Brassai: A polgármester manipulálja Marosvásárhely közvéleményét
A Diszkriminációellenes Tanácsnál tesz feljelentést az RMDSZ megyei elnöke
– Véleményem szerint nagyon veszélyes az, amit a polgármester csinál, amit, azt hiszem, nem lehet büntetlenül hagyni, hiszen nemcsak a magyar közösség megosztására törekszik, de felidéz olyan idejétmúlt, több mint két évtizedes, anakronisztikusnak bizonyult gondolatokat és üzeneteket, amelyek a román és a magyar lakosság között ismét konfliktusokat generálhatnak. Meggyőződésem, hogy ezt nem lehet büntetlenül elkövetni, egyértelmű szándékom, hogy megteszem a megfelelő lépéseket: a Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelentést fogok az ügyben tenni, illetőleg a prefektúra figyelmét is felhívom erre a nemkívánatos jelenségre – jelentette ki tegnap, helyi tanácsosokkal közösen tartott sajtótájékoztatón Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke.
Világos hadüzenet
Brassai Zsombor azokat a híreket próbálta tisztázni, amelyek az elmúlt napokban félreértésekre és feszültségre adtak okot a városban. Mint mondta, bár igyekeztek tisztázni a polgármesterrel elvi kérdéseket is, úgy látja az utóbbi napokban megjelent nyilatkozatokból, hogy a polgármester még mindig nem érti pontosan, mit jelent a multikulturális város, mi a különbség a szegregáció és a multikulturális valóság között, és ennek megfelelően igyekszik manipulálni a város közvéleményét.
– A hét végére tervezett Împreuna–Együtt című rendezvény, meggyőződésem, hogy teljesen illegálisan szerveződik, nagyon világos hadüzenet, amihez hozzáteszem a sajtóban megjelent kommünikét is, amelyben arra biztatják a lakosokat, hogy a Forgatag rendezvényein ne vegyenek részt, ehelyett válasszák ezt a hétvégi furcsa, rossz emlékeket idéző nevű rendezvényt.
Elmondta, hogy az elmúlt időszakban alkalma volt azt is megtapasztalni, hogy Marosvásárhelyen a közigazgatásban, a helyi politikában egy más minőségű politikai elit körvonalazódik, amely másképpen gondolkodik, és másképp áll hozzá ezekhez a kérdésekhez. Példának a Kultúrpalota centenáriumát említette, amelyre "olyan egészséges magyar–román kulturális programot állítottak össze, amelyben fellelhetők a magyar értékek, nem keverik össze a szezont a fazonnal". Ez a felfogás távlatokat nyit, és az RMDSZ ennek a mentalitásnak tud partnere lenni – mondta a megyei elnök.
A Forgatagra a helyi tanács által megszavazott költségvetés van
Karácsony Erdei Etel helyi tanácsos elmondta, hogy a Forgatag megszervezésével a tanács régóta foglalkozik, ennek érdekében a költségvetésben elkülönített összeget szavazott meg a rendezvény támogatására. Ezzel szemben az Împreuna–Együtt kulturális rendezvénynek nincsenek ilyen forrásai, és tudomásuk sem volt arról, hogy valaki egyáltalán szándékozik egy ilyen rendezvényt megvalósítani.
A helyzet tisztázása érdekében a városhoz a marosvásárhelyi tanácsbeli RMDSZ-frakció letesz egy kérést, amelyben kérdéseket tesznek fel az említett rendezvénnyel kapcsolatosan. Például arra várnak választ, hogy ki, mikor kérelmezte ezt a rendezvényt? Ki és mikor hagyta jóvá, kik voltak a szervezők, hogy lássák, a polgármesteri hivatal, a város implikálódott-e vagy nem, fordított-e erre anyagi forrásokat. Ez a helyi tanács hatáskörébe tartozik, és a közigazgatási törvény alapján a polgármesternek kötelessége válaszolni.
Amikor megkapják a választ, a közvélemény tudomására hozzák.
Kulturális tavasz, nyár, ősz
Kikeli Pál helyi tanácsos, a művelődési bizottság elnöke jelezte, hogy Marosvásárhelynek gazdag művelődési élete van, ezen belül a magyar rendezvények nap mint nap jelen vannak. – Nem figyelünk eléggé saját rendezvényeinkre, és hogy a jelenlegihez hasonló helyzeteket el lehessen kerülni, rendkívül fontos lenne, ha a média partner lenne az elkövetkező év művelődési naptárának az összeállításában.
Mint mondta, a marosvásárhelyi kulturális tavasz, kulturális nyár, kulturális ősz megszervezésében gondolkodik. A kulturális tavasz záróaktusaként képzeli el a Vásárhelyi Napokat, amelyben a programok jelenleg kaotikusak. Fontosnak nevezte, hogy ezeknek a napoknak is legyen hathatós magyar részvétele, de ugyanolyan fontos, hogy ezen belül a kulturális nyár és ősz mezsgyéjén a Forgatagnak legyen meg a helye.
"Európai gondolkodású polgármesterre lenne szükség"
Soós Zoltán fesztiváligazgató a programról szólva reagált a nacionalista felhangú propagandára. – Ettől messzemenően elhatárolódunk, hiszen nincs ilyen célja a rendezvénynek. Gyermekprogramok, kulturális rendezvények, néptánc, zene lesz a repertoárban. Úgy véljük, az egésznek a hátterében a polgármester áll, aki nem tudja elfogadni, hogy Vásárhelyen egy olyan színvonalas rendezvény jött létre, amely felülírja az általa beindított rendezvényeket. Nem kellene provokálni a lakosságot, hiszen egyértelműen provokál, hanem támogatni.
A kolozsvári polgármester szavait idézte, aki a Kolozsvári Magyar Napok kapcsán úgy nyilatkozott, hogy magyar kultúra nélkül nem lehet elképzelni Kolozsvár jövőjét; egy ilyen európai gondolkodású polgármesterre lenne szüksége Vásárhelynek is, nem pedig megosztó és a hatalmat magának akaró személyre – jelentette ki.
Számonkérésre nincs jogi eszköz
Peti András alpolgármester a marosvásárhelyi RMDSZ nevében nyilatkozta, hogy tudatosan és következetesen készítették elő a fesztivált. Nyolc hónappal ezelőtt a költségvetés-tervezet vitájánál minden szakbizottságban szóba került a rendezvénynek a megszervezése, illetve a költségvetési vonzata. – Nyolc hónappal ezelőtt konszenzus alakult ki a rendezvény támogatásáról. A fesztivál időpontjának közeledtével egyre többet és egyre gyakrabban beszéltünk a hivatallal és a polgármesterrel, ezért nem értjük, nem találunk magyarázatot arra, hogy mi késztette a hivatalt, hogy ellenrendezvényt szervezzen.
Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Forgatag megszervezésére elkülönített összegről kizárólag a polgármester dönt főutalványozói minőségében, és ha az összeget nem költi el, nem történik semmi.
A Népújság felvetésére, hogy miután a polgármesternek törvényes kötelezettsége van a költségvetés végrehajtásáért, számon kérhető- e, az alpolgármester azt válaszolta, nincs jogi eszköz arra, hogy kötelezzék a polgármestert az előirányzott összegek kifizetésére. Az egyetlen kompetens hatóság ebben a számvevőszék, de az is csak azt ellenőrzi, hogy a költségeknél ne lépjék túl a kiutalt összeget. A Forgatag megszervezésére a polgármesteri hivatal költségvetéséből különítettek el összeget, ezzel szemben az ellenrendezvény szervezői nem tettek le pályázatot kulturális rendezvényre, amely egy másik módja a kulturális tevékenységek finanszírozásának. Ilyen körülmények között a polgármesteri hivatal legálisan nem támogathatja anyagilag ezt a rendezvényt.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Feljelenti Marosvásárhely polgármesterét az RMDSZ
Feljelenti Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a Maros megyei RMDSZ elnöke a Vásárhelyi Forgatag kapcsán, tájékoztatott az erdelyfm.ro portál. Brassai Zsombor szerint a polgármester megpróbált feszültséget kelteni a román és magyar közösség között.
„Marosvásárhely polgármestere önös politikai érdekekből szít ellentétet, sajnos nemcsak a magyar közösséget próbálta megosztani az ellenrendezvénnyel, amit erre a hétvégére tervezett, hanem feszültséget kelt román és magyar közösségen belül” – nyilatkozta Brassai. Továbbá, hogy egy ilyen cselekedet 2013-ban nem hagyható büntetlenül, ennek megfelelően Brassai kész arra, hogy panaszt tegyen a Diszkriminációellenes Tanácsnál, illetve jelezze az esetet a prefektúrának.
Sóos Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos ezzel kapcsolatban azt mondta, beadványban fogják kérni a városvezetést, hogy tisztázza az ellenrendezvény költségvetési hátterét. Az Együtt, Împreună rendezvény ugyanis nem szerepel a város idei költségvetésében, és pályázatot sem nyújtott be támogatásra a városi tanácshoz. Ezzel szemben a városi tanács az idei költségvetésből 500 ezer lejt szavazott meg a Vásárhelyi Forgatag támogatására, a polgármester azonban nem hagyta jóvá a rendezvény finanszírozását. Sóos Zoltán szerint kizárólag ez az oka annak, hogy a Vásárhelyi Forgatag programjából kimaradtak a kétnyelvű rendezvények.
„Nem sikerült a költségvetésből biztosítani azt a részt, ezért nincs pénz azokra az együttesekre, amelyek a román közönségnek is szóltak volna, ezek sajnos elmaradnak, illetve elmarad a kétnyelvű program, a kétnyelvű felkészülés, ami fontos lett volna a kommunikációnkban” – fogalmazott Sóos.
Sóos Zoltán szerint a városháza ezt kihasználva próbálja a Cuvântul Liber napilapon keresztül a rendezvény ellen hangolni a román közvéleményt.
Maszol.ro

Petőfi-szobrot avatnak Marosludason
A nemzet költője mellszobor állítási ünnepségére szeptember 1-én, vasárnap kerül sor. Az avatóünnepségen részt vesz Kelemen Hunor RMDSZ elnök, Borbély László a szövetség politikai alelnöke, Brassai Zsombor a Maros megyei szervezet elnöke valamint Zsigmond Barna Pál Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
„A szoborállítást a helyi RMDSZ kezdeményezte és finanszírozta. A rendszerváltást követően ez a legfontosabb kulturális esemény, a marosludasi magyarok életében. A vasárnap felavatandó Petőfi szobor kétségkívül közösségünk megmaradását, megerősödését szolgálja, hiszen a költő a megújulás, újjászületés és magyarságtudat mintaképe” ‒ mondta Kiss István, Marosludas alpolgármestere.
„Nagyon fontosnak tartom azt, hogy Segesvár után Marosludason is Petőfi szobrot avathatunk, hiszen a megye szórvány magyar térségeiben van leginkább szükség a biztatásra”‒ hangsúlyozta Brassai Zsombor megyei elnök.
A szeptember 1-i ünnepség, 12 órától kezdődik Marosludas központjában.
Erdély.ma

Petőfi-szobrot avatnak Marosludason
Ünnepélyes keretek közt leplezik le vasárnap délután Petőfi Sándor mellszobrát Marosludas központjában, a Maros híd közelében, az adventista Betel imaház melletti parkban.
Kiss István, Marosludas alpolgármestere elmondta, a szoborállítást a helyi RMDSZ kezdeményezte és finanszírozta. "A rendszerváltást követően ez a legfontosabb kulturális esemény a marosludasi magyarok életében. A vasárnap felavatandó Petőfi-szobor kétségkívül közösségünk megmaradását, megerősödését szolgálja, hiszen a költő a megújulás, újjászületés és magyarságtudat mintaképe" – mondta. "Nagyon fontosnak tartom, hogy Segesvár után Marosludason is Petőfi-szobrot avathatunk, hiszen a megye szórvány magyar térségeiben van leginkább szükség a biztatásra" – hangsúlyozta Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök.
Kiss István kiemelte: a szoborállításra több mint másfél évet kellett várni. A Maros-híd mellett kialakított zöldövezetben már tavaly megépült a talapzat, azonban formai okok be nem tartására hivatkozva, a hatalomra kerülő balliberális koalíció megakadályozta a szobor tavalyi felavatását. A szoborállításra Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt és Zsigmond Barna Pált, Magyarország csíkszeredai főkonzulját is várják.
Erdély.ma

Kelemen: a marosludasi közösség erejét, hitét, és elszántságát bizonyítja Petőfi Sándor szobra
Az elmúlt évtizedben nem volt köztéri rendezvény Marosludason, az itt élő magyar közösség számára ezért különösen fontos volt 2013. szeptember 1-je, amikor a város egyik terén felavatták Petőfi Sándor mellszobrát. Az eseményen részt vett Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke, a Szövetség helyi önkormányzati vezetői, valamint nagyszámú érdeklődő, helyi lakos.
„A választásaink mindig meghatározzák cselekedeteinket, az, hogy kit és hogyan ünneplünk, nagyon sokat elmond rólunk. A magyar irodalom jeles alkotói közül nagyon sok személyiségnek lehet és kell szobrot állítani, ám Petőfi Sándor személye egy nagyon fontos és jelképes választás” – kezdte ünneplő beszédét az RMDSZ elnöke.
Elmondta, a Petőfi kultusz nagyon erős Erdélyben, amelynek a 21. században kiemelt jelentősége van.
„Petőfi Sándor a nemzet költője, a szabadság költője, aki forradalmasította a magyar költészetet, és forradalmárként a penna mellett kardot is ragadott a zsarnokság ellen. Ám az ő személyisége ennél sokkal több, ma, a 21. században. Petőfi évtizedek óta a magyar nemzet lelkiismerete. És aki a nemzet lelkiismeretére hallgat, az jó úton jár. A marosludasi magyar közösség választása, döntése a Petőfi mellszobor mellett egy olyan értékválasztás, amely jelzi, ennek a közösségnek fontos a szabadság szeretete, mélyen él itt a szabadság iránti vágy. Nekünk ma ugyan nem karddal, de nap mint nap csatát kell vívnunk. Harcolunk anyanyelvi jogainkért, oktatásunkért, identitásunkért, szimbólumainkért. Mindezt erős talapzaton állva tesszük, így építjük Erdélyben a magyar jövőt mindenhol, ahol az elmúlt ezer esztendőben nyomainkat őrzi szülőföldünk. Petőfi egy olyan választás, amely a ludasi magyar közösség erejét, hitét, és elszántságát bizonyítja!” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor.
A Szövetség elnöke külön gratulált az RMDSZ helyi alpolgármesterének, tanácsosainak és vezetőinek, hogy megvalósították a közösség vágyát, elhelyezték az első, magyar személyiséget ábrázoló köztéri szobrot Marosludason.
„Petőfi Sándor szellemiséget, lelkiséget ad a közösségnek. Az a sok száz Petőfi szobor, amely a magyar nyelvterületen van felállítva, mind ezt jelképezi. Ezért van helye itt, Marosludason is” – hangsúlyozta felszólalásában Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke, aki külön köszönetét fejezte ki Simon Attila helyi szobrásznak a Petőfi mellszobor elkészítéséért.
Erdély.ma

Brassai: minden eszközt bevetünk azért, hogy jövőre a főtéren legyen a Forgatag
Feljelenti Marosvásárhely polgármesterét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, amiért a városvezető akadályozta az első marosvásárhelyi magyar napok megszervezését. A Vásárhelyi Forgatagot az eredeti tervek szerint Marosvásárhely főterén tartották volna, de a román fellépők és programok hiányában a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a tér használatát. A Vásárhelyi Forgatag a városvezetés ellenállása dacára is népszerű volt. A kulturális programok kivételével a szabadtéri rendezvények, és a koncertek a közigazgatásilag a szomszédos településhez, Marosszentgyörgyhöz tartozó Maros-partra szorultak. A kezdeményezés célja az volt, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mintájára az utóbbi időben identitását vesztett Marosvásárhelyen is felhívják a figyelmet a magyar kulturális értékekre. Augusztus 28-át is azért választották kezdési időpontnak, mert 531 évvel ezelőtt ezen a napon nyert vásári jogot a város Mátyás királytól.
Brassai Zsombor úgy vélekedik, hogy Dorin Florea polgármester nem érti a marosvásárhelyiek nyelvét. „Mint kiderült Marosvásárhely az elmúlt 23 évben felnőtt, másként gondolkodik, nem lehet félrevezetni szegregációs riogatásokkal. Ezt nem értette Dorin Florea. Szerintem a régi retorikával próbálkozott és ez most ezúttal csődöt mondott. Marosvásárhely magyarsága egészen másképp állt a kérdéshez, sőt Marosvásárhely románsága sem hangolódott rá arra a retorikára, amit a polgármester meglendített.”
A helyi társadalom rájött, hogy a képmutató, porhintő politikai retorika mögött mi a valóság, Marosvásárhely rájött arra, hogy a nagy barátkozás tulajdonképpen egy látszat, mert a vásárhelyi magyarokat másodrendű állampolgárként kezeli. Ez a nyelvi jogaink csorbításában, rendezvényeink ostromában is megmutatkozik tette hozzá Brassai.
Az RMDSZ helyi politikájában irányváltás történik, ugyanis a polgármester nem tartotta be a szavát, így egyértelműen nem tudnak tovább, együtt dolgozni vele.
Brassai Zsombor RMDSZ megyei elnök szerint „a magyar napok kiszabadították a szellemet a palackból, és ezt most már nem lehet többet visszagyömöszölni. Teljesen egyértelművé vált, hogy Marosvásárhelyt nem veszítettük el. Igaz, hogy egy frontváros, és ebben a minőségében óriási a jelentősége, hiszen ha itt hátrányunkra dől el a jogainkért vívott harcunk, akkor ennek kihatásai vannak morálisan, pszichológiailag egész Erdélyre. Az igaz, hogy frontváros, de nem veszítettük el” – fogalmazta meg ismételten Brassai.
„Jövőben megismételjük, megtartjuk a második rendezvényt, ezúttal a főtéren. Szavatolom, hogy minden politikai eszközünket, teljes arzenálunkat bevetjük annak érdekében, hogy jogot érvényesítsünk magunknak Marosvásárhelyen” – szögezte le az elnök.
Duna TV
Erdély.ma

Dorin Florea: A Forgatag diverziókeltő és megosztó rendezvény volt
Szerdán délben sajtótájékoztatót tartott Dorin Florea polgármester, amelyen több témában fejtette ki markáns véleményét. A sajnálatos bukaresti eset kapcsán nem maradt el a kóbor kutyák ügye, Verespatak, de leginkább a Forgatagot vette célkeresztbe, diverziókeltő és megosztó rendezvénynek bélyegezve, amelyben nagy szerepe volt a megyei magyar sajtónak is, többek között a Népújságnak.
Florea többek között azt sérelmezte a Népújságnak, hogy nem közölte (második) replikáját Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezete elnökének nyílt levelére, ugyanakkor nem vállalta fel az Împreună–Együtt rendezvény reklámozását. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy lapunk „politikai érdekcsoportok befolyása alatt áll”. A „magyar kultúra napjai” óriási diverzió volt, amelyet meggazdagodni vágyó politikusok szerveztek, az 1990-es évek szeparatista mentalitását helyezve előtérbe, s csak az volt a cél, hogy a város lakóit egymás ellen uszítsák – mondta Florea, majd hozzátette: rengetegszer találkozott a főszervezőkkel és felajánlotta, keressenek közösen „megoldást” arra, hogy ne osszák meg a várost, ugyanakkor minőségi rendezvényt szervezzenek. Ezért hívták meg az Eddát is, amelyet aztán azzal fenyegettek meg, hogy megdobálják őket kővel a színpadon, ezért lépett vissza a népszerű magyarországi együttes. Florea elismerte, a szervezők valóban kérték a főteret, de azért nem adott engedélyt erre, mert nem akartak román fellépőket is és ez „félelmet keltett volna a (sz. m.: román) lakosság egy részében”. Ezenkívül nem fogadtak el román kézműveseket és kereskedőket, előnybe helyeztek volna olyan vállalkozókat, mint a Petry család, melynek „amúgy is románok a felmenői”. Amikor ki akart egyezni a főszervezőkkel, Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök azt válaszolta, hogy „nem akarják keverni az almát a körtével”…, ezért nem akarnak közös rendezvényt. Azt viszont elismerte, hogy rossz tanácsadói voltak, mert a hivatal által szervezett rendezvény címe utal egy korábbi hasonló – a két kulturát egybemosó –, a Hajdú Győző által szerkesztett Împreună–Együtt folyóiratra. Ez nem volt szerencsés névválasztás a magyarok szempontjából…
Hogy a polgármesteri hivatal által szervezett, diverziókeltő Împreună–Együtt ellenrendezvényre hányan voltak kíváncsiak, arra nem kaptunk választ.
A Népújság arra volt kíváncsi, hogy ha Kolozsváron lehetett kizárólag magyar fellépőkkel kolozsvári magyar napokat szervezni, akkor Marosvásárhelyen miért nem engedélyezte a Forgatagot, Florea azt válaszolta, hogy bárhol – Brassóban, Kolozsváron, Nagyszebenben – lehet kizárólagos rendezvényeket tartani, de ameddig ő Marosvásárhely polgármestere, addig nem engedélyezi ezt! Hogy miért? Erről nem nyilatkozott. – Arra kértem a szervezőket, készítsünk elő Őszi harmóniák címmel egy fesztivált, melyen román és magyar kulturális intézmények is részt vesznek, támogatta volna a nemzeti színház igazgatója is, azonban ezt nem akarták a Forgatag szervezői, ezzel szemben elfuserálták, és a marosvásárhelyi magyarokhoz nem méltó helyre, a sárba költöztették a rendezvényt. S a magyar sajtó is hozzájárult ehhez a szeparatista hisztériakeltéshez – hangsúlyozta többször is Florea, akit a sajtótájékoztató után sem lehetett jobb belátásra bírni azzal kapcsolatosan, hogy az adófizető marosvásárhelyi magyaroknak joguk van a városban önálló kulturális rendezvény(ek)hez. Ragaszkodott ahhoz, hogy ameddig ő a polgármester, ilyen nem lesz a városban! Vajda György
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Oktatásügyi szaktanácsadó testület alakult
"Amikor átvettem a megyei RMDSZ vezetését, azt ígértem, hogy különböző szakterületeken konzultatív testületekbe hívok meg szakértőket azzal a céllal, hogy az érdekképviseleti munkánkat széles körű tanácskozás keretében tegyük hatékonnyá. Több szem többet lát alapon sokkal jobban át tudjuk gondolni döntéseinket. Jó döntést csak a szakmai vélemény meghallgatása révén lehet hozni" – mondta Brassai Zsombor megyei elnök az oktatásügyi szaktanácsadó testület alakuló gyűlésén.
A tizennégy tagú testületben képviselve van az óvodai, elméleti és középiskolás oktatás, a megye tömb és szórványvidéke, valamint a felekezeti oktatás. A havonta sorra kerülő tanácskozásokra meghívják a felsőoktatás képviselőit is.
"Fontos lépésnek tartom azt, hogy megalakult ez a szakmai fórum. Meggyőződésem, hogy ebben a körben sikerül megvitatni és megoldásokat találni az oktatásügyi kérdésekre. Legnagyobb kihívásnak egy megyei oktatásügyi stratégia kidolgozását tekintem, melyet meggyőződésem, hogy ennek a szakértőkből álló csoportnak sikerül majd kidolgoznia" – mondta Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, a megyei szervezet oktatásügyi alelnöke.
Az első tanácskozás alkalmával több téma is megvitatásra került. A tanácsadói testület átbeszélte a Marosvásárhelyen újjászervezett óvodai hálózat helyzetét, a vidéki oktatás és felekezeti oktatás kérdését.
A szaktanácsadó testület a Maros megyei anyanyelvű iskolahálózat és intézményrendszer megtartását, építését és megerősítését segíti. A testület véleményező, javaslattevő és előkészítő feladatokat végez. Fontos cél a Maros megyei anyanyelvű oktatás hosszú távú stratégiájának megfogalmazása.
Az újonnan alakult szakmai bizottság a vidékfejlesztési és mezőgazdasági szaktanácsadó testület után a második, amely az RMDSZ Maros megyei szervezete mellett működik. Az ősz folyamán további szaktanácsadó testületek alakulnak.
Népújság (Marosvásárhely)

Szórványbástya-erősítés
Szászrégeni Magyar Kulturális Napok
Nagyon sikeres, telt házas rendezvényt szervezett a hét végén a Kemény János Művelődési Társaság és az RMDSZ városi szervezete Szászrégenben, az első Magyar Kulturális Napokat. A rendezvény lényegét talán Nagy András volt polgármester ünnepi beszédéből vett idézettel foglalhatnánk össze: ...az esemény nem más, mint a kultúránk, anyanyelvünk, hagyományaink ápolására irányuló törekvés. Mi itt Szászrégenben akarunk itthon lenni, helyi szinten szerveződni, magyarul beszélni, dalolni, zenélni, táncolni, szórakozni...
A rendezvény első mozzanata a magyarrégeni templomkertben volt, ahol pénteken délelőtt a magyarrégeni 037-es Koós Ferenc cserkészcsapat toborzót szervezett. Ezen több mint 40 iskolás vett részt, azzal a céllal, hogy a mozgalomba frissen bekapcsolódottak a "nagy elődöktől" kapjanak tájékoztatót arról, hogy mit is jelentett a betiltás előtt és mit jelent most cserkésznek lenni.
Ennek a gondolatnak a jegyében szervezték meg, ugyancsak délelőtt, a radnótfájai kistemplomban azt a történelmi vetélkedőt, ahol négy középiskolás csapat mérte össze ismereteit Szászrégen múltjáról, s arról is kellett érvelniük a zsűrinek, hogy miért jó régeninek lenni? A versenyt a Regun csapat nyerte, de tulajdonképpen senki sem veszített, hiszen igen érdekes történelmi ismeretekkel gazdagodhattak a diákok.
A Magyar Kulturális Napok megnyitója pénteken este volt az Eugen Nicoara Művelődési Házban, ahol házigazdaként először Nagy András volt polgármester, az RMDSZ Szászrégen körzeti elnöke szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a rendezvénynek hagyományt szeretnének teremteni, hiszen az a célja, hogy a magyarságot, a megbékélést, a közös akaratot és az összefogást szolgálja.
Dr. Zsigmond Barna Pál, a csíkszeredai magyar konzulátus főkonzulja dicséretesnek mondta a kezdeményezést, szerinte a szórványbástyákat így lehet megtartani, s azt is elárulta, marosvásárhelyiként mindig szívesen utazott Régenbe, s csak jó emlékei vannak a városról.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a kulturális rendezvény mellett jó példával is szolgált a szórványépítkezésről. Kiemelte Ady István kisfülpösi lelkipásztor áldásos munkáját, aki nemcsak az említett településen, hanem Szászrégenben is szórványkollégiumot szeretne beindítani. A kultúra mellett a megtartó erőnk az oktatás, a nevelés – ezért jó példa a tiszteletes kezdeményezése. Felszólalt még Szép Gyula, a Communitas Alapítvány kuratóriumának tagja, aki a szervezőket a támogatásukról biztosította.
A továbbiakban díjazták a különböző diákvetélkedők nyerteseit, majd életműdíjat kapott id. Jorga Ferenc képzőművész és Samu Pál tanár, a magyarrégeni cserkészcsapat alapító tagja és volt vezetője.
Az ünnepi műsorban fellépett Ördög Tímea és Ördög Ödön testvérpár, a szászrégeni Sófár ifjúsági keresztény zenekar tagjai, majd az Ördögbál című táncszínházi produkciót láthatták a jelenlevők.
Az ünnepség szombaton folytatódott. Délelőtt a magyarrégeni imaházban – Baróthi Ádám és Jorga Ferenc szászrégeni képzőművészek szervezésében – nyolc szászrégeni és elszármazott képzőművész munkáiból álló kiállítást nyitottak meg. Ezalatt az Eugen Nicoara Művelődési Ház nagytermét a diákok foglalták el szüleikkel, társaikkal együtt, ugyanis az általuk előkészített műsorral léptek fel. A zömében negyedik osztályosokból álló Csipetkék a Ludas Matyi színjátékot adta elő, a nyolcadikosok Rosszcsontok színjátszói az Érettségi című iskolás vígjátékot mutatták be, majd népdal- és néptánc-előadás is volt. Felléptek a Gyöngyharmat és a Gyöngyvirág együttesek és a korábban Szászrégenben szervezett Rügyecske hagyományőrző népdalvetélkedő döntősei is.
Délután a zsúfolásig megtelt DIO Házban két fiatal történész, László Márton és Novák Zoltán Szászrégen közelmúltjáról értekezett, sok olyan új adattal, ténnyel egészítve ki a város krónikáját. A színházkedvelők este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös produkcióját, a Bányavirágot tekinthették meg.
Vasárnap délelőtt az ünnepség a városi parkba és a sportkomplexumba költözött. Reggel a sportteremben minifoci-bajnokságot tartottak. A turné végén a magyarrégeni csapat vehette át a szimbolikus kupát – mondhatni várható volt, hiszen több évtizede együtt focizó öregfiúkról van szó, akiket a pályán Nagy András irányít... Igen nagy érdeklődés volt a gulyásfőző verseny iránt is, tíz csapat nevezett be. Hosszan tartó mérlegelés, kóstolgatás után dőlt el, hogy ki főzte a legízletesebb gulyást. Gasztronómia terén az abafájiaknak járt az "arany fakanál". De mindenki láthatta, aki ott járt, hogy mindegyik készítmény versenyképes volt, hiszen pillanatok alatt kiürültek az üstök.
Délután az Avântul-pályán felállított színpadon néptánc- előadásokkal indult a műsor. A felfalui Bíborka, a beresztelki Lángvirág, a szászrégeni Eugen Nicoara Művelődési Ház Rügyecskék tánccsoportjai fűtöttek be a színpadon. Népdalokat is adtak elő, és a kisebbekkel interaktív vetélkedő zajlott, valamint kívánságműsor, amelyet a katolikus egyház In Eternum könnyűzene-együttese szolgáltatott. A rendezvény két legismertebb szászrégeni előadóművész fellépésével zárult. Színpadra lépett Szabó Előd és a Titán zenekar, valamint Vizi Imre.
A háromnapos rendezvény ezúttal nem tűzijátékkal, hanem meghittebb mozzanattal, lampioneregetéssel zárult – talán szimbolikus gesztusként jelezve, itt vagyunk, együtt vagyunk, megmaradunk...
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

A három székely megye egy régiót kell alkosson, Marosvásárhely központtal
Az RMDSZ Maros, Hargita, Kovászna megyei elnökei, illetve Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán ugyanabban az időpont- ban jelentette be, hogy a szervezet aláírásgyűjtésbe kezd helyi népszavazások kiírásáról, amelyen a megkérdezetteknek arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal? Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke lehetetlennek és illegálisnak, az EMNP elnöke, Toró T. Tibor pedig pótcselekvésnek nevezte a kezdeményezést, amely árthat az autonómia ügyének. Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei elnökét kérdeztük:
– A megyei tanács elnöke lehetetlennek és illegálisnak tartja a kezdeményezést, mert a régiósítás nem tartozik a megyei tanácsok hatáskörébe. Véleménye szerint népszavazást országos szinten, országos kérdésekben lehet kiírni, a megyei önkormányzat nem dönthet tanácsi határozattal a régiókról, mert ha így lenne, helyi szinten dönthetnének a lakosok például arról, hogy nem fizetnek többé adót. Románia területéről nem lehet Kovásznán vagy Tulceán dönteni, mert ez azt jelentené, hogy föderális, nem pedig nemzetállamban élünk. Kijelentette: jogi szempontból elhibázott, értelmetlen kezdeményezésről van szó.
– Ciprian Dobre nyilatkozata igazolja, hogy szükség van a referendumra, a lakosság véleménye megkerülhetetlen. A megyei tanács elnöke nem érti, milyen óriási szüksége van Maros megyének arra, hogy Hargita és Kovászna megyével egy kisebb régiót alkosson. Ez szolgálná a megye érdekeit, így valósulna meg a regionalizáció célkitűzése, az, hogy a megyék kölcsönösen erősítsék egymást, illetve hogy a helyi sajátosságok a fejlődéshez szükséges erőforrást biztosítsanak a térségnek.
A megyei tanács elnöke átpolitizálja a kérdést, mert ez olyan mérvű döntés, amely hosszú évekre-évtizedekre meghatározza a megye lakosságának sorsát. Éppen ezért gondolom, hogy szükség van a közvélemény egyértelmű álláspontjára, ami kötelezi a politikumot, hogy a választópolgárok akarata szerint döntsön a régió átszervezéséről.
Dobre azt állítja, nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. Erre azt mondom, hogy minden, ami a megye lakosságát foglalkoztatja, életét befolyásolja, a megyei tanácsra tartozik. Nem lehet a felelősséget egy rossz politikai döntés okán elhárítani magunktól.
– Mi a véleménye arról, hogy Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az RMDSZ akciója semleges témára tereli a kérdést, illetve „szárnyát szegheti az autonómiára vonatkozó közösségi akaratnak, aminek az árát a közösség fizeti meg”?
– Sajnálatosnak tartom, hogy a Néppárt szembemegy a magyar érdekkel, hiszen ebben a kérdésben a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács is egyetért az RMDSZ-szel, nyilatkozataik szerint támogatják az aláírásgyűjtést. Úgy tűnik, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nem aktuálpolitikai megközelítésben kezeli a kérdést. Most a régióátszervezésnek van aktualitása, és nem emelkedhetünk a kérdés fölé, hiszen elmegy mellettünk a lehetőség és vesztesei lehetünk ennek. Éppen ezért nagyon határozott véleményünk kell legyen a kérdésben, és ehhez kérjük a választópolgárok véleményét és támogatását. Ezúton is felkérem az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetét, gondolja át álláspontját, hiszen aktuálpolitikai megközelítésben aligha van fontosabb kérdés ebben a pillanatban, mint az, hogy közös erőfeszítéssel elérjük, hogy a három megye egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Marosvásárhely legyen a régióközpont!
December 8-ára népszavazást kezdeményez a Maros, Hargita és Kovászna megyei RMDSZ, amelyben a lakosságot arról kérdezik meg, hogy egyetértenek-e a három székelyföldi megye egyetlen fejlesztési régióvá alakításával, amelynek Marosvásárhely lenne a régióközpontja. Emellett mától kezdődik a szövetség tájékoztató kampánya, illetve a törvény értelmében előírt állandó választási névjegyzékben szereplő személyek 5%-ától való aláírásgyűjtés a referendum megszervezése érdekében.
Szerdai sajtótájékoztatóján jelentette ezt be Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Peti András, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, illetve Péter Ferenc, a megyei szervezet politikai alelnöke. Az illetékesek azt is elmondták, hogy a népszavazás, de a tájékoztató kampány is a Hargita Megyei Tanács elnökével, Borboly Csabával, és a Kovászna Megyei Tanács elnökével, Tamás Sándorral közös projektként és egyidőben zajlik.
„Úgy vélem, hogy a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben megkerülhetetlen annak megkérdezése, épp emiatt referendumot írunk ki a regionalizációról. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel majd, éspedig az, hogy „Egyetért-e azzal, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye egy közös fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely régióközponttal?” A kérdésre igennel vagy nemmel lehet majd válaszolni.
A lakosság felvilágosítása érdekében tájékoztató kampány indul, amelyben a regionalizációt illető fontos információkat osztanak meg a székelyföldiekkel, ugyanakkor a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtést is megkezdik. A hatályos törvény értelmében az állandó választási névjegyzékben szereplő személyek mintegy 5%-a kell igazolja kézjegyével azt, hogy egyetért a referendum megszervezésével, ez pedig Maros megyében abszolút számokban 24-25 ezer embert jelent. „Október 14-ig gyűjtjük össze az aláírásokat, ezt 30 napos közszemlére bocsájtjuk, és ennek értelmében november 14-én megyei tanácsülést hívunk össze, és javasoljuk a december 8-i népszavazást” – ismertette Brassai az ütemtervet.
Peti András alpolgármester természetesnek véli, hogy Marosvásárhely legyen a fejlesztési régió központja, hisz a város egyetemi, egészségügyi, kulturális, vallási központ, emellett nemzetközi repülőtere van, és a városban közlekedési infrastruktúra-tervek várnak megvalósításra.
„Megkérjük a civil szervezeteket, egyházakat, a politikai pártokat, hogy támogassanak ebben a kezdeményezésünkben, mert ez olyan érdekünk, amelyet a megye minden lakosának – nemzetiségtől függetlenül – fel kell vállalni. Ugyanakkor hiszem azt, hogy Dorin Florea polgármester és a román politikai pártok is leteszik a garast a népszavazásért” – szögezte le Brassai Zsombor.
Pál Piroska
Központ
Erdély.ma

Segesvári sikertörténet
Húszéves a Gaudeamus Alapítvány
Húszéves a segesvári magyarság által alapított Gaudeamus Alapítvány, amely mára már komoly intézményt, a Gaudeamus Szórványközpontot működteti, amellyel a helyi és környékbeli magyarság nyelvében, hitében, hagyományaiban, identitásában való megmaradását hivatott szolgálni. E kerek évforduló kapcsán rangos konferenciát szerveztek, amelyre a Kárpát- medencében működő szórványkollégiumok képviselőit hívták meg, hogy együtt osszák meg a kisebbségi sorsból fakadó közös problémákat, tapasztalataikat és jövőképet fogalmazzanak meg az egyre kisebb lelket számláló szórványközösségnek. A rendezvényen részt vett Magyarországról dr. Hoffman Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságának államtitkára, dr. Szarka Gábor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, több romániai és magyarországi nemzetstratégiáért és oktatásért felelős tisztségviselő, alapítványok vezetői.
Nem önmagunk, hanem a közös akarat ünnepe
A Kárpát-medencei Szórványkollégiumok első napján a szórványkollégiumok képviselői tanácskoztak, melyet Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, a szórványok problémájának szakértője vezetett. E témában többek között Szegedi László, a Kőhalmi Szórványkollégium, Gudor Botond a gyulafehérvári Bod Péter Alapítvány, Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány, Kerekes Zoltán, a vicei Bástya Egyesület, Punnykó Mária, a beregszászi Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szórványfelelőse, Nagy Margit, az Újvidéki Apáczai Diákotthon, Adi István, a magyarfülpösi Szórványiskola és Kollégium vezetője, Lakatos Tünde, a szamosardói Kós Károly Iskola igazgatója, Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány vezetője, Ladányi Lajos, a Nyitrai Kulturális és Információs Központ igazgatója, Turzai Melánia, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatóhelyettese előadása hangzott el.
A rendezvény második napján – merthogy a rendezvény értük és társaikért szólt – a helybeli Mircea Eliade Főgimnázium magyar diákjai művészi műsorral köszöntötték a résztvevőket. Fodor Lilla és Máthé Loránd szavaltak, s két alkalommal is fellépett a Kikerics néptáncegyüttes. – Nem önmagunkat ünnepelni gyűltünk össze, hanem azért, hogy a közös akaratot ünnepeljük. E közös akarat fog össze bennünket – fogalmazott köszöntőbeszédében Farkas Miklós tanár, a Gaudeamus Alapítvány megálmodója, kivitelezője, és mostanig igazgatója, akinek önfeláldozó munkája nyomán kallódásra ítélt magyar gyermekek járhattak magyar iskolába, kaphattak szállást és válhattak magyar érzelmű felnőttekké.
350 diák 50 km-es körzetből
– Az alapítvány célja a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, főleg azoké, akik nehéz anyagi helyzetük miatt még középfokú tanulmányaikat sem tudnák folytatni, valamint a segesvári és környékbeli szórványban élő magyarok művelődési életének a megszervezése. Az adományokból fedezzük az ösztöndíjak 80%- át és a fenntartási költségek egy részét. Az elmúlt tanévben már 57 tanulót támogattunk ösztöndíjjal. Döntő részben az Apáczai Közalapítvány támogatásával felépítettünk egy új épületet, amelynek A- szárnyában helyet kapott egy modern konyha, étterem, újabb hálószobát, valamint két tanári lakást, a B-szárnyban pedig nyolc korszerű, négyágyas szobát és egy 150 férőhelyes művelődési termet alakítottunk ki. Ehhez jelentős összegekkel járult hozzá a düsseldorfi Hermann Niermann Alapítvány, a Szülőföld Alap, az Illyés Közalapítvány, az RMDSZ és a Segesvári Önkormányzat. Sikerült megoldanunk a bentlakó diákok étkeztetését, és a szállást is kényelmesebbé tettük. Jelenleg 56 diáknak és két tanárnak biztosíthatunk szállást, étkezést és jó tanulási körülményeket.
Az évek során a szórványkollégiumban lakó diákok száma 26-52 között változott. Az elmúlt években mintegy 350 diák lakott a bentlakásban, jelentős részük tovább is tanult. A bentlakó tanulók mintegy 50 kilométer sugarú körzetből érkeznek hozzánk Maros, Hargita, Szeben és Brassó megyéből. Az idei tanévben újra 40 fölé emelkedett a bentlakók, diákok száma. Az építkezések befejezése után, 2009-ben intézményünk felvette a Gaudeamus Ház- Oktatási és Művelődési Szórványközpont nevet – mondta Farkas Miklós tanár, az alapítvány leköszönt igazgatója, aki Tóth Tivadar tanárnak adta át a stafétabotot.
Etalon a megyében
A konferencián felszólalók során dr. Hoffmann Rózsa államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány 37 szórványkollégiumot támogat, bízik abban, hogy jó ügyet támogatnak, a magyarság erősítéséért teszik. Úgy gondolja, ha Magyarország erősödik, erősödik az összmagyarság is. – A Jóisten magyarnak teremtett, ezt megtagadni nem tudjuk, vállalnunk kell ezt minden körülményben. Az iskola meghatározza a jövőt, teljesítenie kell a a küldetését. Olyan embereket kell nevelni, mint amilyen a Gaudeamus Alapítvány vezetője, Farkas Miklós. A világ változik, a pedagógusnak képessége kell legyen arra, hogy elvarázsolja a fiatalokat, ahogyan itt történik, Segesváron. Mert addig, amíg így táncolnak, így szavalnak a fiatalok, addig van jövőnk! – mondta az államtitkár.
– Sorskérdés a magyarság megmaradása ezen a vidéken, hittel és alázattal állunk a feladat szolgálatában – mondta dr. Szarka Gábor, aki dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzuljának üdvözletét tolmácsolta. – Ne csak konzultáljunk, hanem tegyünk kísérletet a közös jövő tervezésére! Ne csak a múltra és a jelenre, hanem a jövőre is tekintsünk! – hangsúlyozta Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet hálózatfejlesztési igazgatója. Dr. Karl Scherer, az alapítványt jelentős összeggel támogató düsseldorfi Nierman Alapítvány képviselője elmondta, azokban a városokban, amelyeket mi alapítottunk és építettünk, kisebbségbe kerültünk. Büszkék vagyunk erre az örökségre, de a szórványosodás kihívásai önerőből nem oldhatók meg – mondta.
Dr. Nagy Éva, a tanügy-minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságának kabinetigazgatója a legnagyobb kincsre, az anyanyelv megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, Szentgyörgyi Albert szavaival élve: "Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája." Gál Ernő helyi tanácsos felolvasta Dorin Danesan, Segesvár polgármesterének üdvözletét, aki főként a központ kulturális tevékenységéről, a magyarság által képviselt színfoltról szólt elismerően.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Gaudeamus Szórványközpont etalon a megyében. Marosludason, Dicsőszentmártonban, Szászrégenben, Nagysármáson is ilyen szórványközpontokra volna szükség, hiszen az RMDSZ a magyar oktatás ügyét tűzte ki zászlajára. Dicsőben merev ellenállást tanúsítottak, Marosludason fel sem merték vetni a szórványkollégium ügyét. – Aggódó felelősséggel kezeljük a szórvány ügyét, azt szeretnénk, ha a magyar gyermekek itt maradnának, ha szülővárosuk felnőtt korukra élhető város lenne, hogy ne kelljen innen elvándorolni! – fogalmazott az elnök.
– Ha ilyen gyermekeket nevelünk, mint akiket szerepelni láttunk, ennél nagyobb stratégia nem is kell! – fogalmazott Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, aki Farkas Miklósnak a szövetség elismerő oklevelét nyújtotta át.
A rendezvény során levetítették Dudás Lászlónak az alapítvány 20 évét bemutató filmjét, amelyen az alapítvány kuratóriumi tagjai, támogatók is megszólaltak. Tóth Tivadar igazgató a kudarcokat taglalva tapintott rá a szomorú valóságra: – Bár a szórványközpont létrehozása sikertörténet, odajutottunk, hogy magyar gyereket már alig találunk, akit idehoznánk. Még vidéken sem! Ha lesz gyermek, lesz magyar oktatás, ha nem lesz, akkor vége az oktatásnak is! Jelenleg egy líceumi magyar osztály működik a korábbi két párhuzamos helyett a Mircea Eliade Főgimnáziumban, és pengeélen táncolunk – mondta, majd megjegyezte, jó lenne, ha kevesebb támadás érné őket a segesváriak részéről, s jó lenne, ha ezt a központot magukénak éreznék, hiszen ez a ház a segesváriakért van. A munkát értékelni kell, nem folyton bírálni, hibát kapni.
A munkálatok során elismerő okleveleket és plaketteket adtak át azoknak, akik munkájukkal vagy anyagilag támogatták az alapítvány munkáját.
A konferencia tegnap zárult, a vendégek Berethalomra és Keresdre is ellátogattak.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Melyik előbb: fejlesztési régió vagy autonómia?
Eltérések az SZNT és az RMDSZ álláspontja között
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kedden este, a Marosszéki Tanács ülését követően kijelentette, hogy egyetértenek az aláírásgyűjtéssel és támogatják azt, de az SZNT nem fejlesztési régióban, hanem Székelyföld autonómiájában gondolkodik. Mint mondta, az RMDSZ- szel számos kérdésben közös az álláspontjuk, de a népszavazáson megfogalmazott kérdésben nem egyezik. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke szerint realistának kell lenni, mert egyelőre nincs szó közigazgatási régiókról, az alkotmányban sem szerepel, ellenben a fejlesztési régiók átszervezése napirenden van.
Az alábbiakban a két nyilatkozatot olvashatják:
Mi az autonóm Székelyföld megteremtését tűztük ki célul
Izsák Balázs: – A mi célunk nem egy fejlesztési régiónak a létrehozása, hanem az autonóm Székelyföldé. Ez 153 székely önkormányzatot jelent, amelynek a jegyzéke megtalálható a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetének a függelékében. Ezek tulajdonképpen nyolc széket alkotnak. Többször hangsúlyoztuk, hogy számunkra Székelyföld nem három megyét jelent, hanem nyolc széket. Ez nemcsak Maros megyében tér el tulajdonképpen a jelenlegi közigazgatási felosztástól, hanem Hargita és Kovászna megyében is. Bodzaforduló például soha nem tartozott a Székelyföldhöz, viszont a Brassó megyében található Apáca, Alsórákos tulajdonképpen Háromszékhez, Erdővidékhez tartozik. De beszélhetünk akár a Brassóhoz csatolt Homoródjánosfalváról is vagy Gyimesbükkről, amely jelenleg Bákó megyéhez tartozik.
Tehát mi az autonóm Székelyföld megteremtését tűztük ki célul, és nem helyes az, hogy elsőként a fejlesztési régiók kialakítását fogalmazzuk meg célkitűzésként, ugyanis az 1059/2003-as rendelete az Európai Uniónak kimondja, hogy a fejlesztési vagy sta- tisztikai régiókat közigazgatási egységek fogják kialakítani. Előbb kell tehát a közigazgatási határokat módosítani, a közigazgatási egységeket létrehozni, s utána gondolkozni azon, hogy hogyan alakítják a fejlesztési régiókat.
Ha most sikerülne keresztülvinni azt, hogy Maros, Hargita, Kovászna megye egy fejlesztési régió legyen, sokkal nehezebb lenne utána megváltoztatni a közigazgatási határokat, különösen, ha fölmutatják mellette éppen az érintett magyar székely lakosság akaratát.
Mi ezt nem tartjuk jó dolognak, ettől függetlenül folytatjuk az együttműködést az RMDSZ-szel is minden más területen, további egyeztetéseken próbáljuk meggyőzni, hogy ne ezen az úton haladjanak.
A fejlesztési régiók racionális átrajzolása fontos lépés az autonómiatörekvésekben
Brassai Zsombor: – Azt gondolom, hogy a realitások mentén kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően kezdeményezzük a népszavazást a régióátszervezés ügyében. Továbbra is fenntartjuk, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyének ebben a hármas egységben kell fejlesztési régióvá átszerveződnie, hogy érvényesüljenek a regionalizációnak a célkitűzései, vagyis hogy megszűnjenek a különböző területek, megyék közti különbségek, illetve erősödjenek a helyi sajátosságok. Pillanatnyilag ennek van politikai aktualitása, és erre kell erős véleményt megfogalmazzon a térségben érintett lakosság.
Ami a közigazgatási hatáskört illeti, regionalizációs összefüggésben az RMDSZ nagyon világosan kifejezte az álláspontját, mely szerint nem támogatja egy újabb közigazgatási szint beiktatását az országos kormányzás és a megyei kormányzás közé, hiszen ez tovább bonyolítaná a bürokráciát, ami egyáltalán nem szolgálja a lakosság érdekeit. Tehát nem hiszünk egy olyan közigazgatási hatáskörrel felvértezett régióban, amelyik tovább fokozná az adminisztrációs bürokráciát. Ennek megfelelően mi a fejlesztési régiókat támogatjuk, amelyeknek realitásuk és aktualitásuk van ebben a pillanatban. Kifejezzük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk ennek az egységességnek a beolvasztását olyan fejlesztési régió keretébe, amelyben tulajdonképpen elhalványodna a térségnek a jelentősége. A fejlesztési régiók racionális átrajzolása fontos lépés az autonómiatörekvésekben. Az RMDSZ nem mondott le az autonómiatörekvésekről, köztudomású, hogy a következő hetekben napvilágra kerül egy autonómiatervezet, melynek mentén a szövetség tovább küzd annak érdekében, hogy ez a cél megvalósuljon. Fontos jelzés a népszavazás mellett az október 27-ére tervezett székely nagy menetelés is, ezért támogatjuk ezt a kezdeményezést és csatlakozunk a rendezvényhez.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Székelyek Nagy Menetelése: jó irányba haladnak az előkészületek
A Marosszéki Székely Tanács kedden ülést és lakossági fórumot tartott, a Székelyek Nagy Menetelése előkészületeiről. A rendezvényen az SZNT küldöttei mellett más magyar szervezetek képviselői is részt vettek. Az ülésen elhangzott: Marosszékről, Maros megyéből 20 ezer ember részvételére számítanak, akik autóbusszal illetve személygépkocsival utaznak majd Háromszékre.
A rendszerváltás óta nem volt olyan esemény, amelyen az összes erdélyi magyar párt részt vett volna – mondta a Marosszéki Székely Tanács elnöke, Csíki Sándor a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában. Hozzátette: komoly egyeztetések folynak és jó irányba halad a Székelyek Nagy Menetelésének előkészület. Megjegyezte, a keddi fórumon húszezer szórólap került kiosztásra. Elmondta, nagy az érdeklődés a menet iránt és egyre több felajánlás is érkezik.
Az RMDSZ maros megyei elnöke, Brassai Zsombor szerint a soron következő régióátszervezés kapcsán fontos az összehangoltság. Megjegyezte, hogy ha nincs összefogás, könnyen előfordulhat, hogy a magyarok feje felett hoznak majd meg döntéseket, nem véve figyelembe azokat az érdekeket, amelyek a székelyföldi térségben lakó magyar közösségek védelmét szolgálnák. Hozzátette: mi is mozgósítjuk a választóinkat.
Erdély.ma

Csonka egyeztetés
A kormánypártok nem válaszoltak az RMDSZ megkeresésére
Az RMDSZ helyi népszavazások kiírását kezdeményezte azzal kapcsolatosan, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyét egy fejlesztési régióba sorolja a kormány, illetve hogy a régió központja Marosvásárhely legyen. Tekintettel az ügy fontosságára, hisz nem kizárólag a Maros megyei magyar lakosság érdekeiről van szó, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke egyeztetésre hívta a román parlamenti pártok Maros megyei vezetőit. Szerdán délután került sor erre a találkozóra.
A részletekről Brassai Zsombort kérdeztük:
– Kik vettek részt a találkozón?
– Sajnos, csak a Demokrata-liberális párt képviselője jelent meg Mihai Porutiu marosvásárhelyi elnök személyében. A Nemzeti Liberális Párt megyei elnöke korábban már ismertette álláspontját. Véleménye szerint Maros megye jövője nem tartozik a Maros megyei közvéleményre. Úgy tűnik, lévén, hogy hiányoztak a tegnapi találkozóról, ezt az álláspontot továbbra is fenntartja. Ez nem túl bölcs álláspont, véleményem szerint huszonhárom év alatt el kellett volna jussunk a demokráciának egy olyan szintjére, amikor egy népszavazást és a népszavazás eredményét komolyan vesszük, főleg ha egy olyan rangú kérdésről van szó, ami a térség jövőjét hosszú időre meghatározza. Ebből a kérdésből a közvéleményt nem lehet kihagyni. Sőt, azt mondani, hogy Maros megye jövője nem tartozik a megye közvéleményére, enyhén szólva felelőtlenség.
A Szociáldemokrata Párt Maros megyei vezetőinek álláspontját nem ismerjük. Ellenben a Kovászna megyei PSD képviselőjének a véleményét ismerve, azt gondolom, hogy sajnálatos módon egy olyan irányba torzítják a szóban forgó kérdéskör körüli véleményeket, vitát, ami nem túl üdvös Maros megyére nézve, hiszen nem etnikai kérdésről van szó.
– Mit mondott a háromszéki szociáldemokrata képviselő?
– Véleménye szerint a referendum fölösleges pénzkidobás, és tulajdonképpen nem szolgál egyebet, mint az RMDSZ érdekeit. Nem hiszem, hogy túl bölcs lenne Maros megyében a magyar autonóm tartománnyal riogatni a Felső-Maros menti románságot, hiszen nem erről van szó. Az, hogy a nagyobbik kormányzó párt mindmostanáig nyilatkozatokon kívül tulajdonképpen nem fogalmazott meg egy olyan szakmai elemzésen alapuló tervet, amiről vitatkozni lehetne – köztudott, hogy csak az RMDSZ tett le a kormány asztalára egy átfogó, a kérdést lényegében taglaló szakmai véleményt – , azt jelenti, hogy a kormányzó pártiak, és különösen a szociáldemokraták, politikai kérdésnek minősítenek egy olyan ügyet, ami hosszú évtizedeken keresztül befolyásolja majd a lakosság életét.
Éppen ebből a tapasztalatból kiindulva gondolom azt, hogy rendkívül nagy a felelőssége most a közvéleménynek abban, hogy felkarolja ezt az aláírásgyűjtést. A lehető legnagyobb számban és arányban ki kell fejeznünk álláspontunkat, meg kell erősítsük Maros megyével és Marosvásárhellyel kapcsolatos érdekeinket.
– Hogyan értékeli a PDL viszonyulását?
– A Demokrata-Liberális Párt nyitása mindenképpen üdvözlendő. A tegnapi beszélgetés során több kérdést próbáltunk tisztázni. A tárgyalásokat nem zártuk le, véleményem szerint a következő napokban folytatjuk, közeledni fog az álláspontunk, s majd ebben a várható együttműködésben sikerül dűlőre vinni a Maros megyeiek közös ügyét.
– Mivel indokolták a kormánypártok a távolmaradást?
– Sajnálattal vettük tudomásul, hogy nem válaszoltak a meghívásunkra, nem jeleztek vissza.
– Elkezdődött az aláírásgyűjtés. Hogyan haladnak?
– Több önkormányzattól kaptunk visszajelzést. A tegnap estig már több ezer aláírás gyűlt össze.
A törvény értelmében október 13-ig kell összegyűjteni a Maros megyében választásra jogosult polgárok legkevesebb öt százalékának az aláírását. Ezzel a támogató aláírással a polgári kezdeményezést beterjesztjük a megye jegyzőjéhez, aki 30 napra közvitára függeszti ki. November 14-re rendkívüli tanácsülést kezdeményez az RMDSZ-frakció, amelyen napirendre kerül az a javaslat, hogy december 8-ára írjon ki a megyei tanács népszavazást.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Hivatásos néptáncosok találkozója Vásárhelyen
Október 3-6. között Marosvásárhely ad otthont a 9-ik Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozójának. Az előadások helyszíne a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme, ahol csütörtök este a Maros Művészegyüttes Fekete piros című előadásával vette kezdetét a találkozó.
Az előadást és a hivatalos megnyitót egy fotókiállítás előzte meg a színház emeleti előcsarnokában, ahol négy fotós: dr. Boda Gábor, Nemes Attila, Bartus Levente és Barabási Attila Csaba fényképeit méltatta dr. Barabás László néprajzkutató. A száznál is több kiállított felvétel a Maros Művészegyüttes 2007 és 2013 között bemutatott produkcióiról készült. A megörökített előadások: A víz szalad, a kő marad, Mátyás király álruhái, Fehérlófia, Édes kicsi Jézusunk, Kőműves Kelemen, János Vitéz, Szem látta, szív szerette, Vannak vidékek és a nemrég bemutatott Fekete piros.
Barabás László tárlatnyitó beszédében elmondta, a Maros Művészegyüttes Erdély legkorábban megalakult néptáncegyüttese: 1956 őszén jött létre. A falvakon ünnepre készültek, amikor a Székely Népi Együttes előadásait várták. A ’70-es években váltás állt be a néptánc koreografálása, színpadra vitele tekintetében, ez befolyásolta a marosvásárhelyi társulat koncepcióját is. A rendszerváltást követő években nehézségekkel küzdött, 2007 óta pedig egy folyamatosan felfele ívelő időszak kezdődött, ami ma is tart. „Megfigyelhető, hogy egyrészt ragaszkodnak ahhoz, hogy a néptáncot kevés változtatással állítsák színpadra, ugyanakkor a táncszínház felé is irányulnak” – mondta a néprajzkutató.
A felvételeket készítő Boda Gábor Budapestről jár Marosvásárhelyre, mint mondta, öröm volt számára megismerkedni a Maros Művészegyüttessel és betekintést nyerni annak műhelymunkáiba is. Bartus Levente arról beszélt, nem is tudja, mi volt előbb: a kíváncsiság vagy a fényképezés utáni vágy. Ahogy fogalmazott, a közönségnek egy előadás, ha véget ért, már csak emlék, a fotós számára viszont munka, hiszen még otthon dolgozik a felvételeken. Barabási Attila Csaba, az együttes igazgatója készítette a legtöbb fotót, hiszen ő van a legtöbbet a táncosok között.
A nagyszínpadon Kilyén Ilka műsorvezető ismertette a négynapos találkozó programját, az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttest. Köszöntötte a vendégeket és a közönséget Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója, Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei önkormányzat alelnöke és Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
A találkozó ideje alatt műhelybeszélgetésekre, közönségtalálkozóra és táncházra is várják a szervezők az érdeklődőket.
Pénteken 13 órától az Udvarhely Táncműhely Tündér Erzsébet táncos mesejátékkal lép színpadra, 20 órától a Nagyvárad Táncműhely a Nagyvárosi bujdosók című előadását mutatja be. Szombaton 17 órakor a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a János Vitézt, 20 órakor a Háromszék Táncegyüttes A tékozló fiú sorsjátékot viszi színpadra.
Vasárnap a 19 órakor gálaműsort a szervezők és vendégeik az október 6-i megemlékezésnek, az aradi vértanúk emlékének szentelik.
Antal Erika
Maszol.ro

Marosvásárhelyen gáncsolják (Aláírásgyűjtés a Székelyföld régióért)
Hétezer aláírás gyűlt össze egy hét alatt a régiósítás témájában kiírandó népszavazás érdekében Háromszéken, Maros megyében azonban még az aláírásgyűjtő ívek kibocsátásától is elzárkózott a megyeháza. A gyűjtés ennek ellenére folytatódik, október 14-én összesen százezer aláírást kíván asztalra tenni az RMDSZ.
Háromszéken elsőként Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester írta alá az íveket, azóta pedig naponta ezren csatlakoznak a kezdeményezéshez, amelyet az RMDSZ az SZNT-vel és az MPP-vel közösen szervez, és a megye független polgármesterei is támogatnak. Az akció célja egy olyan helyi népszavazás kiírása, amelyben a Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló fejlesztési régióról kérik ki a térségben élők véleményét. Az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetősége úgy véli: a szolidaritás sikerességét bizonyítja az a 7000 személy, aki már aláírta a listát Kovászna megyében. „Látni lehet, hogy kezdeményezésünk összhangban van az emberek véleményével. Mind azt akarjuk, amit az Európai Unióban világosan megértenek az emberek: mi kell legyünk azok, akik kifejtjük véleményünket jövőnket illetően” – fogalmaz Tamás Sándor tegnapi közleményében.
Maros megyében 25 000 aláírás begyűjtését tűzte maga elé az RMDSZ, ez az ott élő választók öt százalékát teszi ki. Már tízezernél több nevet jegyeztek fel, ám a fejléces ívek kibocsátásától a marosvásárhelyi megyeháza jegyzője elzárkózott. Hivatalos elutasító választ azonban nem adott, ezért a megyei RMDSZ-elnök közölte, hogy október 13-án benyújtják a 25 ezer kézjegyet. Brassai Zsombor elmondta: „Ha hivatalos el-utasító választ kapunk, akkor egyértelműen bíróságon támadjuk meg azt. Mindemellett szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy megtagadják a kezdeményezésünket, ám ha mégsem fogadják el a polgári kezdeményezést, akkor a törvény értelmében a megyei önkormányzati képviselők egyharmadának a kérésére napirendre kell tűzni az ügyet. Mint ismeretes, Maros megye tanácsában az RMDSZ-frakció biztosítja az egyharmadot, így teljesen biztos, hogy az október 14-i tanácsülésen napirendi pontként fog szerepelni az aláírásgyűjtés ügye.” Brassai szerint „nincs semmilyen jogi kifogás, amely alapján elutasíthatják a kérésünket, mert az minden részletében eleget tesz a népszavazási törvény előírásainak. A jegyző által tanúsított fölösleges »óvatosság« pedig annak tudható be, hogy sajnos az elmúlt 23 évben nem gyakoroltuk a demokrácia alapintézményét, a népszavazást, és ettől mint ismeretlentől tart a megyei tanács jegyzője”. Végül úgy vélekedett, hogy óriási politikai oktalanság lenne, ha nem vennék figyelembe a népszavazást kérő százezer aláírást.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: összegyűlt a szükséges számú aláírás
Maros megyében összegyűlt a szükséges aláírás ahhoz, hogy polgári kezdeményezéssel tűzzék a Maros Megyei Tanács napirendjére a székelyföldi fejlesztési régió ügyében kért népszavazás ügyét – közölte szerdán az MTI-vel Brassai Zsombor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei elnöke.
Az RMDSZ által kezdeményezett, december 8-ára tervezett népszavazáson arról kérdeznék meg a székelyföldi megyék lakosságát: akarják-e, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal? Maros megyében azért bizonytalan a kezdeményezés sikere, mert a megyének csak egy része tartozott a történelmi Székelyföldhöz, a magyarok a megye lakosságának a 37 százalékát teszik ki. Brassai Zsombor elmondta, immár 25 ezren írták alá a kezdeményezés íveit, a népszavazás ügyének a napirendre tűzéséhez pedig a Maros megyei lakhellyel rendelkező választópolgárok öt százalékának, azaz 24 245 személynek az aláírása szükséges.
Brassai Zsombor úgy vélte, a sikeres aláírásgyűjtés ellenére egyelőre kevés esély látszik arra, hogy a megyei önkormányzat kiírja a népszavazást. Az RMDSZ-nek román partnerek támogatását kellene megszereznie, ami egyelőre nem sikerült. A magyar szövetségnek csak 11 képviselője van a 34 tagú megyei önkormányzati testületben. Az RMDSZ korábban valamennyi román párt Maros megyei szervezetével párbeszédet kezdeményezett a kérdésről, de csak az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) tett eleget meghívásának. A párt korábban nem nyilvánított véleményt a kezdeményezésről, de a PDL országos alelnöki tisztségét is betöltő Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerdán élesen bírálta azt. Maros megyében összegyűlt a szükséges aláírás ahhoz, hogy polgári kezdeményezéssel tűzzék a Maros Megyei Tanács napirendjére a székelyföldi fejlesztési régió ügyében kért népszavazás ügyét – közölte szerdán az MTI-vel Brassai Zsombor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei elnöke.
Az RMDSZ által kezdeményezett, december 8-ára tervezett népszavazáson arról kérdeznék meg a székelyföldi megyék lakosságát: akarják-e, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal? Maros megyében azért bizonytalan a kezdeményezés sikere, mert a megyének csak egy része tartozott a történelmi Székelyföldhöz, a magyarok a megye lakosságának a 37 százalékát teszik ki. Brassai Zsombor elmondta, immár 25 ezren írták alá a kezdeményezés íveit, a népszavazás ügyének a napirendre tűzéséhez pedig a Maros megyei lakhellyel rendelkező választópolgárok öt százalékának, azaz 24 245 személynek az aláírása szükséges.
Florea az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy az RMDSZ az aláírásgyűjtéssel „úgy tesz, mintha dolgozna", de amikor olyan intézkedéseket kellett volna megszavaznia a marosvásárhelyi városi önkormányzatban, amelyek ténylegesen régióközponttá alakították volna Marosvásárhelyt, akkor a magyar szövetség ellenezte ezeket. Brassai Zsombor meglepőnek tartotta Florea elutasítását, mert – mint megjegyezte – a polgármester korábban többször is a Marosvásárhely központú székelyföldi régió mellett foglalt állást.
Az RMDSZ-elnök úgy látta, a román pártok elutasító álláspontja ellenére van esély arra, hogy Maros megyében mégis kiírják a népszavazást. Ezt az aláírások nagy számával magyarázta. Hozzátette, az RMDSZ a hét végén összesíti az aláírásokat, és benyújtja azokat a megyei önkormányzatnak, de tovább folytatja az aláírásgyűjtést. „A törvény szerint 30 napos közvitára kell bocsátani a kezdeményezést, és csak ez után lehet a kérdést a tanács napirendjére tűzni. Mi ez idő alatt is folytatjuk az aláírásgyűjtést, és azt reméljük, hogy idő közben 75 ezerre tudjuk növelni az aláírások számát" – magyarázta Brassai Zsombor.
Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat a december 8-ra tervezett helyi népszavazások kiírása céljával. A székelyföldi megyék mellett a partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is gyűjtik az aláírásokat. Ott a tervezett népszavazás kérdése a Nagyvárad központú fejlesztési régióra vonatkozna.
MTI
Erdély.ma

Brassai: Elfogadhatatlan a nyelvhasználatért folytatott kiállást demagógiának minősíteni
RMDSZ-reakció a polgármester kirohanásaira
A minapi városi tanácsülésen részt vett Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke is. Elmondása szerint a polgármester nem hagyta figyelmen kívül a jelenlétét, az amúgy sem vitamentes tanácskozás közben rajta töltötte ki a mérgét. Erről beszélgettünk a megyei elnökkel.
– Hogyan minősítené a városvezető reakcióját?
– Nem lep meg, hogy nyilvánosan kritizált a polgármester, hiszen a Forgatag óta nem felhőtlen a viszonyunk. Ellenben meglep az álláspontja. Egyrészt bagatellizálja a kétnyelvű árcédulákat osztogató hölgyet ért egyértelmű diszkriminatív intézkedést, jóllehet közvetve ő a felelős a piacigazgatóság és a helyi rendőrség túlkapásáért. És közvetlenül ő a felelős azért, hogy Marosvásárhelyen nem beszélhetünk valós kétnyelvűségről. Amennyiben érvényt szerezne a törvény előírásainak, fel sem merülne olyan konfliktus, mint amilyen a szóban forgó eset is. Az lenne természetes, ha nem kellene fél év után is szóvá tenni tanácsülésen, hogy a testület a döntését még mindig nem tartotta be, elkezdődött az új iskolai év, de nincsenek a kétnyelvű névtáblák feltéve az épületek homlokzataira. Sőt, elszámolhatott volna a nevezetes Együtt–Împreuna üggyel is, amivel kapcsolatosan még mindig várjuk válaszát.
Nehezen tudnám elegánsan minősíteni, hogy megnyilvánulásában vissza próbálta fordítani a fegyver csövét, az inkriminált hölgyet nevezte provokátornak, és minket tett felelőssé azért, hogy Marosvásárhely rossz hírneve miatt nem lehet európai kulturális főváros. Minősíthetetlen a kirohanása, de nem ez a legnagyobb baj. Sokkal nagyobb gond az, hogy tényleg megoldatlan egy sor olyan kérdés, amiért a polgármesteri hivatal végrehajtói felelnek. Gond az, hogy a törvényben szavatolt jogainkért állandóan szót kell emelni, mert nem számíthatunk a polgármester törvénytiszteletére. Tulajdonképpen a magyarságot illető jogok csorbítása kompromittálja Marosvásárhely hírnevét! Hihetetlen arcátlanság azt állítani, hogy a minket illető jogok be nem tartása miatti tiltakozás vet rossz fényt a városra. Döbbenetes arra gondolni, hogy cinikus megjegyzésekkel illette a tanácsülésen a magyar tanácsosokat, akik anyanyelvüket használták felszólalásuk során. Elfogadhatatlan, hogy a nyelvhasználat miatti kiállást demagóg és képmutató politizálásnak minősítette.
– Végül is az anyanyelvhasználat jogának törvényes garantálása nem mai keletű. A tanácsosok eddig mégsem éltek ezzel a joggal…
– Eddig pragmatikus megfontolásból, a hatékony vita- és tárgyalókészség érdekében mellőzték a tanácsosok ezt. Eljött az ideje azonban, hogy nyilvánvalóvá tegyük azokat a jogokat, melyekért az RMDSZ következetesen küzdött huszonhárom éven át. Mi tudunk magyarul és románul is érvelni, vitatkozni, tárgyalni. Nemcsak tudunk, de egyenlő állampolgárként megillet minket a jog, hogy használjuk anyanyelvünket. Szomorú, hogy ezt demagógiának minősítve a polgármester azt bizonyítja, hogy voltaképpen szemfényvesztésnek minősül, amikor választások előtt mindenki polgármesterének nevezi magát. Arra kérem tanácsosainkat, hogy a következőkben is, következetesen, minden gyűlésen, minden megszólalás alkalmával beszéljenek magyarul és románul!
– A tanácsülésen, mint korábban említette, az RMDSZ-frakció sem volt egységes állásponton. Nem szoktak egyeztetni az ülések előtt? Nem kellene egységet felmutatni bár a frakción belül? Vagy nem tudnak megegyezni? Semmiképpen sem vet jó fényt a frakcióra.
– Valóban, frakciónk több esetben nem volt egységes, költségvetési és beruházási kérdésekben fele-fele arányban más-más állásponton voltak. Ez nem jó, sokkal több időt és figyelmet kell fordítani a belső egyeztetésekre. Ellenben biztatónak tartom, hogy az anyanyelvhasználat kérdésében egységes volt a hozzáállás, kivétel nélkül mindegyikük anyanyelvén szólt hozzá a napirenden lévő témákhoz. Ez karakán kiállás volt!
– Ez így nagyon szép, de vajon várható-e ebben következetes folytatás?
– A következetességet tartom a legfontosabbnak. Higgadt következetességgel is azon kell lennünk, hogy érvényt szerezzünk a minket megillető nyelvhasználati jognak. Piacon, tanácsülésen, hivatalokban, üzletekben, iskolai folyosókon, azaz a helyi társadalmi tér minden szegletében. Dacára annak, hogy a polgármester demagógiával vádol minket, meggyőződésem, hogy a valódi multikulturalitás – ami a kétnyelvűségben nyilvánul meg – szavatol hitelt Marosvásárhelynek ahhoz, hogy igényt tarthasson európai színvonalú kulturális minőség elnyerésére. Az idén a polgármester többször is megalázta a vásárhelyi magyarságot, és rossz politikusnak, illetve vezetőnek bizonyult, amikor fontos gazdasági kérdésekben nem tudott politikai konszenzust teremteni. Ezzel nem én kell elszámoljak választóimnak!
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Közel negyvenezer aláírás már a megyei tanácsnál van
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége október 14-én 39.400 aláírást iktatott a megyei tanácsnál. Az alig tíz nap alatt összegyűlt aláírások nagy száma igazolja, hogy a megye polgárai fontosnak tartják a régiósítás ügyét, a megye és Marosvásárhely jövőjét. Az RMDSZ aláírásgyűjtő kampányát a történelmi egyházak és a Magyar Polgári Párt is támogatja. "Büszkék vagyunk a Maros megyeiekre, tíz nap leforgása alatt majdnem negyvenezren írták alá kezdeményezésünket, ami figyelmeztetés kell legyen mindenki számára, hogy a polgárok igényt tartanak arra, hogy létfontosságú kérdésekben közvetlenül, népszavazás útján megkérdezzék őket" – hangsúlyozta Brassai Zsombor megyei elnök.
Az aláírásgyűjtés folytatódik a november 14-re tervezett megyei tanácsülésig. Mivel a román pártok sajnálatos módon etnikai kérdéssé torzították a kezdeményezést, és ennek megfelelően elhatárolódtak az ügy támogatásától, az RMDSZ saját felelősségeként vállalja át a román polgárok megkeresését is. Az RMDSZ helyi szervezetei, önkéntesei Marosvásárhelyen és vidéken is folytatják
Népújság (Marosvásárhely)

Megvan a támogatás régióügyben
Bár a Székelyföldön már összegyűltek a fejlesztési régiók átalakítását célzó népszavazást támogató aláírások, Maros megyében még nem tudni, melyik román pártot sikerül partnernek megnyernie az RMDSZ-nek a kezdeményezés sikere érdekében. A Partiumban „véletlen egybeesés” folytán a liberálisok is támogatják a Nagyvárad-központú fejlesztési régió létrehozását, Bihar megye románlakta térségeiben például az USL is besegít az aláírásgyűjtésbe.
Összegyűltek a Kovászna–Hargita–Maros fejlesztési régió kialakítása érdekében tervezett népszavazást támogató aláírások: a két székely megyében hétfőn összesítették a szignókat, míg Maros megyében be is nyújtották azokat a megyei önkormányzathoz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a sajtónak elmondta, a szükségesnél jóval több, Hargita megyében 28 ezer, Kovászna megyében 33 ezer, Maros megyében közel 40 ezer szignó gyűlt össze. Az RMDSZ székelyföldi vezetői a pártfeletti összefogás sikerét méltatták, és abban bíznak, hogy a prefektúrák nem gáncsolják el a kezdeményezést.
Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke hétfőn a Krónikának elmondta, pártfeletti összefogással sikerült lebonyolítani az aláírásgyűjtést, az íveket azonban még nem zárták le, várják az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csatlakozását. „Ennyi aláírás után a Hargita Megyei Tanács köteles napirendre tűzni a tervezetet. Bízunk benne, hogy a prefektúra nem támadja meg, és meg tudjuk szervezni a népszavazást” – fogalmazott lapunknak Borboly Csaba, aki szerint az emberekben van egyfajta várakozás az önálló székelyföldi régiót illetően.
Háromszéken már az elmúlt héten több mint húszezer támogató aláírás gyűlt össze, azaz a szükséges szám kétszerese. Kovászna megyében több mint száz településen gyűjtötték a kézjegyeket, köztük olyan falvakon is, ahol hivatalosan nincs magyar nemzetiségű lakos. Az akcióhoz a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is csatlakozott, az összefogásnak köszönhetően naponta több mint ezer aláírás gyűlt össze, magyarázta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. Ahhoz, hogy a megyei önkormányzatok napirendre tűzhessék a referendumról szóló határozattervezetet, a szavazati joggal rendelkező lakosok öt százalékának kell aláírásával támogatnia a kezdeményezést. Kovászna és Hargita megyében a többségi RMDSZ-frakció vagy a tanácselnök is előterjeszthette volna a tervezetet, ám a társadalmi támogatottság felmutatása érdekében úgy döntöttek, aláírásgyűjtésbe kezdenek. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke korábban úgy nyilatkozott, ötven százalékos esélye van annak, hogy megszervezhessék a referendumot, és a kezdeményezést ne gáncsolják el a prefektúrák. A háromszéki politikusok elismerték, annak már kevesebb a valószínűsége, hogy – amennyiben meglesz a népszavazás és győznek az igenek –, megalakuljon a székelyföldi fejlesztési régió. Hangsúlyozták, ez az egyetlen járható út, hiszen a közigazgatási régiók megalakításához alkotmánymódosításra van szükség, az SZNT és az MPP autonóm Székelyföldre vonatkozó próbálkozásai pedig mind elbuktak.
Maros: elzárkózik Dobre, visszatáncolt Florea
A Maros megyei RMDSZ hétfőn délután iktatta a megyei tanácsnál a népszavazás kiírásához szükséges támogató aláírásokat. A szövetségnek alig tíz nap alatt 38.075 támogatót sikerült szereznie a szükséges 24.500-zal szemben. „Maros megye szavazati joggal rendelkező magyarjainak csaknem egynegyede felkarolta a kezdeményezést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy leállunk az aláírásgyűjtéssel” – nyilatkozta a Krónikának Brassai Zsombor, a szövetség megyei elnöke. Mint mondta, az RMDSZ november 14-ig folytatja a „politikai adunak” szánt támogató aláírások gyűjtését. Arra a kérdésre, hogy mire számítanak a román pártok részéről azok után, hogy Ciprian Dobre megyei tanácselnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei elnöke korábban elutasítóan nyilatkozott a kérdés kapcsán, a szociáldemokraták pedig semmiféle választ nem fogalmaztak meg az RMDSZ irányába, Brassai kifejtette: az elkövetkezendő napok és hetek a politikai egyeztetésről fognak szólni.
Mint ismeretes, a beszélgetésen, melyet a szövetség kezdeményezett a román pártokkal a kérdésben, csupán a Demokrata-liberális párt (PDL) helyi elnöke, Mihai Poruţiu jelent meg. Poruţiu ugyan nyitva hagyta a régiósítás kérdését, azonban az alakulat megyei elnöke, Dorin Florea – aki pár hónappal ezelőtt, néhány biztató nyilatkozatával még partnernek tűnt – demagógiával vádolja a székelyföldi gazdasági régió létrehozását szorgalmazó RMDSZ-t. Brassai is belátta, hogy a marosvásárhelyi polgármesternek az utóbbi időben tanúsított magyarellenes viselkedése kevés esélyt kínál az eredményes párbeszédre. Az RMDSZ ugyanakkor arról sincs meggyőződve, hogy a megyei önkormányzat jegyzője, Paul Cosma napirendre tűzi a kérdést. Ciprian Dobre tanácselnök ugyanis korábban úgy vélekedett, hogy az efféle referendumok szervezése nem a megyei, hanem a központi hatóságok hatáskörébe tartózik. „Ha formai okokra hivatkozva a jegyző elutasítja a kérés napirendre tűzését, akkor az RMDSZ tanácsosai fogják azt benyújtani. Ha a megye vezetősége így sem hajlandó vitázni erről, akkor a szövetség képviselői rendkívüli tanácsülés összehívását kezdeményezik” – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Brassai Zsombor. Úgy vélte, azon túl, hogy a román pártok esetleg nemet mondanak, semmiféle gazdasági, földrajzi, történelmi vagy egyéb észérvet nem hozhatnak fel annak bizonyítására, hogy miért lenne jó Maros megyét elszakítani a Székelyföldtől, és egy mesterségesen létrehozott térségbe olvasztani. Az RMDSZ megyei elnöke szerint a román pártok többségben lévő képviselői ugyan élhetnek az erődemonstráció lehetőségével, azonban az etnikai kártya kijátszásával Maros megye és Marosvásárhely régión belüli esélyeit kompromitálnák.
USL-s támogatás a Partiumban
Bihar megyében múlt kedden kezdődött és a hét végéig tart a szignók gyűjtése, de Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint az aláírások száma már meghaladta a tízezret. A parlamenti képviselő szerint a Szociálliberális Unió (USL) helyi képviselői is támogatják kezdeményezésüket, és azt ígérték, hogy ők is gyűjtenek aláírásokat a többségében románlakta településeken. Cornel Popa, a megyei önkormányzat nemzeti liberális párti (PNL) vezetője többször is kinyilvánította, ellenzi, hogy Bihar megye Kolozsvár központú fejlesztési régióba kerüljön, ám azt még nem tudni, hogy a közgyűlés hogyan fog reagálni egy esetleges határozattervezetre. A Krónika esélylatolgató kérdésére Szabó Ödön elmondta: amennyiben a bukaresti politikum nem szól bele, van esély, hogy megszavazzák a tervezetet. A képviselő azonban „példastatuálástól” tart, szerinte nem tesz jót az ügynek, hogy a bihari liberálisok elszigetelődtek a központi szervezettől.
Dumitru Voloşeniuc Bihar megyei nemzeti-liberális párti (PNL) tanácsos a Krónikának megerősítette: a többnyire románlakta vidéken az USL gyűjti az aláírásokat. Azok összegzést péntekre tervezik, de a megyei tanácsos biztos abban, hogy összegyűl a referendum kezdeményezéséhez szükséges szignómennyiség. „Ezzel nyomást tudunk gyakorolni Bukarestre, hogy lássák: nem értünk egyet az általuk számunkra elképzelt fejlesztési régióval” – szögezte le a PNL-s politikus.
Még tart a mozgósítás Szatmárban
Szatmár megyében valamennyi magyarlakta településen elkezdődött az aláírásgyűjtés, az akció keretében a RMDSZ szatmárnémeti székházában meghosszabbították az ügyfélfogadás órarendjét és tájékoztató pontokat is létrehoztak – közölte szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében Nagy Szabolcs. Az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke arra nem tért ki, hogy eddig hány szignót sikerült összegyűjteni, de mint jelezte, a kezdeményezést egyre több román nemzetiségű lakos is támogatja.
Adrian Ştef Szatmár megyei tanácselnök, a Nemzeti Liberális Párt szatmárnémeti szervezetének elnöke egyáltalán nem idegenkedik a kisebb régiók megalakításának ötletétől, sőt, már egyeztetéseket is folytatott egy esetleges közös fellépést illetően. „Több ízben is tárgyaltam például Radu Căpâlnaşiu zilahi polgármesterrel, Szilágy megyei liberális pártelnökkel, Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, illetve Cornel Popa Bihar megyei tanácselnökkel, a liberális párt Bihar megyei elnökével egy kisebb régió esetleges magalakításáról” – nyilatkozta a Krónikának Ştef. Hozzátette, nem a Partium újjáalakítása a céljuk, mindössze véletlen egybeesésről van szó, azonban úgy vélte, kisebb régiók esetén könnyebb lenne a közös döntések meghozatala, és jobb lehetőségek nyílnának az egyes térségek egyenletes fejlődésére. „Hamarosan leülök tárgyalni Máramaros megye vezetőivel is, hogy lássam, hajlandóak-e csatlakozni hozzánk, és hogy a Bihar–Szatmár–Szilágy verziónál maradunk-e vagy Bihar–Szatmár–Szilágy–Máramaros verzióban gondolkodunk tovább” – fejtette ki lapunknak a tanácselnök.
Jól teljesített a Szilágyság
Szilágy megyében is hétfőn nyújtották be a megyei önkormányzathoz a támogató aláírásokat. „Nagyon jól állunk, még tart az összesítés, de már tizenkétezer fölött járunk” – mondta lapunknak tegnap délután Szilágyi Róbert István, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Mint részletezte, október 3-án kezdték el gyűjteni a szignókat, és bár akciójuk román politikai partner nélkül zajlott, meghaladták a minimális küszöböt, ami kevéssel több mint tízezer aláírás volt. A megyei tanácsos elmondta, a referendum kiírására vonatkozó határozattervezet napirendre tűzését 30 napos konzultációs időszak előzi meg, és reméli, képviselőtársai is belátják, hogy a fejlesztési régiók átszervezése nem etnikai probléma, minden Szilágy megyeit érint. Tájékoztatása szerint a liberálisoknak is az RMDSZ-éhez hasonlóak az elképzeléseik, miszerint Szilágy megyének Bihar és Szatmár megyével kellene közös régiót alkotnia. A megyei közgyűlés döntését a kormányhivatal is láttamozza. „A prefektúra még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot, de úgy gondolom, ezentúl dől el a kezdeményezés sorsa. Eddig csak nyilatkozat szintjén volt tárgyalva” – jelentette ki Szilágyi.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor szövetségi elnök szeptember 25-én jelentette be, hogy az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezd Erdély hat megyéjében annak érdekében, hogy december 8-án a székelyföldi és partiumi megyékben helyi népszavazásokat lehessen kiírni a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi megyékben a szavazólapon egyetlen kérdés szerepel majd: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal?”. A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad-központú régióra vonatkozna. Az aláírásokat a tervek szerint október 14-én nyújtották volna be a megyei önkormányzatokhoz, ezt követően a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően 30 napos közvitára kerül sor. Az előzetes menetrend szerint a megyei tanácsok november 14-én tűznék napirendre a népszavazást kiíró határozattervezetet, amelyet elküldenének a prefektushoz láttamozásra, majd megjelentetnék a sajtóban. Ha minden zökkenőmentesen halad, a referendumokat december 8-án tarthatnák meg. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy a népszavazás önmagában még semmire sem kényszeríti a kormányt, azonban ha sikeres lesz, erős fegyver lehet a szövetség kezében a parlamentbe benyújtott régióátszervezési törvénytervezet vitája során.
Összeállításunk szerzői:
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Szucher Ervin, Vásárhelyi–Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Emlékezzünk együtt október 23-án!
"… egy nép azt mondta: Elég volt."
(Márai Sándor)
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete 2013. október 23-án az 1956-os forradalmárok, az áldozatok és politikai meghurcoltak emléke előtt tiszteleg. A szervezők tisztelettel meghívják Marosvásárhely lakosságát, vegyen részt a rendezvénysorozaton, emlékezzünk együtt!
14 órakor az általános iskolások ’56-os tematikájú történelmi csapatvetélkedőjére kerül sor a Kultúrpalotában. 17 órakor emléktábla- avatás és koszorúzás a Vártemplom udvarán, majd ezt követően 18 órakor ünnepi műsor a Vártemplomban.
Az 56-os forradalom a magyar nép szabadságszeretetének szimbóluma. Magyarország megmutatta a világnak, hogy a magyar népet nem lehet büntetlenül diktatúrába kényszeríteni. 1956 októberében munkások, diákok, értelmiségiek egyöntetűen kinyilvánították, hogy nem tekintik magukénak a szovjet típusú elnyomó rendszert, hogy szabadságot, emberhez méltó életet szeretnének. A szabadságvágytól áthatott magyarországi történéseket a Kárpát-medence különböző államaiba szakadt nemzetrészek, magyar közösségek is érzékelték, mi több, visszafojtott lélegzettel követték, és ahol lehetőség volt arra, támogatásukról, szimpátiájukról biztosították a magyar forradalmárokat. Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta! Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron végezték ki dr. Kónya István- Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban.
Program
14 órakor – 56 izzó ősze volt – általános iskolás diákok vetélkedője a Kultúrpalotában
17 órakor – emléktábla-avatás a Vártemplom udvarán
Beszédet mond: Peti András alpolgármester, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke és Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke
17.30 órakor – Közös koszorúzás az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság Maros megyei szövetségével az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére emelt kopjafánál
16 órakor – Ünnepi műsor a Vártemplomban
– Ökumenikus áldás
– Márai Sándor: Mennyből az angyal – Vass Márton, a Református Kollégium diákja szaval
– 1956 és Marosvásárhely, Tófalvi Zoltán előadása
– Cseh Tamás–Bereményi Géza: Corvin köziek, előadja Kovács Károly Márk
– Az 56 izzó ősze volt esszéíró pályázat rövid kiértékelése és a győztes diák előadása
– Illyés Gyula: Ne feledd a tért! – Malinás Nimród, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja szaval.
Népújság (Marosvásárhely)

Koszorúzás és emléktábla-avatás
1956-ra emlékeztek a Vártemplomban…
Az RMDSZ marosvásárhelyi és megyei szervezete tegnap délután rendezvénysorozattal tisztelgett az 1956-os forradalmárok, az áldozatok és politikai meghurcoltak emléke előtt.
A rendezvénysorozat 14 órakor az általános iskolások ’56-os tematikájú történelmi csapatvetélkedőjével kezdődött a Kultúrpalotában. 17 órakor a Vártemplom udvarán emléktáblát avattak és koszorúztak az ’56-os szabadságharc emlékére emelt kopjafánál. Fellépett a Musica Humana női kamarakórus Csíky Csaba vezényletével, 18 órától ünnepi műsorra került sor a Vártemplomban.
Ünnepi beszédében Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke rámutatott: Ma Marosvásárhelyen "nincs sztálinista diktatúra, de van latens érdek mentén megnyilvánuló városvezetői önkény. Nincs megszálló hatalom, de van hatalommal való visszaélés és szélsőséges nacionalista retorika, amely tudatosan idegen veszélyként kompromittál minket, magyarokat". Majd arra figyelmeztetett, hogy sok dolgunk van: hinni abban, hogy a jövőt szavatoló hárommegyés regionalizáció megvalósítható, és tenni is kell ezért, sok- sok ezer aláírással nyomatékosítani, hogy van a térség jövőjét illetően megoldásunk, kiszámítható, biztos jövőképünk. "Hiszek abban, hogy eljött az ideje, hogy együtt – magyarok és magyarok, románok és magyarok – józan ésszel megítéljük a valóságot, újrafogalmazzuk közös jövőnket, és tegyünk azért, hogy végre jóra forduljon a sorsunk Marosvásárhelyen is" – zárta beszédét az RMDSZ megyei elnöke.
Peti András, a szervezet marosvásárhelyi elnöke az RMDSZ eredményeit sorolta fel, kijelentve, számára 1956 üzenete az, hogy csak összefogással lehet eredményeket elérni.
Szarka Gábor csíkszeredai konzul emlékeztetett, hogy 1956-ban a magyarok egy olyan rendszert döntöttek meg, amely saját hatalmát csak félelemmel, gyűlölettel volt képes fenntartani. Mint mondta, 1956 bizonyosság arra, hogy a szabadságért meg kell harcolni.
Borbély László képviselő kijelentette: számára az 1956 üzenete, hogy nincs lehetetlen! Miközben felidézte 1956-ot, 1989-et és 1990 márciusát, figyelmeztetett: "Nincs lehetetlen, ezt kell megtanuljuk mi, erdélyi magyarok (…), ne mondjunk le mindenkori szabadságunkról, ne mondjunk le arról, hogy jobb lehet nekünk, s ne hagyjuk magunkat. Számunkra ez a legfontosabb itt, most és a jövőben".
…és a Bolyai téri unitárius templomban
Ugyancsak tegnap 18.30-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a Bolyai téri unitárius templomban Az 1956-os magyar forradalom és hazai visszhangja, személyes történetek címmel szervezett interaktív rendezvényt. Meghívott dr. Szász István Tas orvos író, műsorvezető Boros Zoltán újságíró volt. Az esemény részleteiről holnapi lapunkban olvashatnak.
***
Az 1956-os magyar forradalom eszméivel való azonosulásért Erdély-szerte 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, két zsidó, két cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta: Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök- technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron dr. Kónya István-Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost 1958-ban.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Ami jó Hargita és Kovászna megyében, Marosvásárhelyen nem jó?
Az RMDSZ-frakció rendkívüli megyei tanácsülést kér november 14-re
– Arcátlanság lenne a politikusok részéről, ha nem vennék figyelembe több tízezer Maros megyei és marosvásárhelyi állampolgár akaratát – jelentette ki tegnap Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, Kelemen Mártonnal, a megyei tanács RMDSZ-frakciója vezetőjével tartott közös sajtótájékoztatón annak kapcsán, hogy egy nappal korábban a megyei tanács jegyzője negatívan véleményezte az RMDSZ által benyújtott, a helyi referendum kiírását kezdeményező több mint negyvenezer aláírást.
"Nem a marosvásárhelyi társadalommal, a politikusokkal vannak gondok"
A megyei elnök emlékeztetett a pár nappal korábban az 1956-os forradalom emlékére tartott megemlékezésen tett kijelentésére, amely szerint nem Marosvásárhellyel, a marosvásárhelyi társadalommal vannak gondok, hanem azzal a politikai elittel, amely időről időre, alkalomról alkalomra mesterséges etnikai konfliktust gerjeszt. Annak kapcsán mondta ezt, hogy miután az RMDSZ polgári akciót, aláírásgyűjtést kezdeményezett, amely Maros megye és különösképpen Marosvásárhely lakóinak az érdekeit tartja szem előtt, és arról kérdezné meg a megye és a város lakóit, hogy mit gondolnak a térség jövőjéről, a PDL és az USL politikusainak nyilatkozatai eltorzították ezt a véleménye szerint nemes szándékot, és olyan köntösbe próbálják öltöztetni, amelyik etnikai feszültségekhez vezethet, és kockára teszi mind a megye, mind a térség jövőjét.
Az RMDSZ arra törekszik, hogy meggyőzze a kormányt, az illetékes döntéshozó hatóságokat, hogy ennek a térségnek az szavatol fejlődést, ha a jelenlegi nagy régiót kisebbre osztják. Ez szüntetné meg azokat a különbségeket a megyék között, amelyekről az utóbbi tizenöt évben bebizonyosodott, hogy ebben a képletben nem a térség javát szolgálják.
– Mi a gond a felvetéssel, kit zavar az, hogy Marosvásárhely számára, amely az elmúlt évtizedekben beszűkült, régióközpontként keresse a jövőt? – tette fel a kérdést. A választ meg is adta: a PDL- és USL-vezetők, akik nem fogalmaztak meg egyetlen logikus ellenérvet sem, a kérdést etnikai természetűvé torzították, elutasítva a párbeszéd gondolatát is. – Egyre gyakrabban hallunk mind sértőbb és bántóbb, az idegengyűlölet határát súroló megnyilatkozásokat, amelyek rendkívül egészségtelenek és károsak a helyi társadalomra nézve – mondta.
Sajnálattal vette tudomásul, hogy ez a hangulat begyűrűzött a társadalomba is. Véleménye szerint ha tovább fokozódik ez a fajta feszültség, a felelősség azokra a PDL-s és USL-s politikusokra hárul, akik nem képesek túltenni magukat bizonyos hiúsági kérdéseken, bizonyos politikai ambíciókon, nem tudnak összefogni Marosvásárhely és a megye érdekében. – Sajnálattal veszem tudomásul, hogy már-már versenyszerűen vetélkednek az USL és PDL politikusai abban, hogy ki a nagyobb román, ki a nagyobb nacionalista. Úgy gondolom, ezt a folyamatot meg kell állítani, és ezért a felelősséget az USL és a PDL politikusainak vállalniuk kell – jelentette ki.
"A megye jegyzője több mint 50 ezer emberrel csúfolkodik "
Kelemen Márton szerint csupán formai hibákra hivatkozva utasította vissza Paul Cosma a kezdeményezést, amelyet szeptember 26-án nyújtottak be, és választ a 29. napon kaptak, amelyben a megyei tanács titkára elutasította azt a formanyomtatványt, amelyekre az aláírásokat gyűjtötték.
A Népújság kérdésére elmondta, hogy a táblázattal kapcsolatban fogalmazott meg teljes mértékben formai kifogásokat, amelyek nem érintik a kérdés lényegét, nem változtatják meg, nem helyesbítik, nem pontosítják a kérdést.
Mint mondta, alapjában nem lepte meg őket ez a fordulat, számítottak arra, hogy politikai meggondolásból akadályozni fogják. Ezért egy másik törvény adta lehetőséggel éltek, és a megyei tanácsosok egyharmadának aláírásával benyújtottak egy másik kezdeményezést referendum kiírásáról ugyanazzal a kérdéssel. Véleménye szerint ennek a kérdésnek a megvitatását a megyei tanácsban politikai eszközökkel már nem lehet megakadályozni. A rendkívüli tanácsülést november 14-re kérik, amelyen az RMDSZ-tanácsosok a több tízezer aláírásra hivatkozva kérik a kérdés megvitatását.
Az RMDSZ politikusai szerint a három székelyföldi megyét érintő kezdeményezést a román politikum folyamatosan eltorzítja, holott csupán gazdasági fejlesztési régióról van szó, amelynek nincs etnikai vetülete, csupán arról szól, hogy az európai uniós alapokat hogyan osztják le.
Az aláírásgyűjtést folytatják, eddig ötvenötezer támogató aláírás gyűlt össze, magyarok és románok részéről egyaránt. Kijelentették: a megye titkára technikai okokra hivatkozva lesöpörheti ugyan az asztalról a negyvenezer aláírást, de a megyei tanács elnöke, a tanácsosok, akik a lakosság szavazatainak köszönhetően jutottak tisztséghez, nem tekinthetnek el attól, hogy a megye egy nagyon jelentős része mit szeretne.
A kérdések során kiderült, hogy az azonos fejléccel ellátott listákat mind Hargita, mind Kovászna megyében elfogadták, egyetlen nap alatt megkapták a választ.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

(Külhoni Magyar Sajtószolgálat)
A Székelyek Nagy Menetelésének előestéjén Székely Mózes szobrának leleplezésével teljessé vált a marossárpataki szoborpark arcképcsarnoka
Megmaradásunk két alappillére az állampolgársági kötelék és az autonómia. Ebből a közjogi kapocs megvan, következik az autonómia – mondta Marossárpatakon Székely Mózes erdélyi fejedelem szobrának avatása alkalmával Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. Az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem szobrának leleplezésével teljes az arcképcsarnok a marossárpataki szoborparkban. Az eseményre hagyományosan a sárpataki csata évfordulóján, október utolsó hétvégéjén október 26-án került sor. „Talán nem véletlen, hogy ez a dátum idén egybeesik a Székelyek Nagy Menetelésének dátumával – jegyezte meg a szoborparkot megálmodó Miholcsa József szobrászművész, hagyományőrző huszárőrnagy. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy ma egy álom vált valósággá. „Szűk évtizeddel ezelőtt, amikor Miholcsa József barátom a munkát elkezdte sokan tamáskodva figyelték a fejleményeket, de mára már valóság, itt áll kőbe vésett történelmünk. Nagyot és merészet kell álmodni, aztán erős hittel kiállni, dolgozni, akkor biztos sikeresek leszünk. Ceausescu Romániájában ki hitte volna, hogy eljön az idő, amikor itt állunk Erdély fejedelmeinek szobrai előtt magyar állampolgárként és autonómiatüntetésre készülünk?” – tette fel a kérdést Biró Zsolt. „Az autonómia ráadásul nem vágyálom, hiszen Románia ma olyan államközi szövetség része ahol a népek önrendelkezése evidencia. Nem mérhetünk kettős mércével az Európai Unióban! Erre kell felhívni a nagyvilág és az ország közvéleményének figyelmét.” A Magyar Polgári Párt elnöke szerint megmaradásunk két alappillére az állampolgársági kötelék és az autonómia. „Ebből a közjogi kapocs megvan, következik az autonómia” zárta beszédét Biró Zsolt. Az eseményen egybegyűlteket köszöntötte Csíki Sándor, Marosszék Székely Tanácsának elnöke, aki a székely zászló eredetéről beszélt Székely Mózes kapcsán. Az RMDSZ részéről Brassai Zsombor Maros megyei elnök az erdélyi fejedelmek függetlenségi küzdelme és a mai autonómiaharc között vont párhuzamot és a Nagy Menetelésen való részvételre hívott minden jelenlevőt. Megmaradásunk két alappillére az állampolgársági kötelék és az autonómia. Ebből a közjogi kapocs megvan, következik az autonómia – mondta Marossárpatakon Székely Mózes erdélyi fejedelem szobrának avatása alkalmával Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
kms.mtva.hu

Felavatták Székely Mózes fejedelem szobrát Marossárpatakon
Székely Mózes mellszobrát október 26-án, szombaton avatták fel Marossárpatakon. A műkő szobor az erdélyi fejedelmekről készült szoborcsoport huszadik, sorozatzáró alkotása.
Az avatóünnepségen Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke is részt vett. Az elnök ünnepi beszédében elmondta, nagyon büszke arra, hogy van Maros megyében egy olyan település, ahol létezik egy olyan szoborpark, ahol együtt vannak azok a fejedelmek, akik Erdély függetlenségét tűzték ki célul, valósították meg, védték, óvták és minden erdélyi magyar ember szívébe zárták. Beszédében köszönetet mondott Miholcsa József szobrászművésznek és a polgármesteri hivatalnak azért, hogy létrehozták a szoborparkot. "Székely Mózes az első fejedelmek közé sorolható, aki Erdély függetlenségét tűzte ki célul. Ez egy olyan cél, amelyről mi is beszélni szoktunk, igaz, hogy nem a függetlenségről, hanem autonómiáról, regionalizációról, végül is hasonló politikai célokról, mint amiről az erdélyi fejedelemség idejében szó volt. Akkor is felmerült az a dilemma, amely a mai napig időszerű. Akkoriban a kérdés úgy vetődött fel, hogy Erdély függetlensége, de kinek a támogatásával? A keleti török porta vagy a nyugati császárság? Ez a dilemma azóta is újra meg újra megfogalmazódik. Politikai hétköznapjainkban ez a kérdés úgy tevődik fel, hogy kivel hozzuk létre az autonómiát? Nyilván ma is tudjuk, mint Székely Mózes idejében, hogy ez egyedül nem fog menni. Románokkal, cigányokkal, európai uniós támogatással, Budapest vagy Bukarest hátterével? Kivel hozzuk létre az autonómiát? Azt gondolom, hogy nagyon bölcsen és higgadtan kell ezt a kérdést megközelíteni ahhoz, hogy ne álmokat kergessünk, hanem meg tudjuk valósítani Székelyföld autonómiáját! Én hiszek benne! Az a jó a marossárpataki szoborparkban, hogy a fejedelmek szobrai előtt sorra megállva a kérdésre választ is kaphatunk" – hangsúlyozta Brassai Zsombor megyei elnök.
Az ünnepség koszorúzással és ünnepi műsorral zárult.
Népújság (Marosvásárhely)

Lemondott mandátumáról Gáspárik
Személyes okokra hivatkozva lemondott mandátumáról az RMDSZ listáján 2012 nyarán a Maros megyei önkormányzatba bejutott Gáspárik Attila.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója döntését október 18-án iktatta az önkormányzatnál. Megkeresésünkre elmondta, ezentúl már nem tudja százszázalékosan teljesíteni a feladatát, ezért jobbnak látta, ha lemond. „A megyei tanácsi tisztség egész embert követel, eddig nem volt hiányzásom, és rendesen elvégeztem a feladataimat, ez már azonban kínossá kezdett válni. Sokkal több külföldi munkája van a színháznak, amire oda kell figyelni, és a tanári munkámmal sem tudtam összeegyeztetni” – mondta Gáspárik Attila, aki többek közt azt is fájlalja, hogy másfél éves megyei önkormányzati képviselői munkája alatt a sajtó egyszer sem kérdezte meg, hogy mit csinál, ezt pedig kudarcként éli meg. „Szemléletváltás zajlott a kultúrbizottságban, már csak azért is, mert a bizottság eddig mindig magához hívatta a vezetőket, és úgy ülésezett, én elértem azt, hogy kiszálltunk a különböző helyszínekre” – magyarázta Gáspárik. Hozzátette, az elmúlt másfél év alatt arra is rájött, hogy nem politikusalkat, nem tud politikai csapatban dolgozni. „Nem tudok olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket mások megkötnek” – mondta, de nem kívánt példákkal élni.
Gáspárik Attila október 18-án mondott le mandátumáról, a megyei tanácselnök ezt 24-én vette tudomásul. A tanácsosi helyet azután nyilvánítják megüresedettnek, hogy csütörtöki ülésén azt a közgyűlés is tudomásul veszi. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke lapunknak elmondta, kérték, hogy az október 31-ei ülésen iktassák be a szövetség új képviselőjét is. „A listán Nyárádszereda volt polgármestere, Dászkel László következik, ha ő nem vállalja, akkor a marosfelfalusi volt iskolaigazgató, Dénes József kapja a mandátumot” – mondta. Arra a felvetésünkre, hogy amennyiben Gáspárikot csütörtökön nem „pótolják”, ez az egy mínusz mandátum befolyásolja-e a november 14-én esedékes rendkívüli ülés kimenetelét, Brassai nemmel válaszolt. A rendkívüli ülést egyetlen napirendi ponttal hívták össze, hogy eldöntsék: kiírják-e a népszavazást arról, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye egy fejlesztési régiót alkosson.
A Maros megyei tanácsot 13 RMDSZ-es, 13 USL-s, 6 PDL-s és 2 PPDD-s képviselő alkotja, ahhoz, hogy referendumot írjanak ki, a jelenlevők 50 százalékának plusz egy tanácsosnak kell támogatnia a kezdeményezést.
Gáspár Botond, Szász Cs. Emese
Krónika (Kolozsvár)

Száznegyven éves a dicsőszentmártoni magyar oktatás
Emléktábla-avatással kezdődik Dicsőszentmártonban szombaton az az ünnepségsorozat, amelyet a városban 140 évvel ezelőtt elindított magyar oktatás évfordulójának szentelnek Emléktábla-avatással kezdődik Dicsőszentmártonban szombaton az az ünnepségsorozat, amelyet a városban 140 évvel ezelőtt elindított magyar oktatás évfordulójának szentelnek.
Délelőtt 10 órakor emléktáblát avatnak az egykori unitárius iskola udvarán. „Az iskola 1873-as alapításakor az unitárius egyház adományozott telket a tanintézet részére, azon épült fel az iskola, amelynek épületét a történelem folyamán lebontották, s helyébe építették a mai Traian iskolát. Ezért is kerül sor a megemlékezésre és a táblaavatásra az unitárius templom udvarán levő régi unitárius iskolában” – mondta el Fodor Sándor József a jelenlegi Traian iskola aligazgatója.
Az emléktábla-avatáson a Dicsőszentmártoni Traian Általános Iskola aligazgatója, Fodor S. József tart ünnepi beszédet, majd Gagyi Zoltán történelemtanár mondja el, hogy miként alakult a történelem folyamán az oktatás helyzete a Kis-Küküllő partján fekvő Árpád-kori településen, amelynek első említéséről már az 1278-as évből oklevél tudósított.
Az emléktábla leleplezését követően a meghívott vendégek – Winkler Gyula EP-képviselő, Murvai László, az Oktatásügyi minisztérium tanácsadója, Brassai Zsombor, Maros megyei RMDSZ elnök és Erdei Gyula, a Hajdúszoboszlói Thököly Imre Általános Iskola igazgatója – tartanak köszöntő beszédeket.
Az ünnepség az egykori unitárius iskola nagytermében szimpóziummal folytatódik, amelynek témája a magyar tannyelvű oktatás jelenlegi helyzete a szórványban.
Délután 5 órakor a Dicsőszentmártoni Mihai Eminescu Művelődési Házban ünnepi műsor lesz, amelynek során köszöntő beszédek, megemlékezések hangzanak el a 140 évvel ezelőtt alapított magyar tannyelvű iskolával kapcsolatban. Az ünnepi hangulat fokozásához hozzájárul a Dicsőszentmártoni Andrei Bârseanu Középiskola tanulóinak, a városi óvodák kisgyerekeinek, valamint a helyi Kökényes Néptáncegyüttes által bemutatott műsor. ú
A megemlékezés szervezői: az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúság Szövetsége, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség dicsőszentmártoni kerülete, a támogatásról a három dicsőszentmártoni magyar történelmi egyház és a Communitas Alapítvány gondoskodik.
A nap magyar bállal zárul a Három Fenyő étteremben este 7 órától
Délelőtt 10 órakor emléktáblát avatnak az egykori unitárius iskola udvarán. „Az iskola 1873-as alapításakor az unitárius egyház adományozott telket a tanintézet részére, azon épült fel az iskola, amelynek épületét a történelem folyamán lebontották, s helyébe építették a mai Traian iskolát. Ezért is kerül sor a megemlékezésre és a táblaavatásra az unitárius templom udvarán levő régi unitárius iskolában” – mondta el Fodor Sándor József a jelenlegi Traian iskola aligazgatója.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

Népszavazást írnak ki (Székelyföld mint fejlesztési régió)
December 8-ára térségi népszavazást ír ki Kovászna Megye Tanácsa – döntött tegnap a közgyűlés. Azt kérdezik a lakosságtól: „Egyetért azzal, hogy Kovászna megye része legyen egy Maros, Hargita és Kovászna megyét magában foglaló fejlesztési régiónak Marosvásárhely székhellyel?” A határozatot 26:4 arányban fogadták el, a magyar pártok képviselői támogatták azt, a Szociál-Liberális Szövetség frakciója nemmel voksolt.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök felvezetőjében elmondta: Romániában ez az első, megyénél nagyobb kiterjedésű térségben szervezendő regionális népszavazási kezdeményezés. Felemlítette, Antal Árpáddal közösen indítványozták a három megye egy fejlesztési régióba való sorolását célzó népszavazást. Ennek támogatására a helyi RMDSZ-szervezetek a Magyar Polgári Párt (MPP), ifjúsági szervezetek és a történelmi egyházak segítéségével több mint 120 000 aláírást gyűjtöttek Székelyföldön. Az ülésen meghívottként részt vevő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elsősorban a román nemzetiségű tanácstagokat igyekezett meggyőzni arról, hogy a kezdeményezés minden, Háromszéken, Székelyföldön élő ember előnyét szolgálja, nemzetiségre való tekintet nélkül. Kimutatta: azáltal, hogy a nagy régióhoz tartozunk, 180 millió eurót veszít a térség, ebből mintegy 40–50 millió euró a megye vesztesége. Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök hangsúlyozta: ha a bukaresti kormány nem veszi figyelembe a népakaratot, azt jelenti, kiszorít bennünket; akár az országhatáron kívülre is – fűzte hozzá. Kulcsár-Terza felemlítette az október 27-i sikeres nagy menetelést, melyen közösen vettek részt a magyar szervezetek, s nemtetszését fejezte ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének nyilatkozata kapcsán, miszerint a népszavazás pótcselekvés lenne. Bedő Zoltán, az EMNP vezérszónoka úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik nevet. Magyarázatként elmondta, pártja elsősorban Székelyföld autonómiájáért harcol, s hangsúlyozta, ezúttal nem a székelyek autonómiájáról van szó. Ezért nem tartja célravezetőnek a csupán fejlesztési régióról szóló népszavazást, de nemzeti kérdésről lévén szó, mégis támogatják a kezdeményezést. Cziprián Kovács Loránd liberális képviselő közölte, szeretett volna igennel szavazni, de fenntartásai vannak, egyrészt a régió gazdasági életképességét kérdőjelezi meg, másrészt pártgyűlésen nagy ellenállást tapasztalt, kollegái úgy látják, ez a megoldás csupán a székelyeket célozza, az itt élő románokat nem. Feltette a kérdést, milyen lépéseket tettek az erdélyi magyar pártok, hogy megnyugtassák az itt élő román közösséget: ha megszületne a kívánt régió, nem úgy bánnának az itteni románokkal, mint ahogyan kifogásolják Bukarest viszonyulását magukkal szemben. A románok egyáltalán nincsenek meggyőződve a különbözőségről, ezért kénytelen a javaslat ellen szavazni – zárta szavait Cziprián. Tamás Sándor jogosnak nevezte a felvetést, s igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a saját bőrön tapasztalt rosszat nem kívánják a maguk részéről éltetni. Antal Árpád azzal érvelt: mindenki elismeri, hogy a mostani régiós felosztás életképtelen. Az a hazugság, amely azt volt hivatott bizonygatni, egységesen fejlődő ország vagyunk, s eszerint hozták létre a mostani fejlesztési régiókat, oda vezetett, hogy nem fejlődünk. Ugyanis az európai uniós pénzeket az egy főre eső országos bruttó össztermék (GDP) alapján osztják el. Maros, Hargita és Kovászna megye egy szinten áll, a nagyon fejlett Brassóval és Szebennel nincs, mit egy régióban keresnünk. Az ő átlagukat rontjuk, hozzánk meg nem jön a fejlettségi szintünk függvényében kijáró támogatás. A nemzetiségi kérdésre térve felemlítette, hogy Sepsiszentgyörgy városa két színházat tart fenn, egy magyart és egy románt. Sabin Calinic szociáldemokrata tanácstag az „utca emberének” észrevételét tolmácsolta: huszonnégy éve lassan, de biztosan elássa magát a megye. Az emberek egyre rosszabbul élnek. Ellenpéldaként Brassót hozta fel: igaz, hogy a nagy szocialista üzemek bebuktak, de helyettük száz meg száz cég jött létre, s munkahelyeket teremtettek. Ha azt nézzük, hogy itt huszonhárom éven át gyakorlatilag egy politikai szervezet vezette a megyét, valójában ellenzék nélkül, ráadásul más térségekhez képest több pénzt is kapott, ez azt jelenti, hogy a közigazgatással valami baj van. Tamás Sándor replikázott: nem beszélhetünk huszonhárom, hanem csak az utóbbi három-négy évről, s ekkor látszik fejlődés. Calinic elismerte, Sepsiszentgyörgyön fejlődés tapasztalható az utóbbi négy évben, de az alapkérdés marad – szögezte le. Antal Árpád azt mondta, Sepsiszentgyörgyöt Brassóval összehasonlítani olyan, mint Brassót Béccsel, hozzá mérhető várossal vessék össze. Sepsiszentgyörgyön három százalék alatti a munkanélküliség, s ezzel három év alatt országos negyvenedikről huszonkettedik helyre lépett elő. Ami a béreket illeti, az országos csúcsnak számító 2008-hoz képest a gazdasági válság ellenére a városban másfélszeresére nőtt a befizetett személyi jövedelemadó. Cziprián-Kovács Loránd megjegyezte, ehhez képest a megye a 35. helyen szerepel az országos rangsorban. Klárik László szenátor szerint európai szinten bebizonyosodott: a nagy városok gazdasági elsivatagosodást idéznek elő környezetükben, körülöttük minden elsorvad, éppen ezért nem jó Brassóval egy régióban lenni. A fejlesztési régió nem a nemzetiségek közötti viszonyról szól – szögezte le. Hozzátette, évek óta igyekszünk bebizonyítani, nem a románok ellen vagyunk, de kisebbségben lévén, különleges igényeink vannak. Bejelentette: a megyében gyűjtött 35 000 aláírás feljogosítja, hogy törvénymódosítást kezdeményezzen a regionális felosztásról, mégpedig azt, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye külön fejlesztési régiót alkosson. Ezt nemes feladatnak tekinti, és teljes felelősséggel dolgozik ezen.
A liberális Ioan Moroianu nem lát semmiféle megoldást a jelenlegi rossz helyzetből való kilábalásra, elmennek a gyerekeink, szétszakadnak a családok, a tervezetre nemmel szavaz. Klárik Attila RMDSZ-es tanácstag ironikusan megjegyezte, népszavazást kellene kezdeményezni arról, hogy tartsunk-e referendumot a külön fejlesztési régióba való tartozásról, mivel látja, mindenki ugyanúgy megy ki a teremből, mint ahogyan bejött, nem érdeklik az érvek. Végül az elnök szavazásra bocsátotta a tervezetet, az RMDSZ, az EMNP és az MPP tagjai megszavazták, a Szociáldemokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt képviselői ellene voksoltak.
Maros megye elutasította Elutasította a Maros Megyei Tanács a régióátszervezés ügyében kezdeményezett helyi népszavazás kiírását. A rendkívüli tanácsülésen 19-en voksoltak a referendum kiírása ellen, 14-en mellette, egy képviselő tartózkodott. A román pártok képviselői ellenezték a népszavazást. Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök bejelentette: a következő tanácsülésen ismét indítványozni fogják a tervezet elfogadását, hiszen 55 137-en írták alá. Hargita megyében november 27-én döntenek a népszavazásról. (demeter)
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erős közösségi akarat élteti a szórványban lévő dicsői magyarságot
Annak ellenére, hogy Dicsőszentmártonban szórványban él a magyarság, és csak álom az önálló magyar iskola, megvan az, ami sajnos, számos településen hiányzik. Van egy lelkes, pedagógusokból, értelmiségiekből álló csapat, akik évek óta azon fáradoznak, hogy a magyar nyelvi örökséget, a magyar kultúrát életben tartsák, fellendítsék. Ennek élethű bizonyítéka a szombati színvonalas rendezvény is, amikor a dicsőszentmártoni intézményesített magyar oktatás 140. évfordulóját ünnepelték.
A dicsőszentmártoni intézményesített magyar oktatás idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját, mely alkalomból szombaton a helyi RMDSZ, az Alsó-Kis- Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szövetség illetve a Romániai Magyar Pedagógusszövetség dicsőszentmártoni kerülete szervezésében ünnepi rendezvényre került sor. Az ünnepség keretében az egykori unitárius iskola – amely a helyi magyar közösség számára a kultúra fellegvárává vált – udvarán emléktáblát avattak, majd a magyar tannyelvű oktatás aktuális kérdéseiről szerveztek tanácskozást.
Először csak felekezeti iskolák léteztek
Az emléktábla-avató ünnepségen elsőként Fodor József, a Traian Általános Iskola igazgató-helyettese köszöntötte a város összegyűlt magyarságát, a diákokat, valamint a vendégeket és elmondta, a felavatásra kerülő emléktábla bizonyítéka annak, hogy e közösség érzi, hogy együvé tartozik. Gagyi Zoltán történelem szakos tanár a dicsői magyar oktatás történetét elevenítette fel. – Valószínűleg sokak számára ismerősen hangzik a hely szelleme kifejezés. A köznyelv leginkább egy térrel, egy nagy múltú oktatási intézménnyel kapcsolatosan használja, amely döntő fordulatot hozott az életünkben. Egy ilyen helyen állunk ma mi is, előttünk a tér, amely az egykori Dicsőszentmárton vásártereként a település szíve-lelke volt, gazdasági, társadalmi és kulturális történéseinek a központja. Talpunk alatt pedig a föld, ami a település egyházi és állami oktatásának egyaránt bölcsője volt. Településünkre vonatkoztatva alig vannak adataink a középkori iskoláztatásról. A 19. század második feléig csak felekezeti iskolák léteztek Dicsőszentmártonban. Az első felekezeti iskola az unitárius volt, amelyet 1672-ben említenek először az oklevelek. Ez 1740-ben mesteri teleken áll, lantorna ablakai vannak és sövény oldalú szalmaházban folyik az oktatás. 1871-ben felépül az új papilak és iskola, amelyet négy évre rá bezárnak, és 1919-ben indítanak újra, a tanítás a közgyűlési teremben és az alatta lévő földszinti lakásban folyik 242 tanulóval. Az államosítást követően 2009-ben kerül vissza az épület az egyházhoz, majd az ALKISZ ifjúsági szervezet tíz évre haszonbérbe veszi, tehát joggal mondhatjuk, hogy magyar szigetté, a város egyik kulturális fellegvárává vált ez a helyszín. A dicsőszentmártoni állami oktatás kezdetei 140 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor is 1873-ban az unitárius egyház által átadott telken báró Eötvös József néven megszületett településünk első állami oktatási intézménye. Ez a Traian Gimnázium területén működött, egy régi, azóta lebontott épületben – hangzott el a pedagógus történelmi visszapillantójában, majd Székely Varga Gyopár, és Barabás Botond nyolcadik osztályos tanulók leleplezték a Székely Varga István magyarkirályfalvi kőszobrász által készített emléktáblát, amelyre Nagy Endre helyi unitárius lelkipásztor kérte Isten áldását.
Hiába a gazdag örökség, ha nincs aki továbbvigye
A lelkész rámutatott, fontos ugyan az emlékezés, ám ennél fontosabb az, hogy a helyi magyar családok ne adják idegen nyelvű iskolába gyermekeiket, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy az elkövetkező 140 évben is megmaradjon a kisvárosban a magyar közösség. A Hunyadról érkező Winkler Gyula európai parlamenti képviselő rámutatott, mind a dicsőszentmártoniak, mind pedig a hunyadiak büszkék lehetnek, mivel gazdag örökséggel rendelkeznek, ám meg kell bizonyosodni arról, hogy az örökség tiszteletét van akinek továbbadni – fogalmazott a képviselő, a szép számban megjelent fiatalokra, diákokra, valamint a lelkes pedagógusokra utalva. Dr. Murvai László, az Oktatásügyi minisztérium tanácsadójának köszöntője után Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke vette át a szót. – Fontos a történelmi múlt ismerete ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk a jövőbe nézni, viszont elsősorban a jövőre kell fókuszálnunk. Biztos vagyok benne, hogy a dicsőiek tudatában vannak, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tíz év múlva, a 150 éves kerek évfordulón is itt állhassunk és ünnepelhessük, hogy Dicsőszentmártonban másfél évszázada folyik magyar nyelvű oktatás. Bízom abban, hogy sikerül létrehozni a városban egy önálló magyar oktatási intézményt, és ezáltal biztosítani a környék lakóinak a minőségi anyanyelvű oktatást, hiszen nyelvében él a nemzet – zárta szavait az RMDSZ elnöke, majd Erdei Gyulának, a hajdúszoboszlói Thököly Imre Általános Iskola igazgatójának adta át a szót. A testvérintézmény évek óta támogatja a dicsői magyar oktatást, többek között azáltal, hogy anyanyelvű tankönyveket adományoznak a Küküllő menti városban tanuló diákok számára. Az ünnepi köszöntőket követően kiosztották az okleveleket azoknak a diákoknak, akik az évforduló alkalmából szervezett vetélkedőkön, pályázatokon a legjobbaknak bizonyultak.
Hat intézményben szétszórva tanulnak a diákok
A magyar tannyelvű oktatás aktuális kérdései címmel szervezett tanácskozáson a résztvevők Winkler Gyula, Brassai Zsombor, valamint dr. Murvai László előadásait hallgathatták meg, ám ezt megelőzően Molnár Margit helyi pedagógus a város magyar vonatkozású történelmét elevenítette fel, majd a Dicsőben jelenleg zajló magyar oktatás helyzetképét vázolta fel. Megtudtuk, hogy a városban óvodától a középiskoláig összesen hat tanintézetben vannak szétszórva a magyar gyerekek. Egy napközi otthonban és két óvodában van magyar csoport, a Traian Gimnáziumban öt elemi és négy gimnáziumi osztályban tanulnak anyanyelven a diákok, középiskolai szinten pedig egy elméleti líceumban és egy szakközépiskolában működnek magyar osztályok, mindenik szinten kettő. – Sajnos, egyre fogyatkozunk, csökken a gyereklétszám, viszont igyekszünk megmaradni – fogalmazott a pedagógus, utalva a számos kulturális tevékenységre, amelyek a helyi magyar közösség összefogását szolgálják. Például a Kökényes néptánccsoportban négy korosztályban közel száz gyerek táncol, az Alkisz pedig szintén a magyarság, a fiatalok érdekében fáradozik. Winkler Gyula képviselő az unió oktatást, illetve fiatalokat felkaroló programjait ismertette, elhangzott, hogy az Erasmus-programra 2007–2013 között 13 milliárd eurót költöttek, és ennek köszönhetően fiatalok millióinak nyílt lehetősége, hogy más kultúrákkal, társadalmakkal, oktatási rendszerekkel megismerkedjenek. Hasonló sikere volt a Fiatalok Mozgásban (Youth in action) programnak, amely az önkéntesség népszerűsítését célozza – fejtette ki a képviselő, aki arra is rámutatott, hogy a mai globalizált világban két-három idegen nyelv ismerete, valamint a kommunikációs eszközök használata elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki teljes értékű emberként éljen a társadalomban. Winkler Gyula ugyanakkor a dicsői magyarság fogyatkozása tekintetében párhuzamot vont Hunyad megyével, ahol él, és Dicsőszentmárton között. – Hunyad megyében 1992-ben több mint harmincezer magyar élt, ez a szám 2002-re huszonötezerre csökkent, majd 2012-ben tizenhatezerre. Tízévente veszítettünk szinte tízezer magyart. Ezért kezdtük el azt a koncepciót érvényesíteni, hogy amelyik településen van legalább négy-öt magyar család, ott legyen biztosítva az anyanyelvű óvodai oktatás, majd folytatásként az elemi szint. Sikerült és meggyőződésem, hogy ha van erős közösségi akarat, mindenhol sikerülhet – adott hangot derűlátásának a képviselő. A rendezvénysorozat délután ünnepi műsorral, este pedig magyar bállal zárult.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)