Árus Csongor László /sz. Gyergyószentmiklós, 1972/ 1995-ben végezte el a teológiát, a Moldvában élő reformátusok lelki gondozását látja el egyedül. Tudatosan vállalta ezt a küldetést. A Bákói Református Missziós Egyházközséghez tartozik egész Moldva. Bákóban /Bacau/ 1976 óta egy bérház két helyisége áll a református lelkész rendelkezésére. Az egyik az imaterem, a másik a lakószoba. A bákói parókia nem alkalmas huzamosabb ott-tartózkodásra. Csak este és reggel van víz, központi fűtés, gáz nincs. A Kolozsvári Református Egyházkerület 1992-ben kétszobás tömbházlakást vásárolt Jászvásáron /Iasi/, ott jönnek össze rendszeresen az itt tanuló magyar egyetemisták. Árus Csongor László rendszerezte az irattárat, számítógépes nyilvántartást vezet és tovább keresi a magyar híveket, lelkészlakást vásárolt Karácsonykőn /Piatra Neamt/, ideköltözteti Bákóból a hivatalt is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1995 januárjában Nagyszebenben bekapcsolták a Duna TV műsorát a kábelhálózatba. Mihai Racovitan a szebeni Tirbuna hasábjain sorozatban támadta a Duna műsorát. Ez az újságíró kitűnik magyargyűlöletével, cikkeinek eredményei is lett, mert megszüntették a kábelhálózaton a Duna TV közvetítését. Mihai Racovitan ősszel arról írta cikkeit, hogy Erdély a románok országa. /Kalmár Zoltán: Miért nincs Duna Szebenben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Szabó Dezső Körének első előadásán dr. Dobai István jogbölcsész Krisztus erdélyi mandátuma címen az egyházak és a hitélet alakulását elemezte. A kommunista rendszer a maga szolgálatába állította a protestáns papságot, megbénította a templomon kívüli tevékenységet. A diktatúra bukásával a krisztusi misszió fontosabb lesz, de még nem születtek új formák az egyházszervezetben, ugyanis megmaradt a püspök főhatalma. /Sebestyén Zita: A nyáj fontos. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

"Kijev bízik benne, hogy Emil Constantinescu rendezni kívánja viszonyát Ukrajnával, és a két ország közötti alapszerződés aláírását fogja szorgalmazni - jelentette ki nov. 18-án Volodimir Vaszilenko, aki az alapszerződésről folyó tárgyalásokon az ukrán küldöttséget vezeti. - A New York Times szerint a romániai választások is bizonyítják, hogy "az új demokráciák új ideológiát találtak: a szakértelmet". Az utóbbi időben a hatalmon levők, volt kommunisták csaknem minden választást elvesztettek. /A választás külföldi visszhangja. = Magyar Hírlap, nov. 19./ "

"A választások két fordulója között sajtótájékoztatót tartott Brassóban Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. Bemutatott egy kézzel írt szöveget, amelyet Brassóban több ember postaládájába dobtak. A cédula figyelmezteti az ortodox híveket: ne higgyenek a két zsidónak, P. Romannak és E. Constantinescunak, akik Tőkés Lászlóval, a "magyar sátánnal" szövetkezve félre akarják tenni Teoctist pátriárkát, hogy helyébe a temesvári monarchista vasgárdistát, N. Corneanut ültessék. Mindettől csak Ion Iliescu mentheti meg a népet. - Másik fajta diverziót a tanfelügyelőség követte el brassói magyarsággal szemben. Nedeczky László, az RMPSZ országos alelnöke tiltakozott azon intézkedés ellen, amely a magyar Waldorf-óvoda tanév közbeni kilakoltatását rendelte el a német óvoda épületéből. Azzal indokolták, hogy a Waldorf módszert alkalmazó óvodában spiritizmus /!/ folyik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

1971. dec. 7-én alapította néhány lelkes fiatal Nagyváradon a Kortárs Színpad '71 színjátszó együttest, mely két évtizeden keresztül jelentős szerepet játszott a város kulturális életében. A 25. évforduló alkalmából a Kortárs Alapítvány egy igényes album kiadását tervezi. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

Ha a magyarság lélekszámának alakulásáról hallunk, megszoktuk a reményt vesztett lemondásról olvasunk. Ekkor pedig előállt egy demográfus, történész és levéltáros, Dávid Zoltán, aki azt mondja, nézzünk alaposan a számok tükrébe. Dávid Zoltán jogásznak indult, de azután statisztikus és demográfus lett, a Magyar Országos Levéltár munkatársa, majd a Központi Statisztikai Igazgatóság levéltárának igazgatója. Ő adta közre az első magyarországi népszámlálás felmérését 1784-ből. Dávid Zoltán mindig figyelt a szomszédos országok demográfiai helyzetére is. Az 1910-es népszámlálás a történelmi Magyarország területén az összlakosság 54,5 %-a magyar volt. Hiába telepítettek Erdélybe legalább egymillió románt, hiába a nagy lélekvesztéseink a reszlovakizálás embertelen rohamában, hiába végeztek ki Tito partizánjai majdnem 40 ezer ártatlan magyart a Délvidéken, hiába sokszázezernyi halott a második világháború frontjain és fogolytáboraiban, a magyarság életfája nem száradt ki. A történelmi Magyarország területén 1920-ban az össznépesség 52,2 %-a magyarnak vallotta magát, 1930-ban alig csökkent a magyarok lélekszáma, 52 százalék volt az anyaországban és az elszakított részeken együttvéve. Dávid Zoltán kimutatta, hogy 1950-ben a magyarság létszáma a Kárpát-medencében az összlakosság 52,8 százaléka, 1960-ban 53,3 százaléka, 1970-ben pedig 53,6 százaléka. Minderről Dávid Zoltán a Vigilia 1996. augusztusi számában írt /Ezerszáz év a Kárpát-medencében/. Dávid Zoltán bemutatta a hullámvölgyet is, 1970-től csökkeni kezdett a magyarság lélekszáma, de még megtartottuk többségünket. - Dávid Zoltán 74 évesen halt meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ Dr. Dávid Zoltán nyugalmazott levéltár-igazgató aug. 10-én halt meg, a temetése aug. 22-én volt a Farkasréti temetőben.

A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak és emléktáblát lepleznek le nov. 24-én Lécfalván, a református templomban. Az ünnepségen Kisgyörgy Zoltán meghívott előadó dokumentumok alapján beszél a Háromszéken száz évvel ezelőtt lezajlott milleneumi ünnepségekről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 21-i közgyűléséről kiadott közleménye szerint a közgyűlés levélben üdvözölte Emil Constantinescu elnököt. "Egyetértését fejezi ki az új elnök választási és kormányzói programjával." Örömmel üdvözli azon szándékát, hogy a "kisebbségek panaszait figyelembe véve, demokratikus módon kívánja megvitatni és megoldani a többséget és kisebbséget megosztó problémákat." Az RMDSZ-nek a kormányba való belépését lehetővé tevő írásbeli egyezségnek tartalmaznia kell a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés biztosítását, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását és Cseresznyés Pál börtönből való szabadon bocsátását. - Szorgalmazzák a román-magyar kerekasztal összehívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

Megjelent az Acta 1995, a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi múzeumok közös évkönyve. Ez folytatása lesz a két múzeum régen abbamaradt sorozatának /az előbbi, az Acta Hargitensiae 1982-ben jelent meg, az utóbbi, a sepsiszentgyörgyi Aluta utolsó, 19. száma pedig 1986-ban/. Az évkönyv költségeinek felét a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium vállalta. A kötet kétnyelvű, az 1995-ös harmadrészt, a már megszerkesztett 1996-os negyedrészt román nyelvű. Az Acta 1995 tartalmazza Székely Zoltán végre napvilágot látó összefoglalását Háromszék római és népvándorlás kori emlékeiről. - Nagyon sok szakember dolgozik Székelyföldnek ezen a vidékén, állapította meg Boér Hunor könyvtáros, de általában Győrben vagy Veszprémben közölnek. Az évkönyv a hiányzó diszciplináris tükör szerepét kívánja betölteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Székelyudvarhelyen a helyi Balázs Ferenc Vegyeskar nov. 23-án kórustalálkozót szervezett. Tárkányi János, a Művelődési Ház igazgatója ismertette a Duna Televízió Baráti Kör létrehozásának célját, majd a vendéglátó kórus lépett a színpadra Nagy Ildikó karnagy vezényletével. Fellépett a város mindhárom kórusa, a Székely Dalegylet és az Alla Breve Ifjúsági Vegyeskar is. Sikeres volt az 1990. nov. 27-én újból megalakult Brassói Magyar Dalárda. Elmondták, hogy megtalálták a kórus zászlaját, a dalárda ugyanis 133 évvel ezelőtt alakult meg. A Szászcsávási Vegyeskar ajándékot is hozott, Nagy László: Fiaim, csak énekeljetek! című emlékkönyvet, amely a falu, a kórus történetét foglalja magába. A szászcsávásiak meghívtak mindenkit arra a rendezvényre, amelyet a jövő évben szerveznek, a kórus fennállásának 160. évfordulója alkalmából. A kórustalálkozó bevételét a Duna Televízóért Alapítványnak szánják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./

"A 75 éves Izsák József irodalomtörténészt köszöntötte Kovács Ferenc. Kolozsváron a Toldalagi-Korda házban működött a Magyar Irodalomtörténeti Intézet 1947-ben, ahol Izsák József, György Lajos akadémikus-professzor tanársegéde dolgozatot olvasott fel Nemzethalál-félelem a régi magyar irodalomban címmel. A tanév végére a kommunisták magukhoz ragadták a hatalmat, ennek eredményeképpen György Lajos professzort eltávolították, felmondtak Benedek Marcellnek, Gunda Bélának, László Gyulának és más kiváló professzoroknak. "Kistudású, de nagy falánkságú aktivisták kerültek a helyükbe. Ez volt az első lépés a Bolyai Egyetem elzüllesztésére, majd feladására." Izsák Józsefnek is mennie kellett. - Izsák József a kortárs magyar irodalommal kezdett foglalkozni. Asztalos Istvánról jelent meg monográfiája. Legnagyobb érdeme Tamási Áron műveinek és szellemének visszahozása az erdélyi köztudatba, Tamási Áronról is készített monográfiát. 1982-ben látott napvilágot Illyés Gyula költői világképe című monográfiája. 1990-ben ő szervezte meg György Lajos születése századik évfordulójának megünneplését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Izsák József / sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. aug. 1./ Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskola tanára volt 1960-tól 1980-ig, a tanszék megszűnéséig."

Vacaroiu miniszterelnök nov. 21-i utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta bizonyítványát és leckéztette az új kormányt. Csapatával minden úton-módon a nép javát szolgálta volna, ha tehette volna, de nem tehette. Ugyanis olyan örökséget vett át, hogyha nem hozza meg 1993-ban a népszerűtlen intézkedéseket, akkor csődbe jutott volna az ország. Vacaroiu kormányfő működésének négy évéről vaskos, háromkötetes /másfél kilós/ Fehér könyvet adott ki, ebben a korábban ismert érveit sorakoztatta fel /makroökonómiai stabilitás, stb./. Sajtóértekezletén számadatok halmazával próbálta meggyőzni hallgatóságát kormányzati programjának helyességéről. Minden nőtt, emelkedett, többet exportált az ország, növekedett a bruttó nemzeti termék. Vacaroiu csapatával együtt kíváncsian várja, honnan lesz pénz a hatalomra kerültek ígéreteinek beváltására, az új kormány már 1997-ben számos népszerűtlen intézkedésre kényszerül. Szerinte az új többségnek nincs igazi szakembergárdája. /Ferencz L. Imre: Magyarázta... és leckéztetett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./

Bukarestben nov. 23-án - az RMDSZ részvételével - megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. A tanácskozás után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy az RMDSZ miniszteri szinten vesz részt az új kormányban. Az RMDSZ államtitkári posztokat igényel az oktatási és kulturális tárcánál, illetve a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását szorgalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Szentkatolnán, a római katolikus templom előtt kopjafát állítottak. Innen az ünneplő tömeg az 1936-ban az első világháború hősi halottai emlékére emelt emlékoszlophoz fordultak, ezt most két emlékoszloppal kiegészítették, az 1848-as szabadságharc, illetve a második világháborús halottak tiszteletére emelt két új oszlopot Vetró András kézdivásárhelyi szobrász tervezte, Bakk István helyi vállalkozó fedezte a költségeket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

"Maksán emlékkövet állítottak a millecentenárium alkalmából, melybe bevésték az Amerikába szakadt nagy erdélyi író, Wass Albert sorait emlékezetes Üzenet haza című verséből : "Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk/ És leszünk egy cél és egy akarat/ A víz szalad, de a kő marad, / A kő marad". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./"

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat, az első napon, nov. 21-én Baróton a vidék neves közírójára, Gaál Mózesre emlékeztek, halálának 60. évfordulója alkalmából, nov. 22-én az 1956-os forradalomra és az azt követő megtorlásokra, nov. 23-án a honfoglalás 1100. évfordulójáról hangzottak el előadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./

Az EMKE könyvtári szakosztályának háttereként működő Heltai Gáspár Alapítványt 1991-ben jegyezték be. Pillich László elnök szerint az intézmény ma már 80-85 %-ban önellátó. Anyagi szükségleteik 30 %-át nyelviskolájukkal teremtik elő, 50 %-át pedig nyomdatechnikai kellékek forgalmazását bonyolító kft-jük szolgáltatja. Kolozsvári székhelyükön működő Mikó Imre Közkönyvtár támogatja a tordai és zilahi fiókokat is, ezenkívül gyakorlóhelyül szolgál a könyvtárszakos egyetemisták részére. Állománya 21 ezer kötet, 71 %-a szépirodalom, olvasótáboruk 200 fős, közel fele egyetemista. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem ért egyet Tokay György kormánytagságával.- A Bihari Napló munkatársa Takács Csaba ügyvezető elnökét kérte nov. 27-én telefonon, hogy tájékoztassa a lapot néhány alapvető kérdésről, de a politikus elzárkózott ettől. - Helyzetértékelés címmel adott ki SZKT-küldötteinek szóló felhatalmazást az RMDSZ Bihar megyei szervezete. A Varga Gábor megyei elnök kézjegyével ellátott dokumentumban többek között az olvasható a kormányban való részvételről: "az RMDSZ pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a feléje kinyújtott kezet." /SZKT Bukarestben. Sűrűsödik a köd? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./"

Nov. 28-án tartotta Bukarestben a Szövetségi Képviselők Tanács /SZKT/ rendkívüli ülését, a sajtó kizárásával. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról és következményeiről folyt a vita. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elutasító és előzetes feltételekhez kötött állásfoglalása, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által rögzített feltételek, Eva Maria Barki figyelmeztetései mutatták, hogy vannak, akik féltik az RMDSZ-t a hatalmi szereptől. Többen elmondták, hogy az SZKT állásfoglalása tétnélküli, mert előrehaladtak a koalíciós tárgyalások, a gyűlést kész tények elé állították. Tőkés László megjegyezte, hogy a Stolojan-kormány idején a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ szempontokat adott a tárgyalásra, most ez elmaradt. Katona Ádám javasolta Eva Maria Barki intelmeinek megvitatását. Frunda György hangsúlyozta: ki kell használni a lehetőséget, hogy az RMDSZ belülről próbálja meg a kérdések megoldását, ehhez hasonló lehetőség még nem volt. A szavazás eredménye egyértelmű volt, elfogadták a kormányba lépést, hárman szavaztak ellene, ketten tartózkodtak. Az SZKT elvi jóváhagyást adott a koalíciós tárgyalások folytatására, összegezte a vitát Markó Béla elnök, a további döntésekre az Operatív Tanács kapott meghatalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. -dec. 1./ Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása: 2335. sz. jegyzet.

A Liberális Párt '93 és a Polgári Szövetség Pártja /PSZP/ által alkotott szövetség, a Nemzeti Liberális Szövetség mindössze 0,7 %-ot ért el a választásokon, nem érte el a parlamentbe kerüléshez szükséges minimálisan 3 %-ot. A két párt a választások után számvetést készített. Nicolae Manolescu pártelnök kivételével a PSZP országos vezetősége lemondott, az LP '93 vezetőinek ellenben továbbra is bizalmat szavaztak a küldöttek a párt nov. 23-i országos értekezletén. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

"Adrian Nastase, a volt kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártjának ügyvezető elnöke nov. 26-i sajtóértekezletén kijelentette: amennyiben részt vesz az RMDSZ a kormányban, "a kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet". Az RMDSZ képviselői ugyanis gyakran találkoznak a magyar kormány tagjaival, így "közvetlen információ csatorna létezne Románia és Magyarország kormányai között". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Alexandru Farcas, a parasztpárt kolozsvári vezetője elítélte Nastasének ezt a nyilatkozatát. Az alapszerződéstől idegen a két kormány egymás elleni gondolata, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Iliescu utolsó napjaiban még élt hatalmával: rendelettel előléptetett számos magasrangú rendőrtisztet, kegyelembe részesítette a Román Kommunista Párt szabadlábon levő tagjait, Dumitru Popescut, Lina Ciebonut, Nicolae Constantin Olteanut, Gheorghe Opreát, Gheorghe Panat, akiket 1991 áprilisában 11-14 év börtönbüntetésre ítéltek. Nem adott kegyelmet viszont Cseresznyés Pálnak, akiért az RMDSZ megmozgatott minden lehetséges nemzetközi fórumot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29., Magyar Nemzet, nov. 29./

"Juhász Erzsébet visszautasította azt a hangot, ahogyan Szász János minősítette az Erdélyi Naplót: ellenségeit rágalmazza, politikai hitelrontásban jeleskedik, stb. A kemény szavak mellett egyetlen idézet, utalás sincs. Szász János azért beszél így, mert mögötte áll a "romániai magyar politikai élet és sajtó nagy többsége". Lassan Erdélyben ugyanazt láthatjuk, mint Magyarországon: egy egyszínű hírközlési rendszert egy maroknyi szemben." Borbély Imre ellen folyik a harc, és mindazok ellen, kik önálló, független RMDSZ-t akarnak. /Juhász Erzsébet: Ki rágalmaz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./"

"A Szabadság nem közölte le Pillich László tiltakozását Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő kitüntetése ellen, csak ismertette a tiltakozást, viszont a főszerkesztő lapjában megjegyezte: "Pillich László célzatos csúsztatásokkal és rágalmakkal megtűzdelt vádaskodására érintettként nem kívánok válaszolni." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ Előzmény: 2371. sz. jegyzet. Pillich László tiltakozó nyilatkozatának teljes szövegét végül a Szabadság dec. 9-i száma hozta le."

"Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg előtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erővel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetről sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfőként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./"

Megjelent a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv. Szerzője, Bernard le Calloc'h elmondta, hogy a Francia Földrajzi Társaság választmányi tagjává, a Francia Finnugor Társaság alelnökévé választotta. Magyarországon vendégtanár volt 1947-től 1953-ig, megtanult magyarul, de más nyelveket is, oroszul, szerb-horvátul, finnül. Kőrösi Csoma Sándor élete fontos részévé vált, vallja, eddig 282 cikket és két könyvet írt róla. Összeállított egy 4000 szócikket és portrékat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont. Előadásokat is tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Bernard le Calloc'h foglalkozott Ujfalvy Károly életével is, aki Franciaországba költözött a múlt században, jelenleg pedig a franciaországi magyar vonatkozású emlékeket, épületeket, szobrokat, emléktáblákat térképezi fel. /Gervai András: Egy francia Csoma-kutató. = Magyar Hírlap, dec. 3./

Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./