Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Böjte Csongor Ernő
11 tétel
2013. március 14.
Pártos nézeteltérés a dánfalvi megemlékezés körül
Az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezetének elnöke, György László március 11-én kérvénnyel fordult Csíkdánfalva polgármesteréhez, Böjte Csongor Ernőhöz, hogy biztosítson koszorúzási és felszólalási lehetőséget a településen tartandó március 15-i ünnepségen. A Néppárt Hargita megyei elnökének a sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint az elöljáró jóváhagyta a kérést, utólag azonban visszavonta azt.
György László állásfoglalásában így fogalmaz: „mint megtudtam, az RMDSZ-es elöljáró a március 15-én Csíkdánfalván ünneplő Kelemen Hunor szövetségi elnök utasítására másította meg döntését. Kelemen Hunor arra hivatkozva kérte kérésem elutasítását, hogy nem akar a Néppárttal együtt ünnepelni. Ez a gesztus sokat elárul az RMDSZ együttműködési hajlandóságáról, amely választási kampányokban túláradóan őszinte, valójában azonban csupán arra szolgál, hogy elfedje a szövetség merev elutasítását minden iránt, ami a saját körein kívül esik. Az RMDSZ ezzel saját korábbi álláspontjára cáfol rá, bebizonyítva, hogy kizárólag önmagát tekinti az igazság, a következetesség és a hitelesség mércéjének. Hiszen Borbély László politikai alelnök nemrég azt mondta, hogy a nemzeti ünnepet senkinek nem szabad kisajátítania. Íme, itt a cáfolat, az RMDSZ saját ünnepének tekinti március 15-ét, amelyen más jelenlétet nem tűr el.” Böjte Csongor Ernő, Dánfalva polgármestere megkeresésünkre levélben reagált. Ebben kifejti: nem zárkóztak el a Néppárt kérése elől, csupán ahhoz ragaszkodtak, hogy a szervezetnek egy helyi, községbeli képviselője legyen az, aki a rendezvényen felszólal.
A polgármester állásfoglalását határozott kérésére szó (és betű) szerint is közöljük:
„György László kérésére egyetlen válasz volt telefonon ahogy az úr kérte tegnap március 13-án amibe közöltem vele,hogy nem zárkozunk el a kért felszolalástol csak kérjük a helyi képviselőjük tartson beszédet.Kelemen Hunort mind felcsik parlamenti képviselőjét a rendezvényre az ömkormányzat hivta meg.Az ünnepélyre egyetlen megyei politikai párt sem kapott meghivást”.
Létai Tibor
Székelyhon.ro,
Az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezetének elnöke, György László március 11-én kérvénnyel fordult Csíkdánfalva polgármesteréhez, Böjte Csongor Ernőhöz, hogy biztosítson koszorúzási és felszólalási lehetőséget a településen tartandó március 15-i ünnepségen. A Néppárt Hargita megyei elnökének a sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint az elöljáró jóváhagyta a kérést, utólag azonban visszavonta azt.
György László állásfoglalásában így fogalmaz: „mint megtudtam, az RMDSZ-es elöljáró a március 15-én Csíkdánfalván ünneplő Kelemen Hunor szövetségi elnök utasítására másította meg döntését. Kelemen Hunor arra hivatkozva kérte kérésem elutasítását, hogy nem akar a Néppárttal együtt ünnepelni. Ez a gesztus sokat elárul az RMDSZ együttműködési hajlandóságáról, amely választási kampányokban túláradóan őszinte, valójában azonban csupán arra szolgál, hogy elfedje a szövetség merev elutasítását minden iránt, ami a saját körein kívül esik. Az RMDSZ ezzel saját korábbi álláspontjára cáfol rá, bebizonyítva, hogy kizárólag önmagát tekinti az igazság, a következetesség és a hitelesség mércéjének. Hiszen Borbély László politikai alelnök nemrég azt mondta, hogy a nemzeti ünnepet senkinek nem szabad kisajátítania. Íme, itt a cáfolat, az RMDSZ saját ünnepének tekinti március 15-ét, amelyen más jelenlétet nem tűr el.” Böjte Csongor Ernő, Dánfalva polgármestere megkeresésünkre levélben reagált. Ebben kifejti: nem zárkóztak el a Néppárt kérése elől, csupán ahhoz ragaszkodtak, hogy a szervezetnek egy helyi, községbeli képviselője legyen az, aki a rendezvényen felszólal.
A polgármester állásfoglalását határozott kérésére szó (és betű) szerint is közöljük:
„György László kérésére egyetlen válasz volt telefonon ahogy az úr kérte tegnap március 13-án amibe közöltem vele,hogy nem zárkozunk el a kért felszolalástol csak kérjük a helyi képviselőjük tartson beszédet.Kelemen Hunort mind felcsik parlamenti képviselőjét a rendezvényre az ömkormányzat hivta meg.Az ünnepélyre egyetlen megyei politikai párt sem kapott meghivást”.
Létai Tibor
Székelyhon.ro,
2014. február 11.
Sajátos hozzájárulás Márton Áron boldoggá avatási peréhez
Hetvenöt éve szentelték püspökké Márton Áront. Ennek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentdomokoson vasárnap 16 óra 30 perctől évfordulós ünnepséget tartanak a helyi kultúrotthonban, melynek keretében két könyvet mutatnak be, illetve levetítik Maksay Ágnes kolozsvári rendező, szerkesztő Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentumfilmjét. A film rendezőjével beszélgettünk.
– Miért tartotta fontosnak, hogy Márton Áron boldoggá avatási peréről filmet készítsen?
– A dokumentumfilm ötlete úgy született, hogy egyszer egy rádióműsorban hallottam, amint Jakubinyi György érsek beszámol a 2010-ben Rómában tett közbenjárásának sikerességéről. A gyulafehérvári érsek a Szentek Ügyei Kongregációnak bíboros prefektusához, Angelo Amatohoz folyamodott Márton Áron boldoggá avatási eljárásának ügyében. Az összes rendszerváltás utáni beindított boldoggá avatási eljárás ugyanis vértanúügy, egyedül a Márton Ároné hitvalló per, az utóbbi továbbviteléhez szükséges lett volna egy hivatalos iratokkal, orvosok által is kivizsgált csodára. Ettől tekintett el a bíboros prefektus az ügy előmenetele érdekében, kijelentvén, hogy az elkövetkezőkben a híveknek a feladatuk, hogy hassanak oda: csoda történjen. Jakubinyi érsek – tolmácsolván Amato bíboros szavait – hangsúlyozta, hogy „munkára fel, mert hitvalló boldoggá avatásához mindenképp csoda kell”.
Bevallom, nagyon keveset értettem ebből az üzenetből, így kérdezősködni kezdtem. Laikusokat és egyházi személyeket egyaránt faggattam, mert meg szerettem volna tudni, hogy Márton Áron boldoggá avatási ügyében mit kell nekünk, egyszerű híveknek tennünk. Kiderült, hogy egyáltalán nem vagyok egyedül, aki nincs tisztában ezzel a boldoggá avatási eljárással. Ekkor döntöttem úgy, hogy ennek utánajárok, és egy dokumentumfilm segítségével közérthetővé teszem ezt a folyamatot. Én ennyivel tudok ehhez az ügyhöz hozzájárulni.
– A film három, egyenként 26 perces részből áll. Szándékos ez a szimmetrikus felosztás, vagy a véletlen műve?
– A 26 percnek megvan az egyszerű magyarázata, általában a dokumentumfilm-pályázatok kiírói meg szokták szabni az alkotás terjedelmét is, inkább a háromrészes felosztásra térnék ki, mert ez a rendezői koncepcióm eredménye. A film szerkezetével is követni kívántam a boldoggá avatási folyamat fontosabb momentumait.
Az első fázisban zajlik a pozíció elkészítése, melyben ismertetni kell a boldoggá avatandó személy életrajzát munkássága alapján és különböző tanúságtevők visszaemlékezéseit felhasználva. Ezt tettem a film első harmadában, a Szülőföldi tanúságtevők című részben, melyben olyan tanúkat kerestem, akik kortársai, paptársai voltak a néhai Márton Áronnak.
A második rész inkább egy olyan történelmi-társadalmi korrajz, amelynek középpontjában a néhai püspök áll, mivel a szentté avatási per anyagának tartalmaznia kell egy életrajzot, s ezt a készítők a megfelelő korban helyezik el. Szóval, az Amikor a tanúságtevő maga a történelem címet viselő részben a Szekuritáté irattárában és különböző levéltárakban Márton Áronra vonatkozó megfigyelési és egyháztörténeti anyagok filmes feldolgozását valósítottam meg.
A harmadik részben, amely a Várva a csodát címet kapta, a Vatikánban élő posztulátorral és a Szentek Ügyei Kongregáció szakembereivel járjuk körbe, hogy jelenleg hol tart a boldoggá avatás pere. Ezen túl bemutatjuk azt is, hogy milyen módon szokták a csodát bizonyítani, hogy mikor van szükség a csodára, és mi ennek a szerepe a boldoggá avatás folyamatában.
Évfordulós ünnepség
Böjte Csongor szervezőtől, a Csíkszentdomokosi Ifjúsági Szervezet tagjától megtudtuk, hogy a rendezvényen jelen lesz Maksay Ágnes is, akivel a filmvetítést követően beszélgetni lehet. Böjte kitért a könyvbemutatókra is, részletezve, hogy a tavaly a domokosi Márton Áron Múzeumban tartott konferencia anyagát adták ki könyv formájában, melyet Lázár Csilla ismertet, valamint a Székely Könyvtár sorozatban az egykori püspök beszédeiből megjelent kötetet ismertetik. Az utóbbiról Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője beszél.
Szőcs Lóránt |
Székelyhon.ro,
Hetvenöt éve szentelték püspökké Márton Áront. Ennek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentdomokoson vasárnap 16 óra 30 perctől évfordulós ünnepséget tartanak a helyi kultúrotthonban, melynek keretében két könyvet mutatnak be, illetve levetítik Maksay Ágnes kolozsvári rendező, szerkesztő Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentumfilmjét. A film rendezőjével beszélgettünk.
– Miért tartotta fontosnak, hogy Márton Áron boldoggá avatási peréről filmet készítsen?
– A dokumentumfilm ötlete úgy született, hogy egyszer egy rádióműsorban hallottam, amint Jakubinyi György érsek beszámol a 2010-ben Rómában tett közbenjárásának sikerességéről. A gyulafehérvári érsek a Szentek Ügyei Kongregációnak bíboros prefektusához, Angelo Amatohoz folyamodott Márton Áron boldoggá avatási eljárásának ügyében. Az összes rendszerváltás utáni beindított boldoggá avatási eljárás ugyanis vértanúügy, egyedül a Márton Ároné hitvalló per, az utóbbi továbbviteléhez szükséges lett volna egy hivatalos iratokkal, orvosok által is kivizsgált csodára. Ettől tekintett el a bíboros prefektus az ügy előmenetele érdekében, kijelentvén, hogy az elkövetkezőkben a híveknek a feladatuk, hogy hassanak oda: csoda történjen. Jakubinyi érsek – tolmácsolván Amato bíboros szavait – hangsúlyozta, hogy „munkára fel, mert hitvalló boldoggá avatásához mindenképp csoda kell”.
Bevallom, nagyon keveset értettem ebből az üzenetből, így kérdezősködni kezdtem. Laikusokat és egyházi személyeket egyaránt faggattam, mert meg szerettem volna tudni, hogy Márton Áron boldoggá avatási ügyében mit kell nekünk, egyszerű híveknek tennünk. Kiderült, hogy egyáltalán nem vagyok egyedül, aki nincs tisztában ezzel a boldoggá avatási eljárással. Ekkor döntöttem úgy, hogy ennek utánajárok, és egy dokumentumfilm segítségével közérthetővé teszem ezt a folyamatot. Én ennyivel tudok ehhez az ügyhöz hozzájárulni.
– A film három, egyenként 26 perces részből áll. Szándékos ez a szimmetrikus felosztás, vagy a véletlen műve?
– A 26 percnek megvan az egyszerű magyarázata, általában a dokumentumfilm-pályázatok kiírói meg szokták szabni az alkotás terjedelmét is, inkább a háromrészes felosztásra térnék ki, mert ez a rendezői koncepcióm eredménye. A film szerkezetével is követni kívántam a boldoggá avatási folyamat fontosabb momentumait.
Az első fázisban zajlik a pozíció elkészítése, melyben ismertetni kell a boldoggá avatandó személy életrajzát munkássága alapján és különböző tanúságtevők visszaemlékezéseit felhasználva. Ezt tettem a film első harmadában, a Szülőföldi tanúságtevők című részben, melyben olyan tanúkat kerestem, akik kortársai, paptársai voltak a néhai Márton Áronnak.
A második rész inkább egy olyan történelmi-társadalmi korrajz, amelynek középpontjában a néhai püspök áll, mivel a szentté avatási per anyagának tartalmaznia kell egy életrajzot, s ezt a készítők a megfelelő korban helyezik el. Szóval, az Amikor a tanúságtevő maga a történelem címet viselő részben a Szekuritáté irattárában és különböző levéltárakban Márton Áronra vonatkozó megfigyelési és egyháztörténeti anyagok filmes feldolgozását valósítottam meg.
A harmadik részben, amely a Várva a csodát címet kapta, a Vatikánban élő posztulátorral és a Szentek Ügyei Kongregáció szakembereivel járjuk körbe, hogy jelenleg hol tart a boldoggá avatás pere. Ezen túl bemutatjuk azt is, hogy milyen módon szokták a csodát bizonyítani, hogy mikor van szükség a csodára, és mi ennek a szerepe a boldoggá avatás folyamatában.
Évfordulós ünnepség
Böjte Csongor szervezőtől, a Csíkszentdomokosi Ifjúsági Szervezet tagjától megtudtuk, hogy a rendezvényen jelen lesz Maksay Ágnes is, akivel a filmvetítést követően beszélgetni lehet. Böjte kitért a könyvbemutatókra is, részletezve, hogy a tavaly a domokosi Márton Áron Múzeumban tartott konferencia anyagát adták ki könyv formájában, melyet Lázár Csilla ismertet, valamint a Székely Könyvtár sorozatban az egykori püspök beszédeiből megjelent kötetet ismertetik. Az utóbbiról Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője beszél.
Szőcs Lóránt |
Székelyhon.ro,
2015. február 8.
Márton Áron püspökké szentelésének évfordulóját ünnepelték
Telt házzal ünnepelték Márton Áron püspökké szentelésének 76. évfordulóját vasárnap a csíkszentdomokosi kultúrházban. A rendezvény a Márton Áron emlékév záróeseménye is volt egyben.
„Számunkra, mint a falu fiataljainak fontos, hogy Márton Áron emlékét ápoljuk. Bár nem ismerhettük, példája számunkra is irányadó, a mai világban sem veszítette el értékét” – mondta Bőjte Csongor, a Csíkszentdomokosi Ifjúsági Szervezet elnöke. A helyi művelődési házban szervezte meg vasárnap az ifjúsági szervezet a Márton Áron Múzeummal közösen, Márton Áron püspökké szentelésének 76.évfordulója alkalmából a megemlékező ünnepséget.
A rendezvényen Csíki Dénes nyárádköszvényesi plébános mesélt emlékeiről, hiszen 1973 és 1978 között Márton Áron püspök személyi titkáraként dolgozott. „Márton Áron kegyelmes úrról röviden nehéz beszélni, az az öt év volt számomra a legkedvesebb, amit mellette, mint munkatársa, titkára tölthettem” – osztotta meg szerkesztőségünkkel gondolatait Csíki Dénes. Mint mesélte, amikor Márton Áron kinevezte titkárának, nem akarta elfogadni, mert félt a feladattól. „Én ehhez nem értek, mondtam neki, amire ő azt mondta: nem baj fiam, majd megtanulod, én sem tudtam amikor kineveztek püspöknek, és én is megtanultam. Kedves szavaival bátorított, az emléke áldott számomra” – idézte fel a plébános, egykori titkár.
A megemlékezésen Gál Mihály, a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány elnöke a Kiáltó szó című pódiumműsorának egy részletét adta elő a jelenlévőknek. Gál elmondta, jótékonysági előadásokat tart más községekben is, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Márton Áron életéről szóló játékfilm megvalósulásához szükséges pénz gyűjtéséhez. Pap László, a marosvásárhelyi Mustármag Megújulás-szolgálat vezetője a tervezett játékfilm részleteit ismertette a résztvevőkkel. A rendezvényen levetítették a Petényi Katalin és Kabay Barna által rendezett, Szigorúan ellenőrzött életek című dokumentumfilm Márton Áron püspökről szóló részét is.
A megemlékezés egyben a Márton Áron emlékév zárórendezvénye is volt egyben, ugyanis tavaly február 12-én, Kolozsváron, Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójának apropóján emlékévet hirdettek. Ezalatt az egy év alatt Márton Áronnal, szellemiségével összhangba hozható konferenciákat, könyv- és filmbemutatókat tartottak.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro
Telt házzal ünnepelték Márton Áron püspökké szentelésének 76. évfordulóját vasárnap a csíkszentdomokosi kultúrházban. A rendezvény a Márton Áron emlékév záróeseménye is volt egyben.
„Számunkra, mint a falu fiataljainak fontos, hogy Márton Áron emlékét ápoljuk. Bár nem ismerhettük, példája számunkra is irányadó, a mai világban sem veszítette el értékét” – mondta Bőjte Csongor, a Csíkszentdomokosi Ifjúsági Szervezet elnöke. A helyi művelődési házban szervezte meg vasárnap az ifjúsági szervezet a Márton Áron Múzeummal közösen, Márton Áron püspökké szentelésének 76.évfordulója alkalmából a megemlékező ünnepséget.
A rendezvényen Csíki Dénes nyárádköszvényesi plébános mesélt emlékeiről, hiszen 1973 és 1978 között Márton Áron püspök személyi titkáraként dolgozott. „Márton Áron kegyelmes úrról röviden nehéz beszélni, az az öt év volt számomra a legkedvesebb, amit mellette, mint munkatársa, titkára tölthettem” – osztotta meg szerkesztőségünkkel gondolatait Csíki Dénes. Mint mesélte, amikor Márton Áron kinevezte titkárának, nem akarta elfogadni, mert félt a feladattól. „Én ehhez nem értek, mondtam neki, amire ő azt mondta: nem baj fiam, majd megtanulod, én sem tudtam amikor kineveztek püspöknek, és én is megtanultam. Kedves szavaival bátorított, az emléke áldott számomra” – idézte fel a plébános, egykori titkár.
A megemlékezésen Gál Mihály, a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány elnöke a Kiáltó szó című pódiumműsorának egy részletét adta elő a jelenlévőknek. Gál elmondta, jótékonysági előadásokat tart más községekben is, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Márton Áron életéről szóló játékfilm megvalósulásához szükséges pénz gyűjtéséhez. Pap László, a marosvásárhelyi Mustármag Megújulás-szolgálat vezetője a tervezett játékfilm részleteit ismertette a résztvevőkkel. A rendezvényen levetítették a Petényi Katalin és Kabay Barna által rendezett, Szigorúan ellenőrzött életek című dokumentumfilm Márton Áron püspökről szóló részét is.
A megemlékezés egyben a Márton Áron emlékév zárórendezvénye is volt egyben, ugyanis tavaly február 12-én, Kolozsváron, Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójának apropóján emlékévet hirdettek. Ezalatt az egy év alatt Márton Áronnal, szellemiségével összhangba hozható konferenciákat, könyv- és filmbemutatókat tartottak.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro
2015. március 9.
A Szabadság térre várják a csíki székelyeket
Mindenki hozzon magával székely zászlót, kérik a kedd délután fél hatkor a csíkszeredai Szabadság téren kezdődő székely szabadság napi tiltakozó megmozdulás szervezői. Kettős eseményre készülnek: nemcsak az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúkra emlékeznek, hanem a székelyeket érő jogtiprások ellen is tiltakoznak. A történelmi csíki régió minden szegletéből várják a székelyeket.
Mivel az elmúlt években Marosvásárhelyen megtartott székely szabadság napi rendezvény megszervezését idén nem engedélyezte Dorin Florea, a város polgármestere, így kedden Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is tiltakozó megmozdulás zajlik. A csíkszeredai megemlékezés és tüntetés 17.30 órakor kezdődik a Szabadság téren lévő székely zászlónál.
Csíkszentdomokosról szervezett formában szeretnék eljuttatni az érdeklődőket Csíkszeredába, hogy ott emlékezhessenek a 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúkra – tudtuk meg Ferencz Alajostól. A település polgármestere elmondta, hétfőn még zajlott a résztvevők összeírása. Csíkszentdomokos egyike azon hét csíki önkormányzatnak, amely már elfogadta a Székelyföld jogállására vonatkozó tanácsi határozattervezetet.
Gergely András polgármester érdeklődésünkre beszámolt, Csíkszentmártonban ugyan nem fogadnak autóbuszt, azonban tudomása szerint autókkal legalább ötven községbéli indul majd el, hogy részt vegyen a csíkszeredai eseményen. A helyi önkormányzat napirendre tűzte az autonómiahatározatról való szavazást, lejárt a kifüggesztésre szánt idő is, úgyhogy rövidesen döntenek ezzel kapcsolatban.
Szintén saját személygépjárműveikkel utaznak Csíkszeredába a csíkdánfalviak. Az ő esetükben is tervezik már, de csak később kerül sor a Székelyföld jogállására vonatkozó tanácsi határozattervezet elfogadtatására. Az önkormányzat a konkrét döntéssel szeretne addig várni, míg a már elfogadott, de a prefektúra által megtámadott tervezetekkel kapcsolatban döntés születik – osztotta meg Bőjte Csongor Ernő polgármester.
A közelség miatt nem fogadnak autóbuszokat Csíkszentléleken sem, a megemlékezésen részt venni kívánó helyiek autókkal utaznak majd a megyeszékhelyre. Az autonómiahatározattal kapcsolatban Pál Péter polgármester kifejtette, a héten nem lesz napirenden ez a téma, mivel az ehhez hasonló kérdésekről csíki viszonylatban rendszerint tartanak egyeztetést, ők csak ezt követően terveznek lépni.
Kedd délután fél hatra Csíkszereda Szabadság terére hívja Csíkszék minden székely magyarját Csíkszék Székely Tanácsa, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, az RMDSZ Csíkszereda Városi és Csík Területi Szervezete, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa és a Minta. Az ott lobogó székely zászlóhoz egyrészt az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúkra emlékezni, illetve Marosvásárhely polgármesterének szólás- és gyülekezési szabadságot durván megsértő tiltása ellen demonstrálni várják a csíkiakat. Az eseményen továbbá tiltakozni fognak a kormány, a román politika központosító, a történelmi Székelyföld önkormányzási jogát, autonómiáját tagadó magatartása ellen, és szorgalmazzák, hogy a csíki önkormányzatok minél előbb fogadják el az autonómiahatározatot – áll a kezdeményezők felhívásában, akik arra kérnek mindenkit, hogy székely zászlóval menjen a Szabadság térre.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
Mindenki hozzon magával székely zászlót, kérik a kedd délután fél hatkor a csíkszeredai Szabadság téren kezdődő székely szabadság napi tiltakozó megmozdulás szervezői. Kettős eseményre készülnek: nemcsak az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúkra emlékeznek, hanem a székelyeket érő jogtiprások ellen is tiltakoznak. A történelmi csíki régió minden szegletéből várják a székelyeket.
Mivel az elmúlt években Marosvásárhelyen megtartott székely szabadság napi rendezvény megszervezését idén nem engedélyezte Dorin Florea, a város polgármestere, így kedden Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is tiltakozó megmozdulás zajlik. A csíkszeredai megemlékezés és tüntetés 17.30 órakor kezdődik a Szabadság téren lévő székely zászlónál.
Csíkszentdomokosról szervezett formában szeretnék eljuttatni az érdeklődőket Csíkszeredába, hogy ott emlékezhessenek a 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúkra – tudtuk meg Ferencz Alajostól. A település polgármestere elmondta, hétfőn még zajlott a résztvevők összeírása. Csíkszentdomokos egyike azon hét csíki önkormányzatnak, amely már elfogadta a Székelyföld jogállására vonatkozó tanácsi határozattervezetet.
Gergely András polgármester érdeklődésünkre beszámolt, Csíkszentmártonban ugyan nem fogadnak autóbuszt, azonban tudomása szerint autókkal legalább ötven községbéli indul majd el, hogy részt vegyen a csíkszeredai eseményen. A helyi önkormányzat napirendre tűzte az autonómiahatározatról való szavazást, lejárt a kifüggesztésre szánt idő is, úgyhogy rövidesen döntenek ezzel kapcsolatban.
Szintén saját személygépjárműveikkel utaznak Csíkszeredába a csíkdánfalviak. Az ő esetükben is tervezik már, de csak később kerül sor a Székelyföld jogállására vonatkozó tanácsi határozattervezet elfogadtatására. Az önkormányzat a konkrét döntéssel szeretne addig várni, míg a már elfogadott, de a prefektúra által megtámadott tervezetekkel kapcsolatban döntés születik – osztotta meg Bőjte Csongor Ernő polgármester.
A közelség miatt nem fogadnak autóbuszokat Csíkszentléleken sem, a megemlékezésen részt venni kívánó helyiek autókkal utaznak majd a megyeszékhelyre. Az autonómiahatározattal kapcsolatban Pál Péter polgármester kifejtette, a héten nem lesz napirenden ez a téma, mivel az ehhez hasonló kérdésekről csíki viszonylatban rendszerint tartanak egyeztetést, ők csak ezt követően terveznek lépni.
Kedd délután fél hatra Csíkszereda Szabadság terére hívja Csíkszék minden székely magyarját Csíkszék Székely Tanácsa, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, az RMDSZ Csíkszereda Városi és Csík Területi Szervezete, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa és a Minta. Az ott lobogó székely zászlóhoz egyrészt az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúkra emlékezni, illetve Marosvásárhely polgármesterének szólás- és gyülekezési szabadságot durván megsértő tiltása ellen demonstrálni várják a csíkiakat. Az eseményen továbbá tiltakozni fognak a kormány, a román politika központosító, a történelmi Székelyföld önkormányzási jogát, autonómiáját tagadó magatartása ellen, és szorgalmazzák, hogy a csíki önkormányzatok minél előbb fogadják el az autonómiahatározatot – áll a kezdeményezők felhívásában, akik arra kérnek mindenkit, hogy székely zászlóval menjen a Szabadság térre.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
2015. március 20.
Hitélet – Bajor Andor barna pokrócától a mai Keresztény Szóig
Bajor Andor, Fodor Sándor, Sütő András, Cs. Gyimesi Éva veretes szövegeit, Egyed Emese-, Szabó Lőrinc-, Kovács András Ferenc-verseket is hallgathattunk a Keresztény Szó katolikus havilap létesítésének negyedszázados évfordulójának ünnepségén, amelyet a római katolikus nőszövetség Szentegyház utcai székhelyén tartottak március 16-án, hétfőn. Szőcs Csaba plébános, a Keresztény Szót megjelentető Verbum Kiadó igazgatója moderálásával Jakab Gábor plébános, a lap egykori főszerkesztője, Bodó Márta jelenlegi főszerkesztő felelevenítette az elmúlt 25 évet, rávilágított a jelenre és a jövőre is. Lokodi Anna és Böjte Csongor verseket mondott, a lapban megjelent írásokból olvasott fel. Közreműködött Török Szilvia (ének) és Potyó István (zongora).
Szabadság (Kolozsvár)
Bajor Andor, Fodor Sándor, Sütő András, Cs. Gyimesi Éva veretes szövegeit, Egyed Emese-, Szabó Lőrinc-, Kovács András Ferenc-verseket is hallgathattunk a Keresztény Szó katolikus havilap létesítésének negyedszázados évfordulójának ünnepségén, amelyet a római katolikus nőszövetség Szentegyház utcai székhelyén tartottak március 16-án, hétfőn. Szőcs Csaba plébános, a Keresztény Szót megjelentető Verbum Kiadó igazgatója moderálásával Jakab Gábor plébános, a lap egykori főszerkesztője, Bodó Márta jelenlegi főszerkesztő felelevenítette az elmúlt 25 évet, rávilágított a jelenre és a jövőre is. Lokodi Anna és Böjte Csongor verseket mondott, a lapban megjelent írásokból olvasott fel. Közreműködött Török Szilvia (ének) és Potyó István (zongora).
Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 9.
Csíkdánfalva nem adja fel
A csíkdánfalvi polgármesteri hivatal épületéről is el kell távolítani a Községháza feliratot – döntött alapfokon a Hargita megyei törvényszék a magyarellenes Dan Tănasă feljelentése nyomán. A község elöljárója, illetve az önkormányzat az indoklás kézhez kapása után fellebbez a nem jogerős ítélet ellen – közölte Böjte Csongor Ernő polgármester.
A községvezető elmondta, a per során több bizonyítékkal igazolták, hogy az 1912-ben a közbirtokosság által épített épületet eleve községházának nevezték, és a közigazgatási szótár szerint is a „primaria” kifejezés egyik magyar megfelelője a községháza, de a törvényszék ezeket nem vette figyelembe, mint ahogy a felperes eljáráshoz fűződő érdeke és személyes érintettségének hiányára vonatkozó kifogásukat is elutasította. (Krónika) AKI LEGYŐZTE ÖNMAGÁT. Pontosabban névrokonait. A Suceava megyei Drăguşeni faluban ugyanis három azonos nevű polgármesterjelölt indult, a nyertes Vasile Lică Cepoi volt, aki a második keresztnevet direkt a választásokra vette fel, nehogy összetévesszék a másik két Vasile Cepoi-jal. A polgármesteri tisztséget eddig is betöltő, nyertes Cepoi 1200 szavazatot kapott, a másik kettő százat, illetve tízet. A nem mindennapi eset híre egyébként Amerikába is eljutott, az Associated Press és a New York Times is beszámolt róla. (Transindex)
ZSAROLT, LEBUKOTT. Bíróság elé állítják a jelenleg bírói felügyelet alatt álló Julien Tănasă újságírót, aki ellen zsarolás gyanújával folytattak eddig vizsgálatot. A vádirat szerint az újságíró idén márciusban felajánlotta egy Maros megyei község polgármesterjelöltjének – a későbbi feljelentőnek –, hogy 3500 euró fejében hozzásegíti a választás megnyeréséhez. Tănasă egyébként négy évvel ezelőtt a lapjában pocskondiázta, s ezzel előnyhöz juttatta a választási harcban a mostani feljelentő ellenfelét, aki meg is nyerte a választást, sőt, másik három községben ugyanígy segített személyeket, hogy megnyerjék a polgármester-választást. Április folyamán Julien Tănasă azzal fenyegette meg a feljelentőt, hogy amennyiben nem ad neki 2500 eurót – ennyire csökkentette a megvesztegetés díját –, az ellenfelet fogja ismét segíteni. Végül a megzsarolt polgármesterjelölt átadott 2300 eurót, ekkor csaptak le Tănasăra a bűnüldöző szervek. ( Székelyhon)
GYORS VOLT, DE NEM ELÉGGÉ. Majdnem sikerült megdöntenie a gyorshajtás romániai rekordját egy fiatalembernek: 244 km/h-val száguldott Mercedesével az A1-es autópályán Arad és Temesvár között, amikor befogta a radar. A csúcstartó a román közlekedési rendőrség szerint az az autós volt, aki idén februárban 246 km/h-ás sebességgel közlekedett a Torda és Bors között épülő sztráda egyik, már elkészült szakaszán. A német rendszámú Mercedes 27 éves vezetőjének 90 napra bevonták a jogosítványát és 1125 lejre bírságolták. (Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A csíkdánfalvi polgármesteri hivatal épületéről is el kell távolítani a Községháza feliratot – döntött alapfokon a Hargita megyei törvényszék a magyarellenes Dan Tănasă feljelentése nyomán. A község elöljárója, illetve az önkormányzat az indoklás kézhez kapása után fellebbez a nem jogerős ítélet ellen – közölte Böjte Csongor Ernő polgármester.
A községvezető elmondta, a per során több bizonyítékkal igazolták, hogy az 1912-ben a közbirtokosság által épített épületet eleve községházának nevezték, és a közigazgatási szótár szerint is a „primaria” kifejezés egyik magyar megfelelője a községháza, de a törvényszék ezeket nem vette figyelembe, mint ahogy a felperes eljáráshoz fűződő érdeke és személyes érintettségének hiányára vonatkozó kifogásukat is elutasította. (Krónika) AKI LEGYŐZTE ÖNMAGÁT. Pontosabban névrokonait. A Suceava megyei Drăguşeni faluban ugyanis három azonos nevű polgármesterjelölt indult, a nyertes Vasile Lică Cepoi volt, aki a második keresztnevet direkt a választásokra vette fel, nehogy összetévesszék a másik két Vasile Cepoi-jal. A polgármesteri tisztséget eddig is betöltő, nyertes Cepoi 1200 szavazatot kapott, a másik kettő százat, illetve tízet. A nem mindennapi eset híre egyébként Amerikába is eljutott, az Associated Press és a New York Times is beszámolt róla. (Transindex)
ZSAROLT, LEBUKOTT. Bíróság elé állítják a jelenleg bírói felügyelet alatt álló Julien Tănasă újságírót, aki ellen zsarolás gyanújával folytattak eddig vizsgálatot. A vádirat szerint az újságíró idén márciusban felajánlotta egy Maros megyei község polgármesterjelöltjének – a későbbi feljelentőnek –, hogy 3500 euró fejében hozzásegíti a választás megnyeréséhez. Tănasă egyébként négy évvel ezelőtt a lapjában pocskondiázta, s ezzel előnyhöz juttatta a választási harcban a mostani feljelentő ellenfelét, aki meg is nyerte a választást, sőt, másik három községben ugyanígy segített személyeket, hogy megnyerjék a polgármester-választást. Április folyamán Julien Tănasă azzal fenyegette meg a feljelentőt, hogy amennyiben nem ad neki 2500 eurót – ennyire csökkentette a megvesztegetés díját –, az ellenfelet fogja ismét segíteni. Végül a megzsarolt polgármesterjelölt átadott 2300 eurót, ekkor csaptak le Tănasăra a bűnüldöző szervek. ( Székelyhon)
GYORS VOLT, DE NEM ELÉGGÉ. Majdnem sikerült megdöntenie a gyorshajtás romániai rekordját egy fiatalembernek: 244 km/h-val száguldott Mercedesével az A1-es autópályán Arad és Temesvár között, amikor befogta a radar. A csúcstartó a román közlekedési rendőrség szerint az az autós volt, aki idén februárban 246 km/h-ás sebességgel közlekedett a Torda és Bors között épülő sztráda egyik, már elkészült szakaszán. A német rendszámú Mercedes 27 éves vezetőjének 90 napra bevonták a jogosítványát és 1125 lejre bírságolták. (Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. június 30.
Tizenhét ország zenészei előtt mutatták meg tudásukat
Tizenegy esztendő alatt mindössze pár tagja cserélődött ki a Csíkdánfalvi Fúvószenekarnak. Jelenleg harmincketten zenélnek a csapatban.
Korábban is működött ugyan rezesbanda Csíkdánfalván, de elsőként az 1920-as években zenélőkről maradt fent írásos emlék, ismert az akkori héttagú zenekar névsora – avatott be Dobos Zsolt, amikor a Csíkdánfalvi Fúvószenekar történetéről érdeklődtünk.
A zenekar csapatvezetője hozzátette, az a zenekar egészen 1945-ig működött, akkor egy jelentős fiatalítás következett, ifjabb zenészek vették át az őket betanító idősebbek helyét. Az a rezesbanda is folyamatosan működött, az évek során cserélődtek a tagjai, míg 2005-ben újjáalakultak, és felvették a fúvószenekar nevet. Bőjte Csongor Ernő polgármester, aki a 11 éves zenekar tagja, elmondta, abban az évben március 15-én még a régi zenészek is fújták a rezet, utána hirdette meg a helyi önkormányzat a lehetőséget, hogy aki szereti a zenét és hajlamot érez erre a tevékenységre, jelentkezzen az újjáalakuló csapatba. Azt követően osztották ki az első rend hangszert, amelyeket a helyi Bartalis Lajos közreműködésének köszönhetően Marffy Gabriella és Schuller Peter svájci támogatók révén szereztek be. Akkor 27 hangszert kaptak a dánfalvi zenészek, azt később a helyi közbirtokosság és önkormányzat 33-ra bővített.
Már akkor szinte minden hangszerre jutott egy helyi zenész, harmincan kezdtek, később 33 tagúra bővült a zenekar, jelenleg pedig harmincketten zenélnek a csapatban – ismertette Dobos Zsolt. Kifejtette, akkor Urszuly Árpád vállalta fel a karvezetői teendőket, ő egyengette az amatőr zenészeket egészen 2013-ig. 2014-ben a csíkmadarasi Bálint Istvánt kérték fel erre a feladatra, jelenleg is ő vezényel a dánfalvi fúvósoknak. Repertoárjukban a szórakoztató zene szerepel, többek között tangók, keringők, csárdások, filmslágerek, könnyűzenei feldolgozások, emellett pedig az ünnepi alkalmakkor egyházi zenéket is játszanak – ismertették a zenészek.
Azt is megtudtuk, hogy habár voltak cserék a csapatban, a zenészek többsége több mint egy évtizede tagja a zenekarnak. Mindössze 6–7 személy cserélődött, keveset fiatalodott is a csapat, sajnálatukra azonban nehéz az utánpótlás megoldása. Örömmel tudatták viszont azt, hogy tavalytól a csíkszeredai népiskola indított Dánfalván egy külön szakot, így a helyi fiatal tehetségeket nem kell a városba szállítani, hanem helyben bekapcsolódhatnak a művészeti képzésbe. Reményeik szerint ez majd hozzájárul ahhoz, hogy több helyi fiatal kedvet kapjon a zenéléshez.
A szükséges hangszerek rendelkezésükre állnak, használhatók, de mint hangsúlyozták, a cserére, javításra folyamatosan szükség van. A megfelelő minőségű hangszerek nagyon drágák, egy tuba közel tízezer lejbe kerül, így legutóbb a közbirtokosság két évi támogatásából éppen két tubával bővítették hangszerkészletüket. Míg a kisebb-nagyobb javításokat a zenészek fizetik, addig az egyéb kiegészítőket helyi támogatók felajánlásaiból biztosítják – nemrég egységes kottatartó mappákat kaptak. Szintén helyi felajánlásból készítettek egyenpólót, ugyanakkor van kellő számú kottatartójuk is. S habár még használják a 2006-ban készült, az önkormányzat által finanszírozott fellépőruhákat, már indokolt lenne azok cseréje, terveik szerint legkésőbb jövőben be tudják majd szerezni az újakat.
Vidéki fúvószenekarként legnehezebbnek a csapat összetartását nevezték meg, mivel a megfelelő muzsikáláshoz elengedhetetlen legalább heti egy próba. A tagok viszont önkéntesen zenélnek, a munkahelyek, iskolai program és a mezei munka mellett nehéz olyan időpontot találni, amikor mindenki ráér. Ennek ellenére hetente közösen gyakorolnak, évente két alkalommal tartanak szünetet: a dánfalvi falunapok, illetve a karácsonyi koncert után.
Első fellépésük 2005 augusztusában volt, akkor látogattak a településre a svájci támogatók. Marffy Gabriella hegedűművésszel később még közös műsort is adtak, felléptek Csíkdánfalván és Gyergyóban is – ismertették a zenekari tagok. Megjegyezték, az elmúlt 11 évben számos hazai és külföldi fellépésük volt: rendszerint zenélnek helyi és környékbeli falunapokon, egyházi ünnepeken, 2008-től minden évben elkísérik a helyi zarándokcsoportot a pünkösdi búcsúra, illetve két éve az Ezer Székely Leány Napjára is zeneszóval vonulnak, ahogyan szombaton is tenni fogják. Szerveztek már két felcsíki fúvóstalálkozót, valamint zenéltek már Solton, Füzéren és Szegeden is.
Fellépéseik közül Bőjte kiemelte a 2014-es Grimmában (Németország) tartott fúvóstalálkozót, amelyen 18 ország zenekara mutatta meg tudását. Romániából egyetlenként a Csíkdánfalvi Fúvószenekar kapott meghívást, előadásuk annyira elnyerte az ottaniak tetszését, hogy a következő, 2017-es találkozóra is elhívták őket.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
Tizenegy esztendő alatt mindössze pár tagja cserélődött ki a Csíkdánfalvi Fúvószenekarnak. Jelenleg harmincketten zenélnek a csapatban.
Korábban is működött ugyan rezesbanda Csíkdánfalván, de elsőként az 1920-as években zenélőkről maradt fent írásos emlék, ismert az akkori héttagú zenekar névsora – avatott be Dobos Zsolt, amikor a Csíkdánfalvi Fúvószenekar történetéről érdeklődtünk.
A zenekar csapatvezetője hozzátette, az a zenekar egészen 1945-ig működött, akkor egy jelentős fiatalítás következett, ifjabb zenészek vették át az őket betanító idősebbek helyét. Az a rezesbanda is folyamatosan működött, az évek során cserélődtek a tagjai, míg 2005-ben újjáalakultak, és felvették a fúvószenekar nevet. Bőjte Csongor Ernő polgármester, aki a 11 éves zenekar tagja, elmondta, abban az évben március 15-én még a régi zenészek is fújták a rezet, utána hirdette meg a helyi önkormányzat a lehetőséget, hogy aki szereti a zenét és hajlamot érez erre a tevékenységre, jelentkezzen az újjáalakuló csapatba. Azt követően osztották ki az első rend hangszert, amelyeket a helyi Bartalis Lajos közreműködésének köszönhetően Marffy Gabriella és Schuller Peter svájci támogatók révén szereztek be. Akkor 27 hangszert kaptak a dánfalvi zenészek, azt később a helyi közbirtokosság és önkormányzat 33-ra bővített.
Már akkor szinte minden hangszerre jutott egy helyi zenész, harmincan kezdtek, később 33 tagúra bővült a zenekar, jelenleg pedig harmincketten zenélnek a csapatban – ismertette Dobos Zsolt. Kifejtette, akkor Urszuly Árpád vállalta fel a karvezetői teendőket, ő egyengette az amatőr zenészeket egészen 2013-ig. 2014-ben a csíkmadarasi Bálint Istvánt kérték fel erre a feladatra, jelenleg is ő vezényel a dánfalvi fúvósoknak. Repertoárjukban a szórakoztató zene szerepel, többek között tangók, keringők, csárdások, filmslágerek, könnyűzenei feldolgozások, emellett pedig az ünnepi alkalmakkor egyházi zenéket is játszanak – ismertették a zenészek.
Azt is megtudtuk, hogy habár voltak cserék a csapatban, a zenészek többsége több mint egy évtizede tagja a zenekarnak. Mindössze 6–7 személy cserélődött, keveset fiatalodott is a csapat, sajnálatukra azonban nehéz az utánpótlás megoldása. Örömmel tudatták viszont azt, hogy tavalytól a csíkszeredai népiskola indított Dánfalván egy külön szakot, így a helyi fiatal tehetségeket nem kell a városba szállítani, hanem helyben bekapcsolódhatnak a művészeti képzésbe. Reményeik szerint ez majd hozzájárul ahhoz, hogy több helyi fiatal kedvet kapjon a zenéléshez.
A szükséges hangszerek rendelkezésükre állnak, használhatók, de mint hangsúlyozták, a cserére, javításra folyamatosan szükség van. A megfelelő minőségű hangszerek nagyon drágák, egy tuba közel tízezer lejbe kerül, így legutóbb a közbirtokosság két évi támogatásából éppen két tubával bővítették hangszerkészletüket. Míg a kisebb-nagyobb javításokat a zenészek fizetik, addig az egyéb kiegészítőket helyi támogatók felajánlásaiból biztosítják – nemrég egységes kottatartó mappákat kaptak. Szintén helyi felajánlásból készítettek egyenpólót, ugyanakkor van kellő számú kottatartójuk is. S habár még használják a 2006-ban készült, az önkormányzat által finanszírozott fellépőruhákat, már indokolt lenne azok cseréje, terveik szerint legkésőbb jövőben be tudják majd szerezni az újakat.
Vidéki fúvószenekarként legnehezebbnek a csapat összetartását nevezték meg, mivel a megfelelő muzsikáláshoz elengedhetetlen legalább heti egy próba. A tagok viszont önkéntesen zenélnek, a munkahelyek, iskolai program és a mezei munka mellett nehéz olyan időpontot találni, amikor mindenki ráér. Ennek ellenére hetente közösen gyakorolnak, évente két alkalommal tartanak szünetet: a dánfalvi falunapok, illetve a karácsonyi koncert után.
Első fellépésük 2005 augusztusában volt, akkor látogattak a településre a svájci támogatók. Marffy Gabriella hegedűművésszel később még közös műsort is adtak, felléptek Csíkdánfalván és Gyergyóban is – ismertették a zenekari tagok. Megjegyezték, az elmúlt 11 évben számos hazai és külföldi fellépésük volt: rendszerint zenélnek helyi és környékbeli falunapokon, egyházi ünnepeken, 2008-től minden évben elkísérik a helyi zarándokcsoportot a pünkösdi búcsúra, illetve két éve az Ezer Székely Leány Napjára is zeneszóval vonulnak, ahogyan szombaton is tenni fogják. Szerveztek már két felcsíki fúvóstalálkozót, valamint zenéltek már Solton, Füzéren és Szegeden is.
Fellépéseik közül Bőjte kiemelte a 2014-es Grimmában (Németország) tartott fúvóstalálkozót, amelyen 18 ország zenekara mutatta meg tudását. Romániából egyetlenként a Csíkdánfalvi Fúvószenekar kapott meghívást, előadásuk annyira elnyerte az ottaniak tetszését, hogy a következő, 2017-es találkozóra is elhívták őket.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
2017. július 23.
Ismét medveügyben jártak Bukarestben a székelyföldiek
Bár a zöldek is egyetértenek azzal, hogy ha emberéletek forognak veszélyben, sürgősen be kell avatkozni, a Környezetvédelmi Minisztérium még mindig nem adta ki az engedélyt annak a két medvének az eltávolítására, amely Csíkdánfalván és környékén emberekre támadt – közölte Hargita Megye Tanácsa vasárnap.
Az emberi élet biztonsága nem konzultáció tárgya, a medvékre és farkasokra vonatkozó beavatkozási kvótát megszabó rendelettervezetet a jelenlegi formájában nem lehet végrehajtani – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Környezetvédelmi Minisztériumban múlt pénteken tartott közmeghallgatáson, amelyet az említett tervezet közvitájának részeként tartottak meg.
Borboly Csaba szerint ez a meghallgatás nincs összhangban a közigazgatási döntések átláthatóságáról szóló 2003. évi 52-es törvénnyel, amely 7-es cikkelyének (13) bekezdése értelmében sürgős esetekben, amikor súlyosan sérülhet a közérdek, nem kell közvita. Ráadásul az emberélet biztonságát az alkotmány szavatolja, emlékeztetett.
„Nincs rendben az, hogy a törvények a medvéket védik, miközben a medvetámadások esetén a személyi sérülést vagy utólagos kártérítést illetően nincs világos jogszabály” – jelentette ki.
Kérte, hogy a Hargita megyei módosító javaslatok beépítésével azonnal bocsássa ki a rendeletet a minisztérium. Úgy látja, az ügyben megszólalók közül sokan nem ismerik sem a romániai, sem az uniós jogszabályokat, és „csuklóból” mondanak véleményt. Borboly szerint egyetlen olyan uniós rendelkezés sincs, amely tiltaná a vadpopuláció szabályozását. Sőt a vonatkozó uniós irányelv előírja a megelőzést, de Romániában már sajnos intervencióról beszélhetünk, tehát nem sikerült megelőzni a bajt
„A román állam a populáció megtartását vállalta, nem a növelését, és tulajdonképpen büszkéknek kell lennünk vadásztársulatainkra, mert a kilövési kvóták ellenére is nőtt a medveállomány. A növekedést ugyanis nem csupán a beavatkozási rendelet tavalyi felfüggesztése okozta, korábban is keletkeztek vadkárok, voltak támadások, de még a társadalom tűréshatárán belül. Most már ezen a tűréshatáron túl vagyunk” – emelte ki az elöljáró, aki meghívta a minisztériumi illetékeseket és a zöldszervezetek képviselőit Hargita megyébe a vita folytatására.
Azt is elmondta, hogy vissza kell adni a szót a szakembereknek, azoknak a vadgazdáknak, akik erről folytattak egyetemi tanulmányokat, és kutatóintézet áll mögöttük. Egészséges vadgazdálkodásra van szükség, olyanra, mint amilyen az e téren is mintaértékű skandináv országokban folyik, hangsúlyozta Borboly Csaba.
Bőjte Csongor Ernő, Csíkdánfalva polgármestere felhívta a vitán részt vevők figyelmét arra, hogy a települése környékén emberre megtámadó két medvére nem adták ki a beavatkozási engedélyt. Holott eltelt már egy hónap a június 24-i támadás óta, azóta is támadt a medve, a sérültek száma pedig háromra emelkedett. A községvezető az emberélet védelmének elsődlegességét hangsúlyozta a zöldszervezetek jelen lévő képviselőinek, akik egyetértettek abban, hogy ha emberélet forog veszélyben, akkor sürgősen be kell avatkozni.
Albert Alfonz Pál, Csíkszentdomokos alpolgármestere elmondta, arra számított, hogy konkrét esetek megoldására születnek javaslatok, de a négy és fél órás vita inkább a vadászok és a zöldek véleményütköztetéséről szólt, a medvék miatt rettegésben élő lakosok helyzetéről a helyi önkormányzati vezetők nem tudtak érdemben beszélni. Úgy véli, vissza kell még térniük Bukarestbe, mivel a rendelettervezet módosítást igényel, jelenlegi formájában nem léphet életbe. http://itthon.ma/erdelyorszag
Bár a zöldek is egyetértenek azzal, hogy ha emberéletek forognak veszélyben, sürgősen be kell avatkozni, a Környezetvédelmi Minisztérium még mindig nem adta ki az engedélyt annak a két medvének az eltávolítására, amely Csíkdánfalván és környékén emberekre támadt – közölte Hargita Megye Tanácsa vasárnap.
Az emberi élet biztonsága nem konzultáció tárgya, a medvékre és farkasokra vonatkozó beavatkozási kvótát megszabó rendelettervezetet a jelenlegi formájában nem lehet végrehajtani – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Környezetvédelmi Minisztériumban múlt pénteken tartott közmeghallgatáson, amelyet az említett tervezet közvitájának részeként tartottak meg.
Borboly Csaba szerint ez a meghallgatás nincs összhangban a közigazgatási döntések átláthatóságáról szóló 2003. évi 52-es törvénnyel, amely 7-es cikkelyének (13) bekezdése értelmében sürgős esetekben, amikor súlyosan sérülhet a közérdek, nem kell közvita. Ráadásul az emberélet biztonságát az alkotmány szavatolja, emlékeztetett.
„Nincs rendben az, hogy a törvények a medvéket védik, miközben a medvetámadások esetén a személyi sérülést vagy utólagos kártérítést illetően nincs világos jogszabály” – jelentette ki.
Kérte, hogy a Hargita megyei módosító javaslatok beépítésével azonnal bocsássa ki a rendeletet a minisztérium. Úgy látja, az ügyben megszólalók közül sokan nem ismerik sem a romániai, sem az uniós jogszabályokat, és „csuklóból” mondanak véleményt. Borboly szerint egyetlen olyan uniós rendelkezés sincs, amely tiltaná a vadpopuláció szabályozását. Sőt a vonatkozó uniós irányelv előírja a megelőzést, de Romániában már sajnos intervencióról beszélhetünk, tehát nem sikerült megelőzni a bajt
„A román állam a populáció megtartását vállalta, nem a növelését, és tulajdonképpen büszkéknek kell lennünk vadásztársulatainkra, mert a kilövési kvóták ellenére is nőtt a medveállomány. A növekedést ugyanis nem csupán a beavatkozási rendelet tavalyi felfüggesztése okozta, korábban is keletkeztek vadkárok, voltak támadások, de még a társadalom tűréshatárán belül. Most már ezen a tűréshatáron túl vagyunk” – emelte ki az elöljáró, aki meghívta a minisztériumi illetékeseket és a zöldszervezetek képviselőit Hargita megyébe a vita folytatására.
Azt is elmondta, hogy vissza kell adni a szót a szakembereknek, azoknak a vadgazdáknak, akik erről folytattak egyetemi tanulmányokat, és kutatóintézet áll mögöttük. Egészséges vadgazdálkodásra van szükség, olyanra, mint amilyen az e téren is mintaértékű skandináv országokban folyik, hangsúlyozta Borboly Csaba.
Bőjte Csongor Ernő, Csíkdánfalva polgármestere felhívta a vitán részt vevők figyelmét arra, hogy a települése környékén emberre megtámadó két medvére nem adták ki a beavatkozási engedélyt. Holott eltelt már egy hónap a június 24-i támadás óta, azóta is támadt a medve, a sérültek száma pedig háromra emelkedett. A községvezető az emberélet védelmének elsődlegességét hangsúlyozta a zöldszervezetek jelen lévő képviselőinek, akik egyetértettek abban, hogy ha emberélet forog veszélyben, akkor sürgősen be kell avatkozni.
Albert Alfonz Pál, Csíkszentdomokos alpolgármestere elmondta, arra számított, hogy konkrét esetek megoldására születnek javaslatok, de a négy és fél órás vita inkább a vadászok és a zöldek véleményütköztetéséről szólt, a medvék miatt rettegésben élő lakosok helyzetéről a helyi önkormányzati vezetők nem tudtak érdemben beszélni. Úgy véli, vissza kell még térniük Bukarestbe, mivel a rendelettervezet módosítást igényel, jelenlegi formájában nem léphet életbe. http://itthon.ma/erdelyorszag
2017. augusztus 24.
Akit megérint a szellemisége, nem szabadul a feladattól
A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és Egyesület immár hatodik alkalommal szervez Márton Áron püspök születésnapjához (augusztus 28.) időzítve megemlékezést és konferenciát azzal a céllal, hogy az újabb történeti kutatások segítségével jobban megértesse, megismertesse Márton Áron személyiségét. A szombaton, augusztus 26-án zajló rendezvényről, valamint a már javában zajló társadalomtudományi diáktáborról a főszervezőt, Lázár Csillát kérdeztük.
– Hogyan állt össze a konferencia előadóinak sora? Sok kutatónak van Márton Áronhoz kapcsolódó témája?
– Mivel Márton Áron egyetemi lelkészként, lapszerkesztőként, majd püspökként fontos közszereplő volt a huszadik század nagyobb részében, a jelenkori erdélyi történelemmel foglalkozó kutatók nem kerülhetik meg az ő szerepének értelmezését. Éppen ezért a nem szigorúan egyháztörténettel foglalkozó kutatásokból is sok érdekes információ kerül felszínre, ebből következően elég tág a konferencia lehetséges előadóinak köre. Állandó vendégünk Mons. Kovács Gergely posztulátor, hiszen tőle mindannyian türelmetlenül várjuk a boldoggá avatással kapcsolatos híreket, és vannak az előadók között, akik először, vannak, akik többedszer vesznek részt a konferenciánkon. Seres Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének munkatársa például tavaly Márton Áron lengyel kapcsolatairól tartott előadást, de azóta Varsóban kutatván új és érdekes információkat talált, azokat hozza el idén.
– Számos érdekesnek ígérkező előadásra számíthatunk. Ön mit emelne ki leginkább?
– Benkő Levente a püspök elleni 1949-es sajtóhadjáratot veszi górcső alá, Oláh Sándor arról beszél, milyen szerepet szántak az egyháznak 1949 és 1952 között, Nagy Mihály Zoltán történész előadásának fókuszában a börtönből szabadult püspök áll. Virt László szociológus, hittanár, Márton Áron biográfusa ezúttal két Áronról – Tamási Áronról és Márton Áronról – beszél. Köztudott, hogy személyes, barátinak is nevezhető kapcsolatukról több anekdota maradt fel. Azt is tudjuk, hogy a betegágyán fekvő püspök azt kérte az őt ápoló nővértől, hogy – többek között – Tamási-novellákat olvasson fel neki. A múzeumban is van egy Tamási-kötet, amely a püspök hagyatékából került hozzánk, benne Márton Áron szignója. Ismerve Tamási – finoman szólva – nem szigorú katolikus erkölcs szerinti magánéletét, illetve egyes személyes választásait (pl. Magyarországra költözése) akár szokatlannak is nevezhetjük ezt a baráti egymásra hangolódást. Virt László előadása (amellyel Tamási születésének 120. évfordulójára is emlékezünk) azonban jól megvilágítja a kettejük közötti rokoneszmei vonásokat: igen hasonlóan viszonyultak az „erdélyiséghez”, hasonlóan látták a kisebbség és centrum viszonyát, szorgalmazták a „cselekvő fiatalság” felelősséggel való felruházását. Érdemes megfontolni e ma is aktuális dilemmákra adott válaszaikat. A konferencia záróeseménye egy régóta készülő dokumentumfilm tesztvetítése lesz. A püspök reggelije. Márton Áron első ötven éve című filmet Zágoni Balázs rendezte. A dokumentumfilm Márton Áron gyermek- és ifjúkoráról, első világháborús élményeiről, pályaválasztási küzdelmeiről, valamint belső, lelki vívódásairól mesél családtagok, szemtanúk, közeli munkatársak és történészek tolmácsolásában.
– A Márton Áron Társadalomtudományi Diáktábor tavalyi résztvevői levéltári kutatásba, drámapedagógiába, művészettörténetbe, kultúrdiplomáciába nyerhettek betekintést. Idén „népnevelési projekt zajlik”. Mit takar ez a megnevezés? Hány középiskolás vesz részt a táborban?
– A tábornak 16 résztvevője van, zömében ugyanazok, akik tavaly is itt voltak. Ez egy bensőséges, aktív részvételt és személyes kapcsolatok kiépítését célzó tábor. Két résztvevőnk van Felvidékről, kettő Magyarországról, ketten jöttek Kolozsvárról, tízen pedig a Székelyföld több városából, falujából. Tavaly több volt az elméleti előadás, idénre több gyakorlati programot szerveztünk. A Népnevelés és a Z generáció projektet például két, az egyetem padjaiból éppen kikerült csíkszentdomokosi fiatal, a teológiát végzett Bőjte Csongor és a néprajzos Bodó Andrea vezetik. Mindketten jó ismerői Venczel József falukutatási, népnevelési munkásságának, ennek „modelljére” szeretnék, ha a tábor résztvevői megismernék a domokosi fiatalság látásmódját, problémáit, és erre megpróbálnának kidolgozni egy „népnevelési” projektet, bevonva a modern kommunikációs csatornákat is. Természetesen ez egy kísérleti jellegű projekt, arra szolgál, hogy gondolkodási folyamatot indítson arról, hogy a „mai fiataloknak” milyen lehetőségei és milyen felelőssége van a kortársaik „nevelésében”, gondolkodásuk alakításában. Megjegyzem, hogy a résztvevők rendkívül komoly és tehetséges fiatalok.Tavaly úgy fogalmaztam, hogy a közeljövő Kárpát-medencei elit értelmiségének képviselőit látjuk vendégül, ma sem mondhatok mást. A visszatérők között van már olyan, aki elvégezte a középiskolát, és az egyetem választásánál – saját bevallása szerint – nagyban befolyásolta a tavalyi tábor tapasztalata. A népnevelési projekt mellett lesz vizuális antropológiai műhely (archív fényképek értelmezését segítendő), hadtörténeti „kutatómunka”, művészettörténeti szekértúra és persze egyeskői gyalogtúra is.
– A tavalyi Márton Áron-emlékévben jeles püspökünk alakja állt számos rendezvény központjában. Hogyan látja, átgyűrűzött az emlékév erre az évre is? Tart még a lelkesedés?
– Az emlékév jó alkalom volt földrajzilag kiterjeszteni a Márton Áront ismertető programokat, hálásak vagyunk érte a magyar kormánynak. Azonban a lelkesedés nem a központilag kijelölt hivatalos ünnepségekből származik, hanem a személyes találkozásokból. Azt látjuk, mind a történészek, mind a fiatalok esetében, hogy akit egyszer is munkája során megérintett Márton Áron eszmeisége, kivételes egyénisége, az „nem szabadul” a feladattól, hogy Márton Áron példáját másoknak is megmutassa.
A csíkszentdomokosi megemlékezés augusztus 26-án délelőtt 10 órakor szetmisével kezdődik, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutat be. Ezt követi 11.45-től a konferencia a művelődési házban. Az előadások között bemutatják a Márton Áron püspökről az elmúlt évben megjelent újabb kiadványokat, köteteket is. A rendezvény támogatói a Bethlen Gábor Alap, Csíkszentdomokos Önkormányzata, a Hargita Megyei Kulturális Központ – Hargita Megye Tanácsa és a Felcsík Kistérségi Társulás.
Daczó Katalin / Hargita Népe (Csíkszereda)
A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és Egyesület immár hatodik alkalommal szervez Márton Áron püspök születésnapjához (augusztus 28.) időzítve megemlékezést és konferenciát azzal a céllal, hogy az újabb történeti kutatások segítségével jobban megértesse, megismertesse Márton Áron személyiségét. A szombaton, augusztus 26-án zajló rendezvényről, valamint a már javában zajló társadalomtudományi diáktáborról a főszervezőt, Lázár Csillát kérdeztük.
– Hogyan állt össze a konferencia előadóinak sora? Sok kutatónak van Márton Áronhoz kapcsolódó témája?
– Mivel Márton Áron egyetemi lelkészként, lapszerkesztőként, majd püspökként fontos közszereplő volt a huszadik század nagyobb részében, a jelenkori erdélyi történelemmel foglalkozó kutatók nem kerülhetik meg az ő szerepének értelmezését. Éppen ezért a nem szigorúan egyháztörténettel foglalkozó kutatásokból is sok érdekes információ kerül felszínre, ebből következően elég tág a konferencia lehetséges előadóinak köre. Állandó vendégünk Mons. Kovács Gergely posztulátor, hiszen tőle mindannyian türelmetlenül várjuk a boldoggá avatással kapcsolatos híreket, és vannak az előadók között, akik először, vannak, akik többedszer vesznek részt a konferenciánkon. Seres Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének munkatársa például tavaly Márton Áron lengyel kapcsolatairól tartott előadást, de azóta Varsóban kutatván új és érdekes információkat talált, azokat hozza el idén.
– Számos érdekesnek ígérkező előadásra számíthatunk. Ön mit emelne ki leginkább?
– Benkő Levente a püspök elleni 1949-es sajtóhadjáratot veszi górcső alá, Oláh Sándor arról beszél, milyen szerepet szántak az egyháznak 1949 és 1952 között, Nagy Mihály Zoltán történész előadásának fókuszában a börtönből szabadult püspök áll. Virt László szociológus, hittanár, Márton Áron biográfusa ezúttal két Áronról – Tamási Áronról és Márton Áronról – beszél. Köztudott, hogy személyes, barátinak is nevezhető kapcsolatukról több anekdota maradt fel. Azt is tudjuk, hogy a betegágyán fekvő püspök azt kérte az őt ápoló nővértől, hogy – többek között – Tamási-novellákat olvasson fel neki. A múzeumban is van egy Tamási-kötet, amely a püspök hagyatékából került hozzánk, benne Márton Áron szignója. Ismerve Tamási – finoman szólva – nem szigorú katolikus erkölcs szerinti magánéletét, illetve egyes személyes választásait (pl. Magyarországra költözése) akár szokatlannak is nevezhetjük ezt a baráti egymásra hangolódást. Virt László előadása (amellyel Tamási születésének 120. évfordulójára is emlékezünk) azonban jól megvilágítja a kettejük közötti rokoneszmei vonásokat: igen hasonlóan viszonyultak az „erdélyiséghez”, hasonlóan látták a kisebbség és centrum viszonyát, szorgalmazták a „cselekvő fiatalság” felelősséggel való felruházását. Érdemes megfontolni e ma is aktuális dilemmákra adott válaszaikat. A konferencia záróeseménye egy régóta készülő dokumentumfilm tesztvetítése lesz. A püspök reggelije. Márton Áron első ötven éve című filmet Zágoni Balázs rendezte. A dokumentumfilm Márton Áron gyermek- és ifjúkoráról, első világháborús élményeiről, pályaválasztási küzdelmeiről, valamint belső, lelki vívódásairól mesél családtagok, szemtanúk, közeli munkatársak és történészek tolmácsolásában.
– A Márton Áron Társadalomtudományi Diáktábor tavalyi résztvevői levéltári kutatásba, drámapedagógiába, művészettörténetbe, kultúrdiplomáciába nyerhettek betekintést. Idén „népnevelési projekt zajlik”. Mit takar ez a megnevezés? Hány középiskolás vesz részt a táborban?
– A tábornak 16 résztvevője van, zömében ugyanazok, akik tavaly is itt voltak. Ez egy bensőséges, aktív részvételt és személyes kapcsolatok kiépítését célzó tábor. Két résztvevőnk van Felvidékről, kettő Magyarországról, ketten jöttek Kolozsvárról, tízen pedig a Székelyföld több városából, falujából. Tavaly több volt az elméleti előadás, idénre több gyakorlati programot szerveztünk. A Népnevelés és a Z generáció projektet például két, az egyetem padjaiból éppen kikerült csíkszentdomokosi fiatal, a teológiát végzett Bőjte Csongor és a néprajzos Bodó Andrea vezetik. Mindketten jó ismerői Venczel József falukutatási, népnevelési munkásságának, ennek „modelljére” szeretnék, ha a tábor résztvevői megismernék a domokosi fiatalság látásmódját, problémáit, és erre megpróbálnának kidolgozni egy „népnevelési” projektet, bevonva a modern kommunikációs csatornákat is. Természetesen ez egy kísérleti jellegű projekt, arra szolgál, hogy gondolkodási folyamatot indítson arról, hogy a „mai fiataloknak” milyen lehetőségei és milyen felelőssége van a kortársaik „nevelésében”, gondolkodásuk alakításában. Megjegyzem, hogy a résztvevők rendkívül komoly és tehetséges fiatalok.Tavaly úgy fogalmaztam, hogy a közeljövő Kárpát-medencei elit értelmiségének képviselőit látjuk vendégül, ma sem mondhatok mást. A visszatérők között van már olyan, aki elvégezte a középiskolát, és az egyetem választásánál – saját bevallása szerint – nagyban befolyásolta a tavalyi tábor tapasztalata. A népnevelési projekt mellett lesz vizuális antropológiai műhely (archív fényképek értelmezését segítendő), hadtörténeti „kutatómunka”, művészettörténeti szekértúra és persze egyeskői gyalogtúra is.
– A tavalyi Márton Áron-emlékévben jeles püspökünk alakja állt számos rendezvény központjában. Hogyan látja, átgyűrűzött az emlékév erre az évre is? Tart még a lelkesedés?
– Az emlékév jó alkalom volt földrajzilag kiterjeszteni a Márton Áront ismertető programokat, hálásak vagyunk érte a magyar kormánynak. Azonban a lelkesedés nem a központilag kijelölt hivatalos ünnepségekből származik, hanem a személyes találkozásokból. Azt látjuk, mind a történészek, mind a fiatalok esetében, hogy akit egyszer is munkája során megérintett Márton Áron eszmeisége, kivételes egyénisége, az „nem szabadul” a feladattól, hogy Márton Áron példáját másoknak is megmutassa.
A csíkszentdomokosi megemlékezés augusztus 26-án délelőtt 10 órakor szetmisével kezdődik, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutat be. Ezt követi 11.45-től a konferencia a művelődési házban. Az előadások között bemutatják a Márton Áron püspökről az elmúlt évben megjelent újabb kiadványokat, köteteket is. A rendezvény támogatói a Bethlen Gábor Alap, Csíkszentdomokos Önkormányzata, a Hargita Megyei Kulturális Központ – Hargita Megye Tanácsa és a Felcsík Kistérségi Társulás.
Daczó Katalin / Hargita Népe (Csíkszereda)
2017. szeptember 21.
Csak garasokat kaptak a kormánytól – bajba kerülhetnek a székelyföldi önkormányzatok
A költségvetés-kiigazításból egyetlen település sem részesült Hargita és Kovászna megyében. A székelyföldi községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére. Borboly Csaba Hargita megye tanácselnök szerint igazságtalanul járt el a kormány: a Kárpátokon túli megyék közül jó néhánynak jutott pénz.
Év végére súlyos pénzhiánnyal szembesülhet néhány háromszéki önkormányzat. Mivel a kormány nem osztott pénzt számukra a költségvetés-kiegészítéskor, várhatóan nem lesz pénzük a fizetésekre, de elakadhatnak a tervezett beruházások, mert nem tudják fizetni a pályázatok önrészét, hívja fel a figyelmet Henning László.
Kovászna megyei tanácsának alelnöke rámutatott, hogy évek óta most fordult elő először, hogy a kormány a költségvetés-kiegészítéskor nem osztott pénzt sem a megyei, sem a települési önkormányzatok számára. Hozzátette: a községek és városok azért is várták az őszi költségvetés-kiigazítást, mert ebből szerették volna például az önrészt biztosítani az uniós pályázataikhoz. Ugyanakkor vannak települések, hogy az év végén várhatóan gondok lesznek a polgármesteri hivatalban dolgozók fizetéseivel is.
Henning László szerint csak a harmadik negyedév lezárásakor, október végén derül ki, hogy az önkormányzatoknak mennyi pénze marad az év utolsó részében, melyik területen lesz pénzhiány. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a kormány az év végén még egyszer kiegészíti a költségvetést, és akkor gondolnak a bajban lévő önkormányzatokra is. Az önkormányzat alelnöke szerint a Kovászna Megyei Tanács fejlesztési terveit és működését egyelőre nem befolyásolja, hogy a kormány ezúttal csak a gyerekvédelmi rendszer fenntartására és az iskolai tej-kifli programra hagyott jóvá összesen 2,3 millió lejt.
Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke is arra mutatott rá, hogy a saját beruházásaikat nem befolyásolja, hogy ezekre nem kaptak pénzt a költségvetés kiegészítéskor, viszont a törvénykezési fejetlenség miatt nem haladnak fontos beruházásokkal. Példaként említette a Maksa és Lécfalva közti út problémáját, amelynek kivitelezésére két éve zajlik a közbeszerzési eljárás a folyton pereskedő cégek miatt. Tervek szerint októberben beindul a teljes megyét kiszolgáló lécfalvi hulladékkezelő telep, és a szemeteskocsik kénytelenek lesznek földúton megközelíteni a lerakót. Másik probléma, hogy ha majd végre elkezdődhet az úttest korszerűsítése, kénytelenek lesznek „kamionok alatt” végezni a munkálatokat, mondta Tamás Sándor.
A háromszéki településeknek idén többnyire útfelújítási, víz és csatornázási, iskola-óvoda felújítási vagy építési pályázataik futnak. A sajtó érdeklődésére több vidéki település polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy főként attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek leállítani a projektjeiket. Az uniós pályázatokhoz szükséges tervezési munkálatokat vagy a konzultáns cég bérét önrészként kell fedezni, és félő, hogy erre nem lesz pénzük. A polgármesterek szerint ilyen körülmények között nem csoda, hogy Románia az uniós alapok elenyésző részét tudja lehívni.
Szintre hozták a fizetéseket a megyei tanácsnál
A Hargita megyei önkormányzatok sem részesültek szeptember 13-án a költségvetés-kiigazításból, csak az áfa-visszaosztásból kaptak pénzt elsősorban a szociális ellátást biztosító intézmények finanszírozására, olyanokéra mint a gyerekvédelem, a mozgássérültek ellátása, illetve az iskolásoknak szóló programok. Ezekre összesen 1 343 000 lejt utaltak ki a Hargita megyei polgármesteri hivataloknak.
A fizetések emelése Hargita Megye Tanácsa esetében az év folyamán több rendben történt, és már az idei éves költségvetés megtervezésnél figyelembe vették az új bérszinteket – közölte kérdésünkre Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.
Először február 1-től növekedtek a megyei tanács alkalmazottainak a fizetései a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Ezt fizetéskiigazítás követte a 2016/794-es alkotmánybírósági döntés alapján, végül a júliusi 2017/153-as bérezési kerettörvény életbe lépése után egyes esetekben újabb fizetések emelkedtek, más alkalmazottak fizetése pedig csökkent. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az emelés főként a friss diplomásokat érintette, ezzel az volt a céljuk, hogy a fiatalokat itthon tartsák.
„Vállaltuk, hogy felelősen gazdálkodunk a megyei tanács pénzével, és nem voltunk partnerek abban a sajnos megalapozatlan kampányban, amely sok helyen előfordult: az alelnökök fizetéséhez emelték a megyei tanács, illetve az alárendelt intézmény alkalmazottainak bérét. Alacsonyabb jövedelmű megyék esetében, ahol kevés ember él és nincsenek nagy ipari központok, a lehetőségekhez mérten kell gondolkodnunk” – mondta a Maszolnak Borboly Csaba.
Az alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket
A tanácselnök azt is kifejtette, hogy sajnálatos módon vannak olyan alintézmények, ahol a béremelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala nem a megyei tanács, hanem a központi vezetés hatáskörébe tartozott, így „felelőtlenül, alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket” többek között a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnál.
„Hargita Megye Tanácsa most szeptemberben csak garasokat kapott a kormánytól, és ez nincs rendben. Be is nyújtottuk újra az igényléseinket, és kifejtettük, hogy már megint preferenciális döntés történt, az erdélyi megyék nem kaptak semmit, míg a Kárpátokon túl jó néhányan igen. Igazságtalan a kormány, és ennek hangot kell adnunk” – emelte ki a megyei tanács elnöke.
A törvény egyébként nem teszi lehetővé, hogy a költségvetésben beruházásokra vagy fejlesztésekre szánt összegeket csoportosítsanak át az alkalmazottak bérezésére. Emiatt a megyei tanácsnál az év folyamán nem volt semmilyen átcsoportosítás, ami a beruházásokat vagy a projekteket negatívan érintette volna.
Gondban a felcsíki községek
A költségvetés-kiigazításból tehát egyetlen település sem részesült Hargita megyében. A községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére.
Csibi József, Madéfalva polgármestere a Maszolnak nyilatkozva elmondta, hogy legalább 250 ezer lejes támogatásra lett volna szükségük, ugyanis sok kifizetetlen számlája van a községnek, ami miatt már előreláthatólag 90 napra zárolták a bankszámláikat. Az önkormányzat munkatársai jelenleg is keresik a megoldást, hogy honnan lehetne pótolni a hiányzó összeget.
Csíkdánfalván is több százezer lejre lenne szükség, de még az egy millió lejnek is lenne helye – tudtuk meg Bőjte Csongor Ernő polgármestertől. „Több területen is megérezzük a jövedelem-kiesést, elsősorban a helyi fejlesztési programban (PNDL) elindított pályázataink kerültek veszélybe, mivel a munkálatok megkezdéséhez szükséges előtanulmányok elkészítését nem finanszírozza a pályázat, ezt saját költségvetésből kellene állnunk. Legalább 300-400 ezer lejre lett volna szükségünk” – panaszolta el a felcsíki község polgármestere.
Hozzátette, hogy a tanintézményeket is érinti a pénzhiány, ugyanis a második félévi tanári bérekre már nincs elegendő pénz, az iskola és óvoda működési költségeit pedig csak novemberig tudják fedezni. Bőjte Csongor Ernő hangsúlyozta, hogy nem borúlátó, mivel biztos benne, hogy valamilyen módon találnak megoldást az anyagi problémákra.
Kovács Boglárka, Kovács Zsolt / maszol.ro
A költségvetés-kiigazításból egyetlen település sem részesült Hargita és Kovászna megyében. A székelyföldi községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére. Borboly Csaba Hargita megye tanácselnök szerint igazságtalanul járt el a kormány: a Kárpátokon túli megyék közül jó néhánynak jutott pénz.
Év végére súlyos pénzhiánnyal szembesülhet néhány háromszéki önkormányzat. Mivel a kormány nem osztott pénzt számukra a költségvetés-kiegészítéskor, várhatóan nem lesz pénzük a fizetésekre, de elakadhatnak a tervezett beruházások, mert nem tudják fizetni a pályázatok önrészét, hívja fel a figyelmet Henning László.
Kovászna megyei tanácsának alelnöke rámutatott, hogy évek óta most fordult elő először, hogy a kormány a költségvetés-kiegészítéskor nem osztott pénzt sem a megyei, sem a települési önkormányzatok számára. Hozzátette: a községek és városok azért is várták az őszi költségvetés-kiigazítást, mert ebből szerették volna például az önrészt biztosítani az uniós pályázataikhoz. Ugyanakkor vannak települések, hogy az év végén várhatóan gondok lesznek a polgármesteri hivatalban dolgozók fizetéseivel is.
Henning László szerint csak a harmadik negyedév lezárásakor, október végén derül ki, hogy az önkormányzatoknak mennyi pénze marad az év utolsó részében, melyik területen lesz pénzhiány. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a kormány az év végén még egyszer kiegészíti a költségvetést, és akkor gondolnak a bajban lévő önkormányzatokra is. Az önkormányzat alelnöke szerint a Kovászna Megyei Tanács fejlesztési terveit és működését egyelőre nem befolyásolja, hogy a kormány ezúttal csak a gyerekvédelmi rendszer fenntartására és az iskolai tej-kifli programra hagyott jóvá összesen 2,3 millió lejt.
Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke is arra mutatott rá, hogy a saját beruházásaikat nem befolyásolja, hogy ezekre nem kaptak pénzt a költségvetés kiegészítéskor, viszont a törvénykezési fejetlenség miatt nem haladnak fontos beruházásokkal. Példaként említette a Maksa és Lécfalva közti út problémáját, amelynek kivitelezésére két éve zajlik a közbeszerzési eljárás a folyton pereskedő cégek miatt. Tervek szerint októberben beindul a teljes megyét kiszolgáló lécfalvi hulladékkezelő telep, és a szemeteskocsik kénytelenek lesznek földúton megközelíteni a lerakót. Másik probléma, hogy ha majd végre elkezdődhet az úttest korszerűsítése, kénytelenek lesznek „kamionok alatt” végezni a munkálatokat, mondta Tamás Sándor.
A háromszéki településeknek idén többnyire útfelújítási, víz és csatornázási, iskola-óvoda felújítási vagy építési pályázataik futnak. A sajtó érdeklődésére több vidéki település polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy főként attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek leállítani a projektjeiket. Az uniós pályázatokhoz szükséges tervezési munkálatokat vagy a konzultáns cég bérét önrészként kell fedezni, és félő, hogy erre nem lesz pénzük. A polgármesterek szerint ilyen körülmények között nem csoda, hogy Románia az uniós alapok elenyésző részét tudja lehívni.
Szintre hozták a fizetéseket a megyei tanácsnál
A Hargita megyei önkormányzatok sem részesültek szeptember 13-án a költségvetés-kiigazításból, csak az áfa-visszaosztásból kaptak pénzt elsősorban a szociális ellátást biztosító intézmények finanszírozására, olyanokéra mint a gyerekvédelem, a mozgássérültek ellátása, illetve az iskolásoknak szóló programok. Ezekre összesen 1 343 000 lejt utaltak ki a Hargita megyei polgármesteri hivataloknak.
A fizetések emelése Hargita Megye Tanácsa esetében az év folyamán több rendben történt, és már az idei éves költségvetés megtervezésnél figyelembe vették az új bérszinteket – közölte kérdésünkre Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.
Először február 1-től növekedtek a megyei tanács alkalmazottainak a fizetései a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Ezt fizetéskiigazítás követte a 2016/794-es alkotmánybírósági döntés alapján, végül a júliusi 2017/153-as bérezési kerettörvény életbe lépése után egyes esetekben újabb fizetések emelkedtek, más alkalmazottak fizetése pedig csökkent. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az emelés főként a friss diplomásokat érintette, ezzel az volt a céljuk, hogy a fiatalokat itthon tartsák.
„Vállaltuk, hogy felelősen gazdálkodunk a megyei tanács pénzével, és nem voltunk partnerek abban a sajnos megalapozatlan kampányban, amely sok helyen előfordult: az alelnökök fizetéséhez emelték a megyei tanács, illetve az alárendelt intézmény alkalmazottainak bérét. Alacsonyabb jövedelmű megyék esetében, ahol kevés ember él és nincsenek nagy ipari központok, a lehetőségekhez mérten kell gondolkodnunk” – mondta a Maszolnak Borboly Csaba.
Az alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket
A tanácselnök azt is kifejtette, hogy sajnálatos módon vannak olyan alintézmények, ahol a béremelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala nem a megyei tanács, hanem a központi vezetés hatáskörébe tartozott, így „felelőtlenül, alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket” többek között a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnál.
„Hargita Megye Tanácsa most szeptemberben csak garasokat kapott a kormánytól, és ez nincs rendben. Be is nyújtottuk újra az igényléseinket, és kifejtettük, hogy már megint preferenciális döntés történt, az erdélyi megyék nem kaptak semmit, míg a Kárpátokon túl jó néhányan igen. Igazságtalan a kormány, és ennek hangot kell adnunk” – emelte ki a megyei tanács elnöke.
A törvény egyébként nem teszi lehetővé, hogy a költségvetésben beruházásokra vagy fejlesztésekre szánt összegeket csoportosítsanak át az alkalmazottak bérezésére. Emiatt a megyei tanácsnál az év folyamán nem volt semmilyen átcsoportosítás, ami a beruházásokat vagy a projekteket negatívan érintette volna.
Gondban a felcsíki községek
A költségvetés-kiigazításból tehát egyetlen település sem részesült Hargita megyében. A községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére.
Csibi József, Madéfalva polgármestere a Maszolnak nyilatkozva elmondta, hogy legalább 250 ezer lejes támogatásra lett volna szükségük, ugyanis sok kifizetetlen számlája van a községnek, ami miatt már előreláthatólag 90 napra zárolták a bankszámláikat. Az önkormányzat munkatársai jelenleg is keresik a megoldást, hogy honnan lehetne pótolni a hiányzó összeget.
Csíkdánfalván is több százezer lejre lenne szükség, de még az egy millió lejnek is lenne helye – tudtuk meg Bőjte Csongor Ernő polgármestertől. „Több területen is megérezzük a jövedelem-kiesést, elsősorban a helyi fejlesztési programban (PNDL) elindított pályázataink kerültek veszélybe, mivel a munkálatok megkezdéséhez szükséges előtanulmányok elkészítését nem finanszírozza a pályázat, ezt saját költségvetésből kellene állnunk. Legalább 300-400 ezer lejre lett volna szükségünk” – panaszolta el a felcsíki község polgármestere.
Hozzátette, hogy a tanintézményeket is érinti a pénzhiány, ugyanis a második félévi tanári bérekre már nincs elegendő pénz, az iskola és óvoda működési költségeit pedig csak novemberig tudják fedezni. Bőjte Csongor Ernő hangsúlyozta, hogy nem borúlátó, mivel biztos benne, hogy valamilyen módon találnak megoldást az anyagi problémákra.
Kovács Boglárka, Kovács Zsolt / maszol.ro
2017. december 16.
A közös fejlesztés előnyei
Jövő augusztusban kell befejeznie Felcsík integrált fejlesztése elnevezésű projektjét a Felcsík Kistérségi Társulásnak, miközben a Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás alkotta fejlesztési társulás (ADI DKSZ) már aláírta a finanszírozási szerződést egy újabb, községi utak felújítását célzó pályázatra.
Tavaly áprilisban fogtak hozzá a Felcsík Kistérségi Társulás Felcsík integrált fejlesztése elnevezésű projektjének kivitelezési munkálataihoz az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) egyik kiírása révén – emlékeztetett Süket Zsombor. Az említett társulás ügyvezetője azt is megjegyezte, még 2009-ben nyert e pályázatuk, viszont akkor nem jutott rá pénz. Végül az újracsoportosítás után 2015 novemberében írták alá a finanszírozási szerződést a munkálatokra, majd elkezdték a közbeszerzési eljárások lebonyolítását. A mintegy ötmillió euró összértékű pályázat révén Csíkszentdomokoson kisebb utcák, bekötőutak és két tér rendbehozatalára vált lehetőség, továbbá vásárolhattak egy tűzoltóautót, illetve befejezhetik a részben felújított kultúrotthont Csíkdánfalva önkormányzata tűzoltóautót vásárolhatott, valamint 7 kilométer községi utat is rendbe hozhatott a projekt révén Csíkmadarason szintén útfelújításra és egy délutáni foglalkoztató iskolaépület megépítésére vált lehetőség Csíkszenttamáson 6,6 kilométernyi községi utat aszfaltoztak le Csíkkarcfalván pedig a 2 kilométernyi útfelújítás mellett kotrógépet is vásárolhattak a hozzá tartozó kilenc kiegészítő eszközzel
Az ügyvezető és Bőjte Csongor Ernő, a társulás elnöke elmondta, a munkálatok nagyobb részével jól haladtak, az útfelújítási munkálatokat négy településen már át is adták, egyedüliként Csíkmadarason folytatják majd az aszfaltozást tavasszal. Emellett a pályázat révén augusztusban Csíkszentdomokos és Csíkdánfalva tűzoltóautót, Csíkkarcfalva pedig egy multifunkcionális kotrógépet vehetett át és használhat azóta. Csíkszentdomokos kultúrotthonának felújítása, illetve Csíkmadarason egy délutáni foglalkoztató iskolaépület létesítése viszont a jövő évre marad.
Azért kellett mindeddig várni a csíkmadarasi tanintézmény építésének elkezdésével, mert annak helyszínéül szolgáló területet tavaly év elején vásárolta meg az önkormányzat, telekönyvezése pedig azt követően lett végleges. Továbbá a terveket is módosítaniuk kellett, hogy a délutáni foglalkoztató ne az újonnan elkészült elemi iskolával szemben épüljön meg. Őszig elkészült a kiviteli terv, amelynek ellenőrzése már megtörtént, így következhet a közbeszerzési eljárás – részletezte Süket Zsombor. Bőjte Csongor Ernő hozzátette, ehhez képest a domokosi kultúrotthon felújítását már két alkalommal is meghirdették, de a kivitelezés alacsony ára miatt nem jelentkezett egyetlen kivitelező sem. Emiatt módosították a munkálat költségét a jelenleg árak felmérése után, ennek jóváhagyására várnak. Kérdésünkre, hogy az augusztusi határidőre befejeződhet-e a két munkálat, az ügyvezető elmondta, amennyiben tavaszra sikeresen lezárják a közbeszerzési eljárásokat, a határidőig be tudják fejezni az építkezéseket. Belátta ugyanakkor, nem könnyű, márciustól augusztusig felépíteni egy iskolát, de egy megfelelő kivitelezővel megoldhatónak tartják. Az elnök meglátása szerint a madarasi utak felújítása is időben befejeződhet, a kivitelezőnek tavasszal még bő egy hónapja lesz a hátralevő tennivalókra. Bőjte Csongor Ernőtől azt is megtudtuk, hogy Felcsíkon jövőben egy uniós finanszírozású beruházás is elkezdődhet. A mintegy 15 kilométernyi községi út felújítására vonatkozó pályázatot a Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás alkotta társulás (ADI DKSZ) nyújtotta be, ennek finanszírozási szerződését két hete írták alá. A társulás elnöke továbbá ismertette, a három millió eurós pályázat révén a községekben hozzávetőleg 5–5 kilométer utat újíthatnak fel. A további lépésekkel kapcsolatban kifejtette, december 15-e a kiviteli tervek leadásának határideje, az azt követő gyulafehérvári jóváhagyás után elindíthatják a közbeszerzési eljárásokat is. Terveik szerint így már a tavasszal hozzáláthat a nyertes cég az aszfaltozáshoz. Annak okáról is tájékoztatott Bőjte Csongor Ernő, hogy településenkénti beruházásaik mellett miért élnek egyre gyakrabban közös pályázati lehetőségekkel. Mint tisztázta, több oka is van a közös gondolkodásuknak: egyrészt a pályázatok pontozási rendszerében pluszpontokat jelent a hatezer feletti lakosszám, illetve a területnagyság. Példaként rámutatott, amíg a három település együtt országos első helyen nyerte el a finanszírozást az említett beruházásra, addig külön-külön lehet, hogy alig vagy egyáltalán nem nyertek volna. Megjegyezte, ettől függetlenül településenként és az együtt való próbálkozáskor is legtöbb egy-egy milliót euró hívható le a községek számára. Emellett az is nagy előnye a közös pályázásnak, hogy három eljárás helyett csak egyet kell lebonyolítani – tehát többek között a három terv, közbeszerzés, engedélyeztetés helyett egyben tárgyalható a három településen zajló munkálat. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro
Jövő augusztusban kell befejeznie Felcsík integrált fejlesztése elnevezésű projektjét a Felcsík Kistérségi Társulásnak, miközben a Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás alkotta fejlesztési társulás (ADI DKSZ) már aláírta a finanszírozási szerződést egy újabb, községi utak felújítását célzó pályázatra.
Tavaly áprilisban fogtak hozzá a Felcsík Kistérségi Társulás Felcsík integrált fejlesztése elnevezésű projektjének kivitelezési munkálataihoz az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) egyik kiírása révén – emlékeztetett Süket Zsombor. Az említett társulás ügyvezetője azt is megjegyezte, még 2009-ben nyert e pályázatuk, viszont akkor nem jutott rá pénz. Végül az újracsoportosítás után 2015 novemberében írták alá a finanszírozási szerződést a munkálatokra, majd elkezdték a közbeszerzési eljárások lebonyolítását. A mintegy ötmillió euró összértékű pályázat révén Csíkszentdomokoson kisebb utcák, bekötőutak és két tér rendbehozatalára vált lehetőség, továbbá vásárolhattak egy tűzoltóautót, illetve befejezhetik a részben felújított kultúrotthont Csíkdánfalva önkormányzata tűzoltóautót vásárolhatott, valamint 7 kilométer községi utat is rendbe hozhatott a projekt révén Csíkmadarason szintén útfelújításra és egy délutáni foglalkoztató iskolaépület megépítésére vált lehetőség Csíkszenttamáson 6,6 kilométernyi községi utat aszfaltoztak le Csíkkarcfalván pedig a 2 kilométernyi útfelújítás mellett kotrógépet is vásárolhattak a hozzá tartozó kilenc kiegészítő eszközzel
Az ügyvezető és Bőjte Csongor Ernő, a társulás elnöke elmondta, a munkálatok nagyobb részével jól haladtak, az útfelújítási munkálatokat négy településen már át is adták, egyedüliként Csíkmadarason folytatják majd az aszfaltozást tavasszal. Emellett a pályázat révén augusztusban Csíkszentdomokos és Csíkdánfalva tűzoltóautót, Csíkkarcfalva pedig egy multifunkcionális kotrógépet vehetett át és használhat azóta. Csíkszentdomokos kultúrotthonának felújítása, illetve Csíkmadarason egy délutáni foglalkoztató iskolaépület létesítése viszont a jövő évre marad.
Azért kellett mindeddig várni a csíkmadarasi tanintézmény építésének elkezdésével, mert annak helyszínéül szolgáló területet tavaly év elején vásárolta meg az önkormányzat, telekönyvezése pedig azt követően lett végleges. Továbbá a terveket is módosítaniuk kellett, hogy a délutáni foglalkoztató ne az újonnan elkészült elemi iskolával szemben épüljön meg. Őszig elkészült a kiviteli terv, amelynek ellenőrzése már megtörtént, így következhet a közbeszerzési eljárás – részletezte Süket Zsombor. Bőjte Csongor Ernő hozzátette, ehhez képest a domokosi kultúrotthon felújítását már két alkalommal is meghirdették, de a kivitelezés alacsony ára miatt nem jelentkezett egyetlen kivitelező sem. Emiatt módosították a munkálat költségét a jelenleg árak felmérése után, ennek jóváhagyására várnak. Kérdésünkre, hogy az augusztusi határidőre befejeződhet-e a két munkálat, az ügyvezető elmondta, amennyiben tavaszra sikeresen lezárják a közbeszerzési eljárásokat, a határidőig be tudják fejezni az építkezéseket. Belátta ugyanakkor, nem könnyű, márciustól augusztusig felépíteni egy iskolát, de egy megfelelő kivitelezővel megoldhatónak tartják. Az elnök meglátása szerint a madarasi utak felújítása is időben befejeződhet, a kivitelezőnek tavasszal még bő egy hónapja lesz a hátralevő tennivalókra. Bőjte Csongor Ernőtől azt is megtudtuk, hogy Felcsíkon jövőben egy uniós finanszírozású beruházás is elkezdődhet. A mintegy 15 kilométernyi községi út felújítására vonatkozó pályázatot a Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás alkotta társulás (ADI DKSZ) nyújtotta be, ennek finanszírozási szerződését két hete írták alá. A társulás elnöke továbbá ismertette, a három millió eurós pályázat révén a községekben hozzávetőleg 5–5 kilométer utat újíthatnak fel. A további lépésekkel kapcsolatban kifejtette, december 15-e a kiviteli tervek leadásának határideje, az azt követő gyulafehérvári jóváhagyás után elindíthatják a közbeszerzési eljárásokat is. Terveik szerint így már a tavasszal hozzáláthat a nyertes cég az aszfaltozáshoz. Annak okáról is tájékoztatott Bőjte Csongor Ernő, hogy településenkénti beruházásaik mellett miért élnek egyre gyakrabban közös pályázati lehetőségekkel. Mint tisztázta, több oka is van a közös gondolkodásuknak: egyrészt a pályázatok pontozási rendszerében pluszpontokat jelent a hatezer feletti lakosszám, illetve a területnagyság. Példaként rámutatott, amíg a három település együtt országos első helyen nyerte el a finanszírozást az említett beruházásra, addig külön-külön lehet, hogy alig vagy egyáltalán nem nyertek volna. Megjegyezte, ettől függetlenül településenként és az együtt való próbálkozáskor is legtöbb egy-egy milliót euró hívható le a községek számára. Emellett az is nagy előnye a közös pályázásnak, hogy három eljárás helyett csak egyet kell lebonyolítani – tehát többek között a három terv, közbeszerzés, engedélyeztetés helyett egyben tárgyalható a három településen zajló munkálat. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro