"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

Garda Dezső képviselő egy esztendővel ezelőtt írt panaszlevelet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ becsületbíróságához, amelyben kérte, hogy vizsgálják ki egy helyi lap rágalmát. A gyergyószentmiklósi Új Kelet a tavalyi választások előtt majdnem minden számban a becsületébe gázolt. Az Új Kelet laptulajdonosa Hodgyai Géza. A lapban Botos László és Péter Csaba cikkeiben azt akarta bebizonyítani, hogy Garda Dezső harca az erdőmaffia és az erdőlopások ellen csak színleges, hogy ártatlan embereket támad. Garda Dezső egy esztendeje hiába várja a MÚRE válaszát. Kérdésére azt mondták, hogy küldtek választ, de azt Garda nem kapta meg. A MÚRE véleménye kimondásának halogatásával nem a törvénytisztelők pártjára állt. /Román Győző: Garda Dezső gyergyói képviselő a becsületét keresi. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Abból a felismerésből indíttatva, hogy a jelenlegi magyarországi kormány szinte semmit sem tesz a magyar származású emberek hathatós védelmében, miközben erre az ország alkotmánya kötelezné, az amerikai székhelyű Magyarságtudományi Intézet létrehozta a Magyarságvédelmi Tagozatát (Hungarian Anti-Defamation Movement – HADM). Egyre gyakrabban fordul elő magyar emberek emberi jogainak megsértése, hátrányos helyzetbe juttatása, megfélemlítése, fizikai bántalmazása és bíróságok által történő részrehajló elítélése. Mindenkit arra kérnek, hogy ahol magyarságuk miatt, magyarokkal szemben történő embertelen bánásmódot tapasztalnak, haladéktalanul jelentsék a magyarságvédelmi tagozatnál. A magyarellenes atrocitások ügyének gyűjtésére új villámpostacímet is létrehoztak: HADM@usadatanet. net. A bejelentéseket sajtó, valamint jogi és politikai szervek számára is nyilvánossá teszik, jelezte Botos László – Magyarságtudományi Intézet. /A Magyarságtudományi Intézet Magyarságvédelmi Tagozata. = Felvidék. ma, aug. 23./

Dedikálással egybekötött könyvbemutatót tart az Egyesült Államokban élő Botos László, a Magyarságtudományi tanulmányok főszerkesztője május 28-án, Kolozsváron, május 28-án, a Református Kollégium dísztermében. A 850 oldalas kötetben a világ 29 magyar történésze, tudósa, kutatója, egyetemi tanára közöl 37 tanulmányt. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Marosvásárhelyen az unitárius egyház tanácstermében bemutatták a Magyarságtudományi tanulmányok című vaskos kötetet. A népünk őstörténetéről, történelméről, kultúrájáról és a magyar nyelvről írt könyv 37 tanulmányát csaknem harminc tudós, kutató jegyzi. A 850 oldalra rúgó kötet főszerkesztője az Egyesült Államokban élő Botos László. A kiadvány taglalja eleink és a rokon népek történelmét, az őstörténettől kezdve az ‘56-os forradalomig, a magyarság kultúráját – zenéjét, írását, nyelvét, népi hagyományait – és hitvilágát, a Szent Korona misztériumát. A világosan megfogalmazott tanulmányok érdekfeszítőek, számos, eddig megválaszolatlan kérdést is világossá tesznek. /b. d. : Magyarságtudományi tanulmányok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Az USÁ-ban működő Magyarságtudományi Intézet elnöke, Botos László, a Magyarságtudományi tanulmányok című kötet főszerkesztője úgy válogatta össze az írásokat, hogy átfogó képet adjon a magyarságtudományról. A kötet 37 tanulmányban mutatja be eleink, rokon népeink történelmét – az őstörténettől kezdve az ’56-os forradalomig –, a magyarság kultúráját – zenéjét, írását, nyelvét, népi hagyományait, nem feledkezve meg a Szent Koronáról sem. A kötet 29 hazai és emigrációban élő kutató munkáját fogta egybe. /Pásztori Tibor Endre: Magyarságtudományi tanulmányok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./