-től a Tamási Áron Színház berkeiben működik. A társulat olyan kísérleti munkára szövetkezett, amely a színészi eszköztár lehetséges határait feszegetve, a mozgás- és táncszínház területén kíván új, formateremtő előadásokat készíteni. Az M Studio, Erdély egyetlen hivatásos mozgásszínházaként, a Nyugat-Európában már korábban ismertté vált színházi formavilág meghonosítására és megszerettetésére vállalkozott.
A sepsiszentgyörgyi társulat ezúttal két előadást mutat be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban: az Egyszer élünk és a KAMPF című produkciókat. Az Egyszer élünk szereposztásában Bajkó László, Gáll Katalin, Nagy Eszter, Orbán Levente, Polgár Emília, Szekrényes László és Veres Nagy Attila lép a marosvásárhelyi színház színpadára, az előadás rendezője Tom Dugdale, díszlet- és jelmeztervezője György Eszter, fordítója, dramaturgja pedig Szabó Réka. Az alkotók a következő szinopszissal ajánlják az előadást:
Attilának meg kellett volna halnia. Apollo viszont úgy döntött, hogy visszahozza őt a halálból – egy feltétellel: ha talál valakit, aki kész meghalni helyette.
Megkérdezte a szomszédait, ismerőseit, barátait, az idős szüleit, de mindannyian visszautasították. Te is ugyanezttennéd? Végül valaki mégis jelentkezett, és ma lesz a Nagy Nap. Helyes az, hogy valakinek meg kell halnia azért, hogy te élhess?
A KAMPF című előadást a következőképpen ismertetik: – A KAMPF jelentése: harc. Protokolláris küzdelem aranglétrán való felfelé jutásért. Jutalom nincs!
Bírnod kell a mindennapi kihívásokat, a megaláztatást. Bírnod kell a mindennapi gúnyolódást. Bírnod kell amindennapi játszmákat, mert azok mindig változnak. Ez csak JÁTÉK!!! Ne vedd komolyan! Mint egy óriás, aki egy nagy nadrágot és egy hatalmas inget húz magára, hogy nagynak tűnjön. Ne félj! Itt csak játszanod KELL! Ajátékszabályok oly egyszerűek. JÁTSSZ, akár a gyerekek! Tudod, a gyengék lassan kiesnek a körből, erősek pedig nincsenek. De ki lesz akkor a győztes?
Az előadás szereplői: Bajkó László, Gáll Katalin, Nagy Eszter, Orbán Levente, Polgár Emília, Szekrényes László, Veres Nagy Attila. Rendező és koreográfus: Fehér Ferenc, zeneszerző, fénytervező: Kovácsovics Dávid, jelmeztervező: Bocskai Gyopár.
Az Egyszer élünk című produkciót ez év június 11-én, szombaton, míg a KAMPF című előadást 12-én, vasárnap 19.30-tól tekintheti meg az érdeklődő közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében. Jegyek válthatók a Kultúrpalota jegyirodájában, a színházi jegypénztárban és a www.biletmaster.ro honlapon.
(KNB)
Népújság (Marosvásárhely)

Megőrizni Kolozsvár meghatározó szerepét
„Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket!
Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeteidet, mégis tégy jót! Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket szerzel, mégis érj célt! A jó, amit ma teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót! A becsületesség s őszinteség sebezhetővé tesz, mégis légy becsületes és nyílt! Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs! Az embereknek szükségük van segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van!” – ezekkel a szavakkal biztatta Gergely Balázs tanácsos jelöltet Kovács Sándor katolikus főesperes, a hétfő estére meghirdetett rendezvény házigazdája. A Kolozsvár – a fel nem adható város témájú közéleti fórum másik résztvevője Horváth Anna alpolgármester, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje volt, a moderátor szerepét Benkő Levente újságíró vállalta.
Az „útravalót” megköszönve Gergely Balázs üdvözölte a jelen levő vendégeket, közöttük Kántor Lajost, a Kolozsvár Társaság elnökét, akitől a jelmondatot kölcsön vették. Gazdasági és kulturális szerepét, értékeit tekintve Kolozsvár, mint Civitas Primaria meghatározó szerepet töltött be Erdélyben az elmúlt évszázadokban, minden erejével azon lesz, hogy városunk megőrizze ezt a státuszt – mondta a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, aki az erdélyi magyar egyházak felkérését elfogadva került az RMDSZ kolozsvári tanácsosi listájának második helyére. Gergely Balázs úgy fogalmazott: a városvezetés „lelkiismeretének”, vagy inkább élő „lelkiismeret-furdalásának” kell maradnunk továbbra is, figyelmeztetni a város vezetőit a felhalmozott értékekre, ezek védelmére.
Városszépítés „terevés korszerűen”
Szenkovics Dezső, a Gergely Balázs ötletére újraalakult Városszépítő Egylet egyik kezdeményezője elmondta: nem titkolt szándék, hogy ez az egyesület olyan kolozsvári civil mozgalommá nője ki magát, amely elődjéhez hasonlóan aktívan részt tud vállalni a városkép alakításában, a város élhetővé tételében. A kolozsvári városszépítők ma is az eredeti célokat szeretnék szolgálni – 21. századi eszközökkel. Az egyletet 1883-ban Haller Károly, a város későbbi polgármestere hozta létre és működtette azzal a céllal, hogy „más városok példájára Kolozsvár utcái, közterei és közelebbi környéke a közegészségügyi és a modern ízlés követelményeinek megfelelően terv- és korszerűen szépíttessék” – idézte Szenkovics az egylet egykori elnökét.
A meghívottak között volt Répás Zsuzsa, a Magyar Művészeti Akadémia nemzetközi és határon túli magyarokért felelős vezetője is, aki arról beszélt: Budapest jószándéka, segíteni akarása akkor ér igazán célt, ha vannak olyan programok, és e programokat működtető emberek, amelyek, akik mellé oda lehet állni, akiket érdemes támogatni. A Kolozsvári Magyar Napok minden vonatkozásban ilyen „ügynek” számít, a rendezvény, amelynek főszervezője Gergely Balázs, ma már messze túlmutat Kolozsváron. „Hiszek abban, hogy Kolozsvár meg tudja őrizni meghatározó szerepét, de ehhez olyan emberek szükségesek, akik ezt a hátukon viszik, akik felvállalják a magyar közösség problémáit”, fogalmazott Répás.
Horváth Anna alpolgármester arról a négy évvel ezelőtti döbbenetről, kudarcélményről beszélt, amikor a 2012-es önkormányzati választások után kiderült: a kolozsvári magyaroknak kétharmada távol maradt a szavazáskor, vagy esetleg román pártokra szavazott. Világos volt, hogy ezt nem lehet megismételni, hogy a következő négy év e közösség bizalmának viszszanyeréséről kell, hogy szóljon, mondta. Meg kellett próbálni azt a közösséget felrázni, amely így adott hangot elégedetlenségének, politikától való elfordulásának. Ehhez viszont meg kell győzni őket arról, hogy ez a munka róluk, értük szól. Horváth Anna megköszönte Gergely Balázsnak, hogy vállalta a jelölést, és azoknak, akik őt erre biztatták, vele az RMDSZes csapat súlya, értéke megsokszorozódott – mondta.
„Itt magyarnak lenni az igazi!”
Seszták Miklós, Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere hosszan beszélt Kolozsvárhoz fűződő emlékeiről, amelyek még az 1970-es évekre nyúlnak viszsza.
A meghatározó élmények egyike a Kolozsvári Magyar Napok, amelynek véleménye szerint a legfőbb érdeme az, hogy sikerült e kisebbségben élő magyar közösség ezreit megmozgatni. Itt magyarnak lenni az igazi! – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető – többek között – Saint Exupéry-t idézte személyes hangvételű felszólalásában: „Uram, nem a csodákért, látomásokért fohászkodom, csak adj erőt a hétköznapokhoz!” A választásokra, a magyar szavazók részvételi hajlandóságára utalva elmondta: úgy tűnik, ma kisebb csodára várunk Kolozsváron abban reménykedve, hogy a 2012-es kudarc ne ismétlődjön meg. Mégis az igazi kihívás, az igazi munka a választások után kezdődik, mondta.
A beszélgetést Benkő Levente indította. Ezúttal is kikerülhetetlennek tűnt a kampány során többször elhangzott – és ugyanannyiszor megválaszolt – kérdés: hogyan került a „néppártos” Gergely Balázs az RMDSZ listájára?
A jelölt elmondta: az egyházfők felkérésének latolgatásakor az egyik döntő érv az volt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, félszájjal ugyan, de beleegyezett ebbe. „Ha megkérdezik, hogy most melyik pártban vagyok, azt mondom, Kolozsvár pártján vagyok”, fogalmazott Gergely Balázs. Megjegyezte ugyanakkor: nem szeretne pártpolitikai aktorrá válni, amire vállalkozik, az a közképviselet.
Hogy politikusnak számít-e az önkormányzati képviselő vagy sem, erre Horváth Anna is próbálta megadni a választ. A román pártokkal szemben politikusként, a politika nyelvén kell értekezni, amelyek annyira vesznek figyelembe, amekkora támogatás, ahány szavazat áll mögötted. A saját közösségünkhöz azonban érdekképviseletként kell viszonyulni, tette hozzá.
Kolozsvár szellemisége „asszimilálja” a románokat
Ami pedig az elmúlt négy év mozgásterét, lehetőségeit illeti, Horváth Anna a négyéves mandátum kudarcának a többnyelvű helységnévtábla-ügyet nevezte, emlékeztetve arra, hogy Emil Boc polgármester megfellebbezte a kedvező bírósági döntést. Gergely Balázs szerint fontos tudatosítanunk: bár az igazságszolgáltatás, a politika eszközeivel úgy tűnik, hogy nem tudjuk elérni célunkat, a kétnyelvű tábla végül is mi vagyunk. Ahányan vagyunk, amennyire hangosan mondjuk, amenynyire és ahogyan használjuk anyanyelvünket. Meggyőződése, hogy okafogyottá kell tenni a hatóság ellenállását, meg kell győzni a kisebbségek iránt nyitottabb többségieket a kolozsvári magyarok követelésének legitimitásáról. Gergely Balázs úgy véli: a városvezetésnek is látnia kell, hogy a kolozsvári románság igenis változik, Kolozsvár szellemisége lassan (és jó értelemben) asszimilálja a harmadik generációs románokat, ezt a folyamatot kell serkenteni.
Újságírói kérdésre, miszerint az RMDSZ-t ért vádak az állami támogatások átláthatatlanságára vonatkozóan mennyire rontják a jelöltek esélyeit, Horváth Anna Kelemen Hunor RMDSZelnök néhány órával korábbi bejelentését idézte, miszerint a szövetség úgy döntött, hogy a választások után nyilvánosságra hozza honlapján
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

Kétszázötvenmillió forintos támogatás a Kölcseynek
Kétszázötvenmillió forinttal, azaz mintegy nyolcszázezer euróval támogatja a magyar kormány a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak otthont adó épület felújítását – jelentette be kedden Szatmárnémetiben Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A Szatmár.ro hírportál beszámolója szerint a magyar kormány képviselőjének a tanintézet dísztermében tett bejelentését óriási ováció és hosszan tartó vastaps fogadta. „Már ezért a tapsért érdemes volt eljönnöm! Ekkora tapsot még soha nem kaptam, és valószínűleg nem is fogok" – idézte a hírportál Szilágyi Pétert. Mint kiderült, a magyar állami pénzből a homlokzat restaurálását, illetve a nyílászárók cseréjét tudják megoldani, azonban a politikus szerint a magyar kormány újabb támogatásokat tervez. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy korábban a Hám János-óvoda felújítását is támogatták.
Pataki Enikő iskolaigazgató a diákság és a pedagógusok nevében elmondta, ők tudják igazán, milyen, „amikor a szél átfúj a falak repedésein, vagy amikor fejünkre hull a vakolat". Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor mondott köszönetet a támogatásért. „Az, hogy Budapesten több nyitott ajtót találunk, mint Bukarestben, nem a mi hibánk" – jelentette ki a honatya. Rámutatott, hogy a tanintézetben az oktatás minősége megfelel a 21. század elvárásainak, most pedig megadatott a lehetőség, hogy az épület állapota is megfeleljen ennek.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő úgy fogalmazott, „a támogatás elsősorban az itt dolgozó 90 pedagógus és közel 1100 diák érdeme". Az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltje felelevenítette azokat a pillanatokat, amikor Pataki Csabával és Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspökkel közösen lobbiztak a támogatásért. „Az Orbán-kormány ismét bizonyította, hogy nemcsak szavakkal támogatja a határon túli magyarság megmaradását" – jelentette ki Kereskényi. A maga módján a diáksereg is megköszönte a támogatást, a kollégium kórusa rövid műsorral örvendeztette meg a vendégeket.
A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak otthont adó épület leromlott állapota már régóta foglalkoztatja az illetékeseket. A szatmári római katolikus püspökség az épület tulajdonosaként korábban egyezséget kötött a helyi önkormányzattal annak érdekében, hogy utóbbi uniós pályázatot készítsen az ingatlan felújítására, a püspökség pedig a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését vállalta. A helyi tanács tavaly a pályázathoz szükséges gazdasági-műszaki mutatókat is elfogadta. Ennek bejelentésekor Pataki Enikő iskolaigazgató arról számolt be, hogy a felújítással az oktatási módszer is megváltozna az iskolában, és az új szaktantermek révén a középiskolások laborrendszerben sajátítanák majd el a különböző tárgyakat.
Krónika (Kolozsvár)

Bihari magyar harc a voksokért
VÁLASZTÁS – A vasárnapi helyhatósági választások legnagyobb tétje Nagyváradon, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) többséget tud-e szerezni a helyi önkormányzatban, ahol a helyi magyarságot jelenleg hat RMDSZ-es tanácsos képviseli.
Az már korábbról is látszott, és a felmérések is azt mutatják, hogy a polgármesteri tisztségért zajló versengés – melyre két magyar jelölt is bejelentkezett – nem lesz szoros, az immár a harmadik mandátumára pályázó Ilie Bolojan népszerűsége ugyanis töretlennek tűnik a bihari megyeszékhelyen. Bár a 47 éves liberális matematikatanár többször hozott hevesen vitatott döntéseket, a városvezetési stratégiája is megosztja az embereket, az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése azt mutatja, a helybeliek 59 százaléka Bolojan-párti, a polgármester vetélytársai pedig az öt százalékot sem érték el.
Az RMDSZ jelöltje, Huszár István jelenlegi alpolgármester a második helyen áll 3 százalékkal, míg Zatykó Gyula a hatos listát 0,4 százalékkal zárja. A megkérdezettek 16 százaléka egyelőre nem hozott döntést. „A legjobb felmérés június 5-én lesz. Láttam már többfélét, de én úgy gondolom, hogy ezek a felmérések mindig azoknak kedveznek, akik megrendelik” – jegyezte meg Huszár, aki családorientált Nagyváradot ígér, mert meggyőződése, hogy egy stabil társadalmat csak magukat biztonságban érző családokra lehet építeni.
Az RMDSZ egyébként jelentősen felfrissítette tanácsosjelölt-listáját a megyeszékhelyen, és nem titkolt célja, hogy növelje a súlyát az önkormányzatban. Amikor a meglehetősen magabiztos Ilie Bolojant terveiről kérdeztük, az elöljáró csupán annyit válaszolt, a honlapján elérhető a választási programja, ennél többet egyetlen újságírónak sem hajlandó nyilatkozni a témában a sajtótájékoztatókon kívül.
Tanácsosi mandátumokra pályázik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Zatykó Gyula listavezető-polgármesterjelölt azt mondta, jól képzett, minden területre kiterjedő szakembereket tartalmazó csapattal próbálják átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt. Zatykó kampányában többször felhívta a figyelmet a magyar identitást veszélyeztető problémákra, amelyekkel szemben a jelenlegi városvezetés érdektelen, s amelyek szerinte szerepet játszanak a fiatalok elvándorlásában.
„Egy olyan városban szeretnénk élni, ahol tudjuk: adóink jó kezekbe kerülnek, nem herdálják el fölösleges beruházásokra, hanem tisztességesen használják fel a lakosság érdekében. Nem háttérmegegyezéseket kell kötni a közösség tudta nélkül, hanem tisztességes, a választópolgárokkal nyílt viszonyban lévő képviseletet kell kialakítani” – mondta a néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje.
Komolyabb mozgósításra lesz szükség
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a szövetség Bihar megyei szervezetének nagyváradi kampányindítóján foglalta össze az alakulat célkitűzéseit az idei helyhatósági választáson. „Meg fogjuk szerezni a célul kitűzött 50 ezer szavazatot, lesz alpolgármesterünk Nagyváradon, és alelnökünk a megyei tanácsban, megerősítjük a városi és megyei frakciónkat, lesz 25 magyar polgármester Bihar megyében” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
A szövetség a legutóbbi helyhatósági választáson hét tanácsosi mandátumot szerzett a Bihar megyei önkormányzatban, ezúttal pedig úgy próbáltak erősíteni, hogy jelöltlistájukon egy polgári párti (MPP-s) képviselőnek is helyet biztosítottak, bár a 8. pozíciót elfoglaló Helmeczi József bejuttatásához komolyabb mozgósításra van szükség, mint négy évvel ezelőtt. A szövetség megyei tanácselnökjelöltje Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója.
A megyei szintű megmérettetésre az EMNP is jelentkezett, melynek listavezetője, Csomortányi István szerint az ötszázalékos küszöb átlépésével járó két tanácsosi mandátum reális célkitűzés számukra, de a hármat sem tartják lehetetlennek. Csomortányiék egyébként a korrupció elleni harcról beszéltek a legtöbbet a kampányban, és a munkahelyteremtést sürgették. „ Érmelléken, illetve a magyarlakta térségekben munkahelyekre van szükség, jelen pillanatban ugyanis az Érmellék jelentős része Nagyváradra ingázik dolgozni, minimálbérért. Ez tarthatatlan” – magyarázta Csomortányi, aki egy ipari park létrehozását javasolja. Az EMNP szerint az RMDSZ megyei vezetését érintő korrupciós botrányok hatással lehetnek a „tulipánosok” megítélésére, ezzel szemben a néppártosok hangsúlyozták, hogy szervezetükben nincsenek ilyen jellegű problémák.
Kisvárosi versengések
Nagyszalontán az RMDSZ megőrizné elsöprő többségét a helyi önkormányzatban – tizenhárom tanácsosa van a tizenhét tagú testületben –, Török László pedig negyedik polgármesteri mandátumáért korteskedik. Török szociális lakások létesítését ígéri, felkarolná a kis- és középvállalkozásokat, és munkahelyteremtéssel akarják elejét venni annak, hogy a fiatalok kivándoroljanak. A szövetség terveibe beleszólhat az EMNP is: az alakulat tanácsosjelölt-listát és Balogh János személyében polgármesterjelöltet is állított Arany János szülővárosában.
Magyar–magyar verseny lesz Érmihályfalván is, ahol az RMDSZ-es Nyakó József polgármester újabb mandátumért indul, de bejelentkezett a megmérettetésre az Erdélyi Magyar Néppárt is, aki Baricz-Nánási Ferencet jelöli a városvezetői tisztségre, sikerében egyébként a pártvezetés is nagyon bízik. Béres Csaba is újrázna Székelyhídon, az RMDSZ-es elöljáró irodáját azonban az EMNP színeiben induló Rhédey Emília is elfoglalná. Margittán a szövetséget képviselő jelenlegi polgármester, Pocsaly Zoltán a papírforma szerint a legesélyesebb, de szavazatokért küzd a néppárt által támogatott független polgármesterjelölt, Zsembinszky István is.
Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Szűz Mária-szobor Szentgyörgynek
Operatívnak bizonyult Sepsiszentgyörgy tanácsa, amely a jelenlegi felállásban utoljára ült asztalhoz, az előterjesztett határozattervezetek ellenszavazat nélkül mentek át.
A romáknak kiutalandó ösztöndíjak ügyében a törvény előírásai szerint új összetételű bizottságot kell felállítani, amely a dossziék elemzése után június 3-án hirdeti meg a nyerteseket. Pakó Benedek nyugalmazott plébános Szemerja névadójának, Szűz Máriának szobrát adományozná a városnak, amennyiben az vállalja a talapzat elkészítését. Az Andrei Șaguna és Vasile Goldiș utcák kereszteződésében levő zöldövezetben várhatóan ősszel állítják fel a kulturális és urbanisztikai bizottságok által is pozitívan megítélt szobrot. A számvevőszék kérésére a jövő évtől csak egyszer hirdetik meg az ifjúsági és sportegyesületeknek a pályázatokat, ám ehhez szabályzatmódosítást látnak jónak. A kilyéni állattartó gazdákkal egy legelő használatáról kötött szerződésbe formai hiba csúszott, ezt javították, az előírások szigora miatt viszont továbbra sem lehetséges, hogy több állat legelhessen a területen.
Végül a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek is megítélték a kért támogatást a kiváló teljesítményt nyújtó tanárok díjazására.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Csűry: Tegyetek meg mindent, hogy Szatmár felállhasson!
„Kutya kötelességünk ott lenni, ahol a döntéseket hozzák, csak így szólhatunk bele sorsunkba", jelentette ki kedden Szatmárnémetiben Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Soltész Miklós, a magyar kormány Nemzeti Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős államtitkára szerint jövőnk záloga a hit és a templom!
A szakpolitikus kedden Szatmárnémetiben meglátogatta a szigetlankai egyházkerület felújítás alatt álló templomát, illetve a nemrég átadott közösségi házát. Ezen alkalommal megbeszélést folytatott Csűry István püspökkel, továbbá Pataki Csaba szenátorral és Kereskényi Gábor, valamint Erdei D. István parlamenti képviselőkkel.
„A hitet, a templomot erősíteni - ez a jövőnk záloga. Igaz ez a vak liberalizmussal és az iszlámmal szemben egyaránt", jelentette ki Soltész, aki az oktatás, a nevelés, a felelős döntések és az összefogás fontosságáról is beszélt. „Nagyon nem mindegy, hogy a magyarok részt vesznek-e a vasárnapi választásokon! Ahhoz, hogy a magyarság érdekvédelme, képviselete ne sérüljün, nagyon fontos a minél nagyobb résztvétel", fejtette ki az államtitkár.
A fonalat folytatva Csűry sajnálatosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarok összefogása messze nincs olyan szinten, amilyenen lennie kéne. A református püspök szerint sokkal inkább az összeugrasztásról kellene beszélni, bírálva ezzel azon magyarokat, akik román pártok jelöltjeiként szerepelnek a választásokon.
„Hitem szerint nagyon fontos Partium, Erdély önrendelkezése, autonómiája. Amíg azonban ez nem valósul meg, addig nem csak arra kell keresni a választ, hogy mi ennek az akadálya, hanem vigyáznunk kell a már meglévő autonómiák megőrzésére is. Mert veszélyben az egyházi autonómia, a tanügy autonómiája, az önkormányzatiság autonómiája. Éppen ezért kutya kötelességünk teljesíteni küldetésünket és ott lenni, ahol a döntéseket hozzák. Csak úgy szólhatunk bele sorsunk alakulásába, ha minél erősebb az önkormányzati, parlamenti szerepvállalásunk", fogalmazott a püspök. „Tegyetek meg mindent, hogy Szatmár ismét felállhasson", fordult külön üzenettel a szatmáriakhoz Csűry.
A szigetlankai református templomot 1992-ben kezdték el építeni, maga az egyházközség 1996-ban jött létre - ezzel Szatmárnémeti legfiatalabb református egyházközsége. Kivitelezési hiányosságok miatt viszont a templom olyan komoly statikai problémákkal küszködik, hogy egy időben még a lebontása is szóba került. A rehabilitáció jelenleg is zajlik, a közösségi ház elkészülte pedig azért volt fontos, mert amikor a templomban folyó munkálatok miatt ott nem tudnak majd istentiszteletet tartani, akkor a közösségi házba „költöznek át", fejtette ki Nagy Róbert lelkipásztor.
A templom tetőszerkezetének cseréjére 150.000 lejt kapott az egyházközség a román egyházügyi államtitkárságtól, míg Isten házának rehabilitálására négy millió forintot biztosított magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A támogatást megköszönte Kereskényi Gábor parlamenti képviselő is, aki emlékeztetett arra, hogy a „szigetlankai közösség átment már a nagypéntek keserűségén", a közösségi házat pedig az összefogás eredményének nevezte. „Közös céljainkat csak együtt érhetjük el, mint ahogy Pataki Csabával és Erdei Istvánnal közösen szereztünk támogatást. A hétvégén pedig újabb lépést tehetünk közös céljaink felé!", jelentette ki Kereskényi Gábor polgármesterjelölt.
szatmar.ro

Kiértékelte polgármesteri tevékenységét Mezei János
Polgármesteri mandátumából még pár nap lenne, de hivatalban lévő városvezetőként már nem dolgozhat Mezei János. Nyolc évet foglalt össze „elköszönő” sajtótájékoztatóján, és ebből közel ötszáz olyan napot, amit a meghurcoltatása idejének nevezett. Semmit sem bánt meg.
Az elmúlt mandátum nem lehetett olyan, mint ahogy elképzelte, szerinte jóval többet lehetett volna elérni, mint ami megvalósult 2012 és 2016 között. Az ellene indult eljárás miatt azonban már az is csoda, hogy azt sikerült elérnie a városvezetésnek, ami megvalósított – állapítja meg Mezei. Minden négy éves mandátum első fele a tervek készítéséről, a megvalósítások előkészítéséről szól – ez megtörtént – de a kivitelezésben már nem vehetett részt. Ez pedig nem csak az ő személyére, hanem a városra is negatívan hatott. A hatóságok megtiltották, hogy munkáját végezze, ez olyan helyzetet eredményezett, ami visszavetette a fejlődést. Korábban Nagy Zoltánnal elosztották a feladatokat, az ő munkájára nem volt teljes rálátással az akkori alpolgármester, így nem tudhatta, hogy kivel milyen tárgyalásokat folytatott. Amikor a polgármesteri feladatköröket is be kellett töltenie, nem hozhatott gyors döntéseket, a tiltások miatt az információk átadása is lehetetlen volt. Stagnálás következett. Azért is, mert számítottak arra, hogy megszüntetik a tiltást, és a polgármester folytathatja, amit elkezdett. Mikor látható lett, hogy ez nem valósul meg, akkor vehette kézbe a feladatokat Nagy Zoltán, és indulhatott el a kivitelezési folyamat.
Emiatt maradtak el megvalósítások, de az adott lehetőségek között a maximálisat teljesítette a Nagy Zoltán által vezetett önkormányzat – állapította meg Mezei János. Hozzáteszi, hogy mindeközben 37 bírósági tárgyalás zajlott az ügyében, többször ellentétes döntések születtek, alapfokon eltörölték az ellene hozott tiltásokat, majd jogerősen ismét megtiltották, hogy visszatérjen hivatalába. Ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutatott fel a vádhatóság, ami alapján elmarasztalhatnák – ismertette Mezei.
„A város elmúlt nyolc évét úgy értékelhetjük megfelelően, ha valamihez viszonyítunk. Ha azt nézzük más városok, vagy akár a községek mennyit fejlődtek, akkor azt kell látnunk, lemaradtunk. De meg kell néznünk azt is, hogy honnan indultunk” – fogalmazott a felfüggesztett polgármester. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban, megválasztása után két héttel a hatalmas adósság miatt a szolgáltató elzárta a gázcsapot, a nyári hónapokban nem volt melegvíz a tömbházakban. Jött a tél, és nem lehetett fűteni. A közüzemeknél 5 millió lejes hiteltartozás és 2,2 millió lej egyéb adósság volt felhalmozódva. Törleszteni kellett a korábbi közvilágítás felújításhoz felvett hitelt, és szintén 2008 után kellett kifizetni a Pap József idején a sugárúti két sáv aszfaltozására felvett kölcsönt is.
Mezei emlékeztetett arra is, hogy ugyancsak ebben az időszakban terhelte az önkormányzatot a magánszemélyek és cégek által korábban megvásárolt főtéri ingatlanok árának visszafizetése, miután azokat a jogos örökösöknek visszaszolgáltatták.
Az általa vezetett önkormányzat is vett fel hitelt, amiből a vízcsatorna hálózat felújításának önrészét fizették ki, de ezzel nem adósították el a várost, nem merítették ki a kereteket és a következő városvezetéseknek lehetősége van – ha szükségesnek látják – más, nagyobb beruházásokhoz önrészhez hitelhez folyamodni. A költségvetést terhelő mínuszok felszámolásával kellett felfele kapaszkodni – vázolta Mezei János.
Amíg a felújítás meg nem történt, mindig nehézségek voltak a fűtés biztosításával. Pap József is próbált megoldást találni erre, azonban azzal, hogy az erre kapott pénzt vissza kellett utalniuk a központi költségvetésbe, az akkor elképzelt megoldási lehetőség bezárult. Kormánytámogatásra nem lehetett számítani, befektető bevonása vált szükségesé. Ebből megvalósult egy olyan rendszer, ami szakemberek szerint a legjobb ma az országban. Ennek árát pedig a fűtés árába számolták bele. Nem akartak erre újabb hitelt felvenni és a várost eladósítani – ismertette az akkori elképzeléseket. Arányos áremeléssel számoltak, úgy, hogy az a lakosság számára megfizethető legyen. Az akkori 330 lejes gigakalória ár már nem volt tartható, miután a kormány leállította a fűtéstámogatást. A támogatás értékét a város nem tudta átvállalni.
Mezei hozzátette, meglátása szerint mint önkormányzat soha nem tudnák veszteségmentesen működtetni a fűtésszolgáltatást, ezért óvva inti a következő városvezetést, hogy visszavegye saját kezelésébe. Szerinte akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülne Gyergyószentmiklós.
Mezei kijelentette, azzal, hogy a költségvetést sikerült rendbe tenni, a mínuszokat felszámolni, az eladósodást megállítani eljutottak oda, hogy építkezni is lehetett. Kialakult a Szent István tér, két utca teljes felújításon ment át, alapozással, járdával, aszfalttal. Teljes felújításon ment át a városháza, volt mozi épület tetőzete és homlokzata, pályázatból újult meg a Kós Károly iskola, megvásárolták a Kossuth Lajos utcai óvodaépületet, átadás előtt van a második szociális tömbház. Gondot jelentett sokáig, hogy kevés pénz érkezett a városba a megyei önkormányzat forrásaiból. Ez megváltozott, a jégpálya és az Orosz Kálmán iskolaépület felújítására kapott támogatás azt jelenti, hogy akkora összeg érkezett az elmúlt években, mint korábban húsz évig soha. Ezt a megyei és helyi önkormányzat közti konszenzuskeresés eredményének tekinti. Kiemelte még a folyamatban lévő kataszteri felméréseket, amire komoly pénzeket áldoz a város, de eredménye az lesz, hogy az országban először minden területtulajdonos telekkönyvi bizonylattal fog rendelkezni tulajdonáról.
„Amit polgármesterként tettem, azt teljes odaadással és jóindulattal végeztem, ha kitűztem egy célt, bármilyen nehézségekkel kellett szembenézni, mindent megtettem, hogy teljesüljön” – mondta. A városra úgy tekint, hogy a fejlődés alapjai el vannak helyezve, és büszke arra, hogy az alapozási munkában része lehetett. Tudja, hogy bárki bármilyen döntést hoz, az sosem fog mindenkinek tetszeni, de arra törekedett, hogy a nagy többségnek hasznára váljon a munkája. Ő maga semmit, egyetlen jelentős döntését sem bánta meg – szögezte le. Köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette a munkáját, és a lakosságnak, hogy megbízták a feladattal. Hozzátette, ha a következő városvezetés igényt tart rá, mindenben segíteni fogja munkájukat. Ő maga megyei tanácsosként folytatná közéleti tevékenységét, célja, hogy Gyergyószentmiklós és Gyergyószék elvárásait képviselje a testületben, de Hargita megye más megyékhez viszonyított lemaradásának csökkentésén is dolgozni szeretne.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Művészeti egyetemet létesít Sepsiszentgyörgy
ESZME – Erdélyi és Székelyföldi Művészeti Egyetem néven magyar felsőoktatási intézmény létrehozását tervezik Sepsiszentgyörgyön. Bár a lapunknak nyilatkozó művészek szerint a területen túlkínálat van, a szentgyörgyi képzésre valószínűleg lenne kereslet.
Erdélyi és Székelyföldi Művészeti Egyetem létrehozását tervezi a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A projekt ötletgazdája és névadója Ütő Gusztáv képzőművész, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika tanszékének adjunktusa, aki szerdán az egyetemnek kiszemelt műemlék épület előtt Antal Árpád polgármesterrel tartott sajtótájékoztatót.
Kifejtette, az ESZME létrehozásának legfontosabb indoka, hogy jelenleg a székelyföldi művészeti gimnáziumok végzett diákok és az ott tanító tanárok Nagyváradig kell hogy utazzanak, ha magyar nyelvű művészeti egyetemen szeretnének tanulni és tanítani. A sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi művészeti gimnáziumok tanulói iratkoznak be Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre, ám a nagy távolság, az utazás megterheli a szülők költségvetését. Másrészt a nagyváradi egyetemen például öt sepsiszentgyörgyi tanár oktat, a diákok 75-80 százaléka székelyföldi, a képzőművészeti karon ennél is magasabb az arányuk.
Ütő Gusztáv úgy véli, az ESZME fontos láncszem lenne, hiszen Sepsiszentgyörgy már most jelentős művészeti központ, sikerült megvalósítani Baász Imre képzőművész erre vonatkozó elképzelését, olyan művészeti intézmények működnek, mint az Erdélyi Művészeti Központ (Eműk), a Székely Nemzeti Múzeum, a felújítás alatt álló Gyárfás Jenő Képtár, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér, a Plugor Sándor Művészeti Gimnázium, tehát már csak a magyar nyelvű művészeti felsőoktatási intézmény hiányzik.
Ütő Gusztáv tervei szerint az ESZME a Sapientia EMTE kihelyezett tagozata lenne, hat tanszéket hoznának létre, festészet, szobrászat, művészettörténet, építészettörténet, építészet és tájépítészet szakot. Arra a kérdésre, hogy ez nem veszélyezteti-e a PKE képzőművészeti tanszékének megmaradását, Ütő Gusztáv kifejtette, grafika tanszéket nem terveznek, másrészt a székelyföldi diákok és az itthon tartásuk szempontjából is fontos lenne az ESZME, hiszen „Nagyvárad elszippantja a tehetséges székely fiatalokat, majd löki tovább őket Nyugat felé”.
Antal Árpád polgármester elmondta, ez a projekt a városvezetés és az MPP-t képviselő Ütő Gusztáv nagy, közös terve. A megyei önkormányzattól megszerzik a jelenlegi tüdőkórház műemlék épületét, EU-s, kormányzati forrásokból és saját költségvetésből felújítják, a kórház számára pedig egy betegellátásra alkalmas új ingatlant építenek. Az épülettel szemben, a volt fogorvosi rendelők helyére egy korszerű, új könyvtárat tervez a Kovászna Megyei Tanács, tehát egy új városrész alakulna ki egyetemmel, könyvtárral. Sepsiszentgyörgyön működik különben a BBTE kihelyezett tagozata, közgazdaság- és gazdálkodástudományi kar, valamint környezettudományi és környezetmérnöki kar, a Sapientia EMTE pedig agrármérnöki szakot indított tavaly a városban.
„Mindig örülünk, ha képzőművészeti szak indul bárhol, ugyanakkor ez konkurenciát teremt, a magyarság ereje megoszlik. Ahhoz, hogy akkreditálni tudják az egyetemet, doktori képesítéssel kell rendelkezzenek az oktatók. Kétlem, hogy Sepsiszentgyörgyön olyan sok, doktori fokozattal rendelkező képzőművész lenne. Ez olyan távlati terv, amely egyhamar nem tud megvalósulni, csak úgy lehetséges, ha vendégtanárokat hívnak, de az nem az igazi” – értékelt lapunknak Ujvárossy László, a PKE művészeti tanszékének vezetője. Hozzáfűzte: nagyon sok képzőművészeti szak működik most már az országban, túlkínálat van: Kolozsváron, Nagyváradon és Temesváron is két-két szak működik, de Aradon és Nagybányán is létezik képzőművészeti felsőoktatás. „Őrület, hogy mennyi van, és annyi képzőművész nem születik” – magyarázta.
Kérdésünkre elmondta: nem tart a konkurenciától, hiszen olyan tanári karral rendelkeznek, amely állja a versenyt. „Nincs ezzel probléma, aki ide akar jönni, az úgyis ide jön” – vélte. Hozzáfűzte: eddig mindig megvolt a szükséges diáklétszám a PKE-n, a székely diákok aránya 30–50 százalékos, évről évre változik. Hozzáfűzte, a székelység miatt is indították el a képzést Nagyváradon, hogy anyanyelven tanulhassanak az ezt inkább igénylő székely diákok.
„Mivel magánegyetemekről van szó, lehet véleményünk róla, de végül is ők döntik el, hogy szükség van-e rá, vagy sem” – szögezte le Kolozsi Tibor szobrászművész, a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem adjunktusa. Kérdésünkre elmondta: szerinte túlkínálat van művészeti egyetemekből, de Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásra egész biztosan lesz kereslet. „Fognak majd jelentkezni oda diákok, hiszen művészeti középiskola van Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is, ezért valószínű, hogy ebből a körzetből inkább oda mennek” – magyarázta.
Kérdésünkre elmondta: természetes dolog, hogy a művészetek iránt érdeklődő diákok számban megoszlanak a különböző felsőoktatási intézmények között. Hozzáfűzte: kérdés, hogy melyik egyetem milyen képzést kínál, és nemcsak a képzések minősége, hanem a felsőoktatási intézmények felszereltsége is számít.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro

Az elnyomás és autonómia között
Kedd és szerda szabadnap volt, így a székely labdarúgó-válogatottnak volt ideje beletekinteni az abház mindennapokba, a fiatal és rendkívül türelmes önkénteseknek köszönhetően először a háborúkkal és elnyomással teletűzdelt történelmüket ismerhettük meg. Helyszíni riport Abháziából. bházia nem Grúzia. Erre minden egyes alkalommal felhívják a figyelmünket, tovább arra is, hogy az általunk használt szavak a grúz nyelvből lettek magyarosítva, így jelenleg Szuhumban (abházul Akua) tartózkodunk és nem Szuhumiban.
Folyamatos harc a függetlenségért
Abházia történelme során főleg grúz fennhatóság alatt volt, de autonóm fejedelemségként is működött (786-ig). A 16. században a területet törökök foglalták el, őket a grúzok szorították ki és létrehozták az újabb autonóm abház fejedelemséget. Az 1800-as években Oroszország meghódította a Kaukázus északi és nyugati részét, így ezúttal orosz fennhatóság alá került a terület, hosszabb-rövidebb ideig autonómiával is rendelkezett. Az 1917-es októberi orosz forradalom után létrejött a független Grúzia, az ország része volt az ismét autonóm Abházia. A bolsevik Vörös Hadsereg 1921-ben megszállta Grúziát, és hamar véget vetett a rövid életű függetlenségnek. Abháziát 1931-ben Sztálin autonóm köztársasággá alakította Grúzián belül, az autonómia azonban csak névleges volt, a szovjetek szigorúan központosított uralma alatt voltak. Az abházok elnyomása Sztálin halálával ért véget, ám a korábban betelepült örmények miatt lassan kisebbségbe szorultak, így a fiatal köztársaságban nőni kezdtek az etnikai feszültségek.
A helyzet fokozódott, a függetlenségre törekvő grúzok ki akarták szorítani az abházokat. Szovejtúnió 1991-es szétesését követően az abházok és grúzok közti konfliktus tovább nőtt, az abházok attól féltek, hogy ha függetlenné válik Grúzia, az veszélyezteti autonómiájukat.
Grúzia végül 1991. április 9-én kikiáltotta függetlenségét, az erről szóló népszavazást a nem grúzok bojkottálták. A politikai helyzet nagyon ingatag volt, 1992 januárjában a grúz nacionalisták államcsínnyel kerültek hatalomra. Az abházok sem voltak tétlenek, júliusban kikiáltották Grúziától való függetlenségüket. Helyi információk szerint csiholt vádak miatt (féltették a vasúthálózatukat) 3000 grúz katonát vezényeltek a rend visszaállítása érdekében, Szuhum és környékén pedig komoly harcok bontakoztak ki. Az egyhetes harc során a grúz kormány erői nyertek, így ellenőrzésük alá vonták Abháziát. Ekkor történt Abházia egyik legsötétebb eseménye is. Augusztusban a harcok során Tkuarchal városából helikopterrel próbálták kimenteni a gyerekeket, nőket és az idősebb embereket. A grúzok pedig annak ellenére, hogy tudták, kiket szállítanak, lelőtték a helikoptert. A tragédiában 87-en veszítették életüket, köztük 35 gyerek és 8 terhes nő. Mindannyian élve égtek meg. A Hat-tragédiáról nagyon nehezen beszélnek a helyiek, akik a mai napig folyamatosan negatív sztereotípiák ellen kell küzdjenek.
Az abházok nem adták fel, csecsenek, kozákok, oroszok csatlakoztak hozzuk, szeptemberben pedig megtámadták Gagrát, és Abházia jelentős részéből elűzték a grúz erőket, ellenőrzésük alá vonták Abházia Szuhumtól északnyugatra fekvő részét. A harc folytatódott, az abház lázadók 1993 júliusában megtámadták és elfoglalták a grúz irányítás alatt lévő Szuhumot. A harcokban ezerszámra haltak meg emberek. Szuhum megszerzését követően az abház erők hamar elfoglalták Abházia többi részét, szinte minden grúz (kb. 250 ezer ember) elhagyta lakhelyét. A különböző becslések szerint 10 ezer–30 ezer grúz és 3 ezer abház esett áldozatul.
A háború utáni években folyamatos volt a szórványos erőszak. Bár az oroszok békefenntartóként voltak jelen, fegyverrel látták el és pénzügyileg támogatták az abház lázadókat. Az orosz támogatás nyomán az orosz rubel lett Abházia tényleges pénze, majd megkezdte Abházia lakosságának útlevéllel való ellátását (jelenleg két útlevéllel rendelkeznek).
A függetlenség kikiáltása
2008. augusztus 9-én az abház erők tüzet nyitottak a Kodori-szorosban (Szuhumtól keletre) a grúz csapatokra, miután grúzok rakétát küldtek rájuk. Ez összefüggésben állt az akkor zajló dél-oszétiai háborúval. Akkoriban döntött úgy Oroszország, hogy fegyverrel támogatja az oszét szakadárokat, akiket Grúzia támadott. Kitört az orosz-grúz háború, augusztus elején közel tízezer orosz katona érkezett Abháziába. Mintegy ezer abház katona indult az Abházián belüli, a grúz kormány ellenőrzése alatt álló terület elfoglalására a Kodori-szoros felső részén. Abházia függetlenségét 2008. augusztus 26-án ismerte el Oroszország (jelenleg Nicaragua, Venezuela, Tuvalu, Vanuatu és Nauru, valamint a szintén vitatott Dnyeszter Menti Köztársaság, Dél-Oszétia és Hegyi-Karabah ismeri még el).
Csökkent, de még nem szűnt meg a feszültség
A helyiek elmondása szerint a jelenlegi helyzetük nem a legjobb, vannak problémák, de tudják, merre kell fejlődjenek, a helyzet stabilizálódott. Az abház, az orosz, az örmény és a grúz egy családként funkcionál, összetartásuk példaértékű. Jelenleg közel 800 ezer abház él a világon, legnagyobb részük Törökországban és Afrika északi részében. A 255 ezer fős Abháziában 1989-ben a lakosság 48 százaléka grúz volt, 17 százaléka pedig abház. Az elmúlt közel három évtized alatt ez az arány megfordult, hiszen többségében már az abházok vannak, míg jelenleg a legnépesebb kisebbséget az oroszok alkotják.
A színes, a miénkétől nagyon eltérő kultúrájukkal, szokásaikkal következő beszámolónkban foglalkozunk.
Zátyi Tibor |
Székelyhon.ro

Magyarország támogatná a romániai sztrádaépítést
A romániai autópálya-építésnek kíván új lendületet adni Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő azáltal, hogy Nagyváradra hívta Tasó László közlekedéspolitikáért felelős budapesti államtitkárt, aki bejelentette: Magyarországon legkésőbb 2018 végéig befejezik autópályáik kiépítését a partiumi megye határáig.
Az államtitkár szerdán emlékeztetett, hogy már 2009-ben létrehozták azt a román-magyar társulást, ami előkészítette a szeptemberben megnyíló új európai támogatási forrásokra a közös pályázatokat, ám ezek többségéhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra. Tasó szerint közlekedéspolitikában Magyarországon mindig is politikai konszenzus volt, így nem véletlen, hogy a határ túloldalán a beruházások is ütemszerűen haladnak.
„Gátló okokat mindig lehet találni, de ha egy ország autópályát akar építeni, akkor azt meg is építi" – szögezte le. Mint jelezte, az anyaországi kormány többmilliárdnyi forintot különített el, hogy a Gyula felé vezető szakaszt kiépítsék, de jövő héten már átadják a területet Debrecen déli részén is, ahonnan Berettyóújfalu irányában Nagyváradig kiépítik azt a szakaszt, amely nemcsak az M3-sal, hanem az M4-sel is összekötésben lesz. Ezzel párhuzamosan Miskolcnál észak felé haladnak majd, hogy végül megvalósuljon a via-Karpatia folyosó Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország között. Megerősítik a Debrecent Érmihályfalvával összekötő útszakaszt is, a határátkelő pedig emelt szintűvé válhat.
Ugyancsak idén folytatódnak a határ túloldalán a vasút- és hajózásfejlesztési beruházások, amelynek részeként többek között 2019-ig megvalósulhat a Debrecent Biharkeresztessel öszszekötő vasútszakasz villamosítása. „Ahol autópálya és gyorsforgalmi út van, az a térség fellendül. Minden méter és kilométer autópályának és vasútnak megvan a haszna" – vallja az államtitkár. Hangsúlyozta, nekik is érdekük, hogy a romániai oldal kiépítse úthálózatait, ezért térségtől függetlenül korlátlan támogatásukat ajánlotta fel. Rámutatott, hogy ők már tavaly elfogadtak egy olyan törvénycsomagot, amely egyharmadára csökkentette a nagyszabású projektek előkészítési időtartalmát, míg a kivitelezésre átlagosan „kettő, maximum három nyarat" írnak elő.
Cseke Attila emlékeztetett rá, hogy Dan Marian Costescu szállításügyi miniszter megígérte, hogy április végén elkezdenek végre dolgozni az autópálya Bors– Berettyószéplak-szakaszán, de a projekt változatlanul stagnál. Magyarázatot erre még nem kaptak a tárcavezetőtől, de május elején Szatmár megyei képviselőtársaival meghívást intézett Dacian Cioloş kormányfőhöz, hogy június folyamán látogasson el Váradra az észak-erdélyi autópályáról egyeztetni.
„Keressük az összes lehetőséget, hogy ez megvalósuljon, mert senkinek sem állhat érdekében Romániában, hogy 2018-ra ne csatlakozzunk autópályával az európai hálózatba" – szögezte le a Bihar megyei képviselő. Szerinte most két lehetőség van: vagy szerződést bontani a kivitelezővel és új versenytárgyalást kiírni a munkára, vagy közös megegyezésre jutni a spanyol konzorciummal, amelynek azonnali hatállyal el kellene kezdenie az elviekben egy év múlva átadható építkezést.
„Nem akarunk arra ébredni, hogy Magyarország befejezte az ő részét, nálunk pedig még nincs kész" – tette hozzá Cseke. A képviselő egyébként a vasútfejlesztést ugyanilyen fontosnak tartja, és figyelmeztetett: szerdától megnyíltak az ezt célzó uniós alapok, a masterplanban pedig szerepel a Nagyvárad– Kolozsvár-szakasz régóta tervezett modernizálása és villamosítása is.
Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Székelyhon.ro

Így akadályozná meg Soós Zoltán a fiatal orvosok elvándorlását
Ha Marosvásárhely gazdaságilag élhetőbb város lenne, könnyebb lenne itthon tartani a fiatal orvosokat – véli Soós Zoltán. A független jelölt kedd délután orvosokkal, egészségügyi intézmények vezetőivel találkozott.
„Marosvásárhelyen a városban működő orvosi és gyógyszerészeti egyetemnek köszönhetően kisebb mértékű az orvoshiány, mint más településeken, de a megyében számos településen komoly probléma a szakorvosi ellátás vagy a családorvosi szolgálat biztosítása. Ez egy olyan összetett probléma, amelyre helyi, megyei és országos szinten is megoldást kell keresni” – idézte Soós Zoltánt az RMDSZ szerdai hírlevele.
A jelölt szerint az egészségügyi infrastruktúra szempontjából országos szinten is jól áll Marosvásárhely, mégis számos teendő akad még a betegellátás fejlesztése terén, javítani kell a szolgáltatások minőségét, növelni kell az orvosok és az asszisztensek számát, illetve megoldást kell találni az egészségügyi rendszer számos hibájára. „Ez nem mind a polgármester feladata, de a városi önkormányzatnak minden lehetséges eszközzel támogatnia kell a helyi kórházakat és az itt élő orvos társadalmat”- szögezte le Soós Zoltán.
A találkozón jelenlévők közül többen is szóvá tették, hogy itthon kell marasztalni a fiatal orvosokat, mivel pár éven belül nyugdíjba vonul a jelenlegi orvosok egy jelentős része, és komoly szakemberhiánnyal nézhet szembe a város.
„A fiatal orvosok elvándorlásának megfékezésében is kulcsszerepe van annak, hogy Marosvásárhelyt gazdasági szempontból is élhetőbb várossá tegyük. Ha a lakosságnak nagyobb jövedelme van, akkor többet fordíthat betegségmegelőzésre is, illetve, ha sikerül a városba olyan befektetőket vonzani, akik akár orvosi segédeszközöket gyártanak vagy orvostechnológiai fejlesztésekkel foglalkoznak, akkor munkát tudunk biztosítani a MOGYE friss végzőseinek”– emelte ki Soós Zoltán.
A független polgármesterjelölt arra is kitért, hogy Marosvásárhelyen jelenleg nincs városi járóbeteg szakrendelő, és jó lenne egy ilyen intézet létrehozása. „A város havi költségvetést különíthetne el az intézetnek, amelyből a szociálisan hátrányos helyzetű betegeknek ingyenes laborvizsgálatokat lehetne biztosítani, az állami keret ugyanis mindig hamar kimerül” – magyarázta.
A független polgármesterjelölt azt javasolta az orvosoknak, egészségügyi alkalmazottaknak, a továbbiakban találkozzanak rendszeresen, és ezeken a fórumokon jelezzék, milyen problémákkal találkoznak a munkájuk során, és mi az, amiben az önkormányzat segítheti őket.
maszol.ro

Gyimesben sem örök életű a teremtett népkultúra
Gyimes utóbbi hetven évét mutatja be Tankó Gyula nyugalmazott gyimesi iskolaigazgató, néprajzkutató legújabb könyvében. A szerző arra mutat rá, hogy mi volt, mi tűnt el, és milyen új „hagyományok” jelentek meg ebben az időszakban.
Gyimesben sem örök életű a teremtett népkultúra, hiába tűnt úgy annak idején, mintha valaki rázárta volna a lakatot erre a vidékre – fogalmaz Tankó Gyula a Különös kompendium Gyimes néprajzáról című könyv előszavában. „Tulajdonképpen ez blognak indult, mindennap írtam valamit Gyimesről, és próbáltam összehasonlítani a mai Gyimest azzal az időszakkal, amikor én voltam gyermek. Ennek a könyvnek az a célja, hogy összehasonlítsam, hogy milyen volt a nagyapámék, az apámék és az én generációm élete” – mutatott rá a szerző, amikor felkerestük.
Elmondta, a hetven év alatt sok hasznos dolog eltűnt Gyimesből. Igaz ugyan, hogy a táncokat visszatanulták, de azokat most a színpadon járják. „Az én gyermekkoromban, legénykoromban elmentünk a táncba, ötven pár felállt táncolni és végigénekelte a lassú magyarost. Az lélekfürdető volt. Én senkitől nem tanultam táncolni, de mégis jól tudtam, senkitől nem tanultam énekelni, de mégis több mint száz éneket tudnék felsorolni hirtelen. Én ebbe beleszülettem.”
A szerző úgy véli, leginkább az életmód változott. Felelevenítette, hogy amikor ő gyerek volt, az emberek otthon voltak, nem jártak el máshová dolgozni. „Azelőtt az öreg azt mondta: mit akarsz az iskolával, úr akarsz lenni? Látod, az úrnak is parancsol egy másik úr, de nekem itt, ha kimegyek a havasba, csak a Jóisten parancsol. Ilyen volt a hozzáállásuk az iskolához. A nadrágos emberből csak a papot szerették és a bírót. A gyermekeket is úgy nevelték, hogy kora gyermekkoruktól dolgoztak és be voltak osztva, mindenki tudja a dolgát. Ma csak csodálkoznak, hogy a fiatalok nem vesznek részt a gazdálkodásban.”
A másik, amit említett Tankó Gyula az volt, hogy megváltozott a nők státusa. Annak idején Gyimesből nem engedték a lányokat szolgálni, és ez hátrányukra volt, mert sok mindent tanulhattak volna. A gyimesi lányok otthon ültek, készítették a staférungot és dolgoztak. Aztán az ötvenes évek elején kezdtek járni munkába.
Tankó Gyula elmondta, manapság leginkább a csendes beszélgetéseket hiányolja és a közös táncokat, énekléseket. Úgy emlékszik vissza, hogy több alkalommal gyűlt össze a család, a rokonság annak idején. Ilyenkor az idősek meséltek a háborúról, fogságról, külön történelemóra volt ez a gyerekek számára.
„Ma az emberek mintha állandóan sietnének valahová. Ezért nem szeretem a mát. És mintha fáradtak lennének. Régebb a kocsmában egy asztal mellé leültek, és szépen egy deci ital mellett az öregek elbeszélgettek. Ezek a beszélgetések hiányoznak az embereknek, mert ilyenkor nagyon sok minden levezetődik. Nem azt kell tárgyalni, hogy mi nincsen, hanem beszélgetni egy jót.”
Tankó Gyula önálló kötetei Gyimesi szokásvilág (1996) Életvitel a Gyimesekben (2001) Én is tudtam hazudozni, Népi humor Gyimesben (2003) Öregek faggatása (2008) Gyimes a politika árnyékában (2009)
Péter Beáta |
Székelyhon.ro

Mesebirodalom a főtéren (Gyermekváros Sepsiszentgyörgyön)
Varázsigéket, varázsszereket, mindenféle kincset és izgalmat kínált a tegnap mesebirodalommá változott új sepsiszentgyörgyi főtér a gyermeknapon, a különféle feladatok megoldására vállalkozó kicsiket és nagyobbakat pedig jó tündérek segítették a kitűzött jutalom eléréséhez.
Már a 11 órai nyitáskor nagy volt a zsibongás a sátrak között, és bizony időbe telt, amíg a belépők kiismerték magukat a színes forgatagban, és kiválasztották az első programot. A tündérek a szökőkút közepén felállított házában a kincsgyűjtő batyu mellé térképet is osztogattak, azon pedig 26 féle tevékenység kínálta magát, nem is volt egyszerű választani közülük. A minden hasonló eseményen jelen levő civil szervezetek mellett intézmények, cégek is kivonultak, és minden asztalnál valami más folyt: rajzolás, hajtogatás, nemezelés, gyöngyfűzés, ékszer- és hangszerkészítés, kirakós képek és mondatok, gipszmintázás, arcfestés, türelemjáték, fotózás, végére sem lehetett érni néhány óra alatt. Az egyik legnagyobb sikere a sárkányviadalnak volt, ennek minden órában harminc-negyven óvodás, kisiskolás veselkedett neki. Először a félbemaradt sárkánydomb kezdett füstölni, aztán kiderült, hogy a királylányt elrabolta a háromfejű sárkány, amely már meg is jelent a dombtetőn, rémisztő hangokkal riogatva a hallgatóságot. A bátor gyermeksereg azonban a dajka segítségével tűzgömböket (labdákat) dobált a szörnyetegre, és le is győzte szerencsésen, amiért arany szalagokat kapott a királylánytól. Aki estig kitartott, azt a királyfit aranyporral is meghintette – de addig még jó néhány kalandot át kellett élni. Lehetett várfalat mászni, vadásznak beöltözni, huszárlóra ülni, mesét hallgatni vagy tetszés szerint folytatni, kisvasutat igazgatni, szaladni, labdát kergetni, bekötött szemmel tapogatózni a Sötétség birodalmában, és Végtelen Tornyot építeni az Újrakezdés Hegyén. A kis kőszínpad mellett órákig állt a bál – egymást váltották a téren a kis táncosok, aki pedig elfáradt, a vásárban talált ízes harapnivalót, ünnepi nyalánkságot vagy alkalmi ajándékot, emléknek valót a nevezetes napról. Telitalálat volt a szépmezői kutyamenhely jelenléte is: a park egyik árnyékos sétányán tucatnyi gazdátlan eb várta a simogató kezeket, netán örökbe fogadókat, és volt is mindig kényeztetőjük a még alig guruló kis szőrgombócoknak, hancúrozó kölyköknek, sétáltatható felnőtt egyedeknek. A mesevilág alkonyatkor dobolással és a Folker együttes táncházával zárult.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Perel a református egyház (Mikó-ügy)
Folytatja a pereskedést az Erdélyi Református Egyházkerület a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületeinek visszaszerzéséért – közölte tegnap kiadott nyilatkozatban az egyház. A Kató Béla püspök által jegyzett közlemény arra reagál, hogy a bukaresti restitúciós bizottság újra megvizsgálta, és kedden elutasította a Székely Mikó Református Kollégium épületeinek visszaszolgáltatására vonatkozó kérést.
Az egyház ezt a helyzetet úgy értelmezte, hogy „a bizottsági tagok többsége nem vállalta fel a helyes döntés felelősségét, mert a valóságnak megfelelő és jogszerű döntésért korábban egy másik hasonló bizottság tagjait a büntetőbíróságon alaptalanul elítélték. Az összetett jogi kérdések megoldását a jelenlegi bizottság így az igazságszolgáltatásra ruházta.” A közlemény szerint „az Erdélyi Református Egyházkerület fenntartja eddigi érveit. Minden lehetséges jogi eszközzel azon leszünk, hogy igazunkat újra és még jobban bebizonyítsuk. Várjuk a restitúciós bizottság hivatalos értesítését, és készek vagyunk a brassói ítélőtáblán újrakezdeni a harcot”. Az RMDSZ szerint újra kell gondolni az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatási rendszerét, mert visszaigénylési dossziék százai állnak évek óta megoldatlanul, és visszalépés is tapasztalható a folyamatban. Ezt Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke jelentette ki, „elfogadhatatlan és igazságtalan” döntésnek minősítve, hogy a bukaresti restitúciós bizottság elutasította a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását.
Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy (az RMDSZ tájékoztatását követően) az amerikai külügyminisztérium 2015-ös emberjogi jelentése tételesen tartalmazza a Mikó megoldatlan ügyét, kitérve arra, hogy az ingatlant a kommunista karhatalom a református egyháztól kobozta el. Az ügyvezető elnök szerint a külföldi nyomás és a hazai érdekképviselet mindennapos munkája vezethet el a patthelyzet feloldásához. Azt is sokatmondónak tartja, hogy a restitúciós bizottságban csupán az RMDSZ által delegált képviselő támogatta a visszaszolgáltatást. Végül kijelentette: „Az igazság előbb vagy utóbb érvényesülni fog”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
TÖBBMILLLIÓ FACSEMETE SZÉKELYFÖLDÖN. Kilencszáz hektárnyi erdőt újítottak meg az idén, és több mint 3,6 millió csemetét ültettek el Székelyföld-szerte – tudatja a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége. Az öt éve alakult szervezet a Hargita, Kovászna és Maros megyei 15 magánerdészet érdekképviseletét vállalta fel, a faültetéshez pedig Kádár Tibor Sándor erdőmérnök közlése szerint több egyesület és iskola, összesen 1800 önkéntes csatlakozott.
Az elültetett fák többsége lucfenyő, de van köztük tölgy, bükk, juhar, jegenye, kőris, hárs és vadcseresznye is. Az ültetvényeket az erdészek ápolják, védik és tartják karban. Ugyanakkor a természetes úton történő erdőmegújulást is felügyelik a biológiai sokféleség érdekében, ami kulcsa a klímaváltozással szembeni stabilitásnak és a fenntartható erdőgazdálkodásnak. „Úgy tartja a kínai közmondás, amivel szövetségünk is egyetért, hogy a legjobb időpont a faültetésre húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont ma van. Az idei csemeteültetési idényben ennek tükrében cselekedtünk, melynek hozadékát unokáink is megtapasztalhatják majd” – zárja közleményét Kádár. (Székelyhon) CSAK KAMPÁNY? A kormánynak nincs oka félni egy bizalmatlansági indítványtól, mivel az jelen pillanatban csak kampánycélú megnyilvánulás – jelentette ki Klaus Iohannis államfő, miután Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke úgy nyilatkozott, hogy folytatják a tárgyalásokat Călin Popescu Tăriceanu szenátuselnök pártjával egy esetleges bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről a június 5-ei helyhatósági választások után. Egyébként Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) társelnöke volt az első, aki bedobta a köztudatba, hogy a Dragnea–Ponta–Tăriceanu trió célja a kormány megbuktatása, Klaus Iohannis államfő tisztségéből történő felfüggesztése és a korrupcióellenes küzdelem „hígítása”. Sulfina Barbu, az NLP alelnöke szintén arról beszélt, hogy az SZDP ősszel Victor Pontát akarja kinevezni kormányfőnek, és szeretnék megszerezni a teljes hatalmat azáltal, hogy Călin Popescu Tăriceanut ott tartják a felsőház élén, Valeriu Zgoneát pedig eltávolítják a képviselőház elnöki székéből. (Hotnews) CONDREA ÜLT AZ AUTÓBAN. A Hexi Pharma tulajdonosa, Dan Condrea volt a május 22-én Corbeancán történt baleset halálos áldozata – jelentette be tegnap a legfőbb ügyészség a DNS-vizsgálat eredményei alapján. A nyomozás során az is kiderült, hogy a balesetben összetört gépkocsi azon az estén 13-szor járta be ugyanazt az útvonalat. Az öngyilkosságot a rendőrség szakértője kizártnak tartja: szerinte Condrea erős, szembenézésre képes személyiség volt, már egy csomagot is összekészített esetleges őrizetbe vételéhez, fogkefével és egyéb szükséges holmival; szerinte inkább a többnapos kialvatlanság és a nagy sebesség okolható a balesetért. Az ügyben még mindig sok a kérdés, az autó vizsgálata sem fejeződött be. (Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Börtönjúdások (Egy megfigyelt család (8.))
Azt hihetné a naiv ember, hogy ha már börtönbe került, akkor egyetlen ellenségei a minden mozdulatát figyelő börtönőrök és azok tiszti felettesei. Igyekszik is elkerülni a hosszú rabságra ítélt a még keservesebb büntetéseket, amelyek közül az enyhébb a láncos zárka vagy a ruhásszekrény tágasságú sötét kamra. Persze vannak elviselhetőbb (?) büntetések is, amelyeket nyomban kirónak.
Még Marosvásárhelyen történt: cellatársaim fehér és szürke kavicsokat gyűjtöttek be, hogy a szürke lópokrócra rajzolt malmot játsszák. Ami, ugye, szigorúan tilos volt. Valaki a cellatársaim közül elárulta. A váratlan kutatás során a szolgálatos tiszt megtalálta, s mivel senki nem vállalta érte a felelősséget, velem, a cellafelelőssel megetette mind a 18 kavicsot. Voltak olyan börtöntársak is, akik igen súlyos vádakat tartalmazó nyilatkozatokat tettek a börtön igazgatóságának vagy a politikai tisztnek. Szamosújváron egy Domokos nevű hadnagy volt a politikai tiszt, azelőtt a kolozsvári Herbák cipőgyár alkalmazottja. Álljon itt néhány befeketítő sor Ady László, alias Vasile Mureşan volt belügyminiszter-helyettestől (részletek saját fordításomban egy hosszabb besúgói jelentéséből):
1. Alulírott Ady Ladislau, születtem 1911. december 6-án, elítélve 14 év nehéz börtönre, az alábbiakat nyilatkozom: Mivel a szamosújvári fegyházban kibontakozó kulturális-nevelő munka során egy nacionalista magyar csoport létezéséről szereztem tudomást, ezen az úton jelentem azt, hogy kik ennek az általam ismert csoportnak a tagjai, és mit tudok tevékenységükről. A csoport tagjai: Puskás Attila, 57-es cella, (név törölve) 106-os cella, (törölve) 55-ös cella, (törölve) 56-os cella, (törölve) 83-as cella, (törölve) 99-es cella, (törölve) 39-es cella, (törölve) 89-es cella, (még egyszer megismétli a 99-est – P. A.), (törölve) 81-es cella.
2. Puskás Attila, maga köré gyűjtve néhány magyar nemzetiségű fiatalt, köztük (név törölve) a 81-es cellából, 1956. október 23. jelentőségéről beszél nekik, amikor az orosz tankok vérbe fojtották a magyar nép szabadságát, hangsúlyozva, hogy milyen tanulságokat kell levonnunk ebből az eseményből... 3. Megemlítem, hogy egyik tevékeny tagja ennek a csoportnak (név törölve) volt, aki kiszabadult 1964. júniusban, valamint azt, hogy Puskás Attila a (név törölve) kiszabadulásakor azt nyilatkozta, nagyon örül a kiszabadulásának, mivel az itteni feltételek között őt is elvesztette volna. Azzal zárom, hogy megjegyezzem, nagyon nehéz soraikba beférkőzni, mivel ha megjelenik egy idegen beszélgetéseik közben, elhallgatnak, olykor éppen tüntetőleg. Ady Ladislau Csaba öcsémnek is akadt egy „jóakarója”. De róla legközelebb.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felszentelték a megújult Petőfi-emlékművet
„A magyar közösség összefogásának is emléket állít”
Május 31-én, kedden délután Temesvár-Szabadfalu központi parkjában ünnepélyes keretek között felavatták a 104 esztendővel ezelőtt állított, közadakozásból felújított Petőfi-emlékművet. Az avatóünnepségen részt vettek a Temes megyei RMDSZ vezetőségének a tagjai, a Szövetség önkormányzati jelöltjei, a helyi magyar közösség tagjai. A Petőfi-emlékművet a temesvári magyar felekezetek képviselői szentelték fel és áldották meg.
A Bánság legnépszerűbb 1848-as emlékhelyén összegyűlt mintegy 100 fős közönséget Fazakas Csaba, a helyi RMDSZ kulturális alelnöke köszöntötte. Az ünnepség a Szózat eléneklésével folytatódott, majd Fazakas Bence bartókos diák elszavalta Szabolcska Mihály alkalomhoz illő versét.
A felújított emlékművet nt. Szilvágyi Zsolt kanonok, józsefvárosi plébános, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Kovács Pap Ibolya vöröscsárdai lelkipásztor, nt. Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkész és Boros Róbert baptista lelkész szentelték fel ökumenikus szertartás keretében. „Mennyi ember összefogásának köszönhető, hogy ez az emlékmű megépült, és mennyi ember összefogása kellett hozzá, hogy most megújult – mondta ünnepi köszöntője során nt. Szilvágyi Zsolt kanonok –, ezért 104 év után ez az emlékmű bennünket a kibékülésre és az egységre kell emlékeztessen. Nagy szüksége van most erre a közösségünknek.”
Az 1849-es szabadfalui történelmi eseményeket és a Petőfi-emlékmű születésének történetét Szekernyés János helytörténész elevenítette fel, kiemelve, hogy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor 1849. április 25.–május 3. között egy egész hetet tartózkodott Szabadfalun, és Bem tábornok itt léptette elő őrnaggyá. Az első 1848-as emlékjelet 1899-ben állították Szabadfalun, majd 1912-ben közadakozásból, Székely László temesvári főépítész tervei alapján megépült az emlékmű, a Petőfi domborművet Sipos András szobrász készítette.
„Nemzeti összetartozásunk meghatározó jelképe az 1848-as forradalom és szabadságharc. És a szabadfalusi Petőfi-emlékmű méltó módon állít emléket nemzeti eszményeinknek. Ám ez az emlékmű nem csak nemzetünk költőjének, Petőfi Sándornak, hanem a bánsági magyar közösség összetartozásának, összefogásának is emléket állít. Több mint száz évvel ezelőtt őseink úgy döntöttek, Temesváron emléket állítanak népünk szabadságvágyának. Mi, száz évvel később, ugyanezt tettük. Elhatároztuk, hogy felújítjuk az emlékművet és a közösség összefogása által, közadakozásból meg is valósítottuk a felújítást” – mondta Molnár Zsolt parlamenti képviselő, a Bánsági Közösségi Egyesület elnöke, aki név szerint megköszönte valamennyi magyar vállalkozónak és magánszemélynek a felújításhoz való hozzájárulásukat.
Az újraavatási ünnepségén beszédet mondott Farkas Imre, az RMDSZ temesvári helyi tanácsosjelöltje, aki kiemelte: „Választásaink mindig meghatározzák jövőnket! Az, hogy kit és hogyan ünneplünk, nagyon sokat elmond rólunk. Petőfi Sándor a magyar nemzet lelkiismerete. És aki a nemzet lelkiismeretére hallgat, az jó úton jár.” Az ünnepségen részt vett Stefan Velciov, a Bánsági Bolgárok Szövetségének első alelnöke, aki köszöntője során fejet hajtott a forradalmár költő, Petőfi Sándor emléke előtt és a bolgár nemzeti költőhöz, Hriszto Botevhez hasonlította, akinek sorsa kísértetiesen hasonlít Petőfi Sándoréhoz.
Az ünnepség a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjainak „Föl, föl vitézek a csatára” – forradalmi hangulat a népzenében című, 1848–49 zenei hangulatát felidéző ünnepi műsorával folytatódott. A Himnusz eléneklése során az ünnepség résztvevői elhelyezték a kegyelet koszorúit a felújított Petőfi-emlékmű talapzatánál.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Méltó nyughelyre lelt Désen gróf Kornis Károly és neje
Helyreállítanák a visszaszolgáltatott szentbenedeki kastély épületét
A dési római katolikus templom kriptájában végső nyugalomra helyezett gróf Kornis Károlyra és Bethlen Bertára emlékeztek tegnap reggeli gyászszertartáson a nemesi család leszármazottjai és városlakók.
A közeli szentbenedeki kastélyban élő gróf házaspár maradványai végre méltó nyughelyre leltek a ferences templom pincéjében. A helyszín választása nem is lehetne találóbb, hiszen egykor a Kornis család adományozta a területet a szerzetesrendnek, hogy oda kápolnát és rendházat építhessen. Géher Ferenc, az újratemetett gróf házaspár unokája reméli: nagyszülei újratemetésével a múltat sikerül lezárni. „Édesanyám, Kornis Gabriella örökségül hagyta rám a visszaszolgáltatott szentbenedeki kastély helyreállításának és hasznosításának feladatát. Igyekszem végakaratát teljesíteni, hogy Erdély második legszebb reneszánsz kastélya ismét régi fényében ragyoghasson a magyarság érdekeinek szolgálatában” – fogalmazott.
(dézsi)
Szabadság (Kolozsvár)

Béremelésért tüntettek a tanárok
Több ezer tanár tüntetett szerdán Bukarestben, miután nem sikerült megegyezniük a kormánnyal az általuk igényelt béremelésről: az oktatásban dolgozók azt nehezményezik, hogy béreik nem emelkednek ugyanolyan mértékben, mint az egészségügyi alkalmazottaké.
A kormány május közepén bocsátotta közvitára azt a sürgősségi rendelettervezetet, amellyel a közalkalmazottak bérezési rendszerében lévő igazságtalanságok egy részét próbálja felszámolni, kiemelt figyelmet fordítva a tavaly nemzetbiztonsági tényezőnek minősített, számos gonddal küzdő egészségügyi rendszerre.
Szabadság (Kolozsvár)