Előadások a Partiumi Honismereti Konferencián
A XXIII. Partiumi Honismereti Konferencia első napjának délutánján négy előadást hallgathattak meg a résztvevők, amelyeknek középpontjában elsősorban a reformáció állt, de hallhattunk Szent Lászlóról és I. Zsigmond magyar királyról is. A pénteki tudományos ülésszakot könyvbemutató zárta.
A délutáni ülésszakot dr. Csorba Csaba (Sátoraljaújhely) A keresztény vallás változásai térben és időben című előadása nyitotta meg, amely során a kereszténység több mint kétezer évének eseményeibe nyújtott betekintést, úgy magyar, mint globális vonatkozásban. A kereszténység történelmi jelentőségű eseményei, mint például a reformáció, az ellenreformáció nem előzmények nélküliek, és az átalakulások sem tekinthetőek lezárt folyamatnak, hangzott el az előadás során. Magyarországon a reformáció művelődéstörténetileg is rendkívüli fontossággal bírt, ugyanis a nyugati tanulmányutak során számosan szereztek kiemelkedő tudást, ugyanakkor a Biblia-fordításoknak nagy szerepe volt a nemzeti nyelvek történetében. A következőkben Szekernyés János (Temesvár) A protestantizmus kezdetei a Temesközben címmel tartotta meg előadását, amelyben a régió megnevezésének problematikussága mellett kiemelte: a térség hosszú időn át a reformáció egyik fő bástyája volt. Az 1521. évet sokan a protestantizmus magyarországi megjelenése időpontjának tekintik, ez az évszám a Temesköz történetében is jelentős volt. Perényi Péter várparancsnok a reformáció támogatója volt, de Török Bálint és Petrovics Péter is a protestantizmus mellett állt. Szegedi Kis István az egyik legismertebb reformátor is a térséghez köthető, az elmúlt időszakban szobrot is avattak tiszteletére a temesvári református bérpalotában.
Levéltári kutatások
Dr. Dénes Zoltán atya (Berettyóújfalu) Szent László emlékei Biharban címmel a kutatási lehetőségek kimeríthetetlenségéről beszélt, a levéltári kutatások számos érdekességet hozhatnak felszínre a lovagkirályról. Az előadás során elhangzott: Szent László alakja meghatározó volt többek között Pázmány Péter számára is, aki egy iskoladrámában a királyt alakítva ébredt rá hivatástudatára. A továbbiakban az előadó a nemzeti emlékezethelyek tiszteletben tartásának fontosságát emelte ki, ezek közé tartozik a váradi vár is, ahol királyaink vannak eltemetve. Deák József (Borossebes) I. Zsigmond magyar király pályafutásáról és szerepéről beszélt, többek között kiemelve az Arany János által is megörökített Rozgonyiné alakját, aki Galambóc ostroma során a király megmentéséhez nagyban hozzájárult.
Könyvbemutató
A pénteki tudományos ülésszakot könyvbemutató zárta, amely során Fazekas Lóránd Egy nemesi család évszázadai. A Böszörményiek Szatmárban című könyvét mutatták be, amely által a szerző Szatmár megye történetének egy „fehér foltját” szerette volna kitölteni. A Böszörményiek fontos szerepet játszottak Szatmár történelmében, Böszörményi Károly ugyanis 23 éven keresztül volt polgármestere Szatmárnémetinek. A pénteki nap záróakkordjaként a konferencia résztvevői a közgyűlést követően a Csillagocska néptánccsoport fellépését és Meleg Vilmos színművész előadóestjét tekinthették meg. János Piroska. erdon.ro

Pettyén és a Böszörményiek
Egy nemesi család évszázadai - A Böszörményiek Szatmárban – ezzel a címmel jelent meg Fazekas Lóránd újabb kötete.
Péntek délután a Református Gimnázium épületében található esperesi hivatal termében mutatták be Fazekas Lóránd nyugalmazott földrajztanár, író és helytörténész legújabb kötetét, melyben a Böszörményi család történetével párhuzamosan Pettyén település történetét is összefoglalta. A könyvbemutatón előfohászt és imát mondott Genda Szabolcs, felszólalt Kiss Kálmán nyugalmazott irodalomtanár és iskolaigazgató, Elek György pettyéni születésű újságíró, Livintáné Böszörményi Magda, Dankú Júlia történelemtanár pedig a helytörténeti munkát értékelte.
Fazekas Lóránd életútját végigkísért az a szellem, amit a szülői háztól és iskoláitól kapott. Földrajz szakon végzett, de próbálkozott irodalommal, volt bányamérnök, végül a kökényesdi iskolának volt a tanára. Negyvennégy év tanári munkája során foglalkozott néprajzi gyűjtéssel, tanítványaival együtt hozta létre a megye első néprajzi múzeumát. Foglalkozott kutatásokkal, madár- és meteorológiai megfigyeléssel is.
Az Egy nemesi család évszázadai. A Böszörményiek Szatmárban című kötete a nyolcadik olyan könyv, ami helytörténeti kutatásainak az eredménye.
Az 1940-es években Szatmárnémetiben még volt Böszörményi Károly utca, ugyanis hosszú ideig ő volt a város polgármestere. Fazekas Lóránd az egykori polgármester sírját a vasút melletti temetőben találta meg, ezután kezdte el a levéltári kutatásokat, de a megye több településén is kutatott. Nagyon sok segítséget kapott a Pettyénben élő Böszörményi Magdától, aki a család utolsó élő sarja. A Böszörményiek mindig segítették a pettyéni református egyházat. szatmar.ro