Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. szeptember 30.
Cserkésztörténeti kiállítás Csíkszeredában
Kettős évforduló apropóján is emlékévet ül a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Alakulásának 20. évfordulója, valamint a 100 évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrejött első erdélyi cserkészcsapat teszi indokolttá a nagyszabású cserkésztörténeti kiállítás és kötetbemutató megszervezését. A magyar cserkészet tárgyi emlékeit tárja elénk az a kiállítás, mely október 2-án 17 órától nyílik a Csíki Székely Múzeumban, és amely nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, sőt a tengerentúlról érkezett tárgyakat is felsorakoztat.
„Jó egy éve készülünk a kiállításra, sokan jelezték, hogy rendelkezésünkre bocsátanák a 30-as, 40-es évekből való cserkészigazolványaikat, különféle dokumentumokat, főként a kolozsvári öreg cserkészek, akik a 40-es években tevékenykedtek” – tájékoztatott a kiállítás szervezését felvállaló Salló Emőke, a Romániai Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője. Mint fogalmazott, az erdélyi magyar cserkészet idén ünnepli fennállásának huszadik és az első erdélyi cserkészcsapat megalakulásának századik évfordulóját. E kettős évforduló apropóján szervezi meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség a kiállítást, mely rávilágít a magyar cserkészet egységére, és annak szerves részeként tárja elénk az erdélyi magyar cserkészet történetét. „A kiállítás megmutatja, hogy száz év életkörülményeinek, változásainak ellenére a különböző korok fiataljai életük nagy kérdésére választ találtak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során” – utalt a cserkészi életforma örökérvényűségére.
A tárlat szombati megnyitóján a 30-as évekbeli cserkészinduló is elhangzik, de nemcsak a múlt köszön vissza, a jelen cserkészei is megerősítik a tárgyi világ eszmei töltetét.
A kiállításon a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, illetve a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség anyagai is helyet kapnak, így olyan ereklyéket tekinthetünk meg, mint az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó fokosa, térképe, morzebicska, 1828-ból származó csapatnapló, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbuma, és hasonlók.
Az ünnepélyes megnyitón a Cserkészet az összmagyarság szolgálatában című kötetet is bemutatják. Csémi Szilárd és Salló Emőke szerzőpáros – interjúkkal tarkított cserkésztörténeti – kötetét Balog László történész és Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke fogja méltatni.
Antal Ildikó. Hargita Népe (Csíkszereda)
Kettős évforduló apropóján is emlékévet ül a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Alakulásának 20. évfordulója, valamint a 100 évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrejött első erdélyi cserkészcsapat teszi indokolttá a nagyszabású cserkésztörténeti kiállítás és kötetbemutató megszervezését. A magyar cserkészet tárgyi emlékeit tárja elénk az a kiállítás, mely október 2-án 17 órától nyílik a Csíki Székely Múzeumban, és amely nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, sőt a tengerentúlról érkezett tárgyakat is felsorakoztat.
„Jó egy éve készülünk a kiállításra, sokan jelezték, hogy rendelkezésünkre bocsátanák a 30-as, 40-es évekből való cserkészigazolványaikat, különféle dokumentumokat, főként a kolozsvári öreg cserkészek, akik a 40-es években tevékenykedtek” – tájékoztatott a kiállítás szervezését felvállaló Salló Emőke, a Romániai Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője. Mint fogalmazott, az erdélyi magyar cserkészet idén ünnepli fennállásának huszadik és az első erdélyi cserkészcsapat megalakulásának századik évfordulóját. E kettős évforduló apropóján szervezi meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség a kiállítást, mely rávilágít a magyar cserkészet egységére, és annak szerves részeként tárja elénk az erdélyi magyar cserkészet történetét. „A kiállítás megmutatja, hogy száz év életkörülményeinek, változásainak ellenére a különböző korok fiataljai életük nagy kérdésére választ találtak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során” – utalt a cserkészi életforma örökérvényűségére.
A tárlat szombati megnyitóján a 30-as évekbeli cserkészinduló is elhangzik, de nemcsak a múlt köszön vissza, a jelen cserkészei is megerősítik a tárgyi világ eszmei töltetét.
A kiállításon a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, illetve a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség anyagai is helyet kapnak, így olyan ereklyéket tekinthetünk meg, mint az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó fokosa, térképe, morzebicska, 1828-ból származó csapatnapló, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbuma, és hasonlók.
Az ünnepélyes megnyitón a Cserkészet az összmagyarság szolgálatában című kötetet is bemutatják. Csémi Szilárd és Salló Emőke szerzőpáros – interjúkkal tarkított cserkésztörténeti – kötetét Balog László történész és Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke fogja méltatni.
Antal Ildikó. Hargita Népe (Csíkszereda)
2010. szeptember 30.
Elhunyt Dr. Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház nyugalmazott püspöke
Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa megrendüléssel tudatja, hogy az egyház 30. főpásztora, D. Dr. Szabó Árpád nyugalmazott püspök életének 76. évében, egy esztendőnyi, méltósággal és hittel viselt nehéz betegség után, 2010. szeptember 30-án elhunyt.
Életében az unitárius egyház évszázados történelmi hivatása betöltésének elősegítésén munkálkodott, és önfeláldozó odaadással szolgálta annak szükségleteit, alkalmas és alkalmatlan időkben. „Ti vagytok a világ világossága; nem rejthető el a hegyen épült város!” – hirdette a jézusi evangéliumot: Isten gondviselő szeretetének megtapasztalását, a keresztény ember felelős többre hivatását, az egyházi közösség megtartó erejét. 1935-ben született egy ősi Homoród menti unitárius fészekben, iskoláit Városfalván, Székelykeresztúron és Kolozsváron végezte, ahol 1953-1957 között lelkészi oklevelet szerzett. Egyházi pályafutását püspöki titkárként kezdte 1958-1965 között, majd 1965-1976 között a kolozsvári belvárosi egyházközség lelkésze volt. 1974-től a Protestáns Teológiai Intézetben az unitárius bibliai teológia tanára lett, 1977-1978-ban a chicagoi Meadville Lombard Teológiai Intézet ösztöndíjasa volt. 1996-ban a zsinat az egyház 30. főpásztorává választotta, 2002-ben pedig e tisztségében megerősítette. 2008-ban, fél évszázados egyházi szolgálat után, nyugalomba vonult.
Szolgálatának egyik része az egyháztörténelem megpróbáltatásokkal teli időszakára esett, a másik a megnyílt lehetőségek távlataira nézett. Ő mindkettőben felelősséggel és elkötelezettséggel töltötte be hivatását. Lelkészként Isten gondviselő szeretetére és a közösség megtartó erejére hívta fel a hívek figyelmét. Tanárként a teológiai tudományok és a lelkészi hivatás fiatalok általi elsajátításán fáradozott. Püspökként az egyház előtt megnyílt új lehetőségek közötti eligazodást kereste, a lelki és vagyoni megerősödést szorgalmazta. Figyelme kiterjedt a szellemi szükségletekre is: a teológiai tudományok és irodalom művelését, valamint az egyházi folyóiratok szerkesztését személyes példaadással buzdította. Az egyházi iskolák újraindítása és minőségi oktatási intézménnyé fejlesztése, az egyháztársadalmi szervezetek megerősítése, új templomok építése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása mind tanúbizonyságai önfeláldozó, céltudatos, felelős szolgálatának.
Temetése 2010. október 4-én, hétfőn déli 12 órakor lesz a kolozsvári belvárosi unitárius templomból a Házsongárdi temetőben.
Emléke legyen áldott!
Dr. Szabó Árpád /Homoródszentpéter, 1935. ápr. 15. – Kolozsvár, 2010. szeptember30./ Erd.ma
Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa megrendüléssel tudatja, hogy az egyház 30. főpásztora, D. Dr. Szabó Árpád nyugalmazott püspök életének 76. évében, egy esztendőnyi, méltósággal és hittel viselt nehéz betegség után, 2010. szeptember 30-án elhunyt.
Életében az unitárius egyház évszázados történelmi hivatása betöltésének elősegítésén munkálkodott, és önfeláldozó odaadással szolgálta annak szükségleteit, alkalmas és alkalmatlan időkben. „Ti vagytok a világ világossága; nem rejthető el a hegyen épült város!” – hirdette a jézusi evangéliumot: Isten gondviselő szeretetének megtapasztalását, a keresztény ember felelős többre hivatását, az egyházi közösség megtartó erejét. 1935-ben született egy ősi Homoród menti unitárius fészekben, iskoláit Városfalván, Székelykeresztúron és Kolozsváron végezte, ahol 1953-1957 között lelkészi oklevelet szerzett. Egyházi pályafutását püspöki titkárként kezdte 1958-1965 között, majd 1965-1976 között a kolozsvári belvárosi egyházközség lelkésze volt. 1974-től a Protestáns Teológiai Intézetben az unitárius bibliai teológia tanára lett, 1977-1978-ban a chicagoi Meadville Lombard Teológiai Intézet ösztöndíjasa volt. 1996-ban a zsinat az egyház 30. főpásztorává választotta, 2002-ben pedig e tisztségében megerősítette. 2008-ban, fél évszázados egyházi szolgálat után, nyugalomba vonult.
Szolgálatának egyik része az egyháztörténelem megpróbáltatásokkal teli időszakára esett, a másik a megnyílt lehetőségek távlataira nézett. Ő mindkettőben felelősséggel és elkötelezettséggel töltötte be hivatását. Lelkészként Isten gondviselő szeretetére és a közösség megtartó erejére hívta fel a hívek figyelmét. Tanárként a teológiai tudományok és a lelkészi hivatás fiatalok általi elsajátításán fáradozott. Püspökként az egyház előtt megnyílt új lehetőségek közötti eligazodást kereste, a lelki és vagyoni megerősödést szorgalmazta. Figyelme kiterjedt a szellemi szükségletekre is: a teológiai tudományok és irodalom művelését, valamint az egyházi folyóiratok szerkesztését személyes példaadással buzdította. Az egyházi iskolák újraindítása és minőségi oktatási intézménnyé fejlesztése, az egyháztársadalmi szervezetek megerősítése, új templomok építése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása mind tanúbizonyságai önfeláldozó, céltudatos, felelős szolgálatának.
Temetése 2010. október 4-én, hétfőn déli 12 órakor lesz a kolozsvári belvárosi unitárius templomból a Házsongárdi temetőben.
Emléke legyen áldott!
Dr. Szabó Árpád /Homoródszentpéter, 1935. ápr. 15. – Kolozsvár, 2010. szeptember30./ Erd.ma
2010. szeptember 30.
2010. szeptember30.
Most kell!
Itt csendesen telnek a szomorkás őszi napok. Bezzeg Bukarestben! Ott zajlik az élet, főleg a politikai szférában. Minisztereket váltanak le, másokat kineveznek, a jó nép az utcákon tiltakozik… A minap például a rend őrei vonultak fel, néhány „keresetlen” jelszót is skandáltak az államfő rovására, mi több, a sapkájukat is eldobálták. A székelyeknél ha valaki földhöz veri a kucsmáját, ott nem lehet jóra számítani…
Az az igazság, hogy egyre inkább megcsappan a Főnököt tapsolók tábora. A nyugdíjasok idegesek, az állami alkalmazottak dühösek, a munkanélküliek elkeseredettek, az állami intézményeknek kezd elegük lenni. Szám szerint ez testvérek között is legalább tízmillió állampolgár. Szimpatizánsnak maradnak az egy-két sörrel megvásárolhatók, de már ők is kezdenek gondolkodni: a megivott sör egy negyedóra múlva már nem sör, és mit eszünk holnap? Szóval nő az elégedetlenség, most már úgy tűnik, egyetlen személlyel szemben. Aki a legokosabbnak, a legnagyobb hazafinak vallja magát. Tényleg nem lenne jobb nála széles e hazában?
Hamarosan nagy dolgok várhatók. A parlament dűlőre akarja vinni a „kell vagy nem kell” dilemmát. Lenne esély az újításra, ha…
Valljuk be férfiasan: Băsescu Erdélynek és Tőkésnek köszönheti második mandátumát. Mert ha a választásokkor Tőkés – jóhiszeműen – nem arra biztatja a magyarokat, hogy Băsescura szavazzanak, jó néhány százezerrel kevesebb vokshoz jutott volna, s akkor már a csalás sem segített volna. Most az RMDSZ kerül történelmi szerepbe. Ha megteszi, hogy úgy szavaz, ahogy – remélem – gondolkozik, felszisszen Románia és a nemzetközi világ. És végeredményben miért is ne tenné meg? Miért ne mutatná meg, hogy még él a magyar virtus, ahol magyar él. Lásd az alkotmánybírósági döntést!
Kíváncsi vagyok és bizakodó. Ha ezt a lehetőséget elpuskázzák, kiszolgáltatott, meghunyászkodó szerepre kárhoztatnak. Meddig? Míg ki nem halunk?
Szegedi László. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Most kell!
Itt csendesen telnek a szomorkás őszi napok. Bezzeg Bukarestben! Ott zajlik az élet, főleg a politikai szférában. Minisztereket váltanak le, másokat kineveznek, a jó nép az utcákon tiltakozik… A minap például a rend őrei vonultak fel, néhány „keresetlen” jelszót is skandáltak az államfő rovására, mi több, a sapkájukat is eldobálták. A székelyeknél ha valaki földhöz veri a kucsmáját, ott nem lehet jóra számítani…
Az az igazság, hogy egyre inkább megcsappan a Főnököt tapsolók tábora. A nyugdíjasok idegesek, az állami alkalmazottak dühösek, a munkanélküliek elkeseredettek, az állami intézményeknek kezd elegük lenni. Szám szerint ez testvérek között is legalább tízmillió állampolgár. Szimpatizánsnak maradnak az egy-két sörrel megvásárolhatók, de már ők is kezdenek gondolkodni: a megivott sör egy negyedóra múlva már nem sör, és mit eszünk holnap? Szóval nő az elégedetlenség, most már úgy tűnik, egyetlen személlyel szemben. Aki a legokosabbnak, a legnagyobb hazafinak vallja magát. Tényleg nem lenne jobb nála széles e hazában?
Hamarosan nagy dolgok várhatók. A parlament dűlőre akarja vinni a „kell vagy nem kell” dilemmát. Lenne esély az újításra, ha…
Valljuk be férfiasan: Băsescu Erdélynek és Tőkésnek köszönheti második mandátumát. Mert ha a választásokkor Tőkés – jóhiszeműen – nem arra biztatja a magyarokat, hogy Băsescura szavazzanak, jó néhány százezerrel kevesebb vokshoz jutott volna, s akkor már a csalás sem segített volna. Most az RMDSZ kerül történelmi szerepbe. Ha megteszi, hogy úgy szavaz, ahogy – remélem – gondolkozik, felszisszen Románia és a nemzetközi világ. És végeredményben miért is ne tenné meg? Miért ne mutatná meg, hogy még él a magyar virtus, ahol magyar él. Lásd az alkotmánybírósági döntést!
Kíváncsi vagyok és bizakodó. Ha ezt a lehetőséget elpuskázzák, kiszolgáltatott, meghunyászkodó szerepre kárhoztatnak. Meddig? Míg ki nem halunk?
Szegedi László. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. szeptember 30.
A Művelődési Ház ad otthont Elekes Gyula igazgató első udvarhelyi tűzzománc-kiállításának. A megnyitóra október 3-án, vasárnap 13 órától kerül sor az intézmény kiállítótermében. Igazgatói irodájában kerestük fel az alkotóművész Elekes Gyulát.
– Milyen alkalomból született a kiállítás ötlete?
– Az egyik ok az, hogy 30 éve tűzzománcozom, a másik pedig, hogy idén töltöm az 50 évet, és Székelyudvarhelyen még nem volt önálló kiállításom. Eddig összesen 42 alkalommal állíthattam ki műveimet Európában, Spanyolországtól Oroszországig. Ezt a kiállítást Pap Gábor művészettörténész nyitja majd meg, aki Budapesten él, és több mint 30 éve az európai tűzzománc nagyon jó ismerője, több évtizede követője és egyfajta értelmezője annak a világnak, amit próbálnak kifejezni az alkotók. Én vallom: függetlenül attól, hogy milyen stílusirányzatot képvisel, vagy milyen módon próbál közvetíteni az alkotó, a tűzzománc egy olyan képírás, ami sokkal ősibb, mint a mechanikus írásmódok. Gondoljunk csak a népi vagy egyházi kultúrában előforduló nagyszerű alkotásokra, amelyek szavak nélkül közvetítenek üzenetet a nézők felé. Ezt próbálom én is elérni munkáimban, kisebb-nagyobb sikerrel. Ezért fontos a képírás, mert itt sokszor nem is szükséges a nyelv: a műre ugyanúgy rá tud csodálkozni a magát keltának valló észak-spanyol, mint az orosz.
– Hogyan fogalmazná meg a kiállítás célját?
– A kiállítással célom egy kicsit szülővárosom felé is nyitni, megmutatni mindazt, amit 30 éven át próbáltam megtanulni. Végül is a tűzzománc egy olyan műfaj, ahol folyamatos a tanulás, a kísérletezgetés. Vannak véletlenek, és az egészben az a csodálatos, amikor az ember ezeket a véletleneket meg tudja ismételni, és akár egy sajátos technikaként, egyéni vonásokkal felruházva tudja megjeleníteni. Bármennyire is furcsa vagy kevéssé ismert is itt felénk a tűzzománc, Nyugat-Európában óriási kultúrája van. Hatalmas központok léteznek, ahol évtizedeken keresztül felépített gyűjtemények vannak, ilyen például Közép-Európa legnagyobb gyűjteménye Kecskeméten, ahol az elmúlt 20 évben, egy év kivételével, én is mindig megfordultam a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben.
– Mi ösztönözte arra, hogy szakkört indítson Székelyudvarhelyen?
– A tűzzománc-készítést most már nyolcadik éve tanítom itt Székelyudvarhelyen. Ez a kultúra, amire oly nagyon büszke az ötvösművesség, és Nyugat-Európában úgy ismert, mint „erdélyi sodronyzománc”, mivel az erdélyi ötvösök, aranyművesek fejlesztették ki, lassan feledésbe merül. Feltett szándékom ezt valamilyen módon visszahonosítani, vagy legalább ismertté tenni. Tehát már nyolc éve műveljük a zománcozást közösen gyerekekkel, diákokkal minden csütörtökön 5 órától 8-ig, és minden pénteken 6-tól 9-ig felnőttekkel. Továbbá negyedik éve már, hogy szervezünk alkotótábort is. Szükségét éreztem a szakkör, illetve az alkotótábor létrehozásának, hiszen a tűzzománcozást én már 15 éve oktatom nyaranta Ausztriában, Spanyolországban, Németországban, és úgy gondoltam, hogy ebből atyámfiait sem szabad kihagyni. Így utólag azt látom, főleg a nagyszámú érdeklődőre tekintettel, hogy megérte a fáradozás.
– Hogyan készül a tűzzománc?
– Magáról a technikáról annyit kell tudni, hogy tulajdonképpen egy nagyon finom kvarcüveget használunk, amely bizonyos oxidokkal van dúsítva. Ez az üveg reakcióba lép az elektromos kemencében történő olvasztás, égetés során a hordozó anyaggal, ami rendszerint vörösréz. Az arany, ezüst, a vörösréz vagy egy speciális, nagy széntartalmú acél zománcozható anyagok. Mi inkább a vörösrezet részesítjük előnyben. – Ennyi év után miért csak most nyílik kiállítása Udvarhelyen?
– Az este egy koncerten meséltem az egyik barátomnak, hogy sorra kerül egy ilyen kiállítás. Ő azt mondta, van annyira fontos Székelyudvarhely, hogy be kellett ennek érnie. Tehát először külföldön kell megmérettetni magad, aztán itthon is eljöhet a bemutatkozás ideje. Nehéz itthon prófétáskodni. Mint intézményvezető, azt tapasztalom, hogy be kell a dolgoknak érniük, különben rengeteg támadás érheti az embert. – Mi lesz látható a kiállításon?
– Két nagy, egy moszkvai és egy spanyolországi kiállítás anyaga lesz megtekinthető, kibővítve a nyár folyamán készített művekkel. Persze a paletta nem lesz teljes, hiszen számos olyan munka hiányzik, amelyeket szerettem volna elkészíteni, de nem volt rá időm. De remélem, nem kell újabb ötven évet várni következő kiállításomra.
A kiállítást Pap Gábor művészettörténész nyitja meg, az eseményen köszöntőt mond Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere. A tárlat október 21-éig lesz megtekinthető, naponta 10 és 12 óra között, szombaton és vasárnap 10-től 13 óráig.
Kovács Eszter. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
– Milyen alkalomból született a kiállítás ötlete?
– Az egyik ok az, hogy 30 éve tűzzománcozom, a másik pedig, hogy idén töltöm az 50 évet, és Székelyudvarhelyen még nem volt önálló kiállításom. Eddig összesen 42 alkalommal állíthattam ki műveimet Európában, Spanyolországtól Oroszországig. Ezt a kiállítást Pap Gábor művészettörténész nyitja majd meg, aki Budapesten él, és több mint 30 éve az európai tűzzománc nagyon jó ismerője, több évtizede követője és egyfajta értelmezője annak a világnak, amit próbálnak kifejezni az alkotók. Én vallom: függetlenül attól, hogy milyen stílusirányzatot képvisel, vagy milyen módon próbál közvetíteni az alkotó, a tűzzománc egy olyan képírás, ami sokkal ősibb, mint a mechanikus írásmódok. Gondoljunk csak a népi vagy egyházi kultúrában előforduló nagyszerű alkotásokra, amelyek szavak nélkül közvetítenek üzenetet a nézők felé. Ezt próbálom én is elérni munkáimban, kisebb-nagyobb sikerrel. Ezért fontos a képírás, mert itt sokszor nem is szükséges a nyelv: a műre ugyanúgy rá tud csodálkozni a magát keltának valló észak-spanyol, mint az orosz.
– Hogyan fogalmazná meg a kiállítás célját?
– A kiállítással célom egy kicsit szülővárosom felé is nyitni, megmutatni mindazt, amit 30 éven át próbáltam megtanulni. Végül is a tűzzománc egy olyan műfaj, ahol folyamatos a tanulás, a kísérletezgetés. Vannak véletlenek, és az egészben az a csodálatos, amikor az ember ezeket a véletleneket meg tudja ismételni, és akár egy sajátos technikaként, egyéni vonásokkal felruházva tudja megjeleníteni. Bármennyire is furcsa vagy kevéssé ismert is itt felénk a tűzzománc, Nyugat-Európában óriási kultúrája van. Hatalmas központok léteznek, ahol évtizedeken keresztül felépített gyűjtemények vannak, ilyen például Közép-Európa legnagyobb gyűjteménye Kecskeméten, ahol az elmúlt 20 évben, egy év kivételével, én is mindig megfordultam a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben.
– Mi ösztönözte arra, hogy szakkört indítson Székelyudvarhelyen?
– A tűzzománc-készítést most már nyolcadik éve tanítom itt Székelyudvarhelyen. Ez a kultúra, amire oly nagyon büszke az ötvösművesség, és Nyugat-Európában úgy ismert, mint „erdélyi sodronyzománc”, mivel az erdélyi ötvösök, aranyművesek fejlesztették ki, lassan feledésbe merül. Feltett szándékom ezt valamilyen módon visszahonosítani, vagy legalább ismertté tenni. Tehát már nyolc éve műveljük a zománcozást közösen gyerekekkel, diákokkal minden csütörtökön 5 órától 8-ig, és minden pénteken 6-tól 9-ig felnőttekkel. Továbbá negyedik éve már, hogy szervezünk alkotótábort is. Szükségét éreztem a szakkör, illetve az alkotótábor létrehozásának, hiszen a tűzzománcozást én már 15 éve oktatom nyaranta Ausztriában, Spanyolországban, Németországban, és úgy gondoltam, hogy ebből atyámfiait sem szabad kihagyni. Így utólag azt látom, főleg a nagyszámú érdeklődőre tekintettel, hogy megérte a fáradozás.
– Hogyan készül a tűzzománc?
– Magáról a technikáról annyit kell tudni, hogy tulajdonképpen egy nagyon finom kvarcüveget használunk, amely bizonyos oxidokkal van dúsítva. Ez az üveg reakcióba lép az elektromos kemencében történő olvasztás, égetés során a hordozó anyaggal, ami rendszerint vörösréz. Az arany, ezüst, a vörösréz vagy egy speciális, nagy széntartalmú acél zománcozható anyagok. Mi inkább a vörösrezet részesítjük előnyben. – Ennyi év után miért csak most nyílik kiállítása Udvarhelyen?
– Az este egy koncerten meséltem az egyik barátomnak, hogy sorra kerül egy ilyen kiállítás. Ő azt mondta, van annyira fontos Székelyudvarhely, hogy be kellett ennek érnie. Tehát először külföldön kell megmérettetni magad, aztán itthon is eljöhet a bemutatkozás ideje. Nehéz itthon prófétáskodni. Mint intézményvezető, azt tapasztalom, hogy be kell a dolgoknak érniük, különben rengeteg támadás érheti az embert. – Mi lesz látható a kiállításon?
– Két nagy, egy moszkvai és egy spanyolországi kiállítás anyaga lesz megtekinthető, kibővítve a nyár folyamán készített művekkel. Persze a paletta nem lesz teljes, hiszen számos olyan munka hiányzik, amelyeket szerettem volna elkészíteni, de nem volt rá időm. De remélem, nem kell újabb ötven évet várni következő kiállításomra.
A kiállítást Pap Gábor művészettörténész nyitja meg, az eseményen köszöntőt mond Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere. A tárlat október 21-éig lesz megtekinthető, naponta 10 és 12 óra között, szombaton és vasárnap 10-től 13 óráig.
Kovács Eszter. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2010. szeptember 30.
Visszautasítja Tőkés „vádjait” az MPP
A Magyar Polgári Párt (MPP) nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László magánéletével, amely „sajnálatosan” alakul, de arra kéri az Európai Parlament alelnökét, volt református püspököt, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, és fejezze be az MPP-vel és annak elnökével szembeni minden vádaskodását – olvasható a párt közleményében.
A Szász Jenő által vezetett párt sajtóirodája közleményben reagált Tőkés László két nappal korábban tartott nagyváradi sajtóértekezletére. Az EP alelnöke ennek keretében válaszolt a személyét – román és magyar részről egyaránt – ért támadásokra. Ebben az összefüggésben említette Szász Jenő nevét is. Tőkés szerint az MPP-elnök „szégyenteljes módon” házal Székelyföldön és budapesti kormánykörökben az ő „vélelmezett magánéleti botránykrónikájával”, így diszkreditálva őt és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT).
Az MPP közleménye így fogalmaz: a párt meghatározó alapvető értéknek tekinti a szabadságot, a nemzetet, a családot, az erdélyiséget, az autonómiát és a keresztény gondoskodó szolidaritást. „Ezen értékek alapján, közéleti szerepet vállaló személy esetében illendőnek tartanánk olyan családi életet élni, amely példamutató egy közösség előtt. Ehelyett Tőkés László – politikai hűtlenségének ódiumához hasonlóan! – magánéleti válságának ódiumát is a Magyar Polgári Párt nyakába szeretné varrni” – olvasható a dokumentumban.
Az MPP nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László ilyen jellegű magatartásával - áll a közleményben, melynek közzétevői sajnálatosnak tartják Tőkés László magánéletének alakulását. „Annál is inkább, mert személyében fontos egyházi elöljárót is tisztelhettünk, de arra kérjük, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, fejezze be a Magyar Polgári Párt és annak elnökével szembeni minden úton-módon való vádaskodását és támadását” – írja az MPP sajtóirodája.
Tőkés László sajtóirodája szerdán az MTI érdeklődésére csak annyit tartott fontosnak megjegyezni: Szász Jenőék ezzel az állásfoglalással csupán megerősítették azokat a budapesti kormánykörökből is érkezett információkat, amelyek szerint az MPP elnöke az EP-alelnök lejáratása céljából Tőkés László vélelmezett botránykrónikájával házal. Szabadság (Kolozsvár)
A Magyar Polgári Párt (MPP) nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László magánéletével, amely „sajnálatosan” alakul, de arra kéri az Európai Parlament alelnökét, volt református püspököt, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, és fejezze be az MPP-vel és annak elnökével szembeni minden vádaskodását – olvasható a párt közleményében.
A Szász Jenő által vezetett párt sajtóirodája közleményben reagált Tőkés László két nappal korábban tartott nagyváradi sajtóértekezletére. Az EP alelnöke ennek keretében válaszolt a személyét – román és magyar részről egyaránt – ért támadásokra. Ebben az összefüggésben említette Szász Jenő nevét is. Tőkés szerint az MPP-elnök „szégyenteljes módon” házal Székelyföldön és budapesti kormánykörökben az ő „vélelmezett magánéleti botránykrónikájával”, így diszkreditálva őt és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT).
Az MPP közleménye így fogalmaz: a párt meghatározó alapvető értéknek tekinti a szabadságot, a nemzetet, a családot, az erdélyiséget, az autonómiát és a keresztény gondoskodó szolidaritást. „Ezen értékek alapján, közéleti szerepet vállaló személy esetében illendőnek tartanánk olyan családi életet élni, amely példamutató egy közösség előtt. Ehelyett Tőkés László – politikai hűtlenségének ódiumához hasonlóan! – magánéleti válságának ódiumát is a Magyar Polgári Párt nyakába szeretné varrni” – olvasható a dokumentumban.
Az MPP nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László ilyen jellegű magatartásával - áll a közleményben, melynek közzétevői sajnálatosnak tartják Tőkés László magánéletének alakulását. „Annál is inkább, mert személyében fontos egyházi elöljárót is tisztelhettünk, de arra kérjük, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, fejezze be a Magyar Polgári Párt és annak elnökével szembeni minden úton-módon való vádaskodását és támadását” – írja az MPP sajtóirodája.
Tőkés László sajtóirodája szerdán az MTI érdeklődésére csak annyit tartott fontosnak megjegyezni: Szász Jenőék ezzel az állásfoglalással csupán megerősítették azokat a budapesti kormánykörökből is érkezett információkat, amelyek szerint az MPP elnöke az EP-alelnök lejáratása céljából Tőkés László vélelmezett botránykrónikájával házal. Szabadság (Kolozsvár)
2010. szeptember 30.
Nem válaszolt a kolozsvári önkormányzat a magyar bölcsődét kérőknek
Nem „csomagmegőrzőnek” szánják, szeretettel, odafigyeléssel, szakmai hozzáértéssel várják a gyereket Kolozsvár első magyar bölcsődéjének működtetői – derült ki a kedd esti avatóünnepségen. Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke köszöntőbeszédében elmondta, ahhoz, hogy megvalósuljon a magyar bölcsőde terve, két feltételnek kellett teljesülnie.
Az első az volt, hogy az unitárius egyház visszakapta a Berde Mózes (Frederic Joilot Curie) utca 1. szám alatti ingatlanját, a második feltétel pedig, hogy a kisdedóvóra volt a kolozsvári magyar közösségnek a leginkább szüksége. A püspök hangsúlyozta, a bölcsőde nem csomagmegőrző, ahogy azt napjainkban sokan aposztrofálják. „Fontos, hogy a gyerekek olyan környezetben eszméljenek a világra, ahol szeretet és gondoskodás veszi körül őket” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc.
Nemzeti jelentőségű bölcsőde
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja kifejtette: nemzeti demográfiai jelentősége van minden egyes erdélyi magyar bölcsődének. „Azt szeretnénk, ha Erdély-szerte minél több bölcsőde lenne. Minél több gyerek jár bölcsődébe, annál több lesz később az iskolás, a fiatal magyar értelmiségi” – mutatott rá a főkonzul. Mikó Zsuzsa, az Unitárius Óvodáért Egyesület elnöke szerint szeretnének tanúbizonyságot tenni elhivatottságukról, szeretettel, szakmai felkészültséggel várják a gyerekeket.
Rácz Norberttől, a belvárosi egyházközség lelkészétől megtudtuk: idén két csoportot indítottak, eddig 26 gyereket írattak be, négy hely még betöltetlen. A bölcsőde naponta 7 és 17 óra között működik, a szülőknek havonta 500 lejbe kerül a szolgáltatás. Rácz Norbert hozzáfűzte: igyekeznek majd támogatást szerezni a bölcsőde működtetésére, hogy a szülőknek kevesebbet kelljen fizetniük. A nyolcfős személyzetet három óvónő, három dada, egy takarító és egy nővér alkotja. A lelkész kérdésünkre elmondta, az épület felújítását magánszemélyek és cégek adományaiból finanszírozták, a támogatások összértéke megközelítőleg 40 ezer lej.
Kezdetnek jó, megoldásnak kevés
A kolozsvári magyar bölcsőde létrehozását szorgalmazó Életfa Családsegítő Egyesület képviselői is üdvözölték a kincses város első magyar bölcsődéjét, de úgy gondolják: ez kezdetnek jó, megoldásnak kevés. „Nagyon jó, hogy megnyílt a kincses város első magyar bölcsődéje, szükség van rá, ez azonban még nem oldja meg a kolozsvári magyar közösség gondjait. Elsősorban a külvárosban volna szükség államilag támogatott magyar bölcsődékre. A vegyes házasságban élők számára gond ez elsősorban, mert ha a gyerek román nyelvű bölcsődébe kerül, az óvodába, és később az iskolába is román tannyelvű intézménybe jár majd” – nyilatkozta a Krónikának Herédi Zsolt, az egyesület tiszteletbeli elnöke.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Életfa Családsegítő Egyesület mintegy éve aláírásgyűjtést kezdeményezett magyar nyelvű bölcsődék létrehozására. Herédi Zsolt lapunknak elmondta, 1300–1400 aláírást gyűjtöttek össze, majd kérésüket benyújtották az önkormányzathoz, de választ sem a törvény szabta harmincnapos határidőn belül, sem azóta nem kaptak. Hozzáfűzte, próbáltak háttéregyezséget kötni az önkormányzattal, de eredménye ennek se lett. De nem adták fel, következő lépésként Sorin Apostu polgármestertől fognak meghallgatást kérni. Herédi szerint a jelenlegi, román bölcsődékben nagyszámban dolgozik magyar személyzet, így a magyar csoportok létrehozása pusztán szervezés kérdése lenne, és anyagilag csak kismértékben terhelné az önkormányzatot.
Zsidó óvoda nyílik Váradon. Hétfőn megnyitja kapuit Erdély és a Partium legelső zsidó óvodája, a tanintézetet Nagyváradon működtetik majd a Zsidó Közösségek Szövetsége védnöksége alatt – közölte Andrei Seidler, a helyi zsidóközpont vezetője.
Mint mondta, Bukarestben ugyan már létezik pár ilyen tanintézet, de egyik sem a szervezet felügyelete alatt működik. Hozzátette, a napközi otthonban bárkit szívesen látnak, ugyanis ez nem lesz egyházi jellegű, az ilyen programok nem lesznek kötelezőek, és az oktatási tevékenység befejezte után zajlanak majd.
A román és angol nyelven zajló oktatási tevékenységért cserébe havonta legalább 250 eurót kell fizetniük a szülőknek, az árban napi három étkezés és a tanfelszerelés is benne foglaltatik.
Kiss Előd-Gergely. Szabadság (Kolozsvár)
Nem „csomagmegőrzőnek” szánják, szeretettel, odafigyeléssel, szakmai hozzáértéssel várják a gyereket Kolozsvár első magyar bölcsődéjének működtetői – derült ki a kedd esti avatóünnepségen. Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke köszöntőbeszédében elmondta, ahhoz, hogy megvalósuljon a magyar bölcsőde terve, két feltételnek kellett teljesülnie.
Az első az volt, hogy az unitárius egyház visszakapta a Berde Mózes (Frederic Joilot Curie) utca 1. szám alatti ingatlanját, a második feltétel pedig, hogy a kisdedóvóra volt a kolozsvári magyar közösségnek a leginkább szüksége. A püspök hangsúlyozta, a bölcsőde nem csomagmegőrző, ahogy azt napjainkban sokan aposztrofálják. „Fontos, hogy a gyerekek olyan környezetben eszméljenek a világra, ahol szeretet és gondoskodás veszi körül őket” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc.
Nemzeti jelentőségű bölcsőde
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja kifejtette: nemzeti demográfiai jelentősége van minden egyes erdélyi magyar bölcsődének. „Azt szeretnénk, ha Erdély-szerte minél több bölcsőde lenne. Minél több gyerek jár bölcsődébe, annál több lesz később az iskolás, a fiatal magyar értelmiségi” – mutatott rá a főkonzul. Mikó Zsuzsa, az Unitárius Óvodáért Egyesület elnöke szerint szeretnének tanúbizonyságot tenni elhivatottságukról, szeretettel, szakmai felkészültséggel várják a gyerekeket.
Rácz Norberttől, a belvárosi egyházközség lelkészétől megtudtuk: idén két csoportot indítottak, eddig 26 gyereket írattak be, négy hely még betöltetlen. A bölcsőde naponta 7 és 17 óra között működik, a szülőknek havonta 500 lejbe kerül a szolgáltatás. Rácz Norbert hozzáfűzte: igyekeznek majd támogatást szerezni a bölcsőde működtetésére, hogy a szülőknek kevesebbet kelljen fizetniük. A nyolcfős személyzetet három óvónő, három dada, egy takarító és egy nővér alkotja. A lelkész kérdésünkre elmondta, az épület felújítását magánszemélyek és cégek adományaiból finanszírozták, a támogatások összértéke megközelítőleg 40 ezer lej.
Kezdetnek jó, megoldásnak kevés
A kolozsvári magyar bölcsőde létrehozását szorgalmazó Életfa Családsegítő Egyesület képviselői is üdvözölték a kincses város első magyar bölcsődéjét, de úgy gondolják: ez kezdetnek jó, megoldásnak kevés. „Nagyon jó, hogy megnyílt a kincses város első magyar bölcsődéje, szükség van rá, ez azonban még nem oldja meg a kolozsvári magyar közösség gondjait. Elsősorban a külvárosban volna szükség államilag támogatott magyar bölcsődékre. A vegyes házasságban élők számára gond ez elsősorban, mert ha a gyerek román nyelvű bölcsődébe kerül, az óvodába, és később az iskolába is román tannyelvű intézménybe jár majd” – nyilatkozta a Krónikának Herédi Zsolt, az egyesület tiszteletbeli elnöke.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Életfa Családsegítő Egyesület mintegy éve aláírásgyűjtést kezdeményezett magyar nyelvű bölcsődék létrehozására. Herédi Zsolt lapunknak elmondta, 1300–1400 aláírást gyűjtöttek össze, majd kérésüket benyújtották az önkormányzathoz, de választ sem a törvény szabta harmincnapos határidőn belül, sem azóta nem kaptak. Hozzáfűzte, próbáltak háttéregyezséget kötni az önkormányzattal, de eredménye ennek se lett. De nem adták fel, következő lépésként Sorin Apostu polgármestertől fognak meghallgatást kérni. Herédi szerint a jelenlegi, román bölcsődékben nagyszámban dolgozik magyar személyzet, így a magyar csoportok létrehozása pusztán szervezés kérdése lenne, és anyagilag csak kismértékben terhelné az önkormányzatot.
Zsidó óvoda nyílik Váradon. Hétfőn megnyitja kapuit Erdély és a Partium legelső zsidó óvodája, a tanintézetet Nagyváradon működtetik majd a Zsidó Közösségek Szövetsége védnöksége alatt – közölte Andrei Seidler, a helyi zsidóközpont vezetője.
Mint mondta, Bukarestben ugyan már létezik pár ilyen tanintézet, de egyik sem a szervezet felügyelete alatt működik. Hozzátette, a napközi otthonban bárkit szívesen látnak, ugyanis ez nem lesz egyházi jellegű, az ilyen programok nem lesznek kötelezőek, és az oktatási tevékenység befejezte után zajlanak majd.
A román és angol nyelven zajló oktatási tevékenységért cserébe havonta legalább 250 eurót kell fizetniük a szülőknek, az árban napi három étkezés és a tanfelszerelés is benne foglaltatik.
Kiss Előd-Gergely. Szabadság (Kolozsvár)
2010. október 1.
Eszmecsere volt szerda délután a nagyváradi városháza dísztermében: a város főtereinek sorsáról beszélgettek civilek a szakemberrel. Mivel nem a polgármesteri hivatal kezdeményezte a beszélgetést, hanem az RMDSZ nagyváradi elnöke, önkormányzati frakcióvezetője, Biró Rozália alpolgármester, és az végig magyarul folyt, a közvitán így túlnyomórészt magyar nemzetiségűek vettek részt, a közösség egyfajta fórumává alakítva a rendezvényt. Bő két órát tartott a tanácskozás.
Az ókor agórája a trendi – állítólag
Mindenekelőtt a moderátori feladatokat is ellátó „házigazda”, Biró Rozália alpolgármester ismertette a témát. Az önkormányzatnak lehetősége van uniós forrásokból több mint 10 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatásra szert tenni városrendezés címén. A megpályázott összeg nagy részét a vár különböző épülettömbjeinek felújítására szánják, egyéb városi tulajdonú épületeket is felújítanának, s ezeken túl 3,2 millió eurója maradna Nagyváradnak, amit az egykoron a városalapító királyról, Szent Lászlóról és a Bémer László néhai püspökről elnevezett terek átalakítására szánnak. (Bevezetőjében egyébiránt az elöljáró külön kérte a jelenlévőket, hogy kizárólag a terekkel kapcsolatban szóljanak hozzá, ez alkalommal ne a szövetség városi tanácsbeli frakcióját értékeljék-bírálják. Továbbá tekintsenek el az irrealitásoktól, amiképpen egyébként a helyhatóság se vette figyelembe azokat a megvalósíthatatlan tervezeteket, melyekben egyebek mellett a főtér alatt vezettetnék el a közúti forgalmat, avagy az „útban levő” Szent László-templomot költöztetnék el.) Az átalakítás mikéntjét pedig az önkormányzat megpályáztatta. Számos elképzelés született, ezek közül jelenleg kettő jutott el a részletesebb kidolgozás előtti fázisba. Ezek tervezői Anamaria Szabó és Emődi Tamás váradi építészek. A közösség vitadélutánján utóbbi volt jelen. Fel is kérte őt az RMDSZ-frakció vezetője, ismertesse a két tervezetet.
A téma súlya miatt a művészettörténész-építész hosszas bevezetőt tartott – amint mondta, a félreértések elkerülése végett van erre szükség. Ismertette mindenekelőtt a városok főtereinek történeti funkcióit, illetőleg azok változásait. Egészen az előző századfordulóig nagyrészt vásárterei voltak a településeknek, azután megkezdődött azok parkosítása. Mondandóját számos fényképpel illusztrálta, így azt is, hogy napjaink (nyugaton immár bő félévszázada) trendje, hogy egyfajta agórákká alakítják vissza. Mindennek velejárója, hogy a zöldövezetek eltűnnek a főterekről, illetőleg mindösszesen pár fa marad meg belőlük. Egyébként mindkét terv a Szent László térnek is nagyrészt ezt a funkcióját emelné ki. A forgalmat korlátoznák a lehetőségek függvényében, azaz csak az Olaszit Újvárossal összekötő út maradna meg, a terek többi részét átadnák a gyalogosforgalomnak. Aberráltnak is mondta a jelenlegi állapotot, amelyben keskeny járdákon lehet mindösszesen közlekedniük a gyalogosoknak. Mindkét tervező elképzelésében az autómentes Zöldfa utcán keresztül kötnék össze a Nagyvásár teret a Szent Lászlóval. A tereket burkolnák, a mintában térnek el valamelyest. A díszítésben az előző századelőt imitálnák.
Mégiscsak szebb a zöld a betonnál
A hozzászólások rendje előtt az alpolgármester tudatta, hogy a városnak a terek alatti infrastruktúrát önerőből kell megújítania. Szólt arról is, hogy egyelőre nincs itt az ideje a terek szobrairól vitázni. „A tervezőknek mi a bajuk a zölddel?” – kérdezte az első hozzászóló, Zatykó Gyula mérnök-vállalkozó. A Magyar Polgári Párt városi elnöke nehezményezte, hogy az RMDSZ-esek későn kérdezik meg a váradi magyarságot, hiszen a pályázatot nemsokára le kell adni a szaktestülethez. Az alpolgármester reagált erre: a tervezetet ugyan október végéig le kell adni, ám azt a későbbiekben is lehet „finomhangolni”; nemrégiben készültek el az építészek elképzeléseikkel, ellenben a részletekben lehet még azokon alakítani, ebben várják a polgárok javaslatait. Budaházy István gyógyszerész is arról szólt, hogy őrültség a zöldövezetet pusztítani. Hasonlóan vélekedett Török Sándor mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke is: létfontosságúak az árnyékos nagy fák, több fasort is szívesen látna tereinken. „Halpiaccá” sem változtatná a tereket, azaz nem szeretné, ha bódék lepnék el azokat. A „drasztikus” változtatást ellenezte Popa Melinda fogorvos, szerinte nem kell mindenáron majmolni a nyugatot, főleg nem a flaszter kialakításában.
A helyeslő morgást Emődi Tamás csillapította valamelyest: egy felvétellel igazolta, hogy bizony a Szent László tér, amikor még hivatalosan is ez volt a neve, úgy nézett ki, mint, amilyet ő tervezett. A fogorvos a „manele” nevezetű műcigányzene és a balkáni lacikonyhák megjelenésétől tartott még. Egy másik hozzászóló elismerte, hogy Emődi terve szerint számbelileg tizeneggyel több lenne a fa, de rámutatott, hogy azok lombozatban kevesebbek lennének. Szűcs Attila nyugdíjas úrhatnámságot vélt felfedezni: amint látnak egy fát vagy egy tócsát, kivágják azt, illetőleg lebetonozzák. Attól fél, hogy a főtér is hasonul a Fő utca korzójához, amely pedig temetőszerű, élettelen. Pont az élet visszatérésének bizonyosságát látta az elképzelésekben Csomortányi István mérnök, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökségi tagja abban, hogy a főtérnek visszaadják a fő funkcióját. Mindazonáltal elsiettetnek tartja a városvezetőség lépéseit, szerinte a terek átalakítását egy átfogó városrendezési koncepcióba kellene illeszteni. Semmiképpen sem szabadna mindennek a kampányban egyfajta felmutatnivalónak lennie, azaz hasonulnia a korábbiakhoz, amikor is a Fő utcát sebtében felújították még a helyhatósági választások előtt. Amikor a betonból „kinövő” fát lát, sírhatnékja támad – vallotta egy hozzászóló hölgy, aki szerint a terek átalakítása előtt a parkolási gondokat kellene megoldani. A jelenlegi állapotnál családbarátabbnak tartja az Emődi Tamás elképzelte Szent László teret Nagy József Barna, a váradi EMI tiszteltbeli elnöke. Külön méltányolta, hogy igazi biciklis utakat is terveztek, viszont több szökőkút kellene szerinte.
Az RMDSZ-frakció nagy része jelen volt, de szerencsére a politikusok nem monopolizálták a diskurzust. Fleisz János több „váradiságot” szeretne a tervekben. Amint rámutatott, Várad ugyan európai középváros, mégis a nagyokkal mert gondolkodni története során. Pásztor Sándor szerint egyetlen mérce alapján kell megítélni a terveket: melyik vonja ki jobban a közúti forgalmat a terekről. Sárközi Zoltán szerint kirakodóvásárnak is kell lennie olykor a főtérnek. A zöldövezetekkel kapcsolatban elmondta, hogy ami a tereken elvész, azt pótolni kell parkok, ligetek kialakításával.
Egy fiatal hozzászóló hangoztatta: ha platánfák alatt akar a családjával sétálni, akkor parkba megy, a főteret pedig mint találkozóhelyet képzeli el. Szerinte fontos, hogy ebben ne kössünk kompromisszumot, merthogy a mostani káoszszerű állapotokhoz vezet, ha a főtér tér és park is lesz egyaránt. Egyenesen a generációs különbségeket látta a hozzászólásokban Bimbó Szuhai Tibor mérnök, a közterület-felügyelő vállalat egyik vezetője. Ő is több szökőkutat szeretne, valamint igenis nagyobb fákat, hogy azok valamelyest elnyomják a flaszteren uralkodó böhöm lovasszobrot. Komáromi Ernő mérnök, az EMNT városi szervezetének elnökségi tagja a váradi tradíció továbbélése egyik formájaként a fák törzsét óvó rácsozat fontosságát mondta. Ez szerepel Emődi tervében, igaz, nem a hagyományos kerek formában, hanem a kialakítandó geometriai formákhoz hasonulva, immár négyzetes alakban. Agyagási Ernő mérnök, szintén a városi EMNT elnökségi tagja rámutatott, hogy a tér felújítása önmagában nem elegendő, ezzel párhuzamosan az ottani épületek állagát is javítani kellene, hogy végre ismét a város éke lehessen a Szent László és a Bémer tér.
Zárásként Biró Rozália összegezte röviden a javaslatokat: a váradi magyarok talán kicsit nyakasságból is, de több zöldet szeretnének látni főterükön. A bő kétórás megbeszélés javaslatait az RMDSZ-frakció igyekszik majd beépíteni abba a végleges tervbe, amelyet október végén nyújtanak majd be a pályázatot elbíráló szaktestülethez. A közösség fórumáról láthatóan zömében elégedetten távoztak a polgárok, hiszen az esetleges politikai nézetkülönbségeken túl a váradiság uralta a megbeszélést.
Megyeri Tamás Róbert, Reggeli Újság (Nagyvárad)
Az ókor agórája a trendi – állítólag
Mindenekelőtt a moderátori feladatokat is ellátó „házigazda”, Biró Rozália alpolgármester ismertette a témát. Az önkormányzatnak lehetősége van uniós forrásokból több mint 10 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatásra szert tenni városrendezés címén. A megpályázott összeg nagy részét a vár különböző épülettömbjeinek felújítására szánják, egyéb városi tulajdonú épületeket is felújítanának, s ezeken túl 3,2 millió eurója maradna Nagyváradnak, amit az egykoron a városalapító királyról, Szent Lászlóról és a Bémer László néhai püspökről elnevezett terek átalakítására szánnak. (Bevezetőjében egyébiránt az elöljáró külön kérte a jelenlévőket, hogy kizárólag a terekkel kapcsolatban szóljanak hozzá, ez alkalommal ne a szövetség városi tanácsbeli frakcióját értékeljék-bírálják. Továbbá tekintsenek el az irrealitásoktól, amiképpen egyébként a helyhatóság se vette figyelembe azokat a megvalósíthatatlan tervezeteket, melyekben egyebek mellett a főtér alatt vezettetnék el a közúti forgalmat, avagy az „útban levő” Szent László-templomot költöztetnék el.) Az átalakítás mikéntjét pedig az önkormányzat megpályáztatta. Számos elképzelés született, ezek közül jelenleg kettő jutott el a részletesebb kidolgozás előtti fázisba. Ezek tervezői Anamaria Szabó és Emődi Tamás váradi építészek. A közösség vitadélutánján utóbbi volt jelen. Fel is kérte őt az RMDSZ-frakció vezetője, ismertesse a két tervezetet.
A téma súlya miatt a művészettörténész-építész hosszas bevezetőt tartott – amint mondta, a félreértések elkerülése végett van erre szükség. Ismertette mindenekelőtt a városok főtereinek történeti funkcióit, illetőleg azok változásait. Egészen az előző századfordulóig nagyrészt vásárterei voltak a településeknek, azután megkezdődött azok parkosítása. Mondandóját számos fényképpel illusztrálta, így azt is, hogy napjaink (nyugaton immár bő félévszázada) trendje, hogy egyfajta agórákká alakítják vissza. Mindennek velejárója, hogy a zöldövezetek eltűnnek a főterekről, illetőleg mindösszesen pár fa marad meg belőlük. Egyébként mindkét terv a Szent László térnek is nagyrészt ezt a funkcióját emelné ki. A forgalmat korlátoznák a lehetőségek függvényében, azaz csak az Olaszit Újvárossal összekötő út maradna meg, a terek többi részét átadnák a gyalogosforgalomnak. Aberráltnak is mondta a jelenlegi állapotot, amelyben keskeny járdákon lehet mindösszesen közlekedniük a gyalogosoknak. Mindkét tervező elképzelésében az autómentes Zöldfa utcán keresztül kötnék össze a Nagyvásár teret a Szent Lászlóval. A tereket burkolnák, a mintában térnek el valamelyest. A díszítésben az előző századelőt imitálnák.
Mégiscsak szebb a zöld a betonnál
A hozzászólások rendje előtt az alpolgármester tudatta, hogy a városnak a terek alatti infrastruktúrát önerőből kell megújítania. Szólt arról is, hogy egyelőre nincs itt az ideje a terek szobrairól vitázni. „A tervezőknek mi a bajuk a zölddel?” – kérdezte az első hozzászóló, Zatykó Gyula mérnök-vállalkozó. A Magyar Polgári Párt városi elnöke nehezményezte, hogy az RMDSZ-esek későn kérdezik meg a váradi magyarságot, hiszen a pályázatot nemsokára le kell adni a szaktestülethez. Az alpolgármester reagált erre: a tervezetet ugyan október végéig le kell adni, ám azt a későbbiekben is lehet „finomhangolni”; nemrégiben készültek el az építészek elképzeléseikkel, ellenben a részletekben lehet még azokon alakítani, ebben várják a polgárok javaslatait. Budaházy István gyógyszerész is arról szólt, hogy őrültség a zöldövezetet pusztítani. Hasonlóan vélekedett Török Sándor mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke is: létfontosságúak az árnyékos nagy fák, több fasort is szívesen látna tereinken. „Halpiaccá” sem változtatná a tereket, azaz nem szeretné, ha bódék lepnék el azokat. A „drasztikus” változtatást ellenezte Popa Melinda fogorvos, szerinte nem kell mindenáron majmolni a nyugatot, főleg nem a flaszter kialakításában.
A helyeslő morgást Emődi Tamás csillapította valamelyest: egy felvétellel igazolta, hogy bizony a Szent László tér, amikor még hivatalosan is ez volt a neve, úgy nézett ki, mint, amilyet ő tervezett. A fogorvos a „manele” nevezetű műcigányzene és a balkáni lacikonyhák megjelenésétől tartott még. Egy másik hozzászóló elismerte, hogy Emődi terve szerint számbelileg tizeneggyel több lenne a fa, de rámutatott, hogy azok lombozatban kevesebbek lennének. Szűcs Attila nyugdíjas úrhatnámságot vélt felfedezni: amint látnak egy fát vagy egy tócsát, kivágják azt, illetőleg lebetonozzák. Attól fél, hogy a főtér is hasonul a Fő utca korzójához, amely pedig temetőszerű, élettelen. Pont az élet visszatérésének bizonyosságát látta az elképzelésekben Csomortányi István mérnök, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökségi tagja abban, hogy a főtérnek visszaadják a fő funkcióját. Mindazonáltal elsiettetnek tartja a városvezetőség lépéseit, szerinte a terek átalakítását egy átfogó városrendezési koncepcióba kellene illeszteni. Semmiképpen sem szabadna mindennek a kampányban egyfajta felmutatnivalónak lennie, azaz hasonulnia a korábbiakhoz, amikor is a Fő utcát sebtében felújították még a helyhatósági választások előtt. Amikor a betonból „kinövő” fát lát, sírhatnékja támad – vallotta egy hozzászóló hölgy, aki szerint a terek átalakítása előtt a parkolási gondokat kellene megoldani. A jelenlegi állapotnál családbarátabbnak tartja az Emődi Tamás elképzelte Szent László teret Nagy József Barna, a váradi EMI tiszteltbeli elnöke. Külön méltányolta, hogy igazi biciklis utakat is terveztek, viszont több szökőkút kellene szerinte.
Az RMDSZ-frakció nagy része jelen volt, de szerencsére a politikusok nem monopolizálták a diskurzust. Fleisz János több „váradiságot” szeretne a tervekben. Amint rámutatott, Várad ugyan európai középváros, mégis a nagyokkal mert gondolkodni története során. Pásztor Sándor szerint egyetlen mérce alapján kell megítélni a terveket: melyik vonja ki jobban a közúti forgalmat a terekről. Sárközi Zoltán szerint kirakodóvásárnak is kell lennie olykor a főtérnek. A zöldövezetekkel kapcsolatban elmondta, hogy ami a tereken elvész, azt pótolni kell parkok, ligetek kialakításával.
Egy fiatal hozzászóló hangoztatta: ha platánfák alatt akar a családjával sétálni, akkor parkba megy, a főteret pedig mint találkozóhelyet képzeli el. Szerinte fontos, hogy ebben ne kössünk kompromisszumot, merthogy a mostani káoszszerű állapotokhoz vezet, ha a főtér tér és park is lesz egyaránt. Egyenesen a generációs különbségeket látta a hozzászólásokban Bimbó Szuhai Tibor mérnök, a közterület-felügyelő vállalat egyik vezetője. Ő is több szökőkutat szeretne, valamint igenis nagyobb fákat, hogy azok valamelyest elnyomják a flaszteren uralkodó böhöm lovasszobrot. Komáromi Ernő mérnök, az EMNT városi szervezetének elnökségi tagja a váradi tradíció továbbélése egyik formájaként a fák törzsét óvó rácsozat fontosságát mondta. Ez szerepel Emődi tervében, igaz, nem a hagyományos kerek formában, hanem a kialakítandó geometriai formákhoz hasonulva, immár négyzetes alakban. Agyagási Ernő mérnök, szintén a városi EMNT elnökségi tagja rámutatott, hogy a tér felújítása önmagában nem elegendő, ezzel párhuzamosan az ottani épületek állagát is javítani kellene, hogy végre ismét a város éke lehessen a Szent László és a Bémer tér.
Zárásként Biró Rozália összegezte röviden a javaslatokat: a váradi magyarok talán kicsit nyakasságból is, de több zöldet szeretnének látni főterükön. A bő kétórás megbeszélés javaslatait az RMDSZ-frakció igyekszik majd beépíteni abba a végleges tervbe, amelyet október végén nyújtanak majd be a pályázatot elbíráló szaktestülethez. A közösség fórumáról láthatóan zömében elégedetten távoztak a polgárok, hiszen az esetleges politikai nézetkülönbségeken túl a váradiság uralta a megbeszélést.
Megyeri Tamás Róbert, Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. október 1.
Tanévkezdés a jubileum jegyében
A Nagyvárad-Újvárosi református templomban tartott péntek délelőtti ünnepélyes tanévnyitóval hivatalosan is kezdetét vette a tizedik egyetemi tanév a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Pénteken délelőtt ünnepélyes tanévnyitóra került sor a Partiumi Keresztény Egyetemen. Idén – jubileumi év lévén – a tizedik generáció kezdheti el tanulmányait a Sulyok István Főiskola jogutódjaként megalakult, immár államilag is elismert tanintézet falain belül. A tanévnyitó alkalmából mintegy háromnegyedig megtelt a Nagyvárad-Újvárosi templom, többségében elsőévesek, az egyetem oktatói és a meghívottak töltötték meg az istenháza padsorait. Az ünnepi istentiszteleten Csűry István püspök hirdette az igét a Zsoltárok könyve 91 fejezetének 9-12 versei alapján. Az úgynevezett tanító zsoltárban Isten pedagógiája érvényesül, mely mindennapi életünk meghatározója kell legyen. Az igei szakaszok azt az üzenetet hordozzák, hogy ha életünkben a bizonytalanság lesz úrrá, akkor is ott lesz egy kéz, mely felemel oltalmat nyújt és vezet. Hermán M. János köszönte meg az igehirdető szolgálatát, majd üdvözölte név szerint is a meghívottakat.
Fogadalom-tétel
Tolnai István, előadó-tanácsos, a PKE megbízott elnöke történelmi visszatekintője során arra hívta fel az elsőévesek figyelmét, hogy legyenek méltóak az egyetem örökségéhez, hiszen kitartó munka és hit kellett ahhoz, hogy PKE elnyerje azt a szerepét, amit jelenleg betölt. János Szatmári Szabolcs rektor ünnepi beszédében arra buzdította az új hallgatókat, hogy legyenek önállóak, ambiciózusak, szorgalmasak. Lássák meg az egyetem adta lehetőségeket és ne tartozzanak azon egyetemisták csoportjához, akik úgy akarnak eredményeket elérni, hogy közben nem tesznek semmit érte. A rektor hivatalosan is bejelentette, hogy az új tanévben hozzálátnak az új főépület építéséhez. A továbbiakban ünnepi beszédet mondtak a történelmi egyházak képviselői is: Mátyás Attila az evangélikus, Szabó Ervin a római-katolikus, Buzogány-Csoma István az unitárius egyház nevében. Dávid László, a Sapientia rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulás nem szégyen viszont a tudatlanság az. Az ünnepi hangulatot emelte két másodéves zene szakos hallgató illetve Kristófi János orgonaművész közreműködése. Szilágyi Mátyás főkonzul levelét Hermán M. János előadó-tanácsos olvasta fel. A tanévnyitó utolsó részében Ráksi Lajos, új egyetemi lelkész köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta: örül, hogy immáron tagja lehet a Partiumi Keresztény Egyetem közösségének. Végezetül az elsőévesek hangos szóval fogadalmat tettek, hogy hűek lesznek az egyetem által szem előtt tartott keresztény és nemzeti értékrendhez. A mintegy két órás ünnepség nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Mészáros Tímea, erdon.ro
A Nagyvárad-Újvárosi református templomban tartott péntek délelőtti ünnepélyes tanévnyitóval hivatalosan is kezdetét vette a tizedik egyetemi tanév a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Pénteken délelőtt ünnepélyes tanévnyitóra került sor a Partiumi Keresztény Egyetemen. Idén – jubileumi év lévén – a tizedik generáció kezdheti el tanulmányait a Sulyok István Főiskola jogutódjaként megalakult, immár államilag is elismert tanintézet falain belül. A tanévnyitó alkalmából mintegy háromnegyedig megtelt a Nagyvárad-Újvárosi templom, többségében elsőévesek, az egyetem oktatói és a meghívottak töltötték meg az istenháza padsorait. Az ünnepi istentiszteleten Csűry István püspök hirdette az igét a Zsoltárok könyve 91 fejezetének 9-12 versei alapján. Az úgynevezett tanító zsoltárban Isten pedagógiája érvényesül, mely mindennapi életünk meghatározója kell legyen. Az igei szakaszok azt az üzenetet hordozzák, hogy ha életünkben a bizonytalanság lesz úrrá, akkor is ott lesz egy kéz, mely felemel oltalmat nyújt és vezet. Hermán M. János köszönte meg az igehirdető szolgálatát, majd üdvözölte név szerint is a meghívottakat.
Fogadalom-tétel
Tolnai István, előadó-tanácsos, a PKE megbízott elnöke történelmi visszatekintője során arra hívta fel az elsőévesek figyelmét, hogy legyenek méltóak az egyetem örökségéhez, hiszen kitartó munka és hit kellett ahhoz, hogy PKE elnyerje azt a szerepét, amit jelenleg betölt. János Szatmári Szabolcs rektor ünnepi beszédében arra buzdította az új hallgatókat, hogy legyenek önállóak, ambiciózusak, szorgalmasak. Lássák meg az egyetem adta lehetőségeket és ne tartozzanak azon egyetemisták csoportjához, akik úgy akarnak eredményeket elérni, hogy közben nem tesznek semmit érte. A rektor hivatalosan is bejelentette, hogy az új tanévben hozzálátnak az új főépület építéséhez. A továbbiakban ünnepi beszédet mondtak a történelmi egyházak képviselői is: Mátyás Attila az evangélikus, Szabó Ervin a római-katolikus, Buzogány-Csoma István az unitárius egyház nevében. Dávid László, a Sapientia rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulás nem szégyen viszont a tudatlanság az. Az ünnepi hangulatot emelte két másodéves zene szakos hallgató illetve Kristófi János orgonaművész közreműködése. Szilágyi Mátyás főkonzul levelét Hermán M. János előadó-tanácsos olvasta fel. A tanévnyitó utolsó részében Ráksi Lajos, új egyetemi lelkész köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta: örül, hogy immáron tagja lehet a Partiumi Keresztény Egyetem közösségének. Végezetül az elsőévesek hangos szóval fogadalmat tettek, hogy hűek lesznek az egyetem által szem előtt tartott keresztény és nemzeti értékrendhez. A mintegy két órás ünnepség nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Mészáros Tímea, erdon.ro
2010. október 1.
Központ a szórványért
A szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központ a térségben – mondta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. A szombati alapkőletételen a magyar kormány számos politikussal képviseltette magát, de jelen voltak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezető politikusai is. Eközben a Tordán megrendezett szórványkonferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a szórványközösségek életét meghatározó kedvezőtlen folyamatokat csakis erős, önálló magyar tanintézetek, kulturális, közösségi központok létrehozásával lehet megállítani.
A vegyes házasságokból származó gyerekeket is magyar iskolába terelheti a Mezőségi Szórvány Oktatási Központ, azért van szükség egy korszerű oktatási intézmény felépítésére. A szamosújvári magyar általános iskola ugyanis a legrosszabb állapotban van, így sok magyar szülő inkább adja a modern és jól felszerelt román iskolákba a gyerekét – nyilatkozta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke szombaton, a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. Hozzáfűzte, különösen az olyan szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központjuk a térségben, ahol településenként csak egy-két magyar család él.
Hivatalosságok felvonulása
Szombat délelőtt az őszi napsütéses, de csípős, hideg időben több mint száz meghívott és érdeklődő sétált a Teleki Alapítvány székhelyétől a mezőségi szórvány magyarságot kiszolgálni hivatott leendő – bölcsődét, óvodát és iskolát egyesítő – oktatási központ udvarára. Hogy nem mindennapi eseményről volt szó, jól mutatja a tény, hogy szép számmal képviseltették magukat magyarországi tisztségviselők államtitkároktól miniszterelnöki tanácsosig. Rajtuk kívül jelen voltak a közalapítványok vezetői, a Kolozs megyei RMDSZ vezető politikusai, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői. Egyik újságíró kolléga meg is jegyezte: ritkán lehet ennyi hivatalosságot a gödör szélén látni. Az alapkő letételét megelőzően számtalan magyarországi és hazai elöljáró mondott beszédet, az esemény ünnepélyességét a szamosújvári fiatalok népdalok éneklésével és versek szavalásával teremtették meg.
Az összefogás ereje
Elsőként Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke köszöntötte az alapkőletétel ünneplő közönségét, majd Gönczi István, a beruházás kivitelezője ismertette a Szervácziusz László műépítész készítette műszaki tervet. „Vállaljuk, hogy a lehető leghamarabb át fogjuk adni az épületeket” – jelentette ki a kivitelező. Ovidiu Drăgan, Szamosújvár polgármestere is üdvözölte a Mezőség felé nyitó és a hagyományt és kultúrát megőrző iskolaépítő programot. „Meg vagyok győződve róla, hogy sikeres lesz” – fejezte ki optimizmusát a polgármester. Ezt követően szinte valamennyi hivatalos vendég mondott hosszabb-rövidebb ünnepi beszédet. Révész Máriusz magyarországi parlamenti képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök gyermek- és családügyi tanácsadója az összefogás és az egyetértés fontosságát hangsúlyozta. „Ott épül egy-egy csoda, ahol ember van és mögötte erős közösség van” – dicsérte Révész Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány és a szamosújváriak vállalását. A fideszes politikus azzal a pokolban játszódó viccel szemléltette az összefogás jelentőségét, amelyből kiderül, hogy az oroszokat az ördögöknek nagyon kell őrizniük, mert mind ki akarnak mászni az üstből, amelyben főnek, a németeknek ki kell tenni egy táblát, hogy kilépni tilos, a magyarokat meg nyugodtan őrizetlenül hagyhatják, mert azok úgyis egymást húzzák vissza.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja beszédében kifejtette, stratégiai cél a szórvány iskolaközpont kiépítése. „A jelenlegi helyzetben nem tehetem meg, hogy ne emlékezzek meg az erdélyi magyar pedagógusok áldozatvállalásáról – mondta a főkonzul. Egységes cselekvést, konszenzust, ezt kérjük az erdélyi magyarságtól, mert Magyarország így tud hatékonyan fellépni a külhoni magyarok érdekében” – fogalmazta meg elvárásait Szilágyi Mátyás. „A bátor emberek földjén vagyunk, most” – jelentette ki Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arra utalva, hogy olyan helyen sikerül oktatási központot létrehozni ahol korábban leírták a magyarságot. „A szórványkérdést depolitizálni kell, nem válhat pártpolitikai csatározások áldozatává” – szögezte le Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
Folyamatosan kell lobbizni
A Kemény Zsigmond Oktatási Központ várhatóan 650–700 magyarul tanuló kisdiákot fogad be majd. Balázs-Bécsi Attila elmondta, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont modelljét kívánják követni, ami azt jelenti, hogy az iskolaközpont közös román–magyar állami és alapítványi forrásokból finanszíroznák. A teljes beruházás értéke mintegy 3 millió euró, lejben kifejezve 12,63 millióba kerül. Jelenleg elkészült a teljes tervezési dokumentáció, megszerezték a szükséges építkezési engedélyt, a magyar kormány a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében 40 millió forintnyi támogatást nyújtott, így október elejétől elkezdődtek a munkálatok a szamosújvári önkormányzat 8000 négyzetméteres belvárosi telkén.
Szamosújváron jelenleg a magyar gyerekek vegyes tannyelvű intézetben tanulnak, nincs önálló magyar nyelvű iskola. Az új oktatási központ része annak a hosszú távú oktatási programnak, amelyet a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány tíz éve indított útjára. A mezőségi szórványoktatási program vállalt célja, hogy megoldja a szórványban élő magyarok anyanyelvű oktatását. Eddig a program keretében már felépítettek egy korszerű kollégiumot Válaszúton az 1–4. osztályos elemisták számára, Szamosújváron az 5–12. osztályos általános és középiskolások tanulhatnak majd.
Az új intézmény a tervek szerint egyaránt kiszolgálja Szamosújvárt, a Kis-Szamos mentét, Észak-Mezőséget, Belső-Mezőséget és a Szamos menti dombságot, azaz a háromezer négyzetkilométeren található több mint harminc szórványtelepülést. Balázs-Bécsi Attila ugyanakkor kérdésünkre elmondta, folyamatosan kell lobbizniuk a különböző finanszírozási formák elnyeréséért, az építkezés különböző szakaszait ugyanis egyenként hajtják végre, ráadásul a kisebbségi oktatást nem kezeli kiemelt fontosságúnak az Európai Unió, ezért strukturális alapok sincsenek rá. A kivitelező szerint, ha lesz pénz, akár egy év alatt is be lehet fejezni az oktatási központ felépítését, reálisan számolva azonban örülni kell annak is, ha négy-öt év alatt elkészül az iskolaközpont – fogalmazta meg várakozásait Balázs-Bécsi Attila.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár),
A szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központ a térségben – mondta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. A szombati alapkőletételen a magyar kormány számos politikussal képviseltette magát, de jelen voltak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezető politikusai is. Eközben a Tordán megrendezett szórványkonferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a szórványközösségek életét meghatározó kedvezőtlen folyamatokat csakis erős, önálló magyar tanintézetek, kulturális, közösségi központok létrehozásával lehet megállítani.
A vegyes házasságokból származó gyerekeket is magyar iskolába terelheti a Mezőségi Szórvány Oktatási Központ, azért van szükség egy korszerű oktatási intézmény felépítésére. A szamosújvári magyar általános iskola ugyanis a legrosszabb állapotban van, így sok magyar szülő inkább adja a modern és jól felszerelt román iskolákba a gyerekét – nyilatkozta lapunknak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke szombaton, a szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételét követően. Hozzáfűzte, különösen az olyan szórványtelepülések lakóinak életbevágóan fontos, hogy legyen megbízható, minőségi, anyanyelvű oktatási központjuk a térségben, ahol településenként csak egy-két magyar család él.
Hivatalosságok felvonulása
Szombat délelőtt az őszi napsütéses, de csípős, hideg időben több mint száz meghívott és érdeklődő sétált a Teleki Alapítvány székhelyétől a mezőségi szórvány magyarságot kiszolgálni hivatott leendő – bölcsődét, óvodát és iskolát egyesítő – oktatási központ udvarára. Hogy nem mindennapi eseményről volt szó, jól mutatja a tény, hogy szép számmal képviseltették magukat magyarországi tisztségviselők államtitkároktól miniszterelnöki tanácsosig. Rajtuk kívül jelen voltak a közalapítványok vezetői, a Kolozs megyei RMDSZ vezető politikusai, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői. Egyik újságíró kolléga meg is jegyezte: ritkán lehet ennyi hivatalosságot a gödör szélén látni. Az alapkő letételét megelőzően számtalan magyarországi és hazai elöljáró mondott beszédet, az esemény ünnepélyességét a szamosújvári fiatalok népdalok éneklésével és versek szavalásával teremtették meg.
Az összefogás ereje
Elsőként Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke köszöntötte az alapkőletétel ünneplő közönségét, majd Gönczi István, a beruházás kivitelezője ismertette a Szervácziusz László műépítész készítette műszaki tervet. „Vállaljuk, hogy a lehető leghamarabb át fogjuk adni az épületeket” – jelentette ki a kivitelező. Ovidiu Drăgan, Szamosújvár polgármestere is üdvözölte a Mezőség felé nyitó és a hagyományt és kultúrát megőrző iskolaépítő programot. „Meg vagyok győződve róla, hogy sikeres lesz” – fejezte ki optimizmusát a polgármester. Ezt követően szinte valamennyi hivatalos vendég mondott hosszabb-rövidebb ünnepi beszédet. Révész Máriusz magyarországi parlamenti képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök gyermek- és családügyi tanácsadója az összefogás és az egyetértés fontosságát hangsúlyozta. „Ott épül egy-egy csoda, ahol ember van és mögötte erős közösség van” – dicsérte Révész Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány és a szamosújváriak vállalását. A fideszes politikus azzal a pokolban játszódó viccel szemléltette az összefogás jelentőségét, amelyből kiderül, hogy az oroszokat az ördögöknek nagyon kell őrizniük, mert mind ki akarnak mászni az üstből, amelyben főnek, a németeknek ki kell tenni egy táblát, hogy kilépni tilos, a magyarokat meg nyugodtan őrizetlenül hagyhatják, mert azok úgyis egymást húzzák vissza.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja beszédében kifejtette, stratégiai cél a szórvány iskolaközpont kiépítése. „A jelenlegi helyzetben nem tehetem meg, hogy ne emlékezzek meg az erdélyi magyar pedagógusok áldozatvállalásáról – mondta a főkonzul. Egységes cselekvést, konszenzust, ezt kérjük az erdélyi magyarságtól, mert Magyarország így tud hatékonyan fellépni a külhoni magyarok érdekében” – fogalmazta meg elvárásait Szilágyi Mátyás. „A bátor emberek földjén vagyunk, most” – jelentette ki Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arra utalva, hogy olyan helyen sikerül oktatási központot létrehozni ahol korábban leírták a magyarságot. „A szórványkérdést depolitizálni kell, nem válhat pártpolitikai csatározások áldozatává” – szögezte le Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
Folyamatosan kell lobbizni
A Kemény Zsigmond Oktatási Központ várhatóan 650–700 magyarul tanuló kisdiákot fogad be majd. Balázs-Bécsi Attila elmondta, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont modelljét kívánják követni, ami azt jelenti, hogy az iskolaközpont közös román–magyar állami és alapítványi forrásokból finanszíroznák. A teljes beruházás értéke mintegy 3 millió euró, lejben kifejezve 12,63 millióba kerül. Jelenleg elkészült a teljes tervezési dokumentáció, megszerezték a szükséges építkezési engedélyt, a magyar kormány a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében 40 millió forintnyi támogatást nyújtott, így október elejétől elkezdődtek a munkálatok a szamosújvári önkormányzat 8000 négyzetméteres belvárosi telkén.
Szamosújváron jelenleg a magyar gyerekek vegyes tannyelvű intézetben tanulnak, nincs önálló magyar nyelvű iskola. Az új oktatási központ része annak a hosszú távú oktatási programnak, amelyet a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány tíz éve indított útjára. A mezőségi szórványoktatási program vállalt célja, hogy megoldja a szórványban élő magyarok anyanyelvű oktatását. Eddig a program keretében már felépítettek egy korszerű kollégiumot Válaszúton az 1–4. osztályos elemisták számára, Szamosújváron az 5–12. osztályos általános és középiskolások tanulhatnak majd.
Az új intézmény a tervek szerint egyaránt kiszolgálja Szamosújvárt, a Kis-Szamos mentét, Észak-Mezőséget, Belső-Mezőséget és a Szamos menti dombságot, azaz a háromezer négyzetkilométeren található több mint harminc szórványtelepülést. Balázs-Bécsi Attila ugyanakkor kérdésünkre elmondta, folyamatosan kell lobbizniuk a különböző finanszírozási formák elnyeréséért, az építkezés különböző szakaszait ugyanis egyenként hajtják végre, ráadásul a kisebbségi oktatást nem kezeli kiemelt fontosságúnak az Európai Unió, ezért strukturális alapok sincsenek rá. A kivitelező szerint, ha lesz pénz, akár egy év alatt is be lehet fejezni az oktatási központ felépítését, reálisan számolva azonban örülni kell annak is, ha négy-öt év alatt elkészül az iskolaközpont – fogalmazta meg várakozásait Balázs-Bécsi Attila.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár),
2010. október 2.
Autonómiával a felejtés ellen
Beder Tibor egykori Hargita megyei tanfelügyelő Apadó fájdalom című könyve különös ellentmondásra, vagy inkább paradoxonra hívja fel a figyelmet: múltunk ismerete fájdalmas, különösen a külhoni magyarok számára, de ha elfelejtik, elvész a megtartó erő. Nemzedékről nemzedékre mind kevesebbet tudunk, s a fájdalom csökken ugyan, de érdemes lenne megmaradásunk érdekében megállítani. Erre a legjobb recept az autonómia.
Beder Tibor: Apadó fájdalom – a magyar nyomkeresés könyvének szatmárnémeti bemutatója
2010. október 6-án, szerdán, 18 órakor a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében (Wolfenbüttel, volt Wesselényi utca 4. sz.) író-olvasó találkozóra kerül sor Beder Tibor csíkszeredai íróval, a Julianus Alapítvány elnökével az Apadó fájdalom című kötete megjelenése alkalmából.
A szerző neve ismerős a természetjárók számára, hiszen ő volt 1979-ben a Jöjjön velünk, Románia legnagyobb természetjáró mozgalmának elindítója, de ismerősen hangzik azok számára is, kik a Rákóczi-emigráció, a török-magyar kapcsolatok és rokonság iránt érdeklődnek. Beder Tibor – múltunk emlékeit kutatva – jobbára gyalogszerrel Európa és Kis-Ázsia nagy részét bebarangolta, őseink nyomait keresve alaposan beásta magát történelmünk írott forrásaiba is, s tapasztalatait összegezve több kötetben számolt be útjai alkalmával tett felfedezéseiről.
A bemutatásra kerülő Apadó fájdalom című kötetet Beder Tibor földrajzi és szellemi síkon egyaránt nagyívűnek nevezhető több évtizedes utazásai összegezésének tekinthetjük, identitástudatunkat és Kárpát-medencei megmaradásunkat érintő olyan kalandozásnak a honfoglalástól napjainkig, a Szent István-i Magyarország megszületésétől a székelyföldi autonómia igényléséig, melyet a kritika joggal illetett elismerő szavakkal, s tekinti oly olvasmánynak, amely hatásosan hozzájárul a magyar méltóság és önazonosság építéséhez, az önálló gondolkodás és az erdélyi magyarság autonómia-törekvései megértéséhez.
Beder Tibor: Apadó fájdalom, ProPrint Kiadó, Csíkszereda, 2009/, Erdély.ma
Beder Tibor egykori Hargita megyei tanfelügyelő Apadó fájdalom című könyve különös ellentmondásra, vagy inkább paradoxonra hívja fel a figyelmet: múltunk ismerete fájdalmas, különösen a külhoni magyarok számára, de ha elfelejtik, elvész a megtartó erő. Nemzedékről nemzedékre mind kevesebbet tudunk, s a fájdalom csökken ugyan, de érdemes lenne megmaradásunk érdekében megállítani. Erre a legjobb recept az autonómia.
Beder Tibor: Apadó fájdalom – a magyar nyomkeresés könyvének szatmárnémeti bemutatója
2010. október 6-án, szerdán, 18 órakor a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében (Wolfenbüttel, volt Wesselényi utca 4. sz.) író-olvasó találkozóra kerül sor Beder Tibor csíkszeredai íróval, a Julianus Alapítvány elnökével az Apadó fájdalom című kötete megjelenése alkalmából.
A szerző neve ismerős a természetjárók számára, hiszen ő volt 1979-ben a Jöjjön velünk, Románia legnagyobb természetjáró mozgalmának elindítója, de ismerősen hangzik azok számára is, kik a Rákóczi-emigráció, a török-magyar kapcsolatok és rokonság iránt érdeklődnek. Beder Tibor – múltunk emlékeit kutatva – jobbára gyalogszerrel Európa és Kis-Ázsia nagy részét bebarangolta, őseink nyomait keresve alaposan beásta magát történelmünk írott forrásaiba is, s tapasztalatait összegezve több kötetben számolt be útjai alkalmával tett felfedezéseiről.
A bemutatásra kerülő Apadó fájdalom című kötetet Beder Tibor földrajzi és szellemi síkon egyaránt nagyívűnek nevezhető több évtizedes utazásai összegezésének tekinthetjük, identitástudatunkat és Kárpát-medencei megmaradásunkat érintő olyan kalandozásnak a honfoglalástól napjainkig, a Szent István-i Magyarország megszületésétől a székelyföldi autonómia igényléséig, melyet a kritika joggal illetett elismerő szavakkal, s tekinti oly olvasmánynak, amely hatásosan hozzájárul a magyar méltóság és önazonosság építéséhez, az önálló gondolkodás és az erdélyi magyarság autonómia-törekvései megértéséhez.
Beder Tibor: Apadó fájdalom, ProPrint Kiadó, Csíkszereda, 2009/, Erdély.ma
2010. október 2.
A tánc ünnepe Sepsiszentgyörgyön
2010. szeptember 21–23. között ünnepelték Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Táncegyüttes megalakulásának huszadik évfordulóját. Az alkalomra az együttes meghívta mindazokat, akik rövidebb vagy hosszabb ideig tagjai voltak annak a nagy családnak, amely a térség legizgalmasabb néptánc- és táncszínházi előadásaival elmaradhatatlan színfoltja lett Sepsiszentgyörgynek, Kovászna megyének és az erdélyi magyarságnak. Volt plakát- és fotókiállítás, film- és könyvbemutató, koncert, táncház, folkkocsma, valamint gálaműsor a 20 éves Háromszék Táncegyüttes és az 5 éves M Stúdió közreműködésével, a volt és a jelenlegi együttestagok részvételével. Az ünneplés folytatásaként tartották meg az Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek VII. Találkozóját szeptember 24–26. között. Résztvevői: a Nagyvárad Táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely Néptáncműhely és a házigazda Háromszék Táncegyüttes. A rendezvény zsűrijének – elnöke Stoller Antal koreográfus, táncfolklorista, tagjai: dr. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem konzulens professzora, rendező, Sztanó Hédi filmrendező, néprajzkutató, Mihályi Gábor koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Juhász Zsolt koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, a Duna TV szerkesztője – díjait a következők vehették át: Jánó Tibor énekes teljesítményéért; Kásler Magda énekes teljesítményéért; Katona Gábor a Szőrös pisztráng című előadás képi megfogalmazásának költőiségéért; Füzesi Albert együttesvezetői és táncos teljesítményéért; a Nagyvárad Táncegyüttes a további fejlődésért; az Udvarhely Táncműhely a töretlen fejlődésért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című előadás zenei összeállításáért; a Maros Művészegyüttes a Szem látta, szív szerette című táncjáték színpadi tolmácsolásáért és a hagyományos tánckultúra őrzéséért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című táncjáték lírai előadásáért. Az alkalomra jelent meg Fekete Réka Táncbeszéd című beszélgetőkönyve, amelyben közel negyvenen vallanak az együttes húsz esztendejéről. Jövőre saját székházat kap a jubiláló Háromszék Táncegyüttes – jelentette be Tamás Sándor megyei tanácselnök.
B. D. Népújság (Marosvásárhely)
2010. szeptember 21–23. között ünnepelték Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Táncegyüttes megalakulásának huszadik évfordulóját. Az alkalomra az együttes meghívta mindazokat, akik rövidebb vagy hosszabb ideig tagjai voltak annak a nagy családnak, amely a térség legizgalmasabb néptánc- és táncszínházi előadásaival elmaradhatatlan színfoltja lett Sepsiszentgyörgynek, Kovászna megyének és az erdélyi magyarságnak. Volt plakát- és fotókiállítás, film- és könyvbemutató, koncert, táncház, folkkocsma, valamint gálaműsor a 20 éves Háromszék Táncegyüttes és az 5 éves M Stúdió közreműködésével, a volt és a jelenlegi együttestagok részvételével. Az ünneplés folytatásaként tartották meg az Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek VII. Találkozóját szeptember 24–26. között. Résztvevői: a Nagyvárad Táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely Néptáncműhely és a házigazda Háromszék Táncegyüttes. A rendezvény zsűrijének – elnöke Stoller Antal koreográfus, táncfolklorista, tagjai: dr. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem konzulens professzora, rendező, Sztanó Hédi filmrendező, néprajzkutató, Mihályi Gábor koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Juhász Zsolt koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, a Duna TV szerkesztője – díjait a következők vehették át: Jánó Tibor énekes teljesítményéért; Kásler Magda énekes teljesítményéért; Katona Gábor a Szőrös pisztráng című előadás képi megfogalmazásának költőiségéért; Füzesi Albert együttesvezetői és táncos teljesítményéért; a Nagyvárad Táncegyüttes a további fejlődésért; az Udvarhely Táncműhely a töretlen fejlődésért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című előadás zenei összeállításáért; a Maros Művészegyüttes a Szem látta, szív szerette című táncjáték színpadi tolmácsolásáért és a hagyományos tánckultúra őrzéséért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című táncjáték lírai előadásáért. Az alkalomra jelent meg Fekete Réka Táncbeszéd című beszélgetőkönyve, amelyben közel negyvenen vallanak az együttes húsz esztendejéről. Jövőre saját székházat kap a jubiláló Háromszék Táncegyüttes – jelentette be Tamás Sándor megyei tanácselnök.
B. D. Népújság (Marosvásárhely)
2010. október 2.
Cserkésztörténeti kiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A világ legnagyobb ifjúsági mozgalma mutatkozik be a Csíki Székely Múzeumban. Az erdélyi magyar cserkészet idén ünnepli fennállásának huszadik és az első erdélyi cserkészcsapat megalakulásának századik évfordulóját. A kettős évforduló alkalmából a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) kiállítást szervez október 2 – november 2. között.
A kiállítás megmutatja, hogy száz év életkörülményeinek, változásainak ellenére a különböző korok fiataljai életük nagy kérdésére választ találhattak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során. Az állandóság, a mozdíthatatlanság, maga a történelem keveredik az új lendülettel, a kalandvággyal.
A kiállítás a magyar cserkészet szempontjából kiemelt értékkel bíró tárgyi emlékeket, dokumentumokat tár az érdeklődők elé, nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, sőt a tengerentúlról is. Rávilágít a magyar cserkészet egységére, ennek szerves részeként mutatja be az erdélyi magyar cserkészet történetét a kezdetektől napjainkig.
A Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, melyet a Gödöllői Városi Múzeum fogadott be, illetve a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség anyagai is helyet kapnak a kiállításon. A látogatók olyan ereklyéket tekinthetnek meg, mint az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó fokosa, térképe, morze-bicska, 1828-ból származó csapatnapló, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbuma és még sok más eredeti tárgy.
A kiállítótermekben egy cserkésztábor látható kicsiben, a különböző tábori építményekkel, a cserkészek által készített apróságokkal, tárgyakkal. A jelen is visszaköszön, bebizonyítva, hogy a cserkészet nemcsak nagyszerű időtöltés a fiataloknak, a nevelés legszebb eszköze a felnőtteknek, de a generációs szakadékot átívelni tudó eszköze lehet az időseknek is – hiszen az élmény közös.
Ennek a közös élménynek a megtapasztalására várjuk a látogatókat október 2-án 17 órától az ünnepélyes megnyitóra a Csíki Székely Múzeumba. Ezt követően 19 órától könyvbemutatóra kerül sor. A cserkészet az összmagyarság szolgálatában című kötetet a szerzőpáros, Csémi Szilárd és Salló Emőke mutatják be, melyet Balog László történész és Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke méltat. Népújság (Marosvásárhely)
A világ legnagyobb ifjúsági mozgalma mutatkozik be a Csíki Székely Múzeumban. Az erdélyi magyar cserkészet idén ünnepli fennállásának huszadik és az első erdélyi cserkészcsapat megalakulásának századik évfordulóját. A kettős évforduló alkalmából a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) kiállítást szervez október 2 – november 2. között.
A kiállítás megmutatja, hogy száz év életkörülményeinek, változásainak ellenére a különböző korok fiataljai életük nagy kérdésére választ találhattak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során. Az állandóság, a mozdíthatatlanság, maga a történelem keveredik az új lendülettel, a kalandvággyal.
A kiállítás a magyar cserkészet szempontjából kiemelt értékkel bíró tárgyi emlékeket, dokumentumokat tár az érdeklődők elé, nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, sőt a tengerentúlról is. Rávilágít a magyar cserkészet egységére, ennek szerves részeként mutatja be az erdélyi magyar cserkészet történetét a kezdetektől napjainkig.
A Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, melyet a Gödöllői Városi Múzeum fogadott be, illetve a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség anyagai is helyet kapnak a kiállításon. A látogatók olyan ereklyéket tekinthetnek meg, mint az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó fokosa, térképe, morze-bicska, 1828-ból származó csapatnapló, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbuma és még sok más eredeti tárgy.
A kiállítótermekben egy cserkésztábor látható kicsiben, a különböző tábori építményekkel, a cserkészek által készített apróságokkal, tárgyakkal. A jelen is visszaköszön, bebizonyítva, hogy a cserkészet nemcsak nagyszerű időtöltés a fiataloknak, a nevelés legszebb eszköze a felnőtteknek, de a generációs szakadékot átívelni tudó eszköze lehet az időseknek is – hiszen az élmény közös.
Ennek a közös élménynek a megtapasztalására várjuk a látogatókat október 2-án 17 órától az ünnepélyes megnyitóra a Csíki Székely Múzeumba. Ezt követően 19 órától könyvbemutatóra kerül sor. A cserkészet az összmagyarság szolgálatában című kötetet a szerzőpáros, Csémi Szilárd és Salló Emőke mutatják be, melyet Balog László történész és Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke méltat. Népújság (Marosvásárhely)
2010. október 2.
A „revizionista rendezvényeket” és Tőkés kijelentéseit kifogásolják román politikusok.
A revizionista rendezvények elleni fellépést kér a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşă szociáldemokrata képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben megnőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok támogatják ezeket. A Konzervatív Párt Kovászna megyei szervezete és Cornel Popa liberális szenátor eközben Tőkés László autonómiapárti nyilatkozatait ítélte el. Utóbbi úgy vélte, az EP-elnöknek inkább projektekért kellene lobbiznia, mint „füstbombákkal dobálózni”.
A revizionista rendezvények elleni fellépést követel a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşa szociáldemokrata (PSD) képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben nőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok nyilvánosan vagy hallgatólagosan támogatják ezeket.
A képviselő szerint megengedhetetlen, hogy Csíkszeredában Horthy Miklós emlékének adózzanak, és kétnyelvű útjelző táblákat helyezzenek ki, amelyen ráadásul a román felirat szerepel alul. Ezek a provokációk ártanak a román és magyar közösség együttélésének, vélte Duşa. Emlékeztetett, nem ez az első alkalom, amikor Hargita megyében megszegik a törvényt, a székely zászlónak a megyeházára és a megyei kórházra való kifüggesztésekor is ez történt, s ez ellen szintén fellépést kért a prefektustól.
Több mindent kifogásolnak
Mircea Duşa ugyanakkor a bírósághoz is fordult, azt kérve, hogy ne húzza-halassza Csibi Barna, Szőcs Tibor és Puskás András Miklós ügyét, a három fiatalt ugyanis diszkriminációra való bujtogatással vádolják, miután az egyik bevásárlóközpontra „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” feliratú plakátot ragasztott ki.
A PSD-s honatya a szélsőséges rendezvények sorában a márciusi székely önkormányzati nagygyűlést, a magyar nyelvnek hivatalossá tételét szorgalmazó székelyföldi törekvéseket említette, valamint azt, hogy a egyes szervezetek még a március 15-i magyar ünnep hivatalossá tételét kérték Romániában.
A „szélsőséges és románellenes” cselekedetek elleni fellépést sürgeti a Konzervatív Párt (PC) Kovászna megyei szervezete is, mely kéri a honatyákat, hogy foglaljanak állást, és felszólítja a magyar ifjúsági szervezeteket: ne engedjék, hogy ilyesmire „buzdítsák őket”. A magyarellenességéről ismert párt képviselői Tőkés László hétfőn Nagyváradon elhangzott nyilatkozatára utaltak, miszerint akárcsak a Székelyföldnek, az Érmelléknek is területi autonómiát kellene biztosítani.
Lobbizásra szólít Popa
Tőkés László nyilatkozatát Cornel Popa nemzeti liberális párti szenátor sem hagyhatta szó nélkül, a Bihar megyei honatya arra kérte az EP-alelnököt, hogy társaihoz hasonlóan ő is lobbizzon a nagy projektek folytatása érdekében, és „ne dobáljon füstbombákat”. Bihar megyére utalva emlékeztette az egykori püspököt, hogy olyan térségben él, ahol egyértelmű az etnikumok közötti harmónia és kölcsönös megértés.
Cornel Popa kérte Tőkést, hogy próbálja meg a lakosság számára fontos, konkrét projekteket támogatni, például csatlakozzon az észak-erdélyi autópálya munkálatainak folytatása és a Biharpüspöki–Kolozsvár-vasútvonal villamosítása érdekében lobbizó EP-képviselőkhöz, hisz erkölcsi kötelessége uniós forrásokat vonzani az országba.
„Mi nem fordítjuk le a nevét Vasiléra, ahogy nincs szükség Jean Calvin nevének a lefordítására sem. Úgy vélem, kell lennie bennünk annyi tiszteletnek a nagy klasszikusok iránt, hogy nem kereszteljük át őket” – mondta Popa, az Erdélyi Magyar Ifjak által felszerelt magyar utcanévtáblákra utalva, melyeken a francia reformátor neve magyarul szerepel. Hozzátette, Bihar, Szilágy, Maros, Kolozs és Brassó megyei honatyák október 4-én a szenátusban találkoznak annak érdekében, hogy azonosítsák az említett két projekthez szükséges anyagi forrásokat. Krónika (Kolozsvár),
A revizionista rendezvények elleni fellépést kér a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşă szociáldemokrata képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben megnőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok támogatják ezeket. A Konzervatív Párt Kovászna megyei szervezete és Cornel Popa liberális szenátor eközben Tőkés László autonómiapárti nyilatkozatait ítélte el. Utóbbi úgy vélte, az EP-elnöknek inkább projektekért kellene lobbiznia, mint „füstbombákkal dobálózni”.
A revizionista rendezvények elleni fellépést követel a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşa szociáldemokrata (PSD) képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben nőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok nyilvánosan vagy hallgatólagosan támogatják ezeket.
A képviselő szerint megengedhetetlen, hogy Csíkszeredában Horthy Miklós emlékének adózzanak, és kétnyelvű útjelző táblákat helyezzenek ki, amelyen ráadásul a román felirat szerepel alul. Ezek a provokációk ártanak a román és magyar közösség együttélésének, vélte Duşa. Emlékeztetett, nem ez az első alkalom, amikor Hargita megyében megszegik a törvényt, a székely zászlónak a megyeházára és a megyei kórházra való kifüggesztésekor is ez történt, s ez ellen szintén fellépést kért a prefektustól.
Több mindent kifogásolnak
Mircea Duşa ugyanakkor a bírósághoz is fordult, azt kérve, hogy ne húzza-halassza Csibi Barna, Szőcs Tibor és Puskás András Miklós ügyét, a három fiatalt ugyanis diszkriminációra való bujtogatással vádolják, miután az egyik bevásárlóközpontra „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” feliratú plakátot ragasztott ki.
A PSD-s honatya a szélsőséges rendezvények sorában a márciusi székely önkormányzati nagygyűlést, a magyar nyelvnek hivatalossá tételét szorgalmazó székelyföldi törekvéseket említette, valamint azt, hogy a egyes szervezetek még a március 15-i magyar ünnep hivatalossá tételét kérték Romániában.
A „szélsőséges és románellenes” cselekedetek elleni fellépést sürgeti a Konzervatív Párt (PC) Kovászna megyei szervezete is, mely kéri a honatyákat, hogy foglaljanak állást, és felszólítja a magyar ifjúsági szervezeteket: ne engedjék, hogy ilyesmire „buzdítsák őket”. A magyarellenességéről ismert párt képviselői Tőkés László hétfőn Nagyváradon elhangzott nyilatkozatára utaltak, miszerint akárcsak a Székelyföldnek, az Érmelléknek is területi autonómiát kellene biztosítani.
Lobbizásra szólít Popa
Tőkés László nyilatkozatát Cornel Popa nemzeti liberális párti szenátor sem hagyhatta szó nélkül, a Bihar megyei honatya arra kérte az EP-alelnököt, hogy társaihoz hasonlóan ő is lobbizzon a nagy projektek folytatása érdekében, és „ne dobáljon füstbombákat”. Bihar megyére utalva emlékeztette az egykori püspököt, hogy olyan térségben él, ahol egyértelmű az etnikumok közötti harmónia és kölcsönös megértés.
Cornel Popa kérte Tőkést, hogy próbálja meg a lakosság számára fontos, konkrét projekteket támogatni, például csatlakozzon az észak-erdélyi autópálya munkálatainak folytatása és a Biharpüspöki–Kolozsvár-vasútvonal villamosítása érdekében lobbizó EP-képviselőkhöz, hisz erkölcsi kötelessége uniós forrásokat vonzani az országba.
„Mi nem fordítjuk le a nevét Vasiléra, ahogy nincs szükség Jean Calvin nevének a lefordítására sem. Úgy vélem, kell lennie bennünk annyi tiszteletnek a nagy klasszikusok iránt, hogy nem kereszteljük át őket” – mondta Popa, az Erdélyi Magyar Ifjak által felszerelt magyar utcanévtáblákra utalva, melyeken a francia reformátor neve magyarul szerepel. Hozzátette, Bihar, Szilágy, Maros, Kolozs és Brassó megyei honatyák október 4-én a szenátusban találkoznak annak érdekében, hogy azonosítsák az említett két projekthez szükséges anyagi forrásokat. Krónika (Kolozsvár),
2010. október 2.
Kisebbségkutató intézet szerveződik Pécsen
60 év után ismét működhet kisebbségkutató intézet Pécsett, miután az új Tudásközpont ehhez minden hátteret biztosít.
Magyarországon először a pécsi egyetemen már működött ilyen intézet, de a második világháború alatt minden összegyűjtött anyag megsemmisült. A kisebbségkutatás újraindítása már régóta napirenden van, de a kulturális évad egyik nagy beruházása, a Tudásközpont elkészülte új lendületet adott, hogy végre érdemi lépések is történjenek. Annál is inkább, mert a kisebbségi ügyek - véli a baranyai közgyűlés KDNP-s elnöke, Hargitai János, az unióban is felértékelődnek.
A tudásközpontban ideális feltételeket biztosíthatnak, ide került ugyanis a témával foglalkozó valamennyi könyv- és dokumentum, hozzá a legkorszerűbb technikai háttérrel, ami bárhonnan elérhető. Például ha Brüsszelből egy joganyag megfogalmazásához szükség van kutatási adatokra, akkor Közép-Kelet-Európa vonatkozásában a pécsi központhoz lehetne fordulni – fogalmazott a közgyűlési elnök.
Hargitai János azt mondja, egy európai kisebbségkutató hálózat kiépítésére is mód nyílik. MR Krónika
60 év után ismét működhet kisebbségkutató intézet Pécsett, miután az új Tudásközpont ehhez minden hátteret biztosít.
Magyarországon először a pécsi egyetemen már működött ilyen intézet, de a második világháború alatt minden összegyűjtött anyag megsemmisült. A kisebbségkutatás újraindítása már régóta napirenden van, de a kulturális évad egyik nagy beruházása, a Tudásközpont elkészülte új lendületet adott, hogy végre érdemi lépések is történjenek. Annál is inkább, mert a kisebbségi ügyek - véli a baranyai közgyűlés KDNP-s elnöke, Hargitai János, az unióban is felértékelődnek.
A tudásközpontban ideális feltételeket biztosíthatnak, ide került ugyanis a témával foglalkozó valamennyi könyv- és dokumentum, hozzá a legkorszerűbb technikai háttérrel, ami bárhonnan elérhető. Például ha Brüsszelből egy joganyag megfogalmazásához szükség van kutatási adatokra, akkor Közép-Kelet-Európa vonatkozásában a pécsi központhoz lehetne fordulni – fogalmazott a közgyűlési elnök.
Hargitai János azt mondja, egy európai kisebbségkutató hálózat kiépítésére is mód nyílik. MR Krónika
2010. október 3.
Erősödik az erdélyi autonómiamozgalom
Erősödik a magyar-magyar együttműködés a különböző erdélyi autonómiamozgalmak kérdésében. Az új magyar kormány már határozottan áll ki a mozgalom mellett. Van okunk optimizmusra, vagy legyünk inkább realisták?
Erősödik a székely-magyar együttműködés
Az elmúlt hetekben több olyan hír látott napvilágot, melyek alapján jogosan következtet arra az ember, hogy az erdélyi (székelyföldi) autonómiatörekvések új lendületet kaphatnak, az új magyar kormány ugyanis több olyan erőfeszítést is tett/tesz, amivel a székely autonómia melletti elkötelezettségét bizonyítja – akár nemzetközi porondon is. Pár hete született például döntés arról, hogy a jövőben az Európa Tanácsban (ET) a magyar delegáció fogja képviselni a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT). Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a legnagyobb európai emberi jogi szervezetben ezentúl – hazánk tolmácsolásában – folyamatosan felszínen lehet tartani a székelyföldi autonómia kérdését.
Az, hogy az Európa Tanácsban ezzel a módszerrel megoldják a székelyek képviseletét, valóban nagy lépést jelenthet az autonómiához vezető igen rögös úton. Ez az a szervezet ugyanis, amelyik számos ajánlásában foglalkozik a nemzeti kisebbségek jogaival és érdekvédelmével, sőt, az ún. Gross jelentésében kiemeli az autonóm régiók pozitív tapasztalatait is. Nem véletlen tehát, hogy az SZNT éppen az ET-t szemelte ki, és kérte fel Magyarországot, hogy saját delegációja révén „jelenítse meg” a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit a szervezetben.
A strasbourgi képviselet mellett az is szimbolikus jelentőségű, hogy az SZNT következő munkaülését Budapesten, az Országház felsőházi termében tartja. A székelyek meghívják tanácskozásukra Orbán Viktor miniszterelnököt, Schmitt Pál államfőt és a parlamenti pártok képviselőit is, hogy megvitassák a székely törekvések és a magyar nemzetpolitika céljainak összeegyeztethetőségét. Izsák Balázs, az SZNT elnöke az üléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a helyszín kiválasztásánál szempont volt, hogy minél nagyobb visszhangot váltson ki a magyar közvéleményben. Kifejezte abbéli reményét is, hogy Magyarország olyan patrónusa lesz a székelyföldi autonómiának, mint Ausztria a már autonóm Dél-Tirolnak.
Egész Erdély, sőt, a Partium is!
Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy nem csak a Székelyföld törekszik az önrendelkezés elérésére, hanem az egész erdélyi magyarság is. A romániai magyarság autonómiatörekvései hármas célrendszert jelenítenek meg: a Székelyföld területi autonómiáját; az ún. személyi elvű/kulturális autonómiát, amely nem a területet, hanem a magyar lakosságot ruházza fel érdekképviseleti és igazgatási jogosítványokkal bíró intézményrendszerrel; végül az ún. sajátos státusú önkormányzatokat, melyek a magyar többségű települések önkormányzatainak jelentenek önigazgatási jogokat.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke egy közelmúltban tett nyilatkozatában utalt arra, hogy a területi autonómia a Partiumra is kiterjeszthető lehetne. A kijelentés nagy felháborodást váltott ki a román fél oldaláról, noha Tőkés hangsúlyozta, hogy csakis „a román politikum beleegyezésével, kölcsönös egyezség alapján” szeretné megvalósítani a Partium autonómiáját. Ennek ellenére Corina Creţu román EP-képviselő kérte Tőkés László leváltását a Parlament alelnöki tisztségéről.
Paradox módon azonban Tőkés elképzelései éppen egy román kezdeményezésben találhatnak partnerre. A Krónika.ro hírportál csütörtökön közölt interjút Emil Aluas-szal, aki Erdélyiek Pártja néven indított mozgalmat a közelmúltban, méghozzá nem másért, mint Erdély és a Bánság autonómiájáért. Az autonómiapárti úriember – aki mellesleg foglalkozása szerint karmester és korábban Budapesten is tanult – román-magyar-német igazgatású autonóm régiókká alakítaná az említett országrészeket.
„Mi úgy képzeljük el, hogy az autonóm Erdélyt és Bánságot együtt irányítja egy román, egy magyar és egy német kormányzó, akiket szabad választásokon választanak meg” – mondta Alaus a Krónika riporterének, utalva arra is, hogy az RMDSZ-ben potenciális szövetségest lát. „Programunkban az szerepel, hogy az adóink 7 százalékát továbbra is Bukarestnek fizetnénk, hogy abból tartsák fenn a külpolitikát, a Nemzeti Bankot, stb. Mi nem akarjuk az ország feldarabolását, de úgy gondoljuk, hogy ennek a régiónak az áll érdekében, hogy maga döntsön a saját ügyeiben” – fogalmazta meg érveit a karmester-politikus.
És a valóság…
Az autonómiatörekvések jelenlegi állásának eddigi felvázolásából az ember már-már úgy érezheti, hogy az erdélyi és székelyföldi önrendelkezés megvalósulása pusztán karnyújtásnyira van. A valóság azonban az, hogy a helyzet nem ilyen rózsás, s a folyamat még igencsak gyerekcipőben jár.
A .sic domainnév beindítása, mint a székely autonómia első megnyilvánulási formája valószínűleg sokak számára ismert, hiszen aláírásgyűjtő akció is indult az ügy érdekében. „Székelyföld saját internetes azonosítója lehetővé teszi (tenné – a szerk.), hogy 2010 első negyedévétől a székelyföldi önkormányzatok, intézmények, cégek, magánszemélyek honlapjainak címe Székelyföldre utaló „.sic" végződésű legyen" – olvasható az SZNT 2009. májusi közleményében. Vagyis az SZNT előzetes értesülései szerint az ICANN-nek (az a szervezet, amely az internetes tartománynevek kiosztását intézi) már 2010. első negyedévében ki kellett volna írnia az aktuális pályázatot – ez azonban a mai napig nem történt meg.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs azonban a késedelem ellenére optimista: „sajnos, késik a kiírás, ez nem rajtunk múlik, viszont a mozgalommal tudatosítunk egy új jelképet, amely autonómiatörekvésünk fontos eszköze lehet”. Úgy tűnik tehát, hogy noha az autonómiatörekvések valóban új lendületet vehetnek Budapest (és talán bizonyos erdélyi román csoportosulások) támogatásával, a gyakorlat egyelőre felülírja az optimista várakozásokat... Erdély.ma
Erősödik a magyar-magyar együttműködés a különböző erdélyi autonómiamozgalmak kérdésében. Az új magyar kormány már határozottan áll ki a mozgalom mellett. Van okunk optimizmusra, vagy legyünk inkább realisták?
Erősödik a székely-magyar együttműködés
Az elmúlt hetekben több olyan hír látott napvilágot, melyek alapján jogosan következtet arra az ember, hogy az erdélyi (székelyföldi) autonómiatörekvések új lendületet kaphatnak, az új magyar kormány ugyanis több olyan erőfeszítést is tett/tesz, amivel a székely autonómia melletti elkötelezettségét bizonyítja – akár nemzetközi porondon is. Pár hete született például döntés arról, hogy a jövőben az Európa Tanácsban (ET) a magyar delegáció fogja képviselni a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT). Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a legnagyobb európai emberi jogi szervezetben ezentúl – hazánk tolmácsolásában – folyamatosan felszínen lehet tartani a székelyföldi autonómia kérdését.
Az, hogy az Európa Tanácsban ezzel a módszerrel megoldják a székelyek képviseletét, valóban nagy lépést jelenthet az autonómiához vezető igen rögös úton. Ez az a szervezet ugyanis, amelyik számos ajánlásában foglalkozik a nemzeti kisebbségek jogaival és érdekvédelmével, sőt, az ún. Gross jelentésében kiemeli az autonóm régiók pozitív tapasztalatait is. Nem véletlen tehát, hogy az SZNT éppen az ET-t szemelte ki, és kérte fel Magyarországot, hogy saját delegációja révén „jelenítse meg” a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit a szervezetben.
A strasbourgi képviselet mellett az is szimbolikus jelentőségű, hogy az SZNT következő munkaülését Budapesten, az Országház felsőházi termében tartja. A székelyek meghívják tanácskozásukra Orbán Viktor miniszterelnököt, Schmitt Pál államfőt és a parlamenti pártok képviselőit is, hogy megvitassák a székely törekvések és a magyar nemzetpolitika céljainak összeegyeztethetőségét. Izsák Balázs, az SZNT elnöke az üléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a helyszín kiválasztásánál szempont volt, hogy minél nagyobb visszhangot váltson ki a magyar közvéleményben. Kifejezte abbéli reményét is, hogy Magyarország olyan patrónusa lesz a székelyföldi autonómiának, mint Ausztria a már autonóm Dél-Tirolnak.
Egész Erdély, sőt, a Partium is!
Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy nem csak a Székelyföld törekszik az önrendelkezés elérésére, hanem az egész erdélyi magyarság is. A romániai magyarság autonómiatörekvései hármas célrendszert jelenítenek meg: a Székelyföld területi autonómiáját; az ún. személyi elvű/kulturális autonómiát, amely nem a területet, hanem a magyar lakosságot ruházza fel érdekképviseleti és igazgatási jogosítványokkal bíró intézményrendszerrel; végül az ún. sajátos státusú önkormányzatokat, melyek a magyar többségű települések önkormányzatainak jelentenek önigazgatási jogokat.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke egy közelmúltban tett nyilatkozatában utalt arra, hogy a területi autonómia a Partiumra is kiterjeszthető lehetne. A kijelentés nagy felháborodást váltott ki a román fél oldaláról, noha Tőkés hangsúlyozta, hogy csakis „a román politikum beleegyezésével, kölcsönös egyezség alapján” szeretné megvalósítani a Partium autonómiáját. Ennek ellenére Corina Creţu román EP-képviselő kérte Tőkés László leváltását a Parlament alelnöki tisztségéről.
Paradox módon azonban Tőkés elképzelései éppen egy román kezdeményezésben találhatnak partnerre. A Krónika.ro hírportál csütörtökön közölt interjút Emil Aluas-szal, aki Erdélyiek Pártja néven indított mozgalmat a közelmúltban, méghozzá nem másért, mint Erdély és a Bánság autonómiájáért. Az autonómiapárti úriember – aki mellesleg foglalkozása szerint karmester és korábban Budapesten is tanult – román-magyar-német igazgatású autonóm régiókká alakítaná az említett országrészeket.
„Mi úgy képzeljük el, hogy az autonóm Erdélyt és Bánságot együtt irányítja egy román, egy magyar és egy német kormányzó, akiket szabad választásokon választanak meg” – mondta Alaus a Krónika riporterének, utalva arra is, hogy az RMDSZ-ben potenciális szövetségest lát. „Programunkban az szerepel, hogy az adóink 7 százalékát továbbra is Bukarestnek fizetnénk, hogy abból tartsák fenn a külpolitikát, a Nemzeti Bankot, stb. Mi nem akarjuk az ország feldarabolását, de úgy gondoljuk, hogy ennek a régiónak az áll érdekében, hogy maga döntsön a saját ügyeiben” – fogalmazta meg érveit a karmester-politikus.
És a valóság…
Az autonómiatörekvések jelenlegi állásának eddigi felvázolásából az ember már-már úgy érezheti, hogy az erdélyi és székelyföldi önrendelkezés megvalósulása pusztán karnyújtásnyira van. A valóság azonban az, hogy a helyzet nem ilyen rózsás, s a folyamat még igencsak gyerekcipőben jár.
A .sic domainnév beindítása, mint a székely autonómia első megnyilvánulási formája valószínűleg sokak számára ismert, hiszen aláírásgyűjtő akció is indult az ügy érdekében. „Székelyföld saját internetes azonosítója lehetővé teszi (tenné – a szerk.), hogy 2010 első negyedévétől a székelyföldi önkormányzatok, intézmények, cégek, magánszemélyek honlapjainak címe Székelyföldre utaló „.sic" végződésű legyen" – olvasható az SZNT 2009. májusi közleményében. Vagyis az SZNT előzetes értesülései szerint az ICANN-nek (az a szervezet, amely az internetes tartománynevek kiosztását intézi) már 2010. első negyedévében ki kellett volna írnia az aktuális pályázatot – ez azonban a mai napig nem történt meg.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs azonban a késedelem ellenére optimista: „sajnos, késik a kiírás, ez nem rajtunk múlik, viszont a mozgalommal tudatosítunk egy új jelképet, amely autonómiatörekvésünk fontos eszköze lehet”. Úgy tűnik tehát, hogy noha az autonómiatörekvések valóban új lendületet vehetnek Budapest (és talán bizonyos erdélyi román csoportosulások) támogatásával, a gyakorlat egyelőre felülírja az optimista várakozásokat... Erdély.ma
2010. október 3.
(MTI) - Tőkés: le kell zárni a posztkommunista átmenet korszakát
Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot - fejtette ki Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos nagyváradi ülését követő vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Az erről szóló közlemény szerint Tőkés László, aki egyben az EMNT elnöke, emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy a magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is - fogalmazott az EP-képviselő, aki szerint mind a román nagypolitikában, mind az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna változásra.
- Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere - jelentette ki Tőkés László.
Mint a közlemény fogalmaz, az EMNT a Fidesz-KDNP és az általuk felállított kormány stratégiai partnereként a közéleti és a nemzetpolitikai rendszerváltozás jegyében tartotta meg kétnapos ülését. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét - hangsúlyozta Tőkés László. Hozzáfűzte: ebben a munkában mindenkire számítanak, a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre, mindenkire, aki a határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, s egyben a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel. Ezeken a találkozókon áttekintették, hogy az EMNT milyen konkrét formában és mértékben járulhat hozzá a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a romániai és a magyarországi - intézményi és személyi - elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. Bukarest
Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot - fejtette ki Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos nagyváradi ülését követő vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Az erről szóló közlemény szerint Tőkés László, aki egyben az EMNT elnöke, emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy a magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is - fogalmazott az EP-képviselő, aki szerint mind a román nagypolitikában, mind az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna változásra.
- Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere - jelentette ki Tőkés László.
Mint a közlemény fogalmaz, az EMNT a Fidesz-KDNP és az általuk felállított kormány stratégiai partnereként a közéleti és a nemzetpolitikai rendszerváltozás jegyében tartotta meg kétnapos ülését. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét - hangsúlyozta Tőkés László. Hozzáfűzte: ebben a munkában mindenkire számítanak, a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre, mindenkire, aki a határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, s egyben a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel. Ezeken a találkozókon áttekintették, hogy az EMNT milyen konkrét formában és mértékben járulhat hozzá a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a romániai és a magyarországi - intézményi és személyi - elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. Bukarest
2010. október 4.
Új hazai magyar párt alakulhat (Tőkés László alternatívát javasol)
A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Nagyváradon zajlott választmányi ülésén egy új párt alapításának ötlete is felvetődött. Az új alakulatot a Tőkés László által megjelenített, és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre.
A szervezet tegnapi közleménye szerint az autonómia iránt valóban elkötelezett alakulat létrehozására vonatkozó javaslatot az EMNT vezetői a tanács közgyűlése elé terjesztik. Ez nem azt jelenti, hogy az EMNT párttá alakul, de a jelenlegi két párt — az MPP és az RMDSZ — tevékenységével szemben egyre nagyobb a választói elégedetlenség, hiszen egyikük a ,,jóra való restség”, a másik a ,,hatalom öncélú akarása” bűnébe esett. Ezért igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai erő létrehozására — vélik a kezdeményezők.
Tőkés László — aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai alakulat elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona — az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki. Mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében — de a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy ,,rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény — jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. ,,A nemzetstratégiai prioritásainkból — úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai — nem engedhetünk” — fogalmazta meg újságírói kérdésre az ,,erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke. Az EMNT közleménye szerint a kétnapos választmányi ülésen szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról — ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el —, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a ,,transzszilvanikumok” kérdését is felvetették. Tőkés László leszögezte: a valódi rendszerváltozáshoz soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által javasolt nemzeti együttműködés rendszere. Ebből az EMNT ki akarja venni a részét, és ebben a munkában mindenkire számítanak — a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre —, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik. A választmányi ülés után kiadott tájékoztató szerint demokráciaközpont-hálózatokat hoznak létre. Ezek alaptevékenységei közé sorolta Toró T. Tibor ügyvezető elnök a többirányú információáramlás biztosítását (pályázati figyelés, tanácsadás, tartalomszolgáltatás), a Kárpát-medencei hálózatépítést (találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok közvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitelt (kulturális menedzsment, ,,Magyarnak lenni jó!”-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért). Az irodahálózatot még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Kelemen Hunor: hiba egy újabb alakulat létrehozása
Tévedés, hiba még egy magyar pártot alapítani Erdélyben, mert nem az egységet szolgálja; demagóg és populista, aki azt mondja, az egység szaporodással oldható meg — jelentette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-es kulturális miniszter arra reagálva, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor bejelentette, kezdeményezik egy új magyar párt alapítását. Előre megfontolt szándékú politikai cselekvés, melyet azonban anélkül hoztak, hogy sokat gondoltak volna hosszú távú következményeire — véli a miniszter. Az erdélyi magyarság megmaradásához oly szükséges egységet nem új pártok alapításával lehet szolgálni, mondta Kelemen, hozzátéve, az RMDSZ nem tart attól, hogy 2012-ben nem jut be a parlamentbe, mint indokolta, a legutóbbi országos választásokon is az erdélyi magyarság bebizonyította, okosabb a széthúzó politikusoknál. Arra a felvetésre, hogy a Tőkés-párt azért lesz sikeres, mert azt ígérik, hamarabb megvalósítják az autonómiát, Kelemen kifejtette, az autonómia megvalósíthatatlan azok számára, akik nem vesznek részt a döntéshozatalban. Másrészről az RMDSZ és Tőkés ez utáni viszonyán nem ront a pártalakítás, állítja Kelemen, ,,a fontos kérdésekről ezután is ugyanúgy gondolkodunk, mint eddig, Tőkés Lászlót úgy kezeljük, mint olyan politikust, akinek van mondanivalója, bár nem mindig értünk egyet vele”.
(vop) Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Nagyváradon zajlott választmányi ülésén egy új párt alapításának ötlete is felvetődött. Az új alakulatot a Tőkés László által megjelenített, és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre.
A szervezet tegnapi közleménye szerint az autonómia iránt valóban elkötelezett alakulat létrehozására vonatkozó javaslatot az EMNT vezetői a tanács közgyűlése elé terjesztik. Ez nem azt jelenti, hogy az EMNT párttá alakul, de a jelenlegi két párt — az MPP és az RMDSZ — tevékenységével szemben egyre nagyobb a választói elégedetlenség, hiszen egyikük a ,,jóra való restség”, a másik a ,,hatalom öncélú akarása” bűnébe esett. Ezért igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai erő létrehozására — vélik a kezdeményezők.
Tőkés László — aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai alakulat elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona — az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki. Mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében — de a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy ,,rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény — jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. ,,A nemzetstratégiai prioritásainkból — úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai — nem engedhetünk” — fogalmazta meg újságírói kérdésre az ,,erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke. Az EMNT közleménye szerint a kétnapos választmányi ülésen szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról — ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el —, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a ,,transzszilvanikumok” kérdését is felvetették. Tőkés László leszögezte: a valódi rendszerváltozáshoz soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által javasolt nemzeti együttműködés rendszere. Ebből az EMNT ki akarja venni a részét, és ebben a munkában mindenkire számítanak — a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre —, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik. A választmányi ülés után kiadott tájékoztató szerint demokráciaközpont-hálózatokat hoznak létre. Ezek alaptevékenységei közé sorolta Toró T. Tibor ügyvezető elnök a többirányú információáramlás biztosítását (pályázati figyelés, tanácsadás, tartalomszolgáltatás), a Kárpát-medencei hálózatépítést (találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok közvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitelt (kulturális menedzsment, ,,Magyarnak lenni jó!”-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért). Az irodahálózatot még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Kelemen Hunor: hiba egy újabb alakulat létrehozása
Tévedés, hiba még egy magyar pártot alapítani Erdélyben, mert nem az egységet szolgálja; demagóg és populista, aki azt mondja, az egység szaporodással oldható meg — jelentette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-es kulturális miniszter arra reagálva, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor bejelentette, kezdeményezik egy új magyar párt alapítását. Előre megfontolt szándékú politikai cselekvés, melyet azonban anélkül hoztak, hogy sokat gondoltak volna hosszú távú következményeire — véli a miniszter. Az erdélyi magyarság megmaradásához oly szükséges egységet nem új pártok alapításával lehet szolgálni, mondta Kelemen, hozzátéve, az RMDSZ nem tart attól, hogy 2012-ben nem jut be a parlamentbe, mint indokolta, a legutóbbi országos választásokon is az erdélyi magyarság bebizonyította, okosabb a széthúzó politikusoknál. Arra a felvetésre, hogy a Tőkés-párt azért lesz sikeres, mert azt ígérik, hamarabb megvalósítják az autonómiát, Kelemen kifejtette, az autonómia megvalósíthatatlan azok számára, akik nem vesznek részt a döntéshozatalban. Másrészről az RMDSZ és Tőkés ez utáni viszonyán nem ront a pártalakítás, állítja Kelemen, ,,a fontos kérdésekről ezután is ugyanúgy gondolkodunk, mint eddig, Tőkés Lászlót úgy kezeljük, mint olyan politikust, akinek van mondanivalója, bár nem mindig értünk egyet vele”.
(vop) Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2010. október 4.
Lesz új párt, de nem az EMNT-ből
Nem alakul párttá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), de katalizátora kíván lenni egy olyan párt létrejöttének, amely a Tőkés László által képviselt értékrendek mentén vívja ki Erdély és a Partium egyes részeinek autonómiáit – jelentette be tegnap Nagyváradon Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
A szervezet a hétvégén a partiumi városban tartotta kihelyezett elnökségi ülését. Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: nem kíván pártelnök lenni. Toró T. Tibor elmondta: az EMNT jelenlegi fontos célkitűzése, hogy minél aktívabban kivegye a részét abból a munkából, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzeti együttműködésnek nevez.
Ennek érdekében a magyar kormány több tagjával is tárgyaltak már, akik szerepet vállaltak az új magyar nemzetpolitikában, illetve az elmúlt két kormányzati mandátumban különböző helyekre juttatott pénzbeli támogatások rendszerének átvilágításában. Az EMNT november 27-ére közgyűlését is összehívja, addig azonban minden területi szervezetnek meg kell tartania soros tisztújítását. A tanács úgynevezett erdélyi demokráciaközpontok létrehozását is tervezi: ezek elsősorban információs központokként működnek majd, pályázatfigyeléssel foglalkoznak, de azzal a monitoringtevékenységgel is, amelynek során az önkormányzatokat, a politikumot és a közéletet figyelik majd.
Toró azt mondja, az EMNT részt kíván venni a magyarországi alkotmányozási folyamatban is, jó lenne ugyanis, ha az új magyar alaptörvény nem csupán egy mondatban tartalmazná az anyaország határon túliak iránti felelősségét. Megújulásra, a 20 évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltás beteljesedésére van szükség Romániában is, éppúgy, ahogyan Magyarországon történt a parlamenti választások alkalmával – mondta Tőkés László. Az EMNT-elnök szerint az autonómiatörekvések megvalósításához politikai szereplőre van szükség – azt azonban mindketten leszögezték, hogy az EMNT nem akar párt, Tőkés pedig nem akar pártelnök lenni.
A készülő új alakulathoz partnerül szeretnék megnyerni az „eltérített” Magyar Polgári Pártot, melyben csalódtak, a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Ifjakat, sőt, az RMDSZ-t is – utóbbit azonban csak akkor, ha megújul. Toró leszögezte: bármi is lesz az új párt neve, azt szeretnék, hogy a Tőkés László által gyakorolt értékrend mentén, úgymond Tőkés-pártként működne, miközben az EMNT megmarad a civil módszerek mellett.
„Tévedés, hibás döntés egy új erdélyi magyar párt bejegyeztetése, mert az nem az egységet szolgálja” – jelentette ki a pártalapítási tervre reagálva tegnap Sepsiszentgyörgyön Kelemen Hunor. A művelődési miniszterré való kinevezésekor az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéből felfüggesztett Kelemen szerint a romániai magyarság érdekeit parlamenti és europarlamenti szinten csak egységgel lehet képviselni.
„Olcsó populizmus, demagógia az autonómiával takarózni egy új párt alapításakor, hiszen a hivatali ügyeket sem úgy rendezzük, hogy nem járunk be a hivatalba, az autonómiáért sem lehet úgy harcolni, hogy nem veszünk részt a jogalkotásban” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, Tőkés olyan politikus, akinek van mondanivalója, és akivel nem mindig értenek egyet, ezen azonban az új párt bejegyzése sem változtat. Krónika (Kolozsvár),
Nem alakul párttá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), de katalizátora kíván lenni egy olyan párt létrejöttének, amely a Tőkés László által képviselt értékrendek mentén vívja ki Erdély és a Partium egyes részeinek autonómiáit – jelentette be tegnap Nagyváradon Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
A szervezet a hétvégén a partiumi városban tartotta kihelyezett elnökségi ülését. Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: nem kíván pártelnök lenni. Toró T. Tibor elmondta: az EMNT jelenlegi fontos célkitűzése, hogy minél aktívabban kivegye a részét abból a munkából, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzeti együttműködésnek nevez.
Ennek érdekében a magyar kormány több tagjával is tárgyaltak már, akik szerepet vállaltak az új magyar nemzetpolitikában, illetve az elmúlt két kormányzati mandátumban különböző helyekre juttatott pénzbeli támogatások rendszerének átvilágításában. Az EMNT november 27-ére közgyűlését is összehívja, addig azonban minden területi szervezetnek meg kell tartania soros tisztújítását. A tanács úgynevezett erdélyi demokráciaközpontok létrehozását is tervezi: ezek elsősorban információs központokként működnek majd, pályázatfigyeléssel foglalkoznak, de azzal a monitoringtevékenységgel is, amelynek során az önkormányzatokat, a politikumot és a közéletet figyelik majd.
Toró azt mondja, az EMNT részt kíván venni a magyarországi alkotmányozási folyamatban is, jó lenne ugyanis, ha az új magyar alaptörvény nem csupán egy mondatban tartalmazná az anyaország határon túliak iránti felelősségét. Megújulásra, a 20 évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltás beteljesedésére van szükség Romániában is, éppúgy, ahogyan Magyarországon történt a parlamenti választások alkalmával – mondta Tőkés László. Az EMNT-elnök szerint az autonómiatörekvések megvalósításához politikai szereplőre van szükség – azt azonban mindketten leszögezték, hogy az EMNT nem akar párt, Tőkés pedig nem akar pártelnök lenni.
A készülő új alakulathoz partnerül szeretnék megnyerni az „eltérített” Magyar Polgári Pártot, melyben csalódtak, a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Ifjakat, sőt, az RMDSZ-t is – utóbbit azonban csak akkor, ha megújul. Toró leszögezte: bármi is lesz az új párt neve, azt szeretnék, hogy a Tőkés László által gyakorolt értékrend mentén, úgymond Tőkés-pártként működne, miközben az EMNT megmarad a civil módszerek mellett.
„Tévedés, hibás döntés egy új erdélyi magyar párt bejegyeztetése, mert az nem az egységet szolgálja” – jelentette ki a pártalapítási tervre reagálva tegnap Sepsiszentgyörgyön Kelemen Hunor. A művelődési miniszterré való kinevezésekor az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéből felfüggesztett Kelemen szerint a romániai magyarság érdekeit parlamenti és europarlamenti szinten csak egységgel lehet képviselni.
„Olcsó populizmus, demagógia az autonómiával takarózni egy új párt alapításakor, hiszen a hivatali ügyeket sem úgy rendezzük, hogy nem járunk be a hivatalba, az autonómiáért sem lehet úgy harcolni, hogy nem veszünk részt a jogalkotásban” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, Tőkés olyan politikus, akinek van mondanivalója, és akivel nem mindig értenek egyet, ezen azonban az új párt bejegyzése sem változtat. Krónika (Kolozsvár),
2010. október 4.
Kicsit több a szükséges – Váradon tanácskozott az EMNT választmánya
Elkezdődött a határok feletti nemzetegyesítés egy új fejezete, a második – jelentette ki az európai parlament alelnöke, Tőkés László, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A hétvégén a politikai célokért civil eszközökkel küzdő szervezet kibővített elnökségi gyűlését tartotta Nagyváradon. Tegnap – még a konferencia befejezése előtt – Toró T. Tibor ügyvezető elnökkel közösen tájékoztatták a sajtó képviselőit.
A tanácskozáson az elnökség az elmúlt hónapokban végzett munkájáról számolt be a huszonnégyfős választmánynak. Értelemszerűen elsősorban azokról a nemzetpolitikai jelentőségű tárgyalásokról referáltak, amelyeket az Orbán Viktor vezette magyar kormánnyal folytattak. Az EMNT-nek – mint a kétharmados többségű országgyűlési frakció, a Fidesz–KDNP nemzetpolitikai erdélyi szövetségesének – a feladatait kellett megtalálnia, hogy beilleszkedhessen a nemzeti együttműködés rendszerébe. Döntöttek ugyanakkor az EMNT közgyűlésének összehívásáról, hiszen a jelenlegi elnökség egy évre kapott mandátumot. Ennek értelmében a területi szervezeteknek még e hónap folyamán meg kell ejteniük a tisztújításokat, illetőleg küldöttjelölő-gyűléseiket, hogy november 27-én – előreláthatóan Székelyudvarhelyen – megtarthassák az országos közgyűlést.
Újságírói kérdésre felelve Tőkés László és Toró T. Tibor elmondta: az elnökség javasolni fogja egy párt létrehozását, mivel sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, sem a Magyar Polgári Párt nem képviseli kellő módon a romániai magyar önrendelkezés ügyét. A pártnak az EMNT katalizátora lesz, s nem maga alakul majd át politikai szervezetté – hangoztatták.
Demokráciaközpontokat fog az év végéig létrehozni az EMNT – számoltak be egy másik határozatukról. Mindegyik szűkebben vett erdélyi régióban létesítenek egy-egy ilyen centrumot, amelyekben egyebek mellett az uniós pályázatoknál való segítségnyújtást végzik majd.
A jelenleginél „kicsit többre”, egyértelműbb megfogalmazásra lenne szükség az új magyarországi alkotmányban az anyaország határain túli magyarság viszonylatában – mondták el annak kapcsán, hogy felkérték az EMNT-t javaslatai megfogalmazására.
M. T. R. Reggeli Újság (Nagyvárad),
Elkezdődött a határok feletti nemzetegyesítés egy új fejezete, a második – jelentette ki az európai parlament alelnöke, Tőkés László, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A hétvégén a politikai célokért civil eszközökkel küzdő szervezet kibővített elnökségi gyűlését tartotta Nagyváradon. Tegnap – még a konferencia befejezése előtt – Toró T. Tibor ügyvezető elnökkel közösen tájékoztatták a sajtó képviselőit.
A tanácskozáson az elnökség az elmúlt hónapokban végzett munkájáról számolt be a huszonnégyfős választmánynak. Értelemszerűen elsősorban azokról a nemzetpolitikai jelentőségű tárgyalásokról referáltak, amelyeket az Orbán Viktor vezette magyar kormánnyal folytattak. Az EMNT-nek – mint a kétharmados többségű országgyűlési frakció, a Fidesz–KDNP nemzetpolitikai erdélyi szövetségesének – a feladatait kellett megtalálnia, hogy beilleszkedhessen a nemzeti együttműködés rendszerébe. Döntöttek ugyanakkor az EMNT közgyűlésének összehívásáról, hiszen a jelenlegi elnökség egy évre kapott mandátumot. Ennek értelmében a területi szervezeteknek még e hónap folyamán meg kell ejteniük a tisztújításokat, illetőleg küldöttjelölő-gyűléseiket, hogy november 27-én – előreláthatóan Székelyudvarhelyen – megtarthassák az országos közgyűlést.
Újságírói kérdésre felelve Tőkés László és Toró T. Tibor elmondta: az elnökség javasolni fogja egy párt létrehozását, mivel sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, sem a Magyar Polgári Párt nem képviseli kellő módon a romániai magyar önrendelkezés ügyét. A pártnak az EMNT katalizátora lesz, s nem maga alakul majd át politikai szervezetté – hangoztatták.
Demokráciaközpontokat fog az év végéig létrehozni az EMNT – számoltak be egy másik határozatukról. Mindegyik szűkebben vett erdélyi régióban létesítenek egy-egy ilyen centrumot, amelyekben egyebek mellett az uniós pályázatoknál való segítségnyújtást végzik majd.
A jelenleginél „kicsit többre”, egyértelműbb megfogalmazásra lenne szükség az új magyarországi alkotmányban az anyaország határain túli magyarság viszonylatában – mondták el annak kapcsán, hogy felkérték az EMNT-t javaslatai megfogalmazására.
M. T. R. Reggeli Újság (Nagyvárad),
2010. október 4.
Tőkés-párt alakul?
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök igyekezett leszögezni: az EMNT nem alakul párttá, hiszen a szervezetre ebben a formában továbbra is szükség van. „De a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a ’jóra való restség’, a másik ’a hatalom öncélú akarása’ bűnébe esett” – fogalmazott Toró.
Meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László EMNT-elnök által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre. A „névadó” Tőkés László kijelentette, az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona. Hozzátette: meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot.
„Populista és demagóg azoknak a szemlélete, akik szerint az egység szaporodással oldható meg” – reagált az EMNT pártalapítási szándékára tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ-es kulturális miniszter úgy véli, a szövetségben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani.
„A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak” – fejtette ki Kelemen, aki ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt is jelent.
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök igyekezett leszögezni: az EMNT nem alakul párttá, hiszen a szervezetre ebben a formában továbbra is szükség van. „De a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a ’jóra való restség’, a másik ’a hatalom öncélú akarása’ bűnébe esett” – fogalmazott Toró.
Meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László EMNT-elnök által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre. A „névadó” Tőkés László kijelentette, az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona. Hozzátette: meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot.
„Populista és demagóg azoknak a szemlélete, akik szerint az egység szaporodással oldható meg” – reagált az EMNT pártalapítási szándékára tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ-es kulturális miniszter úgy véli, a szövetségben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani.
„A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak” – fejtette ki Kelemen, aki ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt is jelent.
2010. október 4.
Tanévnyitó a színin, 65.-ször
Baló Levente
Szombaton délelőtt tartották a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanévnyitóját. Az új tanévkezdésen kívül az intézmény fennállásának hatvanötödik évfordulóját is ünnepelte, amelyen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Daniel Funeriu tanügyminiszter is.
Ünnepi beszédében Funeriu elmondta, noha több intézmény is meghívta tanévkezdésre, fontosnak tartotta, hogy egy olyan intézményben jelenjen meg, ahol két nyelven folyik az oktatás.
A többnyelvűség egyrészt teljesen beilleszkedik az európai oktatási trendbe, másrészt pedig mindnyájan gazdagabbak leszünk általa. Markó Béla az új tanügyi törvény elfogadásának sürgősségéről beszélt, mondván, hogy még az ősz folyamán el kell azt fogadtatni, akár a törvény felelősségvállalásával is. Ugyanis az új tanügyi törvény tartalmazza azokat az alapvető reformtörekvéseket, amelyeket gyakorlatba kell ültetni egy olyan fontos területen is, mint az oktatás.
Gáspárik Attila, az intézet rektora is az oktatásban való változtatásokat sürgette, hangsúlyozva, hogy a jövő művészei is kell ismerjék a kapitalizmust, azaz meg kell tanulniuk megállni a saját lábukon, szerződéseket írni és azokat tiszteletben tartani, nem pedig állandóan a különböző támogatásokra várni. Új Magyar Szó (Bukarest),
Baló Levente
Szombaton délelőtt tartották a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanévnyitóját. Az új tanévkezdésen kívül az intézmény fennállásának hatvanötödik évfordulóját is ünnepelte, amelyen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Daniel Funeriu tanügyminiszter is.
Ünnepi beszédében Funeriu elmondta, noha több intézmény is meghívta tanévkezdésre, fontosnak tartotta, hogy egy olyan intézményben jelenjen meg, ahol két nyelven folyik az oktatás.
A többnyelvűség egyrészt teljesen beilleszkedik az európai oktatási trendbe, másrészt pedig mindnyájan gazdagabbak leszünk általa. Markó Béla az új tanügyi törvény elfogadásának sürgősségéről beszélt, mondván, hogy még az ősz folyamán el kell azt fogadtatni, akár a törvény felelősségvállalásával is. Ugyanis az új tanügyi törvény tartalmazza azokat az alapvető reformtörekvéseket, amelyeket gyakorlatba kell ültetni egy olyan fontos területen is, mint az oktatás.
Gáspárik Attila, az intézet rektora is az oktatásban való változtatásokat sürgette, hangsúlyozva, hogy a jövő művészei is kell ismerjék a kapitalizmust, azaz meg kell tanulniuk megállni a saját lábukon, szerződéseket írni és azokat tiszteletben tartani, nem pedig állandóan a különböző támogatásokra várni. Új Magyar Szó (Bukarest),
2010. október 4.
Demokráciaközpontok és Tőkés-párt
Kétnapos ülést tartott az EMNT választmánya
A hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezeto elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül:
Tőkés László szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységei közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!” kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő országos közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van.
Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Népújság (Marosvásárhely)
Kétnapos ülést tartott az EMNT választmánya
A hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezeto elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül:
Tőkés László szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységei közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!” kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő országos közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van.
Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Népújság (Marosvásárhely)
2010. október 5.
Ultimátum a tanügyi törvényért
Ha jövő szerdáig nem mozdul ki a holtpontról az oktatási törvény szenátusi vitája, és nem adják egyértelmű jelét, hogy rövid időn belül szavaznak a jogszabályról, a kormány elindítja a felelősségvállalási procedúrát — tudtuk meg Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől, aki tegnap részt vett azon a koalíciós tárgyaláson, ahol erről döntöttek.
Az RMDSZ vezetői a múlt héten határoztak arról, ultimátumot nyújtanak be, és követelik, a kormány vállaljon felelősséget a tanügyi törvényért, mert a szenátus oktatási bizottságában az ellenzék van többségben, és időhúzással próbálja akadályozni az elfogadást. Bokor Tibor szenátor, aki tagja a bizottságnak, elmondta: a jelenlegi ütemben márciusra sem lenne érvényes jogszabály a tervezetből, ellenzéki kollégái mindegyre visszatérnek már elfogadott pontokra, újra és újra alaposan át kívánják rágni a már megvitatott cikkelyeket, így alig észlelhető haladás. Ahhoz, hogy jövő tanévtől alkalmazni lehessen az új törvényt, minél előbb el kell fogadni, hisz alkalmazása, az új módszertan kidolgozása is időt igényel.
Márton Árpád kifejtette, ha jövő szerdán a kormány a felelősségvállalás mellett dönt, akkor a képviselőházban megszavazott változatot küldi el a parlamentnek, a honatyáknak néhány napon belül kell módosításokat javasolniuk. Ezt követően a kabinet határoz arról, mit iktat a jogszabályba és mit nem, majd ismét elküldi a törvény végleges változatát, és bejelenti, ezért vállal felelősséget. Ha az ellenzék nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a jogszabály elfogadottnak tekinthető. Ha beterjesztik az indítványt, akkor arról szavaz a két ház plénuma, ám ha nem nyerik el a többséget, a törvény érvényes, és a kormány is marad, ellenkező esetben megbukik. Ha minden akadályt sikerül leküzdeni, az alkotmánybíróságnak is véleményt kell mondania a jogszabályról, és csak azt követően kerül az államelnök elé kihirdetésre. Tavaly ősszel az alkotmánybíróság visszadobta a törvényt, arra hivatkozva, hogy nem lehet ilyen jelentőségű jogszabályt közvita nélkül, felelősségvállalással elfogadni. Márton Árpád szerint azóta nemcsak közvita, de parlamenti vita is zajlott, így már nem érvényes ez a kifogás, és esély van arra, hogy a taláros testület ne vétózza meg az új oktatási törvényt. Erdély.ma
Ha jövő szerdáig nem mozdul ki a holtpontról az oktatási törvény szenátusi vitája, és nem adják egyértelmű jelét, hogy rövid időn belül szavaznak a jogszabályról, a kormány elindítja a felelősségvállalási procedúrát — tudtuk meg Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől, aki tegnap részt vett azon a koalíciós tárgyaláson, ahol erről döntöttek.
Az RMDSZ vezetői a múlt héten határoztak arról, ultimátumot nyújtanak be, és követelik, a kormány vállaljon felelősséget a tanügyi törvényért, mert a szenátus oktatási bizottságában az ellenzék van többségben, és időhúzással próbálja akadályozni az elfogadást. Bokor Tibor szenátor, aki tagja a bizottságnak, elmondta: a jelenlegi ütemben márciusra sem lenne érvényes jogszabály a tervezetből, ellenzéki kollégái mindegyre visszatérnek már elfogadott pontokra, újra és újra alaposan át kívánják rágni a már megvitatott cikkelyeket, így alig észlelhető haladás. Ahhoz, hogy jövő tanévtől alkalmazni lehessen az új törvényt, minél előbb el kell fogadni, hisz alkalmazása, az új módszertan kidolgozása is időt igényel.
Márton Árpád kifejtette, ha jövő szerdán a kormány a felelősségvállalás mellett dönt, akkor a képviselőházban megszavazott változatot küldi el a parlamentnek, a honatyáknak néhány napon belül kell módosításokat javasolniuk. Ezt követően a kabinet határoz arról, mit iktat a jogszabályba és mit nem, majd ismét elküldi a törvény végleges változatát, és bejelenti, ezért vállal felelősséget. Ha az ellenzék nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a jogszabály elfogadottnak tekinthető. Ha beterjesztik az indítványt, akkor arról szavaz a két ház plénuma, ám ha nem nyerik el a többséget, a törvény érvényes, és a kormány is marad, ellenkező esetben megbukik. Ha minden akadályt sikerül leküzdeni, az alkotmánybíróságnak is véleményt kell mondania a jogszabályról, és csak azt követően kerül az államelnök elé kihirdetésre. Tavaly ősszel az alkotmánybíróság visszadobta a törvényt, arra hivatkozva, hogy nem lehet ilyen jelentőségű jogszabályt közvita nélkül, felelősségvállalással elfogadni. Márton Árpád szerint azóta nemcsak közvita, de parlamenti vita is zajlott, így már nem érvényes ez a kifogás, és esély van arra, hogy a taláros testület ne vétózza meg az új oktatási törvényt. Erdély.ma
2010. október 5.
Vetélytárs vagy partner? – Új párt a magyar politikai porondon –
Az RMDSZ eljövendő partnernek szeretné a Tőkés László által alakítandó új magyar pártot, az MPP pedig úgy véli, nem nekik kell tartaniuk a konkurenciától, ha létrejön a politikai alakulat, az RMDSZ szavazótáborát ritkíthatja majd.
A konkurenciát partnerséggé kell majd alakítanunk, eddig is ezt szorgalmaztam, ezután is ezt teszem – nyilatkozta Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke válaszul Tőkés László és az EMNT vasárnapi bejelentésére az új párt megalakításának szándékáról. Kifejtette: meggyőződése, az erdélyi magyarság ügyét hosszú távon csak a magyar összefogás rendezheti, jó példa volt erre a 2009-es EP-választás, a részvételi arány, az eredmény egyaránt jelezte, ez a járható út. Tamás Sándor szerint a Tőkés László nevével fémjelzett alakulatnak – függetlenül attól, hogy pártként bejegyzett formában vagy csak mozgalomként működik majd – kell az RMDSZ-szel közösen választ adnia a kihívásokra, megoldást keresnie a magyarság gondjaira.
Tamás Sándor a Magyar Polgári Pártot nem tartja harmadik erőnek, véleménye szerint politikai súlyuk és befolyásuk oly mértékben csökkent, hogy nem rúgnak már labdába. „A jövőben egy erős hálózattal rendelkező RMDSZ-szel és az egyre hangsúlyosabban jelentkező Tőkés-féle alakulattal kell majd számolni” – fejtette ki az RMDSZ háromszéki elnöke.
Az MPP nem aggódik az új párt megjelenése miatt, igaz, nem tartják indokoltnak létrehozatalát, de mivel mindig a választás szabadságát hirdették, nem ítélhetik el egy új politikai alakulat bejegyzését – nyilatkozta Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Kifejtette, érthetetlen számára, hogy Tőkés László, aki mindig is pártok fölöttinek vallotta magát, hogyan akarja most „leszűkíteni látókörét” egyetlen formációra. Kulcsár egyébként úgy véli, az új párt miatt az RMDSZ-nek kell aggódnia, legutóbb Tőkés a szövetség listáján jutott be a Európai Parlamentbe, így onnan vonz majd el voksokat és embereket. Annak idején Tőkés László függetlenként való megválasztását az MPP támogatta, ők mindenkinek helyet adtak, aki a jobboldalon kíván politizálni, ám ha Tőkés úgy érzi, nincs helye ott, sok sikert kívánnak neki – hangsúlyozta Kulcsár.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Az RMDSZ eljövendő partnernek szeretné a Tőkés László által alakítandó új magyar pártot, az MPP pedig úgy véli, nem nekik kell tartaniuk a konkurenciától, ha létrejön a politikai alakulat, az RMDSZ szavazótáborát ritkíthatja majd.
A konkurenciát partnerséggé kell majd alakítanunk, eddig is ezt szorgalmaztam, ezután is ezt teszem – nyilatkozta Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke válaszul Tőkés László és az EMNT vasárnapi bejelentésére az új párt megalakításának szándékáról. Kifejtette: meggyőződése, az erdélyi magyarság ügyét hosszú távon csak a magyar összefogás rendezheti, jó példa volt erre a 2009-es EP-választás, a részvételi arány, az eredmény egyaránt jelezte, ez a járható út. Tamás Sándor szerint a Tőkés László nevével fémjelzett alakulatnak – függetlenül attól, hogy pártként bejegyzett formában vagy csak mozgalomként működik majd – kell az RMDSZ-szel közösen választ adnia a kihívásokra, megoldást keresnie a magyarság gondjaira.
Tamás Sándor a Magyar Polgári Pártot nem tartja harmadik erőnek, véleménye szerint politikai súlyuk és befolyásuk oly mértékben csökkent, hogy nem rúgnak már labdába. „A jövőben egy erős hálózattal rendelkező RMDSZ-szel és az egyre hangsúlyosabban jelentkező Tőkés-féle alakulattal kell majd számolni” – fejtette ki az RMDSZ háromszéki elnöke.
Az MPP nem aggódik az új párt megjelenése miatt, igaz, nem tartják indokoltnak létrehozatalát, de mivel mindig a választás szabadságát hirdették, nem ítélhetik el egy új politikai alakulat bejegyzését – nyilatkozta Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Kifejtette, érthetetlen számára, hogy Tőkés László, aki mindig is pártok fölöttinek vallotta magát, hogyan akarja most „leszűkíteni látókörét” egyetlen formációra. Kulcsár egyébként úgy véli, az új párt miatt az RMDSZ-nek kell aggódnia, legutóbb Tőkés a szövetség listáján jutott be a Európai Parlamentbe, így onnan vonz majd el voksokat és embereket. Annak idején Tőkés László függetlenként való megválasztását az MPP támogatta, ők mindenkinek helyet adtak, aki a jobboldalon kíván politizálni, ám ha Tőkés úgy érzi, nincs helye ott, sok sikert kívánnak neki – hangsúlyozta Kulcsár.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2010. október 5.
András napjától a fekete márciusig
A négy éve elhunyt Sütő Andrást két, időben egymástól távol eső András-napi emlékemmel szeretném megidézni.
A hetvenes évek elején, amikor mi, a Kincsesek felköszöntöttük Sütő Andrást, jelen volt Balogh Edgár is, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzora, illegális kommunista, akit az ’50-es években az általa megálmodott rendszer évekre bedutyizott. Egy adott pillanatban, mindezek ellenére, azt kezdte fejtegetni, hogy a kommunista párt sosem téved.
Hajnalban, hazafelé menet, azt kérdi édesapánk: te Előd, a magyarság vezetői ilyen hülyék, vagy ennyire be vannak rezelve? Hozzáteszem: akkor Sütő András háza előtt nem ólálkodtak a szekuritátésok.
Nem így 1989 novemberében, amikor a Kincses család szokás szerint levonult András-napot köszönteni. A szekusok kihívóan néztek ránk, hogy éreztessék: rosszul tesszük, hogy áttörjük a félelem falát. András mindezek ellenére derűsen fogadott, Éva sokkal szorongóbbnak tűnt. Arra emlékszem, hogy Tőkés László temesvári kilakoltatási peréről sokat beszéltem, András elég keveset tudott róla, de természetesen érdeklődve hallgatta előadásomat – akkor nem gondoltuk, hogy László konok ellenállása fogja elindítani a kommunista diktatúra bukását.
Ebben az időszakban a Sütő-lakást külföldről sohasem lehetett telefonon hívni, és a belső hívások sem mindig sikerültek. Édesanyám rendszeresen járt le kávézni, és ő számolt be telefonon Ági lányuknak, hogy egyelőre minden rendben, Andrást még nem vitte el a szekuritáté.
December 22-én, amikor Király Károly, a rendszer híres ellenállója szólt az ünneplő román-magyar, magyar-román tömeghez, azt kérdik tőlem a fiatalok: ugye, menjünk Sütő Andrásért? Mire én: a lehető leggyorsabban. Nagyon hamar megjelent Andris, rendkívül lelkes hangulatban, és ő lett a nap legünnepeltebb szónoka. Megfogalmazta, hogy a történelemben először teljes egyetértésben és érdekazonosságban együtt harcoltak és győztek a románok és magyarok. Már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az egységet meg kell őriznünk. Éljen a Testvériség! Éljen a szabad, demokratikus, minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosító Románia! – kiáltotta. Kétnyelvű beszédére a sokezres tömeg egy emberként ütemesen skandálta, hogy: "Niciodata sovinism! Soha többé sovinizmust!".
Ezután alakítottuk meg az RMDSZ-t, karácsonykor, Hajdú Győző, az - (mai nevén Látó) a népharag elől gyorsan elillant, kollaboráns főszerkesztőjének az irodájába. Teljes egyetértésben választottuk meg Sütő Andrást a Maros megyei szervezet elnökének. A következő napon, december 26-án pedig, a Sütő által főszerkesztett Új Élettel egy szinten székelő Vatra irodalmi folyóirat szerkesztőségében létrehoztuk a Barátság platformját. Ebből idézek: "Rendkívül fontosnak és sürgősnek tartjuk, hogy minden egyes értelmiségi kiálljon mindenfajta soviniszta, nacionalista és idegengyűlölő megnyilvánulás ellen, annak érdekében, hogy megelőzzük az erőszak, a gyűlölködés és a teljességgel elfogadhatatlan személyes és kollektív bosszúállás kitörését, ezért erkölcsi felelősségünknek tekintjük, hogy mindenki a saját kertjéből irtsa a gyomot."
Sokan szívből-lélekből írtuk ezt alá, de olyanok is voltak, akik álnokságból. Radu Ceontea és Lazar Ladariu újságíró másnap a Papiu líceum tanári szobájában létrehozták a szélsőségesen magyarellenes Vatra Româneascat.
Magyarország akkoriban legjelentősebb emberei látogatták Andrást, kikérték véleményét. Január 2-án őnála ismerkedtem meg Antall Józseffel (aki négy hónap múlva Magyarország első, szabadon választott miniszterelnöke lett), úgyszintén Csoóri Sándorral, Széles Gáborral és másokkal.
Sütő mindenre odafigyelt. A városi vezetésbe Judea ezredesék 5 románt és 2 magyart választottak. Közös tiltakozásunk hatására megismételtettük a választást. Amikor András azt mondta Judeának, hogy az 5–2 arány a Ceausescu- féle "egészséges kompozíció" tovább éltetése, azt a választ kapta, hogy ő (mármint Sütő) szintén csausiszta volt. Erre András kerek-perec szemébe mondta, hogy más annak a helyzete, aki végig kiszolgálta a rendszert, mint Ön, és más azé, aki szembefordult a rendszerrel és ezért 10 éve kitiltották a szellemi életből. Lehet, hogy Judea ezredes mint igazi ,,cine mintye" ezért védte aztán olyan silányul Sütő Andrást azon a borzalmas március 19-én, a fekete március első napján.
Amikor Vincze János létrehozta a Független Magyar Pártot, közösen szólítottuk fel a Maros megyei magyarságot, hogy ne hagyja megbontani a magyarság egységét. Az akkori RMDSZ persze egészen más volt, mint a mai.
Az 1990 februári gyertyás-könyves tüntetésről, miután már meghirdetésre került, le akart minket beszélni Domokos Géza, az RMDSZ akkor még ideiglenes elnöke. Andris felhívott és azt mondta: ugye Előd, nincs jogunk megakadályozni azt, hogy a magyarság megmutassa, milyen fontosnak tartja a teljes körű anyanyelvi oktatást, fennmaradásunk egyik zálogát?
A százezres gyertyás-könyves tüntetésen Sütő András négyszer beszélt. Egyik beszéde jobb volt, mint a másik.
Amikor a Cuvântul liber című marosvásárhelyi napilap 1990. március 14-i száma lehozta az ominózus Nagy-Magyarország-térképet, vad, uszító kommentárral kiegészítve, és azt másnap, éppen március 15-én, fő műsoridőben beolvasta a román központi televízió, tudtuk, hogy ezt nem hagyhatjuk annyiban! Követelésemre a TV bukaresti szerkesztői beleegyeztek, hogy másnap a replika jogán közöljék cáfolatunkat. A cáfolat szövegét négyen fogalmaztuk meg: Smaranda Enache (akiről ki kell mondanom, eljött az ideje, hogy ő legyen az igazi marosvásárhelyiek, románok és magyarok, magyarok és románok polgármestere), a másik három aláíró pedig: a sajnos már szintén néhai Jakabffy Attila, Sütő András és magam voltam. Természetesen a tiltakozást Sütő András a Maros megyei RMDSZ elnökeként írta alá. Egy mondatra pontosan emlékszem, amelyet András kimondott kérésére iktattunk be: "Határozottan tiltakozunk a szerkesztők által elkövetett szellemi hamisítás ellen, és a mód ellen, ahogyan a Ceausescu-ellenes anyagot bemutatták. Ez a kijelentésünk a felhívás szövegére vonatkozik, és semmi esetre sem értendő a szöveg mellé csatolt térképre" (Megjegyzésem: az újság és a tévé Nagy-Magyarország részeként ábrázolta Erdélyt, riogatva az ettől rettegő románokat.)
Sütő sorsának alakulását biztosan befolyásolta az, hogy a pogrom forgatókönyve kigondolóit a bukaresti tévében általam felolvasott, de Sütő nevével fémjelzett tiltakozás nehéz helyzetbe hozta, mivel teljes mértékben megcáfolta az uszítók hazugságait.
Sütő András és mindazok, akik akkor a magyarság sorsát igyekeztek jobbítani, nemcsak ily módon próbálták megakadályozni az etnikai összecsapást, hiszen a forró márciusi napokban úgy döntöttünk, hogy felszólítjuk a magyarságot, ne menjen az utcára, ne csapjon össze a román tüntetőkkel, mert mindezt ellenünk és a demokratizálódás leállítására szeretnék fordítani.
Ha ennek a határozatnak a szellemében 1990. március 19- e délutánján Sütő András nem megy fel az RMDSZ-székházba, hogy hazatérésre bírja a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöki székéből való elmozdításom ellen az utcán tüntető magyarokat, már aznap megtörténik a román-magyar összecsapás. Akkor – minden valószínűség szerint – megmaradt volna fél szeme világa, amelyet ügyünk védelmében vesztett el. Ezért is érzem olyan nemtelennek az ellene intézett támadásokat. Egyik kötetének azt a címet adta, hogy Szemet szóért, én úgy fogalmaznék, hogy szemet jogainkért. De nem csak fél szeme világával fizetett ezért, hanem megrövidült életével, hiszen az elrákosodás az üres szemüregből indult. Ne feledjük, Sütő az elszenvedett borzalmak után sem szűnt meg közösségünk sorsáért aggódni, szót emelni érettünk. Jó lenne, ha hivatásos politikusaink példát vennének az 1990-es helytállásból.
Most már tudjuk, nem jártunk, nem járhattunk sikerrel, a szekuritátés túlerővel, nemtelen eszközeikkel szemben csupán a demokrácia eszközeivel élve nem győzhettünk.
Elmondhatjuk, valójában Sütő András félig vakon mégis győzött a nemtelenség és a gyűlölet fölött.
(Szerkesztett szöveg, elhangzott a Sütő András Baráti Egyesület emlékülésén)
Dr. Kincses Előd, Népújság (Marosvásárhely),
A négy éve elhunyt Sütő Andrást két, időben egymástól távol eső András-napi emlékemmel szeretném megidézni.
A hetvenes évek elején, amikor mi, a Kincsesek felköszöntöttük Sütő Andrást, jelen volt Balogh Edgár is, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzora, illegális kommunista, akit az ’50-es években az általa megálmodott rendszer évekre bedutyizott. Egy adott pillanatban, mindezek ellenére, azt kezdte fejtegetni, hogy a kommunista párt sosem téved.
Hajnalban, hazafelé menet, azt kérdi édesapánk: te Előd, a magyarság vezetői ilyen hülyék, vagy ennyire be vannak rezelve? Hozzáteszem: akkor Sütő András háza előtt nem ólálkodtak a szekuritátésok.
Nem így 1989 novemberében, amikor a Kincses család szokás szerint levonult András-napot köszönteni. A szekusok kihívóan néztek ránk, hogy éreztessék: rosszul tesszük, hogy áttörjük a félelem falát. András mindezek ellenére derűsen fogadott, Éva sokkal szorongóbbnak tűnt. Arra emlékszem, hogy Tőkés László temesvári kilakoltatási peréről sokat beszéltem, András elég keveset tudott róla, de természetesen érdeklődve hallgatta előadásomat – akkor nem gondoltuk, hogy László konok ellenállása fogja elindítani a kommunista diktatúra bukását.
Ebben az időszakban a Sütő-lakást külföldről sohasem lehetett telefonon hívni, és a belső hívások sem mindig sikerültek. Édesanyám rendszeresen járt le kávézni, és ő számolt be telefonon Ági lányuknak, hogy egyelőre minden rendben, Andrást még nem vitte el a szekuritáté.
December 22-én, amikor Király Károly, a rendszer híres ellenállója szólt az ünneplő román-magyar, magyar-román tömeghez, azt kérdik tőlem a fiatalok: ugye, menjünk Sütő Andrásért? Mire én: a lehető leggyorsabban. Nagyon hamar megjelent Andris, rendkívül lelkes hangulatban, és ő lett a nap legünnepeltebb szónoka. Megfogalmazta, hogy a történelemben először teljes egyetértésben és érdekazonosságban együtt harcoltak és győztek a románok és magyarok. Már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az egységet meg kell őriznünk. Éljen a Testvériség! Éljen a szabad, demokratikus, minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosító Románia! – kiáltotta. Kétnyelvű beszédére a sokezres tömeg egy emberként ütemesen skandálta, hogy: "Niciodata sovinism! Soha többé sovinizmust!".
Ezután alakítottuk meg az RMDSZ-t, karácsonykor, Hajdú Győző, az - (mai nevén Látó) a népharag elől gyorsan elillant, kollaboráns főszerkesztőjének az irodájába. Teljes egyetértésben választottuk meg Sütő Andrást a Maros megyei szervezet elnökének. A következő napon, december 26-án pedig, a Sütő által főszerkesztett Új Élettel egy szinten székelő Vatra irodalmi folyóirat szerkesztőségében létrehoztuk a Barátság platformját. Ebből idézek: "Rendkívül fontosnak és sürgősnek tartjuk, hogy minden egyes értelmiségi kiálljon mindenfajta soviniszta, nacionalista és idegengyűlölő megnyilvánulás ellen, annak érdekében, hogy megelőzzük az erőszak, a gyűlölködés és a teljességgel elfogadhatatlan személyes és kollektív bosszúállás kitörését, ezért erkölcsi felelősségünknek tekintjük, hogy mindenki a saját kertjéből irtsa a gyomot."
Sokan szívből-lélekből írtuk ezt alá, de olyanok is voltak, akik álnokságból. Radu Ceontea és Lazar Ladariu újságíró másnap a Papiu líceum tanári szobájában létrehozták a szélsőségesen magyarellenes Vatra Româneascat.
Magyarország akkoriban legjelentősebb emberei látogatták Andrást, kikérték véleményét. Január 2-án őnála ismerkedtem meg Antall Józseffel (aki négy hónap múlva Magyarország első, szabadon választott miniszterelnöke lett), úgyszintén Csoóri Sándorral, Széles Gáborral és másokkal.
Sütő mindenre odafigyelt. A városi vezetésbe Judea ezredesék 5 románt és 2 magyart választottak. Közös tiltakozásunk hatására megismételtettük a választást. Amikor András azt mondta Judeának, hogy az 5–2 arány a Ceausescu- féle "egészséges kompozíció" tovább éltetése, azt a választ kapta, hogy ő (mármint Sütő) szintén csausiszta volt. Erre András kerek-perec szemébe mondta, hogy más annak a helyzete, aki végig kiszolgálta a rendszert, mint Ön, és más azé, aki szembefordult a rendszerrel és ezért 10 éve kitiltották a szellemi életből. Lehet, hogy Judea ezredes mint igazi ,,cine mintye" ezért védte aztán olyan silányul Sütő Andrást azon a borzalmas március 19-én, a fekete március első napján.
Amikor Vincze János létrehozta a Független Magyar Pártot, közösen szólítottuk fel a Maros megyei magyarságot, hogy ne hagyja megbontani a magyarság egységét. Az akkori RMDSZ persze egészen más volt, mint a mai.
Az 1990 februári gyertyás-könyves tüntetésről, miután már meghirdetésre került, le akart minket beszélni Domokos Géza, az RMDSZ akkor még ideiglenes elnöke. Andris felhívott és azt mondta: ugye Előd, nincs jogunk megakadályozni azt, hogy a magyarság megmutassa, milyen fontosnak tartja a teljes körű anyanyelvi oktatást, fennmaradásunk egyik zálogát?
A százezres gyertyás-könyves tüntetésen Sütő András négyszer beszélt. Egyik beszéde jobb volt, mint a másik.
Amikor a Cuvântul liber című marosvásárhelyi napilap 1990. március 14-i száma lehozta az ominózus Nagy-Magyarország-térképet, vad, uszító kommentárral kiegészítve, és azt másnap, éppen március 15-én, fő műsoridőben beolvasta a román központi televízió, tudtuk, hogy ezt nem hagyhatjuk annyiban! Követelésemre a TV bukaresti szerkesztői beleegyeztek, hogy másnap a replika jogán közöljék cáfolatunkat. A cáfolat szövegét négyen fogalmaztuk meg: Smaranda Enache (akiről ki kell mondanom, eljött az ideje, hogy ő legyen az igazi marosvásárhelyiek, románok és magyarok, magyarok és románok polgármestere), a másik három aláíró pedig: a sajnos már szintén néhai Jakabffy Attila, Sütő András és magam voltam. Természetesen a tiltakozást Sütő András a Maros megyei RMDSZ elnökeként írta alá. Egy mondatra pontosan emlékszem, amelyet András kimondott kérésére iktattunk be: "Határozottan tiltakozunk a szerkesztők által elkövetett szellemi hamisítás ellen, és a mód ellen, ahogyan a Ceausescu-ellenes anyagot bemutatták. Ez a kijelentésünk a felhívás szövegére vonatkozik, és semmi esetre sem értendő a szöveg mellé csatolt térképre" (Megjegyzésem: az újság és a tévé Nagy-Magyarország részeként ábrázolta Erdélyt, riogatva az ettől rettegő románokat.)
Sütő sorsának alakulását biztosan befolyásolta az, hogy a pogrom forgatókönyve kigondolóit a bukaresti tévében általam felolvasott, de Sütő nevével fémjelzett tiltakozás nehéz helyzetbe hozta, mivel teljes mértékben megcáfolta az uszítók hazugságait.
Sütő András és mindazok, akik akkor a magyarság sorsát igyekeztek jobbítani, nemcsak ily módon próbálták megakadályozni az etnikai összecsapást, hiszen a forró márciusi napokban úgy döntöttünk, hogy felszólítjuk a magyarságot, ne menjen az utcára, ne csapjon össze a román tüntetőkkel, mert mindezt ellenünk és a demokratizálódás leállítására szeretnék fordítani.
Ha ennek a határozatnak a szellemében 1990. március 19- e délutánján Sütő András nem megy fel az RMDSZ-székházba, hogy hazatérésre bírja a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöki székéből való elmozdításom ellen az utcán tüntető magyarokat, már aznap megtörténik a román-magyar összecsapás. Akkor – minden valószínűség szerint – megmaradt volna fél szeme világa, amelyet ügyünk védelmében vesztett el. Ezért is érzem olyan nemtelennek az ellene intézett támadásokat. Egyik kötetének azt a címet adta, hogy Szemet szóért, én úgy fogalmaznék, hogy szemet jogainkért. De nem csak fél szeme világával fizetett ezért, hanem megrövidült életével, hiszen az elrákosodás az üres szemüregből indult. Ne feledjük, Sütő az elszenvedett borzalmak után sem szűnt meg közösségünk sorsáért aggódni, szót emelni érettünk. Jó lenne, ha hivatásos politikusaink példát vennének az 1990-es helytállásból.
Most már tudjuk, nem jártunk, nem járhattunk sikerrel, a szekuritátés túlerővel, nemtelen eszközeikkel szemben csupán a demokrácia eszközeivel élve nem győzhettünk.
Elmondhatjuk, valójában Sütő András félig vakon mégis győzött a nemtelenség és a gyűlölet fölött.
(Szerkesztett szöveg, elhangzott a Sütő András Baráti Egyesület emlékülésén)
Dr. Kincses Előd, Népújság (Marosvásárhely),
2010. október 5.
Nem (csak) Erdély volt a tét
Koszta István hadtörténész Nem (csak) Erdély volt a tét című legújabb könyvében Alexandru Vaida-Voevod erdélyi származású román politikusnak a párizsi konferenciáról írt leveleit, feljegyzéseit, visszaemlékezéseit adja közre.
A közölt dokumentumok java még soha nem jelent meg (románul sem), egyesekhez hozzájutni is kész kaland volt – mondta el Koszta István a kötet magyarországi bemutatóján. A szövegek két részre oszthatók: Alexandru Vaida-Voevod Párizsból Iuliu Maniunak, illetve a kormányzótanácsnak írt levelei átfogják az ún. békekonferencián ügyködő román delegáció első párizsi munkaévét (1919. január – november), feljegyzései és emlékirat-töredékei pedig 1920 első negyedévének történéseit és azok összefüggéseit tartalmazzák. Raffay Ernő előszavában többek kozött ez áll: "Több éve már folyamatosan jelennek meg történelmi munkák, amelyek Trianon kérdéskörét vizsgálják, azonban mindegyikük a problémakör feltárásának csak egy szeletére vállalkozik. A Trianonról és következményeiről szóló, minden szempontból körültekintő elemzés még nem született meg, de talán nem is fog hosszú ideig. * Íme egy könyv, amely arról szól, hogy korántsem vagyunk minden titok birtokában, kilencven év után is lehet megdöbbentően újat mondani. Vagy inkább üzenni? * A Koszta István által összeállított könyv, amely Alexandru Vaida-Voevod (a magyar országgyűlés alsóházának jegyzőkönyve szerint Vajda Sándor) szemüvegén keresztül láttatja a korabeli eseményeket, azt a magyarellenes küzdelmet mutatja be, amelynek során a román vezető politikusok minél több területet akartak megszerezni az Osztrák–Magyar Monarchia felségterületéből. * Ajánlom Koszta István könyvét és Alexandru Vaida-Voevod írásait minden magyar olvasó kezébe. Megérthető belőle nemcsak a Magyar Királyság tragédiája, de a különbség is a magyar és a román politikai elit (…) szellemi és morális állapota, valamint érdekérvényesítő tehetsége között is."
A könyvet a Súrlott Grádics irodalmi kör október 13-i, szerdai ülésén mutatják be a szerző jelenlétében, a Bernády Házban, 18 órai kezdettel. Felkért méltatói: dr. Raffay Ernő történész, egyetemi tanár és dr. Pál-Antal Sándor akadémikus, ny. főlevéltáros, egyetemi tanár.
b. d. Népújság (Marosvásárhely),
Koszta István hadtörténész Nem (csak) Erdély volt a tét című legújabb könyvében Alexandru Vaida-Voevod erdélyi származású román politikusnak a párizsi konferenciáról írt leveleit, feljegyzéseit, visszaemlékezéseit adja közre.
A közölt dokumentumok java még soha nem jelent meg (románul sem), egyesekhez hozzájutni is kész kaland volt – mondta el Koszta István a kötet magyarországi bemutatóján. A szövegek két részre oszthatók: Alexandru Vaida-Voevod Párizsból Iuliu Maniunak, illetve a kormányzótanácsnak írt levelei átfogják az ún. békekonferencián ügyködő román delegáció első párizsi munkaévét (1919. január – november), feljegyzései és emlékirat-töredékei pedig 1920 első negyedévének történéseit és azok összefüggéseit tartalmazzák. Raffay Ernő előszavában többek kozött ez áll: "Több éve már folyamatosan jelennek meg történelmi munkák, amelyek Trianon kérdéskörét vizsgálják, azonban mindegyikük a problémakör feltárásának csak egy szeletére vállalkozik. A Trianonról és következményeiről szóló, minden szempontból körültekintő elemzés még nem született meg, de talán nem is fog hosszú ideig. * Íme egy könyv, amely arról szól, hogy korántsem vagyunk minden titok birtokában, kilencven év után is lehet megdöbbentően újat mondani. Vagy inkább üzenni? * A Koszta István által összeállított könyv, amely Alexandru Vaida-Voevod (a magyar országgyűlés alsóházának jegyzőkönyve szerint Vajda Sándor) szemüvegén keresztül láttatja a korabeli eseményeket, azt a magyarellenes küzdelmet mutatja be, amelynek során a román vezető politikusok minél több területet akartak megszerezni az Osztrák–Magyar Monarchia felségterületéből. * Ajánlom Koszta István könyvét és Alexandru Vaida-Voevod írásait minden magyar olvasó kezébe. Megérthető belőle nemcsak a Magyar Királyság tragédiája, de a különbség is a magyar és a román politikai elit (…) szellemi és morális állapota, valamint érdekérvényesítő tehetsége között is."
A könyvet a Súrlott Grádics irodalmi kör október 13-i, szerdai ülésén mutatják be a szerző jelenlétében, a Bernády Házban, 18 órai kezdettel. Felkért méltatói: dr. Raffay Ernő történész, egyetemi tanár és dr. Pál-Antal Sándor akadémikus, ny. főlevéltáros, egyetemi tanár.
b. d. Népújság (Marosvásárhely),
2010. október 5.
Eltemették Szabó Árpád püspököt
Zsúfolásig megtelt a kolozsvári unitárius templom hétfőn délben, amikor a szeptember 30-án, 75 éves korában elhunyt Szabó Árpád nyugalmazott püspököt búcsúztatták. Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselőtanácsa a Homoród menti kis faluból elindult, és élete javarészét – lelkészként, tanárként és egyházi vezetőként – Kolozsváron leélő főpásztorától vett búcsút. Utódja, Bálint-Benczédi Ferenc, aki két éve vette át a stafétabotot a 30. erdélyi unitárius püspöktől, Szabó Árpádnak a vegyészettel szemben tanúsított fiatalkori vonzódására utalva mondta: „az élet lett az ő laboratóriuma, aminek méltósággal viselt betegség vetett véget. Istentől elrugaszkodott világban őrizte a lángot”. A gyászbeszédek sorát Máthé Dénes főgondnok nyitotta meg, aki azt emelte ki, hogy az elhunyt sok figyelmet és energiát szentelt az egyházi oktatásnak.
Máthé Dénes főgondnok hangsúlyozta: a püspök hittel és tisztességgel fogadta a halált, utolsó napjaiban is iskolaügyekről cserélt véleményt az őt meglátogatókkal.
Rezi Elek, a Protestáns Teológiai Intézet rektora az elhunyt szakmai felkészültségét, igényességét, hivatástudatát, elkötelezettségét méltatta. Gyászbeszédet mondott még Popa Márta (igazgató, János Zsigmond Unitárius Kollégium), Varró Margit (igazgató, székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium), Asztalos Klára (elnök, Unitárius Nők Országos Szövetsége), Balázsi László (főjegyző, Magyarországi Unitárius Egyház), Csűri István (püspök, Romániai Református Egyházak), Jakubinyi György (érsek, Római Katolikus Egyház), Adorjáni Dezső (püspök, Evangélikus-Lutheránus Egyház), Hans Frölich (esperes, Szász Evangélikus Egyház) és Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter.
A gyászszertartáson az unitárius kollégium énekkara szolgált Majó Julianna vezetésével. Jelen volt László Attila alpolgármester, Tőkés László EU-parlamenti képviselő, közéletünk sok ismert személyisége. Szabó Árpádot legkevesebb félezren kísérték utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe.
(Ö.I.B.) Szabadság (Kolozsvár)
Zsúfolásig megtelt a kolozsvári unitárius templom hétfőn délben, amikor a szeptember 30-án, 75 éves korában elhunyt Szabó Árpád nyugalmazott püspököt búcsúztatták. Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselőtanácsa a Homoród menti kis faluból elindult, és élete javarészét – lelkészként, tanárként és egyházi vezetőként – Kolozsváron leélő főpásztorától vett búcsút. Utódja, Bálint-Benczédi Ferenc, aki két éve vette át a stafétabotot a 30. erdélyi unitárius püspöktől, Szabó Árpádnak a vegyészettel szemben tanúsított fiatalkori vonzódására utalva mondta: „az élet lett az ő laboratóriuma, aminek méltósággal viselt betegség vetett véget. Istentől elrugaszkodott világban őrizte a lángot”. A gyászbeszédek sorát Máthé Dénes főgondnok nyitotta meg, aki azt emelte ki, hogy az elhunyt sok figyelmet és energiát szentelt az egyházi oktatásnak.
Máthé Dénes főgondnok hangsúlyozta: a püspök hittel és tisztességgel fogadta a halált, utolsó napjaiban is iskolaügyekről cserélt véleményt az őt meglátogatókkal.
Rezi Elek, a Protestáns Teológiai Intézet rektora az elhunyt szakmai felkészültségét, igényességét, hivatástudatát, elkötelezettségét méltatta. Gyászbeszédet mondott még Popa Márta (igazgató, János Zsigmond Unitárius Kollégium), Varró Margit (igazgató, székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium), Asztalos Klára (elnök, Unitárius Nők Országos Szövetsége), Balázsi László (főjegyző, Magyarországi Unitárius Egyház), Csűri István (püspök, Romániai Református Egyházak), Jakubinyi György (érsek, Római Katolikus Egyház), Adorjáni Dezső (püspök, Evangélikus-Lutheránus Egyház), Hans Frölich (esperes, Szász Evangélikus Egyház) és Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter.
A gyászszertartáson az unitárius kollégium énekkara szolgált Majó Julianna vezetésével. Jelen volt László Attila alpolgármester, Tőkés László EU-parlamenti képviselő, közéletünk sok ismert személyisége. Szabó Árpádot legkevesebb félezren kísérték utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe.
(Ö.I.B.) Szabadság (Kolozsvár)
2010. október 5.
EMNT választmányi üléséről
A hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat.
Folytatódjon a rendszerváltozás
Az Európai Parlament erdélyi alelnöke, Tőkés László felvezetésképpen emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy az október 3-án szervezett, magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is, fogalmazott az EP-képviselő, értékelése szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában is szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés László. Az EMNT mint a Fidesz-KDNP szövetség és az általuk felállított kormány stratégiai partnere a közéleti és nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a jegyében tartotta kétnapos ülését, minden tárgyalt témát ebből a szempontból gondoltak végig. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét, fogalmazott az erdélyi képviselő, és ebben a munkában mindenkire számítanak – a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre –, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.
Új nemzetpolitika
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Demokráciaközpontok hálózata
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió, Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységi közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!”-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Tőkés-párt
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van, de a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a „jóra való restség”, a másik „a hatalom öncélú akarása” bűnébe esett –, követlezésképpen igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai aktor létrehozására. Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tőkés László – aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona – az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki, mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében – de ennek a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy „rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) felállítása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény, jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. „A nemzetstratégiai prioritásainkból – úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai – nem engedhetünk” – fogalmazta meg újságírói kérdésre az „erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke.
A kétnapos választmányi ülésen továbbá szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról – ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el –, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a „transzszilvanikumok” kérdését is felvetették.
Az EMNT Sajtószolgálata
A hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat.
Folytatódjon a rendszerváltozás
Az Európai Parlament erdélyi alelnöke, Tőkés László felvezetésképpen emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy az október 3-án szervezett, magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is, fogalmazott az EP-képviselő, értékelése szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában is szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés László. Az EMNT mint a Fidesz-KDNP szövetség és az általuk felállított kormány stratégiai partnere a közéleti és nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a jegyében tartotta kétnapos ülését, minden tárgyalt témát ebből a szempontból gondoltak végig. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét, fogalmazott az erdélyi képviselő, és ebben a munkában mindenkire számítanak – a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre –, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.
Új nemzetpolitika
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Demokráciaközpontok hálózata
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió, Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységi közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!”-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Tőkés-párt
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van, de a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a „jóra való restség”, a másik „a hatalom öncélú akarása” bűnébe esett –, követlezésképpen igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai aktor létrehozására. Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tőkés László – aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona – az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki, mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében – de ennek a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy „rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) felállítása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény, jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. „A nemzetstratégiai prioritásainkból – úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai – nem engedhetünk” – fogalmazta meg újságírói kérdésre az „erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke.
A kétnapos választmányi ülésen továbbá szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról – ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el –, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a „transzszilvanikumok” kérdését is felvetették.
Az EMNT Sajtószolgálata
2010. október 5.
Merre tovább, RMDSZ?
Változásra van szükség az RMDSZ-ben – vallja Markó Béla elnökkel együtt a szövetség lapunk által megkérdezett központi és területi vezető politikusainak többsége. Arról azonban, hogy miből álljon a megújulás, eltérően vélekednek: egyesek az alapszabályzatot és a programot módosítanák, mások a Bukarest-centrikusság helyett a Székelyföldre irányítanák a figyelmet. Markó Béla elnöki tisztségben való maradása kapcsán is különböznek az álláspontok: a többség szerint még szükség van a tapasztalatára, de olyan is akad, aki ismer alkalmas utódot, azonban vigyázna, hogy a személycsere ne vezessen belső harcokhoz.
Egyetértenek Markó Bélával az RMDSZ központi és területi vezető politikusai abban, hogy a szövetségnek meg kell újulnia.
Mint ismeretes, az RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén a februárban, Nagyváradon tartandó kongreszszus kapcsán kijelentette: fontosnak tartja a változást és a tisztújítást, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni.
Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá Markó, aki azt nem árulta el, hogy vállalna-e egy újabb elnöki mandátumot.
Markánsabb Székelyföld-politikát sürgetnek
Mindenképp újra kell tárgyalni az RMDSZ főbb irányvonalait jövőre – fejtette ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád. A szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a februári kongresszus után az RMDSZ-nek markánsabb Székelyföld-politikát kell folytatnia.
Javasolni fogják a székelyföldi szervezet megalakítását, valamint azt, hogy a szövetség fektessen sokkal nagyobb hangsúlyt a székelyföldi autonómia ügyére, mondta.
A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az RMDSZ-nek olyan vezetőre van szüksége, aki tovább tudja vinni, sőt szorosabbra tudja fűzni az erdélyi magyar összefogásprojektet, és szoros kapcsolatot tud ápolni a Fidesszel és a magyar kormánnyal. „Olyan vezetőre van szükség, aki háttérbe tudja szorítani a szövetség azon politikusait, akik számára a gazdasági érdek fontosabb, mint a legkisebb település magyar óvodája” – szögezte le Antal Árpád, aki szerint az alapszabályzat és program módosítása fontosabb, mint a személyi kérdések.
Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester szerint nemcsak az RMDSZ-nek kell megújulnia, a teljes erdélyi magyar politikai palettán változásokra van szükség. Vissza kellene térni a szatmári kongresszus előtti állapotokhoz, és egy olyan egységes struktúrát létrehozni, amelyben egyaránt helye van a Markó-, Tőkés- és Szász-féle politikai irányvonalaknak, vallja a Hargita megyei politikus. Ráduly szerint „el kell felejteni” a Bukarest-centrikusságot, és helyette jobban kell figyelni Erdélyre és a Székelyföldre. „Az lenne az ideális, ha nem Bukarestből mondanák meg, mit kell tenni a Székelyföldön, hanem innen érkeznének a javaslatok, hogy mit csikarjanak ki a magyarság képviselői a fővárosi államhatalomtól” - jelentette ki az elöljáró. Markó Béla újrajelölése kapcsán kifejtette: „mindenki maga dönti el, hogy akar-e továbbra is egy tisztséget, vagy sem.”
Szerephez juttatnák az önkormányzati képviselőket
A jelenlegi struktúrát át kell gyúrni, a programban és a személyi összetételben is lehetnek módosítások, de az elvi kérdésekben nem lehet kompromisszumokat kötni – vázolta fel a fő irányvonalakat Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A háromszéki tanácselnök szerint ugyanakkor nem lehet engedni a szövetség etnikai jellegéből, hiszen meghatározó kisebbségpolitikát csak magyar szervezet tud folytatni.
A román pártokkal szemben korrektül, de határozottan kell fellépni, és etnikai jellegű alkukat kell kötni, vallja Tamás Sándor, aki szerint a szövetségen belül elfogadhatatlan a román pártokban fellelhető, magánérdek mentén történő haszonelvű politizálás. A háromszéki politikus szerint az RMDSZ Kárpát-medencében betöltött szerepére is rá kell erősíteni, míg az erdélyi magyar versenypárt megjelenése szükségessé tette a struktúra átalakítását, mert a sok helyi szervezettel, platformmal rendelkező RMDSZ-ben jelenleg nehézkesebb a döntéshozás. Nagyobb szerepet kell kapjanak az önkormányzati képviselők is, mondta Tamás Sándor.
Hasonlóan vélekedik Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke is. Annak ellenére, hogy jónak tartja az RMDSZ programját, úgy véli, némi módosítások ráférnek. A marosvásárhelyi politikus szerint elsősorban az ügyvezető elnökség stratégiáján kellene csiszolni, mégpedig úgy, hogy az sokkal hatékonyabban működjön. Ugyanakkor sokkal több embert kellene bevonni a döntéshozatalba, főként olyanokat, akik önkormányzati szinten tevékenykednek.
Emellett a nagyváradi kongresszus egyik fő feladata a 2012-es választások célprogramjának a kidolgozása lesz, hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter. Markó Béla esetleges újrajelölése kapcsán kifejtette: még korai ezzel foglalkozni. „Markó mind az RMDSZ, mind az erdélyi magyarság meghatározó személyisége. Jelöltsége kérdésében elsősorban neki kell meghoznia a döntést, csak utána lesz mit kommentálni – pró és kontra. Tudomásom szerint mások is készülnek megmérettetni, de ez így természetes” – közölte Borbély László.
Belső harcoktól tartanak
„Teljes mértékben egyetértek Markó Bélával abban, hogy változásra van szükség mind a szervezet szerkezetében, mind a személyi összetételben. Persze nem kell fenekestül felforgatni a szövetséget” – nyilatkozta lapunknak Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos. Markó Béla esetleges visszavonulása kapcsán a liberális értékeket valló politikus kifejtette: a 18 éves mandátum túl hosszú, és nem egészséges.
A Kolozs megyei politikus szerint Markó távozása akkor lenne jó, ha konszenzus születne a folytatást illetően, és nem lennének belső harcok. Kérdésünkre, hogy kit tart a legalkalmasabbnak az elnöki tisztségre, kijelentette: „Erre nyilvánvalóan nem fogok válaszolni, mint ahogy nyilvánvalóan vannak alkalmas jelöltek az elnöki tisztség betöltésére”.
A belső harcoktól, pártszakadástól tart Lakatos Péter parlamenti képviselő is. Lapunk kérdésére kifejtette: egyetért Markó Bélával abban, hogy az RMDSZ-ben változásoknak kell történnie, de nem mindegy, miféléknek.
A Bihar megyei politikus szerint elsősorban a szövetség alapszabályzatát és programját kellene módosítani, hiszen húsz év alatt hatalmas tapasztalatmennyiség gyűlt fel. Fontos változtatás lehetne szerinte, hogy az operatív döntéseket minél szélesebb körű konzultáció előzze meg, ehhez pedig bővített, vagy teljesen új grémiumra van szükség.
Az RMDSZ programjának néhány pontja sem áll már, hiszen négy év alatt hatalmas változások történtek a világban, például a gazdasági válság miatt számos feltevést újra kell értékelni, vallja a honatya. Lakatos szerint az RMDSZ vezetőségében is szükség van a változásra, de azt mindenképp el kell kerülni, hogy a pozíciókért való harcok olyan szakadásokat eredményezzenek, amilyenre a román pártok körében volt már példa.
„Neki kell döntenie”
Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint Markó Bélának kell döntenie a „hogyan továbbról”. „Tizennyolc év elnöklés sok pozitívumot, de negatívumot is képes eredményezni. Egyrészt Markó Béla tapasztalt, nagyon érzékenyen reagáló, óvatos politikus. Másrészt a tizennyolc év, nemcsak a politikában, minden területen erodál egy vezetőt” – fejtette ki álláspontját Kelemen.
A parlamenti képviselő úgy érzi, amennyiben Markó nem jelöltetné magát, az RMDSZ rendelkezik akkora potenciállal, hogy soraiból egy másik, szintén jól képzett, tiszteletnek örvendő politikust termeljen ki a szervezet élére. A párt 2011 utáni esetleges elmozdulását illetően kifejtette: erre nincs kimondottan igény.
„Az RMDSZ húsz éve folyamatosan mozog és fejlődik, követve választói igényeit. Úgy érzem, a szövetség mindig is betöltötte érdekvédelmi szerepét” – tette hozzá.
Képviselőházi kollégája, Máthé András Levente is úgy látja, hogy Markónak kell döntenie esetleges újrajelöléséről. „Markó Bélát az egyik legtapasztaltabb politikusnak tartom” – jelentette ki a Krónikának a Kolozs megyei honatya.
Arra a kérdésre, hogy kiket tartana alkalmasnak az elnöki tisztségre, nem kívánt nyilatkozni. Ellenben leszögezte: „Ráfér egy kis vérfrissítés a szövetség vezetőségére”.
Nélkülözhetetlen Markó?
„Értékmegőrző megújulásra van szükség” – véli Verestóy Attila szenátor, aki szerint össze kell békíteni az idősebb generáció tapasztalatát a fiatalok lendületével. Mint mondta, nem ért egyet azzal, hogy minden egyes RMDSZ-es politikusnak, aki meghaladott bizonyos kort, nyugdíjba kell mennie, csak azért, hogy átadja a helyet a fiataloknak. „Örökös dilemma, mikor van az a pillanat, amikor egy politikus a háttérbe vonulva segíti az élvonalat” – mondta az udvarhelyszéki politikus, aki szerint az RMDSZ-nek még legalább három évig nagy szüksége van Markó Béla munkájára.
Csehi Árpád-Szabolcs, a Szatmár megyei szervezet elnöke szerint egy jól működő rendszeren belül fontos a folyamatos megújulás, azonban az országos szervezetnek nem jelent gondot, hogy 93 óta folyamatosan ugyanaz a személy áll az élén. „Mindaddig, amíg nincs olyan jelentkező, aki legalább ugyanilyen hatékonyan el tudná látni a feladatot, nem érzem a váltás szükségét. Véleményem szerint a jelenlegi elnök megfelelően képviseli a romániai magyarság érdekeit itthon és külföldön egyaránt” – fogalmazott Csehi, aki szerint Markó Bélát a rendszerváltás utáni hazai politika három legfontosabb szereplője között kell említeni. A megyei tanácselnök szerint komoly kockázata lenne annak, ha Markó nem vállalna újabb mandátumot.
Véleményét Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő is osztja. „Egyelőre nincs egy olyan jelölt, aki el tudná látni ezt a feladatot, annak pedig semmi értelme, hogy egy mondvacsinált ellenfelet állítsunk, aki nem nyeri el a többség bizalmát” – vélte a honatya. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere nem kívánt nyilatkozni a kérdésben.
Párbeszédre van szükség
„Akkor lesz változás az RMDSZ vezetőségében, ha sikerül olyan személyt találni az elnöki tisztségre, aki karizmatikus és kellő tapasztalattal rendelkezik” – véli Bíró Rózália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke.
„Tekintettel az RMDSZ összetettségére és sokszínűségére, mindenképp szükség van párbeszédre a szövetségen belül, amely majd vagy változáshoz vezet, vagy nem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy változás csak a platformokkal és szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján történhet.
Egyetért ugyanis Markó Bélával abban, hogy kell a megújulás, de nem mindegy, hogy ez milyen áron következik be. Így szerinte ha nem akad megfelelő ember a feladatra, nem érdemes változtatni. Kifejtette: bár sok tehetséges fiatalt találni az RMDSZ-ben, a szövetségi elnöki tisztség egész embert igényel.
Ha azonban helyén is marad Markó, még mindig beszélhetünk megújulásról a területi szervezeteken belül, hisz a szövetség ereje mindig is ezekben rejlett, vélte a váradi alpolgármester. Biró Rozália szerint az RMDSZ fő prioritása, hogy az erdélyi magyarok számára valós érdekképviseletet jelentsen, még mindig fontos cél, de egyébre is oda kell figyelni.
Egyre égetőbbek ugyanis a magyar fiatalok egzisztenciális problémái, ahhoz pedig, hogy ne vándoroljanak ki külföldre, azt kell elősegíteni, hogy ez megérje nekik, mondta.
Ha változni fog az RMDSZ, az azért lesz, hogy erősebbé, és semmiképpen nem azért, hogy gyengébbé váljon – szögezte le lapunknak Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Hozzátette, a bihari szervezet számára jelenleg az a legfontosabb, hogy minél jobban megszervezze a februárban Nagyváradon tartandó kongresszust.
Szerzők: Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Végh Balázs, Krónika (Kolozsvár),
Változásra van szükség az RMDSZ-ben – vallja Markó Béla elnökkel együtt a szövetség lapunk által megkérdezett központi és területi vezető politikusainak többsége. Arról azonban, hogy miből álljon a megújulás, eltérően vélekednek: egyesek az alapszabályzatot és a programot módosítanák, mások a Bukarest-centrikusság helyett a Székelyföldre irányítanák a figyelmet. Markó Béla elnöki tisztségben való maradása kapcsán is különböznek az álláspontok: a többség szerint még szükség van a tapasztalatára, de olyan is akad, aki ismer alkalmas utódot, azonban vigyázna, hogy a személycsere ne vezessen belső harcokhoz.
Egyetértenek Markó Bélával az RMDSZ központi és területi vezető politikusai abban, hogy a szövetségnek meg kell újulnia.
Mint ismeretes, az RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén a februárban, Nagyváradon tartandó kongreszszus kapcsán kijelentette: fontosnak tartja a változást és a tisztújítást, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni.
Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá Markó, aki azt nem árulta el, hogy vállalna-e egy újabb elnöki mandátumot.
Markánsabb Székelyföld-politikát sürgetnek
Mindenképp újra kell tárgyalni az RMDSZ főbb irányvonalait jövőre – fejtette ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád. A szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a februári kongresszus után az RMDSZ-nek markánsabb Székelyföld-politikát kell folytatnia.
Javasolni fogják a székelyföldi szervezet megalakítását, valamint azt, hogy a szövetség fektessen sokkal nagyobb hangsúlyt a székelyföldi autonómia ügyére, mondta.
A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az RMDSZ-nek olyan vezetőre van szüksége, aki tovább tudja vinni, sőt szorosabbra tudja fűzni az erdélyi magyar összefogásprojektet, és szoros kapcsolatot tud ápolni a Fidesszel és a magyar kormánnyal. „Olyan vezetőre van szükség, aki háttérbe tudja szorítani a szövetség azon politikusait, akik számára a gazdasági érdek fontosabb, mint a legkisebb település magyar óvodája” – szögezte le Antal Árpád, aki szerint az alapszabályzat és program módosítása fontosabb, mint a személyi kérdések.
Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester szerint nemcsak az RMDSZ-nek kell megújulnia, a teljes erdélyi magyar politikai palettán változásokra van szükség. Vissza kellene térni a szatmári kongresszus előtti állapotokhoz, és egy olyan egységes struktúrát létrehozni, amelyben egyaránt helye van a Markó-, Tőkés- és Szász-féle politikai irányvonalaknak, vallja a Hargita megyei politikus. Ráduly szerint „el kell felejteni” a Bukarest-centrikusságot, és helyette jobban kell figyelni Erdélyre és a Székelyföldre. „Az lenne az ideális, ha nem Bukarestből mondanák meg, mit kell tenni a Székelyföldön, hanem innen érkeznének a javaslatok, hogy mit csikarjanak ki a magyarság képviselői a fővárosi államhatalomtól” - jelentette ki az elöljáró. Markó Béla újrajelölése kapcsán kifejtette: „mindenki maga dönti el, hogy akar-e továbbra is egy tisztséget, vagy sem.”
Szerephez juttatnák az önkormányzati képviselőket
A jelenlegi struktúrát át kell gyúrni, a programban és a személyi összetételben is lehetnek módosítások, de az elvi kérdésekben nem lehet kompromisszumokat kötni – vázolta fel a fő irányvonalakat Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A háromszéki tanácselnök szerint ugyanakkor nem lehet engedni a szövetség etnikai jellegéből, hiszen meghatározó kisebbségpolitikát csak magyar szervezet tud folytatni.
A román pártokkal szemben korrektül, de határozottan kell fellépni, és etnikai jellegű alkukat kell kötni, vallja Tamás Sándor, aki szerint a szövetségen belül elfogadhatatlan a román pártokban fellelhető, magánérdek mentén történő haszonelvű politizálás. A háromszéki politikus szerint az RMDSZ Kárpát-medencében betöltött szerepére is rá kell erősíteni, míg az erdélyi magyar versenypárt megjelenése szükségessé tette a struktúra átalakítását, mert a sok helyi szervezettel, platformmal rendelkező RMDSZ-ben jelenleg nehézkesebb a döntéshozás. Nagyobb szerepet kell kapjanak az önkormányzati képviselők is, mondta Tamás Sándor.
Hasonlóan vélekedik Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke is. Annak ellenére, hogy jónak tartja az RMDSZ programját, úgy véli, némi módosítások ráférnek. A marosvásárhelyi politikus szerint elsősorban az ügyvezető elnökség stratégiáján kellene csiszolni, mégpedig úgy, hogy az sokkal hatékonyabban működjön. Ugyanakkor sokkal több embert kellene bevonni a döntéshozatalba, főként olyanokat, akik önkormányzati szinten tevékenykednek.
Emellett a nagyváradi kongresszus egyik fő feladata a 2012-es választások célprogramjának a kidolgozása lesz, hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter. Markó Béla esetleges újrajelölése kapcsán kifejtette: még korai ezzel foglalkozni. „Markó mind az RMDSZ, mind az erdélyi magyarság meghatározó személyisége. Jelöltsége kérdésében elsősorban neki kell meghoznia a döntést, csak utána lesz mit kommentálni – pró és kontra. Tudomásom szerint mások is készülnek megmérettetni, de ez így természetes” – közölte Borbély László.
Belső harcoktól tartanak
„Teljes mértékben egyetértek Markó Bélával abban, hogy változásra van szükség mind a szervezet szerkezetében, mind a személyi összetételben. Persze nem kell fenekestül felforgatni a szövetséget” – nyilatkozta lapunknak Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos. Markó Béla esetleges visszavonulása kapcsán a liberális értékeket valló politikus kifejtette: a 18 éves mandátum túl hosszú, és nem egészséges.
A Kolozs megyei politikus szerint Markó távozása akkor lenne jó, ha konszenzus születne a folytatást illetően, és nem lennének belső harcok. Kérdésünkre, hogy kit tart a legalkalmasabbnak az elnöki tisztségre, kijelentette: „Erre nyilvánvalóan nem fogok válaszolni, mint ahogy nyilvánvalóan vannak alkalmas jelöltek az elnöki tisztség betöltésére”.
A belső harcoktól, pártszakadástól tart Lakatos Péter parlamenti képviselő is. Lapunk kérdésére kifejtette: egyetért Markó Bélával abban, hogy az RMDSZ-ben változásoknak kell történnie, de nem mindegy, miféléknek.
A Bihar megyei politikus szerint elsősorban a szövetség alapszabályzatát és programját kellene módosítani, hiszen húsz év alatt hatalmas tapasztalatmennyiség gyűlt fel. Fontos változtatás lehetne szerinte, hogy az operatív döntéseket minél szélesebb körű konzultáció előzze meg, ehhez pedig bővített, vagy teljesen új grémiumra van szükség.
Az RMDSZ programjának néhány pontja sem áll már, hiszen négy év alatt hatalmas változások történtek a világban, például a gazdasági válság miatt számos feltevést újra kell értékelni, vallja a honatya. Lakatos szerint az RMDSZ vezetőségében is szükség van a változásra, de azt mindenképp el kell kerülni, hogy a pozíciókért való harcok olyan szakadásokat eredményezzenek, amilyenre a román pártok körében volt már példa.
„Neki kell döntenie”
Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint Markó Bélának kell döntenie a „hogyan továbbról”. „Tizennyolc év elnöklés sok pozitívumot, de negatívumot is képes eredményezni. Egyrészt Markó Béla tapasztalt, nagyon érzékenyen reagáló, óvatos politikus. Másrészt a tizennyolc év, nemcsak a politikában, minden területen erodál egy vezetőt” – fejtette ki álláspontját Kelemen.
A parlamenti képviselő úgy érzi, amennyiben Markó nem jelöltetné magát, az RMDSZ rendelkezik akkora potenciállal, hogy soraiból egy másik, szintén jól képzett, tiszteletnek örvendő politikust termeljen ki a szervezet élére. A párt 2011 utáni esetleges elmozdulását illetően kifejtette: erre nincs kimondottan igény.
„Az RMDSZ húsz éve folyamatosan mozog és fejlődik, követve választói igényeit. Úgy érzem, a szövetség mindig is betöltötte érdekvédelmi szerepét” – tette hozzá.
Képviselőházi kollégája, Máthé András Levente is úgy látja, hogy Markónak kell döntenie esetleges újrajelöléséről. „Markó Bélát az egyik legtapasztaltabb politikusnak tartom” – jelentette ki a Krónikának a Kolozs megyei honatya.
Arra a kérdésre, hogy kiket tartana alkalmasnak az elnöki tisztségre, nem kívánt nyilatkozni. Ellenben leszögezte: „Ráfér egy kis vérfrissítés a szövetség vezetőségére”.
Nélkülözhetetlen Markó?
„Értékmegőrző megújulásra van szükség” – véli Verestóy Attila szenátor, aki szerint össze kell békíteni az idősebb generáció tapasztalatát a fiatalok lendületével. Mint mondta, nem ért egyet azzal, hogy minden egyes RMDSZ-es politikusnak, aki meghaladott bizonyos kort, nyugdíjba kell mennie, csak azért, hogy átadja a helyet a fiataloknak. „Örökös dilemma, mikor van az a pillanat, amikor egy politikus a háttérbe vonulva segíti az élvonalat” – mondta az udvarhelyszéki politikus, aki szerint az RMDSZ-nek még legalább három évig nagy szüksége van Markó Béla munkájára.
Csehi Árpád-Szabolcs, a Szatmár megyei szervezet elnöke szerint egy jól működő rendszeren belül fontos a folyamatos megújulás, azonban az országos szervezetnek nem jelent gondot, hogy 93 óta folyamatosan ugyanaz a személy áll az élén. „Mindaddig, amíg nincs olyan jelentkező, aki legalább ugyanilyen hatékonyan el tudná látni a feladatot, nem érzem a váltás szükségét. Véleményem szerint a jelenlegi elnök megfelelően képviseli a romániai magyarság érdekeit itthon és külföldön egyaránt” – fogalmazott Csehi, aki szerint Markó Bélát a rendszerváltás utáni hazai politika három legfontosabb szereplője között kell említeni. A megyei tanácselnök szerint komoly kockázata lenne annak, ha Markó nem vállalna újabb mandátumot.
Véleményét Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő is osztja. „Egyelőre nincs egy olyan jelölt, aki el tudná látni ezt a feladatot, annak pedig semmi értelme, hogy egy mondvacsinált ellenfelet állítsunk, aki nem nyeri el a többség bizalmát” – vélte a honatya. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere nem kívánt nyilatkozni a kérdésben.
Párbeszédre van szükség
„Akkor lesz változás az RMDSZ vezetőségében, ha sikerül olyan személyt találni az elnöki tisztségre, aki karizmatikus és kellő tapasztalattal rendelkezik” – véli Bíró Rózália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke.
„Tekintettel az RMDSZ összetettségére és sokszínűségére, mindenképp szükség van párbeszédre a szövetségen belül, amely majd vagy változáshoz vezet, vagy nem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy változás csak a platformokkal és szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján történhet.
Egyetért ugyanis Markó Bélával abban, hogy kell a megújulás, de nem mindegy, hogy ez milyen áron következik be. Így szerinte ha nem akad megfelelő ember a feladatra, nem érdemes változtatni. Kifejtette: bár sok tehetséges fiatalt találni az RMDSZ-ben, a szövetségi elnöki tisztség egész embert igényel.
Ha azonban helyén is marad Markó, még mindig beszélhetünk megújulásról a területi szervezeteken belül, hisz a szövetség ereje mindig is ezekben rejlett, vélte a váradi alpolgármester. Biró Rozália szerint az RMDSZ fő prioritása, hogy az erdélyi magyarok számára valós érdekképviseletet jelentsen, még mindig fontos cél, de egyébre is oda kell figyelni.
Egyre égetőbbek ugyanis a magyar fiatalok egzisztenciális problémái, ahhoz pedig, hogy ne vándoroljanak ki külföldre, azt kell elősegíteni, hogy ez megérje nekik, mondta.
Ha változni fog az RMDSZ, az azért lesz, hogy erősebbé, és semmiképpen nem azért, hogy gyengébbé váljon – szögezte le lapunknak Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Hozzátette, a bihari szervezet számára jelenleg az a legfontosabb, hogy minél jobban megszervezze a februárban Nagyváradon tartandó kongresszust.
Szerzők: Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Végh Balázs, Krónika (Kolozsvár),
2010. október 5.
Megjelent az Erdélyi Gyopár
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület természetjárásról, honismeretről és környezetvédelemről szóló kiadványát keresse az EKE helyi szervezeténél.
Megújulás előtt áll az Erdélyi Gyopár – adja az olvasók tudtára Veres Ágnes főszerkesztő az EKE folyóiratának legfrissebb lapszámában. Az új küllemű, tartalmában gazdagabb lap jövő évtől kerül az olvasók asztalára, ám addig is lesz bőven, miről olvasni a Gyopárban.
A friss, idei ötödik lapszámban részletes beszámolót találnak a XIX. Vándortáborról, az EKE Országos Küldöttgyűléséről, zarándokszemmel ír a Vándortáborról Veres József, és megtalálható az összeállításban az Erdélyi Gyopárról készült közvélemény-kutatás kiértékelése is.
Túrákban nem volt hiány az utóbbi két hónapban, ennek állít tükröt a lap, helyet adva a krónikásoknak, akiktől megtudjuk, takarítótúra volt Istenszékén, a Csíki-havasok központi részét járták be természetbarátok, két teljesítménytúrára is sor került a Hargita-hegységben, újabb kilométereket tettek meg az ezeréves határ mentén, de ott voltak az ekések a csíkszeredai Pityókafesztiválon is.
A bemutatkozók sorát ezúttal a Brassói Osztály folytatja, zöld kalandra hívva, szemet és szívet gyönyörködtető, egy életre szóló élménnyel kecsegtetve mindazokat, akik ezen osztály túráin részt vesznek.
Hadat üzentek az ekések – ezúttal a gombának; a Nagykő-havasi menedékházat ért gombatámadás ellen vették fel a harcot, vasgerendákra cserélték, esetenként téglával helyettesítették a fát, hogy a turisták menedékhelye továbbra is betölthesse feladatát. Az országos EKE-től kapott háromlépcsős támogatás nagy segítség volt számukra, mint ahogy a serpák, a segítők is köszönetet érdemelnek.
Pajzs és urán: múlt és jelen Földváron – ezzel a címmel közli írását dr. Kovács Lehel István, honismeretre biztatva mindenkit. Mintegy feleselve ennek, többen hozzák haza külföld ritkaságait ebben a lapszámban is, idegen kultúrákat ismertetve meg velünk, a hobbi-oldal szerkesztője pedig egyenesen Alaszkáról nyújt ízelítőt. Ám a legnagyobb világjáró is büszkén térhet haza, hisz Erdély sem szűkölködik szépségekben, Bartók Attila ezúttal a Fogarasi-havasok változatos és káprázatos növényvilág-ritkaságait mutatja be az olvasóknak.
Keressék bizalommal hát az Erdélyi Gyopár legfrissebb lapszámát!
Tartalmából:
– Beszámoló az EKE XIX. Vándortáboráról
– Bemutatkozik az EKE Brassói Osztálya
– Újjászületőben a Nagykő-havasi menedékház
– Istenszéki takarítótúra
– I. Dél-Hargita és 8. Hargita teljesítménytúra
– Európai szintű hegyi futóverseny a Bucsecsben
– Újabb kilométerek az ezeréves határ mentén
– Pajzs és urán: múlt és jelen Földváron
– Látható madárvonulás
– A Fogarasi-havasok növényvilága, erdon.ro
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület természetjárásról, honismeretről és környezetvédelemről szóló kiadványát keresse az EKE helyi szervezeténél.
Megújulás előtt áll az Erdélyi Gyopár – adja az olvasók tudtára Veres Ágnes főszerkesztő az EKE folyóiratának legfrissebb lapszámában. Az új küllemű, tartalmában gazdagabb lap jövő évtől kerül az olvasók asztalára, ám addig is lesz bőven, miről olvasni a Gyopárban.
A friss, idei ötödik lapszámban részletes beszámolót találnak a XIX. Vándortáborról, az EKE Országos Küldöttgyűléséről, zarándokszemmel ír a Vándortáborról Veres József, és megtalálható az összeállításban az Erdélyi Gyopárról készült közvélemény-kutatás kiértékelése is.
Túrákban nem volt hiány az utóbbi két hónapban, ennek állít tükröt a lap, helyet adva a krónikásoknak, akiktől megtudjuk, takarítótúra volt Istenszékén, a Csíki-havasok központi részét járták be természetbarátok, két teljesítménytúrára is sor került a Hargita-hegységben, újabb kilométereket tettek meg az ezeréves határ mentén, de ott voltak az ekések a csíkszeredai Pityókafesztiválon is.
A bemutatkozók sorát ezúttal a Brassói Osztály folytatja, zöld kalandra hívva, szemet és szívet gyönyörködtető, egy életre szóló élménnyel kecsegtetve mindazokat, akik ezen osztály túráin részt vesznek.
Hadat üzentek az ekések – ezúttal a gombának; a Nagykő-havasi menedékházat ért gombatámadás ellen vették fel a harcot, vasgerendákra cserélték, esetenként téglával helyettesítették a fát, hogy a turisták menedékhelye továbbra is betölthesse feladatát. Az országos EKE-től kapott háromlépcsős támogatás nagy segítség volt számukra, mint ahogy a serpák, a segítők is köszönetet érdemelnek.
Pajzs és urán: múlt és jelen Földváron – ezzel a címmel közli írását dr. Kovács Lehel István, honismeretre biztatva mindenkit. Mintegy feleselve ennek, többen hozzák haza külföld ritkaságait ebben a lapszámban is, idegen kultúrákat ismertetve meg velünk, a hobbi-oldal szerkesztője pedig egyenesen Alaszkáról nyújt ízelítőt. Ám a legnagyobb világjáró is büszkén térhet haza, hisz Erdély sem szűkölködik szépségekben, Bartók Attila ezúttal a Fogarasi-havasok változatos és káprázatos növényvilág-ritkaságait mutatja be az olvasóknak.
Keressék bizalommal hát az Erdélyi Gyopár legfrissebb lapszámát!
Tartalmából:
– Beszámoló az EKE XIX. Vándortáboráról
– Bemutatkozik az EKE Brassói Osztálya
– Újjászületőben a Nagykő-havasi menedékház
– Istenszéki takarítótúra
– I. Dél-Hargita és 8. Hargita teljesítménytúra
– Európai szintű hegyi futóverseny a Bucsecsben
– Újabb kilométerek az ezeréves határ mentén
– Pajzs és urán: múlt és jelen Földváron
– Látható madárvonulás
– A Fogarasi-havasok növényvilága, erdon.ro