Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

"Szept. 4-én Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan József gazdasági alelnök, Niculescu Antal kormányfőtitkár-helyettes, Kozsokár Gábor, Hajdú Gábor és Puskás Bálint szenátorok az RMDSZ bukaresti székházában fogadták Dr. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét és az Európa Parlament tagját, akit Romániába elkísér fia, Habsburg György főherceg is. Markó Béla ismertette a romániai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció erőfeszítéseit hazánk integrációja irányába. Az RMDSZ vezetői ugyanakkor kiemelték a külföldi befektetések fontosságát is. Dr. Habsburg Otto emlékeztette a jelenlevőket, hogy eddig következetesen kiállt az európai eszme mellett és ezért aktívan támogatja a közép-kelet-európai országok felzárkózását. A Páneurópai Unió elnöke szerint a novemberi változások óta állandóan javul Románia külföldi megítélése, ami alapfeltétele az integrációnak. "A demokratikus erők, köztük az RMDSZ kormányalakítása után teljes mértékben támogatom Románia integrációs törekvéseit. Sok még az előttünk álló feladat, de optimista vagyok" - mondta az Európa Parlament tagja, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrálódni kívánó országok megítélésében elsőrendű fontossággal bír a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése is. Bukaresti látogatása során Dr. Habsburg Ottó találkozni fog Adrian Severin külügyminiszterrel, Alexandru Herlea integrációs miniszterrel, Tokay György kisebbségvédelmi miniszterrel, Victor Bostinaruval, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával és a román parlament integrációs bizottságainak tagjaival. A találkozókon Habsburg György azt próbálja feltérképezni, hogyan segítheti konkrétan Románia európai integrációját. Otto von Habsburg, a politikai és társadalmi tudományok doktora, 1979 óta tagja az Európa Parlamentnek; a jelenleg kormányzó német Keresztényszociális Unió /CSU/ listáján választották meg. A Külpolitikai és Biztonsági, illetve a Költségvetési Bizottság tagja, a Közép-Kelet-Európa munkacsoport elnöke. 1936 óta küzd a közös Európáért a Páneurópai Unió keretében, melynek elnökévé 1973-ban választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1997. augusztus 30. és szeptember 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./"

Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./

"Victor Bostinaru, az alsóház külügyi bizottságának elnöke NATO-nagykövetekkel találkozott, akik "kiegyensúlyozottnak" nevezték a román parlament által elfogadott, a koszovói válsághelyzetre vonatkozó nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./"

A román–magyar viszonyt megzavaró fölösleges hangulatkeltéssel, történelemhamisítási próbálkozással vádolta meg Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő két román képviselőtársát. A politikus levélben kérte fel a szintén a szocialista frakcióhoz tartozó Adrian Severint és Victor Bostinarut, halasszák el konferenciájukat, amit Közép- és Kelet-Európa politikai stabilizációja az első világháború után: a Magyar Szovjet Köztársaság bukása címmel rendeznek Brüsszelben. Tabajdi már a konferenciának címét is megdöbbentőnek tartja. „A történelmi tényeket veszi semmibe az, aki az 1919-ben megalakult Tanácsköztársaságot Szovjet Köztársaságnak nevezi” – érvelt a szocialista politikus, aki levelében történelemhamisítási kísérletnek minősíti a szervezők szándékait. Szerinte az Európai Parlament nem lehet terepe történelmi sérelmek megvitatásának. A rendezvényre szlovák, román és lengyel történészeket hívtak meg. A meghívottak között szerepel egy erdélyi magyar történész – a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára –, Hunyadi Attila neve is. /Cs. P. T. : EP: Tabajdi Severinék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP-képviselők által április 2-án megtartott „Politikai stabilizáció Kelet-Közép Európában az első világháború után – A Szovjet-Magyar Köztársaság bukása” című konferencia Románia szerepét taglalta az első világháború után bekövetkezett eseményekben. A konferencia előtt több magyar EP-képviselő hevesen tiltakozott a kampányízű akció témája ellen. A főként román egyetemekről meghívott előadók voltak többségben, de akadt lengyel és szlovák meghívott is, akik országaik szerepét ismertették a jelzett periódusban. Adrian Severin hangoztatta, nem a politikusok szerepe, hogy történelmi kérdésekben döntsenek, de a múltat el kell fogadni, tanulságait fel kell dolgozni. A román előadók azt hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy 1919-ben nem győzedelmeskedett a kommunizmus Kelet Európában és hogy Románia milyen fontos szerepet játszott a szovjet bolsevizmus előretörésének megállításában. Továbbá azt állították, hogy az első világháború után kialakult ingatag helyzetben Románia felelősen és sikeresen lépett fel a térség stabilizálási folyamatában. Összehasonlították Románia és Magyarország korabeli alkotmányos rendszerét, kiemelve, hogy míg Románia ekkor demokratikus ország volt, Magyarországon viszont bolsevik kommunista diktatúra volt. Szerintük Romániának kötelessége volt közbelépni, hiszen saját demokratikus berendezkedése függött ettől. Az előadók többször idéztek magyar közéleti személyiségek írásaiból, véleményeiből. Azt a látszatot próbálták alátámasztani, hogy a magyarok pozitívan viszonyultak a román bevonuláshoz és a katonai akcióhoz, sőt hálásak is voltak. A konferencián részt vett egy magyar történész is, Hunyadi Atilla, a Babes-Bolyai Egyetem egyik előadója, aki egy alkalommal helyesbített az egyik előadás kapcsán, kiemelte, hogy Károlyi Mihály kormánya nem volt bolsevik, a bolsevik kormány csak később alakult meg Magyarországon, és figyelmeztette kollégáit: különbséget kell tenni az események tárgya és következményei között. Hunyadi Atilla nem magához a konferencia témájához szólt hozzá, sokkal inkább egy sajátos történelemkoncepciót ismertetett, az ún. „interrelated history”-t, melynek lényege, hogy különféle népcsoportok a közös történelmi múltat együtt dolgozzák fel, egymás szempontjainak figyelembevételével. A konferencia kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő a plenáris ülésen egyperces felszólalásban foglalt állást. Hozzászólásában kiemelte: ilyen országnév, ilyen történelmi esemény nem létezett. „Elutasítok minden olyan politikai magatartást, mely nacionalista indítékkal alárendeli a nemzetállami érdekeknek azon történelmi kérdéseket, melyek összefüggnek egy állam területszerzési törekvéseinek utólagos megindokolásával. Elfogadhatatlan, hogy Magyarország 1918 novemberétől történt lerohanását, a román katonai megszállást és az ország kifosztását EP-képviselők égisze alatt szervezett eseményen regionális stabilizáló tényezőként értelmezzék itt, Európa szívében, Brüsszelben. A romániai magyar közösség nevében is határozottan tiltakozom román szocialista kollegáink cinikus magatartása és nacionalista indíttatású véleményformáló kísérlete, félrevezető tájékoztatási manővere ellen. ” /Konferencia az EP-ben a „Magyar-Szovjet Köztársaság” leveréséről. = Erdély. ma, ápr. 2./

A csángók védelme közös európai ügy
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a pusztinai csángók egy csoportját, valamint a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének vezetőit látta vendégül az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. Kedden, 2010. október 26-án többek között nyilvános közmeghallgatás keretén belül ismertették a csángómagyarság helyzetét.
Megnyitóbeszédében Tőkés László EP alelnök arról a kulturális genocídiumról beszélt, amely a világ több országában élő kisebbségeket sújtja, és amely a közösség nyelvi és kulturális identitásának eltűnését eredményezheti. A több évtizedes asszimilációs politika következtében a nyelvvesztés tragikus méretűvé vált. A csángó-magyarok sem a templomban, sem az iskolában nem használhatják szabadon anyanyelvüket, az elnyomatás az „önkéntes asszimiláció” megjelenését eredményezte.
Tytti Isohookana Asunmaa, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése kulturális bizottságának volt elnöke az általa 2001-ben elkészített 1521/2001-es jelentés alapján tartotta meg előadását. A csángók helyzetét az Oroszországban élő mari közösségéhez hasonlította. Rámutatott: az ET Parlamenti Közgyűlése által 2001-ben megszavazott jelentés és ajánlás oktatási, kulturális és szociális intézkedéseket kér a román államtól a csángó kultúra védelmében. A volt finn miniszter kijelentette: amennyiben a román állam álláspontja nem változik, és nem támogatják a csángómagyarok megmaradását, akkor kultúrájuk és nyelvük eltűnik. Példaként hozta fel, hogy Finnországban a pozitív diszkrimináció elve alapján a kisebbségi kultúrák és közösségek nagyobb támogatásban részesülnek az állam részéről, mint a többség. Végezetül hozzátette: az Európai Parlamentnek monitorizálnia kell a csángók helyzetét, Romániának pedig pozitív hozzáállást kellene tanúsítania.
Solomon Adrian, a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének elnöke saját életútjának bemutatásán keresztül érzékeltette azt az állami nyomást, amelynek következtében sok csángó elveszíti anyanyelvét. Mivel mind anyanyelvük, mind pedig vallásuk alapján a csángók különböznek a többségi román nemzettől, ezért sok szülő attól fél, hogy gyermeke egész életében hátrányos megkülönböztetésben fog részesülni, amennyiben ragaszkodik anyanyelvéhez. Így előfordul az is, hogy sok esetben a nagymama, aki alig tud románul, nem tud értekezni unokájával, aki már csupán románul beszél. Az ET ajánlása alapján a tanügyi törvény által adott lehetőségekről a csángó szülőket tájékoztatni kellene, sorolta a csángó-magyarok vezetője, a magyar nyelvű misét ne csak a vendégcsoportok látogatásakor engedélyezzék, és a népszámlálás alkalmával a civil szervezeteket is be kell vonni a kérdőívek összeállításánál. Utóbbi esetében talán azt is érdemes lenne megfontolni, vetette fel Solomon, hogy közösségük tagjai csángónak vallhassák magukat.
A soron következő előadó bemutatása előtt Szilágyi Zsolt moderátor, Tőkés László kabinetfőnöke, aki több évig volt a csángók megbízott romániai parlamenti képviselője, arról szólt, hogy a félelem légköre nem szűnt meg Csángóföldön. Az elmúlt években volt pap, aki az ördög nyelvének nevezte a magyart, a magyar nyelv oktatását igénylő szülők gyerekeit pedig több helyen nyilvánosan megalázták. Hegyeli Attilát, a csángó oktatási program vezetőjét pedig többször névtelen sms-ben fenyegették és félemlítették meg. Néhány évvel ezelőtt a bákói tanfelügyelőt és prefektust még arról kellett győzködni, hogy tartsák be, tartassák be a tanügyi törvény előírásait a magyar nyelv fakultatív oktatása terén.
Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási alelnöke, aki mintegy tíz éve vezeti az oktatási programot, elmondta: „szerencsésnek” mondhatják magukat, ugyanis a Bákó megyei tanfelügyelőség által 2000-ben indított, szervezetük bírósági felszámolását célzó keresetének 2003-ban a brassói bíróság nem adott helyt, az oktatási programot tehát folytathatták. Jelenleg 992 gyermek vesz részt ebben a programban, ebből félszázan nem az iskolák épületében, a hivatalos tanórák után, hanem magánlakásokban, közösségi házakban tanulhatnak heti három órában magyarul. Felméréseik szerint kellő támogatás biztosításával további 7500 magyarul tudó gyermek vehetne részt a magyar nyelv elsajátítását célzó programban. A csángó falvak lakosai megtanultak együtt élni a környező falvak román lakosságával, emelt ki Hegyeli, a csángó-magyarok mindenkor toleranciáról tettek tanúbizonyságot, nem keresik a konfliktust, ellenben elvárnák a toleráns hozzáállást az állami intézményektől is.
A pusztinai Nyisztor Ilona, aki a szervezet kulturális alelnöki tisztségét is ellátja, a pusztinai közösségi házban végzett munkájáról beszélt. „Tanítsuk vissza énekeinket, nyelvünket” – fogalmazta meg lelkesült beszédében.
A hozzászólások rendjén Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke az általa vezetett Intergroup üdvözletét tolmácsolta. Kiemelte az Európa Tanács ajánlásának fontosságát, annak pozitív hatásait. Mint mondta, az EU-nak át kellene vennie az ET vonatkozó dokumentumait, ugyanis pozitív hatásuk bizonyított már. A megfélemlítésnek, meghurcoltatásnak nincs helye Európában, a magyar nyelvű mise és oktatás természetes igények a 21. században.
Victor Boştinaru román szocialista képviselő hozzászólásában leszögezte, hogy a problémát nem Brüsszelben, hanem Bukarestben kell megoldani, és feltette a kérdést: a csángó-magyarok miért nem fordulnak az RMDSZ minisztereihez? Ha pedig a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ nem tud megoldást találni, akkor lépjenek ki a kormányból, ironizált a jelenleg Romániában ellenzékben lévő párt képviselője. A posztkommunista utódpárt prominense ezek után egy francia történésznek „a moldvai katolikus kisebbségről” írott könyvét reklámozta, amelyből néhány példányt át is adott az előadóknak és a hallgatóságban ülőknek.
Tőkés László zárszavában európai védelmet sürgetett a csángó magyarok védelmében. Elmondta, hogy a csángók közül a korábbi 250 ezerrel szemben ma már csak mintegy 50 ezren beszélik a nyelvet, a gazdasági nyomor következtében pedig a fiatalság menekül a térségből.
Hozzátette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elkötelezte magát a csángómentés mellett. Újságíróknak az EP-alelnök arról is beszélt: személyes véleménye szerint nem érzékelhető, hogy van már alapjogi biztosa az uniónak. Mint mondta, a nyelvtörvénynél például az Európai Bizottság és az EP is „lebénult”.
Tőkés olyan monitorozást, felülvizsgálati módszereket szorgalmazott, amelyek mellett „nem ülhetnek páholyban a nyilvánvaló törvény- és jogsértők”.
Tőkés László beszédét mellékeljük.
Brüsszel, 2010. október 27.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája

A csángókról tartottak közmeghallgatást az EP-ben
Az Uniónak hatékony eszközöket kellene találnia az emberi jogokkal, azon belül a kisebbségekkel kapcsolatban fennálló problémák megoldására – hangoztatta Tőkés László a csángók helyzetéről tartott brüsszeli közmeghallgatáson. A népcsoport jelenlegi helyzetéről új jelentés készül, melyet februárban mutatnak be az EP-ben.
Megvédenék őket. Az EP-ben tartott közmeghallgatáson a moldvai csángó népcsoport is képviseltette magát
Az Európai Uniónak hatékony eszközöket kellene találnia az emberi jogokkal, azon belül a kisebbségekkel kapcsolatban fennálló problémák megoldására – hangoztatta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke azon a kedd délutáni brüsszeli közmeghallgatáson, amelyen a moldvai csángók helyzetéről tájékozódtak az EP-képviselők.
Az erdélyi magyar politikus veszélyeztetett kisebbségnek nevezte a csángókat, akiknek – mint fogalmazott – „az elrománosítása az utóbbi húsz évben is folytatódott”. „Ha az erdőket és a medvéket védjük, akkor méltó, hogy ezt a jobb sorsra érdemes magyar nemzeti közösséget még inkább védelemben részesítsük” – fogalmazott Tőkés.
Unióban tehetetlen az EU?
Tőkés kifogásolta, hogy az Unióban élő kisebbségi közösségek problémáinak kezelésében az EU „szinte tehetetlen”, miközben a kívül élő csoportok ügyét határozottan képviseli. Példának hozta a felvidéki magyarság ügyét a szlovákiai államnyelvtörvény esetében, de említést tett a szerbiai románok, valamint a Timok-völgyi vlachok és a görögországi macedónok nehéz helyzetéről is. A kolozsvári egyetem ügyében húsz év alatt szintén csak apró lépéseket sikerült megtenni. „Jó, hogyha a média ingerküszöbének szintjére tudjuk juttatni ezeket a problémákat” – fogalmazott.
Több más EP-képviselő mellett részt vett és felszólalt a meghallgatáson Tytti Isohookana Asunmaa, aki az évtized elején az Európa Tanács jelentéstevője volt a csángók kérdésében. Tőkés úgy fogalmazott, hogy eddig a finn politikus érte el a legnagyobb eredményt a csángók védelmében. Mint mondta, fontos lenne, hogy az EU átvegye az Európa Tanács joganyagát az emberi jogi kérdésekben. Elmondta, hogy a csángók közül a korábbi 250 ezerrel szemben ma már csak mintegy 50 ezren beszélik a nyelvet, a nehéz gazdasági helyzet következtében pedig a fiatalság menekül a térségből. A csángókat többek között Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke, valamint Hegyeli Attila alelnök képviselte. Jelen volt Nyisztor Ilona alelnök, énekművész, aki csángó népdalokkal is megismertette a hallgatóságot.
Solomon Adrián saját életútjának bemutatásán keresztül érzékeltette azt az állami nyomást, amelynek következtében sok csángó elveszíti anyanyelvét. Mivel mind anyanyelvük, mind pedig vallásuk alapján a csángók különböznek a többségi román nemzettől, ezért sok szülő attól fél, hogy gyermeke egész életében hátrányos megkülönböztetésben fog részesülni, ha ragaszkodik anyanyelvéhez.
Hegyeli Attila oktatási alelnök, aki mintegy tíz éve vezeti az oktatási programot, elmondta: jelenleg 992 gyermek vesz részt ebben a programban, ebből félszázan nem az iskolák épületében, a hivatalos tanórák után, hanem magánlakásokban, közösségi házakban tanulhatnak heti három órában magyarul. Felméréseik szerint kellő támogatás biztosításával további 7500 magyarul tudó gyermek vehetne részt a magyar nyelv elsajátítását célzó programban.
Gál Kinga néppárti EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke az Európa Tanács ajánlásának fontosságát, annak pozitív hatásait hangsúlyozta. Victor Boştinaru román szocialista képviselő hozzászólásában leszögezte, hogy a problémát nem Brüsszelben, hanem Bukarestben kell megoldani, és feltette a kérdést: a csángómagyarok miért nem fordulnak az RMDSZ minisztereihez problémáikkal?
Újabb jelentés készül
A moldvai csángómagyarok helyzetéről egyébként újabb jelentést készít a Romániai Helsinki Bizottság (Apador CH) és a Pro Europa Liga. A két szervezet 2002-ben kiadott jelentését aktualizálja, melyben elítélték a helyi és állami hatóságokat, illetve a római katolikus egyház képviselőit a csángómagyar népcsoportra gyakorolt asszimilációs nyomás miatt. A dokumentum aktualizálása céljából október közepén Bákó megyébe látogatott a Pro Europa Liga egy küldöttsége, hogy a helyszínen győződjék meg a csángóföldi magyarok jelenlegi helyzetéről, a magyar nyelvű oktatás és misézés terén beállt változásokról.
A Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Románia finnországi hajdani nagykövete, illetve az emberjogi szervezet két marosvásárhelyi munkatársa, Kacsó Judit-Andrea jogtanácsos és Szikszai Katalin néprajzkutató alkotta delegáció több településen találkozott a helyi hatóságok és civil szervezetek képviselőivel. A Bákó megyei tanfelügyelőségen és prefektúrán tárgyaltak az intézmények vezetőivel, majd háromnapos tartózkodásuk során Nagypatakra, Forrófalvára, Klézsére, Budára, Külsőrekecsinbe, Lujzikalagorba, Gajdárra és Pusztinára látogattak az MCSMSZ vezetőinek kíséretében.
A Pro Europa Liga képviselői az itt látottakat egy jelentésben foglalják öszsze. Smaranda Enache a Krónikának elmondta, a dokumentum készül, Gabriel Andreescuval közösen írják, és egyelőre nem tudnak részleteket elárulni róla. A dokumentumot jövő év februárjában mutatják be az EP frakcióközi ülésén, melyet az MCSMSZ 20 éves fennállása alkalmából szerveznek Sógor Csaba EP-képviselő kezdeményezésére.
Újabb impulzusra várnak
Bartha András, az MCSMSZ alelnöke a Pro Europa Liga képviselőinek látogatása kapcsán kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy több településen az elmúlt években pozitív változások történtek. Nagypatakon idén beindult az iskolai oktatás, sőt a polgármester jóvoltából saját kabinetben zajlanak a magyarórák. Klézsén ellenben gondok vannak, fogalmaz az alelnök, aki szerint mind az iskola, mind a helyhatóság képviselőinek változtatniuk kellene felfogásukon.
Lujzikalagorban szintén a helyi hatóságok ellenkezése miatt nem indulhatott be a magyarnyelv-oktatás az állami iskolában. Bartha András kifejti, azt remélik, hogy a most készülő jelentés „újabb impulzust ad a romániai hivataloknak, hogy jobban figyeljenek, segítsék a csángó kultúra megőrzését szorgalmazó nonprofit szervezeteket, támogassák nyelvmegőrző tevékenységüket”. Krónika (Kolozsvár)

Lăzăroiu: nem Tőkés az ellenség
Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsos megvédte Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, akit a román sajtó azt követően „szedett megint ízekre”, hogy december 1-jén azt nyilatkozta: az ország nemzeti ünnepe gyásznap a romániai magyarok számára.
Lăzăroiu ihletnélkülinek és ügyetlennek nevezte Tőkés eme állításait, majd hozzátette: Románia számára sokkal veszélyesebbek Victor Ponta és Victor Boştinaru kijelentései. Az Antena3 hírtelevízió szombat esti adásában Lăzăroiu azt nyilatkozta: Tőkés a radikális véleménnyel rendelkező magyarok közé tartozik, és a december 1-jén tett nyilatkozatának nem volt semmilyen politikai vagy jogi következménye. „Tőkés nyilatkozatát én nem nevezném románellenesnek. Szerintem sokkal nagyobb veszélyt rejt Victor Pontának, a Szociáldemokrata Párt elnökének és Victor Boştinaru EP-képviselőnek ama kijelentése, miszerint Romániában veszélyben van a vélemény-nyilvánítás, és közeledik a diktatúra”, hangsúlyozta az elnöki tanácsos. Szabadság (Kolozsvár)

Verespatak-ellenes folyamodványokat tárgyaltak az EP szakbizottságában,
A Verespatak Kulturális Alapítvány és az Ad Astra szervezet által benyújtott, a verespataki kitermelés tervét ellenző folyamodványokat tárgyalta meg tegnap az Európai Parlament (EP) megfelelő szakbizottsága.
A fellebbezők arra kérték az EU törvényhozó, illetve végrehajtó szervét, hogy értékeljék a bányaterv következményeit, és szólítsák fel a befektetőt a verespataki övezetben végzett, bárminemű munkálat leállítására, mivel a projekt nem tartja tiszteletben az uniós törvénykezés valamennyi kitételét.
A befektető nem kínál elegendő biztosítékot egy esetleges katasztrófára – hívta fel az EB figyelmét Victor Boştinaru, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője. Mint kifejtette, az RMGC által felajánlott 150 millió euró csekélység tekintettel arra, hogy egy „ökológiai bombát” kell karbantartani. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a vörösiszap-szennyezés miatt csaknem 500 millió euróval bírságolta meg a MAL Zrt. vállalatot. Kiemelte: az ausztráliai Commonwealth Scientific Research Organization szervezet független felértékelése mintegy 600 millió, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága pedig 2,6 millió dollár értékre becsülte a ciántechnológiás kitermelés utóköltségeit.
– Meggyőződésem, hogy az uniós törvényhozás és végrehajtás határozott, a jogszabályokból kiinduló magatartással viszonyul majd a kérdéshez – összegezte Boştinaru.
Margrete Auken dán EP-képviselő hozzászólásában kiemelte: az EP tagjai hálásak lehetnek a folyamodóknak, hogy ezekre a kérdésekre felhívták a figyelmet. A szakbizottság várja a helyszíni vizsgálat megállapításait, és egy független felértékelés nyomán az EB kimerítő válaszát.
Szabadság (Kolozsvár)

Az autonómiatüntetés a sajtóban
Több tízezren vettek részt vasárnap délután Marosvásárhelyen a székelyföldi autonómiáért szervezett tüntetésen. A résztvevők petíciót adtak át a román kormány képviselőjének, amelyben kiálltak a székelyföldi autonómiáért, és tiltakoztak a székelyföldi me- gyék beolvasztása ellen. A tüntetés méltóságteljesen zajlott. Oláh Gál Elvira a romániai sajtóreagálásokról készített összeállí- tást. A magyar lapok 30 ezer résztvevőről, a román lapok pedig 2-3 ezerről, jobb esetben 5 ezer résztvevőről beszélnek, és általában megpróbálják a magyar szélsőséges erők számlájára írni a tüntetést, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ elhatárolódott ettől.
A tüntetés ideje alatt több román kereskedelmi televízió is foglalkozott a székelység autonómiatörekvésével.
Figyelemre méltó volt az Antena3 kereskedelmi televízió meghívottja, Radu Baltaziu szociológus álláspontja, aki kifejtette, hogy a székelyek már a dákokkal együtt ezen a helyen éltek, és azzal érvelt, hogy nem csak a népdalaikat, hanem az írásukat, a rovásírást is a dákoktól tanulták. Victor Bostinaru EP-képviselő politikai felelősöket keresett ugyanebben az adásban, azért, hogy a magyarok követelései ide jutottak, Traian Băsescut hibáztatta, aki politikailag sorsát és túlélését Orbán Viktorhoz kötötte, ellenpéldának pedig a magyar szocialistákat hozta fel, akik teljesen másként viszonyulnak román partnereikhez.
Victor Ponta miniszterelnök egy interjúban kiemelte, hogy az RMDSZ elhatárolódott a marosvásárhelyi tüntetéstől, a nemzeti szimbólumok használatáról pedig azt mondta: az állami intézményeken csakis a román és az európai zászló loboghat, viszont a helyhatóságok ha úgy döntenek, hogy saját címerüket, zászlójukat szeretnék kitűzni épületeikre, azt nyugodtan megtehetik. A magyar lapok mindegyike kiemelte, hogy az autonómia ügyében a vártnál nagyobb összefogás született. Kossuth Rádió
Erdély.ma,

K Ö Z L E M É N Y
Ma délelőtt az Európai Parlament brüsszeli székházában került sor arra a nemzetközi sajtóértekezletre, melyet az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Lomnici Zoltán és Tőkés László európai parlamenti képviselő kezdeményezett, abból az alkalomból, hogy az EP Petíciós Bizottsága (PETI) ma délutáni ülésének napirendjére tűzte az EMT elnöke és Gubík László szlovák állampolgárságától önkényesen megfosztott felvidéki jogász által jegyzett petíciót, valamint a Juhász Imre alkotmányjogász és Hahn-Seidl Alida németországi magyar polgári harcos által, a Benes-dekrétumok tárgyában benyújtott másik folyamodványt.
Az előző hét végén Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán bizottsági tagok, valamint Tőkés László írásbeli megkereséssel fordultak a PETI vezetőségéhez, nyomatékosan kérve az ülés nyilvánosságának a biztosítását, minekutána Victor Boştinaru szocialista koordinátor javaslatára a bizottság elnöksége – teljességgel indokolatlan módon – zárt ülést rendelt el az említett „kényes kérdések” tárgyában.
Lomnici Zoltán EMT-elnök a szlovákiai állampolgársági törvény, illetve az állampolgárságuktól alkotmányellenesen és az európai normákat sértő módon megfosztott felvidéki magyarok ügyének jogi bemutatásával indította a sajtóértekezletet, kifejezve azon meggyőződését, hogy a petíciós bizottság, illetve az Európai Unió hatékonyan közbe fog lépni az uniós jogrendbe ütköző és magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétben álló törvénytelenségek és jogfosztó intézkedések leállítása és orvoslása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben petíciós indítványuk nem végződne eredménnyel, akkor a magyar állampolgárság felvétele miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedő felvidéki magyarok ügyét az Unió luxemburgi bírósága elé fogják vinni.
Tőkés László erdélyi képviselő, a felvidékiek ügyének politikai szószólójaként a jogfosztottak érdekében tett eddigi lépésekre tért ki, felidézve a Felvidéki Szolidaritás Napjának tavaly márciusi, nagyváradi rendezvényét, az EMT-vel karöltve megtett eddigi erőfeszítéseket, beszámolva – egyebek mellett – arról, hogy Lomnici Zoltánnal közösen, írásban keresték meg Robert Fico miniszterelnököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig mintegy tízezer aláírást gyűjtött össze szlovákiai magyar honfitársaink védelmében. Az EU legfőbb alapértékének számító emberi méltóságból fakadóan éppen olyan fontosnak tartjuk nemzeti méltóságunk tiszteletben tartását – hangsúlyozta Tőkés László, rámutatva egyben arra a kettős mércére, melyet az európai intézmények, illetve maga Viviane Reding EB-alelnök a magyarországi, valamint a szlovákiai és a romániai kisebbségek viszonylatában használ. Számunkra egyszerűen felfoghatatlan és elfogadhatatlan, hogy a szlovákiai „hontalanság vészkorszakára” emlékeztető módon, éppen most, az Európai Polgárok Évében, európai magyar polgártársainkat fosszák meg országuk állampolgárságától, és önkényes, diszkriminatív módon tegyék „hajléktalanná” őket.
Hankiss Ágnes Fideszes képviselőnő az ún. Tavares-jelentés által oktalanul szégyenpadra küldött Magyarország és az európai alapértékeket semmibe vevő Szlovákia között vont párhuzamot, rámutatva a tagállami hatáskör elvének kettős mérce szerinti alkalmazására, a magyar érdekek rovására. A képviselőnő „arcátlannak és méltatlannak” minősítette Reding jogügyi biztos azon semmitmondó válaszát, melyet Magyarországgal kapcsolatos megkeresésére legutóbb intézett hozzá.
Mészáros Alajos, a szlovákiai MKP európai képviselője mindenekelőtt köszönetet mondott mindazoknak – köztük a szintén jelen lévő Juhász Imrének –, akik közösséget vállalnak velük, és kiállnak mellettük. A két napirenden lévő petíció híven szemlélteti a felvidéki magyarok II. világháború utáni és jelenlegi helyzetének a kísérteties hasonlóságát – mutatott rá a képviselő.
Szunai Miklós, az EMT főtitkára és valamennyi megszólaló szeretetteljes szolidaritással méltatta a 101 éves Tamás Aladárné Ilonka rimaszombati tanítónő hűséges kiállását, akinek Anikó leánya személyében immár halálos áldozata is van a könyörtelen szlovákiai nacionalizmusnak. Íme, ez is részét képezi annak az „európai történelemnek”, melynek közös hajlékát – az Európai Történelem Házát – éppen a következő esztendőben készül megnyitni az Unió; Tamás Ilonka néninek ott lesz a helye a házavató ünnepségen – jelentette ki Tőkés László.
Brüsszel, 2013. május 27.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája