Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. július 13.
"Eljött a szekularizációnak a naplementéje"
Nagyvárad – A közelmúltban az amerikai, Allentown központú Lehigh-i Presbiteriánus Egyház vendége volt Csűry István királyhágómelléki református püspök. Újraelevenítették a testvéregyházi megállapodást.
Csűry István királyhágómelléki református püspök arról számolt be az erdon.ro-nak: kihasználva a lehetőséget, hogy részt vehetett a Református Világközösség Grand Rapids-i konferenciáján, ellátogatott a Lehigh-i Presbitári Egyházhoz is, s újraelevenítette a 2002-ben megkötött testvéregyházi megállapodást. Matilde Chase moderátor- az ottani püspök- fogadta, s hosszabban tárgyaltak arról, hogy milyen jövője lehet a két egyházkerületnek. Megegyeztek abban, hogy az ottaniak elevenebb kapcsolatot építenek ki a KREK-kel, különös tekintettel az ifjúsági, a szórvány- és az egészségügyi misszióra voltak kiváncsiak. Nyolc napot vendégeskedett náluk, s alkalma volt megnézni, hogy ők hogyan kezelik a gyermekmissziót, ugyanis éppen zajlottak a vakációs heti programok. Fontosak voltak ugyanakkor a gyülekezetek lelkipásztoraival folytatott beszélgetések is.
“Többek közt szóba került, hogy miként tudják legyőzni a hatalmas távolságokat, és tudnak oda hatni, hogy azokat a szülőket, akik a szekularizált világban nem azon gondolkodnak, hogy a felekezetiségükben fejlődjenek a gyermekeik, meggyőzzék, hogy szükség van az egyházra. Egy igen lényeges kérdés merült fel az egyik alkalommal: vajon a szekularizált világ meddig szekularizálódik még? Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy igenis a szekularizációnak eljött a naplementéje. Egyre másra jelentkeznek olyan emberek, akiknek elég volt a világiak felé fordulásból, a gazdasági krízisben egyre jobban kikristályosodik az, hogy Isten nélkül nem szabad élni. Nem arról van szó, hogy hátat kell fordítani a világnak, hanem hogy a világban látni Isten jelenlétét, meg lehet tapasztalni azt, hogy miért szükséges az ember számára az, hogy az áldások Isten felől érkezzenek. Ilyen áldásnak láttam azt, hogy rengeteg gyermeket tudnak összegyűjteni. Az egyik záróalkalmon, melyen én is jelen voltam, kimondottan látszott a szülőkön, hogy bár az egyházhoz nincs nagy kötődésük, mégis szájtátva nézik végig, hogy a gyermekeik mennyit fejlődtek a bibliahét alatt. Látták azt, milyen más világ az, amit az egyház kinál fel nekik a mindennapi strapával, fáradsággal és sikertelenség szemben”, nyilatkozta a püspök.
Amerikai ételbank
Az egyházfő honlapunknak elmondta: nagyon fontos volt számára az, hogy egy olyan helyen is járt, ahol az amerikai társadalom leszakadt rétegeivel foglalkoznak. Látott egy ételbankot, amely ökumenikusmódon szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a római katolikusok, az evangélikusok meg a pünkösdisták is jelen vannak. A Lehigh-i Presbiteriánus Egyház bizonyos élelmiszerraktárakkal kötött szerződést, ezek a bevásárlóközpontok azokat az árukat gyűjtik össze, melyek közelednek a jótállási időnek a lejártához. Az utolsó tíz napban a termékeket elviszik ide, s egy számítógépes nyilvántartás alapján az ételbankhoz minden rászorult beadhatja az igényét, s havonta egyszer körülbelül 3-5 napra elegendő élelmiszert kap. Nem jöhet máskor, csak a megadott időpontban, s ezt nagyon pontosan számon is tartják. Nincs az, ami nálunk tapasztalható egy-egy segélyakció alkalmával, hogy egymást tapossák az emberek, tülekednek, mindenki többet akar elvinni, mint amire szüksége van. Az érintettek egy kényelmes, klimával felszerelt előszobában helyet foglalnak, újságot kapnak, s egy cetlire felírják, hogy mire van szükségük. Ezt odaadják a nőszövetség tagjának, aki bemegy a raktárba, előkészíti a csomagot, kb. 20 perc múlva kijön, a rászorult kezébe nyomja, aki mehet tovább.
Ifjúsági tábor
– Nagy öröm volt számomra megtekinteni a Lehigh-i Presbiteriánus Egyház ifjúsági táborát. Egy 30 hektáros gyönyörű helyet kell elképzelni, mintha Székelyföldön lenne. Egy dimbes-dombos, patak átszelte fenyveserdőnek a tisztásain különböző barakkok találhatóak, reformátorok neveivel ellátva, s ezek között ott van az együtt szórakozó gyermeksereg. Persze a feltételek messze meghaladják az itteni körülményeket, úszómedence van, autóbuszok állnak a gyermekek rendelkezésére, melyek hozzák-viszik őket. Oktatók sokassága sürgölődik a fiatalok közt, tehát a lehetőségek minden igényt kielégítenek, közölte Csűry István.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – A közelmúltban az amerikai, Allentown központú Lehigh-i Presbiteriánus Egyház vendége volt Csűry István királyhágómelléki református püspök. Újraelevenítették a testvéregyházi megállapodást.
Csűry István királyhágómelléki református püspök arról számolt be az erdon.ro-nak: kihasználva a lehetőséget, hogy részt vehetett a Református Világközösség Grand Rapids-i konferenciáján, ellátogatott a Lehigh-i Presbitári Egyházhoz is, s újraelevenítette a 2002-ben megkötött testvéregyházi megállapodást. Matilde Chase moderátor- az ottani püspök- fogadta, s hosszabban tárgyaltak arról, hogy milyen jövője lehet a két egyházkerületnek. Megegyeztek abban, hogy az ottaniak elevenebb kapcsolatot építenek ki a KREK-kel, különös tekintettel az ifjúsági, a szórvány- és az egészségügyi misszióra voltak kiváncsiak. Nyolc napot vendégeskedett náluk, s alkalma volt megnézni, hogy ők hogyan kezelik a gyermekmissziót, ugyanis éppen zajlottak a vakációs heti programok. Fontosak voltak ugyanakkor a gyülekezetek lelkipásztoraival folytatott beszélgetések is.
“Többek közt szóba került, hogy miként tudják legyőzni a hatalmas távolságokat, és tudnak oda hatni, hogy azokat a szülőket, akik a szekularizált világban nem azon gondolkodnak, hogy a felekezetiségükben fejlődjenek a gyermekeik, meggyőzzék, hogy szükség van az egyházra. Egy igen lényeges kérdés merült fel az egyik alkalommal: vajon a szekularizált világ meddig szekularizálódik még? Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy igenis a szekularizációnak eljött a naplementéje. Egyre másra jelentkeznek olyan emberek, akiknek elég volt a világiak felé fordulásból, a gazdasági krízisben egyre jobban kikristályosodik az, hogy Isten nélkül nem szabad élni. Nem arról van szó, hogy hátat kell fordítani a világnak, hanem hogy a világban látni Isten jelenlétét, meg lehet tapasztalni azt, hogy miért szükséges az ember számára az, hogy az áldások Isten felől érkezzenek. Ilyen áldásnak láttam azt, hogy rengeteg gyermeket tudnak összegyűjteni. Az egyik záróalkalmon, melyen én is jelen voltam, kimondottan látszott a szülőkön, hogy bár az egyházhoz nincs nagy kötődésük, mégis szájtátva nézik végig, hogy a gyermekeik mennyit fejlődtek a bibliahét alatt. Látták azt, milyen más világ az, amit az egyház kinál fel nekik a mindennapi strapával, fáradsággal és sikertelenség szemben”, nyilatkozta a püspök.
Amerikai ételbank
Az egyházfő honlapunknak elmondta: nagyon fontos volt számára az, hogy egy olyan helyen is járt, ahol az amerikai társadalom leszakadt rétegeivel foglalkoznak. Látott egy ételbankot, amely ökumenikusmódon szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a római katolikusok, az evangélikusok meg a pünkösdisták is jelen vannak. A Lehigh-i Presbiteriánus Egyház bizonyos élelmiszerraktárakkal kötött szerződést, ezek a bevásárlóközpontok azokat az árukat gyűjtik össze, melyek közelednek a jótállási időnek a lejártához. Az utolsó tíz napban a termékeket elviszik ide, s egy számítógépes nyilvántartás alapján az ételbankhoz minden rászorult beadhatja az igényét, s havonta egyszer körülbelül 3-5 napra elegendő élelmiszert kap. Nem jöhet máskor, csak a megadott időpontban, s ezt nagyon pontosan számon is tartják. Nincs az, ami nálunk tapasztalható egy-egy segélyakció alkalmával, hogy egymást tapossák az emberek, tülekednek, mindenki többet akar elvinni, mint amire szüksége van. Az érintettek egy kényelmes, klimával felszerelt előszobában helyet foglalnak, újságot kapnak, s egy cetlire felírják, hogy mire van szükségük. Ezt odaadják a nőszövetség tagjának, aki bemegy a raktárba, előkészíti a csomagot, kb. 20 perc múlva kijön, a rászorult kezébe nyomja, aki mehet tovább.
Ifjúsági tábor
– Nagy öröm volt számomra megtekinteni a Lehigh-i Presbiteriánus Egyház ifjúsági táborát. Egy 30 hektáros gyönyörű helyet kell elképzelni, mintha Székelyföldön lenne. Egy dimbes-dombos, patak átszelte fenyveserdőnek a tisztásain különböző barakkok találhatóak, reformátorok neveivel ellátva, s ezek között ott van az együtt szórakozó gyermeksereg. Persze a feltételek messze meghaladják az itteni körülményeket, úszómedence van, autóbuszok állnak a gyermekek rendelkezésére, melyek hozzák-viszik őket. Oktatók sokassága sürgölődik a fiatalok közt, tehát a lehetőségek minden igényt kielégítenek, közölte Csűry István.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. július 13.
Egy államtitkárt veszít az RMDSZ
Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi közigazgatás már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – tudta meg lapunk a koalíciós felek tegnapi egyeztetése után. Az ÚMSZ értesülései szerint a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania.
Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. Értesüléseinket Tánczos Barna is megerősítette.
„Valóban szó van arról, hogy a mezőgazdasági tárcához kerüljek vidékfejlesztési államtitkárnak. A koalíciós partner nagyon erőltette azt, hogy a fejlesztési minisztériumnál meglévő tisztséget vegye el az RMDSZ-től” – mondta az államtitkár. Haschi András szintén tud a koalíció terveiről. „Csak annyit mondhatok, hogy a tárgyalások még folynak, nem született végleges döntés” – jelentette ki lapunknak a mezőgazdasági államtitkár.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha: a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik elvesztett tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar). Mint ismert, Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)
Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi közigazgatás már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – tudta meg lapunk a koalíciós felek tegnapi egyeztetése után. Az ÚMSZ értesülései szerint a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania.
Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. Értesüléseinket Tánczos Barna is megerősítette.
„Valóban szó van arról, hogy a mezőgazdasági tárcához kerüljek vidékfejlesztési államtitkárnak. A koalíciós partner nagyon erőltette azt, hogy a fejlesztési minisztériumnál meglévő tisztséget vegye el az RMDSZ-től” – mondta az államtitkár. Haschi András szintén tud a koalíció terveiről. „Csak annyit mondhatok, hogy a tárgyalások még folynak, nem született végleges döntés” – jelentette ki lapunknak a mezőgazdasági államtitkár.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha: a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik elvesztett tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar). Mint ismert, Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 13.
TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro
2010. július 14.
A filozófusok is táboroznak
Csíkszépvízen július 5. és 9. között sikeresen lezajlott a második filozófiatábor. Filozófusaink a pihenés közben sem hagytak fel a munkájukkal, sőt alighanem ezekben a táborokban szervezik meg az erdélyi filozófiai élet mozgását.
A "nulladiknak" nevezett filozófiatáborban egy beszélgetés közben vetődött fel az erdélyi magyar filozófia sorsának kérdése. A második táborban, a tavaly alakult meg az Erdélyi Magyar Filozófia Társaság, és el is kezdte munkásságát. Jelenleg is zajlik az élete, ezt bizonyítja a tábor. Neves professzorok, mint Egyed Péter, Veress Károly, továbbá egyetemi filozófiatanárok, doktorandu-sok, mesterisek és hallgatók voltak jelen. Szívesen látták a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai középiskolai filozófiatanárokat is és más érdeklődőket. A filmnézések, vitakör, szerepjátszás és performansz közé becsúszott a focivébé is. Napirenden volt a szakmai tevékenység: Keszeg Anna előadást tartott, Demeter Attila és Ferencz Enikő szemináriumot vezetett a feminizmus témakörében, Szigeti Attila és Gregus Zoltán a francia fenomenológia egyik jelentős személyiségét ismertette szövegeken keresztül. Komolyan beszélgettek a középiskolásoknak szánt szöveggyűjteményről, a filozófia oktatásáról. A kreatívírás- műhely bizonyította, hogy nem csak az elvont filozófiai szövegekkel boldogulnak, hanem nyugodtan kacérkodhatnak a könnyedebb írással is. Mi több, ezekből a szövegekből rögtönözve egy színdarabot is bemutattak A filozófus ágyéka/árnyéka címmel, illetve átköltött verseket szavaltak. Az eleven szellemi életet kiegészítette a környéken tett kirándulás, kosarazás, úszás. A tartalmas tábort a Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékének magyar tagozata szervezte (Ungvári Zrínyi Imre és Zuh Deodáth), a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a Bolyai Társaság, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Filozófia Társaság támogatásával. Népújság (Marosvásárhely)
Csíkszépvízen július 5. és 9. között sikeresen lezajlott a második filozófiatábor. Filozófusaink a pihenés közben sem hagytak fel a munkájukkal, sőt alighanem ezekben a táborokban szervezik meg az erdélyi filozófiai élet mozgását.
A "nulladiknak" nevezett filozófiatáborban egy beszélgetés közben vetődött fel az erdélyi magyar filozófia sorsának kérdése. A második táborban, a tavaly alakult meg az Erdélyi Magyar Filozófia Társaság, és el is kezdte munkásságát. Jelenleg is zajlik az élete, ezt bizonyítja a tábor. Neves professzorok, mint Egyed Péter, Veress Károly, továbbá egyetemi filozófiatanárok, doktorandu-sok, mesterisek és hallgatók voltak jelen. Szívesen látták a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai középiskolai filozófiatanárokat is és más érdeklődőket. A filmnézések, vitakör, szerepjátszás és performansz közé becsúszott a focivébé is. Napirenden volt a szakmai tevékenység: Keszeg Anna előadást tartott, Demeter Attila és Ferencz Enikő szemináriumot vezetett a feminizmus témakörében, Szigeti Attila és Gregus Zoltán a francia fenomenológia egyik jelentős személyiségét ismertette szövegeken keresztül. Komolyan beszélgettek a középiskolásoknak szánt szöveggyűjteményről, a filozófia oktatásáról. A kreatívírás- műhely bizonyította, hogy nem csak az elvont filozófiai szövegekkel boldogulnak, hanem nyugodtan kacérkodhatnak a könnyedebb írással is. Mi több, ezekből a szövegekből rögtönözve egy színdarabot is bemutattak A filozófus ágyéka/árnyéka címmel, illetve átköltött verseket szavaltak. Az eleven szellemi életet kiegészítette a környéken tett kirándulás, kosarazás, úszás. A tartalmas tábort a Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékének magyar tagozata szervezte (Ungvári Zrínyi Imre és Zuh Deodáth), a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a Bolyai Társaság, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Filozófia Társaság támogatásával. Népújság (Marosvásárhely)
2010. július 14.
Markó: Frunda nagyon súlyosan tévedett
Tegnapi bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla azt mondta: az RMDSZ politikusnak a kormány által hozott intézkedéseket bíráló állásfoglalásai a saját népszerűsége növelését célozzák.
– Frunda úr demagóg és populista módon igyekszik megválaszolni bizonyos kérdéseket, amire nincs szükségünk ebben a pillanatban. Amikor felelősségteljes politikus vagy, és tudod, hogy nincs mit tenned, s meg kell hoznod a fájdalmas intézkedéseket, akkor nem helyes játszani az emberek megalapozott elégedetlenségével. Frunda úr bizonyos népszerűséget keresett ezekkel az állásfoglalásokkal – fogalmazott Markó Béla.
A szövetségi elnök hozzátette: nem válik kedvére, hogy bírálja és támadja Frundát, de úgy érzi, az RMDSZ-szenátor „nagyon súlyosan tévedett”.
– Ebben a pillanatban bárki, aki bírálja a kormányt, bizonyos népszerűségre tehet szert, de nem igazán helyes és tisztességes, ugyanis valakinek vállalnia kell a felelősséget – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke.
Elmondása szerint bárki kifejtheti a véleményét az RMDSZ keretén belül.
– El kell mondanom őszintén: Frunda szenátor úr ellenez minden, a kormány által hozott intézkedést. Nem akarom minősíteni őt, ugyanis egy nagyon fontos kolléga, de nem tetszett neki, amikor csökkenteni akartuk a nyugdíjakat. Ez nem történt meg, de növelnünk kellett az áfát. Ez sem tetszik neki. Tehát se kiadáscsökkentés, se adónövelés, pedig harmadik megoldást nem látunk ebben a pillanatban – mondta Markó. Szabadság (Kolozsvár)
Tegnapi bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla azt mondta: az RMDSZ politikusnak a kormány által hozott intézkedéseket bíráló állásfoglalásai a saját népszerűsége növelését célozzák.
– Frunda úr demagóg és populista módon igyekszik megválaszolni bizonyos kérdéseket, amire nincs szükségünk ebben a pillanatban. Amikor felelősségteljes politikus vagy, és tudod, hogy nincs mit tenned, s meg kell hoznod a fájdalmas intézkedéseket, akkor nem helyes játszani az emberek megalapozott elégedetlenségével. Frunda úr bizonyos népszerűséget keresett ezekkel az állásfoglalásokkal – fogalmazott Markó Béla.
A szövetségi elnök hozzátette: nem válik kedvére, hogy bírálja és támadja Frundát, de úgy érzi, az RMDSZ-szenátor „nagyon súlyosan tévedett”.
– Ebben a pillanatban bárki, aki bírálja a kormányt, bizonyos népszerűségre tehet szert, de nem igazán helyes és tisztességes, ugyanis valakinek vállalnia kell a felelősséget – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke.
Elmondása szerint bárki kifejtheti a véleményét az RMDSZ keretén belül.
– El kell mondanom őszintén: Frunda szenátor úr ellenez minden, a kormány által hozott intézkedést. Nem akarom minősíteni őt, ugyanis egy nagyon fontos kolléga, de nem tetszett neki, amikor csökkenteni akartuk a nyugdíjakat. Ez nem történt meg, de növelnünk kellett az áfát. Ez sem tetszik neki. Tehát se kiadáscsökkentés, se adónövelés, pedig harmadik megoldást nem látunk ebben a pillanatban – mondta Markó. Szabadság (Kolozsvár)
2010. július 14.
Tisztségeket veszíthet az RMDSZ
Az RMDSZ két alprefektusi mandátumról kénytelen lemondani, Teleorman és Argeş megyében a központi közigazgatás apparátusának karcsúsítása miatt – tudtuk meg Kelemen Hunor művelődési minisztertől.
Emellett kérdéses a Beszterce-Naszód megyei is: ez cáfolni látszik azokat a híreket, miszerint a szövetség várhatóan valamelyik partiumi megyében, Biharban vagy Szatmárban veszíti el a harmadik alprefektusi mandátumot.
Ezt az információt lapunk érdeklődésére Pataki Csaba Szatmár megyei alprefektus sem tudta megerősíteni. Mint ismeretes, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Horváth Levente Arad, Kálmán Zoltán Argeş, Pataki Csaba Szatmár és Sarkady Zsolt Bihar megyében kapott alprefektusi kinevezést az RMDSZ színeiben. Az Új Magyar Szó korábbi információi szerint az RMDSZ várhatóan egy államtitkári és három alprefektusi tisztséget veszít el. A koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) döntése révén a szövetség lemond a fejlesztési minisztériumban betöltött államtitkári mandátumról. A tisztséget egyébként januártól Tánczos Barna töltötte be, aki az átszervezés révén várhatóan Haschi András mezőgazdasági államtitkár helyét veheti át – közölte a napilap.
Mint ismeretes, a költségcsökkentő intézkedések keretében a kormány múlt heti ülésén jelentős lefaragásokról döntött a közszférában. A határozat szerint minisztériumonként kettőre csökkentik az államtitkárok számát, ez alól csak a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium kivétel, ahol három államtitkár marad. Így az államtitkárok száma a jelenlegi 57-ről 32-re csökken. Az RMDSZ hat államtitkári tisztséget kapott az év elején: Borbély Károly a gazdasági minisztériumban, Haschi András a mezőgazdasági, Király András az oktatásügyi, Moldován József a távközlési, Niculescu Tóni a külügy-, Tánczos Barna pedig a fejlesztési miniszériumban kapott kinevezést, míg Markó Attila államtitkári státusban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Emellett arról is döntés született, hogy az eddigi kettő helyett minden megyében egy alprefektus marad. Emil Boc kormányfő leszögezte: az alprefektusok számát ötven százalékkal csökkentik, anélkül azonban, hogy a tisztségükből felmentett tisztségviselőket kormányellenőrré neveznék ki. Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ két alprefektusi mandátumról kénytelen lemondani, Teleorman és Argeş megyében a központi közigazgatás apparátusának karcsúsítása miatt – tudtuk meg Kelemen Hunor művelődési minisztertől.
Emellett kérdéses a Beszterce-Naszód megyei is: ez cáfolni látszik azokat a híreket, miszerint a szövetség várhatóan valamelyik partiumi megyében, Biharban vagy Szatmárban veszíti el a harmadik alprefektusi mandátumot.
Ezt az információt lapunk érdeklődésére Pataki Csaba Szatmár megyei alprefektus sem tudta megerősíteni. Mint ismeretes, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Horváth Levente Arad, Kálmán Zoltán Argeş, Pataki Csaba Szatmár és Sarkady Zsolt Bihar megyében kapott alprefektusi kinevezést az RMDSZ színeiben. Az Új Magyar Szó korábbi információi szerint az RMDSZ várhatóan egy államtitkári és három alprefektusi tisztséget veszít el. A koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) döntése révén a szövetség lemond a fejlesztési minisztériumban betöltött államtitkári mandátumról. A tisztséget egyébként januártól Tánczos Barna töltötte be, aki az átszervezés révén várhatóan Haschi András mezőgazdasági államtitkár helyét veheti át – közölte a napilap.
Mint ismeretes, a költségcsökkentő intézkedések keretében a kormány múlt heti ülésén jelentős lefaragásokról döntött a közszférában. A határozat szerint minisztériumonként kettőre csökkentik az államtitkárok számát, ez alól csak a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium kivétel, ahol három államtitkár marad. Így az államtitkárok száma a jelenlegi 57-ről 32-re csökken. Az RMDSZ hat államtitkári tisztséget kapott az év elején: Borbély Károly a gazdasági minisztériumban, Haschi András a mezőgazdasági, Király András az oktatásügyi, Moldován József a távközlési, Niculescu Tóni a külügy-, Tánczos Barna pedig a fejlesztési miniszériumban kapott kinevezést, míg Markó Attila államtitkári státusban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Emellett arról is döntés született, hogy az eddigi kettő helyett minden megyében egy alprefektus marad. Emil Boc kormányfő leszögezte: az alprefektusok számát ötven százalékkal csökkentik, anélkül azonban, hogy a tisztségükből felmentett tisztségviselőket kormányellenőrré neveznék ki. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 14.
Ilyés Gyula szerint káoszt okoznak a kormány rendelkezései
Káoszt okoznak a kormánynak a költségvetési kiadások és a közalkalmazottak számának csökkentése érdekében hozott intézkedései – nyilatkozta szerdán Ilyés Gyula. Szatmárnémeti polgármestere azt mondta: a kormány rekordokat dönt a közigazgatással kapcsolatos rendelkezések számával.
„Egy idő után már nem érted és másoknak sem tudod megmagyarázni ezeket. Egy csomó rendelkezés teljesen ellentmond a korábbi jogszabályokkal. Teljes a fejetlenség és ezt nem lehet a válság számlájára írni” - mondta Ilyés.
A polgármester úgy látja: a kormány több területen is decentralizációba kezdett, amikor ezek alkalmazásába fogtak kezdődött a gazdasági válság, így hozzáadódtak a megszorító intézkedések is.
Ilyés következetlenséggel vádolja Sebastian Vlădescu pénzügyminisztert például az oktatási intézmények finanszírozása kapcsán, Vasile Blaga belügyi tárcavezetőről pedig azt állítja, hogy ismeri, de figyelmen kívül hagyja a polgármesteri hivatalok nehézségeit.
A városvezető amiatt is felháborodott, hogy a jogszabályok szerint a helyi költségvetésről a pénzügyi igazgatóság is véleményt kell mondjon, majd a prefektusnak is ellenőriznie kell.
„A 90-es évek elején sem így működött. Ez a Pénzügyminisztérium aljasságát bizonyítja, amely ellenőrzése alatt akarja tartani a helyi hatóságokat” - mondta Ilyés Gyula. A polgármester ugyanakkor azt állítja, hogy közalkalmazottak számának csökkentése valamint a bércsökkentések feszültséget okoznak az alkalmazott és az intézményvezető között, ami pereskedésekhez vezet. Krónika (Kolozsvár)
Káoszt okoznak a kormánynak a költségvetési kiadások és a közalkalmazottak számának csökkentése érdekében hozott intézkedései – nyilatkozta szerdán Ilyés Gyula. Szatmárnémeti polgármestere azt mondta: a kormány rekordokat dönt a közigazgatással kapcsolatos rendelkezések számával.
„Egy idő után már nem érted és másoknak sem tudod megmagyarázni ezeket. Egy csomó rendelkezés teljesen ellentmond a korábbi jogszabályokkal. Teljes a fejetlenség és ezt nem lehet a válság számlájára írni” - mondta Ilyés.
A polgármester úgy látja: a kormány több területen is decentralizációba kezdett, amikor ezek alkalmazásába fogtak kezdődött a gazdasági válság, így hozzáadódtak a megszorító intézkedések is.
Ilyés következetlenséggel vádolja Sebastian Vlădescu pénzügyminisztert például az oktatási intézmények finanszírozása kapcsán, Vasile Blaga belügyi tárcavezetőről pedig azt állítja, hogy ismeri, de figyelmen kívül hagyja a polgármesteri hivatalok nehézségeit.
A városvezető amiatt is felháborodott, hogy a jogszabályok szerint a helyi költségvetésről a pénzügyi igazgatóság is véleményt kell mondjon, majd a prefektusnak is ellenőriznie kell.
„A 90-es évek elején sem így működött. Ez a Pénzügyminisztérium aljasságát bizonyítja, amely ellenőrzése alatt akarja tartani a helyi hatóságokat” - mondta Ilyés Gyula. A polgármester ugyanakkor azt állítja, hogy közalkalmazottak számának csökkentése valamint a bércsökkentések feszültséget okoznak az alkalmazott és az intézményvezető között, ami pereskedésekhez vezet. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 14.
Mutassunk példát a múlttal való szembenézésben
Az átvilágítás „örökzöld” témájához is visszanyúlt Tőkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Amint elmondta, teszi ezt addig, „amíg tart a posztkommunista korszak”. A múlttal való szembenézés szemszögéből értékelte a közelmúlt eseményeit. Így örömét fejezte ki az átvilágítási törvény megszületésével kapcsolatban, és sajnálkozását is, hiszen „a múlt emberei elérték”, hogy az Alkotmánybíróság „elkaszálta” a gyakorlatba ültetést. Javaslatot tett ezzel kapcsolatban: az erdélyi magyar kistársadalmunkban önkéntesen kellene alkalmazni a törvényt. Már csak azért is, mert a magyarságnak élen kell járnia az átvilágításban. Ennek szellemében indítványozza az EMNT azt, hogy tartsa magára nézve kötelezőnek az RMDSZ is a lusztrációt, például választások előtt. Szólt arról is, hogy a szembenézés folyamatában mintát mutatott és mutat jelenleg is több erdélyi magyar egyház. Külön megemlítette az élenjárót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet, amelynek majd két évtizeden át püspöke is volt. Amúgy beszámolt arról, hogy az egyházkerület átvilágító bizottsága a múlt héten kimondta hat személy múltját feldolgozva három lelkipásztorról, hogy együttműködött a Securitatéval.
Hogy az átvilágítási folyamat mennyire összetett, arra Tőkés László Balogh Béla példáján keresztül világított rá. Az egykori kolozsvári lelkipásztor az átvilágítás könyvében, Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című kötetében még a megfigyelőből lett megfigyeltként szerepel. Igaz, a szerző elgondolkodtatónak nevezte, hogy nagy meglepetésre Balogh a kolozsvári teológiai intézetben kapott ’89 őszén mesebeli állást, a főtitkári munkakört. A könyv megjelenése óta bizonyossá vált, hogy meg kellett szolgálnia ezt a „szerencsét”, azaz a továbbiakban együttműködött a kommunista diktatúra politikai rendőrségével. Tőkés László elmondta, hogy bár a dokumentumok hiányosak, kevéssé feltérképezettek, könnyen manipulálhatók, de a kutatást semmiképpen sem szabad abbahagyni.
A választások apropóján szólt a partiumi-bánsági egyházkerületben idén esedékes tisztújításról is. Szerinte határozottan elvárható lenne, hogy vezető RMDSZ-es politikusok ne avatkozzanak bele az egyházi folyamatba. Így például önmegtartóztatást javallt a főgondnoki tisztség kapcsán emlegetett Lakatos Péter és Pető Csilla parlamenti képviselőknek, valamint a szatmári Varga Attilának. Az államhatalom embereiként ne akarjanak vezető tisztségeket betölteni az egyházban – fogalmazott, majd hozzátette: „nem méltó konjunkturális üggyé degradálni az egyházi tisztségvállalást”. Aggodalommal tölti el az is, hogy egy esperes, aki a püspöki székért verseng, nem veszi komolyan az egyházi átvilágítást. Kérésünkre sem nevezte meg, hogy pontosan ki is ez az esperes, nem kívánva nyíltan kipellengérezni a remélhetőleg belátásra térő illetőt.
Megyeri Tamás Róbert. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Az átvilágítás „örökzöld” témájához is visszanyúlt Tőkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Amint elmondta, teszi ezt addig, „amíg tart a posztkommunista korszak”. A múlttal való szembenézés szemszögéből értékelte a közelmúlt eseményeit. Így örömét fejezte ki az átvilágítási törvény megszületésével kapcsolatban, és sajnálkozását is, hiszen „a múlt emberei elérték”, hogy az Alkotmánybíróság „elkaszálta” a gyakorlatba ültetést. Javaslatot tett ezzel kapcsolatban: az erdélyi magyar kistársadalmunkban önkéntesen kellene alkalmazni a törvényt. Már csak azért is, mert a magyarságnak élen kell járnia az átvilágításban. Ennek szellemében indítványozza az EMNT azt, hogy tartsa magára nézve kötelezőnek az RMDSZ is a lusztrációt, például választások előtt. Szólt arról is, hogy a szembenézés folyamatában mintát mutatott és mutat jelenleg is több erdélyi magyar egyház. Külön megemlítette az élenjárót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet, amelynek majd két évtizeden át püspöke is volt. Amúgy beszámolt arról, hogy az egyházkerület átvilágító bizottsága a múlt héten kimondta hat személy múltját feldolgozva három lelkipásztorról, hogy együttműködött a Securitatéval.
Hogy az átvilágítási folyamat mennyire összetett, arra Tőkés László Balogh Béla példáján keresztül világított rá. Az egykori kolozsvári lelkipásztor az átvilágítás könyvében, Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című kötetében még a megfigyelőből lett megfigyeltként szerepel. Igaz, a szerző elgondolkodtatónak nevezte, hogy nagy meglepetésre Balogh a kolozsvári teológiai intézetben kapott ’89 őszén mesebeli állást, a főtitkári munkakört. A könyv megjelenése óta bizonyossá vált, hogy meg kellett szolgálnia ezt a „szerencsét”, azaz a továbbiakban együttműködött a kommunista diktatúra politikai rendőrségével. Tőkés László elmondta, hogy bár a dokumentumok hiányosak, kevéssé feltérképezettek, könnyen manipulálhatók, de a kutatást semmiképpen sem szabad abbahagyni.
A választások apropóján szólt a partiumi-bánsági egyházkerületben idén esedékes tisztújításról is. Szerinte határozottan elvárható lenne, hogy vezető RMDSZ-es politikusok ne avatkozzanak bele az egyházi folyamatba. Így például önmegtartóztatást javallt a főgondnoki tisztség kapcsán emlegetett Lakatos Péter és Pető Csilla parlamenti képviselőknek, valamint a szatmári Varga Attilának. Az államhatalom embereiként ne akarjanak vezető tisztségeket betölteni az egyházban – fogalmazott, majd hozzátette: „nem méltó konjunkturális üggyé degradálni az egyházi tisztségvállalást”. Aggodalommal tölti el az is, hogy egy esperes, aki a püspöki székért verseng, nem veszi komolyan az egyházi átvilágítást. Kérésünkre sem nevezte meg, hogy pontosan ki is ez az esperes, nem kívánva nyíltan kipellengérezni a remélhetőleg belátásra térő illetőt.
Megyeri Tamás Róbert. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. július 14.
Büszkék lehetünk Csengeryre
Nagyvárad – A Bihar Megyei RMDSZ szervezésében kedden a váradi Delavrancea utca 24. szám alatt Csengery Antal-emléktáblát avattak azon a helyen, ahol egykor a szülőháza állt. Deák Árpád képzőművész készítette az alkotást.
A 130 évvel ezelőtt elhunyt, váradi születésű közgazdász, jogász, publicista és országgyűlési képviselő életútját Grim András, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke ismertette. Emlékbeszédében Szabó Ödön ügyvezető elnök kifejtette: Csengery Antal számára különleges személyiség, közel áll hozzá sokfajta szempontból, úgy mint politikus, magánember és mint a közéletben jelen lévő szaktekintély is. Szűk baráti körét szerette és támogatta, azokat a barátait pedig (mások mellett Arany Jánost), akikkel folyamatosan meg tudta beszélni a közügyeket, szívesen látta vendégül házában. Ha kellett harciasan dolgozott - például 1848-ban- , ha pedig úgy kivánta a sors, akkor Deák Ferenccel együtt megszervezte a kiegyezést, mely mellett abban az időszakban nem volt könnyű kiállni. A történelem azonban utólag őt igazolta, hiszen Nagyváradnak is 1867 hozta meg azt a polgári berendezkedést, melyre ma oly büszkék vagyunk. Nyilván Deák nagysága méltatlanul elhomályosította Csengeryt, pedig lelki jó barátok voltak, közös összejöveteleiken sokat beszéltek a közügyekről. Annak idején, amikor a gazdasági kvótát megvitatták, Csengery nagyon sokszor egyedül vitte a harcot. Ő volt az, aki amellett kardoskodott, hogy minél több rész jusson Magyarországnak. Ezek nagyon aktuális és ismerős gondolatok, hiszen napjainkban is azért küzdünk, hogy minél több forrása legyen településeinknek és közösségünknek. “Ugyanakkor meg kell tanulni együttműködni, együtt élni, kompromisszumokat és politikai kiegyezéseket kötni”, tette hozzá Szabó Ödön.
Büszkék lehetünk
Mint a Deák-párt vezéregyéniségét, Csengeryt szaktudása miatt olyannyira elismerték, hogy noha barátai nemigazán voltak az ellenzék körében, azért mindenki tisztelte, ha felszólalt az országgyűlésben. Büszkék lehetünk rá ugyanakkor azért is, mert a nagyváradi Királyi Jogakadémián végezte el első körben tanulmányait, mely tanintézetnek az idén szintén évfordulója van, hiszen 230 esztendővel ezelőtt létesítették. “Csengery Antal tehát egy olyan személyisége városunknak, akiről, én úgy gondolom, méltatlanul feledkezett meg Nagyvárad. Budapesten szobrot állítottak a tiszteletére, utcát neveztek el róla, sőt, a Fővárosi Önkormányzat díjat is alapított, és minden évben az ő nevével fémjelzett elismerésben részesítik a sajtó képviselőit”, közölte a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet: Csengery folyamatos szerepet vállalt a Magyar Tudományos Akadémia munkájában is, őt bízták meg azzal, hogy fogalmazza újra és rendszerezze az MTA addigra elévült alapító okiratát. “Úgy vélem, hogy amennyiben Csengery Antal üzenetet fogalmazhatna meg a jelenkor közéleti embereinek, politikusainak, az ugyanez lenne, mint amit az életművével maga mögött hagyott. Mindig célokat kell kitűznünk magunk elé, ezeket komoly szaktudással kell alátámasztanunk, és megfelelő kompromisszummal, illetve kiegyezésre való készséggel ezeket el kell tudjuk érni. Ez az, amire Csengery felkér bennünket, erről szól az életútja, és ezért lehetünk büszkék arra, hogy halálának 130. évfordulóján, a szülőháza helyén emléktáblát állíthatunk neki”, közölte Szabó Ödön.
Az ünnepségen közreműködött Meleg Vilmos színművész, az emléktáblát megkoszorúzta a Bihar Megyei RMDSZ, Pető Csilla parlamenti képviselő és Csengery Antal leszármazottjai. Érdekes színfoltja volt a rendezvénynek, hogy egy olyan férfi is megjelent, aki még látta a szülőházat.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
Nagyvárad – A Bihar Megyei RMDSZ szervezésében kedden a váradi Delavrancea utca 24. szám alatt Csengery Antal-emléktáblát avattak azon a helyen, ahol egykor a szülőháza állt. Deák Árpád képzőművész készítette az alkotást.
A 130 évvel ezelőtt elhunyt, váradi születésű közgazdász, jogász, publicista és országgyűlési képviselő életútját Grim András, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke ismertette. Emlékbeszédében Szabó Ödön ügyvezető elnök kifejtette: Csengery Antal számára különleges személyiség, közel áll hozzá sokfajta szempontból, úgy mint politikus, magánember és mint a közéletben jelen lévő szaktekintély is. Szűk baráti körét szerette és támogatta, azokat a barátait pedig (mások mellett Arany Jánost), akikkel folyamatosan meg tudta beszélni a közügyeket, szívesen látta vendégül házában. Ha kellett harciasan dolgozott - például 1848-ban- , ha pedig úgy kivánta a sors, akkor Deák Ferenccel együtt megszervezte a kiegyezést, mely mellett abban az időszakban nem volt könnyű kiállni. A történelem azonban utólag őt igazolta, hiszen Nagyváradnak is 1867 hozta meg azt a polgári berendezkedést, melyre ma oly büszkék vagyunk. Nyilván Deák nagysága méltatlanul elhomályosította Csengeryt, pedig lelki jó barátok voltak, közös összejöveteleiken sokat beszéltek a közügyekről. Annak idején, amikor a gazdasági kvótát megvitatták, Csengery nagyon sokszor egyedül vitte a harcot. Ő volt az, aki amellett kardoskodott, hogy minél több rész jusson Magyarországnak. Ezek nagyon aktuális és ismerős gondolatok, hiszen napjainkban is azért küzdünk, hogy minél több forrása legyen településeinknek és közösségünknek. “Ugyanakkor meg kell tanulni együttműködni, együtt élni, kompromisszumokat és politikai kiegyezéseket kötni”, tette hozzá Szabó Ödön.
Büszkék lehetünk
Mint a Deák-párt vezéregyéniségét, Csengeryt szaktudása miatt olyannyira elismerték, hogy noha barátai nemigazán voltak az ellenzék körében, azért mindenki tisztelte, ha felszólalt az országgyűlésben. Büszkék lehetünk rá ugyanakkor azért is, mert a nagyváradi Királyi Jogakadémián végezte el első körben tanulmányait, mely tanintézetnek az idén szintén évfordulója van, hiszen 230 esztendővel ezelőtt létesítették. “Csengery Antal tehát egy olyan személyisége városunknak, akiről, én úgy gondolom, méltatlanul feledkezett meg Nagyvárad. Budapesten szobrot állítottak a tiszteletére, utcát neveztek el róla, sőt, a Fővárosi Önkormányzat díjat is alapított, és minden évben az ő nevével fémjelzett elismerésben részesítik a sajtó képviselőit”, közölte a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet: Csengery folyamatos szerepet vállalt a Magyar Tudományos Akadémia munkájában is, őt bízták meg azzal, hogy fogalmazza újra és rendszerezze az MTA addigra elévült alapító okiratát. “Úgy vélem, hogy amennyiben Csengery Antal üzenetet fogalmazhatna meg a jelenkor közéleti embereinek, politikusainak, az ugyanez lenne, mint amit az életművével maga mögött hagyott. Mindig célokat kell kitűznünk magunk elé, ezeket komoly szaktudással kell alátámasztanunk, és megfelelő kompromisszummal, illetve kiegyezésre való készséggel ezeket el kell tudjuk érni. Ez az, amire Csengery felkér bennünket, erről szól az életútja, és ezért lehetünk büszkék arra, hogy halálának 130. évfordulóján, a szülőháza helyén emléktáblát állíthatunk neki”, közölte Szabó Ödön.
Az ünnepségen közreműködött Meleg Vilmos színművész, az emléktáblát megkoszorúzta a Bihar Megyei RMDSZ, Pető Csilla parlamenti képviselő és Csengery Antal leszármazottjai. Érdekes színfoltja volt a rendezvénynek, hogy egy olyan férfi is megjelent, aki még látta a szülőházat.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
2010. július 14.
Önállóan, felelősséggel
A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi ülését követően néhány hazai lapkommentár elsősorban a Markó–Frunda-véleménykülönbségre összpontosított, és már-már valamiféle visszafordíthatatlan szakadást véltek felfedezni az RMDSZ vezetésében.
Pedig egy demokratikus szervezetben mi sem természetesebb, mint hogy többen, többféleképpen látják ugyanazoknak a problémaköröknek a megoldását és voltaképpen mindenféle személyes sérelmet vagy tekintélyelvűséget kizáró, igazi viták vezetnek a legjobb megoldások felé, amelyekért – a közös döntéshozatal után – azoknak is tenniük kell, akik esetleg más véleményen voltak.
Így működik, legalábbis így kellene működnie annak a demokráciának, amelyről oly sokat beszélünk, és amely csak így szolgálhatja a köz és a közösség javát. Ami esetünkben azt is jelenti: az RMDSZ-nek az a döntése, hogy a kormánykoalícióban marad, hogy beleegyezik a megszorító intézkedések adott részébe, hogy saját gazdaságélénkítő csomaggal keres kiutat a válságból, hogy alkalmasnak látja az időt az államszerkezet mélyreható átalakítására és az erőteljesebb decentralizációra, közép- és hosszú távon a romániai magyarság javát szolgálja.
A hasonló döntések nyilvánvalóan közéleti bátorságot, de ugyanakkor derűlátást is feltételeznek: a szervezet vezetősége bízik abban, hogy az ország néhány esztendőn belüli talpra állása csökkenti majd a költségcsökkentésekkel együtt járó szavazatvesztések kockázatát és a romániai magyar parlamenti részvétel továbbra sem lesz veszélyben.
Az RMDSZ tehát ezúttal is, saját felelőssége tudatában, önállóan politizál, és erre a kitételre érdemes felfigyelni más vonatkozásokban is. Jól észrevehetők ugyanis olyan törekvések is, miszerint valamiféle, minden tekintetben egységes magyar nemzetpolitikában a Kárpát-medencei magyar közösségek politikai képviseletei ne mellé-, hanem alárendelt szerepet játsszanak, azaz csupán azt visszhangozzák, amelyet egyetlen központból sugároznak feléjük.
Az RMDSZ számára – amint ezt magyarországi kormányoktól függetlenül már nem egyszer megmutatta – nem az utóbbi, hanem az előbbi a követendő út: akár a romániai, akár a magyarországi politikai erőkkel a teljesen egyenértékű partnerség.
Ami voltaképpen azt jelenti: a romániai magyar nemzeti közösség alapvető érdekein alapuló politikáját az RMDSZ önállóan dolgozza ki, és a célokhoz kereshet társakat, de nem neki mondják meg, hogy mit kell tennie, hanem mindezeket saját valóság- és helyzetismerete alapján határozza meg.
Az ilyesfajta önálló cselekvés nem hátrányt, nem elszigetelődést, hanem éppenséggel az önállóság méltóságából, ha úgy tetszik, az önrendelkezési törekvésekből fakadó erőt jelent. És tévedés ne essék: ez az önrendelkezés nem egyetlen, hanem többszempontú viszonylatrendszerben értendő és csupán így képes felmutatni saját értékeit.
Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest)
A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi ülését követően néhány hazai lapkommentár elsősorban a Markó–Frunda-véleménykülönbségre összpontosított, és már-már valamiféle visszafordíthatatlan szakadást véltek felfedezni az RMDSZ vezetésében.
Pedig egy demokratikus szervezetben mi sem természetesebb, mint hogy többen, többféleképpen látják ugyanazoknak a problémaköröknek a megoldását és voltaképpen mindenféle személyes sérelmet vagy tekintélyelvűséget kizáró, igazi viták vezetnek a legjobb megoldások felé, amelyekért – a közös döntéshozatal után – azoknak is tenniük kell, akik esetleg más véleményen voltak.
Így működik, legalábbis így kellene működnie annak a demokráciának, amelyről oly sokat beszélünk, és amely csak így szolgálhatja a köz és a közösség javát. Ami esetünkben azt is jelenti: az RMDSZ-nek az a döntése, hogy a kormánykoalícióban marad, hogy beleegyezik a megszorító intézkedések adott részébe, hogy saját gazdaságélénkítő csomaggal keres kiutat a válságból, hogy alkalmasnak látja az időt az államszerkezet mélyreható átalakítására és az erőteljesebb decentralizációra, közép- és hosszú távon a romániai magyarság javát szolgálja.
A hasonló döntések nyilvánvalóan közéleti bátorságot, de ugyanakkor derűlátást is feltételeznek: a szervezet vezetősége bízik abban, hogy az ország néhány esztendőn belüli talpra állása csökkenti majd a költségcsökkentésekkel együtt járó szavazatvesztések kockázatát és a romániai magyar parlamenti részvétel továbbra sem lesz veszélyben.
Az RMDSZ tehát ezúttal is, saját felelőssége tudatában, önállóan politizál, és erre a kitételre érdemes felfigyelni más vonatkozásokban is. Jól észrevehetők ugyanis olyan törekvések is, miszerint valamiféle, minden tekintetben egységes magyar nemzetpolitikában a Kárpát-medencei magyar közösségek politikai képviseletei ne mellé-, hanem alárendelt szerepet játsszanak, azaz csupán azt visszhangozzák, amelyet egyetlen központból sugároznak feléjük.
Az RMDSZ számára – amint ezt magyarországi kormányoktól függetlenül már nem egyszer megmutatta – nem az utóbbi, hanem az előbbi a követendő út: akár a romániai, akár a magyarországi politikai erőkkel a teljesen egyenértékű partnerség.
Ami voltaképpen azt jelenti: a romániai magyar nemzeti közösség alapvető érdekein alapuló politikáját az RMDSZ önállóan dolgozza ki, és a célokhoz kereshet társakat, de nem neki mondják meg, hogy mit kell tennie, hanem mindezeket saját valóság- és helyzetismerete alapján határozza meg.
Az ilyesfajta önálló cselekvés nem hátrányt, nem elszigetelődést, hanem éppenséggel az önállóság méltóságából, ha úgy tetszik, az önrendelkezési törekvésekből fakadó erőt jelent. És tévedés ne essék: ez az önrendelkezés nem egyetlen, hanem többszempontú viszonylatrendszerben értendő és csupán így képes felmutatni saját értékeit.
Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 14.
Román lap: a romániai magyar szavazók csak a "korruptak" és "szélsőségesek" között választhatnak
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI
2010. július 14.
Az RMDSZ nem fogad el további megszorító intézkedéseket
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fogad el több olyan megszorító intézkedést, amely a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetne - szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetség elnöke - aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is - megállapította: a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a szövetség nem fogad el további olyan szigorító döntéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetnének.
Tekintettel arra, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, Markó e kijelentésével cáfolni kívánta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kormány a közeljövőben újabb drákói lépésekre készülne.
Kijelentette: az RMDSZ nem támogat semmilyen újabb megszorító intézkedést ebben az évben. Bár elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit - mondta -, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaságösztönző lépéseket tegyen.
A megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha közben a kormány komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket érvényesít, és sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást. Az RMDSZ elutasítja a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét. Ezt ugyanis Traian Basescu államfő szorgalmazta, miután a román alkotmánybíróság előzőleg alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet. Elképzelhető a progresszív adózás bevezetése (jelenleg egységes az adókulcs), amely a nagynyugdíjakra nagyobb adóterhet róna, de erről is legfeljebb 2011-ben lehet szó - szögezte le Markó, aki szerint a kisnyugdíjak megadóztatása ettől függetlenül elfogadhatatlan.
Markó Béla személyes véleményét hangoztatva elmondta: egyetért a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával is. Bejelentette: az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatait is magában foglaló kormányzati intézkedéscsomag értelmében, várhatóan az ősz folyamán megszüntetik az átalányadót, és beindul a kis és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése is. Emellett folytatódik az államigazgatás átszervezése és a decentralizáció, ennek megfelelően a kabinet csökkenti az államtitkárok és az alprefektusok számát. MTI
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fogad el több olyan megszorító intézkedést, amely a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetne - szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetség elnöke - aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is - megállapította: a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a szövetség nem fogad el további olyan szigorító döntéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetnének.
Tekintettel arra, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, Markó e kijelentésével cáfolni kívánta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kormány a közeljövőben újabb drákói lépésekre készülne.
Kijelentette: az RMDSZ nem támogat semmilyen újabb megszorító intézkedést ebben az évben. Bár elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit - mondta -, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaságösztönző lépéseket tegyen.
A megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha közben a kormány komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket érvényesít, és sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást. Az RMDSZ elutasítja a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét. Ezt ugyanis Traian Basescu államfő szorgalmazta, miután a román alkotmánybíróság előzőleg alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet. Elképzelhető a progresszív adózás bevezetése (jelenleg egységes az adókulcs), amely a nagynyugdíjakra nagyobb adóterhet róna, de erről is legfeljebb 2011-ben lehet szó - szögezte le Markó, aki szerint a kisnyugdíjak megadóztatása ettől függetlenül elfogadhatatlan.
Markó Béla személyes véleményét hangoztatva elmondta: egyetért a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával is. Bejelentette: az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatait is magában foglaló kormányzati intézkedéscsomag értelmében, várhatóan az ősz folyamán megszüntetik az átalányadót, és beindul a kis és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése is. Emellett folytatódik az államigazgatás átszervezése és a decentralizáció, ennek megfelelően a kabinet csökkenti az államtitkárok és az alprefektusok számát. MTI
2010. július 15.
Rosszul áll a szénánk
Napról napra szegényebbé válik az ország. Lakosságának több mint hetven százaléka, európai mércével mérve, a szegénységi küszöb határán vagy alatta él, s mifelénk még mindig csak megszorításokról, elbocsátásokról, a jövedelmek — beleértve a nyugdíjakat is — nagyobb arányú megadózásáról beszél a hatalom.
Változatos módszerekkel egyetlen célt hajszolnak: minél több pénzt megszerezni azoktól, akik még dolgoznak, mert üres az államkassza. Döbbenetes a nagyobbik kormánypárt Băsescu emlőjén nevelkedett tagjainak marcona, mindenkit leszóló szövegelése. Miközben elevenek és holtak attól rettegnek, hogy munkahely és jövedelem nélkül maradnak, az öregek meg kis nyugdíjaikat féltik, s szinte könyörögnek a hatalmasságoknak, hogy ne nyirbálják meg szűkös életük egyetlen biztos forrását, a párt ifjú aktivistái arról szónokolnak, hogy lusta, dologkerülő a nép, ezért lengi be az országot az unióban párját ritkító szegénység. Az államfő és köre jó két éve azt a hitet akarja kelteni az emberekben, hogy tizenegymillió szociálisan támogatott ember él az országban, hogy a társadalmi segélyek formájában kiosztott pénz messze meghaladja az európai átlagot, tehát természetes, hogy az államkincstár képtelen fedezni a kiadásokat.
Már maga a tizenegymilliós szám is óriási diverzió volt, mint kiderült, a Cotroceni-palota ilyen-olyan bizottságai gátlástalanul e kategóriába sorolták a nyugdíjasokat is, és erre az adatsorra alapozva határozta el Băsescu s Emil Boc meg kormánya, hogy rendet teremtenek, bármi áron csökkentik a nyugdíjakat, s megvonják a szociális támogatások egy részét, ellenőrzik a betegnyugdíjasokat, a betegszabadságon lévőket, csökkentik az anyák gyermeknevelésre szánt juttatását. Mint az utóbbi napokban kiderült, Románia feleannyit költ szociális kiadásokra, mint a közép-kelet-európai országok.
Tehát nem a kiadásokkal van baj, hanem a bevételekkel. Bocéknak sikerült padlóra küldeniük a gazdaságot, a fizetéscsökkentésekkel és elbocsátásokkal a lehető legmélyebbre süllyesztették a fogyasztást, ez meg a termelés rovására megy, így hát nem csoda, hogy hónapról hónapra egyre rosszabb eredményekről kénytelenek beszámolni. Nemcsak az állami bevételek, a társadalmi biztosításba befolyó összegek csökkennek folyamatosan, hanem egyre magasabb az államháztartási hiány is. Most hirtelen a korábbi 30 százalékról 34-re nőtt, ráadásul 30—40 milliárd lejről 19 milliárdra esett vissza az állam havi bevétele is. És a gazdaságélénkítő csomag egyre késik.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Napról napra szegényebbé válik az ország. Lakosságának több mint hetven százaléka, európai mércével mérve, a szegénységi küszöb határán vagy alatta él, s mifelénk még mindig csak megszorításokról, elbocsátásokról, a jövedelmek — beleértve a nyugdíjakat is — nagyobb arányú megadózásáról beszél a hatalom.
Változatos módszerekkel egyetlen célt hajszolnak: minél több pénzt megszerezni azoktól, akik még dolgoznak, mert üres az államkassza. Döbbenetes a nagyobbik kormánypárt Băsescu emlőjén nevelkedett tagjainak marcona, mindenkit leszóló szövegelése. Miközben elevenek és holtak attól rettegnek, hogy munkahely és jövedelem nélkül maradnak, az öregek meg kis nyugdíjaikat féltik, s szinte könyörögnek a hatalmasságoknak, hogy ne nyirbálják meg szűkös életük egyetlen biztos forrását, a párt ifjú aktivistái arról szónokolnak, hogy lusta, dologkerülő a nép, ezért lengi be az országot az unióban párját ritkító szegénység. Az államfő és köre jó két éve azt a hitet akarja kelteni az emberekben, hogy tizenegymillió szociálisan támogatott ember él az országban, hogy a társadalmi segélyek formájában kiosztott pénz messze meghaladja az európai átlagot, tehát természetes, hogy az államkincstár képtelen fedezni a kiadásokat.
Már maga a tizenegymilliós szám is óriási diverzió volt, mint kiderült, a Cotroceni-palota ilyen-olyan bizottságai gátlástalanul e kategóriába sorolták a nyugdíjasokat is, és erre az adatsorra alapozva határozta el Băsescu s Emil Boc meg kormánya, hogy rendet teremtenek, bármi áron csökkentik a nyugdíjakat, s megvonják a szociális támogatások egy részét, ellenőrzik a betegnyugdíjasokat, a betegszabadságon lévőket, csökkentik az anyák gyermeknevelésre szánt juttatását. Mint az utóbbi napokban kiderült, Románia feleannyit költ szociális kiadásokra, mint a közép-kelet-európai országok.
Tehát nem a kiadásokkal van baj, hanem a bevételekkel. Bocéknak sikerült padlóra küldeniük a gazdaságot, a fizetéscsökkentésekkel és elbocsátásokkal a lehető legmélyebbre süllyesztették a fogyasztást, ez meg a termelés rovására megy, így hát nem csoda, hogy hónapról hónapra egyre rosszabb eredményekről kénytelenek beszámolni. Nemcsak az állami bevételek, a társadalmi biztosításba befolyó összegek csökkennek folyamatosan, hanem egyre magasabb az államháztartási hiány is. Most hirtelen a korábbi 30 százalékról 34-re nőtt, ráadásul 30—40 milliárd lejről 19 milliárdra esett vissza az állam havi bevétele is. És a gazdaságélénkítő csomag egyre késik.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 15.
Jecza Péter győzelmes hazatérése
Tanuljuk meg Jecza Pétertől, hogy céltudatosaknak kell lennünk, nem kishitűeknek — mondta a tegnap esti szoboravatón Gazda József művészettörténész. Vargha Mihály képzőművész szerint szükséges, hogy lendületet kapjunk egy olyan köztéri alkotástól, amely a tiszta művészi szabadságot hirdeti. Noha Jecza Péter szobrászművész már az ezredforduló után, halála előtt felajánlotta, ingyen ad egy reprezentatív köztéri szobrot Sepsiszentgyörgynek, az előző önkormányzati ciklusban nem sikerült hazahozni alkotását — közölte lapunkkal Gazda Zoltán önkormányzati képviselő, a szoborállítás ,,ötletgazdája". (mol)
Tegnap avatták Jecza Péter szobrászművész Niké II. szobrát Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet park dísztava mellett. Niké a görög mitológiában a győzelem istennője, a rómaiaknál Victoria néven reinkarnálódott. A sepsiszentgyörgyi születésű, európai rangú művész szülővárosával, Háromszék egészével eszmélő korától kezdve, különösen az 1968-as megyésítés után bensőséges, művészi vonatkozásban folyamatos alkotó kapcsolatot ápolt. Szimbolikus alkotásának, a Niké II. szobrának sepsiszentgyörgyi felavatása ennek a kapcsolatnak az összegzése. Jecza győzelemszobra nem egy hadi esemény megörökítése, hanem az emberi gondolat világába emelt absztrakció, az elvonatkoztatott Győzelem. Az alkotásokból sugárzó szuggesztív gondolatiság megragadásának képessége Jecza Péter szobrászművészetének fő jellemzője.
E sorok íróját háromszéki baráti körével együtt a hatvanas évek végétől négy évtizedes kapcsolat szálaiból szőtt szoros szövetkezés vonzotta egymás közelségébe. Szobrának, egyben szellemiségének hazatelepedése napján eme kapcsolat révén született alkotói munka néhány mozzanatát és ennek tárgyi megjelenítését kísérelem meg.
Grafikai jelből portré
A megyésítés után, a Király Károly-éra alatt, 1969-ben kijártuk, hogy Dálnokban, Dózsa szülőházának vélt helyén emlékjelet állíthassunk. A bukaresti jóváhagyás egy román és magyar nyelvű szöveg elhelyezésére szólt. Plugor Sándorral, a helyi és a Háromszékre hazaszólított képzőművészekből alakított szövetségi fiók vezetőjével azt sütöttük ki, hogy a kétnyelvű feliratot egy hatalmas kőtömbre helyeztetjük el, hisz Dózsa szülőháza nincs meg, s a levegőbe nem tudunk szeget verni, hogy a táblát arra felfüggesszük. A példa saját tapasztalatunkból adott volt, már egy éve állt Barabás Miklós kézdimárkosfalvi szobra a hatalmas andezittömbből faragott talapzaton, mert a mikóújfalusi faragómesterek nem voltak hajlandóak kisebb kőelemekből megépíteni.
A kétnyelvű szöveget a nagy felületen valamilyen grafikai jellel szokás elválasztani. Vonalkával, ponttal, a kor politikai kívánalmai szerint ötágú csillaggal. Egyik megoldás sem tetszett, ezért a sepsiszentgyörgyi származású és szülőhelyéhez vonzódó Jecza Péterhez, a már országos hírű szobrászhoz fordultunk. Azért is hozzá, mert ahhoz már nem volt pénzünk, hogy grafikai jel helyett portrét rendeljünk, s ehhez egyébként a szükséges hatósági jóváhagyások is hiányoztak.
Ezt megelőzően, amikor egy minimálisan héttagú, képzőművészeti szövetségi tagokból álló művészcsoportot kellett az országos szétszórtságukból Háromszékre hazaszólítani, Jecza Péter is szerepelt ennek a virtuális szövetségi fióknak a tagsága között, de hamarosan be kellett látnunk, hogy az általa Temesváron teremtett alkotói feltételeket, az ország egészére szétsugárzó szellemi légkört itthon egyelőre nem tudjuk megadni, és provinciális önzés miatt megbontani sem szabad az ott megteremtett alkotói körülményeket. Jecza esetleges hazatelepedéséről tárgyaltunk, de az ott maradás érveit el kellett fogadnunk, viszont mindkét tárgyaló fél természetesnek tartotta, hogy alkotó kapcsolatokat alakítunk ki.
Ezért utaztunk Temesvárra azzal az abszurdnak tűnő ötlettel, hogy egy pontszerű grafikai jel helyett alkosson egy nagyméretű Dózsa-portrét.
Megtörtént.
Így született két, néhány mondatos szövegű emléktábla-felirat helyett egy emlékmű és ennek művészi értékeit tekintve is lényegi eleme, a dálnoki Dózsa-portré. Markáns, erőt, elszántságot, az eszme legyőzhetetlenségét sugárzó nagyméretű bronz dombormű, amely a háttérül szolgáló sziklatömb keménységéhez társulva, a bazaltoszlopok közé fogott, kiegyenesített kovácsoltvas kaszakert és a mögéje telepített göcsörtös gyertyánfasor összhatásaként hatalmas erőt és akaratot áramoltat a néző felé.
Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán
A dálnoki Dózsa-plakettet megelőzően Jecza Pétert kértük föl a Kőrösi Csoma Sándor-szoborpályázaton való részvételre. Ha a szoborállítási szándék érvényesítése közben nem alakult volna ki éles vita afölött, hogy hová, a szülőfaluba, Csomakőrösre kerüljön-e a Csoma-szobor, vagy az európai rangúra emelkedő fürdőváros központjába, Kovásznára, meggyőződésem, hogy Jecza Péter akkor is az általa képviselt alkotói iskola szellemiségéhez igazodva alkotta volna meg.
A szakmai zsűri és mindannyiunk megítélése szerint a pályázaton Jecza Péter volt a nyertes, de figyelemre méltó, végleges anyagba, bronzba-kőbe kívánkozó alkotások kerültek ki a többi pályázó műhelyéből is. (Puskás Sándor Csoma Sándor-szobra a csomakőrösi emlékkiállításon látható.)
A szobor helyének kijelölése körüli vita arra volt alkalmas, hogy Kovászna főterére egy egyenes testtartású, tisztaságot, értelmet és elhivatottságot sugárzó arcú, emberi méltóságot megjelenítő, háromnegyed alakos mellszobor szülessen, amely a tudós-kutató elkötelezettségét szuggesztív erővel közvetíti.
1969-ben avattuk, országra szóló ünnepséget szervezve köréje. Tulajdonképpen ez az alkalom volt az első olyan dobbantás, amely az ennek nyomán is kialakult, mára nemzetközi rangra emelkedett Kőrösi Csoma Sándor-kultuszt elindította, a társművészeteket is inspirálta, és az 1968-ban, az adminisztratív-területi újjászervezés nyomán született Kovászna megye egyik kulturális „védjegyévé" vált. A szobrot egyébként 1969-ben a legmagasabb szakmai minősítésre tartották érdemesnek: az Év Portrészobra volt.
És a kovásznai szoboravatással egy időben a szülőfalu, Csomakőrös is felállíttathatta az archaikus faluképhez, a faluközpont kis teréhez illő, stílusjegyeit tekintve klasszikus fogantatású Csoma Sándor-szobrát.
Patrontáskás katonaszobor
A Jecza Péterrel kiépült sokrétű kapcsolatainknak voltak „kudarcos" mozzanatai is, amelyek nem építhették köztereink esztétikai élményét, de ennek dacára a szobrász lelki építkezésében, művészi-emberi tartásában kamatozódtak.
Ilyen volt a sepsiszentgyörgyi katonaszobor története, amelyre Jecza Péter is pályázott. Eredetileg a felszabadulás élményét akartuk köztéri szoborral kifejezni, és nem valamilyen katonai haditettekre emlékeztetve, amire, köztudott, Sepsiszentgyörgyön a második világháborúban nem is került sor.
Jecza Péter a felszabadulást mint absztrakciót elvont térplasztikai alkotáshoz igazítva képzelte el. Kizsűrizték. Így került képbe szegény Balogh Péter, akinek a betegsége elhatalmasodásához — tanúja voltam — ez a szobortörténet nagymértékben járult hozzá.
Balogh Péter kiváló szobrász volt, eleve a természeti és emberi formák absztrahálásából indult ki. Ezt akarta továbbépíteni a szentgyörgyi szabadságszobor esetében is. Bennünk, úgy tapasztalta és úgy vélte, megértő és támogató partnerekre talál.
Abban az időszakban már mi is „tehetetlenek" voltunk. Tőlem — részben éppen a szobrok miatt — megvonták a bizalmat, és eltávolítottak a szobrok mellől. Balogh Péter pályamunkáját a legmagasabb szintű „szakmai" ellenőrzésnek vetették alá: aggastyánkorú tartalékos katonatisztek vegzálták a munkát, és volt, aki a maketten kézzel tapogatva is kereste a felszabadító katona patronjának a helyét, és a bronzszobor paruléja fölött vitatkoztak, hogy annak a hegyivadászokra emlékeztetőnek vagy valami másnak kell lennie.
Ez is hozzátartozik Bronz Béla születéstörténetéhez.
Jecza Péter háttérbe szorítása pedig művészi-erkölcsi értékmentésnek bizonyult, mint ahogyan magam is áldhattam a Fennvalót, hogy a katonaszobor végleges kivitelezésében nem kellett részt vennem.
Aki a hazájában is lehet próféta
Jecza Péternek Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken még számos monumentális köztéri és egyéb alkotása van. Ő készítette el a Váradi József Általános Iskola előtt álló Lázár Mihály-szobrot is.
1972-ben rendeltük meg — úgy emlékszem, ezt is pályázati kiírás révén — Bölöni Farkas Sándor szülőfalujában elhelyezendő köztéri mellszobrát. A nagy utazó a demokratikus eszméket hazaplántáló szándékkal járta Nyugat-Európát és főleg Észak-Amerikát, ami szerencsés módon egybeesett Jecza Péter abban az időben már kiállításai, munkái révén Nyugat felé és Nyugat felől közvetítő gondolkozásával. A nagy utazó hazája-népe iránti elkötelezettségét megjelenítő alkotás gipszmakettként vészelte át a diktatúra hátralevő éveit, és csak a ’89-es romániai fordulat után kerülhetett Bölön „templomnegyedének" teraszos terére.
Jecza Péter szülőföldi megbecsülésének jelzése az is, hogy ő készíthette el ugyancsak az erdővidéki nagyközség, Nagyajta számára Kriza János köztéri arcképszobrát. A tudós püspök, híres székely népdalgyűjtő portréját a 90-es évek elején avatták fel.
Ezt megelőzően, a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben felkérésre a sepsiszentgyörgyi Csíki utcai új római katolikus templom számára készítette el a Keresztút című alkotást és Szent Mihály arkangyal szobrát. A föld felett valóságos „földalatti" munkát végzett. Titokban formázott és öntött. Az oltárkép szenvedéstörténete és a művész személyes élete egybefonódott. Valóság és mítosz, reális szenvedés és transzcendens értelmi-érzelmi síkok kerülnek így egymás mellé.
Jecza Péter hatalmas tehetsége révén még éltében próféta lehetett saját hazájában. Folyamatosan csatákat nyert itthon és igen számos nyugati világvárosi kiállítása révén. Győzött.
Ennek a győzelemnek egyik stációja a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Niké-szobra.
Jecza Péter élete során folyamatosan itthon volt, és most mégis hazaérkezett.
Jecza Péter nem megtért — erre nem volt oka —, hanem hazatért.
Alkotásának avatása kapcsán együtt örvendezzünk ama szándék kivitelezésének, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Háromszék neves emberei köztéri szobrainak hazatérésre, visszatérésre alkalmat teremtsen, és örökös otthont biztosítson.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tanuljuk meg Jecza Pétertől, hogy céltudatosaknak kell lennünk, nem kishitűeknek — mondta a tegnap esti szoboravatón Gazda József művészettörténész. Vargha Mihály képzőművész szerint szükséges, hogy lendületet kapjunk egy olyan köztéri alkotástól, amely a tiszta művészi szabadságot hirdeti. Noha Jecza Péter szobrászművész már az ezredforduló után, halála előtt felajánlotta, ingyen ad egy reprezentatív köztéri szobrot Sepsiszentgyörgynek, az előző önkormányzati ciklusban nem sikerült hazahozni alkotását — közölte lapunkkal Gazda Zoltán önkormányzati képviselő, a szoborállítás ,,ötletgazdája". (mol)
Tegnap avatták Jecza Péter szobrászművész Niké II. szobrát Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet park dísztava mellett. Niké a görög mitológiában a győzelem istennője, a rómaiaknál Victoria néven reinkarnálódott. A sepsiszentgyörgyi születésű, európai rangú művész szülővárosával, Háromszék egészével eszmélő korától kezdve, különösen az 1968-as megyésítés után bensőséges, művészi vonatkozásban folyamatos alkotó kapcsolatot ápolt. Szimbolikus alkotásának, a Niké II. szobrának sepsiszentgyörgyi felavatása ennek a kapcsolatnak az összegzése. Jecza győzelemszobra nem egy hadi esemény megörökítése, hanem az emberi gondolat világába emelt absztrakció, az elvonatkoztatott Győzelem. Az alkotásokból sugárzó szuggesztív gondolatiság megragadásának képessége Jecza Péter szobrászművészetének fő jellemzője.
E sorok íróját háromszéki baráti körével együtt a hatvanas évek végétől négy évtizedes kapcsolat szálaiból szőtt szoros szövetkezés vonzotta egymás közelségébe. Szobrának, egyben szellemiségének hazatelepedése napján eme kapcsolat révén született alkotói munka néhány mozzanatát és ennek tárgyi megjelenítését kísérelem meg.
Grafikai jelből portré
A megyésítés után, a Király Károly-éra alatt, 1969-ben kijártuk, hogy Dálnokban, Dózsa szülőházának vélt helyén emlékjelet állíthassunk. A bukaresti jóváhagyás egy román és magyar nyelvű szöveg elhelyezésére szólt. Plugor Sándorral, a helyi és a Háromszékre hazaszólított képzőművészekből alakított szövetségi fiók vezetőjével azt sütöttük ki, hogy a kétnyelvű feliratot egy hatalmas kőtömbre helyeztetjük el, hisz Dózsa szülőháza nincs meg, s a levegőbe nem tudunk szeget verni, hogy a táblát arra felfüggesszük. A példa saját tapasztalatunkból adott volt, már egy éve állt Barabás Miklós kézdimárkosfalvi szobra a hatalmas andezittömbből faragott talapzaton, mert a mikóújfalusi faragómesterek nem voltak hajlandóak kisebb kőelemekből megépíteni.
A kétnyelvű szöveget a nagy felületen valamilyen grafikai jellel szokás elválasztani. Vonalkával, ponttal, a kor politikai kívánalmai szerint ötágú csillaggal. Egyik megoldás sem tetszett, ezért a sepsiszentgyörgyi származású és szülőhelyéhez vonzódó Jecza Péterhez, a már országos hírű szobrászhoz fordultunk. Azért is hozzá, mert ahhoz már nem volt pénzünk, hogy grafikai jel helyett portrét rendeljünk, s ehhez egyébként a szükséges hatósági jóváhagyások is hiányoztak.
Ezt megelőzően, amikor egy minimálisan héttagú, képzőművészeti szövetségi tagokból álló művészcsoportot kellett az országos szétszórtságukból Háromszékre hazaszólítani, Jecza Péter is szerepelt ennek a virtuális szövetségi fióknak a tagsága között, de hamarosan be kellett látnunk, hogy az általa Temesváron teremtett alkotói feltételeket, az ország egészére szétsugárzó szellemi légkört itthon egyelőre nem tudjuk megadni, és provinciális önzés miatt megbontani sem szabad az ott megteremtett alkotói körülményeket. Jecza esetleges hazatelepedéséről tárgyaltunk, de az ott maradás érveit el kellett fogadnunk, viszont mindkét tárgyaló fél természetesnek tartotta, hogy alkotó kapcsolatokat alakítunk ki.
Ezért utaztunk Temesvárra azzal az abszurdnak tűnő ötlettel, hogy egy pontszerű grafikai jel helyett alkosson egy nagyméretű Dózsa-portrét.
Megtörtént.
Így született két, néhány mondatos szövegű emléktábla-felirat helyett egy emlékmű és ennek művészi értékeit tekintve is lényegi eleme, a dálnoki Dózsa-portré. Markáns, erőt, elszántságot, az eszme legyőzhetetlenségét sugárzó nagyméretű bronz dombormű, amely a háttérül szolgáló sziklatömb keménységéhez társulva, a bazaltoszlopok közé fogott, kiegyenesített kovácsoltvas kaszakert és a mögéje telepített göcsörtös gyertyánfasor összhatásaként hatalmas erőt és akaratot áramoltat a néző felé.
Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán
A dálnoki Dózsa-plakettet megelőzően Jecza Pétert kértük föl a Kőrösi Csoma Sándor-szoborpályázaton való részvételre. Ha a szoborállítási szándék érvényesítése közben nem alakult volna ki éles vita afölött, hogy hová, a szülőfaluba, Csomakőrösre kerüljön-e a Csoma-szobor, vagy az európai rangúra emelkedő fürdőváros központjába, Kovásznára, meggyőződésem, hogy Jecza Péter akkor is az általa képviselt alkotói iskola szellemiségéhez igazodva alkotta volna meg.
A szakmai zsűri és mindannyiunk megítélése szerint a pályázaton Jecza Péter volt a nyertes, de figyelemre méltó, végleges anyagba, bronzba-kőbe kívánkozó alkotások kerültek ki a többi pályázó műhelyéből is. (Puskás Sándor Csoma Sándor-szobra a csomakőrösi emlékkiállításon látható.)
A szobor helyének kijelölése körüli vita arra volt alkalmas, hogy Kovászna főterére egy egyenes testtartású, tisztaságot, értelmet és elhivatottságot sugárzó arcú, emberi méltóságot megjelenítő, háromnegyed alakos mellszobor szülessen, amely a tudós-kutató elkötelezettségét szuggesztív erővel közvetíti.
1969-ben avattuk, országra szóló ünnepséget szervezve köréje. Tulajdonképpen ez az alkalom volt az első olyan dobbantás, amely az ennek nyomán is kialakult, mára nemzetközi rangra emelkedett Kőrösi Csoma Sándor-kultuszt elindította, a társművészeteket is inspirálta, és az 1968-ban, az adminisztratív-területi újjászervezés nyomán született Kovászna megye egyik kulturális „védjegyévé" vált. A szobrot egyébként 1969-ben a legmagasabb szakmai minősítésre tartották érdemesnek: az Év Portrészobra volt.
És a kovásznai szoboravatással egy időben a szülőfalu, Csomakőrös is felállíttathatta az archaikus faluképhez, a faluközpont kis teréhez illő, stílusjegyeit tekintve klasszikus fogantatású Csoma Sándor-szobrát.
Patrontáskás katonaszobor
A Jecza Péterrel kiépült sokrétű kapcsolatainknak voltak „kudarcos" mozzanatai is, amelyek nem építhették köztereink esztétikai élményét, de ennek dacára a szobrász lelki építkezésében, művészi-emberi tartásában kamatozódtak.
Ilyen volt a sepsiszentgyörgyi katonaszobor története, amelyre Jecza Péter is pályázott. Eredetileg a felszabadulás élményét akartuk köztéri szoborral kifejezni, és nem valamilyen katonai haditettekre emlékeztetve, amire, köztudott, Sepsiszentgyörgyön a második világháborúban nem is került sor.
Jecza Péter a felszabadulást mint absztrakciót elvont térplasztikai alkotáshoz igazítva képzelte el. Kizsűrizték. Így került képbe szegény Balogh Péter, akinek a betegsége elhatalmasodásához — tanúja voltam — ez a szobortörténet nagymértékben járult hozzá.
Balogh Péter kiváló szobrász volt, eleve a természeti és emberi formák absztrahálásából indult ki. Ezt akarta továbbépíteni a szentgyörgyi szabadságszobor esetében is. Bennünk, úgy tapasztalta és úgy vélte, megértő és támogató partnerekre talál.
Abban az időszakban már mi is „tehetetlenek" voltunk. Tőlem — részben éppen a szobrok miatt — megvonták a bizalmat, és eltávolítottak a szobrok mellől. Balogh Péter pályamunkáját a legmagasabb szintű „szakmai" ellenőrzésnek vetették alá: aggastyánkorú tartalékos katonatisztek vegzálták a munkát, és volt, aki a maketten kézzel tapogatva is kereste a felszabadító katona patronjának a helyét, és a bronzszobor paruléja fölött vitatkoztak, hogy annak a hegyivadászokra emlékeztetőnek vagy valami másnak kell lennie.
Ez is hozzátartozik Bronz Béla születéstörténetéhez.
Jecza Péter háttérbe szorítása pedig művészi-erkölcsi értékmentésnek bizonyult, mint ahogyan magam is áldhattam a Fennvalót, hogy a katonaszobor végleges kivitelezésében nem kellett részt vennem.
Aki a hazájában is lehet próféta
Jecza Péternek Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken még számos monumentális köztéri és egyéb alkotása van. Ő készítette el a Váradi József Általános Iskola előtt álló Lázár Mihály-szobrot is.
1972-ben rendeltük meg — úgy emlékszem, ezt is pályázati kiírás révén — Bölöni Farkas Sándor szülőfalujában elhelyezendő köztéri mellszobrát. A nagy utazó a demokratikus eszméket hazaplántáló szándékkal járta Nyugat-Európát és főleg Észak-Amerikát, ami szerencsés módon egybeesett Jecza Péter abban az időben már kiállításai, munkái révén Nyugat felé és Nyugat felől közvetítő gondolkozásával. A nagy utazó hazája-népe iránti elkötelezettségét megjelenítő alkotás gipszmakettként vészelte át a diktatúra hátralevő éveit, és csak a ’89-es romániai fordulat után kerülhetett Bölön „templomnegyedének" teraszos terére.
Jecza Péter szülőföldi megbecsülésének jelzése az is, hogy ő készíthette el ugyancsak az erdővidéki nagyközség, Nagyajta számára Kriza János köztéri arcképszobrát. A tudós püspök, híres székely népdalgyűjtő portréját a 90-es évek elején avatták fel.
Ezt megelőzően, a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben felkérésre a sepsiszentgyörgyi Csíki utcai új római katolikus templom számára készítette el a Keresztút című alkotást és Szent Mihály arkangyal szobrát. A föld felett valóságos „földalatti" munkát végzett. Titokban formázott és öntött. Az oltárkép szenvedéstörténete és a művész személyes élete egybefonódott. Valóság és mítosz, reális szenvedés és transzcendens értelmi-érzelmi síkok kerülnek így egymás mellé.
Jecza Péter hatalmas tehetsége révén még éltében próféta lehetett saját hazájában. Folyamatosan csatákat nyert itthon és igen számos nyugati világvárosi kiállítása révén. Győzött.
Ennek a győzelemnek egyik stációja a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Niké-szobra.
Jecza Péter élete során folyamatosan itthon volt, és most mégis hazaérkezett.
Jecza Péter nem megtért — erre nem volt oka —, hanem hazatért.
Alkotásának avatása kapcsán együtt örvendezzünk ama szándék kivitelezésének, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Háromszék neves emberei köztéri szobrainak hazatérésre, visszatérésre alkalmat teremtsen, és örökös otthont biztosítson.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 15.
Kiléphet a kormányból az RMDSZ
Amennyiben az RMDSZ javaslatait nem iktatják be a 2011-es költségvetésbe, és gazdaságélénkítő intézkedéseiket nem fogadják el, a szövetség visszavonulhat a kormányból — mondta tegnap a Realitatea FM-nek Lakatos Péter.
Az RMDSZ-es képviselő cáfolta azokat a sajtóinformációkat, miszerint a szövetségen belül a kormánykoalícióból való kilépést fontolgatják. Mint mondta, azért léptek be a koalícióba, hogy kormányozzanak, de ha válságkezelési javaslataikat nem veszik figyelembe, az október 15-ig beterjesztendő következő évi költségvetési törvény nem tartalmazza ezeket, akkor a Szövetségi Képviselők Tanácsának a visszavonulás lehetőségét is figyelembe kell vennie. Szerinte az RMDSZ-nek a kormányzati tevékenységgel szembeni elégedetlensége egyebek közt a gazdaságélénkítő intézkedések hiányából fakad.
Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője is cáfolta, hogy a szövetség az ellenzékbe vonulást fontolgatná, jóllehet elismerte: akadnak, akik ezt a megoldást támogatnák. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Amennyiben az RMDSZ javaslatait nem iktatják be a 2011-es költségvetésbe, és gazdaságélénkítő intézkedéseiket nem fogadják el, a szövetség visszavonulhat a kormányból — mondta tegnap a Realitatea FM-nek Lakatos Péter.
Az RMDSZ-es képviselő cáfolta azokat a sajtóinformációkat, miszerint a szövetségen belül a kormánykoalícióból való kilépést fontolgatják. Mint mondta, azért léptek be a koalícióba, hogy kormányozzanak, de ha válságkezelési javaslataikat nem veszik figyelembe, az október 15-ig beterjesztendő következő évi költségvetési törvény nem tartalmazza ezeket, akkor a Szövetségi Képviselők Tanácsának a visszavonulás lehetőségét is figyelembe kell vennie. Szerinte az RMDSZ-nek a kormányzati tevékenységgel szembeni elégedetlensége egyebek közt a gazdaságélénkítő intézkedések hiányából fakad.
Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője is cáfolta, hogy a szövetség az ellenzékbe vonulást fontolgatná, jóllehet elismerte: akadnak, akik ezt a megoldást támogatnák. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 15.
Lefejezte az erdélyi magyar kultúrát a Szülőföld Alap
Felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá. Nem ezt ígérték.
Hosszas várakozás után – majdnem három hónap késéssel – döntött a Szülőföld Alap az idei első féléves támogatások ügyében: a döntés felemás. A pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították. Az első félévben rendelkezésre álló pénzkeret majdnem fele nem került felhasználásra.
A döntés késésének oka politikai.
Az idei kormányváltás ugyanakkor zajlott, amikor a Szülőföld Alap első féléves döntései meg kellett volna, hogy szülessenek. Az ilyenkor felélénkülő viták elkerülése végett a határozathozatalt a távozók már nem vállalták fel.
Erre fel is szólította a búcsúzó adminisztrációt a kormányzásra készülő Fidesz, pontosabban Cser-Palkovics András 2010. április 29-én figyelmeztette a hivatalban lévő kormányt, hogy ne szülessenek döntések a Szülőföld Alapban:
„Az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét – állította Cser-Palkovics hozzátéve: „felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról”.
Bár adminisztratív szempontból érthető a csúszás, a pályázati elbírálások késése rendkívül súlyos helyzetet teremtett a támogatásokból élő szervezetek számára: évek óta a Szülőföld Alap döntéseinek megfelelően alakítják ki az érintett intézmények amúgy is szűkös, napra pontosan kiszámított költségvetésüket, egy-két hetes csúszás ilyenkor még kezelhető, több hónapos csúszás azonban végzetes gondokat okozhat.
Bűnbakugrás Végül, hosszas hallgatás után, a Szülőföld Alap közleményében júniusra ígérte a mintegy 900 millió forintos keret szétosztását, ám június első felében nem történt semmi. Az ellehetetlenülés szélére kerülő szervezetek érdeklődésére Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár adott ki közleményt.
„Az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg” – áll az MTI-n megjelent kommünikében.
Nehéz eldönteni, hogy valóban a leköszönő kormány hibája áll-e a késés mögött, az azonban biztos, hogy a Fidesz maga kérte, a szocialisták már ne döntsenek a sokak által nagyon várt pénz sorsáról. Az is tény, hogy noha a pályázatok elbírálása nem történt meg, a Szülőföld Alapon belül nagyon fontos személyi átalakítások történtek.
A pályázati értékelés helyett a kollégiumok hivatalban lévő elnökeit értékelte az új hatalom, és megtörtént a személyzeti csere: Fideszes és KDNP-s kinevezettek kerültek a dönteni még mindig nem hajlandó intézmény struktúrájába.
Majdnem a fele hiányzik
Az új seprű azonban nem seper jól egyelőre: az ígért júniusi döntés helyett csak július közepén hozta nyilvánosságra – részleges – döntését a Szülőföld Alap. Az ígért támogatás mértéke messze elmaradt az előre bejelentettől, de a tavalyi összegeket sem közelíti meg. A 900 milliós keretből most csak 524 360 000 forintot ítéltek oda a határon túli szervezeteknek.
Az Oktatási Kollégium eredeti támogatási kerete 255 900 000 Ft volt, ám csak 164 250 000 Ft jut el a magyar szervezetekhez. Ennél is brutálisabb az érvágás a Kulturális Kollégiumnál. Itt az előirányzott 552 100 000 Ft helyett csak 351 760 000 Ft-ot osztottak ki a gazdasági válság és a megszorító intézkedések miatt amúgy is végveszélyben lévő szervezeteknek. A legsúlyosabb lefaragást az Önkormányzati Kollégium szenvedte el: 92 000 000 Ft helyett csupán 8 350 000 Ft jutott el az érdekeltekhez.
Az államtitkárság emeszpézésbe és hallgatásba burkolózik
A Szülőföld Alap honlapján Nemzetpolitikai Államtitkárság állásfoglalása olvasható a történtekkel kapcsolatban. A rövid szöveg politikailag minősíti az előző kormányzatot, de nem ad magyarázatot a következőkre: mikor és milyen szempontok szerint kerül felhasználásra a szét nem osztott keret? Milyen kritériumok alapján döntöttek arról, mennyit tart vissza az első félévi pályázatokból az Alap?
Az idei első döntést kísérő szöveg felrója, „hogy az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az idei, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, de ehhez még gátlástalan módon, a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben.” Ha ez igaz, akkor a határon túli szervezeteknek nyújtható támogatások mindössze húsz százalékát kezeli a Szülőföld Alap. Viszont akkor milyen testület(ek) kezeli(k) a meglebegtetett nyolcvan százalékot?
A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai döntést ígér közleményében, és arra figyelmeztet, hogy most csak azokat a programokat támogatták, amelyek nyári tevékenységet céloztak meg.
Aki nem kapott, menjen vakációra
Nehéz megítélni, hogy valóban szakmai döntés született, vagy szerepet kaptak a politikai szempontok is. Erre utal, hogy alig volt olyan pályázat, amely az igényelt összegnek megfelelő támogatásban részesült, az egyik ilyen kiemelt rendezvény a Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem: több mint négymillió forintos hozzájárulásban részesült. (Az „átlagos pályázatok összege fél és másfél millió forint között ingadozik.)
Nem jutott támogatás viszont olyan intézményeknek, mint az aradi kamaraszínház, a Látó szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ.
A felsorolás csupán szemelvény, hosszú a sora azoknak a szervezeteknek, amelyeknek a tevékenysége nélkül lebénul az erdélyi magyar kultúra. És amelyeknek jelentős részét ezekben a hetekben minden eddiginél súlyosabb költségmegvonás sújtja, a működésük kerül veszélybe a leépítések és a megszorító intézkedések miatt. Számukra a Szülőföld Alap gyors és valóban szakszerű segítsége a fennmaradást jelenthette volna.
Hurrá, nyaralunk
Az az érv, hogy a „nyári” rendezvények támogatására került volna csak sor, nem állja meg a helyét, hiszen a támogatási listán például több olyan kiadvány is szerepel, amely nem ezt az időszakot célozza meg. Míg a Látó nem szerepel a Szülőföld Alap által értékelt kiadványok között, addig – a nyári vakáció idején – támogatást érdemelt az Udvarhelyi Fiatal Fórum Sulisokk kiadványa, és „nyári” támogatást kapott a szintén iskolásoknak szóló, iskola időben terjesztett Napsugár idei, utolsó négy számának kiadása is.
További elgondolkodtató tény, hogy sajtótámogatás – leszámítva az iskolai kiadványok vakációs támogatását – egyáltalán nem született, a Szülőföld Alap „lefejezte” a pályázó médiát, legalábbis 2010 első félévében. A váratlanul erőtlen és visszafogott kultúratámogatást Erdélyben minimálisan kompenzálhatja az, hogy pályázati lebonyolítóként az EuroTrans Alapítvány számára a kollégium 27 800 000 forintot különített el.
Az önkormányzati együttműködésekről szóló pályázatok listája viszont egyetlen pozitívan elbírált pályázatot sem tartalmaz, a kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására itt 3 470 000 forintot ítéltek meg az összeget tovább pályáztató EuroTrans Alapítványnak.
Valamivel szívderítőbb az oktatási és szakképzési kollégium támogatási listája, igaz, itt sem szerepel szembetűnően nagyvonalú támogatási összeg (a legmagasabbak között a kolozsvári Sapientia 3 000 000 forintos programfinanszírozása szerepel).
Itt a kisebb összegű pályázatokra az EuroTrans Alapítvány 9 600 000 forintot oszthat tovább. Manna.ro
Felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá. Nem ezt ígérték.
Hosszas várakozás után – majdnem három hónap késéssel – döntött a Szülőföld Alap az idei első féléves támogatások ügyében: a döntés felemás. A pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították. Az első félévben rendelkezésre álló pénzkeret majdnem fele nem került felhasználásra.
A döntés késésének oka politikai.
Az idei kormányváltás ugyanakkor zajlott, amikor a Szülőföld Alap első féléves döntései meg kellett volna, hogy szülessenek. Az ilyenkor felélénkülő viták elkerülése végett a határozathozatalt a távozók már nem vállalták fel.
Erre fel is szólította a búcsúzó adminisztrációt a kormányzásra készülő Fidesz, pontosabban Cser-Palkovics András 2010. április 29-én figyelmeztette a hivatalban lévő kormányt, hogy ne szülessenek döntések a Szülőföld Alapban:
„Az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét – állította Cser-Palkovics hozzátéve: „felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról”.
Bár adminisztratív szempontból érthető a csúszás, a pályázati elbírálások késése rendkívül súlyos helyzetet teremtett a támogatásokból élő szervezetek számára: évek óta a Szülőföld Alap döntéseinek megfelelően alakítják ki az érintett intézmények amúgy is szűkös, napra pontosan kiszámított költségvetésüket, egy-két hetes csúszás ilyenkor még kezelhető, több hónapos csúszás azonban végzetes gondokat okozhat.
Bűnbakugrás Végül, hosszas hallgatás után, a Szülőföld Alap közleményében júniusra ígérte a mintegy 900 millió forintos keret szétosztását, ám június első felében nem történt semmi. Az ellehetetlenülés szélére kerülő szervezetek érdeklődésére Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár adott ki közleményt.
„Az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg” – áll az MTI-n megjelent kommünikében.
Nehéz eldönteni, hogy valóban a leköszönő kormány hibája áll-e a késés mögött, az azonban biztos, hogy a Fidesz maga kérte, a szocialisták már ne döntsenek a sokak által nagyon várt pénz sorsáról. Az is tény, hogy noha a pályázatok elbírálása nem történt meg, a Szülőföld Alapon belül nagyon fontos személyi átalakítások történtek.
A pályázati értékelés helyett a kollégiumok hivatalban lévő elnökeit értékelte az új hatalom, és megtörtént a személyzeti csere: Fideszes és KDNP-s kinevezettek kerültek a dönteni még mindig nem hajlandó intézmény struktúrájába.
Majdnem a fele hiányzik
Az új seprű azonban nem seper jól egyelőre: az ígért júniusi döntés helyett csak július közepén hozta nyilvánosságra – részleges – döntését a Szülőföld Alap. Az ígért támogatás mértéke messze elmaradt az előre bejelentettől, de a tavalyi összegeket sem közelíti meg. A 900 milliós keretből most csak 524 360 000 forintot ítéltek oda a határon túli szervezeteknek.
Az Oktatási Kollégium eredeti támogatási kerete 255 900 000 Ft volt, ám csak 164 250 000 Ft jut el a magyar szervezetekhez. Ennél is brutálisabb az érvágás a Kulturális Kollégiumnál. Itt az előirányzott 552 100 000 Ft helyett csak 351 760 000 Ft-ot osztottak ki a gazdasági válság és a megszorító intézkedések miatt amúgy is végveszélyben lévő szervezeteknek. A legsúlyosabb lefaragást az Önkormányzati Kollégium szenvedte el: 92 000 000 Ft helyett csupán 8 350 000 Ft jutott el az érdekeltekhez.
Az államtitkárság emeszpézésbe és hallgatásba burkolózik
A Szülőföld Alap honlapján Nemzetpolitikai Államtitkárság állásfoglalása olvasható a történtekkel kapcsolatban. A rövid szöveg politikailag minősíti az előző kormányzatot, de nem ad magyarázatot a következőkre: mikor és milyen szempontok szerint kerül felhasználásra a szét nem osztott keret? Milyen kritériumok alapján döntöttek arról, mennyit tart vissza az első félévi pályázatokból az Alap?
Az idei első döntést kísérő szöveg felrója, „hogy az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az idei, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, de ehhez még gátlástalan módon, a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben.” Ha ez igaz, akkor a határon túli szervezeteknek nyújtható támogatások mindössze húsz százalékát kezeli a Szülőföld Alap. Viszont akkor milyen testület(ek) kezeli(k) a meglebegtetett nyolcvan százalékot?
A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai döntést ígér közleményében, és arra figyelmeztet, hogy most csak azokat a programokat támogatták, amelyek nyári tevékenységet céloztak meg.
Aki nem kapott, menjen vakációra
Nehéz megítélni, hogy valóban szakmai döntés született, vagy szerepet kaptak a politikai szempontok is. Erre utal, hogy alig volt olyan pályázat, amely az igényelt összegnek megfelelő támogatásban részesült, az egyik ilyen kiemelt rendezvény a Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem: több mint négymillió forintos hozzájárulásban részesült. (Az „átlagos pályázatok összege fél és másfél millió forint között ingadozik.)
Nem jutott támogatás viszont olyan intézményeknek, mint az aradi kamaraszínház, a Látó szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ.
A felsorolás csupán szemelvény, hosszú a sora azoknak a szervezeteknek, amelyeknek a tevékenysége nélkül lebénul az erdélyi magyar kultúra. És amelyeknek jelentős részét ezekben a hetekben minden eddiginél súlyosabb költségmegvonás sújtja, a működésük kerül veszélybe a leépítések és a megszorító intézkedések miatt. Számukra a Szülőföld Alap gyors és valóban szakszerű segítsége a fennmaradást jelenthette volna.
Hurrá, nyaralunk
Az az érv, hogy a „nyári” rendezvények támogatására került volna csak sor, nem állja meg a helyét, hiszen a támogatási listán például több olyan kiadvány is szerepel, amely nem ezt az időszakot célozza meg. Míg a Látó nem szerepel a Szülőföld Alap által értékelt kiadványok között, addig – a nyári vakáció idején – támogatást érdemelt az Udvarhelyi Fiatal Fórum Sulisokk kiadványa, és „nyári” támogatást kapott a szintén iskolásoknak szóló, iskola időben terjesztett Napsugár idei, utolsó négy számának kiadása is.
További elgondolkodtató tény, hogy sajtótámogatás – leszámítva az iskolai kiadványok vakációs támogatását – egyáltalán nem született, a Szülőföld Alap „lefejezte” a pályázó médiát, legalábbis 2010 első félévében. A váratlanul erőtlen és visszafogott kultúratámogatást Erdélyben minimálisan kompenzálhatja az, hogy pályázati lebonyolítóként az EuroTrans Alapítvány számára a kollégium 27 800 000 forintot különített el.
Az önkormányzati együttműködésekről szóló pályázatok listája viszont egyetlen pozitívan elbírált pályázatot sem tartalmaz, a kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására itt 3 470 000 forintot ítéltek meg az összeget tovább pályáztató EuroTrans Alapítványnak.
Valamivel szívderítőbb az oktatási és szakképzési kollégium támogatási listája, igaz, itt sem szerepel szembetűnően nagyvonalú támogatási összeg (a legmagasabbak között a kolozsvári Sapientia 3 000 000 forintos programfinanszírozása szerepel).
Itt a kisebb összegű pályázatokra az EuroTrans Alapítvány 9 600 000 forintot oszthat tovább. Manna.ro
2010. július 15.
Kevesebb pénz jut a kultúrára, a legtöbb városban leépítések következnek
Eredeti megoldást találtak Szatmár megyében a közintézmények költségcsökkentései miatt szükségessé vált elbocsátások elkerülésére: a Szatmár megyei önkormányzat átadta a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia és az Északi Színház felügyeleti jogát a partiumi megyeközpontnak. Erről tegnap Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint ez az intézkedés mind a város, mind pedig a megye javára válik.
„A hónap elején napvilágot látott egy olyan kormányhatározat, amely megszabja, hogy az önkormányzatoknak a lakosság arányában maximálisan hány alkalmazottja lehet. A város szinte valamennyi kulturális intézménye a megyének van alárendelve, így nekik nagyon sok embert kellene elbocsátaniuk. Mivel hozzánk csak a kultúrház tartozik, átvesszük a színházat és a filharmóniát is, így mindkét önkormányzat belefér az új rendelet megszabta keretbe” – magyarázta Ilyés. A szatmárnémeti színháznak jelenleg 135, a filharmóniának pedig 63 állandó alkalmazottja van. Ilyés információi szerint egyébként a temesvári színháznál leépítések várhatóak, Arad egyik legrégebbi kórusát pedig felszámolják. „Szatmáron minden a régi marad” – tette hozzá a városvezető. A Szatmár megyei önkormányzat hatáskörében a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a Művészeti Alkotóház és a Népi Hagyományok Háza marad.
Nagyvárad: fájdalmas lesz
Gavrucza Tibor, a Bihar Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke arra számít, hogy igen érzékenyen érintheti a rendelkezés a megyei művelődési intézményeket. „Attól tartok, nagyon fájdalmas lesz” – fogalmazott a református lelkipásztor. A megyei tanácshoz tartozik a Nagyváradi Állami Színház, a filharmónia, a megyei könyvtár, illetve az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház is. Gavrucza tudomása szerint összesen mintegy hetven embert kellene elbocsátani a művelődési intézményekből – ez anynyi, mint a filharmónia román és magyar néptánccsoportja, a Crişana és a Nagyvárad együttvéve. Ezeket természetesen nem szüntetik meg a rendelkezés miatt, inkább megpróbálnak egyéb megoldásokat keresni.
Maros megyében a Nemzeti Színház a művelődési minisztérium finanszírozását élvezi, a többi 11 művelődési intézmény a megyei önkormányzathoz tartozik. A megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád lapunknak elmondta: „Még nem tárgyaltunk külön arról, hogy mi lesz a sorsa a kulturális intézmények alkalmazottainak. A kormánynak, a szaktárcáknak mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy kulturális szempontból egyáltalán nem egyformák a megyék. Például nincs mindenütt filharmónia”. Szabó elmondta, a Kultúrpalota, az ifjúsági színház, az állami zenekar és énekkar mellett a megyének két kulturális lapot is el kell tartania: a Látót és a Vatrát, ezenkívül ott vannak a más megyékben is létező intézmények. „Úgy gondoljuk, hogy ha a megyei tanács felvállalta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását, akkor ezt folytatni kell. Egyelőre nem foglalkoztunk külön a művelődési intézményekben esedékes létszámcsökkentéssel, és arról sincs szó, hogy a városi önkormányzat átvegyen intézményeket” – mondta Szabó.
Csíkszeredában egyelőre nem sikerült konkrét döntést hozni az önkormányzat alkalmazottainak ügyében, hiszen megnehezítik a helyzetet a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézmények: a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. „Minden területen megvizsgáljuk a helyzetet, és igyekszünk azonosítani azon személyeket, akiknek a munkáját átháríthatjuk teherbíróbb kollégáinkra” – magyarázta a város alpolgármestere, Antal Attila. Amint kiderült, az új törvény miatt komoly bevételkiesésre számíthat az önkormányzat, hiszen a fővárosból előirányzott pénzösszeg nem lesz elegendő arra, hogy a művelődési intézmények alkalmazottait kifizessék, az esetleges leépítések miatt azonban félő, hogy nem lehet fenntartani az intézményeket. „A hivatali apparátusba bőven beleférünk, csupán a kulturális intézmények okoznak fejtörést” – fejtette ki az elöljáró, aki a társulatok vezetőivel és tagjaival is tárgyalt a kialakult helyzetről. Az alpolgármester a Krónikának elmondta: Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácskozni szeretne a jelenlegi csíkszeredai helyzetről és arról, hogy hogyan érinti a kormányrendelet a helyi kulturális intézményeket. Erre a beszélgetésre várhatóan jövő hét elején kerülne sor Bukarestben.
Sepsiszentgyörgy: nem átszervezés, pénz kell
A sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz tartozó kulturális intézményeknél nincs kényszerhelyzet, az ott dolgozók létszáma beilleszkedik a törvény által megszabott keretbe, így nem kell senkit elbocsátani vagy átcsoportosítani, mondta a Krónikának Sztakics Éva alpolgármester. A város tartja fenn a Tamási Áron és az Andrei Mureşanu színházat, a Kónya Ádám Művelődési Házat és részben a Kovászna megyei önkormányzathoz tartozó Háromszék Táncegyüttest is a város finanszírozza. A város által fenntartott három művelődési intézményben összesen mintegy 130-an dolgoznak, ezzel nem lépik át a törvény által megszabott keretet. Idén a kulturális intézmények költségvetését a tavalyhoz képest 15 százalékkal csökkentette az önkormányzat, a Tamási Áron Színház 2,6 millió lejből, míg az Andrei Mureşanu-teátrum 800 ezer lejből gazdálkodhat. A tanács nem a produkcióra szánt összeget, hanem a béralapot csökkentette. A magyar teátrum dolgozói a költségvetés megnyirbálása miatt három hónapos készenléti szabadságra kényszerültek, június 24-től szeptember 24-éig, ezalatt a fizetésük 75 százalékát kapják, és a munkaadó nem fizeti utánuk a járulékokat és az adókat. Erre a lépésre azért volt szükség, mert különben ősztől nem tudták volna biztosítani a fizetéseket. A béreket így is csak akkor tudják az év végéig kiadni, ha megkapják a megígért 150 ezer lej költségvetés-kiegészítést. A sepsiszentgyörgyi volt az egyik olyan színház, ahol belevágtak az átszervezésbe: a 103 állásból 88 maradt, ebből jelenleg 81 van betöltve. A városi rendezvényszervező iroda létrehozásával sikerült állásokat átcsoportosítani, a nyugdíjas színészek szerződése pedig megszűnt. Ugyanakkor a Tamási Áron Színház sikeresen alkalmazta a színházi törvényben rögzített új értékelési- és bérszámolási módszert. A román színház is takaréklángon működik, Horaţiu Mihaiu igazgató is költségvetés-kiegészítésben reménykedik, számításaik szerint még legalább 25 ezer lejre lenne szükségük ebben az évben.
A Kovászna megyei önkormányzattól és az alárendelt intézményektől a közeljövőben összesen 108 alkalmazottat kell elbocsátani. Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, az alárendelt művelődési intézményeket – a Bod Péter-könyvtárat, a Székely Nemzeti Múzeumot, a Háromszék Táncegyüttest, a Népművészeti Iskolát – is érinti a létszámcsökkentés. Egyelőre nem tudják pontosan, melyik intézményben hány munkatárstól lesznek kénytelenek megválni, hogy minimális legyen az átszervezés negatív hatása, hangsúlyozta Tamás. Krónika (Kolozsvár)
Eredeti megoldást találtak Szatmár megyében a közintézmények költségcsökkentései miatt szükségessé vált elbocsátások elkerülésére: a Szatmár megyei önkormányzat átadta a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia és az Északi Színház felügyeleti jogát a partiumi megyeközpontnak. Erről tegnap Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint ez az intézkedés mind a város, mind pedig a megye javára válik.
„A hónap elején napvilágot látott egy olyan kormányhatározat, amely megszabja, hogy az önkormányzatoknak a lakosság arányában maximálisan hány alkalmazottja lehet. A város szinte valamennyi kulturális intézménye a megyének van alárendelve, így nekik nagyon sok embert kellene elbocsátaniuk. Mivel hozzánk csak a kultúrház tartozik, átvesszük a színházat és a filharmóniát is, így mindkét önkormányzat belefér az új rendelet megszabta keretbe” – magyarázta Ilyés. A szatmárnémeti színháznak jelenleg 135, a filharmóniának pedig 63 állandó alkalmazottja van. Ilyés információi szerint egyébként a temesvári színháznál leépítések várhatóak, Arad egyik legrégebbi kórusát pedig felszámolják. „Szatmáron minden a régi marad” – tette hozzá a városvezető. A Szatmár megyei önkormányzat hatáskörében a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a Művészeti Alkotóház és a Népi Hagyományok Háza marad.
Nagyvárad: fájdalmas lesz
Gavrucza Tibor, a Bihar Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke arra számít, hogy igen érzékenyen érintheti a rendelkezés a megyei művelődési intézményeket. „Attól tartok, nagyon fájdalmas lesz” – fogalmazott a református lelkipásztor. A megyei tanácshoz tartozik a Nagyváradi Állami Színház, a filharmónia, a megyei könyvtár, illetve az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház is. Gavrucza tudomása szerint összesen mintegy hetven embert kellene elbocsátani a művelődési intézményekből – ez anynyi, mint a filharmónia román és magyar néptánccsoportja, a Crişana és a Nagyvárad együttvéve. Ezeket természetesen nem szüntetik meg a rendelkezés miatt, inkább megpróbálnak egyéb megoldásokat keresni.
Maros megyében a Nemzeti Színház a művelődési minisztérium finanszírozását élvezi, a többi 11 művelődési intézmény a megyei önkormányzathoz tartozik. A megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád lapunknak elmondta: „Még nem tárgyaltunk külön arról, hogy mi lesz a sorsa a kulturális intézmények alkalmazottainak. A kormánynak, a szaktárcáknak mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy kulturális szempontból egyáltalán nem egyformák a megyék. Például nincs mindenütt filharmónia”. Szabó elmondta, a Kultúrpalota, az ifjúsági színház, az állami zenekar és énekkar mellett a megyének két kulturális lapot is el kell tartania: a Látót és a Vatrát, ezenkívül ott vannak a más megyékben is létező intézmények. „Úgy gondoljuk, hogy ha a megyei tanács felvállalta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását, akkor ezt folytatni kell. Egyelőre nem foglalkoztunk külön a művelődési intézményekben esedékes létszámcsökkentéssel, és arról sincs szó, hogy a városi önkormányzat átvegyen intézményeket” – mondta Szabó.
Csíkszeredában egyelőre nem sikerült konkrét döntést hozni az önkormányzat alkalmazottainak ügyében, hiszen megnehezítik a helyzetet a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézmények: a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. „Minden területen megvizsgáljuk a helyzetet, és igyekszünk azonosítani azon személyeket, akiknek a munkáját átháríthatjuk teherbíróbb kollégáinkra” – magyarázta a város alpolgármestere, Antal Attila. Amint kiderült, az új törvény miatt komoly bevételkiesésre számíthat az önkormányzat, hiszen a fővárosból előirányzott pénzösszeg nem lesz elegendő arra, hogy a művelődési intézmények alkalmazottait kifizessék, az esetleges leépítések miatt azonban félő, hogy nem lehet fenntartani az intézményeket. „A hivatali apparátusba bőven beleférünk, csupán a kulturális intézmények okoznak fejtörést” – fejtette ki az elöljáró, aki a társulatok vezetőivel és tagjaival is tárgyalt a kialakult helyzetről. Az alpolgármester a Krónikának elmondta: Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácskozni szeretne a jelenlegi csíkszeredai helyzetről és arról, hogy hogyan érinti a kormányrendelet a helyi kulturális intézményeket. Erre a beszélgetésre várhatóan jövő hét elején kerülne sor Bukarestben.
Sepsiszentgyörgy: nem átszervezés, pénz kell
A sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz tartozó kulturális intézményeknél nincs kényszerhelyzet, az ott dolgozók létszáma beilleszkedik a törvény által megszabott keretbe, így nem kell senkit elbocsátani vagy átcsoportosítani, mondta a Krónikának Sztakics Éva alpolgármester. A város tartja fenn a Tamási Áron és az Andrei Mureşanu színházat, a Kónya Ádám Művelődési Házat és részben a Kovászna megyei önkormányzathoz tartozó Háromszék Táncegyüttest is a város finanszírozza. A város által fenntartott három művelődési intézményben összesen mintegy 130-an dolgoznak, ezzel nem lépik át a törvény által megszabott keretet. Idén a kulturális intézmények költségvetését a tavalyhoz képest 15 százalékkal csökkentette az önkormányzat, a Tamási Áron Színház 2,6 millió lejből, míg az Andrei Mureşanu-teátrum 800 ezer lejből gazdálkodhat. A tanács nem a produkcióra szánt összeget, hanem a béralapot csökkentette. A magyar teátrum dolgozói a költségvetés megnyirbálása miatt három hónapos készenléti szabadságra kényszerültek, június 24-től szeptember 24-éig, ezalatt a fizetésük 75 százalékát kapják, és a munkaadó nem fizeti utánuk a járulékokat és az adókat. Erre a lépésre azért volt szükség, mert különben ősztől nem tudták volna biztosítani a fizetéseket. A béreket így is csak akkor tudják az év végéig kiadni, ha megkapják a megígért 150 ezer lej költségvetés-kiegészítést. A sepsiszentgyörgyi volt az egyik olyan színház, ahol belevágtak az átszervezésbe: a 103 állásból 88 maradt, ebből jelenleg 81 van betöltve. A városi rendezvényszervező iroda létrehozásával sikerült állásokat átcsoportosítani, a nyugdíjas színészek szerződése pedig megszűnt. Ugyanakkor a Tamási Áron Színház sikeresen alkalmazta a színházi törvényben rögzített új értékelési- és bérszámolási módszert. A román színház is takaréklángon működik, Horaţiu Mihaiu igazgató is költségvetés-kiegészítésben reménykedik, számításaik szerint még legalább 25 ezer lejre lenne szükségük ebben az évben.
A Kovászna megyei önkormányzattól és az alárendelt intézményektől a közeljövőben összesen 108 alkalmazottat kell elbocsátani. Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, az alárendelt művelődési intézményeket – a Bod Péter-könyvtárat, a Székely Nemzeti Múzeumot, a Háromszék Táncegyüttest, a Népművészeti Iskolát – is érinti a létszámcsökkentés. Egyelőre nem tudják pontosan, melyik intézményben hány munkatárstól lesznek kénytelenek megválni, hogy minimális legyen az átszervezés negatív hatása, hangsúlyozta Tamás. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 15.
Újabb adatok az EME megalakulásáról
Fennállásának 150. évfordulóját tavaly ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület programsorozatának folytatásaként egy újabb kötet látott napvilágot: az Egyed Ákos–Kovács Eszter szerzőpáros munkáját hétfőn délután mutatták be az egyesület Jókai/Napoca utcai székházában.
Sipos Gábor EME-elnök bevezetőjét Kiss András nyugalmazott főlevéltáros méltató szavai követték, aki mindjárt a könyv címét dicsérte: Okmány- és irománytár az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetéhez I. (1841–1859). Elmondása szerint a második világháború után szovjet mintára nálunk is elterjedt „dokumentum” szó használata nem mindig indokolt, helyette ugyanis léteznek igazi magyar kifejezések. Kiss András szerint a kötet hiteles, jól áttekinthető, mutatója megfelelő, regestája pedig lényegre tapintóan világosítja fel az olvasót.
– Olyan korszakot ölel fel, amely a magyar forradalom és szabadságharc küszöbétől az abszolutizmus tombolása ellenére sikeres EME-megalapításig terjed. Az osztrák hatalom gyanakvással, ellenérzéssel fogadta az erdélyi magyar nyelvű tudományos intézmény létrehozásának gondolatát, de gróf Mikó Imre levelezéséből kiderül, hogy abban az időben ismét diadalmaskodott a megfontolt, nem hangos, de a kellő történelmi pillanatban határozott, kompromisszumos fellépés. A korabeli okmányok és irományok tanúsága szerint az EME megalapításakor Erdély-szerte tapasztalt összefogás és adakozás a vidék életerejét bizonyította – magyarázta Kiss András.
A kötet keletkezését Egyed Ákos az 1970-es évekre vezette vissza, akkoriban kezdett el foglalkozni ugyanis gróf Mikó Imre életművével. A téma azóta is foglalkoztatja, és mint mondta, az EME megalapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat kapcsán még inkább előtérbe került. A kötet sajtó alá rendezésében kiváló segítséget nyújtott unokája, Kovács Eszter, aki a gyűjtésből és a műszaki munkából vette ki a részét. Egyed Ákos reméli, hogy a kiadvány sok történészkutatónak könnyíti meg a dolgát a jövőben.
A Központi Egyetemi Könyvtár munkatársaként Kovács Eszter nagy mennyiségű forrásanyagot dolgozott fel. Kifejtette: nehéz volt úgy válogatni, szerkeszteni, hogy ne haladják túl az elfogadható méretet, ugyanakkor pedig a sokszínűségi törekvésük is érvényesülhessen. Az elmondottakat rövid részletek felolvasásával „illusztrálta”.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
Fennállásának 150. évfordulóját tavaly ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület programsorozatának folytatásaként egy újabb kötet látott napvilágot: az Egyed Ákos–Kovács Eszter szerzőpáros munkáját hétfőn délután mutatták be az egyesület Jókai/Napoca utcai székházában.
Sipos Gábor EME-elnök bevezetőjét Kiss András nyugalmazott főlevéltáros méltató szavai követték, aki mindjárt a könyv címét dicsérte: Okmány- és irománytár az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetéhez I. (1841–1859). Elmondása szerint a második világháború után szovjet mintára nálunk is elterjedt „dokumentum” szó használata nem mindig indokolt, helyette ugyanis léteznek igazi magyar kifejezések. Kiss András szerint a kötet hiteles, jól áttekinthető, mutatója megfelelő, regestája pedig lényegre tapintóan világosítja fel az olvasót.
– Olyan korszakot ölel fel, amely a magyar forradalom és szabadságharc küszöbétől az abszolutizmus tombolása ellenére sikeres EME-megalapításig terjed. Az osztrák hatalom gyanakvással, ellenérzéssel fogadta az erdélyi magyar nyelvű tudományos intézmény létrehozásának gondolatát, de gróf Mikó Imre levelezéséből kiderül, hogy abban az időben ismét diadalmaskodott a megfontolt, nem hangos, de a kellő történelmi pillanatban határozott, kompromisszumos fellépés. A korabeli okmányok és irományok tanúsága szerint az EME megalapításakor Erdély-szerte tapasztalt összefogás és adakozás a vidék életerejét bizonyította – magyarázta Kiss András.
A kötet keletkezését Egyed Ákos az 1970-es évekre vezette vissza, akkoriban kezdett el foglalkozni ugyanis gróf Mikó Imre életművével. A téma azóta is foglalkoztatja, és mint mondta, az EME megalapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat kapcsán még inkább előtérbe került. A kötet sajtó alá rendezésében kiváló segítséget nyújtott unokája, Kovács Eszter, aki a gyűjtésből és a műszaki munkából vette ki a részét. Egyed Ákos reméli, hogy a kiadvány sok történészkutatónak könnyíti meg a dolgát a jövőben.
A Központi Egyetemi Könyvtár munkatársaként Kovács Eszter nagy mennyiségű forrásanyagot dolgozott fel. Kifejtette: nehéz volt úgy válogatni, szerkeszteni, hogy ne haladják túl az elfogadható méretet, ugyanakkor pedig a sokszínűségi törekvésük is érvényesülhessen. Az elmondottakat rövid részletek felolvasásával „illusztrálta”.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2010. július 15.
Hagyományőrző kézimunkák a mai lakásokban
A népi kultúra legfontosabb tulajdonsága a közösségi szellem volt. A faluközösség, a tájegység éltette, fejlesztette s ellenőrizte a kézimunkákban jelen levő hagyományokat is. A mai magyar falu azonban már szinte teljesen levetkőzte a régi hagyományokat. A népművészet kihalásáról azonban szó sincs. Falusi és városi értelmiségiek igyekeznek tovább éltetni, sőt felkelteni az érdeklődést a magyar folklór, a szokások és művészet iránt, de már nem a régi falu hiedelemvilágára, jelképeire építve, hanem tudatos alkotók irányításával, a jelképek továbbfejlesztésével. Ma már a dísz kerül előtérbe, a jelképek szerepe elhomályosult. A kézimunkázás hagyományait ma a naiv művészet és a népi iparművészet folytatja, s a készített tárgyak éppúgy használhatók a modern lakások díszítésére, mint az idősektől megőrzött régi eredeti termékek. Ahogyan Haáz Rezső (1896-1958) Székelyudvarhelyen, a csíkszeredai Vámszer Géza (1896-1976), a moldvai csángóknál Domokos Pál Péter (1901-1993), úgy Maros megyében Bandi Dezső iparművész- néprajzkutató érdeme a népi kultúra cselekvő megőrzése és továbbvitele. 1919-ben született a Kis-Küküllő mentén fekvő Magyarsároson, gimnáziumi és főiskolai évei után 1945-től rajz- és kézimunkatanár lett a Református Kollégiumban (a mai marosvásárhelyi Bolyai líceumban), ahol később évekig faragókört vezetett. A Népi Alkotások Háza népművészeti szakirányítójaként 1957-től komolyan nekifog a megye néprajzi kincsei összegyűjtésének leányaival, Katalinnal és Máriával, a gyűjtéseit rendszeresen közli a Vörös Zászló (1990-től Népújság) napilap hasábjain, a sorozat 1983-as letiltásáig. Tanfolyamokat szervezett naiv festők és szobrászok számára. Szövő-hímző köröket alakít, maga is beül a szövőszékbe, s támogatja a naiv művészek munkáit. Székelyszentkirályon csipkeverő tanfolyamon magyar motívumok használatát kezdeményezi, de a gyékényszövés- és fonásba is beavatkozik, megtanítja a figurális ábrázolást. Irányítja a szalmafonást, a faliszőnyegek falusi életjeleneteinek kézi kivarrását, a kukoricaháncsból készíthető díszítő- és használati eszközök létrehozását. A népi iparművészet irányítója is volt, az árcsói fazekasvásáron zsűrielnökként a régi minták felújítását, a giccsek elleni harcot vállalta fel. Ő maga 1979-ben faragászati kört szervezett a Marosvásárhelyi 1-es Számú Általános Iskolában, s a halála előtti években a csittszentiváni faragókört vezette. 2005-ben hunyt el. Az általa készített, az irányítása nyomán létrehozott művészi alkotások templomokat díszítenek, de a nagyobb országos s a külföldi kiállításokon ma is dicsőséget szereznek tanítványai munkái az erdélyi magyar népművészetnek. Bátran díszítsük hát lakásainkat a szőttes falvédőkkel, varrottas életjelenetekkel, szalmacsipke- terítőkkel, falvédőkkel, karácsonyfadíszekkel, mezőfelei szép gyékénytárgyakkal, kendi kukoricaháncsból font készletekkel, vagy kék-fehér, esetleg barna-zöld- drapp mintájú, vagy fekete agyagkorsókkal, bokályokkal, szép faragványokkal, üveg- és porcelánfestészettel készült tárgyakkal, népi kézimunkákkal, melyeket népi hímzőnők varrnak ma is eladásra, s beszerezhetők a népművészeti boltokban, néhol falun, az utca két oldalán a házak elé kirakva és az időszakos kiállításokon. Vigyázzunk, kerüljük a művészetünket elsilányító giccseket! Pártoljuk azt, ami eredeti, s igazán a miénk!
Asztalos Enikő. Népújság (Marosvásárhely)
A népi kultúra legfontosabb tulajdonsága a közösségi szellem volt. A faluközösség, a tájegység éltette, fejlesztette s ellenőrizte a kézimunkákban jelen levő hagyományokat is. A mai magyar falu azonban már szinte teljesen levetkőzte a régi hagyományokat. A népművészet kihalásáról azonban szó sincs. Falusi és városi értelmiségiek igyekeznek tovább éltetni, sőt felkelteni az érdeklődést a magyar folklór, a szokások és művészet iránt, de már nem a régi falu hiedelemvilágára, jelképeire építve, hanem tudatos alkotók irányításával, a jelképek továbbfejlesztésével. Ma már a dísz kerül előtérbe, a jelképek szerepe elhomályosult. A kézimunkázás hagyományait ma a naiv művészet és a népi iparművészet folytatja, s a készített tárgyak éppúgy használhatók a modern lakások díszítésére, mint az idősektől megőrzött régi eredeti termékek. Ahogyan Haáz Rezső (1896-1958) Székelyudvarhelyen, a csíkszeredai Vámszer Géza (1896-1976), a moldvai csángóknál Domokos Pál Péter (1901-1993), úgy Maros megyében Bandi Dezső iparművész- néprajzkutató érdeme a népi kultúra cselekvő megőrzése és továbbvitele. 1919-ben született a Kis-Küküllő mentén fekvő Magyarsároson, gimnáziumi és főiskolai évei után 1945-től rajz- és kézimunkatanár lett a Református Kollégiumban (a mai marosvásárhelyi Bolyai líceumban), ahol később évekig faragókört vezetett. A Népi Alkotások Háza népművészeti szakirányítójaként 1957-től komolyan nekifog a megye néprajzi kincsei összegyűjtésének leányaival, Katalinnal és Máriával, a gyűjtéseit rendszeresen közli a Vörös Zászló (1990-től Népújság) napilap hasábjain, a sorozat 1983-as letiltásáig. Tanfolyamokat szervezett naiv festők és szobrászok számára. Szövő-hímző köröket alakít, maga is beül a szövőszékbe, s támogatja a naiv művészek munkáit. Székelyszentkirályon csipkeverő tanfolyamon magyar motívumok használatát kezdeményezi, de a gyékényszövés- és fonásba is beavatkozik, megtanítja a figurális ábrázolást. Irányítja a szalmafonást, a faliszőnyegek falusi életjeleneteinek kézi kivarrását, a kukoricaháncsból készíthető díszítő- és használati eszközök létrehozását. A népi iparművészet irányítója is volt, az árcsói fazekasvásáron zsűrielnökként a régi minták felújítását, a giccsek elleni harcot vállalta fel. Ő maga 1979-ben faragászati kört szervezett a Marosvásárhelyi 1-es Számú Általános Iskolában, s a halála előtti években a csittszentiváni faragókört vezette. 2005-ben hunyt el. Az általa készített, az irányítása nyomán létrehozott művészi alkotások templomokat díszítenek, de a nagyobb országos s a külföldi kiállításokon ma is dicsőséget szereznek tanítványai munkái az erdélyi magyar népművészetnek. Bátran díszítsük hát lakásainkat a szőttes falvédőkkel, varrottas életjelenetekkel, szalmacsipke- terítőkkel, falvédőkkel, karácsonyfadíszekkel, mezőfelei szép gyékénytárgyakkal, kendi kukoricaháncsból font készletekkel, vagy kék-fehér, esetleg barna-zöld- drapp mintájú, vagy fekete agyagkorsókkal, bokályokkal, szép faragványokkal, üveg- és porcelánfestészettel készült tárgyakkal, népi kézimunkákkal, melyeket népi hímzőnők varrnak ma is eladásra, s beszerezhetők a népművészeti boltokban, néhol falun, az utca két oldalán a házak elé kirakva és az időszakos kiállításokon. Vigyázzunk, kerüljük a művészetünket elsilányító giccseket! Pártoljuk azt, ami eredeti, s igazán a miénk!
Asztalos Enikő. Népújság (Marosvásárhely)
2010. július 15.
Gyapjúfeldolgozás, hagyományosan
Azt nem lehet tudni, hogy mióta van Kibéden vízimalom. Az egyházi levéltárból nemrég előkerült 1839. március 9-ikeltezésű dokumentum szerint ványológép (dürückölő, botos ványoló) működött a középső malomnál a Szilveszter család birtokán. A néhai Szilveszter György hozzáfogott, hogy a régi ványolót és a malmot felújítsa, de 1932-ben bekövetkezett korai halála megakadályozta tervei kivitelezését. Felesége működtette a malmot, ahol a gabonaőrlés mellett gyapjúfésüléssel is foglalkoztak. 1890–1900 között szerelték be a vízi energiával hajtott gyapjúfésülő gépet, amely még ma is működik – meséli a családi ipartörténeti epizódokat Szilveszter László, a Siltexim Kft. társtulajdonosa.
A vállalkozás a kommunista rendszerben is működött. A társtulajdonos édesapja 1968–1970 között szerelte fel azt a gépsort, amellyel a gyapjúszálat készítették. Addig e műveletet kézzel végezték el. A rendszerváltást követően id. Szilveszter György, ifj. Szilveszter György és Szilveszter László megalapították a Siltexim Kft.-t és bővítették a vállalkozást, beindítván a szövést is. Bankkölcsönnel egy új csarnokot is építettek, ami 1996-ban készült el. Szövőgépeket vásároltak, úgy tűnt, hogy az ipar fellendül. Az olcsó, turkálókat ellepő ruházati cikkek, a műanyag szálas anyagok azonban kiszorították a piacról a posztót. A cégnek nem maradt választása, új terméket kísérleteztek ki. 1998-tól gyapjútakarókat dobtak a piacra. Volt, amikor 25-en is dolgoztak a gyárban, amelynek híre ment messze földön, hiszen az eredeti székely harisnya anyagát csak itt lehet megvásárolni. Itt készül a posztó a huszárruhához, amelyet ma az újjáélesztett hagyományőrző csoportok büszkén viselnek.
2002-ben a Siltexim posztóüzemként bekerült az erdélyi turistakalauzba. Ez megnövelte az idegenforgalmat és a keresletet. A turistacsoportok egyre gyakrabban látogatnak ide a gyapjú hagyományos, hajdani feldolgozása iránt érdeklődve. Ezért tervezik, hogy hamarosan múzeumot rendeznek be régi eszközökkel, gépekkel, mindezek mellett Szilveszter László édesanyja rokkán mutatja be a kézi fonást. Szilveszter Anna, László textilmérnök felesége tervezi a gyapjúszövetek mintáit. A termékeket elsősorban a turisták vásárolják meg.
A válság nem kerülte el a Silteximet sem. Ma öten dolgoznak az üzemben. Az üzleti vállalkozás nem állt le. Néhány héttel ezelőtt a gépészmérnök Szilveszter László gazdaboltot nyitott, ahol mindenekelőtt kasza-, kapagépeket, fűnyírókat, más kézi és gépi kerti szerszámokat forgalmaz. Alkalmazkodni kellett a piachoz. De a gyapjúfeldolgozó is tovább működik, s mindig tárt kapukkal várja az érdeklődőket.
Vajda György
Azt nem lehet tudni, hogy mióta van Kibéden vízimalom. Az egyházi levéltárból nemrég előkerült 1839. március 9-ikeltezésű dokumentum szerint ványológép (dürückölő, botos ványoló) működött a középső malomnál a Szilveszter család birtokán. A néhai Szilveszter György hozzáfogott, hogy a régi ványolót és a malmot felújítsa, de 1932-ben bekövetkezett korai halála megakadályozta tervei kivitelezését. Felesége működtette a malmot, ahol a gabonaőrlés mellett gyapjúfésüléssel is foglalkoztak. 1890–1900 között szerelték be a vízi energiával hajtott gyapjúfésülő gépet, amely még ma is működik – meséli a családi ipartörténeti epizódokat Szilveszter László, a Siltexim Kft. társtulajdonosa.
A vállalkozás a kommunista rendszerben is működött. A társtulajdonos édesapja 1968–1970 között szerelte fel azt a gépsort, amellyel a gyapjúszálat készítették. Addig e műveletet kézzel végezték el. A rendszerváltást követően id. Szilveszter György, ifj. Szilveszter György és Szilveszter László megalapították a Siltexim Kft.-t és bővítették a vállalkozást, beindítván a szövést is. Bankkölcsönnel egy új csarnokot is építettek, ami 1996-ban készült el. Szövőgépeket vásároltak, úgy tűnt, hogy az ipar fellendül. Az olcsó, turkálókat ellepő ruházati cikkek, a műanyag szálas anyagok azonban kiszorították a piacról a posztót. A cégnek nem maradt választása, új terméket kísérleteztek ki. 1998-tól gyapjútakarókat dobtak a piacra. Volt, amikor 25-en is dolgoztak a gyárban, amelynek híre ment messze földön, hiszen az eredeti székely harisnya anyagát csak itt lehet megvásárolni. Itt készül a posztó a huszárruhához, amelyet ma az újjáélesztett hagyományőrző csoportok büszkén viselnek.
2002-ben a Siltexim posztóüzemként bekerült az erdélyi turistakalauzba. Ez megnövelte az idegenforgalmat és a keresletet. A turistacsoportok egyre gyakrabban látogatnak ide a gyapjú hagyományos, hajdani feldolgozása iránt érdeklődve. Ezért tervezik, hogy hamarosan múzeumot rendeznek be régi eszközökkel, gépekkel, mindezek mellett Szilveszter László édesanyja rokkán mutatja be a kézi fonást. Szilveszter Anna, László textilmérnök felesége tervezi a gyapjúszövetek mintáit. A termékeket elsősorban a turisták vásárolják meg.
A válság nem kerülte el a Silteximet sem. Ma öten dolgoznak az üzemben. Az üzleti vállalkozás nem állt le. Néhány héttel ezelőtt a gépészmérnök Szilveszter László gazdaboltot nyitott, ahol mindenekelőtt kasza-, kapagépeket, fűnyírókat, más kézi és gépi kerti szerszámokat forgalmaz. Alkalmazkodni kellett a piachoz. De a gyapjúfeldolgozó is tovább működik, s mindig tárt kapukkal várja az érdeklődőket.
Vajda György
2010. július 15.
Kilépést latolgat az RMDSZ?
Ismét az adott kormányból való esetleges kilépést is lebegteti az RMDSZ, de újra csak bizonyos feltételek nem teljesülése esetén döntene a távozásról. Közben zajlanak az átszervezések.
Lehetséges, hogy az RMDSZ kilép a kormányból, ha egyes tervezetei nem kerülnek be a 2011-es költségvetésbe. Erről Lakatos Péter parlamenti képviselőjük szólt. Hozzátette: jelen pillanatban nincs ilyen jellegű egyeztetés vagy nézeteltérés, úgy vélik, hogy vállalásuk van a kormányzó koalíció felé, amennyiben azonban a különböző gazdasági jellegű javaslataikat nem veszik figyelembe, és nem építik be a költségvetésbe, dönetniük kell. Lakatos szorgalmazta, hogy törvénynek megfelelően a büdzsé tervezetét október 15-ig nyújtsák be a parlamentnek. Amennyiben e tervezet nem tartalmazza majd az ő javaslataikat is, akkor szerinte az RMDSZ belső döntéshozó szervének, az SZKT-nak a jövő év elején esedékes ülésén tárgyalnia kell az esetleges kormányból való kilépésről is. Jelezte ugyanakkor, hogy amennyiben az ellenzék újabb bizalmatlansági indítvánnyal próbálná megbuktatni a jelenlegi kormányt, azt az RMDSZ nem támogatná. Mint ismeretes, annak idején Lakatos Péter a szervezet kormányra lépésének egyik ellenzője volt.
Népújság (Marosvásárhely) erdon.ro
Ismét az adott kormányból való esetleges kilépést is lebegteti az RMDSZ, de újra csak bizonyos feltételek nem teljesülése esetén döntene a távozásról. Közben zajlanak az átszervezések.
Lehetséges, hogy az RMDSZ kilép a kormányból, ha egyes tervezetei nem kerülnek be a 2011-es költségvetésbe. Erről Lakatos Péter parlamenti képviselőjük szólt. Hozzátette: jelen pillanatban nincs ilyen jellegű egyeztetés vagy nézeteltérés, úgy vélik, hogy vállalásuk van a kormányzó koalíció felé, amennyiben azonban a különböző gazdasági jellegű javaslataikat nem veszik figyelembe, és nem építik be a költségvetésbe, dönetniük kell. Lakatos szorgalmazta, hogy törvénynek megfelelően a büdzsé tervezetét október 15-ig nyújtsák be a parlamentnek. Amennyiben e tervezet nem tartalmazza majd az ő javaslataikat is, akkor szerinte az RMDSZ belső döntéshozó szervének, az SZKT-nak a jövő év elején esedékes ülésén tárgyalnia kell az esetleges kormányból való kilépésről is. Jelezte ugyanakkor, hogy amennyiben az ellenzék újabb bizalmatlansági indítvánnyal próbálná megbuktatni a jelenlegi kormányt, azt az RMDSZ nem támogatná. Mint ismeretes, annak idején Lakatos Péter a szervezet kormányra lépésének egyik ellenzője volt.
Népújság (Marosvásárhely) erdon.ro
2010. július 15.
Borbély: véglegesítettük Románia árvízvédelmi stratégiáját
Komplex vízgazdálkodási és árvízvédelmi hatóság alakult a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium keretén belül.
2010 meteorológiai szempontból egy olyan év, amely rácáfolt az eddigi statisztikákra. Eddig ritkán tapasztalt mennyiségű csapadékkal kellett megküzdenie egész Európának. A szomszédos országokban május-júniusban voltak nagy esőzések. A Romániai Vízügyi Hatóság szakembereinek ilyen körülmények között sikerült akkor mederben tartaniuk a folyókat – fogalmazott be Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter július 15-i bukaresti sajtóértekezlete alkalmával hozzátéve: a felhőszakadások során lehullott nagy mennyiségű csapadék okozta a legnagyobb gondot Dorohoion is és a többi árvíz sújtotta területen is. Ilyen esetekben sajnos semmilyen stratégia nem segít, ilyenkor a lakosságnak el kell hagynia az adott területet
Amint átvettem ezt a minisztériumot, azonnal elkezdtem sürgetni, hogy mielőbb véglegesítsük a már egy éve készülő rövid, közép- és hosszú távú országos vízgazdálkodási és árvízvédelmi stratégiát. Egy év konzultáció után véglegesítettük a dokumentumot, véleményem szerint két-három héten belül a kormány is elfogadja Románia árvízvédelmi stratégiáját – hangsúlyozta Borbély László.
A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium nem most kezdett el intézkedéseket hozni. A Környezetvédelmi Alapból a 2010-2012-es időszakra még az év elején 437 millió lejt különítettünk el hidrológiai infrastruktúrára. Ebből az összegből idén 130 millió lejt fogunk költeni. Ugyanakkor prioritizáltuk a befektetéseket: leállítottuk azokat, amelyek kivitelezési terve öt évre szólt. Azok a befektetések jelentenek prioritásokat, amelyek idén, vagy jövőben fejeződnek be – hangsúlyozta a miniszter.
A tegnapi kormányülésen a kormány jóváhagyta Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium keretén belül egy olyan komplex vízgazdálkodási és árvízvédelmi hatóság létrehozását, amely az összes vízüggyel kapcsolatos feladat koordinálásáért felel – jelentette be Borbély kiemelve: addig nem tudunk megfelelő hatékonysággal dolgozni, amíg nem tartozik egy intézmény hatáskörébe az összes vízüggyel kapcsolatos feladatkör. Jelenleg a minisztérium szakemberei egy olyan kormányhatározattervezeten dolgoznak, mely alapján a minisztérium átvenné a gátak menedzsmentjét a Talajjavítási Hatóságtól. Nem helyes, hogy a Vízügyi és a Talajjavítási Hatóság is feleljen a gátak menedzsmentjéért. Ez utóbbi jelenleg a Duna mentén 1.110 kilométer gát karbantartásáért felelős – mutatott rá a környezetvédelmi miniszter.
A 70-es 80-as évek politikája hibás politika volt, helyre kell állítanunk a hazai folyók ártereit – mondta Borbély László kiemelve: vissza kell adni a folyóknak, ami a folyóké volt. Bizonyos tanulmányok szerint vannak olyan a folyóktól elvett agrárterületek, amelyek gyengébb minőségűek. Szeptemberig elkészül egy lista, amely tartalmazza azokat a mezőgazdasági területeket, amelyek visszaadhatók a folyóknak.
Az árvíz megelőzési stratégia prioritásai közül Borbély az újraerdősítési programot, valamint a védősávok létrehozását, és a vízmosások, talajcsuszamlások megállítást szorgalmazó befektetéseket említette. Míg 2009-ben a Romsilva 28 millió lejt költött újraerdősítésre, addig idén a Romsilva költségvetéséből 44 millió lejt különítettünk el ugyanerre a célra. A Környezetvédelmi Alapból idén további 85 millió lejt fordítunk hansoló jellegű befektetésekre – emelte ki a környezetvédelmi és erdészeti miniszter. 2012-ig befejeződik az árvízveszélyeztette települések feltérképezése is – mondta Borbély László. erdon.ro
Komplex vízgazdálkodási és árvízvédelmi hatóság alakult a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium keretén belül.
2010 meteorológiai szempontból egy olyan év, amely rácáfolt az eddigi statisztikákra. Eddig ritkán tapasztalt mennyiségű csapadékkal kellett megküzdenie egész Európának. A szomszédos országokban május-júniusban voltak nagy esőzések. A Romániai Vízügyi Hatóság szakembereinek ilyen körülmények között sikerült akkor mederben tartaniuk a folyókat – fogalmazott be Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter július 15-i bukaresti sajtóértekezlete alkalmával hozzátéve: a felhőszakadások során lehullott nagy mennyiségű csapadék okozta a legnagyobb gondot Dorohoion is és a többi árvíz sújtotta területen is. Ilyen esetekben sajnos semmilyen stratégia nem segít, ilyenkor a lakosságnak el kell hagynia az adott területet
Amint átvettem ezt a minisztériumot, azonnal elkezdtem sürgetni, hogy mielőbb véglegesítsük a már egy éve készülő rövid, közép- és hosszú távú országos vízgazdálkodási és árvízvédelmi stratégiát. Egy év konzultáció után véglegesítettük a dokumentumot, véleményem szerint két-három héten belül a kormány is elfogadja Románia árvízvédelmi stratégiáját – hangsúlyozta Borbély László.
A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium nem most kezdett el intézkedéseket hozni. A Környezetvédelmi Alapból a 2010-2012-es időszakra még az év elején 437 millió lejt különítettünk el hidrológiai infrastruktúrára. Ebből az összegből idén 130 millió lejt fogunk költeni. Ugyanakkor prioritizáltuk a befektetéseket: leállítottuk azokat, amelyek kivitelezési terve öt évre szólt. Azok a befektetések jelentenek prioritásokat, amelyek idén, vagy jövőben fejeződnek be – hangsúlyozta a miniszter.
A tegnapi kormányülésen a kormány jóváhagyta Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium keretén belül egy olyan komplex vízgazdálkodási és árvízvédelmi hatóság létrehozását, amely az összes vízüggyel kapcsolatos feladat koordinálásáért felel – jelentette be Borbély kiemelve: addig nem tudunk megfelelő hatékonysággal dolgozni, amíg nem tartozik egy intézmény hatáskörébe az összes vízüggyel kapcsolatos feladatkör. Jelenleg a minisztérium szakemberei egy olyan kormányhatározattervezeten dolgoznak, mely alapján a minisztérium átvenné a gátak menedzsmentjét a Talajjavítási Hatóságtól. Nem helyes, hogy a Vízügyi és a Talajjavítási Hatóság is feleljen a gátak menedzsmentjéért. Ez utóbbi jelenleg a Duna mentén 1.110 kilométer gát karbantartásáért felelős – mutatott rá a környezetvédelmi miniszter.
A 70-es 80-as évek politikája hibás politika volt, helyre kell állítanunk a hazai folyók ártereit – mondta Borbély László kiemelve: vissza kell adni a folyóknak, ami a folyóké volt. Bizonyos tanulmányok szerint vannak olyan a folyóktól elvett agrárterületek, amelyek gyengébb minőségűek. Szeptemberig elkészül egy lista, amely tartalmazza azokat a mezőgazdasági területeket, amelyek visszaadhatók a folyóknak.
Az árvíz megelőzési stratégia prioritásai közül Borbély az újraerdősítési programot, valamint a védősávok létrehozását, és a vízmosások, talajcsuszamlások megállítást szorgalmazó befektetéseket említette. Míg 2009-ben a Romsilva 28 millió lejt költött újraerdősítésre, addig idén a Romsilva költségvetéséből 44 millió lejt különítettünk el ugyanerre a célra. A Környezetvédelmi Alapból idén további 85 millió lejt fordítunk hansoló jellegű befektetésekre – emelte ki a környezetvédelmi és erdészeti miniszter. 2012-ig befejeződik az árvízveszélyeztette települések feltérképezése is – mondta Borbély László. erdon.ro
2010. július 15.
A kormánypárti frakciók is feltételeket állítanak Bocnak
Ha a kormány nem valósítja meg mindazt, amit ígért, akkor nem tudjuk garantálni, hogy minden honatyánk az ősszel benyújtandó bizalmatlansági indítvány ellen szavaz – jelentette be Traian Igaş, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakciójának vezetője. Elmondta továbbá, hogy a frakció és a kormány közötti egyezség értelmében a parlamenti csoport azzal a feltétellel támogatja a Boc-kabinetet, ha az gyors és hatékony lépéseket tesz az államapparátus csökkentése és a költségek racionalizálása érdekében.
„Mi betartottuk az egyezség ránk eső részét, most a minisztereken a sor, hogy végrehajtsák azt, amit nyilvánosan vállaltak” – fejtette ki Igaş. Hozzátette: ellenkező esetben megismétlődhet az, ami a májusi bizalmatlansági indítványkor történt. Mint ismeretes, akkor több PD-L-s honatya nyíltan megszavazta az ellenzékiek kezdeményezését.
Fekete András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint egyelőre nem vetődött fel „komolyan” a kormányból való kilépés lehetősége, bár több kollégája hasonló véleményt fogalmazott meg. A Mediafax hírügynökség azt követően kérte Fekete András Levente véleményét, hogy Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei képviselője attól tette függővé a kormányon maradást, hogy sikerül-e bevinni a 2011-es költségvetésbe a szövetség javaslatait, és alkalmazzák-e gazdaságélénkítési intézkedéseit.
„Jelenleg nem folynak tárgyalások a kilépésről. Mi azért léptünk be a kormánykoalícióba, hogy kormányozzunk, de ha a válságkezelési javaslatainkat nem veszik figyelembe, ha ezeket nem fogadják el, ha a költségvetési tervezet, amelyet október 15-ig be kell mutatni a parlamentnek, nem tartalmazza az általunk javasolt intézkedéseket, akkor a 2010-es utolsó negyedévi Szövetségi Képviselők Tanácsának figyelembe kell vennie ezt a lehetőséget is” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-es képviselők támogatnának-e egy esetleges bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék kezdeményezne, Lakatos nemmel válaszolt. „Mi megpróbálunk minden intézkedést elfogadtatni a költségvetés parlamenti vitájáig. Ez lesz a koalíció szakítópróbája, nem a bizalmatlansági indítvány” – jelentette ki. Hozzátette: ha a 2011-es költségvetést nem támogatja a parlamenti többség, le kell cserélni a kormányt. Új Magyar Szó (Bukarest)
Ha a kormány nem valósítja meg mindazt, amit ígért, akkor nem tudjuk garantálni, hogy minden honatyánk az ősszel benyújtandó bizalmatlansági indítvány ellen szavaz – jelentette be Traian Igaş, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakciójának vezetője. Elmondta továbbá, hogy a frakció és a kormány közötti egyezség értelmében a parlamenti csoport azzal a feltétellel támogatja a Boc-kabinetet, ha az gyors és hatékony lépéseket tesz az államapparátus csökkentése és a költségek racionalizálása érdekében.
„Mi betartottuk az egyezség ránk eső részét, most a minisztereken a sor, hogy végrehajtsák azt, amit nyilvánosan vállaltak” – fejtette ki Igaş. Hozzátette: ellenkező esetben megismétlődhet az, ami a májusi bizalmatlansági indítványkor történt. Mint ismeretes, akkor több PD-L-s honatya nyíltan megszavazta az ellenzékiek kezdeményezését.
Fekete András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint egyelőre nem vetődött fel „komolyan” a kormányból való kilépés lehetősége, bár több kollégája hasonló véleményt fogalmazott meg. A Mediafax hírügynökség azt követően kérte Fekete András Levente véleményét, hogy Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei képviselője attól tette függővé a kormányon maradást, hogy sikerül-e bevinni a 2011-es költségvetésbe a szövetség javaslatait, és alkalmazzák-e gazdaságélénkítési intézkedéseit.
„Jelenleg nem folynak tárgyalások a kilépésről. Mi azért léptünk be a kormánykoalícióba, hogy kormányozzunk, de ha a válságkezelési javaslatainkat nem veszik figyelembe, ha ezeket nem fogadják el, ha a költségvetési tervezet, amelyet október 15-ig be kell mutatni a parlamentnek, nem tartalmazza az általunk javasolt intézkedéseket, akkor a 2010-es utolsó negyedévi Szövetségi Képviselők Tanácsának figyelembe kell vennie ezt a lehetőséget is” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-es képviselők támogatnának-e egy esetleges bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék kezdeményezne, Lakatos nemmel válaszolt. „Mi megpróbálunk minden intézkedést elfogadtatni a költségvetés parlamenti vitájáig. Ez lesz a koalíció szakítópróbája, nem a bizalmatlansági indítvány” – jelentette ki. Hozzátette: ha a 2011-es költségvetést nem támogatja a parlamenti többség, le kell cserélni a kormányt. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 15.
Antonescu új parlamenti többség megalkotását fontolgatja – az RMDSZ-t is meghívná
Nem kezdhet tárgyalásokat az RMDSZ-szel a PNL, ha a PSD nem kíván része lenni egy új parlamenti többségnek – jelentette ki Crin Antonescu az Antena3 egyik adásában.
A PNL elnöke az előrehozott választások szorgalmazásáról elmondta, a PSD csak kijelentések szintjén támogatja, mivel elutasítja a liberálisokkal való együttműködést. „Bár az RMDSZ a kormány része, a szövetségen belül egyre többen kérdőjelezik meg a kormányon való maradást, mivel egyértelművé vált számukra, hogy katasztrofális a kormány működése” – mondta Antonescu. Véleménye szerint emiatt hamarosan akár az új parlamenti többség megalakítása is szóba jöhet.
Antonescu egy politikai tervet is vázolt, amely alapján a jelenlegi ellenzék az RMDSZ-szel karöltve megalakíthatná a parlamenti többséget, és így miniszterelnököt is állíthat. „Amennyiben az államfő nem hajlandó eleget tenni a parlament akaratának, és nem nevezi ki a javasolt miniszterelnököt, egyértelmű, hogy nem tartja tiszteletben azt a tényt, hogy a kormány a parlamentből vétetik, és ott is bukik meg. Ebben az esetben fel lehet függeszteni tisztségéből. A felfüggesztés másnapján a szenátus elnöke kinevezheti a miniszterelnököt. Azonban a PSD nem óhajt rész venni ennek az elképzelésnek a megvalósításában” – nehezményezte Antonescu. (realitatea) Transindex.ro
Nem kezdhet tárgyalásokat az RMDSZ-szel a PNL, ha a PSD nem kíván része lenni egy új parlamenti többségnek – jelentette ki Crin Antonescu az Antena3 egyik adásában.
A PNL elnöke az előrehozott választások szorgalmazásáról elmondta, a PSD csak kijelentések szintjén támogatja, mivel elutasítja a liberálisokkal való együttműködést. „Bár az RMDSZ a kormány része, a szövetségen belül egyre többen kérdőjelezik meg a kormányon való maradást, mivel egyértelművé vált számukra, hogy katasztrofális a kormány működése” – mondta Antonescu. Véleménye szerint emiatt hamarosan akár az új parlamenti többség megalakítása is szóba jöhet.
Antonescu egy politikai tervet is vázolt, amely alapján a jelenlegi ellenzék az RMDSZ-szel karöltve megalakíthatná a parlamenti többséget, és így miniszterelnököt is állíthat. „Amennyiben az államfő nem hajlandó eleget tenni a parlament akaratának, és nem nevezi ki a javasolt miniszterelnököt, egyértelmű, hogy nem tartja tiszteletben azt a tényt, hogy a kormány a parlamentből vétetik, és ott is bukik meg. Ebben az esetben fel lehet függeszteni tisztségéből. A felfüggesztés másnapján a szenátus elnöke kinevezheti a miniszterelnököt. Azonban a PSD nem óhajt rész venni ennek az elképzelésnek a megvalósításában” – nehezményezte Antonescu. (realitatea) Transindex.ro
2010. július 16.
Polgári kezdeményezés az Unióban
A polgári kezdeményezés a nemzeti kisebbségek, illetve a határon túli magyar közösségek érdekeinek érvényesítése vonatkozásában is hasznos eszköznek bizonyulhat — hívta fel a figyelmet Tőkés László EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke annak kapcsán, hogy a testület Kulturális és Oktatásügyi Bizottsága napirendre tűzte a kérdést.
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez továbbította megvitatás és elfogadás végett a polgári kezdeményezésről szóló rendelet szövegtervezetét. A polgári kezdeményezés intézményének bevezetése által egymillió európai polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság önálló jogalkotási indítványokat tegyen. A bizottság ülésén Tőkés László a ciánalapú bányászat tilalmát elsöprő többséggel kimondó EP-határozat esetét hozta fel, melynek érvényesítését utóbb az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa külön nyilatkozatban utasította vissza — áll a képviselő sajtóirodája által kiadott közleményben. Az unióban joggal volna elvárható a demokráciának az a foka, hogy a Bizottság ne bírálja felül a Parlamentet — jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A polgári kezdeményezés a nemzeti kisebbségek, illetve a határon túli magyar közösségek érdekeinek érvényesítése vonatkozásában is hasznos eszköznek bizonyulhat — hívta fel a figyelmet Tőkés László EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke annak kapcsán, hogy a testület Kulturális és Oktatásügyi Bizottsága napirendre tűzte a kérdést.
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez továbbította megvitatás és elfogadás végett a polgári kezdeményezésről szóló rendelet szövegtervezetét. A polgári kezdeményezés intézményének bevezetése által egymillió európai polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság önálló jogalkotási indítványokat tegyen. A bizottság ülésén Tőkés László a ciánalapú bányászat tilalmát elsöprő többséggel kimondó EP-határozat esetét hozta fel, melynek érvényesítését utóbb az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa külön nyilatkozatban utasította vissza — áll a képviselő sajtóirodája által kiadott közleményben. Az unióban joggal volna elvárható a demokráciának az a foka, hogy a Bizottság ne bírálja felül a Parlamentet — jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 16.
Rövidlátó gazdaságpolitika helyett egyszerűbb adórendszert – Sajtóreggeli Kiss Sándorral
Másodszorra hívta meg egy villásreggelire a helyi sajtó képviselőit Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, megyei tanácsi alelnök. A tegnapi kötetlen beszélgetésen, amelyen Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök és megyei tanácsos is részt vett, önkormányzati, gazdasági és politikai kérdések is terítékre kerültek.
Menesztik a magyar alprefektust
Eldőlt, hogy Bihar megyében az RMDSZ-nek kell lemondania a helyettes kormánybiztosi tisztségről – jelentette be Kiss. Nem hallgatta el, hogy nehezményezi a szövetség országos vezetőségének ezen döntését, ugyanis a pozíció elvesztése meggyengíti a megyei szervezetet. „Az országos elnöknek kell megmagyaráznia, hogy miért döntöttek így” – tette hozzá. Kiss amiatt is elégedetlen, mert szerinte Markóék nem használják ki eléggé a kormányzati szerep kínálta lehetőségeket. Mint mondta, egyszerűbb lenne félreállni a hatalomból, de úgy véli: többet nyomnak a latban a jelen helyzetből az önkormányzatoknak juttatható támogatások, mint a szövetség erodálódása. „Sosem lesz többségi alakulat az RMDSZ, a kormányban csak »pótkerék« lehet, de még így is nagyobb hasznára válik a közösségnek, mint ellenzékben.”
Fináncok, könyvelők, közjegyzők
A szövetség politikusai által is nyíltan bírált kormányzati költségcsökkentő intézkedésekről Kissnek sincs jó véleménye. Az nem kérdés, hogy le kell faragni a kiadásokból, az sem, hogy a nem termelő ágazatból kell elvonni, ám a közalkalmazottak bércsökkentését rossz megoldásnak tartja, mert ez visszafogja a fogyasztást. Szerinte egyszerűsíteni kell az adórendszert, mert a mostaniban a vállalkozók nem igazodnak el a vállalkozók, ezért könyvelőket kell foglalkoztatniuk, és sok, sőt egyre több adóellenőrre van szükség a feketegazdaság és a csalások visszaszorítása érdekében. Kiss amerikai mintára bevezettetné, hogy a cégek könyvelésében csak bevételi és kiadási rubrika legyen, a kettő különbsége a profit, ami adóköteles. Ehhez nem kell könyvelő, és a számlázás a vállalkozó érdeke, míg most a számla nélkül olcsóbban hozzáférhető termékek és szolgáltatások miatt kevés az állam bevétele, az adóellenőrök pedig jól élnek. A rendszer egyszerűsítésével jól járna az államkassza – fejtette ki.
Másik kiváltságos „kasztnak” a közjegyzőkét nevezte Kiss, aki szerint nekik garanciát kellene vállalniuk az általuk ellenjegyzett jogi aktusok törvényességéért. Ez ma nincs így, de törvény kötelezi az állampolgárokat, jogi személyeket, hogy például adás-vételnél megfizessék a közjegyzői közreműködést.
Átadnák a színházat Váradnak
A megyei önkormányzatnak 330 alkalmazottjától kell megválnia a költségcsökkentés miatt – mondta a tanácsi alelnök. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnhetnek a kulturális intézmények, például a filharmónia vagy a színház. Hogy ezt elkerüljék, megoldás lehet az utóbbi átadása a megyeszékhely önkormányzatának, ennél ugyanis nincs létszámfölösleg. Erről politikai döntést kell hoznia a két helyhatóságnak, vagyis meg kell szerezniük hozzá a liberális partner beleegyezését.
Kiss Sándor most sem rejtette véka alá a megyei tanácselnököt illető bírálatát. Mint mondta, vele alelnökként nem konzultál, neki nincs beleszólása szinte semmibe, a tanács igyekszik ellensúlyozni az egyszemélyes irányítást. „A tanácselnök tehetetlensége miatt egy év alatt 350 millió euró értékű beruházástól esett el a megye” – jelentette ki Kiss. Szerinte rossz a rendszer, mert nincs mód a közvetlenül választott tisztségviselő elmozdítására, még ha az illető alkalmatlannak bizonyul is.
Kérdésünkre az alelnök elmondta véleményét az Ady Endre Kulturális Központra úgymond eltérített budapesti kormánytámogatás ügyében Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti alelnök által szorgalmazott vizsgálatról. Kiss szerint rég lefutott ez az ügy: lehet, hogy annak idején a Fidesz Tőkésnek ígérte az erre fordított pénzt, és lehet, hogy meg is kapta volna, ha nem lett volna kormányváltás, de nem ez történt. A két pályázat közül a Mecénás Alapítványé nyerte el az összeget, amivel akkor el is számoltak. Annyit építettek, amennyire tellett. „Én bihari vagyok, arra törekszem, hogy a beruházások, Biharba, Váradra kerüljenek” – tette hozzá arra utalva, hogy a Tőkés-féle Ady-zarándokhelyet a Szilágy megyei Érmindszentre tervezték.
Máté Zsófia. Krónika (Kolozsvár)
Másodszorra hívta meg egy villásreggelire a helyi sajtó képviselőit Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, megyei tanácsi alelnök. A tegnapi kötetlen beszélgetésen, amelyen Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök és megyei tanácsos is részt vett, önkormányzati, gazdasági és politikai kérdések is terítékre kerültek.
Menesztik a magyar alprefektust
Eldőlt, hogy Bihar megyében az RMDSZ-nek kell lemondania a helyettes kormánybiztosi tisztségről – jelentette be Kiss. Nem hallgatta el, hogy nehezményezi a szövetség országos vezetőségének ezen döntését, ugyanis a pozíció elvesztése meggyengíti a megyei szervezetet. „Az országos elnöknek kell megmagyaráznia, hogy miért döntöttek így” – tette hozzá. Kiss amiatt is elégedetlen, mert szerinte Markóék nem használják ki eléggé a kormányzati szerep kínálta lehetőségeket. Mint mondta, egyszerűbb lenne félreállni a hatalomból, de úgy véli: többet nyomnak a latban a jelen helyzetből az önkormányzatoknak juttatható támogatások, mint a szövetség erodálódása. „Sosem lesz többségi alakulat az RMDSZ, a kormányban csak »pótkerék« lehet, de még így is nagyobb hasznára válik a közösségnek, mint ellenzékben.”
Fináncok, könyvelők, közjegyzők
A szövetség politikusai által is nyíltan bírált kormányzati költségcsökkentő intézkedésekről Kissnek sincs jó véleménye. Az nem kérdés, hogy le kell faragni a kiadásokból, az sem, hogy a nem termelő ágazatból kell elvonni, ám a közalkalmazottak bércsökkentését rossz megoldásnak tartja, mert ez visszafogja a fogyasztást. Szerinte egyszerűsíteni kell az adórendszert, mert a mostaniban a vállalkozók nem igazodnak el a vállalkozók, ezért könyvelőket kell foglalkoztatniuk, és sok, sőt egyre több adóellenőrre van szükség a feketegazdaság és a csalások visszaszorítása érdekében. Kiss amerikai mintára bevezettetné, hogy a cégek könyvelésében csak bevételi és kiadási rubrika legyen, a kettő különbsége a profit, ami adóköteles. Ehhez nem kell könyvelő, és a számlázás a vállalkozó érdeke, míg most a számla nélkül olcsóbban hozzáférhető termékek és szolgáltatások miatt kevés az állam bevétele, az adóellenőrök pedig jól élnek. A rendszer egyszerűsítésével jól járna az államkassza – fejtette ki.
Másik kiváltságos „kasztnak” a közjegyzőkét nevezte Kiss, aki szerint nekik garanciát kellene vállalniuk az általuk ellenjegyzett jogi aktusok törvényességéért. Ez ma nincs így, de törvény kötelezi az állampolgárokat, jogi személyeket, hogy például adás-vételnél megfizessék a közjegyzői közreműködést.
Átadnák a színházat Váradnak
A megyei önkormányzatnak 330 alkalmazottjától kell megválnia a költségcsökkentés miatt – mondta a tanácsi alelnök. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnhetnek a kulturális intézmények, például a filharmónia vagy a színház. Hogy ezt elkerüljék, megoldás lehet az utóbbi átadása a megyeszékhely önkormányzatának, ennél ugyanis nincs létszámfölösleg. Erről politikai döntést kell hoznia a két helyhatóságnak, vagyis meg kell szerezniük hozzá a liberális partner beleegyezését.
Kiss Sándor most sem rejtette véka alá a megyei tanácselnököt illető bírálatát. Mint mondta, vele alelnökként nem konzultál, neki nincs beleszólása szinte semmibe, a tanács igyekszik ellensúlyozni az egyszemélyes irányítást. „A tanácselnök tehetetlensége miatt egy év alatt 350 millió euró értékű beruházástól esett el a megye” – jelentette ki Kiss. Szerinte rossz a rendszer, mert nincs mód a közvetlenül választott tisztségviselő elmozdítására, még ha az illető alkalmatlannak bizonyul is.
Kérdésünkre az alelnök elmondta véleményét az Ady Endre Kulturális Központra úgymond eltérített budapesti kormánytámogatás ügyében Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti alelnök által szorgalmazott vizsgálatról. Kiss szerint rég lefutott ez az ügy: lehet, hogy annak idején a Fidesz Tőkésnek ígérte az erre fordított pénzt, és lehet, hogy meg is kapta volna, ha nem lett volna kormányváltás, de nem ez történt. A két pályázat közül a Mecénás Alapítványé nyerte el az összeget, amivel akkor el is számoltak. Annyit építettek, amennyire tellett. „Én bihari vagyok, arra törekszem, hogy a beruházások, Biharba, Váradra kerüljenek” – tette hozzá arra utalva, hogy a Tőkés-féle Ady-zarándokhelyet a Szilágy megyei Érmindszentre tervezték.
Máté Zsófia. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 16.
Átvilágítás és elszámoltatás
Húsz esztendővel a kommunista diktatúra bukásának kezdete után mind Romániában, mind Magyarországon erősödik a múlttal való szembenézés, valamint a kommunizmus visszahúzó örökségétől való szabadulás iránti természetes igény.
Erre vall az átvilágítási – ún. lusztrációs – törvénynek a román parlament általi elfogadása, ezzel párhuzamosan pedig az újan hivatalba lépett magyar nemzeti kormány által meghirdetett gazdasági-pénzügyi elszámoltatásfolyamatának a beindítása.
Az anyaországi és a határon túli átvilágítás és elszámoltatás találkozik egymással. Európai összefüggésben közösen kell felvennünk a harcot mindenfajta – akár romániai, akár magyarországi – korrupcióval, valamint közös örökségünkkel: a posztkommunizmussal.
Ennek értelmében a következő konkrét vonatkozásokban és ügyekben jártunk és járunk el, kezdeményezzük, szorgalmazzuk és sürgetjük a kivizsgálást, az átvilágítást és az elszámoltatást:
1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben évekkel ezelőtt elkezdődött és szerteágazó úton folytatódó titkosszolgálati átvilágítás folytatásaképpen ez alkalommal azokra a – volt – kollaboránsokra hívjuk fel a figyelmet, akik időközben Magyarországra vagy külföldre telepedtek át (lásd a mellékelt kimutatást). Az ideát szolgálatot végző lelkészek, különösképpen pedig a közvetlenül az erdélyi egyházi személyeknek és a magyar szellemi élet képviselőinek a megfigyelésére szakosított Bartha Tibor alias STELIAN esete arra figyelmeztet, hogy a hírhedt Szekuritáté volt informátorainak gyakori áttelepedése valóságos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az anyaország számára. Ugyanide tartozik Szatmári Tibor és felesége, „Mucuska” esete, akik magyarországi szolgálatra szegődött RMDSZ-funkcionáriusokként estek a kémkedés alapos gyanújába.
2. A pénzügyi-anyagi elszámoltatás határon túlra való kiterjesztése – egy kis iróniával szólva – a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésével állítható párhuzamba. Határon innen és túl: egész magyarságunknak szüksége van a megtisztulásra és a megújulásra.
Ennek szellemében tűztük napirendre az érmindszenti Ady-Központ ügyét, mely a Széchenyi-Terv keretében épült volna fel a Költő szülőfalujában, de amelyet a 2002-ben színre lépő Medgyessy-kormány eredeti rendeltetésétől eltérített, és bihari-nagyváradi gazdasági és párt-klientúrájának játszott át.
A korrupciógyanús üggyel máris foglalkozik az Országgyűlés L. Simon László elnök vezette Kulturális Bizottsága. Ugyanerre kértük hivatalos megkeresésünkben Matolcsy György miniszter, valamint Szőcs Géza államtitkár urakat.
3. A kivizsgálás és elszámoltatás tárgyát kell képeznie annak a budapesti ingatlanügynek is, mely eredetileg szintén az – első – Orbán-kormányhoz kapcsolódik, s amely szintén az annak nyomába lépő Medgyessy–Gyurcsány-kormányzatidején siklott korrupció-, sőt kémgyanús pályára. Arról, az erdélyi történelmi magyar egyházaknak kiutalt, nagy értékű épületegyüttesről (Eötvös u. 13–15.) van szó, melyet – eltérítve eredeti rendeltetésétől – a későbbiekben az RMDSZ rendelkezésére bocsátott a kormányzat, s melyben – furcsa módon – az elhíresült Szatmári-házaspár tanyázott feltételezett kémtevékenysége lelepleződése idején.
Ezen, önkényesen eltérített ingatlanvagyon ügyét szintén az új nemzeti kormány – nevezetesen Papcsák Ferenc kormánymegbízott – szíves figyelmébe ajánljuk.
4. Nem utolsósorban a gencsi ügynéven közismertté vált botránysorozat körébe tartozó, azon gencsi és érmindszenti termőföld-pályázatok esete szorul tisztázásra és vár megoldásra, melyekhez a nevezett települések közössége az Új Kézfogás Közalapítvány révén jutott. A viszonylag nagy összegű pályázati pénzek hűtlen kezelés folytán soha nem jutottak el a kedvezményezettekhez – a korrupciógyanús ügyek kivizsgálását pedig mind az illetékes magyarországi, mind a román hatóságok bűnpártoló módon elmulasztják.
A felsorolt ügyek és esetek általános érvénnyel irányítják rá a figyelmünket a határon túli magyar támogatáspolitika felülvizsgálatának, valamint reformjának sürgető voltára és szükségességére.
erdon.ro
Húsz esztendővel a kommunista diktatúra bukásának kezdete után mind Romániában, mind Magyarországon erősödik a múlttal való szembenézés, valamint a kommunizmus visszahúzó örökségétől való szabadulás iránti természetes igény.
Erre vall az átvilágítási – ún. lusztrációs – törvénynek a román parlament általi elfogadása, ezzel párhuzamosan pedig az újan hivatalba lépett magyar nemzeti kormány által meghirdetett gazdasági-pénzügyi elszámoltatásfolyamatának a beindítása.
Az anyaországi és a határon túli átvilágítás és elszámoltatás találkozik egymással. Európai összefüggésben közösen kell felvennünk a harcot mindenfajta – akár romániai, akár magyarországi – korrupcióval, valamint közös örökségünkkel: a posztkommunizmussal.
Ennek értelmében a következő konkrét vonatkozásokban és ügyekben jártunk és járunk el, kezdeményezzük, szorgalmazzuk és sürgetjük a kivizsgálást, az átvilágítást és az elszámoltatást:
1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben évekkel ezelőtt elkezdődött és szerteágazó úton folytatódó titkosszolgálati átvilágítás folytatásaképpen ez alkalommal azokra a – volt – kollaboránsokra hívjuk fel a figyelmet, akik időközben Magyarországra vagy külföldre telepedtek át (lásd a mellékelt kimutatást). Az ideát szolgálatot végző lelkészek, különösképpen pedig a közvetlenül az erdélyi egyházi személyeknek és a magyar szellemi élet képviselőinek a megfigyelésére szakosított Bartha Tibor alias STELIAN esete arra figyelmeztet, hogy a hírhedt Szekuritáté volt informátorainak gyakori áttelepedése valóságos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az anyaország számára. Ugyanide tartozik Szatmári Tibor és felesége, „Mucuska” esete, akik magyarországi szolgálatra szegődött RMDSZ-funkcionáriusokként estek a kémkedés alapos gyanújába.
2. A pénzügyi-anyagi elszámoltatás határon túlra való kiterjesztése – egy kis iróniával szólva – a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésével állítható párhuzamba. Határon innen és túl: egész magyarságunknak szüksége van a megtisztulásra és a megújulásra.
Ennek szellemében tűztük napirendre az érmindszenti Ady-Központ ügyét, mely a Széchenyi-Terv keretében épült volna fel a Költő szülőfalujában, de amelyet a 2002-ben színre lépő Medgyessy-kormány eredeti rendeltetésétől eltérített, és bihari-nagyváradi gazdasági és párt-klientúrájának játszott át.
A korrupciógyanús üggyel máris foglalkozik az Országgyűlés L. Simon László elnök vezette Kulturális Bizottsága. Ugyanerre kértük hivatalos megkeresésünkben Matolcsy György miniszter, valamint Szőcs Géza államtitkár urakat.
3. A kivizsgálás és elszámoltatás tárgyát kell képeznie annak a budapesti ingatlanügynek is, mely eredetileg szintén az – első – Orbán-kormányhoz kapcsolódik, s amely szintén az annak nyomába lépő Medgyessy–Gyurcsány-kormányzatidején siklott korrupció-, sőt kémgyanús pályára. Arról, az erdélyi történelmi magyar egyházaknak kiutalt, nagy értékű épületegyüttesről (Eötvös u. 13–15.) van szó, melyet – eltérítve eredeti rendeltetésétől – a későbbiekben az RMDSZ rendelkezésére bocsátott a kormányzat, s melyben – furcsa módon – az elhíresült Szatmári-házaspár tanyázott feltételezett kémtevékenysége lelepleződése idején.
Ezen, önkényesen eltérített ingatlanvagyon ügyét szintén az új nemzeti kormány – nevezetesen Papcsák Ferenc kormánymegbízott – szíves figyelmébe ajánljuk.
4. Nem utolsósorban a gencsi ügynéven közismertté vált botránysorozat körébe tartozó, azon gencsi és érmindszenti termőföld-pályázatok esete szorul tisztázásra és vár megoldásra, melyekhez a nevezett települések közössége az Új Kézfogás Közalapítvány révén jutott. A viszonylag nagy összegű pályázati pénzek hűtlen kezelés folytán soha nem jutottak el a kedvezményezettekhez – a korrupciógyanús ügyek kivizsgálását pedig mind az illetékes magyarországi, mind a román hatóságok bűnpártoló módon elmulasztják.
A felsorolt ügyek és esetek általános érvénnyel irányítják rá a figyelmünket a határon túli magyar támogatáspolitika felülvizsgálatának, valamint reformjának sürgető voltára és szükségességére.
erdon.ro
2010. július 16.
Magyar pedagógus-továbbképző tanfolyam
Noha már két hete folyamatosan zajlanak az előkészítő tanfolyamok, hétfőn nyílik hét erdélyi településen – összesen kilenc helyszínen – hivatalosan a Kárpát-medence legnagyobb magyar nyelvű pedagógus-továbbképző tanfolyama, a Bolyai Nyári Akadémia.
A képzés immár tizennyolc év óta folyik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében. Évente változatlanul nagy érdeklődés övezi a tanfolyamokat, annak ellenére, hogy a román tanügyi tárca nem ismeri el hivatalos képzésként a Bolyai Nyári Akadémiát. Hét településen – Szováta, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár és Válaszút – , kilenc különböző oktatási helyszínen zajlik a 24 tanfolyam, amelyekre 568-an jelentkeztek. Az MTI kérdéseire válaszolva Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára azzal magyarázza az akadémia sikerét, hogy a szervezők a romániai magyar pedagógusok által megfogalmazott igények szerint állítják össze a programot, a hangsúlyt nem az egyes tantárgyakra, hanem a módszertanra, a gyakorlatra helyezik.
Az akadémia költségeit idén is, mint eddig minden évben, a magyar oktatási tárca határon túli titkársága fedezte – jegyezte meg Burus Siklódi Botond, hozzáfűzve, hogy míg korábban néhány tanfolyamnak a költségeihez a román kormány is hozzájárult, az idén ez elmaradt. Bíztatónak tartja viszont, hogy beindult a képzés hivatalossá nyilvánításának a folyamata, ennek eredményeként az itt szerzett bizonylattal remélhetőleg kreditpontokat szerezhetnek majd a résztvevő pedagógusok. Július 23-án dr. Hoffman Rózsa, a Magyar Köztársaság kormányának oktatási államtitkára tart előadást Csíkszeredában, illetve találkozik a Kárpát-medenceipedagógus-szövetségek vezetőivel, főtanfelügyelőkkel, iskolaigazgatókkal.
A főtitkár elmondta: az akadémia névadójáról, Bolyai János matematikusról is megemlékeznek. A Bolyai Emlékév jegyében Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából kedden, a Sapientia egyetem csíkszeredai oktatási helyszínén emlékünnepséget tartanak. erdon.ro
Noha már két hete folyamatosan zajlanak az előkészítő tanfolyamok, hétfőn nyílik hét erdélyi településen – összesen kilenc helyszínen – hivatalosan a Kárpát-medence legnagyobb magyar nyelvű pedagógus-továbbképző tanfolyama, a Bolyai Nyári Akadémia.
A képzés immár tizennyolc év óta folyik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében. Évente változatlanul nagy érdeklődés övezi a tanfolyamokat, annak ellenére, hogy a román tanügyi tárca nem ismeri el hivatalos képzésként a Bolyai Nyári Akadémiát. Hét településen – Szováta, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár és Válaszút – , kilenc különböző oktatási helyszínen zajlik a 24 tanfolyam, amelyekre 568-an jelentkeztek. Az MTI kérdéseire válaszolva Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára azzal magyarázza az akadémia sikerét, hogy a szervezők a romániai magyar pedagógusok által megfogalmazott igények szerint állítják össze a programot, a hangsúlyt nem az egyes tantárgyakra, hanem a módszertanra, a gyakorlatra helyezik.
Az akadémia költségeit idén is, mint eddig minden évben, a magyar oktatási tárca határon túli titkársága fedezte – jegyezte meg Burus Siklódi Botond, hozzáfűzve, hogy míg korábban néhány tanfolyamnak a költségeihez a román kormány is hozzájárult, az idén ez elmaradt. Bíztatónak tartja viszont, hogy beindult a képzés hivatalossá nyilvánításának a folyamata, ennek eredményeként az itt szerzett bizonylattal remélhetőleg kreditpontokat szerezhetnek majd a résztvevő pedagógusok. Július 23-án dr. Hoffman Rózsa, a Magyar Köztársaság kormányának oktatási államtitkára tart előadást Csíkszeredában, illetve találkozik a Kárpát-medenceipedagógus-szövetségek vezetőivel, főtanfelügyelőkkel, iskolaigazgatókkal.
A főtitkár elmondta: az akadémia névadójáról, Bolyai János matematikusról is megemlékeznek. A Bolyai Emlékév jegyében Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából kedden, a Sapientia egyetem csíkszeredai oktatási helyszínén emlékünnepséget tartanak. erdon.ro
2010. július 16.
Csináld magad fesztivál Darócon
A Partiumi Híd Fesztivál nem csak a nemzettudat erősítésben, hanem a szervezési bakikban is hagyományt teremtett Szatmár megyében. Ám ez nem árt a hangulatnak.
Ha nem is sikerült ellehetetleníteni a Partiumi Híd Fesztivált, de a hirtelen helyszínváltoztatás, a szervezők tavalyról ismert “szakértelme”, valamint a szervezőkre uszított ellenőrző hatóságok együttesen megtették a hatásukat. A megnyitó gyalázatosan sokat késett, de a várakozás közben volt idejük a fesztiválozóknak megismerkedni egymással, és bár nem tudták, hogy a közösség építő jellegéről fog szólni a nyitó áhítatban Somfalvi Edit túrterebesi lelkipásztor, mégis megtették azt: közösséget építettek,barátságok szövődtek, amelyek a későbbiekben elvezethetnek az újkori tornyok, szűkebb értelemben az egyház, tágabb értelemben a nemzet építéséhez. Mert ez a fesztivál erről is szól: építésről. Az áhítatot követően az érpataki asszonykórus bemutatója emelte a hangulatot, majd a tervezettnél egy órával később, de sor került arra a kerekasztal beszélgetésre, amelynek díszvendége Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke volt. A nehézkes kezdetet a felfűtött hangulatú előadásszámba menő kerekasztal beszélgetés feledtette valamelyest. A mai napon azonban 11 órától egymást követik estig azok az előadások, amelyek mindegyike egy kicsiny szelete annak az információhalmaznak, amelyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy valaki megértse azt, hogy miért szenved a Kárpát-medencében élő magyarság. erdon.ro
A Partiumi Híd Fesztivál nem csak a nemzettudat erősítésben, hanem a szervezési bakikban is hagyományt teremtett Szatmár megyében. Ám ez nem árt a hangulatnak.
Ha nem is sikerült ellehetetleníteni a Partiumi Híd Fesztivált, de a hirtelen helyszínváltoztatás, a szervezők tavalyról ismert “szakértelme”, valamint a szervezőkre uszított ellenőrző hatóságok együttesen megtették a hatásukat. A megnyitó gyalázatosan sokat késett, de a várakozás közben volt idejük a fesztiválozóknak megismerkedni egymással, és bár nem tudták, hogy a közösség építő jellegéről fog szólni a nyitó áhítatban Somfalvi Edit túrterebesi lelkipásztor, mégis megtették azt: közösséget építettek,barátságok szövődtek, amelyek a későbbiekben elvezethetnek az újkori tornyok, szűkebb értelemben az egyház, tágabb értelemben a nemzet építéséhez. Mert ez a fesztivál erről is szól: építésről. Az áhítatot követően az érpataki asszonykórus bemutatója emelte a hangulatot, majd a tervezettnél egy órával később, de sor került arra a kerekasztal beszélgetésre, amelynek díszvendége Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke volt. A nehézkes kezdetet a felfűtött hangulatú előadásszámba menő kerekasztal beszélgetés feledtette valamelyest. A mai napon azonban 11 órától egymást követik estig azok az előadások, amelyek mindegyike egy kicsiny szelete annak az információhalmaznak, amelyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy valaki megértse azt, hogy miért szenved a Kárpát-medencében élő magyarság. erdon.ro
2010. július 16.
Román pénzből e-magyar pont?
„A román kormány vállaljon tekintélyesebb részt az e-Magyar pontok elnevezésű projekt finanszírozásából – ezt fogja szorgalmazni a várhatóan idén októberben sorra kerülő következő román–magyar közös kormányülésen az RMDSZ” – fejtette ki Moldován József Budapesten.
„A román kormány vállaljon tekintélyesebb részt az e-Magyar pontok elnevezésű projekt finanszírozásából – ezt fogja szorgalmazni a várhatóan idén októberben sorra kerülő következő román–magyar közös kormányülésen az RMDSZ” – fejtette ki Moldován József Budapesten. A távközlési államtitkár a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MaITT) Stratégiai Irányító Bizottságának informális előkészítő ülésén vett részt a magyar fővárosban.
A munkaülés fő témája a 2005-ös bukaresti, első román–magyar kormányülés eredményeképpen létrejött e-Magyar pontok projekt kiértékelése volt. Moldován elmondta, egy hónap leforgása alatt másodszor vesz részt Budapesten infokommunikációs konferencián, miután júniusban szakemberekkel és politikusokkal cserélt tapasztalatot a „Szélessáv Műhely” nevet viselő civil kezdeményezésen.
„Az RMDSZ sikerként könyveli el, hogy a e-Magyar pontok projekt keretében az összesen 356 e-Magyar pontból 188 épült ki Erdélyben” – nyilatkozta a távközlési államtitkár. Moldován emlékeztetett, a projektet a Nagyváradi Célok elnevezésű 2003-as román-magyar szándéklevél, majd a Budapesti Nyilatkozat nevű 2005-ös dokumentum alapján ültették gyakorlatba, az első közös kormányülés után.
Javasolta ugyanakkor, hogy kielemezzék az eddig a projektre fordított mintegy 1 milliárd 300 millió forint felhasználásának hatékonyságát, illetve azt, hogy a projekt elérte-e azt a célt, amely az említett dokumentumokban áll. „Ez egy sikertörténet, és az e-Magyar pontokat fejleszteni kell, amiben az RMDSZ továbbra is partner akar lenni” – szögezte le Moldován.
Az államtitkár kérte ugyanakkor, hogy az a 13 határon túli szervezet, amely tagja a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MaITT) Stratégiai Irányító Bizottságának, időben és menetrendszerűen teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket az e-Magyar pontok kiépítésében vállalt. Mint hangsúlyozta, a finanszírozást átláthatóvá kell tenni, amit egy következő munkaülés témájának javasolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
„A román kormány vállaljon tekintélyesebb részt az e-Magyar pontok elnevezésű projekt finanszírozásából – ezt fogja szorgalmazni a várhatóan idén októberben sorra kerülő következő román–magyar közös kormányülésen az RMDSZ” – fejtette ki Moldován József Budapesten.
„A román kormány vállaljon tekintélyesebb részt az e-Magyar pontok elnevezésű projekt finanszírozásából – ezt fogja szorgalmazni a várhatóan idén októberben sorra kerülő következő román–magyar közös kormányülésen az RMDSZ” – fejtette ki Moldován József Budapesten. A távközlési államtitkár a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MaITT) Stratégiai Irányító Bizottságának informális előkészítő ülésén vett részt a magyar fővárosban.
A munkaülés fő témája a 2005-ös bukaresti, első román–magyar kormányülés eredményeképpen létrejött e-Magyar pontok projekt kiértékelése volt. Moldován elmondta, egy hónap leforgása alatt másodszor vesz részt Budapesten infokommunikációs konferencián, miután júniusban szakemberekkel és politikusokkal cserélt tapasztalatot a „Szélessáv Műhely” nevet viselő civil kezdeményezésen.
„Az RMDSZ sikerként könyveli el, hogy a e-Magyar pontok projekt keretében az összesen 356 e-Magyar pontból 188 épült ki Erdélyben” – nyilatkozta a távközlési államtitkár. Moldován emlékeztetett, a projektet a Nagyváradi Célok elnevezésű 2003-as román-magyar szándéklevél, majd a Budapesti Nyilatkozat nevű 2005-ös dokumentum alapján ültették gyakorlatba, az első közös kormányülés után.
Javasolta ugyanakkor, hogy kielemezzék az eddig a projektre fordított mintegy 1 milliárd 300 millió forint felhasználásának hatékonyságát, illetve azt, hogy a projekt elérte-e azt a célt, amely az említett dokumentumokban áll. „Ez egy sikertörténet, és az e-Magyar pontokat fejleszteni kell, amiben az RMDSZ továbbra is partner akar lenni” – szögezte le Moldován.
Az államtitkár kérte ugyanakkor, hogy az a 13 határon túli szervezet, amely tagja a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MaITT) Stratégiai Irányító Bizottságának, időben és menetrendszerűen teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket az e-Magyar pontok kiépítésében vállalt. Mint hangsúlyozta, a finanszírozást átláthatóvá kell tenni, amit egy következő munkaülés témájának javasolt. Új Magyar Szó (Bukarest)