Négy „fegyver-hordozót” tüntettek ki április 3-án az erdélyi magyar közművelődés ünnepén Marosvásárhelyen. Az EMKE Maros megyei szervezetének rendezvényén Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész-esperes, a megyeszékhely és Marosszentgyörgy zenei kultúráját, kórusmozgalmát fellendítő Hajdó Károly karnagy, Papp György kultúrigazgató, a holtmarosi Gyöngykoszorúk kezdeményezője és Sinkó András pedagógus, népzenész, a Cinige és a Picinige ifjúsági és gyermek népi zenekarok megalapítója, irányítója részesült oklevélben. Ezt az elismerést az idei Gyöngykoszorú-találkozón Holtmaros faluközössége is átveheti. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke az 1991 tavaszán újjászülető szervezet megvalósításairól beszélt. – Rájöttem, hogy mindennek, amit csinálok, csak itthon van értelme – mondta a Németországból hazatelepült fiatal P. Dávid Tünde, a megnyitott kiállítás fotóinak, a Krónikás képeknek az alkotója. 2008-ban a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség egy népszerűsítő programba kezdett, melynek során digitális katalógus, prospektus, inter-aktív CD készült 48 településről. Ennek a projektnek a része ez a kiállítás is. A fotókon Székelykeresztúr, Románandrásfalva, Újszékely, Szentábrahám, Etéd, Székelyderzs, Kányád, Siménfalva és Galambfalva mindennapjait örökítette meg. /Nagy Székely Ildikó: Csoda mégis… = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Két könyvbemutatót is tartottak április 3-án Nagyváradon. A dunaszerdahelyi magyar írónő, Nagy Erika az Illyés Gyula Református Könyvesboltba vitte Zsákutca című kötetét, mely humoros írásokat, rövidprózai alkotásokat tartalmaz. A kiadványt Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője méltatta. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója megemlítette néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel. A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon mutatták be. /Nagy Orsolya: Új könyvek hétvégéje Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) jelvényével ellátott piros-fehér-zöld színű sálakkal vonultak április 6-án a Központi Választási Irodába (BEC) a két szervezet politikusai, akik 290 ezer aláírás kíséretében hivatalosan is regisztrálták a választási hatóságnál a júniusi európai parlamenti választásokon résztvevő jelöltek nevét tartalmazó Magyar Összefogás Listáját. Az RMDSZ majdnem százezerrel több aláírást nyújtott be a törvény által szabályozott minimális 200 ezerhez képest. Az ünnepélyes eseményen Tőkés László nem tudott részt venni. Tőkés tagja az Európai Parlament dél-kelet európai delegációjának, amely éppen ezekben a napokban szervezi az elmúlt másfél év legfontosabb kiszállását. Az EP-küldöttség Koszovóba látogatott. /B. T. : EP-listaleadás listavezető nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Aránytalanul keveset foglalkoznak a határon túli magyar médiumok a más-más országokba szakadt magyarság társadalmi-politikai helyzetének megismertetésével, a szomszédos és „baráti” demokráciák magyarellenes jelenségeinek elemzésével. Továbbra is számolni kell a kisantanti logikával, amellyel a többségi nemzetek igyekeznek a magyar kisebbségeiket elszigetelni, ellehetetleníteni, végső soron asszimilálni őket. Öt évvel ezelőtt a felvidékiek ugyanazzal a választási kényszerrel szembesültek, mint a romániai magyarság az ezredfordulón, amikor a kisebbik rossz ürügyén tömegesen szavazták a hatalomba Ion Iliescut Vadim Tudorral szemben. Ivan Gasparovic ellenjelöltje 2004-ben az a Vladimir Meciar volt, aki kormányfőként is inkább magyarellenes retorikájával vált közismertté, semmint kormányzati teljesítménye miatt. Azután kiderült, hogy a magyarfaló Meciar nem a szélsőségesség legalja Pozsonyban. Jan Slota már Magyarországra szabadítandó tankokkal, turul-ijesztő kettős keresztekkel és szentistváni bóhóckodással sértette vérig a Kárpát-medence magyarságát. Az idei, szlovákiai elnökválasztási kampány hangulatát mi sem jellemzi jobban, mint ennek a diplomáciai pengeváltásokat is provokáló politikusnak a sommás megjegyzése, miszerint az új szlovák államfőnek az a feladata, hogy „helyesen viszonyuljon” a szlovák nemzethez és a szlovák államhoz. „Ez sajnos csak az egyik jelölt esetében lehetséges, mert a másiknak, a nőnemű jelöltnek ez a viszonya kissé zavaros” – állította. Iveta Radicova volt ugyanis az a bizonyos „nőnemű jelölt”, aki magyarajkú választóit – Szlovákia választásra jogosult állampolgárainak egytizedét – anyanyelvükön is megszólította. Nyilván képletesen, hiszen a több nyelven is folyékonyan beszélő, publikáló Radcova magyarul nem tud. A választási kampány idején is képes volt az elhíresült tankönyv-vitában a magyarság álláspontját megvédeni. Gasparovic és támogatói sikeresen tematizálták a közbeszédet Radicova ellenében, és ennek eredményeképpen Radicova nem túl nagy különbséggel ugyan, de végül alulmaradt a második fordulóban. A magyarok mozgósításával pedig egyértelművé válhat a mindenkori szlovák politika számára, hogy a választópolgárok egytizedének a bizalmát egyszerűen tisztességes politizálással is meg lehet szerezni. /Laczkó Vass Róbert: Körmagyar analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Ami a diadalmas Vörös Hadseregnek nem sikerült, azt Moszkva a jelek szerint most megvalósítja. Ha már Közép- és Kelet-Európát nem tudta fegyverekkel megtartani, akkor egy sokkal alattomosabb eszközt, az állami irányítás alatt álló energetikai vállalatokat bevetve kísérel meg döntő befolyást szerezni az érintett térség gazdasága és ezáltal politikai vezetése fölött. Ennek legújabb fejleménye a MOL több mint húszszázaléknyi részvénycsomagjának megszerzése, amelyet a moszkvai stratégák gondosan, a legkisebb részletre is ügyelve dolgoztak ki a színfalak mögött, ebben segített az osztrák OMV. Most hozzáfogtak Európa bekerítéséhez az Északi és a Déli Áramlat nevű kőolajvezetékekkel, valamint a szerb kőolajcég megvásárlásával, illetve a magyarországi – természetesen orosz földgázzal föltöltendő – gáztározó megépítésének szorgalmazásával. /Balogh Levente: Moszkva fegyvere. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Váratlan fordulat következett be a székelyudvarhelyi tanácsnál. Zilahi Imre alpolgármestertől – aki a Zöld Párt színeiben nyert tanácsosi mandátumot – alakulata megvonta párttagságát, melynek következtében a tanácsosi tisztségét, illetve alpolgármesteri tisztségét is elveszítette volna. Így a jelöltlistán következő zöld párti tanácsos igazolásáig patthelyzet alakult ki a városi tanácsban: kilenc RMDSZ-es tanácsos kontra nyolc MPP-s plusz egy zöld párti. Az RMDSZ tanácsosi frakciója a patthelyzetet azzal próbálta feloldani, hogy a testület újraválasztására új helyhatósági választások kiírását szorgalmazta. Április 6-án a polgármester rendes havi tanácsülést hívott össze, ahol az RMDSZ-es tanácsosok ugyan nem jelentek meg, de a zöld párti tagságát időközben visszakapott Zilahival kiegészülve két zöld párti és nyolc MPP-s tanácsos elégséges létszámot alkotott az ülés megtartására. Zilahi Imre elmondta, pártja kizáró határozatát visszavonta április 4-i dátummal, és így teljes jogú tagja maradt a testületnek, illetve maradhat alpolgármesterként az önkormányzatban. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyudvarhely: megmarad a helyi tanács? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Hosszú távon fontos, és Székelyföld másságát hangsúlyozza az a tény, hogy Sólyom László ellátogatott a térségbe – vélte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Megtiszteltetés volt számára, hogy elmehetett Budapestre, a Sándor-palotába és folytathatták Sólyom László államfővel a tavaly októberben, Csíkszeredában elkezdett együttgondolkodást. A budapesti találkozás megerősítette benne azt a hitet, hogy Sólyom Lászlót őszintén, minden politikai, választási érdektől mentesen érdekli a székelyföldi, illetve az erdélyi magyarok jövője. Antal Árpád várja a kormányváltást Magyarországon, hogy az anyaországnak legyen egy erős és nagy parlamenti támogatottsággal rendelkező kormánya, amely felvállalja a határon túli ügyeket is. A Székelyföldi Szeretetszolgálat tervezett beindításáról csak tájékoztatták a magyar államfőt. Annak működését önállóan meg tudják oldani. A Székelyföld-monográfia megírásában kértek segítséget, szükségük van arra a szaktudásra, amivel a magyar akadémikusok rendelkeznek. Ezért szeretnék, ha megalakulna a Magyar Tudományos Akadémia székelyföldi fiókja. – Óriási diplomáciai hibát követett el a román állam a magyar köztársasági elnök március 15-i látogatása alkalmával. Ez egyfajta bizalmi válságot okozott a két ország között. /Bíró Blanka: Beszélgetés Antal Árpád szentgyörgyi polgármesterrel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a hétvégén Kolozsváron tartotta éves közgyűlését, amelyen három évre megválasztották a szervezet vezetőségét, és új tagok felvételéről is döntöttek. A kolozsvári Bulgakov kávéházban könyvbemutató volt: a liga új tagja, Jancsó Noémi, a tavalyi Méhes György- debütdíjas szerző Emotikon című kötetét Szőcs Géza méltatta. Elnöki beszámolójában Orbán János Dénes az utóbbi három év pozitívumai közé sorolta, hogy az E-MIL több mint száz rendezvényt szervezett, elindította az Irodalmat a vidéknek projektet. Az elnök hiányosságként könyvelte el, hogy nem jegyezték még be a Hargita–Kovászna–Maros megyei fiókszervezeteket, amelyek révén a Liga hangsúlyosabban jelen lehetne e megyékben. Orbán János Dénest újraválasztották az E-MIL elnökévé. A régi választmányi tagok is megőrizték pozíciójukat, kivéve a funkciót vállalni nem kívánó Márkus Barbarossa Jánost, akinek helyét Ármos Lóránd tölti be. Király Zoltán maradt az ügyvezető elnök, Böszörményi Zoltán az uniós kapcsolatokért felel és az Európai Írókongresszusban (European Writers’ Congress) képviseli az E-MIL-t, László Noémi Bukarestben, Ármos Lóránd pedig Budapesten tevékenykedik a szervezet érdekében. Négy új taggal bővült az E-MIL: Aniszi Kálmán, Egyed Péter, Jancsó Noémi és Szenkovics Enikő nyert felvételt. /Tervek a kortárs irodalom népszerűsítésére. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Fastus József Németországból hazatelepült festőművész tárlata nyitotta meg a hétvégén a nagykárolyi kávéház-kiállítótermet. A művész 2004-ben szerzett diplomát a mannheimi főiskola ipari formatervezés szakán. Műveinek alaptémája a nő, a nőiesség, amit a figuratív megoldások segítségével tesz szemléletesé, mondta a nagykárolyi születésű festő. A régi mesterek mára kissé háttérbe szorult viasztechnikáját alkalmazza, ami meglehetősen időigényes, de számára a vászon előkészítése is az alkotási folyamat fontos része. /Végh Balázs: Szürrealista festmények Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Hantz Péter, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) volt oktatója április 6-án sajtótájékoztatón ismertette azokat az iratokat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak arra vonatkozólag, hogy Szamosközi Istvánnak, a BBTE egyik jelenlegi rektor-helyettesének a doktori disszertációjában három olyan oldal található – a forrás megnevezése és a szerzőktől a közlésre vonatkozó engedély kérése nélkül –, amelyeket eredetileg egy svájci kutató tett közzé évekkel ezelőtt. Fredi Büchel, a Svájcban megjelent könyv szerkesztője, a genfi egyetem tiszteletbeli professzora a Hantz Péternek küldött levélben azt írja: hasonló esetért hazájában a plágiumot elkövető személyt megfosztják doktori címétől és megbüntetik. „Akkor, amikor Bodó Barna felvetette a plágium eshetőségét, az egyetemen bizottság vizsgálta ki az ügyet – amelynek egyik tagja maga Szamosközi volt. Szamosközi akkor azt nyilatkozta, hogy a svájci szerzők könyvét soha nem látta. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem történt plágium. A BBTE tehát igyekezett eltussolni az ügyet. Ezt követően pedig Szamosközi a felsőoktatás minőségét vizsgáló szakbizottság, az ARACIS tagja lett, s ugyanakkor Andrei Marga kinevezte rektor-helyettesnek, habár Szamosközi nem élvezte a magyar kollégák bizalmát. Szamosközi István rektor-helyettes kijelentette: „Nagyon sajnálom, hogy félreértés miatt a dolgozat szerkesztésekor eltűnt a J. L. Paour dolgozatára való hivatkozás. Ugyanakkor felelősséget vállalok a kialakult helyzetért, erre pedig az interneten található könyvészet a bizonyíték. A kétségek eloszlatása végett már elkezdtem könyvem új kiadásának munkálatait, ezt ugyanis már rég kérték diákjaim, mesteri tagozatos hallgatóim, a doktorandusok, pszichológusok. A nemzetközi kritériumok életbe léptetésére vonatkozó magyarázatadásra készen állok. Elítélem viszont egyes személyek azon erőfeszítését, hogy eltorzítsák a dolgokat, s azokat önkényesen értelmezzék egy olyan műszaki hiányosság miatt, amelyekért vállalom a felelősséget” – zárta közleményét a rektor-helyettes. /Nagy-Hintós Diana: Fordulat a Szamosközi nevéhez fűződő plágium botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Őrület, bosszúállás, rosszakarat” – reagált a vádakra Szamosközi István rektor-helyettes, azt állítva, Hantz Péter őt okolja azért, amiért kirúgták az egyetemről, emiatt folytat bosszúhadjáratot ellene. Szamosközi szerint a doktori disszertációjában kifogásolt három oldal olyan, „kétszer kettő, az négy” jellegű alapparadigmákat tartalmaz, amelyek forrását nem kell megjelölni. „Ki fogom adni még egyszer a dolgozatomat, és forrásként fel fogom tüntetni Paour professzort, hogy legyen boldog Hantz” – ígérte Szamosközi. /Pengő Zoltán: Svájci állásfoglalás Szamosközi István plágiumügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Emlékezetes, amikor 2007-ben először nyilvánosságot kapott a plágiumügy, Szamosközi István, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese tagadta, hogy felhasználta volna a szóban forgó munkát, sőt kijelentette, soha nem látta a francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. /Szamosközi István: technikai hiba történt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Emil Boc miniszterelnök cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy törölni készül a kormány a javadalmazási formák közül a szerzői jogi szerződés szerinti juttatásokat. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint mindenképp veszíteni fog az újságíró szakma, ha a kiiktatnák a szerzői jogi szerződések szerinti kifizetéseket. /F. H. : Fellélegezhet a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A Kovászna megyei rendős-főkapitány állítja, hogy beosztottjai 42 százaléka ismeri a magyar nyelvet. Korábban közölték, hogy a rendőrségi alkalmazottak mindössze öt-tíz százaléka nem román nemzetiségű. Magyar-tudásukat a rendfenntartók sikeresen titkolják. Magyarul ugyanis csak kivételesen szólalnak meg egyesek közülük. Sem a közlekedési rendőr, sem más nem fordítja magyarra a szót, miután kiderül, magyarral áll szemben. Inkább arra van eset, hogy a magyarként ismert rendőr mereven tartotta magát a többségi nyelvhez. /B. Kovács András: Sikeresen titkolják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Április 7-én tartották a marosvásárhelyi regionális vízszolgáltató, az Aquaserv Rt. részvényeseinek közgyűlését. A botrányos gyűlésen felmentették tisztségéből Darabán Ottó vezérigazgatót, a helyére azonban nem a 97-es határozatban megjelölt Törzsök László Sándort nevezték ki, hanem Sergiu Horobetiu mérnököt, az Aquaserv Rt. alkalmazottját. Virág György, a megyei tanács képviselője szerint többrendbéli törvénysértés történt, ezért tiltakozásul elhagyta a termet. Csatlakoztak hozzá Segesvár, Székelykeresztúr és Radnót képviselői is. /-vagy-: Leváltották Darabán Ottót. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Az MPP által megfogalmazott kifogások miatt jövő hétre halasztották a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülését. A két testület eredetileg nagypénteken ült volna össze, de az időpont kiváltotta a polgáriak nemtetszését. A magyar történelmi egyházak számára ez kiemelten fontos nap, így nem szerencsés, hogy egy egyébként jelentős eseményt éppen ekkorra időzítettek – érvelt Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke sajnálja a történteket, a közös tanácsülés technikai előkészítésekor elkerülte figyelmüket, hogy a tervezett időpont éppen nagypéntekre esik. A közös tanácsülés egyik fontos napirendi pontja lesz, hogy a megyeközpont átadja a Háromszék Táncegyüttes finanszírozásának egy részét a megyei önkormányzatnak. /Farkas Réka: Elhalasztották az együttes tanácsülést (Az MPP tiltakozott). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Zörgő Noémi, a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és Közkapcsolatok Szakának egyetemi tanársegédje mindössze 25 éves, két évvel ezelőtt diplomázott, és ma már tanársegéd, jelentkezett a doktoriskolába. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) különdíjasa. Az EMIA meghirdetett egy pályázatot, amelynek keretén belül szociográfiai riportot kellett írni. A pályázatra a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület tevékenységéről írt, ezzel nyerte el a különdíjat. /Radvánszki Zsuzsa: A kommunikáció szakosok legfiatalabb tanára. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A Boc-kabinet elfogadta azt a kormányhatározatot, amely korlátozná a jövedelemhalmozást a közszférában, ezáltal választás elé állítva azokat a nyugdíjasokat, akik korábbi szakmájukat közintézményekben űzik. Az elfogadott törvényt csak az országos átlagbér (1693 RON) fölötti nyugdíjakra alkalmazzák, de Emil Boc miniszterelnök megnevezett még egy pár társadalmi kategóriát, amelyek felmentést kapnak e megszorítás alól. „A tanárok, orvosok, színészek és a fogyatékos személyek gondozói nem esnek a törvény hatálya alá” – fejtette ki a miniszterelnök. /M. Á. Zs. : Luxusnyugdíjstop. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Április 7-én a közösségi és kisebbségi jogok kérdéskörének és megbeszélésével folytatódott Pristinában az Európai Parlamenti–Koszovói Interparlamentáris Találkozó. A koszovói kisebbségi közösségek helyzetéről a pristinai parlament képviselői nyújtottak tájékoztatást. Hozzászólásában Tőkés László mélységes együttérzését fejezte ki a tömeggyilkosságokat, háborús bűntetteket elszenvedett koszovói albán közösség iránt. Becsey Zsolt EP-képviselő a koszovói albánok és a vajdasági kisebbségek helyzete között vont párhuzamot – egyenlő mérce alkalmazását igényelve valamennyi kisebbség esetében. Tőkés László rámutatott, hogy miközben Koszovó kisebbségeinek „közösségi jogokat” és messzemenő autonómiát biztosítanak – ezzel szemben Romániában és európai szinten kizárólag „a kisebbségekhez tartozó személyek” egyéni jogairól szól a politikai diskurzus. Ennek kapcsán Doris Pack képviselőasszonyt és az EP-küldöttséget felkérte, hogy – a kettős mércét kiiktatva – járjanak közben a kollektív kisebbségi jogok európai elismertetése érdekében. Doris Pack éles hangon utasította vissza az erdélyi és a koszovói kisebbségi viszonyok párhuzamba állítását. Szerinte Koszovó helyzete „teljességgel sajátos és egyedi esetnek számít”. /Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája: Szóváltás Tőkéssel Pristinában. Koszovó nem Erdély. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Románul, magyarul és németül olvasható az Olt folyó megnevezés azon a táblán, amelyet egy többnyelvűségért küzdő civil szervezet önkéntesei helyeztek el Csíkszereda nyugati kijáratánál lévő Olt híd mellett, valamint a zsögödfürdői hídnál. Azt mondják, hogy hasonló kezdeményezések még voltak: Nagyváradon is elhelyezték valakik a Kőrös folyó nevét tartalmazó kétnyelvű táblát, de rövid időn belül a magyar megnevezést kivágták. /Forró-Erős Gyöngyi: Olt folyó – három nyelven. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Születésének századik évfordulója alkalmával a Kolozsváron is szolgáló Jakab Antal püspökre emlékeztek, Marton József pápai káplán, egyetemi professzor tartott előadást a püspök életútjáról. Jakab Antal 1929-ben kerül a gyulafehérvári szemináriumba, 1934-ben Majláth Gusztáv Károly megyéspüspök pappá szentelte. Jakab Antal Rómában egyházjogon végzett. 1951-től titkos ordináriusként, azaz egyházmegyei kormányzóként tevékenykedett, majd letartóztatták, s tizenhárom évet raboskodott. 1964-ben történt szabadulása után egy évig nem juthatott lelkészi munkához, s csak 1967-től térhetett vissza a teológiára tanárnak. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék püspökké, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte. A megemlékezési rendezvényen Laczkó Vass Róbert színművész ez alkalomra írt beszédét olvasta fel. Jakab Antal 1980–1990 között vezette püspökként a gyulafehérvári egyházmegyét, majd nyugalomba vonulása után, 1993-ban hunyt el. /N. -H. D. : Jakab Antal püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Rendszerint tavasszal és ősszel ülésezik a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány kuratóriuma, amely a Teleki–Bolyai Könyvtár aktív és nyugalmazott munkatársaiból, a Teleki család megbízott tagjaiból, valamint tudományos-művészeti pályán elismert szakemberekből állt össze. A Teleki család külföldön élő tagjai 1993-ban Förderstiftung Teleki Téka néven létrehoztak Bázelben egy alapítványt, melynek célja a Teleki–Bolyai Könyvtár anyagi és szellemi támogatása, majd 1999-ben a bázeli anyaszervezet segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, azonos célkitűzéssel és működési területtel. Lopás történt a Teleki Tékában: még folyamatban van az állomány leltározása, de az már kiderült, hogy igen komoly hiány van, mondta el Teleki Julianna, a kuratórium Németországban élő tagja. A köteteket csak az olvasóteremben lehet megnézni, kölcsönzés nincs. „Akik kikérték, vissza is adták a kiadványokat, csakhogy kivágtak részeket a könyvből, metszetek, oldalak tűntek el. Ez valószínűleg már a rendszerváltás előtt kezdődött, de az utóbbi időben is történtek komoly rongálások. ” „Sajnos a régi szekrényekben sincsenek biztonságban a könyvek, hiszen nagyon egyszerű zár van rajtuk, bárki könnyedén kinyithatja” – tette hozzá Teleki Julianna. A nagytermet most a városi önkormányzat pénzéből restaurálják, félő, hogy majd azt fogja mondani a polgármester, gyűlésterem lesz, vagy kiállítást szerveznek. Ettől tartanak a Teleki család tagjai. /Máthé Éva: Megkárosították a Teleki Téka könyvállományát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem napja sok vidámsággal, sok ötlettel zajlott, az utcáról betévedt kíváncsiskodó is jól érezhette magát. Dr. Killár Kovács Katalin Szophoklésztől a posztmodernig. Lehetséges szövegek gyűjteménye a színészmesterség oktatása céljából című kiadványát Albert Mária ismertette. Ez alkalommal debütált a nagyérdemű előtt a tanintézet új orgonája, Molnár Tünde orgonaművész műsorával. A közönség szavazata alapján a legjobb színészi alakításért járó Stúdió-díjat Derzsi Dezső és Paul Socol I. éves magiszteri hallgatók kapták. A kanadai Orbán Balázs Társaság magyar diákok számára felajánlott ösztöndíját Strausz Imre volt zenetanár szakos hallgató érdemelte ki. Az egyetem napja az I. éves magiszteri hallgatók Dandin György, vagy a megcsalt férj című előadásával ér véget. /Nagy Székely Ildikó: Thália-tanítványok vigadalma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Balázs Imre József költővel, irodalomkritikussal, a Korunk főszerkesztőjével szervezett író-olvasó találkozót az Alterego csoport. Balázs Imre József Székelyudvarhelyen született, és egészen egyetemista koráig ott is élt. Arra a kérdésre, hogy miért fogott az erdélyi, a romániai magyar irodalom kutatásába, elmondta: az említett területek irodalmát előítéletek, sablonok övezik, neki pedig célja eloszlatni ezeket. Balázs Imre József irodalmi munkásságáról, versesköteteiről, misztikus történeteket meg lírai alkotásokat tartalmazó Vidrakönyv című könyvéről, és új, megjelenésre váró, verstömbökből álló kötetéről is mondott néhány szót. /Potozky László: Költő, irodalomkritikus, szerkesztő egy személyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék költészet napi rendezvényén több, közelmúltban megjelent kötetet mutattak be. Szilveszter László Szilárd Festett az arcom nekem is. Irónia a modern és a posztmodern költészetben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című első egyéni kötetét Vida Erika, a kiadó munkatársa ismertette. Szilveszter László tavalyi védte meg doktori disszertációját, annak könyvformában kiadott változata a kötet. Még 2008-ban jelent meg Cs. Szabó László A magyar költészet századai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című, költészeti tanulmányokat tartalmazó könyve. A filológiai pontosság jellemzi Jánosházy Györgyöt, aki Michelangelo Buonarotti 77 szonettjét fordította le, kötetét a Mentor adta ki. Farmati Annának, a Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjének néhány nappal ezelőtt jelent meg Más régi ének. A XVII. századi népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ című kötete. Egyed Emese további két, idén megjelent kötetet mutatott be: Szárazajtai Nagy Csaba József Attila és az istenek /Argumentum Kiadó, Budapest/ című munkáját és Lövétei Lázár László Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című kötetét. /Ferencz Zsolt: Költészet napi könyvbemutatók a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Tizenhárom év alkotómunkájára tette fel a koronát New Yorkban, az ENSZ kiállítótermében megnyitott kiállítás, fogalmazott Balog István, a nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány megálmodója. Az Inter-Art alkotótáborban az évek során megfordult művészek színpalettájából összeállított válogatás eddig Gyomaendrődön, Bombayben, Isztambulban, Bukarestben, Kolozsváron, illetve a Washingtonban tárult az érdeklődők elé. A négytagú nagyenyedi küldöttség a New York-i Barks Community TV egyenes adásában bemutatta a német, francia, angol, román és magyar nyelven megjelent Egy más korbeli Nagyenyed képekben című, régi fotókat tartalmazó albumot. /Tamás András: Inter-Art New Yorkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A Nagyvárad-szerte ismert és kedvelt írónő, orvos és világutazó, Jósa Piroska legfrissebb, útleírásokat tartalmazó kötetét mutatták be Nagyváradon. A mesés Kelettől a kincses Nyugatig – Kóborlások három kontinensen című, színes képekkel illusztrált kiadvány a hetvenöt éves írónő személyes hangvételű útleírásainak gyűjteménye. Dénes László főszerkesztő lapjában, a Reggeli Újságban évek óta folyamatosan közli a doktornő útleírásait. /Nagy Orsolya: Jósa Piroska útleírásait mutatták be Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Tragikus sors jutott Herepei Jánosnak /Kolozsvár, 1891. okt. 11. – Szeged, 1970. okt. 30./. Magyart, történelmet, régészetet hallgatott a kolozsvári tudományegyetemen. Az iskolateremtő Pósta Béla professzor irányításával kezdett régészettel és a numizmatikával foglalkozni. Azután jött az impériumváltás, az egyetemet elfoglalta a román hatalom. Herepeit a kolozsvári Minerva Műintézet Rt., a magyar egyházak alapította nyomdaipari vállalat alkalmazta könyvelőnek 1925-ben. Ettől kezdve a hivatali munka mellett csak szabadidejében élhetett a kutatásnak. Jelen volt a lapok, folyóiratok hasábjain kis adatközlésekkel, néha egy-egy dolgozattal. Fáradhatatlanul gyűjtött: hol a temetőben sírköveket másolt le, hol a levéltárban vagy valamelyik könyvtárban jegyzett ki adatokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőrévé, egykori iskolája, a Református Kollégium levéltárosává választotta. Kelemen Lajos, Szabó T. Attila és Herepei János voltak az erdélyi múlt legkövetkezetesebb feltárói. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1938. február 1-jétől igazgatónak hívta Herepeit. A második bécsi döntés 1940 őszén új feladatok elé állította: intézménye a Magyar Nemzeti Múzeum része lett, s megbízták egy Székely Tudományos és Közművelődési Intézet létrehozásával. 1944 őszén parancs jött Budapestről, hogy a múzeum legértékesebb kincseit ládákba csomagolva el kell menekíteni. A ládák 1945. március 29-én a zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében porrá égtek. A hatóságok felmentették Herepeit a felelősség alól, de sokan szemére hányták a parancs szolgai teljesítését, s az önvád is kínozta. Nem mert visszatérni Romániába. A Tolna megyei Bonyhádon létesült Székely Múzeum élére nevezték ki. Az államosítás után ezt beolvasztották a szekszárdi múzeumba. 1950-ben Herepei nyugdíjaztatta magát. 1957-től felfedezték őt a szegedi egyetem magyar tanszékének munkatársai, s 1961-ben Szegedre beköltözhetett. Lehetőséget kapott tanulmányainak sajtó alá rendezésére. Adattár főcímmel három tekintélyes kötete (1965, 1966, 1971) jelent meg közel kétezer oldalon a szegediek kiadásában. A harmadik kötet közzétételét már nem érhette meg. Tekintélyes kötetet kitevő, átfogó munkája a Bonyhádon véglegesített: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Ez kéziratban maradt, majd az Akadémiai Kiadó 1988-ban vállalta kiadását. Ebben a munkájában Herepei Kolozsvár sírkertjének 1750-ig terjedő történetét dolgozta fel, a kötet lényegében közel kétszáz év várostörténetét is felöleli. Sas Péter budapesti történész kutató kézbe vette a Herepei-hagyatékot, s abból minden közölhető anyagot kötetekbe gyűjtött, sajtó alá bocsátott. A kolozsvári Művelődés folyóirat kiadója, mindenek előtt Szabó Zsolt főszerkesztő ezt a sorozatot felvállalta, egymás után jelentette meg a köteteket. A 2001-ben indult sorozat a hatodik kötettel a végéhez érkezett. A most megjelent kötet /Herepei János: Művelődéstörténeti tanulmányok és adattárak. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta: Sas Péter. Művelődés, Kolozsvár, 2008./ adat- és okmánytárakat tartalmaz, a kutatóknak, szakembereknek jelent kincset, ugyanis sok esetben ma már pótolhatatlanok, mert az akkori források elpusztultak vagy éppen lappanganak. /Gaal György: Az utolsó Herepei kötet. = Helikon (Kolozsvár), ápr. 10./ Előzmény: A Sas Péter által korábban sajtó alá rendezett Herepei-munkák Herepei János: A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei. Sajtó alá rend., szerk., előszó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2001. Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből. Sajtó alá rend., szerk., előszó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2002. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2004. Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2004. Herepei János A kolozsvári színház és színészet történetéből. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2005.

Idén ünneplik a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezer éves jubileumát. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta, Szent István királyunk tíz egyházmegyét alapított, közülük kilencet városról, a tizediket Erdélyről nevezte el. A gyulafehérvári székesegyház mozgalmas története során az alapító okiratok elvesztek. Utoljára 1277-ben égették fel, amikor a levéltár elpusztult, az alapítás évét viszont rekonstruálni lehetett a szomszédos egyházmegyék irattárai alapján. Így derült ki, hogy Szent István király az Erdélyi Egyházmegyét, Gyulafehérvár székhellyel 1009-ben alapította. Az emlékünnep egy évig tart, tavaly Csíksomlyón, szeptember 12-én volt a megnyitó, és idén, 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján – aki a székesegyháznak is, az egyházmegyének is a védőszentje – lesz a csúcsrendezvény, egyben az emlékév záró ünnepsége. A millenniumi ünnepségre meghívták a Szentatyát is, aki nem tud eljönni minden egyházmegye alapítási évfordulójára, de mindig küld egy apostoli delegátust, pápai követet. A millenniumi bizottság élén Tamás József segédpüspök áll, aki Csíksomlyón székel, onnan irányítják a rendezvényeket. Minden plébánia szervez legalább egy millenniumi ünnepséget, ami általában a búcsúünnepük. Ugyanakkor a plébániákon vándorkiállításokat szerveznek az egyházmegye történetéről. Az év folyamán minden plébánia egyszer zarándoklatot szervez a gyulafehérvári székesegyházhoz. Vissza kell tekintenünk az elmúlt ezer évre, hangsúlyozta az érsek, a múltat át kell mentenünk a jövőbe. /Balta János: Ezer éves az erdélyi főegyházmegye. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Az Európai Uniónak ki kell vizsgálnia, ki a felelős az utóbbi napokban történt moldovai megtorlásokért – mondta Traian Basescu államfő április 14-én a parlament előtt tartott beszédében. Basescu rámutatott, nem akart azonnal reagálni a Chisinau által felhozott vádakra. Mint fogalmazott, a végtelenségig sem lehet hallgatni, ezért „a Moldova Köztársaságban történt megtorlások, az alapvető emberi jogok és szólásszabadság semmibe vétele, újságírók kitoloncolása, valamint a román állam ellen felhozott vádaskodások” arra kötelezték, hogy az európai szervekhez forduljon. Véleménye szerint a moldovai államfő kijelentései, miszerint Románia felelős az ottani helyzetért, hatalmas kérdőjeleket vet fel, ugyanis nem Románia tehet arról, hogy Chisinau a kommunizmus irányába lépett vissza. Basescu figyelmeztette Chisinaut, nemzetközi bíróság elé juttatja mindazokat, akik nem engedik a letartóztatott román állampolgárok közelébe a román konzulátus képviselőit. – Több mint 300 embert vettek őrizetbe a moldovai belügyminisztérium adatai szerint. A tüntetések egyelőre az eredménnyel jártak, hogy a központi választási bizottság újraszámolja a parlamenti választásokon leadott szavazatokat. /Mihály László: EU-s vizsgálatot kér Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Traian Basescu államfő nyilatkozott a négy tanügyi szakszervezettel és Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal folytatott megbeszélésről. „Kellemes meglepetés volt a tanügyi szakszervezetek által tanúsított felelősségtudat, amellyel az oktatási reform kérdését taglalták” – fogalmazott az államfő. A négy tanügyi szakszervezet vezetői nem osztották az államfő optimizmusát, s elégedetlenségüknek adtak hangot. /Basescu: reformra van szükség az oktatásban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

A budapesti Polgárok Házában bemutatták a Trianon Kutatóintézet Trianoni Szemle nevű új folyóiratát. Az intézet a tíz éve működő Trianon Társasággal közös fóruma lesz a Trianon-témakörnek. A bemutatkozó ülésen mint meghívott jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány elnöke, valamint a folyóirat létrehozói: Raffay Ernő professzor és Szidiropulosz Archimedes görög származású, Magyarországon élő történész, továbbá Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke. A kutatóintézet – mint mondták – akadémiai szinten igyekszik alátámasztani a társaság mozgalmát. Elhangzott, hogy első lépésként a történelem tankönyvek revíziója lenne a legfontosabb, igaz történelmet kell adni a fiatalság kezébe. (kgyz): Új folyóirat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./