Robert Fico várhatóan Szlovákia legfőbb ügyészének álláspontját küldi meg válaszul Gyurcsány Ferencnek, aki levélben kérte a szlovák kormányfőt, hogy a dunaszerdahelyi rendőri beavatkozásról folytasson le egy önálló, a rendőrségtől független vizsgálatot, és annak eredményét küldje meg Magyarországnak. „Nem egészen értem, miért nem tegnap (a révkomáromi találkozón) fogalmazta meg ezt az elvárását Gyurcsány Ferenc” – mondta Fico november 16-án, vasárnap este a TA3 szlovák hírtelevízió stúdiójának vendégeként. Fico elmondta: számos, Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott dologról nem a révkomáromi megbeszélésük során, hanem csak az azt követő sajtótájékoztatón értesült. Ilyen volt például az, hogy az őt Budapestre invitáló meghívás sem a négyszemközti megbeszélés alatt, hanem csak a sajtótájékoztatón hangzott el. Gyurcsány megbeszélésre hívta az öt parlamenti párt elnökét, valamint az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, hogy tájékoztatást adjon a szombati magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón történtekről. /Gyurcsány írt, Fico válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke hasznosnak tartja, hogy a jövő évi költségvetést nem ebben a törvényhozási ciklusban vitatja meg a parlament. Az RMDSZ elnöke a központosított állami intézmények decentralizációját szorgalmazza. „Radikális költségcsökkentésre, az államigazgatás intézményeiben pedig létszámcsökkentésre lesz szükség. Megoldást kell találni például a központi állami intézmények: ügynökségek, hatóságok, hivatalok alkotta államigazgatási dzsungel felszámolására, ami az egyes intézmények összevonásával, valamint a hatáskörök helyi szintre való áthelyezésével érhető el” – állapította meg Markó Béla. /Rostás Szabolcs: Markó karcsúsítaná az államot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Nyílt levelében kérte újra Kincses Előd független jelölt a szavazókörzetében induló Markó Béla RMDSZ-elnököt ,,közös dolgaik" nyilvánosság előtti rendezésére. A független jelölt szerint a Duna Televízió, illetve a hazai Realitatea TV lenne alkalmas helyszín a választópolgárok problémáiról való beszélgetésre. A levélben Kincses felrótta Markónak, hogy az ezelőtt négy évvel használt Együtt az autonómiáért jelszó szintjén maradt, nem látja létjogosultságát annak, hogy az idei választásokon az Együtt, tovább mottó alatt fusson az RMDSZ-kampány. /Vitára hívja Kincses Markót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

A Kárpát-medence magyar közösségeinek együttes fellépését sürgeti autonómia-törekvéseik érvényesítése érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amely fennállásának ötéves évfordulóját ünnepelte Kolozsváron. A több mint kétszáz küldött részvételével lezajlott tanácskozáson Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a szólásszabadság, a párbeszéd, az összefogás és az autonómia mentén tartotta kivívhatónak az elszakított nemzetrészek önrendelkezését. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke a magyarság érdekképviseleti szervezetei közötti párbeszéd előfeltételeként jelölte meg az autonómia-program következetes képviseletét, az erdélyi magyar külpolitikai érdekérvényesítés kiépítését, a veszélyeztetett nemzetrészek – például a csángómagyarok – védelmét, a romániai magyar oktatás helyzetének javítását, az összehangolt, egységes kárpát-medencei magyar érdekképviseletet. Az EMNT fontosnak tartja a Kárpát-medence magyar közösségeinek közös fellépését autonómia-törekvéseik érvényesítéséért, szorgalmazza az összehangolt cselekvést a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács. Az EMNT kéri a Románia és Magyarország közötti alapszerződés záradékának törlését, amely hivatkozási alapul szolgál az autonómia-törekvések visszautasítására. /Kárpát-medencei közös fellépést sürget az EMNT. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári ülése után bejelentették: átszervezik az EMNT-t. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke erről kifejtette, szükség van egy ilyen nem hivatalos parlamentként működő szervezetre, mint a tanács, de nem elegendő, mindenkihez el akarják juttatni az autonómia fogalmát. Létre kell hozni az EMNT területi képviseleteit a kisrégiókban, emberközelivé kell tenni az autonómiát. Az EMNT-nek monitorizálnia kell azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek döntéshozó pozícióban vannak, az RMDSZ-t és – egyes településeken – a Magyar Polgári Pártot. /Pataky Lehel Zsolt: Hogyan és miért szervezik át az EMNT? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott a minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás, Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás. Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Székely Ervin egészségügyi államtitkár kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. /Mentőkocsi van, orvos nincs. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

November 20-án avatják fel a Szeben megyei Bólyán, halálának 152. évfordulója alkalmából, Bolyai Farkas bronz mellszobrát a helyi katolikus templom. A mellszobrot a Bólyáról elszármazott, Németországban élő Torpai Imre rendelte meg egy budapesti szobrászművésztől. /Bolyai Farkas-szobrot avatnak Bólyán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Egyetemesség és kultúra – Meltzl Hugó komparatisztikai öröksége címmel kétnapos ülésszakot rendezett november 14–15-én Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófiai Kutatóintézete és Német nyelvészeti tanszéke a Német–Magyar Filozófiai Társasággal karöltve. A szászrégeni születésű Meltzl Hugó a kolozsvári egyetem német tanszékének professzora volt az egyetem megnyitásától, 1872-től kezdve 1908-ig, haláláig. Elhunytának évfordulója szolgáltatott alkalmat a megemlékezésre. /G. GY. : Meltzl Hugó-emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, november 14-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Réthy Mór emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és fizikus 160 éve született. Réthy Mórnak, aki 1874 és 1886 között Kolozsváron volt egyetemi tanár, nagy szerepe volt abban, hogy a kolozsvári magyar egyetemen meghonosodott a Bolyai-féle nem euklidészi geometria oktatása. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság 2006 óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik legtöbbet tettek a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Biró Judit, a Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy) tanára, Kürthy Katalin, a Báthory István Elméleti Líceum (Kolozsvár) és Olosz Ferenc, a Kölcsey Ferenc Líceum (Szatmárnémeti) nyugalmazott tanárai vehették át. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája. A családias, megható ünnepségen részt vettek az előző évek díjazottjai közül Bandi Árpád (Marosvásárhely), Néda Ágnes (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár). A tavalyi díjazott Tárnoky György (Nagyvárad) azóta elhunyt. /Borzási Péter: Réthy Mór Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A szecesszió korának legjelentősebb magyar üvegtervezője, a sepsibükszádi üveggyárban is dolgozó Sovánka István születésének 150. évfordulója alkalmából kiállítást tervez a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A műgyűjtők segítségét kéri a kiállítás anyagának összeállításában. Emellett szeretnék megismertetni a bükszádi üvegcsűr történetét. Sovánka István a ma már Szlovákiához tartozó Liptószentmiklóson született 1858-ban. A zayugróczi üveggyárban ismerkedett meg az üveges szakmával, és hamarosan az üveggyár tervezője lett. Munkáiban ötvözte a historizáló-magyaros stílust a szecesszió formajegyeivel. 1908-ban költözött Háromszékre, hat évig a sepsibükszádi gyárban dolgozott. 1944-ben a háromszéki Sepsibükszádon hunyt el. /Az üvegművesség nyomában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Magyar miniszter, szenátor járta végig a kampány során Marosvásárhely intézményeit, s kiderült, kétnyelvű feliratok még ott sincsenek mindenütt, ahonnan az RMDSZ vezérkara származik, s ahol a húsz százalékot jóval meghaladja a magyarság aránya. Még kevesebb helyen áll magyarul is tudó alkalmazott az ügyfél rendelkezésére, magyar űrlapokat pedig úgyszólván sehol nem tartanak. A nyelvhasználatra vonatkozó jogi előírások tehát amolyan írott malasztnál nem egyebek. Jóval kritikusabb a helyzet szórványvidékeken, vagy ahol a magyarságot – több tízezres nagyságrendje ellenére – hivatalos és nem hivatalos nyomásgyakorlással amolyan szigetlétre szorították vissza, mint Kolozsváron vagy Nagyváradon, Szatmárnémetiben vagy Aradon, Brassóban vagy Zilahon. A kilenc évtizedes nemzeti elnyomás sajátos mentalitásváltozást idézett elő a kisebbségi polgárok jó részében, a lemondás és konfliktuskerülés, tetten érhető sokak viselkedésében. Egy kilencvenéves antidemokratikus hagyomány él tovább mindhárom székely megye hivatali struktúráiban. Ezeket a struktúrákat annak idején a nemzetállami homogenizálás, a beolvasztás céljával hozták létre, és részben ma is így működnek. A kizárólagos nyelvi uralom eszközei voltak, és ma sem egyebek. /B. Kovács András: Közintézmény vagy a nyelvi uralom eszköze? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Távozott posztjáról Salamon Márton László, az Új Magyar Szó (ÚMSZ) főszerkesztője. Vincze Lóránt a Transindex internetes újságnak elmondta: kölcsönös bizalmatlanság alakult ki Salamon és Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, az ÚMSZ tulajdonosa között. /Lemondott az Új Magyar Szó főszerkesztője. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Horváth Arany november elején Halálmadár szállott a kútgémre (Glória Könyvkiadó, 2008) című könyvét hozta el Szentegyházára, legújabb könyvéről és ennek kapcsán sok más témáról beszélt. A Gyergyóditróban élő Márika néni, a címadó írás főszereplője igaz történeteket mesélt el. A cikkíró emlékszik azokra az időkre, amikor Kolozsváron egy színházi találkozás, egy Kós Károly születésnapi est, egy Sütő–Harag-bemutató össznemzeti felvonulás volt. A mindenhonnan összegyűlt magyarok egyetlen lakásban találkozhattak: Horváth Aranyéban. Király Károly abban a lakásban adta át első, a külföldnek szóló vádiratát Czine Mihálynak. – Horváth Arany kutatja a maguk posztján prófétai helytállású embereket. /Szabó Klára, Szentegyháza: Horváth Arany Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Verestóy Attila járja szenátori egyéni választókerületét. Romániában az egyetlen szervezet az RMDSZ, amely hitelesen képviseli a magyar közösséget – fogalmazott a szenátor. Verestóy azokról a címkékről beszélt, amelyek személyét övezik. Elmondta, a szekus múltjával kapcsolatos legendák légből kapottak, hiszen a Szekuritáté dossziéinak nyilvánosságra hozatala óta akadálymentesen tanulmányozható az ő dossziéja is, amelyből kiderül, hogy a nyolcvanas évek Verestóy Attiláját a szocialista rendet felbolygató, irredenta személyként tartotta nyilván a kommunista titkosrendőrség. /S. M. L. : Verestóy és a „török csoda” . = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya november 19-én Révkomáromba kihelyezett ülését követően megerősítette: megkapta Gyurcsány Ferenc levelét, amelyben a magyar miniszterelnök a november elsejei dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri beavatkozás „körülményei iránt érdeklődik”. Fico utasította kormánya külügyminiszterét, Ján Kubist hogy „fogalmazza meg a választ, egyszersmind arra is utasítást adtam, hogy kezdjék el budapesti utam előkészítését”. Közben a szlovák belügyminisztérium megtagadta egy magyar polgári társulás bejegyzését arra hivatkozva, hogy annak alapszabályában a Kárpát-medence földrajzi név szerepel, s ez a jelölés – az indoklás szerint – „a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan” – jelentette a pozsonyi Új Szó. Öllös László elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: Pozsonyban „mondvacsinált érveket rángatnak elő, amelyekkel azt sugallják, hogy Magyarország veszélyezteti Szlovákia biztonságát. Arról mélyen hallgatnak, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak”, és nyilvánvaló, hogy Magyarország egyszerűen nem veszélyeztetheti Szlovákiát. /Robert Fico Budapestre készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Marx Artúr (Nagyenyed, 1927. dec. 25. – Freiburg, 1991. jún.) nagyenyedi származású biokémikus emlékét idézte fel népes hallgatóság előtt a magyar tudomány napja alkalmából Lőrincz László nyugalmazott muzeológus-tanár Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Marx Artúr a régi Nagyenyed világának egyik közismert kereskedő-családjából származott. Tanulmányait a Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi diplomát a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem természettudományi karán szerzett. Kutatói munkásságának első szakasza a bukaresti Ion Cantacuzino Intézetben bontakozott ki. Fő kutatási területei: a baktériumok biokémiája, az immunológia és a mikrobiológia. Szakkönyvek szerzője, illetve társszerzője volt. Marx Artúr élete utolsó szakaszában Németországban élt, ahol kiváló eredménnyel folytatta tudományos kutatói munkáját. 1991-ben halt meg Freiburgban. Hamvai a nagyenyedi református temető családi sírjában nyugszanak. /Józsa Miklós: Nagyenyedi tudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

A magyar tudomány napja, a tudomány világnapja és Az ember tragédiája ősbemutatójának 125. évfordulója alkalmából tartott előadást Temesváron, a Magyar Ház Bolyai emlékszobájában Toró Tibor atomfizikus, az MTA külső tagja. A tudomány, a tudás és a tudós szerepe Madách Tragédiájának eszmerendszerében című, vetített képekkel illusztrált előadása során Toró Tibor professzor a fizikus szemével elemezte Madách Imre halhatatlan művének tudományfilozófiai vonatkozású sorait, olyan meglepően helytálló tudományos gondolatokat tárva fel, mint a Földön kívüli élet feltételezése, a súlytalanság állapota vagy a világ energiagondjainak megoldására tett javaslat. Az ember tragédiája a világ legtöbb, mintegy 40 nyelvére lefordított magyar irodalmi mű, ez alkalommal Toró professzor a hallgatóságnak bemutatta a különböző nyelvű fordításokból összeállított emlék-kiállítást. /Pataki Zoltán: A Magyar Tudomány Ünnepe a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Romániában közel 24 ezer gyermek nevelkedik árvaházakban, több mint húszezer állami fizetésben részesülő nevelőanyánál, több mint százezer gyermeknek egy vagy mindkét szülője külföldön dolgozik. Romániában 2005-től biztosítja törvény a gyermekek jogait. A Szociális és Gyermekjogvédelmi Hatóság feladata a törvény alkalmazásához keretet biztosítani, stratégiát kidolgozni. Tonk Gabriella, a hatóság államtitkár-helyettese a legalapvetőbb problémának tartja a bántalmazást: a törvény tiltása ellenére nagyon sok szülő és pedagógus él a testi fenyítés módszerével. Az állami hatóságok még gyermekcipőben járó gyermekvédelmi tevékenységét nagyban segítik a különféle civil szervezetek. Néhány hónapja a kormány elfogadta az országos gyermekjogvédelmi stratégiát, ami a hátrányos helyzetű gyermekekkel, infrastrukturális kérdésekkel és humánerőforrás-stratégia kérdésekkel foglalkozik. /Jakab Judit: Gyerekcipőben a hazai gyermekjogvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Az autonómia-referendum melletti állásfoglalásra szólítja fel a Kovászna Megyei Tanács vezetőit az önkormányzat november 21-i ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója – jelentette be Csinta Samu, az MPP megyei ügyvezető elnöke. Elmondta, a helyi önkormányzatokat félelemben tartja, és gúzsba köti a megyei tanács pénzelosztói hatásköre. Csinta szerint a megyei elöljáróknak bátorítaniuk kell a helyi önkormányzatokat, hogy tűzzék napirendre az autonómia-népszavazásról szóló tervezetet, és szavazzák meg azt. „Ha felhívásuk nem lesz eredményes, a széles nyilvánosság elé tárják, hogyan viszonyulnak az autonómia kérdéséhez az RMDSZ-vezetők: választási retorikává süllyesztik azt” – fogalmazott Csinta. Sepsiszentgyörgyön Gazda Zoltán MPP-s tanácsos újra benyújtotta a referendum megszervezéséről szóló határozattervezetet. A tervezet annyiban módosult az októberben visszautasítotthoz képest, hogy november 30-a helyett 2009. március 15-én szerveznék meg a népszavazást. /Bíró Blanka: Szorgalmazni kell a referendumot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Albert Álmos, a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzet RMDSZ-es jelöltje tizenhat évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere. Polgármesterként sokszor bosszankodott olyan törvények miatt, amelyeket nem lehetett előírásszerűen alkalmazni, mivel mindig létezett egy alkalmazási módszertan, végrehajtási utasítás, amely gyakran módosította a jogszabályt. Azt szeretné, ha a módszertant ezentúl az önkormányzatok dolgozhatnák ki, településre lebontva. Azért fontos a parlamentben az erős magyar képviselet, hogy vissza lehessen verni a magyarság mindennapjait veszélyeztető román törvénykezdeményezéseket. /Bíró Blanka: Pénzügyi autonómiát a településeknek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Ezüstdiplomát kapott Csíky Csaba, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem zenepedagógiai szakának tanára és a Musica Humana Női Kamarakórus a bécsi Franz Schubert Nemzetközi Kórusversenyen és Fesztiválon. „A Musica Humana kórus elődjét, a marosvásárhelyi Vártemplom vegyes karát 1986-ban Száraz Béla kántor vezetésével egy baráti társaság hozta létre. A három család kedvtelésből énekelt” – mondta el Keresztesi Zsuzsanna, a Musica Humana Egyesület elnöke, a kórus menedzsere. „Később Erdély legjobb vokálszimfonikus karmestere, Szalman Lóránt vette át a csapat irányítását, és amikor a férfiak kiváltak a kórusból, a nők Musica Humana néven továbbra is a Vártemplom égisze alatt énekeltek. 1992-ben Szalman betegsége miatt visszavonult, és a kórus engem kért fel a vezetésre, azóta irányítom az énekkart” – foglalta össze az együttes történetét Csíky Csaba. /Máthé Éva: A Musica Humana sikerei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Asztalos Lajos megnézte a 24 kötetes Nagy Katalán Lexikont (Grande Enciclopedia Catalana, GEC). A lexikonban a román ún. folytonossági elmélet alapján írták meg a történelmi múltat. Ezért Asztalos Lajos levelet írt a lexikon kiadójának, sok adattal cáfolva a román folytonossági elméletet, mely szerint a román nép a dákok ellatinosodásával alakult ki. Asztalos Lajos választ kapott a kiadó igazgatójától. Elfogadták észrevételeit és jelezték, a lexikon következő kiadásában módosítani fogják a szöveget. Asztalos később hozzájutott Kazár László Tények a fikció ellen: Erdély – oláh/román őshaza Kr. e. 70 óta? című könyvéhez. Ebben a szerző egybevetette többek között az Encyclopaedia Britannica jó néhány kiadásának, több osztrák, dán, finn, francia, görög, holland, magyar, német, olasz, portugál, brazil, román, spanyol, svájci stb. lexikonnak az első világháború előtt és után, illetőleg a második világháború után Magyarországra, illetőleg Erdélyre és Romániára vonatkozó történeti részét. Ebből kiderül, hogy az első világháború előtti, de az utána kiadott lexikonok egy része is a valós történelmi adatokat közli. A második világháború után megjelentek viszont majdnem mind a román, ún. folytonossági elmélet alapján íródtak. A magyar történészeknek figyelemmel kellene kísérniük a különböző nyelvű lexikonok meg más, történeti adatokat tartalmazó könyvek Erdélyre vonatkozó szövegét, és a hamis adatokat meg kellene cáfolniuk. Miért nem teszik ezt? Félelemből? Nem akarják „sérteni” a szomszédok érzékenységét? /Asztalos Lajos: Történelem a Nagy Katalán Lexikonban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Egyszerre két idegenbe szakadt erdélyfia is betölti hatvanadik életévét, Tamás Gáspár Miklós és Molnár Gusztáv. Bíró Béla szerint mindkettejük mögött hatalmas életmű áll, de viszonylag kevés kötet. Tamás Gáspár Miklós már nem filozófus, még csak nem is politikai elemző, egyszerűen csak TGM, médiaszemélyiség. Molnár Gusztáv ma már mintha olvasottabb és hallgatottabb volna, geopolitikusként. Tamás Gáspár Miklós a szocializmustól az antiszocialista liberalizmuson át a konzervativizmusig s onnan a neoszocializmusig jutott el. Molnár Gusztáv az MDF-fel kezdte, aztán rövid, a szocialistákkal való kacérkodás után ismét jobbra kanyarodva emelkedett magasabbra. TGM a kor nyilvánosságának centrumában járhatta mindig lenyűgöző köreit, írta nagy elismeréssel Bíró Béla. /Bíró Béla: Guszti és TGM. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Vastapsot kapott a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a budapesti közönségtől. Az erdélyi társulat november 19-én a Bárka Színházban mutatta be az idei évadban felújított A csoda című darabját. A két részes, sok-sok humorral vegyített játék Tamási Áron Énekes madár című színműve alapján született. A Tamási Áron Színház fennállásának 60. évfordulója alkalmából új szereposztásban és néhány lényeges változtatással felújított előadás tapsviharba torkollott. /Kánya Gyöngyvér: Tamási Csodája Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A Kézdivásárhelyen élő Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanács elnöke a választási kampányban hangoztatta, hogy ,,szívügye Kézdivásárhely" . Jó lenne, hogy ez ne csak a választások idején legyen érvényes, hanem azután is. Ugyanis a kormány tartalékalapjából a városoknak elosztott összeg meghatározása szubjektív módon történt. Hatalmas eltérés mutatkozik Kovászna megye két legnagyobb városának, a Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásárhelynek juttatott összeg között, hiszen 8,5 millió, illetve 200 ezer lejről van szó. Ebből látható az, amit Tamás Sándor több alkalommal is hangoztatott: addig, amíg nem változik Kézdivásárhely vezetésének politikai színezete, ő nem fogja támogatni a város költségvetését. /Kézdivásárhely polgármestere ugyanis MPP-s/ Jelenleg megoldatlan problémák vannak a Kézdivásárhelyen, amelyek orvoslásában Rácz Károly Tamás Sándor segítségét kéri. Ilyen lenne a távfűtéshez használt kazánházak és csővezeték problémája, amit csak kormányrendelettel lehetne áttenni az állam köztulajdonából a város magánvagyonába. /Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere: A pénzek elosztásáról: Meg kell találnunk a közös utat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21.

A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Bemutatkozó látogatásra Temes megyébe érkezett Szilágyi Mátyás, frissen kinevezett kolozsvári magyar főkonzul. Temesváron a Magyar Házban megtartott sajtótájékoztatóján Szilágyi Mátyás beszámolt bánsági körútjának eddigi tapasztalatairól, végül bejelentette: Konstanca és Jászvásár után, a közeljövőben tiszteletbeli magyar konzulátust hoznak létre Temesváron is, amelynek feladata lesz a magyar-román gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése. A kolozsvári főkonzul Zsombolyán részt vett a román-magyar-szerb határon átnyúló együttműködési lehetőségeket áttekintő konferencián, példa értékűnek nevezte a magyar nyelv és a város magyar elnevezése szabad használatának gyakorlatát: „Zsombolyai mintára, követendő a törvények rugalmas, permisszív alkalmazása. Kolozsvár is tanulhatna a zsombolyai példából, ahol a magyar lakosság aránya megközelíti a 20%-ot, mégsem tették ki város magyar nevét feltüntető táblát” – mondta Szilágyi Mátyás, aki ugyanakkor negatív tapasztalatként értékelte azt a tényt, hogy az 1930-as években a helyi magyar közösség adományaiból épített, jogtalanul elkobzott temesvári Magyar Házat a rendszerváltás után közel 20 évvel sem szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának. „Szóvá teszem a magyar külügyminisztérium illetékeseinél a Magyar Ház kérdését” –mondta a főkonzul. Szilágyi Mátyás hangsúlyozta: minden eszközzel meg kell akadályozni a magyar szórvány-közösségek asszimilációját, ezért a román és a magyar államnak is kötelessége támogatni a magyar nyelvű oktatási és kulturális intézményeket, az identitás-megőrzésben fontos szerepet játszó egyházakat. A főkonzul elégedett volt a Bartók Béla Líceumban, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban tett látogatása során szerzett tapasztalatokkal, az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélések eredményével. /Pataki Zoltán: Tiszteletbeli magyar konzulátus létesül Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Fogaras nagyközség Fogaras vármegye központja volt a XX. század elején. 1891-ben 2397 magyar, 1515 német és 1917 román lakosa volt. (A 2002-es népszámlálás adatai szerint Fogarasnak 36 121 lakosából 1643-an magyarok.) A fogarasi sajtó magyar és román nyelvű lapokat jelent: az 1903 és 1912 között megjelenő Fogaras és Vidékét, továbbá Fogaras Vármegye Hivatalos lapját, amely 1903-tól egészen 1918-ig megjelent. A Fogaras és Vidéke társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap volt, vasárnapi megjelenéssel. 1908 augusztusában rövid hírben köszöntötte Babits Mihályt, az új tanárt. Októberben rögzítették: „házi poétáink száma eggyel gyarapodott: Babits Mihállyal, főgimnáziumunk egyik rokonszenves tanárával. Babitsnak nem régen öt költeménye jelent meg a nagyváradi Holnap című irodalmi társaság kiadásában. ” Babits több versét közölte ebben a hetilapban. A Fogaras és Vidéke Babits második kötete, a Herceg, hátha megjön a tél is! megjelenése alkalmából részletes ismertetést közölt. Végül 1911. augusztus 20-án adhatott utoljára hírt Babitsról a lap a fogarasiaknak, beszámolva újpesti áthelyezéséről. /Csokonai-Illés Sándor: Babits és a fogarasi sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./