Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. április 24.
Telt ház mellett zajlik Mága Zoltán erdélyi magyarságegyesítő koncertsorozata
Telt ház mellett zajlik Mága Zoltán hegedűművész szombaton kezdődött erdélyi koncertkörútja. Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen a zsúfolásig megtelt kultúrpalotákban a szűnni nem akaró tapsok miatt majd egy órás ráadást kellett adni a világhírű hegedűművésznek a hétvégi koncertjein.
Mága Zoltán különleges zenei csemegével kedveskedett az erdélyi magyaroknak: a vonósnégyes mellett zongora is megszólal, és így egy különleges hangszerelésben hallhatóak a magyar népdalok, és slágerek, amelyet a sok száz fős közönség könnyekig hatódva, hosszú perceken át zúgó vastapssal köszönt meg.
Az emberek szeretete ugyanakkora, ugyanolyan határtalan, mint tavaly, amikor a 100 templomi koncertsorozat keretében jártam a főként magyarlakta városokban – mondta Mága Zoltán, aki maga is meghatódott azon, hogy a kint élő magyarok sírva mondtak köszönetet neki, és fejezték ki büszkeségüket művészetéért, hogy elvitte otthonukba a magyar kultúrát, a zene csodálatos, gyógyító erejét.
Igaz, hogy egy országhatár választott el minket, de az érzelmekben, a szeretetben, az összetartozás érzésében nincsenek határok, falak, akadályok magyarok és magyarok között, mert, mert éljenek a tengeren túl, a szomszédos országokban, vagy a világ bármely pontján, aki magyar, az örökké magyar marad – fogalmazott a hegedűművész, azt hangsúlyozva, ugyanezt tapasztalata az elmúlt években öt kontinens száz országát bejárva.
A művész az Erdélyben élő embereket tekinti igaz magyar kultúrát megélő, és éltetőknek, mert bár papíron ők más állampolgárok, mégis hűen őrzik a magyar hagyományokat, a nyelvet, a népzenét, a kultúrát, és élik az igazi, történelmi Magyarországot. Mindezért örömmel tölti el, hogy egyre több ember veszi fel újra a kettős állampolgárságot, így az emberek jelzik kötődésüket, szeretetüket anyaországuk felé, és a kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy támogatást, segítséget nyújtson határainkon túl élő honfitársainknak.
Hatalmas vastapsot kapott Mága Zoltán, amikor Marosvásárhelyen bejelentette: a magyar kormány segítségével hamarosan kamarazenekar kíséretében tér vissza Erdélyország legnagyobb városaiba, hogy a magyar kultúra missziójaként hirdesse a nemzet egységét. A hegedűművész úgy fogalmazott: az elmúlt években fellépéseivel közelebb tudta hozni az Erdélyben élőket az anyaország lakóival, és a korábbi szorongást, kivetettség érzését nem tapasztalja a kettős állampolgárságot felvett magyarok körében. Most úgy véli, az erdélyiek azt érzik: érzik, visszakapták hazájukat, Magyarországot. A hegedűművész azt mondta: koncertjeivel egyesíti a magyarságot és az országot, eltűnnek a határok, és a szeretet, az összetartozás köti össze az embereket.
Mága Zoltán hétfő este Kolozsvárott lép fel, míg kedden, április és 24-én Nagyváradon, 25-én Brassóban és 26-án Sepsiszentgyörgyön találkozhatnak a rajongók, érdeklődők a világhírű hegedűművésszel, hogy a megtapasztalják a tőle megszokott színvonalas produkciókat. Elmondta azt is, hogy igazi kuriózumnak számító produkciókkal is készül: minden egyes városban külön-külön meglepetéseket is tartogat az ottani rajongói, közönsége számára. A nagy virtuóz darabok mellett szerepet kap a komolyzene, így Bach, Mozart,Vivaldi, Sarasate, Liszt, Kodály, Bartók, Erkel, Strauss, Brahms legnépszerűbb művei mellett az operett és musical, illetve a pop és a jazz irányágai is szerepelnek, felcsendülnek majd.
A hegedűművész legutóbbi, Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című, immár platinalemezes CD-jéről is felcsendülnek a legnépszerűbb dallamok, és a népdalok mellett természetesen a Székely Himnusz is megszólal majd egyedi, különleges feldolgozásban. erdon.ro
Telt ház mellett zajlik Mága Zoltán hegedűművész szombaton kezdődött erdélyi koncertkörútja. Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen a zsúfolásig megtelt kultúrpalotákban a szűnni nem akaró tapsok miatt majd egy órás ráadást kellett adni a világhírű hegedűművésznek a hétvégi koncertjein.
Mága Zoltán különleges zenei csemegével kedveskedett az erdélyi magyaroknak: a vonósnégyes mellett zongora is megszólal, és így egy különleges hangszerelésben hallhatóak a magyar népdalok, és slágerek, amelyet a sok száz fős közönség könnyekig hatódva, hosszú perceken át zúgó vastapssal köszönt meg.
Az emberek szeretete ugyanakkora, ugyanolyan határtalan, mint tavaly, amikor a 100 templomi koncertsorozat keretében jártam a főként magyarlakta városokban – mondta Mága Zoltán, aki maga is meghatódott azon, hogy a kint élő magyarok sírva mondtak köszönetet neki, és fejezték ki büszkeségüket művészetéért, hogy elvitte otthonukba a magyar kultúrát, a zene csodálatos, gyógyító erejét.
Igaz, hogy egy országhatár választott el minket, de az érzelmekben, a szeretetben, az összetartozás érzésében nincsenek határok, falak, akadályok magyarok és magyarok között, mert, mert éljenek a tengeren túl, a szomszédos országokban, vagy a világ bármely pontján, aki magyar, az örökké magyar marad – fogalmazott a hegedűművész, azt hangsúlyozva, ugyanezt tapasztalata az elmúlt években öt kontinens száz országát bejárva.
A művész az Erdélyben élő embereket tekinti igaz magyar kultúrát megélő, és éltetőknek, mert bár papíron ők más állampolgárok, mégis hűen őrzik a magyar hagyományokat, a nyelvet, a népzenét, a kultúrát, és élik az igazi, történelmi Magyarországot. Mindezért örömmel tölti el, hogy egyre több ember veszi fel újra a kettős állampolgárságot, így az emberek jelzik kötődésüket, szeretetüket anyaországuk felé, és a kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy támogatást, segítséget nyújtson határainkon túl élő honfitársainknak.
Hatalmas vastapsot kapott Mága Zoltán, amikor Marosvásárhelyen bejelentette: a magyar kormány segítségével hamarosan kamarazenekar kíséretében tér vissza Erdélyország legnagyobb városaiba, hogy a magyar kultúra missziójaként hirdesse a nemzet egységét. A hegedűművész úgy fogalmazott: az elmúlt években fellépéseivel közelebb tudta hozni az Erdélyben élőket az anyaország lakóival, és a korábbi szorongást, kivetettség érzését nem tapasztalja a kettős állampolgárságot felvett magyarok körében. Most úgy véli, az erdélyiek azt érzik: érzik, visszakapták hazájukat, Magyarországot. A hegedűművész azt mondta: koncertjeivel egyesíti a magyarságot és az országot, eltűnnek a határok, és a szeretet, az összetartozás köti össze az embereket.
Mága Zoltán hétfő este Kolozsvárott lép fel, míg kedden, április és 24-én Nagyváradon, 25-én Brassóban és 26-án Sepsiszentgyörgyön találkozhatnak a rajongók, érdeklődők a világhírű hegedűművésszel, hogy a megtapasztalják a tőle megszokott színvonalas produkciókat. Elmondta azt is, hogy igazi kuriózumnak számító produkciókkal is készül: minden egyes városban külön-külön meglepetéseket is tartogat az ottani rajongói, közönsége számára. A nagy virtuóz darabok mellett szerepet kap a komolyzene, így Bach, Mozart,Vivaldi, Sarasate, Liszt, Kodály, Bartók, Erkel, Strauss, Brahms legnépszerűbb művei mellett az operett és musical, illetve a pop és a jazz irányágai is szerepelnek, felcsendülnek majd.
A hegedűművész legutóbbi, Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című, immár platinalemezes CD-jéről is felcsendülnek a legnépszerűbb dallamok, és a népdalok mellett természetesen a Székely Himnusz is megszólal majd egyedi, különleges feldolgozásban. erdon.ro
2012. április 24.
„Idehaza vagyunk elveszett városunkban”
A rusnya valcer címmel készülőben van Zudor János legújabb könyve. A nagyváradi költő legújabb verseiből Selyem Zsuzsa kolozsvári írónő, egyetemi tanár válogatott ki egy kötetre valót. A kiadáshoz a Posticum Egyesület támogatókat keres.
„Nagyvárad hajdani sokat emlegetett irodalmi pezsgése ma már szinte teljesen a múlté. Hogy kinek a hibája? Hát nem a Jánosé, az biztos. Ő az a rohanó szakállas alak, akivel összefuthatsz Nagyvárad sétálóutcáján, kér tőled egy cigarettát, elveszi tőled a dobozt, és ír rá neked hálából egy verset.
Ő az a szakadtan is sármos, öregen is fiatalos törzsvendég a kocsmában, aki legújabb, vagy legutóbb magánál felejtett kötetét próbálja rád sózni egy sörért, és ennyivel nem is szabadulsz, mert még a nevedre vagy kedvesed nevére költött ajándék verset is kapsz tőle. És ő az a bolondos ember, aki a koszos poros busz egyik végében ülve „hátra-beszélget” a busz másik végébe egy fiatal lányhoz, tárgyalva családi, szakmai, politikai és filozófiai témákat. Ez csak próbálkozás volt a jellemzésre. Mert Jánost személyesen kell ismerni. Vagy ha ez nem jön össze, akkor legalább a verseit kell olvasni.” (Barabás-Vanyovszki Mária)
Én egy nagy dögfehér halott vagyok. / Kísértet ingben járok, / bocsánatot kérek mindenkitől, / mint egy született vesztes! / Egy csókot adok mindenkinek, aki / meztelen. Én vagyok az örök búbánat. (Zudor János: Én)
Kísérlet egy életrajzra
Zudor János 1954-ben született Nagyváradon. 1983-ban végezte el a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-francia szakát. 1987-ig tanárként dolgozott, de volt a nagyváradi vegyi üzem, a Sinteza alkalmazottja is, aztán pedig újságíróként tevékenykedett. 1993 óta betegnyugdíjas. A Posticum egykori projektvezetője és recepciósa, Barabás-Vanyovszki Mária – kicsit talán múzsaként, de mindenképp figyelve és értve a költő szavait – rábírta, hogy János rendszeresen egy öreg írógépbe üsse be verseit. Ezek „őrzési jogáért” a Posticum minden alkalommal fizetett a költőnek. Így neki cigarettára (vagy talán ennivalóra is) jutott, az utókornak pedig a 2010-ben megjelent Jónás és a mérték. A Posticum Szent Erzsébet kápolnájának hívei a perselypénzzel egy éven keresztül folyamatosan támogatták a költőt.
János csak az őt értőkkel ért szót, a többiek számára nyárspolgárok, összeesküvők vagy csak az útjába kerülő akadályok. Kezelésre szorult, de nem mindenki kezéből fogadta el a pirulákat. Édesanyja halála után aztán minden még rosszabb lett. Lakását elcsalták tőle, a városban csatangoló költőt autó üti el, nemsokára bátyja is meghal, őt beutalják a diófási, és később a tölgyesi elmegyógyintézetbe.
Innen hozza Rencsik Imre vissza Váradra, és a Posticum egyik helységében szobát alakít ki számára. Verseit begépeli és mindenki számára hozzáférhetővé teszi a zudorversei.blogspot.com oldalon, a Posticum konyhájában együtt ebédel vele, és ezen felül kiadót keres a költő válogatott versei számára.
A rusnya valcert Selyem Zsuzsa kolozsvári egyetemi tanár válogatta össze és írt utószót hozzá. A könyv a magyarországi Új Forrás kiadónál jelenne meg, ha a nyomtatáshoz szükséges pénz összejönne hozzá. Ehhez kérjük az irodalombarátok támogatását a Posticum számlaszámra (Asoc. Posticum Mov. Iuv. Christ., Banca Transilvania, Oradea, Ag. Cantemir: RON – RO67 BTRL 0050 1205 7810 80XX, EUR – RO16 BTRL 0050 4205 7810 80XX, SWIFT: BTRL RO22 BHA. A kötet a június 2. és 6. között megrendezendő 83. Ünnepi Könyvhétre jelenne meg. erdon.ro
A rusnya valcer címmel készülőben van Zudor János legújabb könyve. A nagyváradi költő legújabb verseiből Selyem Zsuzsa kolozsvári írónő, egyetemi tanár válogatott ki egy kötetre valót. A kiadáshoz a Posticum Egyesület támogatókat keres.
„Nagyvárad hajdani sokat emlegetett irodalmi pezsgése ma már szinte teljesen a múlté. Hogy kinek a hibája? Hát nem a Jánosé, az biztos. Ő az a rohanó szakállas alak, akivel összefuthatsz Nagyvárad sétálóutcáján, kér tőled egy cigarettát, elveszi tőled a dobozt, és ír rá neked hálából egy verset.
Ő az a szakadtan is sármos, öregen is fiatalos törzsvendég a kocsmában, aki legújabb, vagy legutóbb magánál felejtett kötetét próbálja rád sózni egy sörért, és ennyivel nem is szabadulsz, mert még a nevedre vagy kedvesed nevére költött ajándék verset is kapsz tőle. És ő az a bolondos ember, aki a koszos poros busz egyik végében ülve „hátra-beszélget” a busz másik végébe egy fiatal lányhoz, tárgyalva családi, szakmai, politikai és filozófiai témákat. Ez csak próbálkozás volt a jellemzésre. Mert Jánost személyesen kell ismerni. Vagy ha ez nem jön össze, akkor legalább a verseit kell olvasni.” (Barabás-Vanyovszki Mária)
Én egy nagy dögfehér halott vagyok. / Kísértet ingben járok, / bocsánatot kérek mindenkitől, / mint egy született vesztes! / Egy csókot adok mindenkinek, aki / meztelen. Én vagyok az örök búbánat. (Zudor János: Én)
Kísérlet egy életrajzra
Zudor János 1954-ben született Nagyváradon. 1983-ban végezte el a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-francia szakát. 1987-ig tanárként dolgozott, de volt a nagyváradi vegyi üzem, a Sinteza alkalmazottja is, aztán pedig újságíróként tevékenykedett. 1993 óta betegnyugdíjas. A Posticum egykori projektvezetője és recepciósa, Barabás-Vanyovszki Mária – kicsit talán múzsaként, de mindenképp figyelve és értve a költő szavait – rábírta, hogy János rendszeresen egy öreg írógépbe üsse be verseit. Ezek „őrzési jogáért” a Posticum minden alkalommal fizetett a költőnek. Így neki cigarettára (vagy talán ennivalóra is) jutott, az utókornak pedig a 2010-ben megjelent Jónás és a mérték. A Posticum Szent Erzsébet kápolnájának hívei a perselypénzzel egy éven keresztül folyamatosan támogatták a költőt.
János csak az őt értőkkel ért szót, a többiek számára nyárspolgárok, összeesküvők vagy csak az útjába kerülő akadályok. Kezelésre szorult, de nem mindenki kezéből fogadta el a pirulákat. Édesanyja halála után aztán minden még rosszabb lett. Lakását elcsalták tőle, a városban csatangoló költőt autó üti el, nemsokára bátyja is meghal, őt beutalják a diófási, és később a tölgyesi elmegyógyintézetbe.
Innen hozza Rencsik Imre vissza Váradra, és a Posticum egyik helységében szobát alakít ki számára. Verseit begépeli és mindenki számára hozzáférhetővé teszi a zudorversei.blogspot.com oldalon, a Posticum konyhájában együtt ebédel vele, és ezen felül kiadót keres a költő válogatott versei számára.
A rusnya valcert Selyem Zsuzsa kolozsvári egyetemi tanár válogatta össze és írt utószót hozzá. A könyv a magyarországi Új Forrás kiadónál jelenne meg, ha a nyomtatáshoz szükséges pénz összejönne hozzá. Ehhez kérjük az irodalombarátok támogatását a Posticum számlaszámra (Asoc. Posticum Mov. Iuv. Christ., Banca Transilvania, Oradea, Ag. Cantemir: RON – RO67 BTRL 0050 1205 7810 80XX, EUR – RO16 BTRL 0050 4205 7810 80XX, SWIFT: BTRL RO22 BHA. A kötet a június 2. és 6. között megrendezendő 83. Ünnepi Könyvhétre jelenne meg. erdon.ro
2012. április 24.
Sikeres volt a Böjte-könyv
Vegyes érzelmekkel jöttek haza az erdélyi könyvkiadók képviselői a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról. A résztvevők elmondása szerint bár az utóbbi három évben egyre kevesebb a kiállító, s a forgalommal együtt az eladott könyvek száma is csökkent, a jelenlét, az ott szerzett tapasztalatok, ismeretségek, továbbra is fontosak.
„Az érdeklődés megcsappanása a gazdasági válsággal is összefüggésbe hozható, illetve azzal is, hogy sokan az internetet használják olvasásra” – mondta lapunknak Tőzsér József. A Pallas Akadémia igazgatója az ÚMSZ kérdésére úgy értékelte a vasárnap véget érő könyvfesztivált, hogy az erdélyi könyvkiadók számára, ha anyagilag nincs is nagy hozadéka, fontos a jelenlét. „Jó hangulat jellemezte a vásárt, jó volt ott lenni, hiszen könyvkiadók, szerzők és olvasók fontos találkozóhelye” – fogalmazott Tőzsér, akitől megtudtuk azt is, hogy a fesztivál részvételének költségeit egyik erdélyi kiadó sem tudja fedezni az eladott könyvek árából, viszont pályáznak, és remélik, hogy sikerrel, hiszen csak a könyvstand bérlése hatezer lejbe kerül, amihez hozzájön még az út, az ott-tartózkodás és egyéb kiadások költsége is.
A könyvfesztivál alkalmából valamennyi kiadó kedvezménnyel kínálta köteteit, így a Pallas Akadémia Sass Péter A heraldikus című könyvét 12 ezer forintért adta, melyet korábban a boltokban 19-20 ezer forintért kínáltak. Volt is rá vevő, szép számban fogyott, mondta a kiadó igazgatója.
Az erdélyi kiadványok közül a legnagyobb érdeklődést Böjte Csaba legújabb, a Helikon gondozásában megjelent könyve váltotta ki. A ferences testvér közel háromszáz személynek dedikálta könyvét. A Gutenberg kiadónál napvilágot látott Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt történészek szerkesztette Isten segedelmével udvaromat megépítettem... Történelmi családok kastélyai Erdélyben című kötet is sikert aratott a vásáron.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)
Vegyes érzelmekkel jöttek haza az erdélyi könyvkiadók képviselői a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról. A résztvevők elmondása szerint bár az utóbbi három évben egyre kevesebb a kiállító, s a forgalommal együtt az eladott könyvek száma is csökkent, a jelenlét, az ott szerzett tapasztalatok, ismeretségek, továbbra is fontosak.
„Az érdeklődés megcsappanása a gazdasági válsággal is összefüggésbe hozható, illetve azzal is, hogy sokan az internetet használják olvasásra” – mondta lapunknak Tőzsér József. A Pallas Akadémia igazgatója az ÚMSZ kérdésére úgy értékelte a vasárnap véget érő könyvfesztivált, hogy az erdélyi könyvkiadók számára, ha anyagilag nincs is nagy hozadéka, fontos a jelenlét. „Jó hangulat jellemezte a vásárt, jó volt ott lenni, hiszen könyvkiadók, szerzők és olvasók fontos találkozóhelye” – fogalmazott Tőzsér, akitől megtudtuk azt is, hogy a fesztivál részvételének költségeit egyik erdélyi kiadó sem tudja fedezni az eladott könyvek árából, viszont pályáznak, és remélik, hogy sikerrel, hiszen csak a könyvstand bérlése hatezer lejbe kerül, amihez hozzájön még az út, az ott-tartózkodás és egyéb kiadások költsége is.
A könyvfesztivál alkalmából valamennyi kiadó kedvezménnyel kínálta köteteit, így a Pallas Akadémia Sass Péter A heraldikus című könyvét 12 ezer forintért adta, melyet korábban a boltokban 19-20 ezer forintért kínáltak. Volt is rá vevő, szép számban fogyott, mondta a kiadó igazgatója.
Az erdélyi kiadványok közül a legnagyobb érdeklődést Böjte Csaba legújabb, a Helikon gondozásában megjelent könyve váltotta ki. A ferences testvér közel háromszáz személynek dedikálta könyvét. A Gutenberg kiadónál napvilágot látott Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt történészek szerkesztette Isten segedelmével udvaromat megépítettem... Történelmi családok kastélyai Erdélyben című kötet is sikert aratott a vásáron.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 24.
OGY - nemzeti összetartozás bizottsága: napirenden Kárpát-medencei civil szervezetk tevékenysége
Az önkormányzatok, a civil és a vállalkozói szféra szorosabb együttműködését szorgalmazta a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség ügyvezetője az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden.
Szabó Magdolna felidézte, hogy az egyesület gondolata 2005-ben született meg az állampolgárságról tartott eredménytelen népszavazás után, a határon túli magyar kapcsolatok megerősítésére. Célként fogalmazódott meg az is - folytatta-, hogy az önkormányzati kapcsolatokat határon innen és túl új alapokra helyezzék.
A szervezet tényleges megalapítására végül 2007-ben került sor, és a szövetségnek mára közel száz önkormányzat a tagja, a magyarországiak mellett Felvidékről is bekapcsolódnak képviselőtestületek munkájába. A szövetség elnöke Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, társelnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere.
Az ügyvezető kiemelte, hogy szoros kapcsolatra törekednek a térségi, települési szervezetekkel, és feladatuknak tekintik az érdekképviselet mellett a pályázatfigyelést, információközvetítést, szakmai konferenciák szervezését, valamint a karitatív tevékenységet is.
Kitért arra, hogy 2011.májusában nyitották meg brüsszeli irodájukat, és terveik között szerepel - a sikeres pályázást elősegítendő - előzetes pályázatértékelés kifejlesztése.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy naprakész és folyamatos a kapcsolat a parlament brüsszeli irodájával.
A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Zarándokút Egyesület tevékenységéről is.
Rumi Imre elnök az egyesület négyéves tevékenységéről szólva kiemelte: a magyar zarándokút gondolata 2008-ban fogalmazódott meg a spanyol El Camino mintájára. Kezdeményezésükkel megkeresték az önkormányzatok szövetségét, és úgy döntöttek, hogy önkormányzati társulás biztosítsa az út hátterét. Közlése szerint igyekeztek megkeresni azokat a helyeket, ahol nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, és a magyar vallástörténet fontos kegy-, vagy szenthelyként tartja számon. Tájékoztatása szerint az önkormányzati társulás 2010.novemberében jött létre 24 taggal, számuk mára 31-re bővült.
Az elnök kiemelte: Magyarországon nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, ennek óriási szerepe van a hazaszeretetre nevelésben, és az összetartozás erősítésében.
Jelezte: jelenleg az út Esztergomból vezet Máriagyűdre, és a tervek szerint ez alapja lehet majd a lengyelországi Czestochowa és a Bosznia-Hercegovinában található Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak. Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton, a teljes út bejárható akár több hónap, vagy év alatt is. A teljes útvonal bejárása 15-25 napot igényel.
Mint elmondta: a zarándokúton résztvevőknek egy zarándokútlevelet kell kiváltaniuk, és ezzel vehetők igénybe a kedvezményes szálláshelyek. Tájékoztatása szerint az idei évre célként jelölték meg, hogy legalább ezren váltsák ki az útlevelet, ezt az eddigi adatok szerint messze meg fogják haladni.
Öt év múlva éves szinten a tízezer zarándok elérése a cél - mondta Rumi Imre. MTI
Az önkormányzatok, a civil és a vállalkozói szféra szorosabb együttműködését szorgalmazta a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség ügyvezetője az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden.
Szabó Magdolna felidézte, hogy az egyesület gondolata 2005-ben született meg az állampolgárságról tartott eredménytelen népszavazás után, a határon túli magyar kapcsolatok megerősítésére. Célként fogalmazódott meg az is - folytatta-, hogy az önkormányzati kapcsolatokat határon innen és túl új alapokra helyezzék.
A szervezet tényleges megalapítására végül 2007-ben került sor, és a szövetségnek mára közel száz önkormányzat a tagja, a magyarországiak mellett Felvidékről is bekapcsolódnak képviselőtestületek munkájába. A szövetség elnöke Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, társelnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere.
Az ügyvezető kiemelte, hogy szoros kapcsolatra törekednek a térségi, települési szervezetekkel, és feladatuknak tekintik az érdekképviselet mellett a pályázatfigyelést, információközvetítést, szakmai konferenciák szervezését, valamint a karitatív tevékenységet is.
Kitért arra, hogy 2011.májusában nyitották meg brüsszeli irodájukat, és terveik között szerepel - a sikeres pályázást elősegítendő - előzetes pályázatértékelés kifejlesztése.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy naprakész és folyamatos a kapcsolat a parlament brüsszeli irodájával.
A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Zarándokút Egyesület tevékenységéről is.
Rumi Imre elnök az egyesület négyéves tevékenységéről szólva kiemelte: a magyar zarándokút gondolata 2008-ban fogalmazódott meg a spanyol El Camino mintájára. Kezdeményezésükkel megkeresték az önkormányzatok szövetségét, és úgy döntöttek, hogy önkormányzati társulás biztosítsa az út hátterét. Közlése szerint igyekeztek megkeresni azokat a helyeket, ahol nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, és a magyar vallástörténet fontos kegy-, vagy szenthelyként tartja számon. Tájékoztatása szerint az önkormányzati társulás 2010.novemberében jött létre 24 taggal, számuk mára 31-re bővült.
Az elnök kiemelte: Magyarországon nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, ennek óriási szerepe van a hazaszeretetre nevelésben, és az összetartozás erősítésében.
Jelezte: jelenleg az út Esztergomból vezet Máriagyűdre, és a tervek szerint ez alapja lehet majd a lengyelországi Czestochowa és a Bosznia-Hercegovinában található Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak. Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton, a teljes út bejárható akár több hónap, vagy év alatt is. A teljes útvonal bejárása 15-25 napot igényel.
Mint elmondta: a zarándokúton résztvevőknek egy zarándokútlevelet kell kiváltaniuk, és ezzel vehetők igénybe a kedvezményes szálláshelyek. Tájékoztatása szerint az idei évre célként jelölték meg, hogy legalább ezren váltsák ki az útlevelet, ezt az eddigi adatok szerint messze meg fogják haladni.
Öt év múlva éves szinten a tízezer zarándok elérése a cél - mondta Rumi Imre. MTI
2012. április 25.
EMNP: fenyegeti a Néppárt jelöltjeit az RMDSZ
Megfenyegették az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló Szilágy megyei, illetve zilahi önkormányzati képviselő-jelölteket és hozzátartozóikat az RMDSZ helyi vezetői, a jelenségre ugyanakkor más erdélyi megyékben is panaszkodtak az EMNP politikusai – jelentette be keddi rendkívüli kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Tunyogi Timea, az alakulat zilahi polgármester-jelöltje és Rácz Lóránd megyei tanácsosjelölt azt állította, miután nyilvánosságra hozták a néppárt jelöltjeinek neveit, a szövetség megyei vezetői telefonon keresték és fenyegették őket, illetve családjukat.
Tunyogi Timea, Toró T. Tibor, Rácz Lóránd „Megfenyegették a szüleimet, hogy tönkreteszik a családi vállalkozásukat, ha nem lépek vissza. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke és Sojka Attila, Zilah RMDSZ-es alpolgármestere telefonon zaklatják a listáinkon szereplő embereket és hozzátartozóikat, akiket állásuk elvesztésével vagy gazdasági ellehetetlenítésükkel próbálják megfélemlíteni” – nyilatkozta Tunyogi Timea, az EMNP zilahi szervezetének elnöke, polgármester-jelöltje.
A Magyarországon eltöltött tíz év után nemrég hazatelepült fiatal politikus hozzátette: megyeszerte számtalanszor felhívták az EMNP jelöltjeit, akiknek előbb RMDSZ-es politikai karriert ajánlottak, később azonban fenyegető üzeneteket kaptak.
Rácz Lóránd, az EMNP Szilágy megyei tanácsosjelölt-listájának második helyezettje arról számolt be, hogy Seres Dénes parlamenti képviselő több alakalommal személyesen felhívta telefonon. Azt kérte, ne induljon a választásokon az EMNP színeiben, majd az RMDSZ listájára való felvételt ajánlotta. Az elutasító választ követően Seres állítólag közölte, „gondoskodik róla”, hogy az EMNP-s jelölt munkanélküli felesége többé ne kapjon állást Zilahon, sőt azt is kilátásba helyzet, hogy a civilben a többnyire lakodalmakon fellépő Szinkópa együttesben zenélő Rácz zenekara egyetlen meghívást se kapjon esküvőkre vagy más rendezvényekre. „Ne indulj, mert három szavazattól nem leszel sztár” – idézte Rácz Seres Dénest.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, a zilahi eset csak az egyik példája a pártja jelöltjeit ért megfélemlítési kísérleteknek: a Székelyföldön, de Bihar és Szatmár megyében is hasonló incidensekről számoltak be a néppárti jelöltek. Elmondta, Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig a megfélemlítés volt a legnagyobb probléma, amellyel eddig találkozott, Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Párt próbálkozik hasonló módszerekkel. Toró T. Tibor egyúttal visszautasította a „félelemkampányt”, úgy fogalmazott, nem gondolta volna, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után ennyire markánsan jelenik meg a félelem és a fenyegetettség érzése, amiért az általános választójoggal élve a helyhatósági választásokon jelölteket állítanak.
„Az EMNP visszautasítja, hogy félelemben éljünk, minden ilyen próbálkozást elutasítunk és nyilvánosságra hozunk” – szögezte le Toró T. Tibor. Közölte: az RMDSZ-nek és személyesen Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének kíván a sajtón keresztül üzenni a történtek nyomán.
„Az RMDSZ-esek hiába fenyegetnek, mert az új egység, amely létrehozásán a néppárt munkálkodik, előbb vagy utóbb úgyis létrejön. Ennek az egységnek a kötőszövete pedig nem a félelem, hanem a választópolgárok, a történelmi egyházak közösségei, a civil szervezetek és a különböző politikai pártok együttműködése” – szögezte le Toró.
Az EMNP elnöke ugyanakkor megerősítette pártja korábbi álláspontját, miszerint csak választási koalícióban tudja elképzelni az együttműködést a másik két magyar politikai párttal. Újságírói kérdésre Toró T. Tibor elmondta, a román politikai szervezetekkel sem zárja ki az együttműködés lehetőségét, ha az a magyar érdekeket szolgálja. Példaként említette, hogy Marosvásárhelyen a függetlenként induló Smaranda Enache lehetne a közös polgármester-jelölt, mert a magyar pártok jelöltjeinek külön-külön semmi esélye visszahódítani a városházát.
Az RMDSZ Zilah megyei elnökét kedden többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, a Transindex hírportálnak nyilatkozva azonban Seres Dénes hazugságnak nevezte, hogy az RMDSZ részéről bárki is megfenyegette volna az EMNP két jelöltjét, szerinte szó sem volt arról, hogy ő és az alpolgármester lebeszélték volna az indulásról a jelölteket. „Mi az EMNP módszerét kifogásoltuk: miután lecsengett az RMDSZ jelöltállítása, kimentek a falvakba és próbálták meggyőzni a jelölteinket arról, hogy álljanak át az EMNP-be. Tehát nincsenek embereik, ezért a mi embereinket próbálják elcsalogatni” – nyilatkozta Seres a portálnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
Megfenyegették az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló Szilágy megyei, illetve zilahi önkormányzati képviselő-jelölteket és hozzátartozóikat az RMDSZ helyi vezetői, a jelenségre ugyanakkor más erdélyi megyékben is panaszkodtak az EMNP politikusai – jelentette be keddi rendkívüli kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Tunyogi Timea, az alakulat zilahi polgármester-jelöltje és Rácz Lóránd megyei tanácsosjelölt azt állította, miután nyilvánosságra hozták a néppárt jelöltjeinek neveit, a szövetség megyei vezetői telefonon keresték és fenyegették őket, illetve családjukat.
Tunyogi Timea, Toró T. Tibor, Rácz Lóránd „Megfenyegették a szüleimet, hogy tönkreteszik a családi vállalkozásukat, ha nem lépek vissza. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke és Sojka Attila, Zilah RMDSZ-es alpolgármestere telefonon zaklatják a listáinkon szereplő embereket és hozzátartozóikat, akiket állásuk elvesztésével vagy gazdasági ellehetetlenítésükkel próbálják megfélemlíteni” – nyilatkozta Tunyogi Timea, az EMNP zilahi szervezetének elnöke, polgármester-jelöltje.
A Magyarországon eltöltött tíz év után nemrég hazatelepült fiatal politikus hozzátette: megyeszerte számtalanszor felhívták az EMNP jelöltjeit, akiknek előbb RMDSZ-es politikai karriert ajánlottak, később azonban fenyegető üzeneteket kaptak.
Rácz Lóránd, az EMNP Szilágy megyei tanácsosjelölt-listájának második helyezettje arról számolt be, hogy Seres Dénes parlamenti képviselő több alakalommal személyesen felhívta telefonon. Azt kérte, ne induljon a választásokon az EMNP színeiben, majd az RMDSZ listájára való felvételt ajánlotta. Az elutasító választ követően Seres állítólag közölte, „gondoskodik róla”, hogy az EMNP-s jelölt munkanélküli felesége többé ne kapjon állást Zilahon, sőt azt is kilátásba helyzet, hogy a civilben a többnyire lakodalmakon fellépő Szinkópa együttesben zenélő Rácz zenekara egyetlen meghívást se kapjon esküvőkre vagy más rendezvényekre. „Ne indulj, mert három szavazattól nem leszel sztár” – idézte Rácz Seres Dénest.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, a zilahi eset csak az egyik példája a pártja jelöltjeit ért megfélemlítési kísérleteknek: a Székelyföldön, de Bihar és Szatmár megyében is hasonló incidensekről számoltak be a néppárti jelöltek. Elmondta, Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig a megfélemlítés volt a legnagyobb probléma, amellyel eddig találkozott, Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Párt próbálkozik hasonló módszerekkel. Toró T. Tibor egyúttal visszautasította a „félelemkampányt”, úgy fogalmazott, nem gondolta volna, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után ennyire markánsan jelenik meg a félelem és a fenyegetettség érzése, amiért az általános választójoggal élve a helyhatósági választásokon jelölteket állítanak.
„Az EMNP visszautasítja, hogy félelemben éljünk, minden ilyen próbálkozást elutasítunk és nyilvánosságra hozunk” – szögezte le Toró T. Tibor. Közölte: az RMDSZ-nek és személyesen Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének kíván a sajtón keresztül üzenni a történtek nyomán.
„Az RMDSZ-esek hiába fenyegetnek, mert az új egység, amely létrehozásán a néppárt munkálkodik, előbb vagy utóbb úgyis létrejön. Ennek az egységnek a kötőszövete pedig nem a félelem, hanem a választópolgárok, a történelmi egyházak közösségei, a civil szervezetek és a különböző politikai pártok együttműködése” – szögezte le Toró.
Az EMNP elnöke ugyanakkor megerősítette pártja korábbi álláspontját, miszerint csak választási koalícióban tudja elképzelni az együttműködést a másik két magyar politikai párttal. Újságírói kérdésre Toró T. Tibor elmondta, a román politikai szervezetekkel sem zárja ki az együttműködés lehetőségét, ha az a magyar érdekeket szolgálja. Példaként említette, hogy Marosvásárhelyen a függetlenként induló Smaranda Enache lehetne a közös polgármester-jelölt, mert a magyar pártok jelöltjeinek külön-külön semmi esélye visszahódítani a városházát.
Az RMDSZ Zilah megyei elnökét kedden többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, a Transindex hírportálnak nyilatkozva azonban Seres Dénes hazugságnak nevezte, hogy az RMDSZ részéről bárki is megfenyegette volna az EMNP két jelöltjét, szerinte szó sem volt arról, hogy ő és az alpolgármester lebeszélték volna az indulásról a jelölteket. „Mi az EMNP módszerét kifogásoltuk: miután lecsengett az RMDSZ jelöltállítása, kimentek a falvakba és próbálták meggyőzni a jelölteinket arról, hogy álljanak át az EMNP-be. Tehát nincsenek embereik, ezért a mi embereinket próbálják elcsalogatni” – nyilatkozta Seres a portálnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 25.
Új köntösben a könyvtár és a múzeum
Nemrég ünnepelték a könyvtárosok napját. A Maros megyei tanács intézményeként működő megyei könyvtár és a nagynevű Teleki–Bolyai könyvtár méltó rangot vívott ki az országban az említett intézmények között. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a megyei önkormányzatnak köszönhetően olyan beruházásokat sikerült eszközölni, amelyekkel korszerű körülményeket teremtettek. Nemsokára befejezik a volt Park Szálloda átalakítását is, aminek egy része szintén a könyveknek ad otthont. A további tervekről, elképzelésekről Lokodi Edit Emőkével, a megyei tanács elnökével beszél-gettünk.
– A Kultúrpalota felújítási munkálataival párhuzamosan, az ugyanabban az épületben levő megyei könyvtárat is sikerült korszerűsíteni, sőt értesüléseink szerint bővítik a helyiségeket.
– Számtalan korábbi, tulajdonjogi meg egyéb jellegű vitát követően végre sikerült "tiszta vizet önteni a pohárba". Semmi nem indokolta egy szálloda fenntartását, így a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy közhasznúvá alakítja át az épületet, így az egykori Park Szálloda helyiségei új rendeltetést kapnak. A földszinten egy modern megyeikönyvtár-részleget rendezünk be az idegen nyelvű irodalom számára és a jogi és közigazgatási szakkönyveknek. Lesz olvasóterem, információs és marketingközpont, multimédiás részleg. Célunk az, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelően a megyei könyvtár szolgáltatásait bővítsük. Az épület teljes felújításának értéke 3.817.000 lej, és helyi költségvetésből valósul meg. Nem vártuk meg a munkálatok befejezését, ezt megelőzően az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsé-gének támogatásával a könyvtár internetes részlegén megnyithattuk az American Cornert, az amerikai kultúrát népszerűsítő információs központot, ahol angol nyelvű írott és audiovizuális anyagokból tájékozódhatnak az érdeklődők. Ezek a beruházások 220.000 lejbe kerültek a megyei önkormányzatnak. Ugyanakkor a gyerekrészlegen korszerűsítettük a világító- és központifűtés- rendszert, felújítottuk a belső falfestést, megőrizve az eredeti színeket és anyagokat, a padlózatot, a márványlépcsőket és faburkolatot. A beruházás értéke 336.506 lej. Nemsokára átadjuk az öt szint között működő felvonót, ami megkönnyíti a könyvtár megközelíthetőségét és a raktári állomány kezelését is. Erre 270.000 lejt költ a tanács.
Ha már a könyvtárakról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk szó nélkül a Teleki–Bolyai Könyvtár restaurálását sem, annál is inkább, mivel ez jelentős idegenforgalmi célpont is.
A Teleki–Bolyai Könyvtárat teljesen megújítjuk. Egyelőre az épület jobb szárnyában a belső- és külső falfestéseket végezzük el, kijavítottuk a padlót, új fűtőtesteket helyeztünk el, renováltuk a falépcsőt, modernizáltuk a villanyhálózatot, a levegőztető berendezést stb. Befejeztük a Wesselényi-szárny és a homlokzat felújítását. A belső udvar is új arculatot nyer. Az eddigi munkálatok összege 5 millió lej felett van.
– Hasonló állagmegőrző, átalakító munkálat zajlik a megyei múzeum néprajzi részlegének otthont adó Toldalaghi- házban és a volt katonai sorozóközpont is új alakot nyer.
– Az említett munkálatok a megyei múzeum koncepcionális átalakításának a része. Ahhoz, hogy ma egy múzeumot látogathatóvá, élvezhetővé tegyünk a nagyközönség számára, a helyiségeket is át kell alakítani, interaktívabbá kell tenni. Ezért az állagmegőrzés, restaurálás mellett, amelynek keretében, például a Toldalaghi-házban helyreállítottuk a régi báltermet, amelyből kiállításokra és kamarakoncertekre is alkalmas termet alakítunk ki. Hasonlóképpen átalakul a természetrajzi részleg is. Az udvaron a raktárnak, garázsoknak és restauráló műhelyeknek egy új épületet húztunk fel. Ezáltal a régi épületben helyiségeket szabadítunk fel, létrehozzuk Románia egyik legmodernebb múzeumépületét. Erre pályázatot készítettünk, amelynek értéke 10.150.223 lej és uniós pénzalapokból valósulna meg. A terv a 7. Fejlesztési Régió várólistáján van. A várban teljesen felújítottuk a tetőszerkezetet, korszerűsítettük és restauráltuk a földszinti épületrészt, a kiállítótermeket, folyosókat, villanyhálózatot, víz- és csatornarendszert, nyílászárókat. Láthatóvá tettük a város XVII. századi pincebörtönét, megnyílt a múzeum ajándékboltja és a kávézó is, ahol időszakos képző- és fotóművészeti tárlatot is szerveznek. 2008 és 2011 között 1.063.346 lejt ruháztunk be, amiből 300.000 lej a művelődési tárca átutalása. A vár felújításával együtt reméljük, hogy jelentős turisztikai célpont lesz majd a múzeum régészeti részlege.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
Nemrég ünnepelték a könyvtárosok napját. A Maros megyei tanács intézményeként működő megyei könyvtár és a nagynevű Teleki–Bolyai könyvtár méltó rangot vívott ki az országban az említett intézmények között. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a megyei önkormányzatnak köszönhetően olyan beruházásokat sikerült eszközölni, amelyekkel korszerű körülményeket teremtettek. Nemsokára befejezik a volt Park Szálloda átalakítását is, aminek egy része szintén a könyveknek ad otthont. A további tervekről, elképzelésekről Lokodi Edit Emőkével, a megyei tanács elnökével beszél-gettünk.
– A Kultúrpalota felújítási munkálataival párhuzamosan, az ugyanabban az épületben levő megyei könyvtárat is sikerült korszerűsíteni, sőt értesüléseink szerint bővítik a helyiségeket.
– Számtalan korábbi, tulajdonjogi meg egyéb jellegű vitát követően végre sikerült "tiszta vizet önteni a pohárba". Semmi nem indokolta egy szálloda fenntartását, így a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy közhasznúvá alakítja át az épületet, így az egykori Park Szálloda helyiségei új rendeltetést kapnak. A földszinten egy modern megyeikönyvtár-részleget rendezünk be az idegen nyelvű irodalom számára és a jogi és közigazgatási szakkönyveknek. Lesz olvasóterem, információs és marketingközpont, multimédiás részleg. Célunk az, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelően a megyei könyvtár szolgáltatásait bővítsük. Az épület teljes felújításának értéke 3.817.000 lej, és helyi költségvetésből valósul meg. Nem vártuk meg a munkálatok befejezését, ezt megelőzően az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsé-gének támogatásával a könyvtár internetes részlegén megnyithattuk az American Cornert, az amerikai kultúrát népszerűsítő információs központot, ahol angol nyelvű írott és audiovizuális anyagokból tájékozódhatnak az érdeklődők. Ezek a beruházások 220.000 lejbe kerültek a megyei önkormányzatnak. Ugyanakkor a gyerekrészlegen korszerűsítettük a világító- és központifűtés- rendszert, felújítottuk a belső falfestést, megőrizve az eredeti színeket és anyagokat, a padlózatot, a márványlépcsőket és faburkolatot. A beruházás értéke 336.506 lej. Nemsokára átadjuk az öt szint között működő felvonót, ami megkönnyíti a könyvtár megközelíthetőségét és a raktári állomány kezelését is. Erre 270.000 lejt költ a tanács.
Ha már a könyvtárakról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk szó nélkül a Teleki–Bolyai Könyvtár restaurálását sem, annál is inkább, mivel ez jelentős idegenforgalmi célpont is.
A Teleki–Bolyai Könyvtárat teljesen megújítjuk. Egyelőre az épület jobb szárnyában a belső- és külső falfestéseket végezzük el, kijavítottuk a padlót, új fűtőtesteket helyeztünk el, renováltuk a falépcsőt, modernizáltuk a villanyhálózatot, a levegőztető berendezést stb. Befejeztük a Wesselényi-szárny és a homlokzat felújítását. A belső udvar is új arculatot nyer. Az eddigi munkálatok összege 5 millió lej felett van.
– Hasonló állagmegőrző, átalakító munkálat zajlik a megyei múzeum néprajzi részlegének otthont adó Toldalaghi- házban és a volt katonai sorozóközpont is új alakot nyer.
– Az említett munkálatok a megyei múzeum koncepcionális átalakításának a része. Ahhoz, hogy ma egy múzeumot látogathatóvá, élvezhetővé tegyünk a nagyközönség számára, a helyiségeket is át kell alakítani, interaktívabbá kell tenni. Ezért az állagmegőrzés, restaurálás mellett, amelynek keretében, például a Toldalaghi-házban helyreállítottuk a régi báltermet, amelyből kiállításokra és kamarakoncertekre is alkalmas termet alakítunk ki. Hasonlóképpen átalakul a természetrajzi részleg is. Az udvaron a raktárnak, garázsoknak és restauráló műhelyeknek egy új épületet húztunk fel. Ezáltal a régi épületben helyiségeket szabadítunk fel, létrehozzuk Románia egyik legmodernebb múzeumépületét. Erre pályázatot készítettünk, amelynek értéke 10.150.223 lej és uniós pénzalapokból valósulna meg. A terv a 7. Fejlesztési Régió várólistáján van. A várban teljesen felújítottuk a tetőszerkezetet, korszerűsítettük és restauráltuk a földszinti épületrészt, a kiállítótermeket, folyosókat, villanyhálózatot, víz- és csatornarendszert, nyílászárókat. Láthatóvá tettük a város XVII. századi pincebörtönét, megnyílt a múzeum ajándékboltja és a kávézó is, ahol időszakos képző- és fotóművészeti tárlatot is szerveznek. 2008 és 2011 között 1.063.346 lejt ruháztunk be, amiből 300.000 lej a művelődési tárca átutalása. A vár felújításával együtt reméljük, hogy jelentős turisztikai célpont lesz majd a múzeum régészeti részlege.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 25.
Sapis TDK – tizenegyedik alkalommal
"Tanulni annyi, mint szétszedni a világegyetemet kockáira és gömbjeire és spirálisaira – és újból összerakni magunknak." Ez a Bodor Pál-idézet a mottója a marosvásárhelyi Sapientián április 27-én és 28-án zajló Tudományos Diákköri Konferenciának, amelyet a Műszaki és Humántudományok Kar az egyetem alapításától kezdődően minden évben megszervezett. A tizenegyedik TDK pénteken a hazai, illetve határon túli meghívottak előadásaival kezdődik. A rendezvényt idén megtiszteli jelenlétével dr. Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora, előadásának címe: A nyelvi emberi jogok és a magyarok. Szintén pénteken dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE egyetemi tanára az erdélyi magyarság helyzetéről, életmódjáról, egészségi állapotáról értekezik. Dr. Fodorpataki László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológiai – Földtan Karának docense Mire használhatók a stresszelt növények? címmel tart előadást, dr. Márton László Ferenc, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Villamosmérnöki Tanszékének vezetője az új jelfeldolgozó eljárásokról beszél. A díszelőadások után nem marad el a hagyományos borkóstoló és állófogadás sem, erre 6 órától kerül sor a campus szenátus termében.
A konferencia második napján a diákok mutatják be dolgozataikat. Az előadások négy egységben zajlanak, az alábbi szakirányok szerint: kertészmérnöki, kommunikáció és közkapcsolatok és egészségügyi szakpolitikák, számítástechnika és informatika, automatizálás, távközlés és mechatronika. Az ülésszakra 23 marosvásárhelyi sapientiás diák hozza el tudományos igényű munkáját. Idén több munka kerül bemutatásra, mint tavaly, a legtöbb, – szám szerint 6 – dolgozat a kertészmérnöki szakról származik, a kommunikáció, illetve az informatika szakosok 4-4, az automatika és alkalmazott informatika, illetve az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak diákjai 3-3 dolgozatot, a távközlés szakosok, a mechatronikások, illetve a számítástechnikások 1-1 dolgozatot mutatnak be, a fordító szakról senki nem jelentkezett, így ezt a szekciót kivették a programból. A TDK a megszokott forgatókönyv szerint eredményhirdetéssel, a legügyesebb diákkutatók díjazásával zárul.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)
"Tanulni annyi, mint szétszedni a világegyetemet kockáira és gömbjeire és spirálisaira – és újból összerakni magunknak." Ez a Bodor Pál-idézet a mottója a marosvásárhelyi Sapientián április 27-én és 28-án zajló Tudományos Diákköri Konferenciának, amelyet a Műszaki és Humántudományok Kar az egyetem alapításától kezdődően minden évben megszervezett. A tizenegyedik TDK pénteken a hazai, illetve határon túli meghívottak előadásaival kezdődik. A rendezvényt idén megtiszteli jelenlétével dr. Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora, előadásának címe: A nyelvi emberi jogok és a magyarok. Szintén pénteken dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE egyetemi tanára az erdélyi magyarság helyzetéről, életmódjáról, egészségi állapotáról értekezik. Dr. Fodorpataki László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológiai – Földtan Karának docense Mire használhatók a stresszelt növények? címmel tart előadást, dr. Márton László Ferenc, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Villamosmérnöki Tanszékének vezetője az új jelfeldolgozó eljárásokról beszél. A díszelőadások után nem marad el a hagyományos borkóstoló és állófogadás sem, erre 6 órától kerül sor a campus szenátus termében.
A konferencia második napján a diákok mutatják be dolgozataikat. Az előadások négy egységben zajlanak, az alábbi szakirányok szerint: kertészmérnöki, kommunikáció és közkapcsolatok és egészségügyi szakpolitikák, számítástechnika és informatika, automatizálás, távközlés és mechatronika. Az ülésszakra 23 marosvásárhelyi sapientiás diák hozza el tudományos igényű munkáját. Idén több munka kerül bemutatásra, mint tavaly, a legtöbb, – szám szerint 6 – dolgozat a kertészmérnöki szakról származik, a kommunikáció, illetve az informatika szakosok 4-4, az automatika és alkalmazott informatika, illetve az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak diákjai 3-3 dolgozatot, a távközlés szakosok, a mechatronikások, illetve a számítástechnikások 1-1 dolgozatot mutatnak be, a fordító szakról senki nem jelentkezett, így ezt a szekciót kivették a programból. A TDK a megszokott forgatókönyv szerint eredményhirdetéssel, a legügyesebb diákkutatók díjazásával zárul.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 25.
EME orvoskongresszus Szovátán
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben XXII. tudományos ülésszakát Szovátán rendezték meg, április 19. és 21. között. Erdély magyar orvosainknak évi nagytalálkozója főleg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem végzettjeit szokta összegyűjteni.
A csütörtöki továbbképző előadások után pénteken reggel került sor az ünnepélyes megnyitóra. Ezt Mártha Krisztina szakosztályi titkár, a szervezőbizottság elnöke vezette. Felszólalt Ritli László egészségügyi miniszter, aki a romániai egészségügyi helyzetet más európai országokéhoz viszonyító adatokat közölt, beszélt a családorvosi hálózatról és a készülő egészségügyi törvényről. Üdvözlő beszédet mondott még Lokodi Emőke, a Maros megyei tanács elnöke és Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Egyed Zsigmond Imre professzor, a szakosztály elnöke közölte, hogy sikerült megalapítani az egyetem első rektorának nevét viselő Dr. Csőgör Lajos-díjat, amelyet a kiváló egyetemi oktatóknak fognak jövő évtől kiosztani. A már hagyományos Lencsés György Ars Medica-díjat az idén dr. Lőrinczi Zoltán idegsebész előadótanárnak ítélték oda. A Kopp Elemér-díjat három fiatal gyógyszerész-kutató kapta.
A továbbiakban 15 szekció keretében 133 dolgozat hangzott el, közülük 29-et külföldi szerzők mutattak be. Egy hollandiai és egy ausztriai magyar kutatón kívül a többiek Magyarország orvosi egyetemi központjaiból jöttek. Kolozsvárról négyen szerepeltek előadással. Gaal Viola onkológiai, Gaal György orvostörténeti, Korcsog Mátyás és Tuka László gyógyszerésztörténeti dolgozatot mutatott be. Az 550 résztvevő legnagyobb érdeklődéssel a szombat déli kerekasztal beszélgetést várta, amelynek címe Minisztereink az erdélyi betegellátásról volt. Erre a jelenlegi miniszteren kívül a korábbi tisztségviselőket, Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor és Cseke Attila minisztereket, Székely Ervin államtitkárt, Molnár Géza és Vass Levente miniszteri tanácsosokat hívták meg, akik közül Bárányi és Ritli nem tudott részt venni a megbeszélésen. A többiek egy-egy felvetett témáról mondták el a véleményüket, az összkép nagyon lehangolóan hatott. Egyikük meg is fogalmazta, hogy az államilag támogatott korábbi egészségügyi rendszer működött a legjobban. Amióta 1997-ben bevezették a német egészségügyi biztosítási rendszeren alapuló betegellátást, a helyzet egyre romlik. Európában a legjobb a német rendszer, csak ahhoz a németekre is szükség van! – hangzott el. Jelenleg csak a SMURD mentőszolgálat működik az elvárások szerint az országban. A legtöbb probléma a biztosítási rendszer körül adódik. A most közvitára kerülő egészségügyi törvény egy újabb próbálkozás a vitás kérdések rendezésére.
A záróülésen a fiatal kutatók legjobb dolgozatait jutalmazták, s elhangzott a jövő évi kongresszusra szóló meghívás: erre Székelyudvarhelyen kerül majd sor.
G. Gy. Szabadság (Kolozsvár)
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben XXII. tudományos ülésszakát Szovátán rendezték meg, április 19. és 21. között. Erdély magyar orvosainknak évi nagytalálkozója főleg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem végzettjeit szokta összegyűjteni.
A csütörtöki továbbképző előadások után pénteken reggel került sor az ünnepélyes megnyitóra. Ezt Mártha Krisztina szakosztályi titkár, a szervezőbizottság elnöke vezette. Felszólalt Ritli László egészségügyi miniszter, aki a romániai egészségügyi helyzetet más európai országokéhoz viszonyító adatokat közölt, beszélt a családorvosi hálózatról és a készülő egészségügyi törvényről. Üdvözlő beszédet mondott még Lokodi Emőke, a Maros megyei tanács elnöke és Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Egyed Zsigmond Imre professzor, a szakosztály elnöke közölte, hogy sikerült megalapítani az egyetem első rektorának nevét viselő Dr. Csőgör Lajos-díjat, amelyet a kiváló egyetemi oktatóknak fognak jövő évtől kiosztani. A már hagyományos Lencsés György Ars Medica-díjat az idén dr. Lőrinczi Zoltán idegsebész előadótanárnak ítélték oda. A Kopp Elemér-díjat három fiatal gyógyszerész-kutató kapta.
A továbbiakban 15 szekció keretében 133 dolgozat hangzott el, közülük 29-et külföldi szerzők mutattak be. Egy hollandiai és egy ausztriai magyar kutatón kívül a többiek Magyarország orvosi egyetemi központjaiból jöttek. Kolozsvárról négyen szerepeltek előadással. Gaal Viola onkológiai, Gaal György orvostörténeti, Korcsog Mátyás és Tuka László gyógyszerésztörténeti dolgozatot mutatott be. Az 550 résztvevő legnagyobb érdeklődéssel a szombat déli kerekasztal beszélgetést várta, amelynek címe Minisztereink az erdélyi betegellátásról volt. Erre a jelenlegi miniszteren kívül a korábbi tisztségviselőket, Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor és Cseke Attila minisztereket, Székely Ervin államtitkárt, Molnár Géza és Vass Levente miniszteri tanácsosokat hívták meg, akik közül Bárányi és Ritli nem tudott részt venni a megbeszélésen. A többiek egy-egy felvetett témáról mondták el a véleményüket, az összkép nagyon lehangolóan hatott. Egyikük meg is fogalmazta, hogy az államilag támogatott korábbi egészségügyi rendszer működött a legjobban. Amióta 1997-ben bevezették a német egészségügyi biztosítási rendszeren alapuló betegellátást, a helyzet egyre romlik. Európában a legjobb a német rendszer, csak ahhoz a németekre is szükség van! – hangzott el. Jelenleg csak a SMURD mentőszolgálat működik az elvárások szerint az országban. A legtöbb probléma a biztosítási rendszer körül adódik. A most közvitára kerülő egészségügyi törvény egy újabb próbálkozás a vitás kérdések rendezésére.
A záróülésen a fiatal kutatók legjobb dolgozatait jutalmazták, s elhangzott a jövő évi kongresszusra szóló meghívás: erre Székelyudvarhelyen kerül majd sor.
G. Gy. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 25.
Toró intelmei a kolozsváriaknak
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 25.
Válasz Tőkés László felszólítására
Tőkés László EP-képviselő, előző püspök „Nagy Sándor esperes mondjon le törvényellenes módon megszerzett egyházi tisztségéről!” című közleményére reagált az érintett. Nagy Sándor esperesnek az Erdély Online szerkesztőségébe is eljuttatott válaszát közöljük a továbbiakban.
„…hogy hová juthat el egy ember, egy volt püspök, egy EU parlamenti képviselő?!!” (Idézet egy tövisháti ember rácsodálkozásából az írásodat olvasva.)
Kedves Atyámfia!
Legelőször is tisztázni szeretném, hogy veled szemben nekem nem áll szándékomban sem erkölcsi keresztyéni felelősségérzetemre hivatkozva, sem mint egyházi és hivatalosan működő erdélyi, szűkebb értelemben véve a Szatmár megyei magyarságot képviselő törvényes szervezet megválasztott képviselőjeként, hogy ne tiszteljem és ne tartsam be Istenemnek és országomnak az érvényben levő törvényeit. Kijelentem, hogy semminemű törvényes és erkölcsi jogosultsággal nem rendelkezel egy ilyen felszólítás megfogalmazására! Szánalmasnak és igen sajnálatosnak kell minősítenem, hogy volt, általam is megválasztott püspököm, RMDSZ-es Tiszteletbeli Elnök, valamint az RMDSZ-nek az európai parlamenti választások alkalmával az első helyen parlamentbe juttatott képviselője (azt követően pedig egy ideig parlamenti alelnöki tisztséget betöltő), magát politikusnak képzelő személyed ilyen módszerhez folyamodik, általad dédelgetett, már magam sem tudom hanyadik pártod „választási erejének” a fitogtatására.
Az általam betöltött egyházi tisztség, a jelenleg érvényben lévő kánon szerint is, teljesen törvényes, ellenkező esetben lehetetlen lenne ezt gyakorolnom. Engem az Egyházmegyei Közgyűlés választott meg, ezt jóváhagyta az Egyházkerületi Közgyűlés is, sőt, az általad is kijelölt Átvilágító Bizottság engedélyezte a jelölésemet. Hivatalosan a kánon szerint működő valamennyi egyházi fórum elismerte ezt.
Immár tudomásom lett róla, de számomra érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy milyen jogon rendelkezel a mai napon az általam kikért és a reám vonatkozó személyi adataimmal, amikor már évek óta nem vagy az egyházkerület püspöke. Ezzel szándékosan és etikátlan módon megszeged a személyi adatokra vonatkozó Romániában érvényben lévő rendelkezéseket. Ezen kívül, mivel nem kellett kötelező katonai szolgálatot végezzél, nem rendelkezel a katonai eskü kötelmeinek felelősségtudatával sem, velem szemben, aki elvégezte a kötelező katonai szolgálatot, mielőtt a teológiára felvételiztem és lelkész lehettem.
Választó esperesedként, aminek következtében püspöki tisztségedet gyakorolhattad, magyarság képviselői karrieredet pedig felépíthetted, kijelentem, hogy férfiatlan és elfogadhatatlan, hogy a neked tett esperesi bizalmi eskünket semmibe veszed és egyoldalúan semmissé teszed.
Végezetül tájékoztatom a közvéleményt, híveimet és választópolgáraimat, hogy a Szatmár Megyei Tanács által is kikért CNSAS hivatalos álláspontja szerint nem voltam a hírhedt Szekuritáté alkalmazásában. Erre vonatkozó kivonatom másolatát mellékelem.
Felkérlek, elmélkedj el a Heidelbergi káté 112. kérdésén, valamint az evangéliumokból azon a krisztusi példázaton, hogy: „Gyümölcséről ismerszik meg a fa!”
Arról, hogy ki vitte a politikát az egyházba, és ki hurcolta bele az egyházat a politikába, felesleges, hogy vitát folytassunk!
Mindazonáltal imádkozom érted és Isten irgalmát kérem életedre!
Őszinte sajnálattal
Nagy Sándor, továbbra is esperes
Lele, 2012. április 25. Erdon.ro
Tőkés László EP-képviselő, előző püspök „Nagy Sándor esperes mondjon le törvényellenes módon megszerzett egyházi tisztségéről!” című közleményére reagált az érintett. Nagy Sándor esperesnek az Erdély Online szerkesztőségébe is eljuttatott válaszát közöljük a továbbiakban.
„…hogy hová juthat el egy ember, egy volt püspök, egy EU parlamenti képviselő?!!” (Idézet egy tövisháti ember rácsodálkozásából az írásodat olvasva.)
Kedves Atyámfia!
Legelőször is tisztázni szeretném, hogy veled szemben nekem nem áll szándékomban sem erkölcsi keresztyéni felelősségérzetemre hivatkozva, sem mint egyházi és hivatalosan működő erdélyi, szűkebb értelemben véve a Szatmár megyei magyarságot képviselő törvényes szervezet megválasztott képviselőjeként, hogy ne tiszteljem és ne tartsam be Istenemnek és országomnak az érvényben levő törvényeit. Kijelentem, hogy semminemű törvényes és erkölcsi jogosultsággal nem rendelkezel egy ilyen felszólítás megfogalmazására! Szánalmasnak és igen sajnálatosnak kell minősítenem, hogy volt, általam is megválasztott püspököm, RMDSZ-es Tiszteletbeli Elnök, valamint az RMDSZ-nek az európai parlamenti választások alkalmával az első helyen parlamentbe juttatott képviselője (azt követően pedig egy ideig parlamenti alelnöki tisztséget betöltő), magát politikusnak képzelő személyed ilyen módszerhez folyamodik, általad dédelgetett, már magam sem tudom hanyadik pártod „választási erejének” a fitogtatására.
Az általam betöltött egyházi tisztség, a jelenleg érvényben lévő kánon szerint is, teljesen törvényes, ellenkező esetben lehetetlen lenne ezt gyakorolnom. Engem az Egyházmegyei Közgyűlés választott meg, ezt jóváhagyta az Egyházkerületi Közgyűlés is, sőt, az általad is kijelölt Átvilágító Bizottság engedélyezte a jelölésemet. Hivatalosan a kánon szerint működő valamennyi egyházi fórum elismerte ezt.
Immár tudomásom lett róla, de számomra érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy milyen jogon rendelkezel a mai napon az általam kikért és a reám vonatkozó személyi adataimmal, amikor már évek óta nem vagy az egyházkerület püspöke. Ezzel szándékosan és etikátlan módon megszeged a személyi adatokra vonatkozó Romániában érvényben lévő rendelkezéseket. Ezen kívül, mivel nem kellett kötelező katonai szolgálatot végezzél, nem rendelkezel a katonai eskü kötelmeinek felelősségtudatával sem, velem szemben, aki elvégezte a kötelező katonai szolgálatot, mielőtt a teológiára felvételiztem és lelkész lehettem.
Választó esperesedként, aminek következtében püspöki tisztségedet gyakorolhattad, magyarság képviselői karrieredet pedig felépíthetted, kijelentem, hogy férfiatlan és elfogadhatatlan, hogy a neked tett esperesi bizalmi eskünket semmibe veszed és egyoldalúan semmissé teszed.
Végezetül tájékoztatom a közvéleményt, híveimet és választópolgáraimat, hogy a Szatmár Megyei Tanács által is kikért CNSAS hivatalos álláspontja szerint nem voltam a hírhedt Szekuritáté alkalmazásában. Erre vonatkozó kivonatom másolatát mellékelem.
Felkérlek, elmélkedj el a Heidelbergi káté 112. kérdésén, valamint az evangéliumokból azon a krisztusi példázaton, hogy: „Gyümölcséről ismerszik meg a fa!”
Arról, hogy ki vitte a politikát az egyházba, és ki hurcolta bele az egyházat a politikába, felesleges, hogy vitát folytassunk!
Mindazonáltal imádkozom érted és Isten irgalmát kérem életedre!
Őszinte sajnálattal
Nagy Sándor, továbbra is esperes
Lele, 2012. április 25. Erdon.ro
2012. április 25.
Hálózatok és a tehetséggondozás
A Janus Pannonius Szakkollégium meghívására Prof. dr. Csermely Péter kutató, tudományszervező tartott előadást április 24-én a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csermely Péter
vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (Link-csoport) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok dolgoznak együtt. Évtizedek óta áldoz időt és energiát a tehetséggondozás fejlesztésére, a jövő nemzedék tehetségeinek segítésére, emellett a magyar és a nemzetközi hálózatkutatás neves szakértője is. Nem véletlen tehát, hogy ezt a két témakört egyesítve tartotta meg előadását Hogyan segítenek a hálózatok a tehetségem kibontakoztatásában? címmel. Az előadás három nagy részre tagolódott: a tehetség, ezen belül a kreativitás, a hálózatok szerepe a tehetség kibontakozásában, míg a harmadik részben tanácsokat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni annak, aki életpályáját tervezi.
Tehetség
Első lépésben a tehetség részeit ismerhették meg a jelenlevők: ezek az intellektuális tőke (absztrakció, memória, Információ-kezelés, IQ), az érzelmi tőke (kitartás, motiváció, érdeklődés, érzelmi intellektus) és a szociális tőke. Hozzátette, hogy életünk során olyan tehetségünk is előjöhet, amelyről nem tudtunk, amelyet egy bizonyos, addig ismeretlen helyzet vált ki. A professzor bővebben beszélt a kreativitás fogalmáról, amelynek két részét különböztette meg: originalitás és minőség, vagyis úgy kell elő állnunk valami egészen új dologgal, hogy annak haszna is legyen. Csermely Péter hozzáfűzte, hogy görcsösen nem lehet ragaszkodni a kreativitáshoz, ahhoz egy bizonyos játékosság kell, az első ötlet elvetéséhez szükséges bátorság. Figyelmeztetett arra is, hogy a kreativitás sem mindig hasznos, nap mint nap találkozhatunk új találmányokkal, amelyek a gyakorlatban nem hasznosak.
Hálózatok
Csermely Péter a biológiai hálózatokkal végzett kísérleteinek eredményeit a társadalmi hálózatokra is kivetítette, mivel a hálózatok sok mindenben egyformák, és a biológiai hálózatoknak sok olyan tulajdonságuk van, amelyek a társadalmi hálózatokra is igazak. Elsőként a biológiai hálózatok viselkedését mutatta be egy válság szituációban. Ezeket a reakciókat mi is produkáljuk: a csoporton belüli nagyobb összetartás, a különböző csoportok közötti összekötő hidak leomlanak a problémák nem terjednek át. A továbbiakban a személy és a csoport kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a hervasztó ember nem tud hálózatot építeni, ezért ahhoz, hogy másokat pozitívan tudjuk szemlélni, először magunkra is pozitívan kell tekintenünk, pozitív üzeneteket kell sugároznunk, így pozitív visszajelzéseket kaphatunk. Ez az önerősítő kör, amely során saját értékeinket is megerősíthetjük.
Tanácsok
A hálózatépítés fontos dolog a társadalom életében. Két stratégia ismeretes: a biztonságkereső (baráti körhöz való ragaszkodás) és az újdonságkereső (új csoportokhoz való közeledés, csatlakozás) stratégiája. Minél több csoporttal kerülünk kapcsolatba, annál nagyobb lesz a szociális tőkénk. A professzor hozzátette, nem szabad megijedni az újdonságoktól. Végezetül Csermely Péter a tanácsokra tért ki. Fontos, hogy kerüljük az önsajnálatot, ne higgyük azt, hogy a feladat megoldhatatlan, ne kövessük a nyájszellemet és ne kapkodjunk megfontolatlanul. Ugyanakkor fogadjuk el, hogy a változás az élet lényege, gondolkodjunk nagyban, találjuk meg az olyan hidakat, amelyek a legtávolabbi csoportokat kötik össze, és legyünk kreatívak, ne ragadjunk bele azokba a szituációkba, amelyek ránk vannak kényszerítve.
Nagy Noémi. Erdon.ro
A Janus Pannonius Szakkollégium meghívására Prof. dr. Csermely Péter kutató, tudományszervező tartott előadást április 24-én a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csermely Péter
vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (Link-csoport) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok dolgoznak együtt. Évtizedek óta áldoz időt és energiát a tehetséggondozás fejlesztésére, a jövő nemzedék tehetségeinek segítésére, emellett a magyar és a nemzetközi hálózatkutatás neves szakértője is. Nem véletlen tehát, hogy ezt a két témakört egyesítve tartotta meg előadását Hogyan segítenek a hálózatok a tehetségem kibontakoztatásában? címmel. Az előadás három nagy részre tagolódott: a tehetség, ezen belül a kreativitás, a hálózatok szerepe a tehetség kibontakozásában, míg a harmadik részben tanácsokat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni annak, aki életpályáját tervezi.
Tehetség
Első lépésben a tehetség részeit ismerhették meg a jelenlevők: ezek az intellektuális tőke (absztrakció, memória, Információ-kezelés, IQ), az érzelmi tőke (kitartás, motiváció, érdeklődés, érzelmi intellektus) és a szociális tőke. Hozzátette, hogy életünk során olyan tehetségünk is előjöhet, amelyről nem tudtunk, amelyet egy bizonyos, addig ismeretlen helyzet vált ki. A professzor bővebben beszélt a kreativitás fogalmáról, amelynek két részét különböztette meg: originalitás és minőség, vagyis úgy kell elő állnunk valami egészen új dologgal, hogy annak haszna is legyen. Csermely Péter hozzáfűzte, hogy görcsösen nem lehet ragaszkodni a kreativitáshoz, ahhoz egy bizonyos játékosság kell, az első ötlet elvetéséhez szükséges bátorság. Figyelmeztetett arra is, hogy a kreativitás sem mindig hasznos, nap mint nap találkozhatunk új találmányokkal, amelyek a gyakorlatban nem hasznosak.
Hálózatok
Csermely Péter a biológiai hálózatokkal végzett kísérleteinek eredményeit a társadalmi hálózatokra is kivetítette, mivel a hálózatok sok mindenben egyformák, és a biológiai hálózatoknak sok olyan tulajdonságuk van, amelyek a társadalmi hálózatokra is igazak. Elsőként a biológiai hálózatok viselkedését mutatta be egy válság szituációban. Ezeket a reakciókat mi is produkáljuk: a csoporton belüli nagyobb összetartás, a különböző csoportok közötti összekötő hidak leomlanak a problémák nem terjednek át. A továbbiakban a személy és a csoport kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a hervasztó ember nem tud hálózatot építeni, ezért ahhoz, hogy másokat pozitívan tudjuk szemlélni, először magunkra is pozitívan kell tekintenünk, pozitív üzeneteket kell sugároznunk, így pozitív visszajelzéseket kaphatunk. Ez az önerősítő kör, amely során saját értékeinket is megerősíthetjük.
Tanácsok
A hálózatépítés fontos dolog a társadalom életében. Két stratégia ismeretes: a biztonságkereső (baráti körhöz való ragaszkodás) és az újdonságkereső (új csoportokhoz való közeledés, csatlakozás) stratégiája. Minél több csoporttal kerülünk kapcsolatba, annál nagyobb lesz a szociális tőkénk. A professzor hozzátette, nem szabad megijedni az újdonságoktól. Végezetül Csermely Péter a tanácsokra tért ki. Fontos, hogy kerüljük az önsajnálatot, ne higgyük azt, hogy a feladat megoldhatatlan, ne kövessük a nyájszellemet és ne kapkodjunk megfontolatlanul. Ugyanakkor fogadjuk el, hogy a változás az élet lényege, gondolkodjunk nagyban, találjuk meg az olyan hidakat, amelyek a legtávolabbi csoportokat kötik össze, és legyünk kreatívak, ne ragadjunk bele azokba a szituációkba, amelyek ránk vannak kényszerítve.
Nagy Noémi. Erdon.ro
2012. április 26.
A külhoni magyarok népességfogyása az autonómia megteremtésével állítható meg
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani.
Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették.
Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.
Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálási adatok a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik.
Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.
Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában; utóbbiban közeli időpontban, május 6-án.
A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba", a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében".
Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.
Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést" támogatja. Arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak" és egyben „intő jelnek" nevezte: azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti. Németh Zsolt úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a „józanság győzedelmeskedni fog"; Romániában – a rosszak mellett – vannak jó jelek is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány.
A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet.
Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló" kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.
MTI. Erdély.ma
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani.
Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették.
Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.
Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálási adatok a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik.
Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.
Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában; utóbbiban közeli időpontban, május 6-án.
A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba", a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében".
Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.
Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést" támogatja. Arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak" és egyben „intő jelnek" nevezte: azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti. Németh Zsolt úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a „józanság győzedelmeskedni fog"; Romániában – a rosszak mellett – vannak jó jelek is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány.
A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet.
Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló" kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.
MTI. Erdély.ma
2012. április 26.
Magyar állami kitüntetéseket adták át Csíkszeredában
Bíró Béla esztéta, irodalomtörténész a magyar arany érdemkereszt, Szabó Éva néptáncos, nyugalmazott tánctanár, népi iparművész, valamint Pál Ibolya Mária nyugalmazott zenetanár, karvezető a magyar ezüst érdemkereszt, Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház lelkésze, főjegyzője, püspökhelyettese pedig a magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vette át.
Magyar állami kitüntetéseket adott át tegnap Zsigmond Barna Pál főkonzul négy személyiségnek Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán. Bíró Béla esztéta, irodalomtörténész a magyar arany érdemkereszt, Szabó Éva néptáncos, nyugalmazott tánctanár, népi iparművész, valamint Pál Ibolya Mária nyugalmazott zenetanár, karvezető a magyar ezüst érdemkereszt, Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház lelkésze, főjegyzője, püspökhelyettese pedig a magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vette át. A kitüntetéseket a magyar államfő adományozta a díjazottaknak. Krónika (Kolozsvár)
Bíró Béla esztéta, irodalomtörténész a magyar arany érdemkereszt, Szabó Éva néptáncos, nyugalmazott tánctanár, népi iparművész, valamint Pál Ibolya Mária nyugalmazott zenetanár, karvezető a magyar ezüst érdemkereszt, Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház lelkésze, főjegyzője, püspökhelyettese pedig a magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vette át.
Magyar állami kitüntetéseket adott át tegnap Zsigmond Barna Pál főkonzul négy személyiségnek Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán. Bíró Béla esztéta, irodalomtörténész a magyar arany érdemkereszt, Szabó Éva néptáncos, nyugalmazott tánctanár, népi iparművész, valamint Pál Ibolya Mária nyugalmazott zenetanár, karvezető a magyar ezüst érdemkereszt, Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház lelkésze, főjegyzője, püspökhelyettese pedig a magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vette át. A kitüntetéseket a magyar államfő adományozta a díjazottaknak. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 26.
Közgyűlést tartott a Kolozsvár Társaság
Évi közgyűlést tartott kedden délután a Kolozsvár Társaság. Horváth Andor alelnök bevezetője után Kántor Lajos elnöki beszámolója következett. A fennállásának tizedik évfordulójához közelítő kulturális szervezet vezetője kiemelte a legfontosabb múltbeli eseményeket: a társaság állásfoglalását a Mátyás király szoborcsoport felújításáért, a könyvbemutatókat, a más önkormányzatok vezetőivel való találkozókat stb.
Viszont negatívumként említette meg a fiatal nemzedékek általános hiányzását a társaság rendezvényein, ami sürgős orvoslásra szorul. Ugyancsak sok bíráló visszajelzés érkezett a kolozsvári magyar színház műsorpolitikájáról, amiről szombaton délután tartanak kerekasztalt a társaság székhelyén az érintettek bevonásával. A Kolozsvár Társaság honlapján, elkerülendő a kincses város kulturális rendezvényeinek gyakori egybeesését, hamarosan „előjegyzési lista” fogja segíteni a szervezőmunkát.
A hozzászólások, ötletközlések között szerepelt, többek között, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul véleménye, aki kifejtette: szerinte a Kolozsvár Társaság feladata a magyar szellemiség felügyelete a városban, és ő nem ért egyet a Főtérnek multifunkcionálisra történt átalakításával, mint ahogyan a magyar színház műsorpolitikájának egyoldalúságával sem. Mindezekre a kérdésekre megoldást lehetne találni egy igazi kulturális autonómiával, valamint azokkal a román civil szervezetekkel együttműködve, amelyek erre hajlandók. A meghívottként jelen levő Molnos Lajos városi tanácsos válaszként közölte: ilyen civil együttműködés már van, melynek eredménye, hogy a Főtérről eltűntek a sörfesztiválok és a vásári sokadalmak, valamint jövőre nem lesz műjégpálya sem.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
Évi közgyűlést tartott kedden délután a Kolozsvár Társaság. Horváth Andor alelnök bevezetője után Kántor Lajos elnöki beszámolója következett. A fennállásának tizedik évfordulójához közelítő kulturális szervezet vezetője kiemelte a legfontosabb múltbeli eseményeket: a társaság állásfoglalását a Mátyás király szoborcsoport felújításáért, a könyvbemutatókat, a más önkormányzatok vezetőivel való találkozókat stb.
Viszont negatívumként említette meg a fiatal nemzedékek általános hiányzását a társaság rendezvényein, ami sürgős orvoslásra szorul. Ugyancsak sok bíráló visszajelzés érkezett a kolozsvári magyar színház műsorpolitikájáról, amiről szombaton délután tartanak kerekasztalt a társaság székhelyén az érintettek bevonásával. A Kolozsvár Társaság honlapján, elkerülendő a kincses város kulturális rendezvényeinek gyakori egybeesését, hamarosan „előjegyzési lista” fogja segíteni a szervezőmunkát.
A hozzászólások, ötletközlések között szerepelt, többek között, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul véleménye, aki kifejtette: szerinte a Kolozsvár Társaság feladata a magyar szellemiség felügyelete a városban, és ő nem ért egyet a Főtérnek multifunkcionálisra történt átalakításával, mint ahogyan a magyar színház műsorpolitikájának egyoldalúságával sem. Mindezekre a kérdésekre megoldást lehetne találni egy igazi kulturális autonómiával, valamint azokkal a román civil szervezetekkel együttműködve, amelyek erre hajlandók. A meghívottként jelen levő Molnos Lajos városi tanácsos válaszként közölte: ilyen civil együttműködés már van, melynek eredménye, hogy a Főtérről eltűntek a sörfesztiválok és a vásári sokadalmak, valamint jövőre nem lesz műjégpálya sem.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 26.
Egy kimaradt tanácsosi beszámoló
A Bihari Napló 2012. április 23-i számának első oldalán a Váradi tanácsosjelölt-lista című írásban, amely az RMDSZ nagyváradi szervezetének küldöttgyűléséről tudósít, a következő, valós tartalmú szöveget olvashatjuk: „Valamennyi ismertetőt egyhangúlag elfogadtak, kivéve dr. Fleisz Jánosét, aki több mint 30 ellenszavazatot kapott. A távollévő tanácsos beszámolóját különben az említett kiadvány nem tartalmazza.”
„Némi töprengés után, mivel nem jelöltetem magam semmilyen pozícióba, úgy gondoltam, hogy szükséges a helyzetet röviden tisztázni. Valóban nem voltam jelen az illető ülésen, hogy miért, az rövidesen ki fog derülni. Az hogy egyedüliként, az én beszámolóm maradt ki az alkalmi kiadványból, annak az az egyszerű magyarázata, hogy tőlem nem kértek ilyet a kiadvány számára. Megpróbáltam a beszámolómat elküldeni, azzal a kéréssel, hogy ismertessék a küldöttgyűlés helyszínén. Erre azonban nem került sor, mindössze néhány példányban sokszorosították. Mindezek miatt úgy érzem kötelességem megismertetni szélesebb körben az RMDSZ küldöttgyűlésének szánt beszámolómat.
Beszámoló
Íme, az el nem hangzott rövid beszámoló teljes szövege:
2008-ban belső választásokon nyertem el a helyem az RMDSZ városi tanácsosi listáján, azzal a céllal, hogy szakmai felkészültségemet és tapasztalatomat a váradi magyar közösség érdekében hasznosítsam. Szemléletváltást terveztem, ami részben sikerült, hiszen hangsúlyt adtam annak, hogy a városi tanácsosok egy körzetért feleljenek, de újraindítottam a tanácsosi fogadóórákat is. Sikerült számos évtizedes problémát, köztük több utca aszfaltozását megoldani Várad-Velencén, sőt a Templom-tér rendezését is, annak ellenére, hogy ebben az alpolgármester asszony akadályozni próbált. A civil szervezetek szintjén több rangos eseményt, mint a magyar kultúra napja, a civil nap, a művelődés hete stb. szerveztem, részt vettem a Varadinum rendezvénysorozat megszervezésében, de kezdeményeztem a nagyváradi Civil Kerekasztal létrehozását is. Történészként próbáltam a város Statútumát a magyar közösség számára is elfogadhatóvá tenni.
Igyekeztem az önkormányzati feladatokban is aktívan részt venni, de kiderült, hogy a nagyváradi RMDSZ és a váradi frakció vezetését csak a pártérdek vezérli. Így, 35 éves tanári munkám ellenére az oktatási helyett a szociális bizottságba tettek be, 20 éves civil vezetői szolgálatom dacára, a civil támogatások bizottságába is találtak két megfelelőbbet, amikor pedig társelnöknek a Műemlékvédő Alapítványhoz kellett kinevezni egy tanácsost, akkor nem a történészt, hanem egy műkedvelőt választottak meg és sajnos még sokáig folytathatnám.
Számomra, aki alapító tagja vagyok –1989 decembere óta– a váradi RMDSZ-nek, nem volt könnyű a fentieket elviselni. Ennek ellenére sokszor megszavaztam még azokat a projekteket és határozatokat is, amelyeket egyébként gyakran titkoltak előlem, vagy megkerülésemmel, megkérdezésem nélkül terjesztettek elő. Nem vitatva az elért közös eredményeket, voltak azonban, olyan előterjesztések és határozatok is, amelyekben az RMDSZ párt és kampány érdekeit a váradi magyar közösség érdeke elé helyezték, emiatt ezeket, a párt szankciókkal való sorozatos fenyegetőzés ellenére sem szavaztam meg, itt csak például a Szent László-térnek a város hagyományaitól idegen módon való átalakítását, az utcanevek tükörfordítását, a civil rendezvények nem megfelelő támogatását említeném.
Mit nem tettem még? Például, nem koszorúztam hétszer a kampánycéloknak alárendelt nemzeti ünnepeken, egyszer sem vettem részt az október 12-i „városnapi” rendezvényeken, vagy a december 1-jei, április 20-i városi díszközgyűléseken. Nem vettem részt évek óta a kampány sajtótájékoztatók ígéret áradatában stb. Szót emeltem viszont a botrányos utcanévlista ellen, a civil szervezetek nem megfelelő és mutyiban elosztott támogatása ellen, vagy az elírásoktól hemzsegő váradi Statútum tervezete ellen. Mindezek miatt, természetesnek veszem, hogy a váradi küldöttgyűlés nem fogadja el a beszámolómat, de az csak megerősít abban, hogy nem egy párt, hanem az egész nagyváradi magyar közösség tanácsosa próbáltam lenni.
Megköszönve mindazoknak, akik támogatták munkámat, a végkövetkeztetés egyszerű, a mostani párttevékenységben, kampányban és hatalomban gondolkodó, az eredeti céloktól messzire eltávolodó nagyváradi RMDSZ-nek nem volt rám szüksége, magam pedig, amíg az RMDSZ érdekvédelmi szervezet helyett, kézi vezérlésű pártként működik, nem kívánok részt venni semmilyen RMDSZ-tevékenységben.
Dr. Fleisz János, nagyváradi városi önkormányzati képviselő. erdon.ro
A Bihari Napló 2012. április 23-i számának első oldalán a Váradi tanácsosjelölt-lista című írásban, amely az RMDSZ nagyváradi szervezetének küldöttgyűléséről tudósít, a következő, valós tartalmú szöveget olvashatjuk: „Valamennyi ismertetőt egyhangúlag elfogadtak, kivéve dr. Fleisz Jánosét, aki több mint 30 ellenszavazatot kapott. A távollévő tanácsos beszámolóját különben az említett kiadvány nem tartalmazza.”
„Némi töprengés után, mivel nem jelöltetem magam semmilyen pozícióba, úgy gondoltam, hogy szükséges a helyzetet röviden tisztázni. Valóban nem voltam jelen az illető ülésen, hogy miért, az rövidesen ki fog derülni. Az hogy egyedüliként, az én beszámolóm maradt ki az alkalmi kiadványból, annak az az egyszerű magyarázata, hogy tőlem nem kértek ilyet a kiadvány számára. Megpróbáltam a beszámolómat elküldeni, azzal a kéréssel, hogy ismertessék a küldöttgyűlés helyszínén. Erre azonban nem került sor, mindössze néhány példányban sokszorosították. Mindezek miatt úgy érzem kötelességem megismertetni szélesebb körben az RMDSZ küldöttgyűlésének szánt beszámolómat.
Beszámoló
Íme, az el nem hangzott rövid beszámoló teljes szövege:
2008-ban belső választásokon nyertem el a helyem az RMDSZ városi tanácsosi listáján, azzal a céllal, hogy szakmai felkészültségemet és tapasztalatomat a váradi magyar közösség érdekében hasznosítsam. Szemléletváltást terveztem, ami részben sikerült, hiszen hangsúlyt adtam annak, hogy a városi tanácsosok egy körzetért feleljenek, de újraindítottam a tanácsosi fogadóórákat is. Sikerült számos évtizedes problémát, köztük több utca aszfaltozását megoldani Várad-Velencén, sőt a Templom-tér rendezését is, annak ellenére, hogy ebben az alpolgármester asszony akadályozni próbált. A civil szervezetek szintjén több rangos eseményt, mint a magyar kultúra napja, a civil nap, a művelődés hete stb. szerveztem, részt vettem a Varadinum rendezvénysorozat megszervezésében, de kezdeményeztem a nagyváradi Civil Kerekasztal létrehozását is. Történészként próbáltam a város Statútumát a magyar közösség számára is elfogadhatóvá tenni.
Igyekeztem az önkormányzati feladatokban is aktívan részt venni, de kiderült, hogy a nagyváradi RMDSZ és a váradi frakció vezetését csak a pártérdek vezérli. Így, 35 éves tanári munkám ellenére az oktatási helyett a szociális bizottságba tettek be, 20 éves civil vezetői szolgálatom dacára, a civil támogatások bizottságába is találtak két megfelelőbbet, amikor pedig társelnöknek a Műemlékvédő Alapítványhoz kellett kinevezni egy tanácsost, akkor nem a történészt, hanem egy műkedvelőt választottak meg és sajnos még sokáig folytathatnám.
Számomra, aki alapító tagja vagyok –1989 decembere óta– a váradi RMDSZ-nek, nem volt könnyű a fentieket elviselni. Ennek ellenére sokszor megszavaztam még azokat a projekteket és határozatokat is, amelyeket egyébként gyakran titkoltak előlem, vagy megkerülésemmel, megkérdezésem nélkül terjesztettek elő. Nem vitatva az elért közös eredményeket, voltak azonban, olyan előterjesztések és határozatok is, amelyekben az RMDSZ párt és kampány érdekeit a váradi magyar közösség érdeke elé helyezték, emiatt ezeket, a párt szankciókkal való sorozatos fenyegetőzés ellenére sem szavaztam meg, itt csak például a Szent László-térnek a város hagyományaitól idegen módon való átalakítását, az utcanevek tükörfordítását, a civil rendezvények nem megfelelő támogatását említeném.
Mit nem tettem még? Például, nem koszorúztam hétszer a kampánycéloknak alárendelt nemzeti ünnepeken, egyszer sem vettem részt az október 12-i „városnapi” rendezvényeken, vagy a december 1-jei, április 20-i városi díszközgyűléseken. Nem vettem részt évek óta a kampány sajtótájékoztatók ígéret áradatában stb. Szót emeltem viszont a botrányos utcanévlista ellen, a civil szervezetek nem megfelelő és mutyiban elosztott támogatása ellen, vagy az elírásoktól hemzsegő váradi Statútum tervezete ellen. Mindezek miatt, természetesnek veszem, hogy a váradi küldöttgyűlés nem fogadja el a beszámolómat, de az csak megerősít abban, hogy nem egy párt, hanem az egész nagyváradi magyar közösség tanácsosa próbáltam lenni.
Megköszönve mindazoknak, akik támogatták munkámat, a végkövetkeztetés egyszerű, a mostani párttevékenységben, kampányban és hatalomban gondolkodó, az eredeti céloktól messzire eltávolodó nagyváradi RMDSZ-nek nem volt rám szüksége, magam pedig, amíg az RMDSZ érdekvédelmi szervezet helyett, kézi vezérlésű pártként működik, nem kívánok részt venni semmilyen RMDSZ-tevékenységben.
Dr. Fleisz János, nagyváradi városi önkormányzati képviselő. erdon.ro
2012. április 26.
Súlyos vádak az RMDSZ ellen
A helyhatósági választásokat megelőző időszakban az RMDSZ elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbál választási előnyökhöz jutni – állították az EMNP vezető politikusai csütörtökön Nagyváradon.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi régióelnöke, illetve nagyváradi polgármester jelöltje a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón olyan Szilágy és Szatmár megyében az elmúlt időszakban történt eseteket sorolt fel, amelyekben az EMNP jelöltjeit RMDSZ-es káderek zaklattak. Zilahon Sojka Attila zilahi alpolgármester telefonon kereste meg Tunyogi Tímeát, az EMNP zilahi polgármester jelöltjét, először jó állást ígérve neki, majd amikor utóbbi nem állt kötélnek, fenyegetni kezdte. Rácz Lóránt az EMNP színeiben indul Szilágy megyében a helyhatósági választásokon, feleségének pedig hosszabb ideje nincs munkahelye. Az RMDSZ Ráczot azzal fenyegette meg, hogy feleségének még hosszú ideig nem is lesz munkahelye. Hadadon az ottani EMNP jelölt évek óta nem működő cégéhez szállt ki a Közegészségügyi Hatóság. Szamoskrassón arra kényszerítette az RMDSZ az EMNP jelöltjét, hogy mondjon le a polgármesteri hivatalban betöltött állásáról. Gnándt Zoltán szatmári EMNP elnököt, aki iskolai tanárként dolgozik, a tanintézmény igazgatója magához rendelte, és tudtára adta, hogy amennyiben politizálni akar, akkor hagyja el az iskolát.
Bihari esetek
Csomortányi István a párt szervezési igazgatója az RMDSZ Bihar megyei szervezete által rendezett előválasztások kapcsán tett említést kifogásolható eljárásokról. Kijelentette, hogy azokon a településeken, ahol a Bihar megyei RMDSZ vezetése meg akarta tartani a jelenlegi vezetőséget, ott állóurnás előválasztásokat szervezett, ott pedig, ahol azt le akarták váltani, mobil urnás szavazást tartottak. Egyes helyiségekben nem is tartottak előválasztást.
Az előválasztás furcsaságai közé tartozott az is – jelezte Csomortányi –, hogy az RMDSZjelölteknek rögzített hangfelvételt kellett csatolniuk a jelentkezésükhöz, amelyben Istenre kellett esküdjenek arról, hogy nem támogatnak olyan személyt, aki a szervezet, azaz az RMDSZ döntéseit nem tartja be. Értarcsán az előválasztás előtt néhány nappal akadályoztak meg valakit abban, hogy részt vegyen az előválasztáson, az illető nemsokára agyvérzést kapott és elhunyt, az EMNP szervezési igazgatója szerint az elszenvedett sérelem és igazságtalanság hatására. Székelyhídon élelmiszerrel kenyerezték le az előválasztókat. A legsúlyosabb eset Hegyközszentmiklóson történt, ott ugyanis Csomortányi elmondása szerint magukat az önkormányzat munkatársainak mondó személyek felkeresték az embereket, és azzal fenyegették őket, hogy pénzbüntetést kapnak, amennyiben nem vesznek részt az RMDSZ előválasztásán, ugyanakkor az EMNP helyi jelöltje is visszalépett a jelöléstől, miután az RMDSZ megfenyegette. Bályokon a román nemzetiségűeket is rábeszélték arra, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásán, mondta Csomortányi, aki a továbbiakban elárulta azt, hogy tíz Bihar megyei településről kaptak bejelentést arról, hogy az RMDSZ formanyomtatványt íratott alá az emberekkel, amelyben szintén Istenre kellett esküdjenek arra, hogy az RMDSZ-re szavaznak. Ráadásul a dokumentumon az emberek személyes adatait is feltüntették. Ezek a formanyomtatványok egy füzetben voltak rögzítve, ebből a dokumentumból maguk az aláírók nem kaptak példányt.
Népakaratot!
Az elmondottak után Tőkés László EP-képviselő összegzett: A kommunizmusban az állampárt és az elnyomó szervek alkalmazták az erőszakot, a megfélemlítést, de több mint húsz évvel a rendszerváltás után a magyarság képviselői nem átallnak a totalitarizmus által alkalmazott eszközhöz nyúlni. „Az RMDSZ méltatlan célokért használja fel a magyarság legszentebb értékeit, ezzel próbálja legitimálni magát”, hangsúlyozta Tőkés László, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az RMDSZ elfordul a valóságtól, saját tevékenységét sikerpropagandaként tálalja, pedig sem a romániai magyarság demográfiai helyzete, sem társadalmi-gazdasági kilátásai nem indokolják ezt a sikerpropagandát. „Nem a hazugságban kell az egységet keresni. Pártakarat helyett népakaratra van szükség!” – szögezte le Tőkés. Egy közös nyilatkozatot is kiadott tegnap Tőkés László, Zatykó Gyula és Csomortányi István, melyben a fentiekhez kapcsolódva többek között kimondják: „1989 decemberében nem erről álmodtunk – és a forradalmi ellenállás hősei és áldozatai nem ezért hullatták vérüket. Ők nem a zsebükből beszéltek – hanem: a szívükből cselekedtek. Többé soha nem akarunk félni a hatalomtól. Egykor a többségi – román – főhatalomtól féltünk. Most annál is kevésbé vagyunk hajlandók elviselni a hatalomba kapaszkodott „etnikai” magyarok megfélemlítő politikáját!” Arra az újságírói kérdésre, miszerintaz EMNP megjelenése a hazai politikai palettán nem veszélyezteti-e a magyarság politikai képviseletét, Tőkés László kijelentette, hogy számára megfelelőbb egy tisztességes román politikus, mint egy tisztességtelen magyar. „Nekünk nem kell feltétlenül magyar alpolgármester, vagy magyar kormányzati részvétel, ha a képviselet nem a magyarság érdekeit képviseli” – szögezte le.
Pap István. erdon.ro
A helyhatósági választásokat megelőző időszakban az RMDSZ elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbál választási előnyökhöz jutni – állították az EMNP vezető politikusai csütörtökön Nagyváradon.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi régióelnöke, illetve nagyváradi polgármester jelöltje a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón olyan Szilágy és Szatmár megyében az elmúlt időszakban történt eseteket sorolt fel, amelyekben az EMNP jelöltjeit RMDSZ-es káderek zaklattak. Zilahon Sojka Attila zilahi alpolgármester telefonon kereste meg Tunyogi Tímeát, az EMNP zilahi polgármester jelöltjét, először jó állást ígérve neki, majd amikor utóbbi nem állt kötélnek, fenyegetni kezdte. Rácz Lóránt az EMNP színeiben indul Szilágy megyében a helyhatósági választásokon, feleségének pedig hosszabb ideje nincs munkahelye. Az RMDSZ Ráczot azzal fenyegette meg, hogy feleségének még hosszú ideig nem is lesz munkahelye. Hadadon az ottani EMNP jelölt évek óta nem működő cégéhez szállt ki a Közegészségügyi Hatóság. Szamoskrassón arra kényszerítette az RMDSZ az EMNP jelöltjét, hogy mondjon le a polgármesteri hivatalban betöltött állásáról. Gnándt Zoltán szatmári EMNP elnököt, aki iskolai tanárként dolgozik, a tanintézmény igazgatója magához rendelte, és tudtára adta, hogy amennyiben politizálni akar, akkor hagyja el az iskolát.
Bihari esetek
Csomortányi István a párt szervezési igazgatója az RMDSZ Bihar megyei szervezete által rendezett előválasztások kapcsán tett említést kifogásolható eljárásokról. Kijelentette, hogy azokon a településeken, ahol a Bihar megyei RMDSZ vezetése meg akarta tartani a jelenlegi vezetőséget, ott állóurnás előválasztásokat szervezett, ott pedig, ahol azt le akarták váltani, mobil urnás szavazást tartottak. Egyes helyiségekben nem is tartottak előválasztást.
Az előválasztás furcsaságai közé tartozott az is – jelezte Csomortányi –, hogy az RMDSZjelölteknek rögzített hangfelvételt kellett csatolniuk a jelentkezésükhöz, amelyben Istenre kellett esküdjenek arról, hogy nem támogatnak olyan személyt, aki a szervezet, azaz az RMDSZ döntéseit nem tartja be. Értarcsán az előválasztás előtt néhány nappal akadályoztak meg valakit abban, hogy részt vegyen az előválasztáson, az illető nemsokára agyvérzést kapott és elhunyt, az EMNP szervezési igazgatója szerint az elszenvedett sérelem és igazságtalanság hatására. Székelyhídon élelmiszerrel kenyerezték le az előválasztókat. A legsúlyosabb eset Hegyközszentmiklóson történt, ott ugyanis Csomortányi elmondása szerint magukat az önkormányzat munkatársainak mondó személyek felkeresték az embereket, és azzal fenyegették őket, hogy pénzbüntetést kapnak, amennyiben nem vesznek részt az RMDSZ előválasztásán, ugyanakkor az EMNP helyi jelöltje is visszalépett a jelöléstől, miután az RMDSZ megfenyegette. Bályokon a román nemzetiségűeket is rábeszélték arra, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásán, mondta Csomortányi, aki a továbbiakban elárulta azt, hogy tíz Bihar megyei településről kaptak bejelentést arról, hogy az RMDSZ formanyomtatványt íratott alá az emberekkel, amelyben szintén Istenre kellett esküdjenek arra, hogy az RMDSZ-re szavaznak. Ráadásul a dokumentumon az emberek személyes adatait is feltüntették. Ezek a formanyomtatványok egy füzetben voltak rögzítve, ebből a dokumentumból maguk az aláírók nem kaptak példányt.
Népakaratot!
Az elmondottak után Tőkés László EP-képviselő összegzett: A kommunizmusban az állampárt és az elnyomó szervek alkalmazták az erőszakot, a megfélemlítést, de több mint húsz évvel a rendszerváltás után a magyarság képviselői nem átallnak a totalitarizmus által alkalmazott eszközhöz nyúlni. „Az RMDSZ méltatlan célokért használja fel a magyarság legszentebb értékeit, ezzel próbálja legitimálni magát”, hangsúlyozta Tőkés László, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az RMDSZ elfordul a valóságtól, saját tevékenységét sikerpropagandaként tálalja, pedig sem a romániai magyarság demográfiai helyzete, sem társadalmi-gazdasági kilátásai nem indokolják ezt a sikerpropagandát. „Nem a hazugságban kell az egységet keresni. Pártakarat helyett népakaratra van szükség!” – szögezte le Tőkés. Egy közös nyilatkozatot is kiadott tegnap Tőkés László, Zatykó Gyula és Csomortányi István, melyben a fentiekhez kapcsolódva többek között kimondják: „1989 decemberében nem erről álmodtunk – és a forradalmi ellenállás hősei és áldozatai nem ezért hullatták vérüket. Ők nem a zsebükből beszéltek – hanem: a szívükből cselekedtek. Többé soha nem akarunk félni a hatalomtól. Egykor a többségi – román – főhatalomtól féltünk. Most annál is kevésbé vagyunk hajlandók elviselni a hatalomba kapaszkodott „etnikai” magyarok megfélemlítő politikáját!” Arra az újságírói kérdésre, miszerintaz EMNP megjelenése a hazai politikai palettán nem veszélyezteti-e a magyarság politikai képviseletét, Tőkés László kijelentette, hogy számára megfelelőbb egy tisztességes román politikus, mint egy tisztességtelen magyar. „Nekünk nem kell feltétlenül magyar alpolgármester, vagy magyar kormányzati részvétel, ha a képviselet nem a magyarság érdekeit képviseli” – szögezte le.
Pap István. erdon.ro
2012. április 27.
Megbukott a kormány a bizalmi szavazáson
Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt.
Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott.
Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához.
A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve.
Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét.
Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
MTI. Erdély.ma
Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt.
Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott.
Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához.
A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve.
Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét.
Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
MTI. Erdély.ma
2012. április 27.
Victor Pontát bízta meg kormányalakítással Basescu
Victor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben.
A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.
Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is.
Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben.
Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt.
Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje.
Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt.
MTI. Erdély.ma
Victor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben.
A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.
Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is.
Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben.
Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt.
Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje.
Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt.
MTI. Erdély.ma
2012. április 27.
A küldöttek jelentős része kivonult a pénteki MCSMSZ-küldöttgyűlésről – Közlemény
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének április 27-én, pénteken Lábnyikban megtartott küldöttgyűlésén a 22 településről érkezett küldöttek közül 12 település képviselői (a Bákó, Diószén, Forrófalva, Gajdár, Gerlén-Rácsila, Klézse, Külsőrekecsin, Lészped, Pokolpatak, Pusztina, Somoska és Trunk) az alábbiakat hozzuk nyilvánosságra:
Nem vagyunk hajlandóak a régi vezetők újraválasztásához asszisztálni, és nem értünk egyet azzal, hogy fent kell tartani a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének jelenlegi, kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások és a vezető személyek szószegése, visszaélő magatartása miatt.
Megállapítjuk, hogy az utolsó küldöttgyűlés óta érdemben semmi sem változott, újra a vezető tisztségekben levők szavazatai döntötték el a küldöttgyűlés eredményét. Úgy éreztük, hogy nem veszik komolyan a helyi szervezetek és közösségek döntéseit, hozzáállásukban eltávolodtak a helyi közösségek igényeitől, elvárásaitól.
Kijelentjük, hogy erkölcsileg nem tudunk azonosulni a küldöttgyűlés lezajlásával és határozataival. Ebben a kialakult helyzetben, nem tartjuk kizártnak egy új, jogi személyiséggel rendelkező csángó szervezet bejegyzésének a gondolatát.
László Florentina – Bákó
Lovász Mátyás (Benchea Iulian felhatalmazásában) – Diószén
Antal János – Forrófalva
László Irina– Gajdár
Huszár Angéla – Gerlén (Rácsila)
Istók Angéla és Hodorog Viorica – Klézse
Szarka Felicsia és Kertész Daniella – Külsőrekecsin
Lela Genoveva – Lészped
Istók Lenuca – Pokolpatak
Bilibók Jenő, volt MCSMSZ-oktatási felelős – Pusztina
Benke Paulina és Benke Regina – Somoska
Róka Szilvia, volt MCSMSZ-elnök – Trunk. Erdély.ma
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének április 27-én, pénteken Lábnyikban megtartott küldöttgyűlésén a 22 településről érkezett küldöttek közül 12 település képviselői (a Bákó, Diószén, Forrófalva, Gajdár, Gerlén-Rácsila, Klézse, Külsőrekecsin, Lészped, Pokolpatak, Pusztina, Somoska és Trunk) az alábbiakat hozzuk nyilvánosságra:
Nem vagyunk hajlandóak a régi vezetők újraválasztásához asszisztálni, és nem értünk egyet azzal, hogy fent kell tartani a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének jelenlegi, kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások és a vezető személyek szószegése, visszaélő magatartása miatt.
Megállapítjuk, hogy az utolsó küldöttgyűlés óta érdemben semmi sem változott, újra a vezető tisztségekben levők szavazatai döntötték el a küldöttgyűlés eredményét. Úgy éreztük, hogy nem veszik komolyan a helyi szervezetek és közösségek döntéseit, hozzáállásukban eltávolodtak a helyi közösségek igényeitől, elvárásaitól.
Kijelentjük, hogy erkölcsileg nem tudunk azonosulni a küldöttgyűlés lezajlásával és határozataival. Ebben a kialakult helyzetben, nem tartjuk kizártnak egy új, jogi személyiséggel rendelkező csángó szervezet bejegyzésének a gondolatát.
László Florentina – Bákó
Lovász Mátyás (Benchea Iulian felhatalmazásában) – Diószén
Antal János – Forrófalva
László Irina– Gajdár
Huszár Angéla – Gerlén (Rácsila)
Istók Angéla és Hodorog Viorica – Klézse
Szarka Felicsia és Kertész Daniella – Külsőrekecsin
Lela Genoveva – Lészped
Istók Lenuca – Pokolpatak
Bilibók Jenő, volt MCSMSZ-oktatási felelős – Pusztina
Benke Paulina és Benke Regina – Somoska
Róka Szilvia, volt MCSMSZ-elnök – Trunk. Erdély.ma
2012. április 27.
Az RMDSZ jelen lesz, de nem fog szavazni
Az RMDSZ képviselői jelen lesznek a parlamentben a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, de padjaikban maradnak, miként arról a koalícióban két héttel ezelőtt eldöntöttük – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor csütörtökön Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt nyilatkozta, két héttel ezelőtt a koalícióban megállapodtak, hogy a honatyák jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és padjaikban maradnak.
Hozzátette, úgy tudja, a kormánykoalíciós partnerek közül eddig senki sem „ellenkezett” e döntéssel.
“Azt nem lehet, hogy némelyek helyükön maradnak, míg mások kimennek szavazni. Ha az UNPR, a PDL vagy a kisebbségek csoportja kimegy szavazni, persze, hogy kényesebb a helyzet. Most két hete a koalícióban megállapodtunk, hogy jelen leszünk, és a padokban maradunk. Jelen pillanatban csak annyit mondhatok, hogy a kormánypartnerek közül eddig senki nem ellenkezett e döntéssel” – mondta Kelemen.
Hozzátette, pénteken összeülnek, és megbeszélik, miként fognak eljárni.
“Reggel ülést tartunk a bizalmatlansági indítvány vitájának megkezdése előtt, akkor megállapodunk. Mi mindig és minden körülmények között, amikor kormányon voltunk, ellene szavaztunk vagy nem éltünk szavazati jogunkkal a bizalmatlansági indítványok esetében. Ha holnap kimegyünk szavazni, akkor megtaláljuk a módját, hogy jelezzük, a bizalmatlansági indítvány ellen szavazunk. A másik megoldás, miként a koalícióban megállapodtunk, a kormánypárti parlamenti tagok biztosítani fogják a kvórumot, de nem fognak szavazni. Persze ez nagy fegyelmet feltételez minden politikai alakulat részéről, mert az nem lehet, hogy némelyek a padjaikban ülnek, mások meg kimennek szavazni” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint nem lesz jelen a Szövetség minden képviselője, hiszen azoknak kötelező jelen lenniük, akik az indítványt benyújtották, nem a többieknek.
Az USL a múlt héten nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen Állítsák meg a zsarolható kormányt! Így nem lehet soha! címmel, melyet a szükséges legkevesebb, 116 honatya írt alá. A 15 oldalas dokumentum három fejezetre tagolt.
A bizalmatlansági indítványt hétfő este olvasták fel a parlament plénuma előtt, és pénteken 9 órától kerül sor a vitára és a szavazásra.
A PDL-s honatyák véleménye megosztott az ellenzék bizalmatlansági indítványa tekintetében, némelyek aggódnak, hogy esetleg megszavazhatja a parlament, mások azonban kizártnak tartják ezt.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)
Az RMDSZ képviselői jelen lesznek a parlamentben a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, de padjaikban maradnak, miként arról a koalícióban két héttel ezelőtt eldöntöttük – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor csütörtökön Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt nyilatkozta, két héttel ezelőtt a koalícióban megállapodtak, hogy a honatyák jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és padjaikban maradnak.
Hozzátette, úgy tudja, a kormánykoalíciós partnerek közül eddig senki sem „ellenkezett” e döntéssel.
“Azt nem lehet, hogy némelyek helyükön maradnak, míg mások kimennek szavazni. Ha az UNPR, a PDL vagy a kisebbségek csoportja kimegy szavazni, persze, hogy kényesebb a helyzet. Most két hete a koalícióban megállapodtunk, hogy jelen leszünk, és a padokban maradunk. Jelen pillanatban csak annyit mondhatok, hogy a kormánypartnerek közül eddig senki nem ellenkezett e döntéssel” – mondta Kelemen.
Hozzátette, pénteken összeülnek, és megbeszélik, miként fognak eljárni.
“Reggel ülést tartunk a bizalmatlansági indítvány vitájának megkezdése előtt, akkor megállapodunk. Mi mindig és minden körülmények között, amikor kormányon voltunk, ellene szavaztunk vagy nem éltünk szavazati jogunkkal a bizalmatlansági indítványok esetében. Ha holnap kimegyünk szavazni, akkor megtaláljuk a módját, hogy jelezzük, a bizalmatlansági indítvány ellen szavazunk. A másik megoldás, miként a koalícióban megállapodtunk, a kormánypárti parlamenti tagok biztosítani fogják a kvórumot, de nem fognak szavazni. Persze ez nagy fegyelmet feltételez minden politikai alakulat részéről, mert az nem lehet, hogy némelyek a padjaikban ülnek, mások meg kimennek szavazni” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint nem lesz jelen a Szövetség minden képviselője, hiszen azoknak kötelező jelen lenniük, akik az indítványt benyújtották, nem a többieknek.
Az USL a múlt héten nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen Állítsák meg a zsarolható kormányt! Így nem lehet soha! címmel, melyet a szükséges legkevesebb, 116 honatya írt alá. A 15 oldalas dokumentum három fejezetre tagolt.
A bizalmatlansági indítványt hétfő este olvasták fel a parlament plénuma előtt, és pénteken 9 órától kerül sor a vitára és a szavazásra.
A PDL-s honatyák véleménye megosztott az ellenzék bizalmatlansági indítványa tekintetében, némelyek aggódnak, hogy esetleg megszavazhatja a parlament, mások azonban kizártnak tartják ezt.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)
2012. április 27.
Nem lesz magyar koalíciós lista Kolozsváron
Nem tudtak megállapodni a választási összefogásban az RMDSZ, az EMNP és az MPP Kolozs megyei szervezetei. A szerdán este kezdődött, csütörtökön lezárult egyeztetéseken az RMDSZ elutasította az EMNP által javasolt közös koalíciós lista létrehozását Kolozsváron. Máté András Levente megyei RMDSZ-elnök ehelyett azt ajánlotta: a szövetség saját listáján, a tulipán jele alatt helyet biztosít a másik két alakulat jelöltjeinek. A Néppárt Kolozs megyei szervezete ezt elutasította, és közölte: a továbbiakban az MPP-vel folytatja együttműködési tárgyalásait.
Az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezetének csütörtökön délután kiadott közleményei:
Közlemény
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtette az utolsó lehetséges lépést a kolozsvári és Kolozs megyei magyar összefogás érdekében. Az imént zárult hárompárti egyeztetésen az RMDSZ felajánlotta: méltányos helyeket biztosít az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt jelöltjei számára a „tulipán” választási jele alatt.
A felajánlás elsősorban azon a józan megfontoláson alapul, hogy az eredményes mozgósítás szempontjából egyáltalán nem harmadrendű kérdés az, hogy már nem szerepelhetnek választási jelek a listákon. A kolozsvári magyarság szempontjából rendkívül rossz emlékű Funar-korszak idején ugyanis éppen a tulipán égisze alatt sikerült 8 magyar tanácsost bejuttatnunk a helyi önkormányzatba. Hisszük, hogy bölcs döntés és őszinte összefogási szándék mellett ez most is megvalósítható lenne.
Úgy ítéljük meg, a jelenlegi helyzetben viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy választóinkban zűrzavart keltsünk, és ebből adódó távolmaradásuk révén kockára tegyük képviseleti esélyeinket a helyi testületekben.
Sajnálattal vesszük tudomásul: dacára annak, hogy Kolozsvár és Kolozs megye magyar közössége köztudottan alulmaradt az utóbbi évek demográfiai mutatóinak vonatkozásában, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei visszautasították az összefogásra szólító ajánlatot, amely magyar nemzeti közösségünk talponmaradását lenne hivatott szolgálni.
A Kolozs megyei RMDSZ szervezete nevében
Máté András Levente elnök
Kolozsvár, 2012. április 26.
Magyar egység helyett tulipánt akar az RMDSZ
Sikertelen kormányzás, beváltatlan ígéretek, korrupciós ügyek kísérték az elmúlt években az egykor szebb napokat látott RMDSZ-t. Ennek ellenére, az erdélyi új egység létrehozása érdekében az önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt nagyvonalú ajánlatot tett a kolozsvári szervezetnek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt – egyetértésben a Magyar Polgári Párttal – felajánlotta a közös, koalíciós lista létrehozását, a teljes összefogást, amelyet a civil szervezetek, egyházak, az Erdélyi Nemzeti Tanács is fontosnak tartottak.
Kolozsvári koalíciós listát ajánlottunk, amely három párt közös listája lett volna, s így nem megosztja, hanem egyesíti a kolozsvári magyarságot. Ezen túlmenően pedig felajánlottuk az RMDSZ polgármester-jelöltjének és megyei tanácselnök-jelöltjének a támogatását. Elfogadtuk továbbá, hogy Kolozs megyében csak RMDSZ-lista legyen, amelyen a Néppárt a történelmi egyházak által javasolt személyt jelöli.
Történelmi lehetőség állt előttük, de sajnos, az RMDSZ most is elütötte a kolozsvári magyarok kinyújtott kezét, hivatkozva arra, hogy nem szerepelhetne rajta a tulipán jel, márpedig – ahogyan ők fogalmaztak – a „Tulipán kell, mert az emberek megszokták, és jelentős részük amúgy sem tud olvasni!” Megdöbbentő és elfogadhatatlan sértés ez a Kolozs megyei magyarok számára. E régi, mára már csak saját vezetőinek érdekeit képviselő párt körül egyre fogy a levegő. Egyre többen ébrednek rá – még saját soraikban is –, hogy csak a pozíció, a hatalom, a szavazat fontos számukra, amellyel majd saját érdekükben kereskednek.
A régi politika ideje lejárt, s lejárt a régi, önző politikusok ideje is. Új egységre, új megoldásokra, új együttműködésekre van szükség, amelynek legfontosabb alapja az erdélyi magyarság akarata. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem mond le az új egység megteremtéséről, nem mond le a magyarság minden tagjának képviseletéről, nem mond le a tiszta kezek, a korrupciómentes politika megteremtéséről, ezért tovább folytatja együttműködési tárgyalásait a Magyar Polgári Párt Kolozsvári Szervezetével, a civil szervezetekkel, az erdélyi magyar egyházakkal.
Hiszünk Erdélyben!
Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete
A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének sajtóközleménye
Az utóbbi héten több alkalommal folytattunk egyeztető megbeszéléseket a másik két magyar párttal(EMNP, RMDSZ). Bár az utóbbi napokban reménykedtünk abban, hogy sikerül megegyeznünk a választásokon való összefogásban, az utolsó megbeszélésen az RMDSZ merev álláspontja miatt ez meghiúsult.
Az MPP felajánlotta, hogy visszavonja kolozsvári polgármesterjelöltjét, támogatja az RMDSZ jelöltjét és egy közös koalíciós lista összeállítását, lehetőséget teremtve ezzel akár 7-8 magyar tanácsos bejuttatásához a városi tanácsba. Meggyőződésünk, hogy közösségünk jogos elvárása egy széleskörű képviselet az önkormányzatokban. Ez a lehetőség minden igyekezetünk ellenére nem valósul meg, mert az RMDSZ az együttműködést kizárólag a saját listáján és a tulipán jelképe alatt hajlandó elfogadni, a másik két párt kizárásával. Ez azt jelentené, hogy az MPP és EMNP tagjai kilépnek saját pártjukból és beiratkoznak az RMDSZ-be. Saját tagságunkkal szemben egy ilyen megalkuvásba nem mehetünk bele, habár azt is elfogadtuk volna a magyar közösség érdekében, hogy támogatjuk az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjét, saját megyei listáját és két olyan személy felvételét erre a listára, akik pártfüggetlenek és akiket a civil társadalom képviselői javasolnak.
Ezennel kijelentjük, hogy az összefogás meghiúsulásáért teljes mértékben az RMDSZ a felelős.
A tárgyaló delegáció tagjai:
Csép Sándor megyei elnök
Simon Csaba ügyvezető elnök
Fodor Alpár polgármestejelölt
Kolozsvár, 2012 április 26. Krónika (Kolozsvár)
Nem tudtak megállapodni a választási összefogásban az RMDSZ, az EMNP és az MPP Kolozs megyei szervezetei. A szerdán este kezdődött, csütörtökön lezárult egyeztetéseken az RMDSZ elutasította az EMNP által javasolt közös koalíciós lista létrehozását Kolozsváron. Máté András Levente megyei RMDSZ-elnök ehelyett azt ajánlotta: a szövetség saját listáján, a tulipán jele alatt helyet biztosít a másik két alakulat jelöltjeinek. A Néppárt Kolozs megyei szervezete ezt elutasította, és közölte: a továbbiakban az MPP-vel folytatja együttműködési tárgyalásait.
Az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezetének csütörtökön délután kiadott közleményei:
Közlemény
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtette az utolsó lehetséges lépést a kolozsvári és Kolozs megyei magyar összefogás érdekében. Az imént zárult hárompárti egyeztetésen az RMDSZ felajánlotta: méltányos helyeket biztosít az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt jelöltjei számára a „tulipán” választási jele alatt.
A felajánlás elsősorban azon a józan megfontoláson alapul, hogy az eredményes mozgósítás szempontjából egyáltalán nem harmadrendű kérdés az, hogy már nem szerepelhetnek választási jelek a listákon. A kolozsvári magyarság szempontjából rendkívül rossz emlékű Funar-korszak idején ugyanis éppen a tulipán égisze alatt sikerült 8 magyar tanácsost bejuttatnunk a helyi önkormányzatba. Hisszük, hogy bölcs döntés és őszinte összefogási szándék mellett ez most is megvalósítható lenne.
Úgy ítéljük meg, a jelenlegi helyzetben viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy választóinkban zűrzavart keltsünk, és ebből adódó távolmaradásuk révén kockára tegyük képviseleti esélyeinket a helyi testületekben.
Sajnálattal vesszük tudomásul: dacára annak, hogy Kolozsvár és Kolozs megye magyar közössége köztudottan alulmaradt az utóbbi évek demográfiai mutatóinak vonatkozásában, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei visszautasították az összefogásra szólító ajánlatot, amely magyar nemzeti közösségünk talponmaradását lenne hivatott szolgálni.
A Kolozs megyei RMDSZ szervezete nevében
Máté András Levente elnök
Kolozsvár, 2012. április 26.
Magyar egység helyett tulipánt akar az RMDSZ
Sikertelen kormányzás, beváltatlan ígéretek, korrupciós ügyek kísérték az elmúlt években az egykor szebb napokat látott RMDSZ-t. Ennek ellenére, az erdélyi új egység létrehozása érdekében az önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt nagyvonalú ajánlatot tett a kolozsvári szervezetnek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt – egyetértésben a Magyar Polgári Párttal – felajánlotta a közös, koalíciós lista létrehozását, a teljes összefogást, amelyet a civil szervezetek, egyházak, az Erdélyi Nemzeti Tanács is fontosnak tartottak.
Kolozsvári koalíciós listát ajánlottunk, amely három párt közös listája lett volna, s így nem megosztja, hanem egyesíti a kolozsvári magyarságot. Ezen túlmenően pedig felajánlottuk az RMDSZ polgármester-jelöltjének és megyei tanácselnök-jelöltjének a támogatását. Elfogadtuk továbbá, hogy Kolozs megyében csak RMDSZ-lista legyen, amelyen a Néppárt a történelmi egyházak által javasolt személyt jelöli.
Történelmi lehetőség állt előttük, de sajnos, az RMDSZ most is elütötte a kolozsvári magyarok kinyújtott kezét, hivatkozva arra, hogy nem szerepelhetne rajta a tulipán jel, márpedig – ahogyan ők fogalmaztak – a „Tulipán kell, mert az emberek megszokták, és jelentős részük amúgy sem tud olvasni!” Megdöbbentő és elfogadhatatlan sértés ez a Kolozs megyei magyarok számára. E régi, mára már csak saját vezetőinek érdekeit képviselő párt körül egyre fogy a levegő. Egyre többen ébrednek rá – még saját soraikban is –, hogy csak a pozíció, a hatalom, a szavazat fontos számukra, amellyel majd saját érdekükben kereskednek.
A régi politika ideje lejárt, s lejárt a régi, önző politikusok ideje is. Új egységre, új megoldásokra, új együttműködésekre van szükség, amelynek legfontosabb alapja az erdélyi magyarság akarata. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem mond le az új egység megteremtéséről, nem mond le a magyarság minden tagjának képviseletéről, nem mond le a tiszta kezek, a korrupciómentes politika megteremtéséről, ezért tovább folytatja együttműködési tárgyalásait a Magyar Polgári Párt Kolozsvári Szervezetével, a civil szervezetekkel, az erdélyi magyar egyházakkal.
Hiszünk Erdélyben!
Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete
A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének sajtóközleménye
Az utóbbi héten több alkalommal folytattunk egyeztető megbeszéléseket a másik két magyar párttal(EMNP, RMDSZ). Bár az utóbbi napokban reménykedtünk abban, hogy sikerül megegyeznünk a választásokon való összefogásban, az utolsó megbeszélésen az RMDSZ merev álláspontja miatt ez meghiúsult.
Az MPP felajánlotta, hogy visszavonja kolozsvári polgármesterjelöltjét, támogatja az RMDSZ jelöltjét és egy közös koalíciós lista összeállítását, lehetőséget teremtve ezzel akár 7-8 magyar tanácsos bejuttatásához a városi tanácsba. Meggyőződésünk, hogy közösségünk jogos elvárása egy széleskörű képviselet az önkormányzatokban. Ez a lehetőség minden igyekezetünk ellenére nem valósul meg, mert az RMDSZ az együttműködést kizárólag a saját listáján és a tulipán jelképe alatt hajlandó elfogadni, a másik két párt kizárásával. Ez azt jelentené, hogy az MPP és EMNP tagjai kilépnek saját pártjukból és beiratkoznak az RMDSZ-be. Saját tagságunkkal szemben egy ilyen megalkuvásba nem mehetünk bele, habár azt is elfogadtuk volna a magyar közösség érdekében, hogy támogatjuk az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjét, saját megyei listáját és két olyan személy felvételét erre a listára, akik pártfüggetlenek és akiket a civil társadalom képviselői javasolnak.
Ezennel kijelentjük, hogy az összefogás meghiúsulásáért teljes mértékben az RMDSZ a felelős.
A tárgyaló delegáció tagjai:
Csép Sándor megyei elnök
Simon Csaba ügyvezető elnök
Fodor Alpár polgármestejelölt
Kolozsvár, 2012 április 26. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 27.
Szentgyörgy még három napig Erdély központja
Tartalmas kulturális hetet követően még tartalmasabb vásári hétvégét ígér a Szent György Napok. Erdély legnagyobb városünnepének első részét hagyomány szerint a kulturális eseményeknek szentelték, így az elmúlt napokban zsúfolásig megteltek a színház-, koncert- és kiállítóterek.
Tartalmas kulturális hetet követően még tartalmasabb vásári hétvégét ígér a Szent György Napok. Erdély legnagyobb városünnepének első részét hagyomány szerint a kulturális eseményeknek szentelték, így az elmúlt napokban zsúfolásig megteltek a színház-, koncert- és kiállítóterek. Tegnap este Mága Zoltán hegedűvirtuóz és kamarazenekara adott nagy sikerű hangversenyt a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király templomban. Az azt megelőző sajtótájékoztatón a hegedűművész elmondta, hogy mindig a közönség és a koncertterem függvényében állítja össze repertoárját, így Sepsiszentgyörgyön vegyes műfajú koncertet adott, amelyben szerepeltek a legnagyobb magyar zeneszerzők, Liszt, Kodály és Bartók művei, de a népszerű Enescu-feldolgozás, a Pacsirta is. Mága Zoltán ugyanakkor bejelentette: a magyar kormánytól ígéretet kapott, hogy néhány hónapon belül önálló szimfonikus zenekart alapíthat. A Szent György Napok keretében zenei ínyencségnek számított a svájci Musick’s Delight viola da gamba koncertje, amelyre ugyancsak a Krisztus Király katolikus templomban került sor. A viola da gamba egy vonós hangszer, amely hat, egymástól kvartra hangolt, középen pedig egy tercre hangolt húrral rendelkezik. A hangszer 1400 körül fejlődött ki, a reneszánsz, illetve a barokk zene egyik fő hangszere volt.
Sátor- és jurtaépítés a város szívében. Nem sokan fognak otthon ülni a következő napokban Szentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön ma kezdődik a városnapok vásári hétvégéje, amely rengeteg koncertet, gasztronómiai rendezvényt, kézműves vásárt foglal magában. Idén három jurtát állítanak fel a városközpontban, egy-egy ilyen építményben 4-6 lacikonyha kap helyet, így a felszabaduló helyekre sátrakat helyeznek el, ahol a fesztivál közönsége elfogyaszthatja ételét és italát. Újdonság a Silent Dance nevű bulihelyszín, ahol egyszerre három lemezlovas játszik elektronikus zene, amelyet fülhallgatókban lehet hallgatni – így buli közben mindenki egyénenként kiválaszthatja kedvenc dalát. Az idei Szent György Napok sztármeghívottja az ötvenéves Omega zenekar, de ezekben a napokban koncertezik többek között az Irigy Hónaljmirigy, a Boban és Marko Markovici Orchestra balkáni rézfúvós banda, a Holdviola-, a Taxi együttes, a Republic, az Iris, a Hooligans és a Gringo Sztár is. A városközponti tömegtől menekülők körében várhatóan népszerű lesz a Székely Nemzeti Múzeum kertjében berendezett Kultúrkert, ahol a dzsessz, blues és világzenei koncertek mellett lesz Borudvar. Itt tucatnyi magyarországi és hazai borász mutatkozik be, szarvasgomba-ínyencségeket kínálnak, a Paprika Csárdában pedig anyaországi szakácsok készítik Magyarország több tájegységének hagyományos étkeit. Idén újabb gasztronómiai rekord is megdől, ugyanis a sepsiszentgyörgyi Diószegi László a tavalyi 54 kilogrammos kenyere után egy több mint 100 kilogrammos pityókás házikenyeret készít péksége udvarán. A kenyeret ingyen osztják majd szét vasárnap, miután egy ökumenikus istentisztelet keretében a történelmi magyar egyházak lelkészei megáldják azt. A városnapok részletes programja a www.szentgyorgynapok.ro honlapon érhető el. A tombolajegyet is tartalmazó programfüzetek két lejért megvásárolhatóak, és kétszemélyes törökországi utazást is lehet nyerni vele.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
Tartalmas kulturális hetet követően még tartalmasabb vásári hétvégét ígér a Szent György Napok. Erdély legnagyobb városünnepének első részét hagyomány szerint a kulturális eseményeknek szentelték, így az elmúlt napokban zsúfolásig megteltek a színház-, koncert- és kiállítóterek.
Tartalmas kulturális hetet követően még tartalmasabb vásári hétvégét ígér a Szent György Napok. Erdély legnagyobb városünnepének első részét hagyomány szerint a kulturális eseményeknek szentelték, így az elmúlt napokban zsúfolásig megteltek a színház-, koncert- és kiállítóterek. Tegnap este Mága Zoltán hegedűvirtuóz és kamarazenekara adott nagy sikerű hangversenyt a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király templomban. Az azt megelőző sajtótájékoztatón a hegedűművész elmondta, hogy mindig a közönség és a koncertterem függvényében állítja össze repertoárját, így Sepsiszentgyörgyön vegyes műfajú koncertet adott, amelyben szerepeltek a legnagyobb magyar zeneszerzők, Liszt, Kodály és Bartók művei, de a népszerű Enescu-feldolgozás, a Pacsirta is. Mága Zoltán ugyanakkor bejelentette: a magyar kormánytól ígéretet kapott, hogy néhány hónapon belül önálló szimfonikus zenekart alapíthat. A Szent György Napok keretében zenei ínyencségnek számított a svájci Musick’s Delight viola da gamba koncertje, amelyre ugyancsak a Krisztus Király katolikus templomban került sor. A viola da gamba egy vonós hangszer, amely hat, egymástól kvartra hangolt, középen pedig egy tercre hangolt húrral rendelkezik. A hangszer 1400 körül fejlődött ki, a reneszánsz, illetve a barokk zene egyik fő hangszere volt.
Sátor- és jurtaépítés a város szívében. Nem sokan fognak otthon ülni a következő napokban Szentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön ma kezdődik a városnapok vásári hétvégéje, amely rengeteg koncertet, gasztronómiai rendezvényt, kézműves vásárt foglal magában. Idén három jurtát állítanak fel a városközpontban, egy-egy ilyen építményben 4-6 lacikonyha kap helyet, így a felszabaduló helyekre sátrakat helyeznek el, ahol a fesztivál közönsége elfogyaszthatja ételét és italát. Újdonság a Silent Dance nevű bulihelyszín, ahol egyszerre három lemezlovas játszik elektronikus zene, amelyet fülhallgatókban lehet hallgatni – így buli közben mindenki egyénenként kiválaszthatja kedvenc dalát. Az idei Szent György Napok sztármeghívottja az ötvenéves Omega zenekar, de ezekben a napokban koncertezik többek között az Irigy Hónaljmirigy, a Boban és Marko Markovici Orchestra balkáni rézfúvós banda, a Holdviola-, a Taxi együttes, a Republic, az Iris, a Hooligans és a Gringo Sztár is. A városközponti tömegtől menekülők körében várhatóan népszerű lesz a Székely Nemzeti Múzeum kertjében berendezett Kultúrkert, ahol a dzsessz, blues és világzenei koncertek mellett lesz Borudvar. Itt tucatnyi magyarországi és hazai borász mutatkozik be, szarvasgomba-ínyencségeket kínálnak, a Paprika Csárdában pedig anyaországi szakácsok készítik Magyarország több tájegységének hagyományos étkeit. Idén újabb gasztronómiai rekord is megdől, ugyanis a sepsiszentgyörgyi Diószegi László a tavalyi 54 kilogrammos kenyere után egy több mint 100 kilogrammos pityókás házikenyeret készít péksége udvarán. A kenyeret ingyen osztják majd szét vasárnap, miután egy ökumenikus istentisztelet keretében a történelmi magyar egyházak lelkészei megáldják azt. A városnapok részletes programja a www.szentgyorgynapok.ro honlapon érhető el. A tombolajegyet is tartalmazó programfüzetek két lejért megvásárolhatóak, és kétszemélyes törökországi utazást is lehet nyerni vele.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 27.
[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Mozaikok jelennek, jövőnek
Kedves Hillary Clinton Külügyminiszter Asszony! Elnézést kérek, amiért legutóbbi levelemben félrevezettem Önt, amikor megpróbáltam eloszlatni a magyar média sokszínűségével és a Klubrádió sorsával kapcsolatos aggodalmait.
Orbán igazság-levele Clintonnak
Bednárik Imre, Népszabadság
Kedves Hillary Clinton Külügyminiszter Asszony! Elnézést kérek, amiért legutóbbi levelemben félrevezettem Önt, amikor megpróbáltam eloszlatni a magyar média sokszínűségével és a Klubrádió sorsával kapcsolatos aggodalmait. A Klubrádióval kapcsolatban az elmúlt hónapokban született bírósági ítéletek, a pályáztatási eljárásról napvilágra került információk alapján arról kell tájékoztatnom, hogy korábbi levelem tartalmával ellentétben a médiahatóság mégsem tett meg mindent annak érdekében, hogy megőrizze ezt a fontos hírcsatornát. Sőt bizonyos jelek szerint arra törekszik, hogy elhallgattassa.
Engedje meg, hogy vázoljam a magyar médiahelyzetet. Az igazság az, hogy a rádiós és televíziós frekvenciákról döntő médiahatóság egyáltalán nem független a kormánytól. Hogy is lehetne, amikor magam neveztem ki az élére Szalai Annamáriát, pártom egykori tagját és parlamenti képviselőjét, aki médiaügyekben mindig is a Fidesz érdekeit képviselte. Ellenzéki időszakunkban is bizonyította ezt, amikor is sokat tett azért, hogy az amerikai tulajdonú Sláger és Danubius rádiók helyett a Fidesz-közeli Class FM és az MSZP-közeli Neo FM kapja meg kéz a kézben az országos kereskedelmi rádiók frekvenciáit.
Tudnia kell, hogy a sokat vitatott magyar médiaszabályozás célja az, hogy a Szalai Annamária által vezetett hatóság felügyelje a teljes írott, elektronikus és online sajtót, elfoglalhassuk a közszolgálati médiát, országos és helyi szinten is a konzervatív kormányhoz közel álló médiahálózatot hozzunk létre. A lehetetlenül magas bírságok kiszabásának lehetőségével sakkban tartsuk a kormánynyal vitatkozó, az ellenzék álláspontját is bemutató orgánumokat. A frekvenciaosztást állami monopóliumnak tekintjük, magunk a konzervatív rádiókat és televíziókat preferáljuk. A tenderek során csak akkor hivatkozunk a szabadpiacra, a versenyképes pénzügyi ajánlat szükségességére, ha azt akarjuk elérni, hogy a kormánnyal kritikus orgánumok elhallgassanak. Ez történt decemberben is, amikor a hatóság egy, a rádiós világban ismeretlen cég gyatra, helyesírási hibákkal teli pályázatát hirdette ki győztesnek a Klubrádió előtt, arra hivatkozva, hogy ők tették a legjobb pénzügyi ajánlatot. Ugyan a bíróság két perben (az egyikben jogerősen) is a Klubrádiónak adott igazat, a hatóság fellebbezéssel és időhúzással bizonytalanságban tartja a rádió dolgozóit és több százezer hallgatóját, ezzel figyelmezteti a többi független médiumot, hogy hasonló sorsra juthat.
Tisztelt Külügyminiszter Asszony! Tisztában vagyok azzal, hogy az új médiaszabályozás is hozzájárul ahhoz, hogy immáron két éve nem kapok meghívást a Fehér Házba, és egyre inkább elszigetelődöm az európai államok vezetőitől is. Ezt ugyan sajnálom, de számomra fontosabb, hogy akár kormányon, akár ellenzékben vagyok, én ellenőrizzem a magyar médiát.
Számítva diszkréciójára, megértésében bízva, üdvözlettel: Orbán Viktor, miniszterelnök
Véreskezű román kommunista pribék menedéke volt Magyarország
Jakab Attila, hvg.hu
A rendszerváltás utáni Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját, „a román Péter Gábort”. Alexandru Drăghici Antall Józsefnek és Boross Péternek köszönhetően halhatott meg ágyban, párnák közt – a román kormány 1992-ben hiába kérte Budapesttől a kiadatását.
Boross Péter volt miniszterelnök szerint az állampárti titkosszolgálatok ügynökeit ma bolygatni nem más, mint „sérült lelkek” ambícióinak a megnyilvánulása. Ő ezt a kérdést különösen bonyolultnak látja. Igaza van. Tényleg bonyolult. A kommunista állambiztonsági szervek ugyanis hatalmas információmennyiséget gyűjtöttek össze; és együttműködtek egymással (pl. a román Securitate és magyar ÁVH 1956-ban). Hálózato(ka)t építettek és működtettek. Még ma is érdemes a mozaik darabjait apródonként összerakni, habár elborzasztó képet kapunk. Ebben az esetben is kiderült ugyanis, hogy a de facto Boross Péter irányította magyar kormány annak idején egy prominens, véreskezű román kommunista pribéknek nyújtott menedéket, megmentve őt a román igazságszolgáltatás karmaitól.
Alexandru Drăghici (1913. szeptember 27.–1993. december 12., Budapest) Gheorghe Gheorghiu-Dej román kommunista pártvezető bizalmi embere és közvetlen munkatársa volt. 1952 és 1965 között belügyminiszterként – és az állambiztonsági erők (Securitate) vezetőjeként – irányította a lakosság bestiális terrorizálását és a Román Kommunista Párt teljhatalmának megszilárdítását. Szerepe volt a vezető román kommunista, Lucreţiu Pătrăşcanu halálra ítéltetésében (1954).
Gheorghiu-Dej halála után és Ceauşescu hatalomra kerülésével azonban háttérbe szorult. Gyakorlatilag azonnal leváltották a BM éléről (1965). A Központi Bizottság titkára, majd a minisztertanács alelnöke lett. Amikor a Párt Pătrăşcanut rehabilitálta (1968. áprilisában), Drăghici-ot minden funkciójától és rangjától megfosztották, kizárták a Pártból, és egyszerű közkatonaként helyezték tartalékba (1968. november 14.). 1969-ben egy állami gazdaság élére került, majd 1972-ben nyugdíjazták. Nyugdíjából, mondhatni, fényűzően élt, pazar villában. 1989-ben elutasította, hogy visszavételét kérje a Pártba. 1991-ben, amikor volt politikai foglyok a felelősségre vonását kezdeményezték, Drăghici a feleségével, Czikó Mártával, családegyesítés címén, a lányához menekült Magyarországra – miközben fia Romániában maradt.
1992-ben a román kormány kérte a kiadatását. A kérelmet az Antall-kormány azzal utasította el, hogy a magyar jog szerint Drăghici – többek között az erdélyi magyarság tagjai, intézményei, egyházai ellen is elkövetett – bűnei elévültek.
A magyar nemzeti-keresztény kormány jóvoltából Alexandru Drăghici ágyban és párnák között halt meg Budapesten, 1993-ban, morbid módon ugyanazon a napon, mint Antall József. Tetteiért soha nem kellett felelnie. Halála után a felesége valamikor visszatért Romániába a fiához. Drăghici Magyarországon minden interjútól elzárkózott, és soha semmiféle jelét nem adta annak, hogy bármit is megbánt volna egykori tetteiből. Ami Romániában közismert tény, arról a magyarországi közvélemény gyakorlatilag semmit nem tud. Talán ideje lenne, hogy az újságírók kicsikét behatóbban érdeklődjenek.
Elképzelhető, hogy Alexandru Drăghici olyan titkok tudója volt, ami nem tartozik a pórnépre? Márpedig, aki idős korában joggal számíthat életfogytiglanra egy bíróság előtt, könnyen válhat bőbeszédűvé. Egy politikailag érzékeny tárgyalás – különösképpen, ha nyilvános – mindig kiszámíthatatlan. Jobb tehát nem kockáztatni. Ki volt ebben az időszakban a magyar belügyminiszter? Boross Péter (1990. december 21.–1993. december 12). Külügyminiszter: Jeszenszky Géza (1990. május 23.– 1993. dec. 12.). Igazságügyminiszter: Balsai István (1990. május 23.–1993. december 12.). Azt sem lenne érdektelen kideríteni, hogy Alexandru Drăghici lánya (Alexandra) mikor és miért költözött Magyarországra a Kádár-korszakban. Érdemes lenne tudni, hogy itt vajon milyen életpályát/karriert sikerült befutnia.
Érthető, hogy Boross Péter nem híve annak, hogy a kommunista közelmúlt aktáit turkálják. Ki tudja? Lehet, hogy a Drăghici-ügyön kívül (amely gyakorlatilag a webről összeállítható) még más csontvázak is kiborulnának a szekrényből. Esetleg maga az egész szekrény a magyar nemzeti-keresztény politikai elitre borulhat.
Kövér László állapotai
Andrassew Iván, Népszava
Bár főszerkesztőnk kimerítően és pontosan reagált Kövér László szavaira, nem hagy nyugodni, hogy milyen kérdéseket vet föl, ha Kövér úr nyikhaj, senkiházi, utolsó tollforgató terroristáknak csúfolhatta azokat az újságírókat, akik teljesítették kötelességüket és az ország népe elé tárták az igazságot: Schmitt Pál lopott. Bukásáért nem a plagizáló volt elnököt, hanem az újságírókat gondolja felelősnek. A HVG.hu főszerkesztője szerint Kövér úr feszült lehetett, ezért nem gondolta át, mit mond.
Kövér László – megoszt, holott egyesítenie kellene
Az a baj, hogy az ideiglenes magyar országelnök szinte állandóan feszült, ami nem abban nyilvánul meg, hogy tikkel vagy malmozgat az ujjaival, netán a körmét rágja, hanem mond valami olyasmit, amit kulturáltabb körökben taplóságnak, bunkóságnak, búrparasztságnak szokás gondolni. Szinte minden családban vagy baráti körben előfordul ilyen ember: ha szeretjük, valami gyógyászhoz tereljük, aki aztán jó szóval, főzetekkel vagy gyógyszerekkel kihozza kínos állapotából. Igenis kell beszélni arról, hogy Kövér úr szemmel láthatóan és füllel hallhatóan horpadt mentális állapotban van, és igenis az országgyűlés tagjainak kötelessége lenne illő tisztelettel fölvetni: tartozna azzal, hogy egy orvos csapattal megnézesse magát. (Nyilván nem a Semmelweis Egyetemről, hiszen vélhetően Kövér úr számára az ottani professzorok is veszedelmes fölforgatók, netán terrorsegédek.) Vegyék azt is figyelembe, hogy Kövér úr rövidesen saját fegyveres erő fölött rendelkezik majd, amely nem csak az országgyűlés épületében, hanem a saját házunkban is erőszakot alkalmazhat ellenünk. Ha egy ilyen vizsgálat után a konzílium azt hozza ki, hogy Kövér László teljesen normális, tehát alkalmas az országgyűlés elnöki tisztére, akkor is marad a kérdés. Ha komolyan azt gondolja, hogy egyrészt egy lopáson kapott elnök elnök maradhat, másrészt az újságírónak – és minden állampolgárnak – nem hazafias kötelessége, hogy egy vezető politikusról a következmények mérlegelése nélkül leírja, kimondja, az ország népe elé tárja, ha olyan igazságot tud meg róla, amely fölveti a méltatlanság gyanúját, akkor még nagyobb a baj. Akkor Kövér László erkölcsi értelemben alkalmatlan. Ha ugyan érti még valaki, hogy ez mit jelent.
Egy mondat az igazságról
168 óra
A szerk.
Mi mindanynyian, akik megírtuk, mi a véleményünk Schmitt Pálról, a plágiumbotrány kipattanását követő szánalmas viselkedéséről, szóval mi, akik újságíróként kétségkívül hozzájárulhattunk a doktorátusától megfosztott államfő kényszerű távozásához, nem tűrhetjük, hogy Kövér László „nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terroristának” nevezzen bennünket, ezért provokáló üzenetét vagy úgy fogjuk fel, mint primitív, paranoiás dühkitörést, vagy pedig azt mondjuk: Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke terrortámadást indított a sajtószabadság ellen!
A lobbista
Lázár György, Élet és Irodalom
(A spin doktor az a politikai tanácsadó, aki a hírt úgy pörgeti, hogy az pozitív üzenetként jelenjen meg. Elsősorban a politikai kommunikációs lobbistákra használják a kifejezést az USA-ban.)
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet nemrég elmondta Kálmán Olgának, hogy nincs nagy baj a magyar demokráciával, elvégre az sehol sem tökéletes. Vannak döccenők, de jó irányba mennek a dolgok, és a viták is hasznosak. A Heti Válasznak adott interjúban nem reagált Charles Gati professzor kritikáira, helyette elmondta, hogy Gati kiváló tanár, hazafias ’56-os magyar, a demokratikus értékek elkötelezettje, és joga van véleményéhez. Amerikában mindenki kimondhatja, amit gondol. A Magyar Külügyi Intézetben a John Hopkins Egyetem tudományos munkatársaként tartott előadást. Évekig élt Magyarországon, és ért „valamennyit az ország politikájához”. Magyarországon nem beszélhetünk Fehéroroszországhoz hasonló antidemokratikus lépésekről, és ő senkivel sem találkozott, aki szerint a kormány bárkit is elnyomna.
Volker kellemes, intelligens ember. Megnyugtató hallani, hogy „Magyarország nem tért le a helyes útról”, és az amerikaiak is azt akarják, mint a magyarok – „Igazságosság, jólét, biztonság, mely kiegészül a nemzeti büszkeséggel”. Nyugodt, mértékadó, független vélemény ez.
Legalábbis annak tűnik. Volker rutinos diplomata, valóban volt amerikai NATO-nagykövet, és tényleg a John Hopkins Egyetem tudományos főmunkatársa, de egy dolgot nem említ. Azt, hogy lobbista is, egy nagynevű washingtoni cég vezető munkatársa, feladata a Magyarországról alkotott kép „formálása”. Nem titok ez, Volker munkaadója, a BGR Group tavaly jelentette be, hogy Volker tevékenységét az Orbán-kormány olyan nagyra értékelte, hogy Schmitt Pál akkori államelnök személyesen adta át neki a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti-keresztjét.
Volker még felhívta a figyelmet arra, hogy „a Kárpát-medencében több toleranciára, alázatra és önkritikára van szükség”, majd elégedetten távozott. Budapesti missziója sikeres volt. A média sem szellőztette meg, hogy nem független vélemény az övé, hanem egy jól fizetett lobbista kommunikációs mutatványa. Új Magyar Szó (Bukarest)
Mozaikok jelennek, jövőnek
Kedves Hillary Clinton Külügyminiszter Asszony! Elnézést kérek, amiért legutóbbi levelemben félrevezettem Önt, amikor megpróbáltam eloszlatni a magyar média sokszínűségével és a Klubrádió sorsával kapcsolatos aggodalmait.
Orbán igazság-levele Clintonnak
Bednárik Imre, Népszabadság
Kedves Hillary Clinton Külügyminiszter Asszony! Elnézést kérek, amiért legutóbbi levelemben félrevezettem Önt, amikor megpróbáltam eloszlatni a magyar média sokszínűségével és a Klubrádió sorsával kapcsolatos aggodalmait. A Klubrádióval kapcsolatban az elmúlt hónapokban született bírósági ítéletek, a pályáztatási eljárásról napvilágra került információk alapján arról kell tájékoztatnom, hogy korábbi levelem tartalmával ellentétben a médiahatóság mégsem tett meg mindent annak érdekében, hogy megőrizze ezt a fontos hírcsatornát. Sőt bizonyos jelek szerint arra törekszik, hogy elhallgattassa.
Engedje meg, hogy vázoljam a magyar médiahelyzetet. Az igazság az, hogy a rádiós és televíziós frekvenciákról döntő médiahatóság egyáltalán nem független a kormánytól. Hogy is lehetne, amikor magam neveztem ki az élére Szalai Annamáriát, pártom egykori tagját és parlamenti képviselőjét, aki médiaügyekben mindig is a Fidesz érdekeit képviselte. Ellenzéki időszakunkban is bizonyította ezt, amikor is sokat tett azért, hogy az amerikai tulajdonú Sláger és Danubius rádiók helyett a Fidesz-közeli Class FM és az MSZP-közeli Neo FM kapja meg kéz a kézben az országos kereskedelmi rádiók frekvenciáit.
Tudnia kell, hogy a sokat vitatott magyar médiaszabályozás célja az, hogy a Szalai Annamária által vezetett hatóság felügyelje a teljes írott, elektronikus és online sajtót, elfoglalhassuk a közszolgálati médiát, országos és helyi szinten is a konzervatív kormányhoz közel álló médiahálózatot hozzunk létre. A lehetetlenül magas bírságok kiszabásának lehetőségével sakkban tartsuk a kormánynyal vitatkozó, az ellenzék álláspontját is bemutató orgánumokat. A frekvenciaosztást állami monopóliumnak tekintjük, magunk a konzervatív rádiókat és televíziókat preferáljuk. A tenderek során csak akkor hivatkozunk a szabadpiacra, a versenyképes pénzügyi ajánlat szükségességére, ha azt akarjuk elérni, hogy a kormánnyal kritikus orgánumok elhallgassanak. Ez történt decemberben is, amikor a hatóság egy, a rádiós világban ismeretlen cég gyatra, helyesírási hibákkal teli pályázatát hirdette ki győztesnek a Klubrádió előtt, arra hivatkozva, hogy ők tették a legjobb pénzügyi ajánlatot. Ugyan a bíróság két perben (az egyikben jogerősen) is a Klubrádiónak adott igazat, a hatóság fellebbezéssel és időhúzással bizonytalanságban tartja a rádió dolgozóit és több százezer hallgatóját, ezzel figyelmezteti a többi független médiumot, hogy hasonló sorsra juthat.
Tisztelt Külügyminiszter Asszony! Tisztában vagyok azzal, hogy az új médiaszabályozás is hozzájárul ahhoz, hogy immáron két éve nem kapok meghívást a Fehér Házba, és egyre inkább elszigetelődöm az európai államok vezetőitől is. Ezt ugyan sajnálom, de számomra fontosabb, hogy akár kormányon, akár ellenzékben vagyok, én ellenőrizzem a magyar médiát.
Számítva diszkréciójára, megértésében bízva, üdvözlettel: Orbán Viktor, miniszterelnök
Véreskezű román kommunista pribék menedéke volt Magyarország
Jakab Attila, hvg.hu
A rendszerváltás utáni Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját, „a román Péter Gábort”. Alexandru Drăghici Antall Józsefnek és Boross Péternek köszönhetően halhatott meg ágyban, párnák közt – a román kormány 1992-ben hiába kérte Budapesttől a kiadatását.
Boross Péter volt miniszterelnök szerint az állampárti titkosszolgálatok ügynökeit ma bolygatni nem más, mint „sérült lelkek” ambícióinak a megnyilvánulása. Ő ezt a kérdést különösen bonyolultnak látja. Igaza van. Tényleg bonyolult. A kommunista állambiztonsági szervek ugyanis hatalmas információmennyiséget gyűjtöttek össze; és együttműködtek egymással (pl. a román Securitate és magyar ÁVH 1956-ban). Hálózato(ka)t építettek és működtettek. Még ma is érdemes a mozaik darabjait apródonként összerakni, habár elborzasztó képet kapunk. Ebben az esetben is kiderült ugyanis, hogy a de facto Boross Péter irányította magyar kormány annak idején egy prominens, véreskezű román kommunista pribéknek nyújtott menedéket, megmentve őt a román igazságszolgáltatás karmaitól.
Alexandru Drăghici (1913. szeptember 27.–1993. december 12., Budapest) Gheorghe Gheorghiu-Dej román kommunista pártvezető bizalmi embere és közvetlen munkatársa volt. 1952 és 1965 között belügyminiszterként – és az állambiztonsági erők (Securitate) vezetőjeként – irányította a lakosság bestiális terrorizálását és a Román Kommunista Párt teljhatalmának megszilárdítását. Szerepe volt a vezető román kommunista, Lucreţiu Pătrăşcanu halálra ítéltetésében (1954).
Gheorghiu-Dej halála után és Ceauşescu hatalomra kerülésével azonban háttérbe szorult. Gyakorlatilag azonnal leváltották a BM éléről (1965). A Központi Bizottság titkára, majd a minisztertanács alelnöke lett. Amikor a Párt Pătrăşcanut rehabilitálta (1968. áprilisában), Drăghici-ot minden funkciójától és rangjától megfosztották, kizárták a Pártból, és egyszerű közkatonaként helyezték tartalékba (1968. november 14.). 1969-ben egy állami gazdaság élére került, majd 1972-ben nyugdíjazták. Nyugdíjából, mondhatni, fényűzően élt, pazar villában. 1989-ben elutasította, hogy visszavételét kérje a Pártba. 1991-ben, amikor volt politikai foglyok a felelősségre vonását kezdeményezték, Drăghici a feleségével, Czikó Mártával, családegyesítés címén, a lányához menekült Magyarországra – miközben fia Romániában maradt.
1992-ben a román kormány kérte a kiadatását. A kérelmet az Antall-kormány azzal utasította el, hogy a magyar jog szerint Drăghici – többek között az erdélyi magyarság tagjai, intézményei, egyházai ellen is elkövetett – bűnei elévültek.
A magyar nemzeti-keresztény kormány jóvoltából Alexandru Drăghici ágyban és párnák között halt meg Budapesten, 1993-ban, morbid módon ugyanazon a napon, mint Antall József. Tetteiért soha nem kellett felelnie. Halála után a felesége valamikor visszatért Romániába a fiához. Drăghici Magyarországon minden interjútól elzárkózott, és soha semmiféle jelét nem adta annak, hogy bármit is megbánt volna egykori tetteiből. Ami Romániában közismert tény, arról a magyarországi közvélemény gyakorlatilag semmit nem tud. Talán ideje lenne, hogy az újságírók kicsikét behatóbban érdeklődjenek.
Elképzelhető, hogy Alexandru Drăghici olyan titkok tudója volt, ami nem tartozik a pórnépre? Márpedig, aki idős korában joggal számíthat életfogytiglanra egy bíróság előtt, könnyen válhat bőbeszédűvé. Egy politikailag érzékeny tárgyalás – különösképpen, ha nyilvános – mindig kiszámíthatatlan. Jobb tehát nem kockáztatni. Ki volt ebben az időszakban a magyar belügyminiszter? Boross Péter (1990. december 21.–1993. december 12). Külügyminiszter: Jeszenszky Géza (1990. május 23.– 1993. dec. 12.). Igazságügyminiszter: Balsai István (1990. május 23.–1993. december 12.). Azt sem lenne érdektelen kideríteni, hogy Alexandru Drăghici lánya (Alexandra) mikor és miért költözött Magyarországra a Kádár-korszakban. Érdemes lenne tudni, hogy itt vajon milyen életpályát/karriert sikerült befutnia.
Érthető, hogy Boross Péter nem híve annak, hogy a kommunista közelmúlt aktáit turkálják. Ki tudja? Lehet, hogy a Drăghici-ügyön kívül (amely gyakorlatilag a webről összeállítható) még más csontvázak is kiborulnának a szekrényből. Esetleg maga az egész szekrény a magyar nemzeti-keresztény politikai elitre borulhat.
Kövér László állapotai
Andrassew Iván, Népszava
Bár főszerkesztőnk kimerítően és pontosan reagált Kövér László szavaira, nem hagy nyugodni, hogy milyen kérdéseket vet föl, ha Kövér úr nyikhaj, senkiházi, utolsó tollforgató terroristáknak csúfolhatta azokat az újságírókat, akik teljesítették kötelességüket és az ország népe elé tárták az igazságot: Schmitt Pál lopott. Bukásáért nem a plagizáló volt elnököt, hanem az újságírókat gondolja felelősnek. A HVG.hu főszerkesztője szerint Kövér úr feszült lehetett, ezért nem gondolta át, mit mond.
Kövér László – megoszt, holott egyesítenie kellene
Az a baj, hogy az ideiglenes magyar országelnök szinte állandóan feszült, ami nem abban nyilvánul meg, hogy tikkel vagy malmozgat az ujjaival, netán a körmét rágja, hanem mond valami olyasmit, amit kulturáltabb körökben taplóságnak, bunkóságnak, búrparasztságnak szokás gondolni. Szinte minden családban vagy baráti körben előfordul ilyen ember: ha szeretjük, valami gyógyászhoz tereljük, aki aztán jó szóval, főzetekkel vagy gyógyszerekkel kihozza kínos állapotából. Igenis kell beszélni arról, hogy Kövér úr szemmel láthatóan és füllel hallhatóan horpadt mentális állapotban van, és igenis az országgyűlés tagjainak kötelessége lenne illő tisztelettel fölvetni: tartozna azzal, hogy egy orvos csapattal megnézesse magát. (Nyilván nem a Semmelweis Egyetemről, hiszen vélhetően Kövér úr számára az ottani professzorok is veszedelmes fölforgatók, netán terrorsegédek.) Vegyék azt is figyelembe, hogy Kövér úr rövidesen saját fegyveres erő fölött rendelkezik majd, amely nem csak az országgyűlés épületében, hanem a saját házunkban is erőszakot alkalmazhat ellenünk. Ha egy ilyen vizsgálat után a konzílium azt hozza ki, hogy Kövér László teljesen normális, tehát alkalmas az országgyűlés elnöki tisztére, akkor is marad a kérdés. Ha komolyan azt gondolja, hogy egyrészt egy lopáson kapott elnök elnök maradhat, másrészt az újságírónak – és minden állampolgárnak – nem hazafias kötelessége, hogy egy vezető politikusról a következmények mérlegelése nélkül leírja, kimondja, az ország népe elé tárja, ha olyan igazságot tud meg róla, amely fölveti a méltatlanság gyanúját, akkor még nagyobb a baj. Akkor Kövér László erkölcsi értelemben alkalmatlan. Ha ugyan érti még valaki, hogy ez mit jelent.
Egy mondat az igazságról
168 óra
A szerk.
Mi mindanynyian, akik megírtuk, mi a véleményünk Schmitt Pálról, a plágiumbotrány kipattanását követő szánalmas viselkedéséről, szóval mi, akik újságíróként kétségkívül hozzájárulhattunk a doktorátusától megfosztott államfő kényszerű távozásához, nem tűrhetjük, hogy Kövér László „nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terroristának” nevezzen bennünket, ezért provokáló üzenetét vagy úgy fogjuk fel, mint primitív, paranoiás dühkitörést, vagy pedig azt mondjuk: Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke terrortámadást indított a sajtószabadság ellen!
A lobbista
Lázár György, Élet és Irodalom
(A spin doktor az a politikai tanácsadó, aki a hírt úgy pörgeti, hogy az pozitív üzenetként jelenjen meg. Elsősorban a politikai kommunikációs lobbistákra használják a kifejezést az USA-ban.)
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet nemrég elmondta Kálmán Olgának, hogy nincs nagy baj a magyar demokráciával, elvégre az sehol sem tökéletes. Vannak döccenők, de jó irányba mennek a dolgok, és a viták is hasznosak. A Heti Válasznak adott interjúban nem reagált Charles Gati professzor kritikáira, helyette elmondta, hogy Gati kiváló tanár, hazafias ’56-os magyar, a demokratikus értékek elkötelezettje, és joga van véleményéhez. Amerikában mindenki kimondhatja, amit gondol. A Magyar Külügyi Intézetben a John Hopkins Egyetem tudományos munkatársaként tartott előadást. Évekig élt Magyarországon, és ért „valamennyit az ország politikájához”. Magyarországon nem beszélhetünk Fehéroroszországhoz hasonló antidemokratikus lépésekről, és ő senkivel sem találkozott, aki szerint a kormány bárkit is elnyomna.
Volker kellemes, intelligens ember. Megnyugtató hallani, hogy „Magyarország nem tért le a helyes útról”, és az amerikaiak is azt akarják, mint a magyarok – „Igazságosság, jólét, biztonság, mely kiegészül a nemzeti büszkeséggel”. Nyugodt, mértékadó, független vélemény ez.
Legalábbis annak tűnik. Volker rutinos diplomata, valóban volt amerikai NATO-nagykövet, és tényleg a John Hopkins Egyetem tudományos főmunkatársa, de egy dolgot nem említ. Azt, hogy lobbista is, egy nagynevű washingtoni cég vezető munkatársa, feladata a Magyarországról alkotott kép „formálása”. Nem titok ez, Volker munkaadója, a BGR Group tavaly jelentette be, hogy Volker tevékenységét az Orbán-kormány olyan nagyra értékelte, hogy Schmitt Pál akkori államelnök személyesen adta át neki a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti-keresztjét.
Volker még felhívta a figyelmet arra, hogy „a Kárpát-medencében több toleranciára, alázatra és önkritikára van szükség”, majd elégedetten távozott. Budapesti missziója sikeres volt. A média sem szellőztette meg, hogy nem független vélemény az övé, hanem egy jól fizetett lobbista kommunikációs mutatványa. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 28.
Ellenzéki szerepre készül az RMDSZ
A román miniszterelnök-jelölt kellő többséggel rendelkezik a kormányalakításhoz, az RMDSZ ezét nem is számít kormányzati szerepre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzéki szerepre készül, de nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Ungureanu-kabinetet megbuktató, kormányzásra készülő szociálliberális szövetséggel (USL) – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, miután péntek este Traian Basescu államfő kormányalakítási megbízást adott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek.
Kelemen Hunor hozzáfűzte, a miniszterelnök-jelölt még nem kereste meg az RMDSZ-t. „Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ ebben a pillanatban még nem tudja, hogy a parlamentben támogatja-e Victor Ponta leendő kormányát. Az elnök szerint ez a kormányprogramtól függ. „Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság, a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. „A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" – összegzett az RMDSZ elnöke.
A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek.
„A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" – vélekedett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. „Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" – indokolta Kelemen Hunor.
MTI. Erdély.ma
A román miniszterelnök-jelölt kellő többséggel rendelkezik a kormányalakításhoz, az RMDSZ ezét nem is számít kormányzati szerepre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzéki szerepre készül, de nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Ungureanu-kabinetet megbuktató, kormányzásra készülő szociálliberális szövetséggel (USL) – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, miután péntek este Traian Basescu államfő kormányalakítási megbízást adott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek.
Kelemen Hunor hozzáfűzte, a miniszterelnök-jelölt még nem kereste meg az RMDSZ-t. „Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ ebben a pillanatban még nem tudja, hogy a parlamentben támogatja-e Victor Ponta leendő kormányát. Az elnök szerint ez a kormányprogramtól függ. „Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság, a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. „A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" – összegzett az RMDSZ elnöke.
A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek.
„A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" – vélekedett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. „Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" – indokolta Kelemen Hunor.
MTI. Erdély.ma
2012. április 28.
Szakadás határán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Korábbi alelnökét, Pogár Lászlót választotta elnökévé a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A moldvai Lábnyikon tartott MCSMSZ-közgyűlést konfliktusok terhelték. A küldöttek mintegy fele tiltakozásul elhagyta a gyűlés helyszínét.
Solomon Adrián leköszönő elnök az MTI-nek elmondta, a küldöttgyűlésen 31 küldött és szakterületi felelős szavazati jogát ismerték el. A tisztújítás előtt azonban a küldöttek egy része kivonult a teremből. A szavazást ennek ellenére megtartották, és az elnöki tisztségre Pogár Lászlót választották meg 19 szavazattal. Pogár a korábban lemondott MCSMSZ-vezetésnek is tagja volt, az RMDSZ Bákó megyei elnöki tisztségét is betölti.
A küldöttgyűlésről távozó 12* csángóföldi település képviselői állásfoglalásukat írásban fogalmazták meg. Amint a dokumentumban áll, erkölcsileg nem tudnak azonosulni azzal a helyzettel, hogy a szövetség lemondott vezetőinek a szavazatai döntsenek az MCSMSZ további sorsáról. Álláspontjuk szerint a csángó falvak küldötteire kellett volna bízni a döntéshozatalt.
Márton Attila, az MTI-nek megjegyezte, nem kívánnak harcolni az MCSMSZ megválasztott vezetőivel, s ha lesznek közös programok, megpróbálnak együttműködni velük. Azt sem tartotta valószínűnek, hogy a bíróságon próbálnák érvényteleníteni az MCSMSZ küldöttgyűlésén hozott döntéseket. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy új csángó szervezetet jegyeznek be. Márton Attila – aki a Moldvai Magyar Oktatási Program megbízott vezetői feladatát is ellátja – azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az oktatási program egyelőre nem sínylette meg az MCSMSZ-en belüli konfliktusokat, az a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) irányítása alatt tovább folytatódik.
Pogár László megválasztott elnök az MTI-nek úgy vélekedett: maga mögött érzi a moldvai csángómagyarok többségét, és a továbbiakban azon fog munkálkodni, hogy munkájával azokat is meggyőzze, akik távoztak a közgyűlésről. Pogár László elmondta, nagyon reméli, hogy az oktatási program finanszírozói elfogadják partnernek az MCSMSZ megválasztott vezetőit.
A csángószövetség legutóbb március 10-én próbálta megtartani tisztújító küldöttgyűlését, az akkori gyűlés azonban nem teljesítette a szövetség alapszabálya által előírt követelményeket.
Az MCSMSZ 12 vezetője január 30-án mondott le tisztségéből, és mondta fel a Moldvai Magyar Oktatási Program keretében kötött munkaviszonyt, miután világossá vált számukra, hogy a Bethlen Gábor Alap 2012-ben immár nem a csángószövetségen keresztül, hanem egy tervezett új alapítványon keresztül kívánja finanszírozni a programot. A nemzetpolitikai államtitkárság szerint a tervezett átszervezést az teszi szükségessé, hogy egy korábbi ellenőrzés súlyos hiányosságokat mutatott ki az MCSMSZ gazdálkodásában.
A Moldvai Magyar Oktatási Programot az MCSMSZ a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet és a magyar irodalmat.
MTI
Megjegyzés: Antal János, Forrófalváról, április 29-én közölte szerkesztőségünkkel, hogy csupán megfigyelőként volt jelen a küldöttgyűlésen, és nem a kivonulókkal egyszerre hagyta el a termet, tehát nem vállal közösséget velük. A távozók száma tehát nem 12, hanem csak 11! (szerkesztőség). Erdély.ma
Korábbi alelnökét, Pogár Lászlót választotta elnökévé a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A moldvai Lábnyikon tartott MCSMSZ-közgyűlést konfliktusok terhelték. A küldöttek mintegy fele tiltakozásul elhagyta a gyűlés helyszínét.
Solomon Adrián leköszönő elnök az MTI-nek elmondta, a küldöttgyűlésen 31 küldött és szakterületi felelős szavazati jogát ismerték el. A tisztújítás előtt azonban a küldöttek egy része kivonult a teremből. A szavazást ennek ellenére megtartották, és az elnöki tisztségre Pogár Lászlót választották meg 19 szavazattal. Pogár a korábban lemondott MCSMSZ-vezetésnek is tagja volt, az RMDSZ Bákó megyei elnöki tisztségét is betölti.
A küldöttgyűlésről távozó 12* csángóföldi település képviselői állásfoglalásukat írásban fogalmazták meg. Amint a dokumentumban áll, erkölcsileg nem tudnak azonosulni azzal a helyzettel, hogy a szövetség lemondott vezetőinek a szavazatai döntsenek az MCSMSZ további sorsáról. Álláspontjuk szerint a csángó falvak küldötteire kellett volna bízni a döntéshozatalt.
Márton Attila, az MTI-nek megjegyezte, nem kívánnak harcolni az MCSMSZ megválasztott vezetőivel, s ha lesznek közös programok, megpróbálnak együttműködni velük. Azt sem tartotta valószínűnek, hogy a bíróságon próbálnák érvényteleníteni az MCSMSZ küldöttgyűlésén hozott döntéseket. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy új csángó szervezetet jegyeznek be. Márton Attila – aki a Moldvai Magyar Oktatási Program megbízott vezetői feladatát is ellátja – azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az oktatási program egyelőre nem sínylette meg az MCSMSZ-en belüli konfliktusokat, az a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) irányítása alatt tovább folytatódik.
Pogár László megválasztott elnök az MTI-nek úgy vélekedett: maga mögött érzi a moldvai csángómagyarok többségét, és a továbbiakban azon fog munkálkodni, hogy munkájával azokat is meggyőzze, akik távoztak a közgyűlésről. Pogár László elmondta, nagyon reméli, hogy az oktatási program finanszírozói elfogadják partnernek az MCSMSZ megválasztott vezetőit.
A csángószövetség legutóbb március 10-én próbálta megtartani tisztújító küldöttgyűlését, az akkori gyűlés azonban nem teljesítette a szövetség alapszabálya által előírt követelményeket.
Az MCSMSZ 12 vezetője január 30-án mondott le tisztségéből, és mondta fel a Moldvai Magyar Oktatási Program keretében kötött munkaviszonyt, miután világossá vált számukra, hogy a Bethlen Gábor Alap 2012-ben immár nem a csángószövetségen keresztül, hanem egy tervezett új alapítványon keresztül kívánja finanszírozni a programot. A nemzetpolitikai államtitkárság szerint a tervezett átszervezést az teszi szükségessé, hogy egy korábbi ellenőrzés súlyos hiányosságokat mutatott ki az MCSMSZ gazdálkodásában.
A Moldvai Magyar Oktatási Programot az MCSMSZ a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet és a magyar irodalmat.
MTI
Megjegyzés: Antal János, Forrófalváról, április 29-én közölte szerkesztőségünkkel, hogy csupán megfigyelőként volt jelen a küldöttgyűlésen, és nem a kivonulókkal egyszerre hagyta el a termet, tehát nem vállal közösséget velük. A távozók száma tehát nem 12, hanem csak 11! (szerkesztőség). Erdély.ma
2012. április 28.
Megbuktatták a MOGYE-ügyben kiálló Ungureanu-kormányt
Victor Ponta kapott kormányalakítási megbízást
Sikeresnek bizonyult tegnap az ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) által előterjesztett, az Ungureanu-kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítvány, így a kabinetnek közel nyolcvan napos működés után mennie kellett. Az eddigi „legszorosabb” bizalmi szavazáson a 460 honatyából 259-en vettek részt a plenáris ülésen, közülük 248-an voksoltak. Az indítvány mellett 235-en szavaztak, néggyel többen, mint amennyi a kezdeményezés átviteléhez szükséges volt; kilenc ellenszavazatot számláltak, négyet érvénytelenítettek. Indoklásában az ellenzék mindenekelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az angol és magyar tannyelvű karok kormányhatározat általi létrehozását kifogásolta, amit etnikai elkülönülésnek minősítettek. Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással.
A Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett végrehajtó hatalmi testület megbízatása 78 napig tartott. A bizalmatlansági indítványról való szavazást megelőző hetekben 10-11 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata-Liberális Pártból (PD-L). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai is megszavazták a kabinet bukását.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján megállapította: számításaik szerint a szavazást megelőzően a koalíció körülbelül 6-7 szavazatból álló szerény többséggel rendelkezik az ellenzékhez viszonyítva, de a bizalmatlansági indítvány elvetéséhez fegyelmezetten is kellene működnie, ami utólag azonban nem következett be.
Emil Boc, a PD-L elnöke a kormány bukását eredményező voksolást követően úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának egyes képviselői is átálltak az ellenzék oldalára, és a koalíció ellen fordultak. Mihai Răzvan Ungureanu kijelentette, megtisztelő volt számára, hogy a kormányt irányíthatta. Megállapította, hogy a szavazás eredménye a demokrácia része, és hangsúlyozta: még az „utolsó szót” nem mondta ki. Victor Ponta, a PSD elnöke és az USL társelnöke bejelentette: nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra, és vállalja is annak felelősségét. Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ az előrehozott választások megszervezését támogatja, amelyek nyomán biztos többség által támogatott, legitim végrehajtó hatalmi testület vehetné át az ország kormányzását. Ugyanakkor újságírói kérdésre valószínűsítette, hogy az RMDSZ a jövőben ellenzékbe vonul.
Mint ismeretes, a Szociáldemokrata (PSD), a Nemzeti Liberális (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be Mihai Răzvan Ungureanu két hónapja beiktatott kormánya ellen, amiért az úgymond „engedett az RMDSZ zsarolásának”, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Ezt az eljárást az ellenzék etnikai elkülönülésnek minősítette. Az USL mindemellett két másik ponttal is kiegészítette időközben indítványát: az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, s a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
Mihai Răzvan Ungureanu kormányfő a szavazást megelőző parlamenti vita során fejtette ki álláspontját a kabinetjével szemben felhozott vádakról. Parlamenti válaszában a miniszterelnök megállapította, hogy az ellenzék az ország stabilitását és hitelét áldozta fel egy megalapozatlan, demagóg bizalmatlansági indítvánnyal, amelyet a választási kampány eszközének tekint. Mint mondta, a határon túli románok számára kért jogok a romániai kisebbségeket is megilletik.
„Miért lenne elfogadhatatlan, hogy a kisebbséghez tartozó román állampolgárok nemzeti és kulturális önazonosságuk megőrzésére törekednek, miközben mi, a román állam képviseletében, ugyanezt próbáljuk elérni a határon túli román közösségek számára. Az elfogadhatatlan az, hogy egyesek választási tőkét remélnek a letűnt időket idéző nacionalista szónoklatoktól” – hangsúlyozta a kormányfő a MOGYE magyar karának létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki hangulatkeltésre utalva.
A további vádpontok kapcsán Ungureanu kifejtette: a külföldi befektetések az ország fejlődését, és nem kiárusítását jelentik, az ellenzék pedig megsértette a választópolgárokat azzal a feltételezéssel, hogy az önkormányzatoknak kiutalt forrásokkal szavazatokat lehet vásárolni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a parlamenti vita során arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy ők is engedtek az RMDSZ „zsarolásának”, amikor kormányzásuk idején szükségük volt a szövetség támogatására. Szerinte ezért hiteltelen, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
A pártokkal való konzultáció nyomán az államfőnek meg kell neveznie miniszterelnök-jelöltjét, akinek tíz napon belül kell kabinetjét kialakítania, és bizalmi szavazásra a parlament elé terjesztenie a miniszterek névsorát, valamint programját.
**********************************************************************
Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással. Szabadság (Kolozsvár)
Victor Ponta kapott kormányalakítási megbízást
Sikeresnek bizonyult tegnap az ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) által előterjesztett, az Ungureanu-kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítvány, így a kabinetnek közel nyolcvan napos működés után mennie kellett. Az eddigi „legszorosabb” bizalmi szavazáson a 460 honatyából 259-en vettek részt a plenáris ülésen, közülük 248-an voksoltak. Az indítvány mellett 235-en szavaztak, néggyel többen, mint amennyi a kezdeményezés átviteléhez szükséges volt; kilenc ellenszavazatot számláltak, négyet érvénytelenítettek. Indoklásában az ellenzék mindenekelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az angol és magyar tannyelvű karok kormányhatározat általi létrehozását kifogásolta, amit etnikai elkülönülésnek minősítettek. Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással.
A Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett végrehajtó hatalmi testület megbízatása 78 napig tartott. A bizalmatlansági indítványról való szavazást megelőző hetekben 10-11 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata-Liberális Pártból (PD-L). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai is megszavazták a kabinet bukását.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján megállapította: számításaik szerint a szavazást megelőzően a koalíció körülbelül 6-7 szavazatból álló szerény többséggel rendelkezik az ellenzékhez viszonyítva, de a bizalmatlansági indítvány elvetéséhez fegyelmezetten is kellene működnie, ami utólag azonban nem következett be.
Emil Boc, a PD-L elnöke a kormány bukását eredményező voksolást követően úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának egyes képviselői is átálltak az ellenzék oldalára, és a koalíció ellen fordultak. Mihai Răzvan Ungureanu kijelentette, megtisztelő volt számára, hogy a kormányt irányíthatta. Megállapította, hogy a szavazás eredménye a demokrácia része, és hangsúlyozta: még az „utolsó szót” nem mondta ki. Victor Ponta, a PSD elnöke és az USL társelnöke bejelentette: nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra, és vállalja is annak felelősségét. Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ az előrehozott választások megszervezését támogatja, amelyek nyomán biztos többség által támogatott, legitim végrehajtó hatalmi testület vehetné át az ország kormányzását. Ugyanakkor újságírói kérdésre valószínűsítette, hogy az RMDSZ a jövőben ellenzékbe vonul.
Mint ismeretes, a Szociáldemokrata (PSD), a Nemzeti Liberális (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be Mihai Răzvan Ungureanu két hónapja beiktatott kormánya ellen, amiért az úgymond „engedett az RMDSZ zsarolásának”, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Ezt az eljárást az ellenzék etnikai elkülönülésnek minősítette. Az USL mindemellett két másik ponttal is kiegészítette időközben indítványát: az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, s a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
Mihai Răzvan Ungureanu kormányfő a szavazást megelőző parlamenti vita során fejtette ki álláspontját a kabinetjével szemben felhozott vádakról. Parlamenti válaszában a miniszterelnök megállapította, hogy az ellenzék az ország stabilitását és hitelét áldozta fel egy megalapozatlan, demagóg bizalmatlansági indítvánnyal, amelyet a választási kampány eszközének tekint. Mint mondta, a határon túli románok számára kért jogok a romániai kisebbségeket is megilletik.
„Miért lenne elfogadhatatlan, hogy a kisebbséghez tartozó román állampolgárok nemzeti és kulturális önazonosságuk megőrzésére törekednek, miközben mi, a román állam képviseletében, ugyanezt próbáljuk elérni a határon túli román közösségek számára. Az elfogadhatatlan az, hogy egyesek választási tőkét remélnek a letűnt időket idéző nacionalista szónoklatoktól” – hangsúlyozta a kormányfő a MOGYE magyar karának létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki hangulatkeltésre utalva.
A további vádpontok kapcsán Ungureanu kifejtette: a külföldi befektetések az ország fejlődését, és nem kiárusítását jelentik, az ellenzék pedig megsértette a választópolgárokat azzal a feltételezéssel, hogy az önkormányzatoknak kiutalt forrásokkal szavazatokat lehet vásárolni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a parlamenti vita során arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy ők is engedtek az RMDSZ „zsarolásának”, amikor kormányzásuk idején szükségük volt a szövetség támogatására. Szerinte ezért hiteltelen, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
A pártokkal való konzultáció nyomán az államfőnek meg kell neveznie miniszterelnök-jelöltjét, akinek tíz napon belül kell kabinetjét kialakítania, és bizalmi szavazásra a parlament elé terjesztenie a miniszterek névsorát, valamint programját.
**********************************************************************
Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 28.
Ismét versek Dsida otthonából
Születésnapi beszélgetés Füzesi Magdával
Füzesi Magda 1952. május 3-án született a kárpátaljai Nagyberegen. Szülőfalujában érettségizett, majd Beregszászban nyomdász lett. 1975-től a kétnyelvű járási lap munkatársa, később a magyar kiadás felelős szerkesztője. Magyar nyelv- és irodalomszakos diplomát az Ungvári Állami Egyetemen szerzett. Írásai számos magyarországi és erdélyi lapban, illetve antológiában láttak napvilágot, verseiből oroszra és ukránra is fordítottak. Ezekből a nyelvekből magyarra ő is fordít. Mindeddig kilenc önálló verseskötete jelent meg. Az ukrán és a magyar írószövetségeknek, továbbá a Magyar Művészeti Akadémiának a tagja, újságírói tevékenységéért Táncsis Mihály-díjjal tüntették ki.
– Magyar–ukrán kétnyelvű versesköteted címe: „Szőttes pirossal, feketével”. A fekete-pirosnak mifelénk már van egy sajátos jelentése.
– Ismerem Kányádi Sándor „Fekete-piros” című versét, csábító is a gondolat, hogy azt mondjam: persze, az én versemben is tettenérhető a kárpátaljai őshonos magyarság passzív ellenállása. Adott esetben ez a „szőttes pirossal, feketével” fogalom sokkal prózaibb: szülőfalumban, Nagyberegen (a történelmi Bereg megye egykori „fővárosában”) készítik, szövik a híres-nevezetes beregi szőttest – pirossal, feketével. A piros az öröm színe, a fekete a bánaté. S talán nem kell hangsúlyoznom, hogy a kárpátaljai magyarság sorsában az öröm mellett (megmaradtunk!) jócskán benne van a bánat is („malenykij” robot, megtizedeltetés, szétszóródás). A vers különben így kezdődik: „A dolgok fáit szél tépázza / felriad a sok gond-madár. / A lovak össszebújnak fázva, / ki tudja, meddig tart a nyár?” A sorok között ott van a kolhozosítás (1949), a félnapokig sorbanállás a betevő falatért, vagy akár a cukorjegy is. Azt hiszem, az erdélyi olvasó magyarázat nélkül is érti: egyformán megéltük a piros-fekete időket, bár azt, hogy ez itt is így történt, én csak az utóbbi években tudatosítottam.
– A piros-fekete időket egyaránt megélték és versekben dolgozták fel mind Erdélyben, mind Kárpátalján. Költészeted legtömörebb összefoglalását Bertha Zoltántól olvastam. Idézem: „A kárpátaljai sorsviselés éles, metsző fájdalmassága, a konok, szigorú, csaknem engesztelhetetlen keserűség, a tájban-gyökerezettség kínzó-ambivalens elrendeltetésszerűsége mintegy kigyöngyözi a szenvedés, a kötődés és a reménytelenséggel határos megkönnyebbülésvágy sugallatos metaforáit és létszimbólumait”. Másik méltatódnak, Petrőczi Évának „Egy lenvirág reggeli imája” lett a kedvenc verse: „Ez az egyszerre paraszti és poétaasszonyi könyörgés olyan, mint egy, a ládafiából előkerült családi Biblia lapjain lévő régi imádság, olyan mint egy aszályos-kegyetlen évben született fohász.”
De térjünk vissza a jelenbe. Változatos irodalmi életpálya után kerültél Kolozsvárra, és itt sem akárhová, egyenesen Dsida Jenő hajdani otthonába.
– Ott kell kezdenem, hogy 2001-ben megözvegyülvén, magam is alig vártam a nyugdíjaztatást. Egyetlen lányom Magyarországon találta meg a párját egy kolozsvári fiatalember személyében, az unokák növögettek, úgy éreztem, ott van rám szükség. Édesanyám is biztatott, hogy akkor segítsek a lányomnak, amikor szükség van rám, egy idő után a családok amúgy is „szétfejlődnek”. Így aztán 2005-ben beadtam a letelepedési kérelmet. Aztán – mondjam, ne mondjam? – az ügyintézés malmai következtek. Volt is erről egy kis krokim „(T)örökbe fogadtak” címmel, amikor a magyarországi hivatalos okmányaimat Mahda névre állították ki, merthogy az ukránból így transzliterálták – előírás szerint. Na, de nem erről akartam beszélni, hanem Dsidáról. Időközben találkoztam egy új, kolozsvári társsal, aki történetesen Dsida Jenő egykori otthonában született. E kapcsolatnak köszönhetően kinyílt előttem a világ. Sokat utaztam Erdélyben, megismertem Csíkország nevezetességeit (ezekből az élményekből több versem született), és eljött az idő, amikor már elég erősnek éreztem magam, hogy kialakítsak egy új életteret Kolozsvárt. Dsida nevét ismertem már diákkoromban is, ugyanis (a most kárpátaljai) Beregszász a költő iskolavárosa volt: 1914–1918 között Dsida itt töltötte gyermekéveit, anyai nagyszüleinél. A beregszászi vasútállomás falán (a költő nagyapja állomásfőnök volt) tábla őrzi a majdani literátor emlékét. „Dsida-versek kárpátaljai olvasata” címmel írtam egy tanulmányt arról, mit üzenhet verseivel szűkebb pátriám irodalombarátainak a költő, aki „Tekintet nélkül” című költeményében kertelés nélkül leszögezte: „Krisztusnak és Pilátusnak, / .... / egyformán szolgálni / nem lehet”. Van egy dédelgetett álmom: a Dsida-ház kertjét a költő virágaival szeretném beültetni. Olyan virágokkal, amelyekben egykor örömét lelte, hiszen mintegy testamentumként hagyta ránk: „Orrodba édes illatot gyüjts / szívedbe békét és mosolygást, / szemedbe fényt, hogy az utolsó / napon is tudj örülni folyvást...” /. Lehet ennél szebben írni életről és halálról?
– Bár köteteidet nem találni sem magyarországi, sem erdélyi könyvesboltokban, a nevedet mégis ismerik a magyar olvasók a Kárpát-medencében. Tucatnyi verseskönyvedből jónéhány költemény került be az összmagyar antológiákba. A természetes, egyszerű, dallamos sorok szinte tálcán kínálják magukat az énekeseknek is. Nem csoda, hogy a Kalákától Dinnyés Józsefig, Kárpátaljától a Vajdaságig sokan ráharaptak...
– Nem vagyok jó sáfára a verseimnek, mai szóval élve: a marketing nagyon távol áll tőlem. Mindaz, ami verseimmel történt, Isten ajándéka. Időnként megkerestek antológiaszerkesztők, hogy adjam áldásomat egy-egy vers megjelentetésére. Volt úgy is, hogy egy-egy publikálást utólag fedeztem fel valahol. Ami a dallamosságot illeti: Posztmoderniában ez nem kifejezetten előnye egy költeménynek. Dinnyés József daltulajdonos volt az első muzsikus, akinek „megakadt a gitárja” a „Küzdelem” című versemen. Őt még abból az időből ismerem, amikor a nyolcvanas évek végén a Beregszászi Tanítók Házában egy hatalmas Lenin-portré alatt teli torokból énekelte, hogy „Határtalanul szeretném hazámat...” Időközben a verseimből dallá vált egy CD-nyi, bízom benne, hogy hamarosan a nagyközönség számára is hozzáférhető lesz. A kárpátaljai Credo verséneklő együttes tucatnyi versemet megzenésítette, legutóbb éppen az „Agyő, Kárpátalja!” címűt. Ez az a vers, amelyet Ivaskovics József, az együttes vezetője szerint a zenészek sem tudnak könnyek nélkül előadni.
– A peresztrojkát már tapasztalt lapszerkesztőként harcoltad végig. Hoztál-e ebből az időből egy saját történetet?
– Érdekes, hogy pont a napokban jutott eszembe egy ilyen történet. Dióhéjban: 1969-től (sikertelen egyetemi felvételi után) hat évig nyomdász, tördelő voltam, majd 1975-ben önérzetes kollégáim szerint tisztességes szakmunkásból firkász lettem. Végigjártam a szamárlétrát: korrektorból lettem szerkesztő egy kétnyelvű (magyar és ukrán) járási lapnál. Természetesen vezércikkeket is írtam, és az egyik ilyen „felszólamlásom” váltotta ki a hatalom nemtetszését. Történt pedig, hogy Katona József „Bánk Bánjából” Tiborcot hívtam segítségül: „mert ki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerít”. (Valahogy így, nincs a kezem ügyében a kritikai kiadás...). Egyszóval másnap megjelent a szerkesztőségben egy rendőr (már peresztrojkát írunk!), aki a rendőrfőnök üzenetét hozta: szerkesztő asszony, tudhatná az eljárást, ha annek a Tiborcnak valami panasza van, akkor írjon beadványt, ne az újságban rágalmazza a milíciát. Persze, könnyű most ezen mosolyogni, de volt idő, amikor éjszakákat nem aludtam egy-egy meredekebb bíráló (tényfeltáró) publikáció megjelenése után. 2003-ban Táncsics-díjjal tüntetett ki az anyaország. Akkor a Magyar Nemzetben közölt interjúban meg is kérdezte az újságíró kolléga, hogy mit gondolok, miért keresett meg a kitüntetés? Azt mondtam: bizonyára jól szerepeltem „kötéltáncos” kategóriában. 1989-re viszont már a kötéltáncon is átlendültünk. Ekkor jelentettem meg a „Kósa Anna balladáját”, az első közvetlen utalást a háború utáni elhurcolásokra. Kósa Anna falumbeli öregasszony volt, a fiát elpusztították, anyai fájdalmában valóban megzavarodott.
– Az anyaországba kivándoroltak Kárpátaljai Szövetsége lapjának, a Kárpátaljai Hírmondónak a főszerkesztője vagy. Mi ez: hűtlen hűség, távolibb, tehát objektívabb rálátás, utóélet vagy csak nosztalgia?
– Ezen sokat lehetne morfondírozni, de én nem szeretném „megideologizálni” a helyzetet, annál is inkább, mert egykori ismerőseim között voltak olyanok is, akik lelkiismeret-furdalásukat azzal csillapították, hogy ők majd Magyarországon „a határok légiesítésén fognak munkálkodni”. Én nem tűztem ki magam elé ilyen nagy célt, de amikor nyolc évvel ezelőtt a több mint ezer tagot számláló Kárpátaljai Szövetség elnöksége fantáziát látott abban, hogy folyóiratot adjon ki, és engem megkerestek a főszerkesztői feladatra, hosszas lelki gyötrődés után („alkalmas vagyok én erre?”) elvállaltam. A lap életképes, az olvasók szeretik, jó visszajelzéseket kapunk. Sok anyaországi számára meglepetés, hogy mennyi minden történt az utolsó ezer esztendőben „azon a Kárpátalján”. Külön büszkeségem, hogy egy idős nyíregyházi főiskolai tanár minden lapszám után jelentkezik, hogy „már megint tanultam valamit”. És hadd legyek már egy kicsit hedonista: a sok politikum után, amely több mint három évtizedes újságírói pályafutásom alatt „rámszakadt”, örömmel szerkesztek egy olyan folyóiratot, amelyben kiélhetem a hűtlen hűséget, a távolibb, tehát objektívabb rálátást és a nosztalgiát is.
– Múzsákra még egy költőnőnek is szüksége van. Gyermekverseidet az egykori (örök) kisgyermek, a mama vagy a nagymama írja?
– A kérdés jó, különösen, hogy sosem gondolkodtam el még azon, hány ember is lakhat bennem egyszerre. Szerintem mindhárom „énem” ott van egy-egy gyermekvers születésénél. Bár egy alkalommal Kányádi Sándor azt mondta, nincs olyan fogalom, hogy gyermekvers: csak jó vagy rossz vers van. Több gyermekversíró korszakom is volt, Magdi lányomnak történetecskéket írtam (közülök többet megzenésítettek). Amióta a nagyberegi lányom és a kolozsvári vejem megajándékoztak két okos és – hangsúlyozom – érzékeny lelkű kislány unokával, Hajnalkával és Orsikával, ismét szóbaálltak velem a tündérek. Jó látni, hogy a lányom családjában fontos a nemzeti értékrend. Csak zárójelben jegyzem meg: a járókelőknek furcsa lehetett, amikor a budapesti születésű kisebbik unokám még óvodásként a Margit-hídon sétálva boldogan felkiáltott, „Nézd, nagymama, magyar zászló!” Ez is nevelés kérdése...
– A beszélgetésből kiderült, hogy beilleszkedtél az új környezetbe, lassan ennek a hazának is „ismered könnyét, sóhaját”. Ám szerintem még a kívülálló szemével látod az erdélyi magyarságot. Hadd kérdezzem meg végezetül: mi az, amitől jól érzed magad Kolozsvárt, Kalotaszegen, a Székelyföldön?
– Kezdetben vala a gyámoltalanság. Én Budapesten sokáig csak vendég voltam: emlékszem, a békásmegyeri református gyülekezetben az első alkalommal a legutolsó sor legszélső székére mertem csak leülni... Más kérdés, hogy azóta ott is barátokra találtam. Lehet, hogy furcsán hangzik egy olyan ember szájából, aki a határon túl egy tömbben élő magyarságból került a kincses városba, de Kolozsvár a magyar mentalitásával fogott meg. Nem mintha a beregvidéki nemzettársaink feladták volna identitásukat: nekem otthon magától értetődő, hogy Beregszászban a feliratok magyarul is ki vannak írva, hogy 1991 óta Kárpátalja magyarlakta települései polgármesteri hivatalainak épületein a törvény értelmében az ukrán mellett ott van a magyar trikolor is, és még sorolhatnám. S mindez nem azért van így, mert Ukrajna annyira barátja lenne a demokráciának: egy százötvenezres kisebbséggel az államalkotó nemzet nemigen számol... Más a helyzet Romániában, ahol egymillió kétszázezer magyar él. A 2011-es népszámlálás óta tudjuk, hogy Kolozsváron a magyarság százalékaránya 18-ról sajnos 16 százalékra csökkent, ezért itt minden magyar rendezvénynek jelentősége van. Örvendetes, hogy a városban a történelmi egyházak lelkipásztorai milyen összhangban munkálkodnak. A magyar kultúra napján, augusztusban, a városnap környékén, vagy emléktábla-avatáson és még hosszan sorolhatnám, hol mindenhol fognak össze, és ösztönzik híveiket az identitás megőrzésére. Kolozsvár egyenes derekú város. Méltósággal éli meg a mostani felemás időt is, hiszen annyi minden történt már itt a letűnt századok alatt. És mennyi minden történhet! A Házsongárdi temető eszünkbe juttatja, hogy „hol nemzet süllyed el”, de utána nyomban azt is, hogy „romon virág”. Ezt jelenti nekem Kolozsvár. Kalotaszeg és Székelyföld szavak nélkül is áll a vártán, áll kitartóan és megfellebbezhetetlenül, mintha az utóbbi száz esztendőben mi sem történt volna! Én tanulni jöttem Erdélybe. Nemcsak a látnivalókat fedeztem fel, kaptam ajándékba egy belső látást is. Ha Isten élni enged, ezt az ajándékot szeretném megosztani Erdély kisebb testvérével, az egykor éppen a fejedelmi Erdélyről leszakadt Kárpátalja magyarságával.
– Témáid így hát nálunk is akadnak bőven. Születésnapodra azt kívánjuk, hogy versekre serkentő jó tündéreid ezután is sűrűn felkeressenek.
KRAJNIK-NAGY KÁROLY. Szabadság (Kolozsvár)
Születésnapi beszélgetés Füzesi Magdával
Füzesi Magda 1952. május 3-án született a kárpátaljai Nagyberegen. Szülőfalujában érettségizett, majd Beregszászban nyomdász lett. 1975-től a kétnyelvű járási lap munkatársa, később a magyar kiadás felelős szerkesztője. Magyar nyelv- és irodalomszakos diplomát az Ungvári Állami Egyetemen szerzett. Írásai számos magyarországi és erdélyi lapban, illetve antológiában láttak napvilágot, verseiből oroszra és ukránra is fordítottak. Ezekből a nyelvekből magyarra ő is fordít. Mindeddig kilenc önálló verseskötete jelent meg. Az ukrán és a magyar írószövetségeknek, továbbá a Magyar Művészeti Akadémiának a tagja, újságírói tevékenységéért Táncsis Mihály-díjjal tüntették ki.
– Magyar–ukrán kétnyelvű versesköteted címe: „Szőttes pirossal, feketével”. A fekete-pirosnak mifelénk már van egy sajátos jelentése.
– Ismerem Kányádi Sándor „Fekete-piros” című versét, csábító is a gondolat, hogy azt mondjam: persze, az én versemben is tettenérhető a kárpátaljai őshonos magyarság passzív ellenállása. Adott esetben ez a „szőttes pirossal, feketével” fogalom sokkal prózaibb: szülőfalumban, Nagyberegen (a történelmi Bereg megye egykori „fővárosában”) készítik, szövik a híres-nevezetes beregi szőttest – pirossal, feketével. A piros az öröm színe, a fekete a bánaté. S talán nem kell hangsúlyoznom, hogy a kárpátaljai magyarság sorsában az öröm mellett (megmaradtunk!) jócskán benne van a bánat is („malenykij” robot, megtizedeltetés, szétszóródás). A vers különben így kezdődik: „A dolgok fáit szél tépázza / felriad a sok gond-madár. / A lovak össszebújnak fázva, / ki tudja, meddig tart a nyár?” A sorok között ott van a kolhozosítás (1949), a félnapokig sorbanállás a betevő falatért, vagy akár a cukorjegy is. Azt hiszem, az erdélyi olvasó magyarázat nélkül is érti: egyformán megéltük a piros-fekete időket, bár azt, hogy ez itt is így történt, én csak az utóbbi években tudatosítottam.
– A piros-fekete időket egyaránt megélték és versekben dolgozták fel mind Erdélyben, mind Kárpátalján. Költészeted legtömörebb összefoglalását Bertha Zoltántól olvastam. Idézem: „A kárpátaljai sorsviselés éles, metsző fájdalmassága, a konok, szigorú, csaknem engesztelhetetlen keserűség, a tájban-gyökerezettség kínzó-ambivalens elrendeltetésszerűsége mintegy kigyöngyözi a szenvedés, a kötődés és a reménytelenséggel határos megkönnyebbülésvágy sugallatos metaforáit és létszimbólumait”. Másik méltatódnak, Petrőczi Évának „Egy lenvirág reggeli imája” lett a kedvenc verse: „Ez az egyszerre paraszti és poétaasszonyi könyörgés olyan, mint egy, a ládafiából előkerült családi Biblia lapjain lévő régi imádság, olyan mint egy aszályos-kegyetlen évben született fohász.”
De térjünk vissza a jelenbe. Változatos irodalmi életpálya után kerültél Kolozsvárra, és itt sem akárhová, egyenesen Dsida Jenő hajdani otthonába.
– Ott kell kezdenem, hogy 2001-ben megözvegyülvén, magam is alig vártam a nyugdíjaztatást. Egyetlen lányom Magyarországon találta meg a párját egy kolozsvári fiatalember személyében, az unokák növögettek, úgy éreztem, ott van rám szükség. Édesanyám is biztatott, hogy akkor segítsek a lányomnak, amikor szükség van rám, egy idő után a családok amúgy is „szétfejlődnek”. Így aztán 2005-ben beadtam a letelepedési kérelmet. Aztán – mondjam, ne mondjam? – az ügyintézés malmai következtek. Volt is erről egy kis krokim „(T)örökbe fogadtak” címmel, amikor a magyarországi hivatalos okmányaimat Mahda névre állították ki, merthogy az ukránból így transzliterálták – előírás szerint. Na, de nem erről akartam beszélni, hanem Dsidáról. Időközben találkoztam egy új, kolozsvári társsal, aki történetesen Dsida Jenő egykori otthonában született. E kapcsolatnak köszönhetően kinyílt előttem a világ. Sokat utaztam Erdélyben, megismertem Csíkország nevezetességeit (ezekből az élményekből több versem született), és eljött az idő, amikor már elég erősnek éreztem magam, hogy kialakítsak egy új életteret Kolozsvárt. Dsida nevét ismertem már diákkoromban is, ugyanis (a most kárpátaljai) Beregszász a költő iskolavárosa volt: 1914–1918 között Dsida itt töltötte gyermekéveit, anyai nagyszüleinél. A beregszászi vasútállomás falán (a költő nagyapja állomásfőnök volt) tábla őrzi a majdani literátor emlékét. „Dsida-versek kárpátaljai olvasata” címmel írtam egy tanulmányt arról, mit üzenhet verseivel szűkebb pátriám irodalombarátainak a költő, aki „Tekintet nélkül” című költeményében kertelés nélkül leszögezte: „Krisztusnak és Pilátusnak, / .... / egyformán szolgálni / nem lehet”. Van egy dédelgetett álmom: a Dsida-ház kertjét a költő virágaival szeretném beültetni. Olyan virágokkal, amelyekben egykor örömét lelte, hiszen mintegy testamentumként hagyta ránk: „Orrodba édes illatot gyüjts / szívedbe békét és mosolygást, / szemedbe fényt, hogy az utolsó / napon is tudj örülni folyvást...” /. Lehet ennél szebben írni életről és halálról?
– Bár köteteidet nem találni sem magyarországi, sem erdélyi könyvesboltokban, a nevedet mégis ismerik a magyar olvasók a Kárpát-medencében. Tucatnyi verseskönyvedből jónéhány költemény került be az összmagyar antológiákba. A természetes, egyszerű, dallamos sorok szinte tálcán kínálják magukat az énekeseknek is. Nem csoda, hogy a Kalákától Dinnyés Józsefig, Kárpátaljától a Vajdaságig sokan ráharaptak...
– Nem vagyok jó sáfára a verseimnek, mai szóval élve: a marketing nagyon távol áll tőlem. Mindaz, ami verseimmel történt, Isten ajándéka. Időnként megkerestek antológiaszerkesztők, hogy adjam áldásomat egy-egy vers megjelentetésére. Volt úgy is, hogy egy-egy publikálást utólag fedeztem fel valahol. Ami a dallamosságot illeti: Posztmoderniában ez nem kifejezetten előnye egy költeménynek. Dinnyés József daltulajdonos volt az első muzsikus, akinek „megakadt a gitárja” a „Küzdelem” című versemen. Őt még abból az időből ismerem, amikor a nyolcvanas évek végén a Beregszászi Tanítók Házában egy hatalmas Lenin-portré alatt teli torokból énekelte, hogy „Határtalanul szeretném hazámat...” Időközben a verseimből dallá vált egy CD-nyi, bízom benne, hogy hamarosan a nagyközönség számára is hozzáférhető lesz. A kárpátaljai Credo verséneklő együttes tucatnyi versemet megzenésítette, legutóbb éppen az „Agyő, Kárpátalja!” címűt. Ez az a vers, amelyet Ivaskovics József, az együttes vezetője szerint a zenészek sem tudnak könnyek nélkül előadni.
– A peresztrojkát már tapasztalt lapszerkesztőként harcoltad végig. Hoztál-e ebből az időből egy saját történetet?
– Érdekes, hogy pont a napokban jutott eszembe egy ilyen történet. Dióhéjban: 1969-től (sikertelen egyetemi felvételi után) hat évig nyomdász, tördelő voltam, majd 1975-ben önérzetes kollégáim szerint tisztességes szakmunkásból firkász lettem. Végigjártam a szamárlétrát: korrektorból lettem szerkesztő egy kétnyelvű (magyar és ukrán) járási lapnál. Természetesen vezércikkeket is írtam, és az egyik ilyen „felszólamlásom” váltotta ki a hatalom nemtetszését. Történt pedig, hogy Katona József „Bánk Bánjából” Tiborcot hívtam segítségül: „mert ki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerít”. (Valahogy így, nincs a kezem ügyében a kritikai kiadás...). Egyszóval másnap megjelent a szerkesztőségben egy rendőr (már peresztrojkát írunk!), aki a rendőrfőnök üzenetét hozta: szerkesztő asszony, tudhatná az eljárást, ha annek a Tiborcnak valami panasza van, akkor írjon beadványt, ne az újságban rágalmazza a milíciát. Persze, könnyű most ezen mosolyogni, de volt idő, amikor éjszakákat nem aludtam egy-egy meredekebb bíráló (tényfeltáró) publikáció megjelenése után. 2003-ban Táncsics-díjjal tüntetett ki az anyaország. Akkor a Magyar Nemzetben közölt interjúban meg is kérdezte az újságíró kolléga, hogy mit gondolok, miért keresett meg a kitüntetés? Azt mondtam: bizonyára jól szerepeltem „kötéltáncos” kategóriában. 1989-re viszont már a kötéltáncon is átlendültünk. Ekkor jelentettem meg a „Kósa Anna balladáját”, az első közvetlen utalást a háború utáni elhurcolásokra. Kósa Anna falumbeli öregasszony volt, a fiát elpusztították, anyai fájdalmában valóban megzavarodott.
– Az anyaországba kivándoroltak Kárpátaljai Szövetsége lapjának, a Kárpátaljai Hírmondónak a főszerkesztője vagy. Mi ez: hűtlen hűség, távolibb, tehát objektívabb rálátás, utóélet vagy csak nosztalgia?
– Ezen sokat lehetne morfondírozni, de én nem szeretném „megideologizálni” a helyzetet, annál is inkább, mert egykori ismerőseim között voltak olyanok is, akik lelkiismeret-furdalásukat azzal csillapították, hogy ők majd Magyarországon „a határok légiesítésén fognak munkálkodni”. Én nem tűztem ki magam elé ilyen nagy célt, de amikor nyolc évvel ezelőtt a több mint ezer tagot számláló Kárpátaljai Szövetség elnöksége fantáziát látott abban, hogy folyóiratot adjon ki, és engem megkerestek a főszerkesztői feladatra, hosszas lelki gyötrődés után („alkalmas vagyok én erre?”) elvállaltam. A lap életképes, az olvasók szeretik, jó visszajelzéseket kapunk. Sok anyaországi számára meglepetés, hogy mennyi minden történt az utolsó ezer esztendőben „azon a Kárpátalján”. Külön büszkeségem, hogy egy idős nyíregyházi főiskolai tanár minden lapszám után jelentkezik, hogy „már megint tanultam valamit”. És hadd legyek már egy kicsit hedonista: a sok politikum után, amely több mint három évtizedes újságírói pályafutásom alatt „rámszakadt”, örömmel szerkesztek egy olyan folyóiratot, amelyben kiélhetem a hűtlen hűséget, a távolibb, tehát objektívabb rálátást és a nosztalgiát is.
– Múzsákra még egy költőnőnek is szüksége van. Gyermekverseidet az egykori (örök) kisgyermek, a mama vagy a nagymama írja?
– A kérdés jó, különösen, hogy sosem gondolkodtam el még azon, hány ember is lakhat bennem egyszerre. Szerintem mindhárom „énem” ott van egy-egy gyermekvers születésénél. Bár egy alkalommal Kányádi Sándor azt mondta, nincs olyan fogalom, hogy gyermekvers: csak jó vagy rossz vers van. Több gyermekversíró korszakom is volt, Magdi lányomnak történetecskéket írtam (közülök többet megzenésítettek). Amióta a nagyberegi lányom és a kolozsvári vejem megajándékoztak két okos és – hangsúlyozom – érzékeny lelkű kislány unokával, Hajnalkával és Orsikával, ismét szóbaálltak velem a tündérek. Jó látni, hogy a lányom családjában fontos a nemzeti értékrend. Csak zárójelben jegyzem meg: a járókelőknek furcsa lehetett, amikor a budapesti születésű kisebbik unokám még óvodásként a Margit-hídon sétálva boldogan felkiáltott, „Nézd, nagymama, magyar zászló!” Ez is nevelés kérdése...
– A beszélgetésből kiderült, hogy beilleszkedtél az új környezetbe, lassan ennek a hazának is „ismered könnyét, sóhaját”. Ám szerintem még a kívülálló szemével látod az erdélyi magyarságot. Hadd kérdezzem meg végezetül: mi az, amitől jól érzed magad Kolozsvárt, Kalotaszegen, a Székelyföldön?
– Kezdetben vala a gyámoltalanság. Én Budapesten sokáig csak vendég voltam: emlékszem, a békásmegyeri református gyülekezetben az első alkalommal a legutolsó sor legszélső székére mertem csak leülni... Más kérdés, hogy azóta ott is barátokra találtam. Lehet, hogy furcsán hangzik egy olyan ember szájából, aki a határon túl egy tömbben élő magyarságból került a kincses városba, de Kolozsvár a magyar mentalitásával fogott meg. Nem mintha a beregvidéki nemzettársaink feladták volna identitásukat: nekem otthon magától értetődő, hogy Beregszászban a feliratok magyarul is ki vannak írva, hogy 1991 óta Kárpátalja magyarlakta települései polgármesteri hivatalainak épületein a törvény értelmében az ukrán mellett ott van a magyar trikolor is, és még sorolhatnám. S mindez nem azért van így, mert Ukrajna annyira barátja lenne a demokráciának: egy százötvenezres kisebbséggel az államalkotó nemzet nemigen számol... Más a helyzet Romániában, ahol egymillió kétszázezer magyar él. A 2011-es népszámlálás óta tudjuk, hogy Kolozsváron a magyarság százalékaránya 18-ról sajnos 16 százalékra csökkent, ezért itt minden magyar rendezvénynek jelentősége van. Örvendetes, hogy a városban a történelmi egyházak lelkipásztorai milyen összhangban munkálkodnak. A magyar kultúra napján, augusztusban, a városnap környékén, vagy emléktábla-avatáson és még hosszan sorolhatnám, hol mindenhol fognak össze, és ösztönzik híveiket az identitás megőrzésére. Kolozsvár egyenes derekú város. Méltósággal éli meg a mostani felemás időt is, hiszen annyi minden történt már itt a letűnt századok alatt. És mennyi minden történhet! A Házsongárdi temető eszünkbe juttatja, hogy „hol nemzet süllyed el”, de utána nyomban azt is, hogy „romon virág”. Ezt jelenti nekem Kolozsvár. Kalotaszeg és Székelyföld szavak nélkül is áll a vártán, áll kitartóan és megfellebbezhetetlenül, mintha az utóbbi száz esztendőben mi sem történt volna! Én tanulni jöttem Erdélybe. Nemcsak a látnivalókat fedeztem fel, kaptam ajándékba egy belső látást is. Ha Isten élni enged, ezt az ajándékot szeretném megosztani Erdély kisebb testvérével, az egykor éppen a fejedelmi Erdélyről leszakadt Kárpátalja magyarságával.
– Témáid így hát nálunk is akadnak bőven. Születésnapodra azt kívánjuk, hogy versekre serkentő jó tündéreid ezután is sűrűn felkeressenek.
KRAJNIK-NAGY KÁROLY. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 28.
Erdély tájain – Turistakiadványok: Encián Brassóban és Keresztény-havas
2012 márciusában a Brassói Lapok kiadója újraindította az Enciánt, a hajdan sikeres brassói turistafolyóiratot, amely 61 szám erejéig 1935 áprilisától 1940 augusztusáig jelent meg. Az új Encián főszerkesztője dr. Kovács Lehel István, grafikai szerkesztője Tomos Tünde, felelős kiadója Ambrus Attila.
A 88 oldalon megjelenő első szám tematikája a Keresztény-havas. A tartalomból: A brassói turizmus története az államosításig, A GPS-ről, A hegyi turizmus dicsőítése, A régi út, Csukás-hegység – a Kárpátok egyik gyöngyszeme, Sétára hívlak... a Köszörű (Graft)-patak menti várfalakhoz, Kirándulás a Bolnokra, Vártemplom-túra, Az EKE-Brassó 2011-es beszámolója, A 900. BL-túra (utóbbin jelentették be az Encián újraindítását). A Turistatörténet, Tudod-e?, Honismeret, Irodalom, Túraajánló, Encián-krónika, Műemlékvédelem, Gyerekoldal, Beszámoló, Könyvajánló rovatok szerzői: Kovács Lehel István, Jánó Rezső, Jenei István, Sipos Lajos, Péter János, Ugrai Noémi, Kovács Eszter Apolka, Ambrus Mózes, Szász Ágnes. A folyóiratban megjelenő természetfotókat Blénesi Edith és Blénesi György készítették. Az Encián negyedévente – márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben – fog megjelenni. Kereskedelmi forgalomba nem kerül. Előjegyezni a turistaegyesületek vezetőinél (EKE-Brassó: Szász Ágnes, BL-turistacsoport: Jánó Rezső) lehet. Kapcsolat: brassoiencian@gmail.com
Az Erdély szerkesztősége örömmel üdvözli a brassói turisták hagyományőrző kezdeményezését, és hosszú életet kíván új folyóiratuknak.
Kovács Lehel István Keresztény-havas című könyvét a Pallas-Akadémia Kiadó jelenteti meg az Erdély Hegyei sorozat 33. könyveként. A könyv földrajzi, geológiai, természetrajzi, turisztikai szempontból tekinti át a Keresztény-havast, de olyan fejezetei, mint: Történelmi áttekintés, vagy A Keresztény-havas a szépirodalomban és művészetben, egyúttal bő honismereti és történeti hivatkozásokat is tartalmaznak. Előrendelés a Brassói Lapok szerkesztőségében.
(k. l., t. t.)
Szabadság (Kolozsvár)
2012 márciusában a Brassói Lapok kiadója újraindította az Enciánt, a hajdan sikeres brassói turistafolyóiratot, amely 61 szám erejéig 1935 áprilisától 1940 augusztusáig jelent meg. Az új Encián főszerkesztője dr. Kovács Lehel István, grafikai szerkesztője Tomos Tünde, felelős kiadója Ambrus Attila.
A 88 oldalon megjelenő első szám tematikája a Keresztény-havas. A tartalomból: A brassói turizmus története az államosításig, A GPS-ről, A hegyi turizmus dicsőítése, A régi út, Csukás-hegység – a Kárpátok egyik gyöngyszeme, Sétára hívlak... a Köszörű (Graft)-patak menti várfalakhoz, Kirándulás a Bolnokra, Vártemplom-túra, Az EKE-Brassó 2011-es beszámolója, A 900. BL-túra (utóbbin jelentették be az Encián újraindítását). A Turistatörténet, Tudod-e?, Honismeret, Irodalom, Túraajánló, Encián-krónika, Műemlékvédelem, Gyerekoldal, Beszámoló, Könyvajánló rovatok szerzői: Kovács Lehel István, Jánó Rezső, Jenei István, Sipos Lajos, Péter János, Ugrai Noémi, Kovács Eszter Apolka, Ambrus Mózes, Szász Ágnes. A folyóiratban megjelenő természetfotókat Blénesi Edith és Blénesi György készítették. Az Encián negyedévente – márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben – fog megjelenni. Kereskedelmi forgalomba nem kerül. Előjegyezni a turistaegyesületek vezetőinél (EKE-Brassó: Szász Ágnes, BL-turistacsoport: Jánó Rezső) lehet. Kapcsolat: brassoiencian@gmail.com
Az Erdély szerkesztősége örömmel üdvözli a brassói turisták hagyományőrző kezdeményezését, és hosszú életet kíván új folyóiratuknak.
Kovács Lehel István Keresztény-havas című könyvét a Pallas-Akadémia Kiadó jelenteti meg az Erdély Hegyei sorozat 33. könyveként. A könyv földrajzi, geológiai, természetrajzi, turisztikai szempontból tekinti át a Keresztény-havast, de olyan fejezetei, mint: Történelmi áttekintés, vagy A Keresztény-havas a szépirodalomban és művészetben, egyúttal bő honismereti és történeti hivatkozásokat is tartalmaznak. Előrendelés a Brassói Lapok szerkesztőségében.
(k. l., t. t.)
Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 28.
Megbukott az Ungureanu-kabinet
Elfogadta a parlament az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya. A pénteki szavazást követően a plénum előtt ismertetett hivatalos eredmények szerint az összesen 460 képviselő és szenátor közül 259-en voltak jelen, a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett szavaztak 235-en, ellene 9-en, négy szavazat érvénytelen. Az indítvány elfogadásához legalább 231 szavazat volt szükséges, tehát az ellenzéknek négy többletszavazattal sikerült megbuktatnia az Ungureanu-kormányt. A hivatalos eredmény kihirdetése nyomán az ellenzék üdvrivalgásban tört ki az ülésteremben.
Mihai Răzvan Ungureanu 78 napig volt miniszterelnök
Traian Băsescu államfő péntek délutánra konzultációkra hívta a pártokat a Cotroceni-palotába, ezt követően javaslatot tesz egy kormányfőjelölt személyére, akinek tíz napon belül létre kell hoznia kormányát és a parlament támogatását kell kérnie.
Victor Ponta, az USL társelnöke leszögezte: a pártszövetség készen áll a kormányzás biztosítására a választásokig, és hogy ő maga lesz az USL jelöltje a miniszterelnöki tisztségre.
Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke szerint a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója árulta el a kormányoldalt, az ő szavazataikkal sikerült az ellenzéknek átvinnie a bizalmatlansági indítványt. „Ez a köpönyegforgatás győzelme, a kisebbségi frakció hátulról kést döfött a hátunkba”, noha végig azt állította, hogy a kormány mellett szavaznak képviselői – fogalmazott Emil Boc. Hozzátette: a kormánykoalíció megszűnt, mivel az egyik kormányzati partner elárulta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a szövetség készül a választásokra, és nem fog együttműködni az USL-lel.
„Három évig kormányon voltunk, most vélhetően egy ellenzéki időszak következik” – mondta Kelemen, aki szerint az RMDSZ az előrehozott választások megrendezésével is egyetért.
Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: az RMDSZ nem fogja támogatni az USL-kormányt, mivel a pénteki szavazás bebizonyította, hogy az ellenzék többséget szerzett a parlamentben, így nincs szüksége a szövetség támogatására. „Az élet megy tovább” – fogalmazott.
Mihai Răzvan Ungureanu az eredményhirdetés után annyit mondott: megtiszteltetésnek tartja, hogy kormányfő lehetett, hangsúlyozta, hogy ilyenek a demokrácia játékszabályai, és azzal zárta rövid nyilatkozatát, hogy nem ez volt az utolsó lépése. Ungureanuval kapcsolatban korábban ugyanis nem hivatalosan felmerült, hogy indulni kíván a jövő évi államfőválasztáson.
Mint arról tájékoztattunk, az ellenzék azért nyújtott be a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, mert a kabinet néhány héttel ezelőtt rendeletben hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karait. Az ellenzéki pártszövetség emellett a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, a kormány privatizációit és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felrója a kabinetnek.
A parlament két házának plénuma előtt mondott beszédében egyébként Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök úgy fogalmazott: az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány a múlt felé tekint, és lerombolja mindazt, amit eddig sikerült felépíteni.
Az indítvány szövege visszavisz az 1990-es évek elejére, a sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába. „Noha Románia az EU tagja, a szöveg szerzői és beterjesztői jóval távolabb állnak az európai értékektől, mint ahogy azt elképzeltem” – fogalmazott Ungureanu. Krónika (Kolozsvár)
Elfogadta a parlament az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya. A pénteki szavazást követően a plénum előtt ismertetett hivatalos eredmények szerint az összesen 460 képviselő és szenátor közül 259-en voltak jelen, a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett szavaztak 235-en, ellene 9-en, négy szavazat érvénytelen. Az indítvány elfogadásához legalább 231 szavazat volt szükséges, tehát az ellenzéknek négy többletszavazattal sikerült megbuktatnia az Ungureanu-kormányt. A hivatalos eredmény kihirdetése nyomán az ellenzék üdvrivalgásban tört ki az ülésteremben.
Mihai Răzvan Ungureanu 78 napig volt miniszterelnök
Traian Băsescu államfő péntek délutánra konzultációkra hívta a pártokat a Cotroceni-palotába, ezt követően javaslatot tesz egy kormányfőjelölt személyére, akinek tíz napon belül létre kell hoznia kormányát és a parlament támogatását kell kérnie.
Victor Ponta, az USL társelnöke leszögezte: a pártszövetség készen áll a kormányzás biztosítására a választásokig, és hogy ő maga lesz az USL jelöltje a miniszterelnöki tisztségre.
Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke szerint a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója árulta el a kormányoldalt, az ő szavazataikkal sikerült az ellenzéknek átvinnie a bizalmatlansági indítványt. „Ez a köpönyegforgatás győzelme, a kisebbségi frakció hátulról kést döfött a hátunkba”, noha végig azt állította, hogy a kormány mellett szavaznak képviselői – fogalmazott Emil Boc. Hozzátette: a kormánykoalíció megszűnt, mivel az egyik kormányzati partner elárulta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a szövetség készül a választásokra, és nem fog együttműködni az USL-lel.
„Három évig kormányon voltunk, most vélhetően egy ellenzéki időszak következik” – mondta Kelemen, aki szerint az RMDSZ az előrehozott választások megrendezésével is egyetért.
Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: az RMDSZ nem fogja támogatni az USL-kormányt, mivel a pénteki szavazás bebizonyította, hogy az ellenzék többséget szerzett a parlamentben, így nincs szüksége a szövetség támogatására. „Az élet megy tovább” – fogalmazott.
Mihai Răzvan Ungureanu az eredményhirdetés után annyit mondott: megtiszteltetésnek tartja, hogy kormányfő lehetett, hangsúlyozta, hogy ilyenek a demokrácia játékszabályai, és azzal zárta rövid nyilatkozatát, hogy nem ez volt az utolsó lépése. Ungureanuval kapcsolatban korábban ugyanis nem hivatalosan felmerült, hogy indulni kíván a jövő évi államfőválasztáson.
Mint arról tájékoztattunk, az ellenzék azért nyújtott be a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, mert a kabinet néhány héttel ezelőtt rendeletben hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karait. Az ellenzéki pártszövetség emellett a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, a kormány privatizációit és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felrója a kabinetnek.
A parlament két házának plénuma előtt mondott beszédében egyébként Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök úgy fogalmazott: az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány a múlt felé tekint, és lerombolja mindazt, amit eddig sikerült felépíteni.
Az indítvány szövege visszavisz az 1990-es évek elejére, a sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába. „Noha Románia az EU tagja, a szöveg szerzői és beterjesztői jóval távolabb állnak az európai értékektől, mint ahogy azt elképzeltem” – fogalmazott Ungureanu. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 28.
Benedek Imre "folytatja a harcot"
Dr. Benedek Imre azért kénytelen folytatni a választási küzdelmet, mert Markó Béla és Tőkés László arra kényszeríti, hogy ne Frunda Györgyöt, hanem Dorin Floreát segítse, derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón.
A Magyar Polgári Párt és több civil szervezet által támogatott polgármesterjelölt szerint azért nem lehetett közös polgármesterjelöltje és közös tanácsosi listája a marosvásárhelyi magyarságnak, mert egyfelől Markó Béla nem egyezett bele, másfelől meg Tőkés László arra figyelmeztette az MPP-t, hogy csalódni fognak Benedek Imrében, mert vissza fog lépni. Ezek miatt "kénytelen folytatni a harcot, a közösség érdekében". Ennek ellenére reméli, a hét végén jobb belátásra térnek, s talán még megegyezhetnek. Ha nem, kénytelen külön úton tovább menni. "Nehéz pillanat, de a közösség erre szólított fel", jelentette ki, két dossziét mutatva, amely, mint mondta, ötezer támogató aláírást tartalmaz.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
Dr. Benedek Imre azért kénytelen folytatni a választási küzdelmet, mert Markó Béla és Tőkés László arra kényszeríti, hogy ne Frunda Györgyöt, hanem Dorin Floreát segítse, derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón.
A Magyar Polgári Párt és több civil szervezet által támogatott polgármesterjelölt szerint azért nem lehetett közös polgármesterjelöltje és közös tanácsosi listája a marosvásárhelyi magyarságnak, mert egyfelől Markó Béla nem egyezett bele, másfelől meg Tőkés László arra figyelmeztette az MPP-t, hogy csalódni fognak Benedek Imrében, mert vissza fog lépni. Ezek miatt "kénytelen folytatni a harcot, a közösség érdekében". Ennek ellenére reméli, a hét végén jobb belátásra térnek, s talán még megegyezhetnek. Ha nem, kénytelen külön úton tovább menni. "Nehéz pillanat, de a közösség erre szólított fel", jelentette ki, két dossziét mutatva, amely, mint mondta, ötezer támogató aláírást tartalmaz.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)