Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Boroș, Adrian
1 tétel
2016. február 4.
Filmbemutató Bölönpatakon
Ma is él a seprűkötés hagyománya
A Kovászna Megyei Művelődési Központ, valamint Kovászna Megye Tanácsának közös szervezésében a hétvégén a bölönpataki szociális központban mutatták be a Hagyományos sajtkészítés Zabolán, valamint a Kosárfonás és seprűkötés Bölönpatakon című dokumentumfilmeket, melyeket Simon József operatőr készített dr. Kinda István néprajzkutató szakmai felügyelete mellett.
Az említett intézmények szárnyai alatt a háromszéki népi mesterségekről összesen tíz film készült, egy, azok revitalizálását, digitalizálását és népszerűsítését célul tűző pályázat részeként. A mostani bemutatókra, azon belül nyilván a Bölönpatakról és a bölönpatakiakról szóló második filmre sok helybéli volt kíváncsi. Mint ismeretes, Bölön község csaknem háromezer lakosának mintegy felét a bölönpataki roma közösség teszi ki, s e közösség egy kis részének még ma is megélhetési forrást jelentenek azok a mesterségek, melyeknek tudományát őseiktől örökölték.
A film szereplői, Lingurar Cristofolete, Borșos Gheorghe és Boroș Adrian révén nyomon követhetjük, hogyan készül a jó ágseprű, amelyért, valljuk be, alkalmanként még öt lejt is sajnálunk kiadni. De ha tudnánk, mennyi baj van egy seprű elkészítésével! El kell menni először is messze a mezőre vesszőért, aztán a vesszők összerakásához, összekötözéséhez kézügyesség szükségeltetik, nem is mindennapi. Hasonlóképpen van a dolog a kosarakkal is, mígnem azok tetszetős alakjukat elnyerik.
Drăgan Alexe, a bölönpataki roma közösség vezetője szerint talán még tíz-tizenöt seprű- és kosárkötő mester élhet a faluban, ők termékeiket Bölönben vagy a szomszédos falvakban adják el. Azt mondja, bár olykor az Erdővidéken megszálló külföldi vendégek is ellátogatnak hozzájuk, azok kézművestermékeket nem igazán vásárolnak, holott a gyékényből fonott kis kosarak, tartók, vázák díszei lehetnének bármely modern lakásnak. Örvend, hogy elkészült ez a film, azért is, hogy lássák a mostani fiatalok, milyen élet volt ezelőtt, amikor a bölönpatakiaknak nem volt lehetőségük külföldre menni dolgozni, ezekből a mesterségekből kellett megéljenek.
– Nem szeretnénk azt, hogy kihaljanak közösségünkből ezek a hagyományos mesterségek – jegyezte meg.
Simon József véleménye szerint azonban hiába van jelenleg még mintegy háromszáz népi mester Háromszéken, akik közel negyvenféle hagyományos mesterséget űznek, mert csak évtizedek kérdése tán, és végleg a múlt ködébe vesznek ezek a hagyományok. Ezért is céljuk megörökíteni azokat a következő nemzedékek számára. Köszönetét fejezve ki a szereplőinek és azoknak, akik elkészítésükben segítséget nyújtottak, elmondta, a filmek később a Kovászna Megyei Művelődési Központ honlapján is elérhetőek lesznek az érdeklődők számára.
Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Ma is él a seprűkötés hagyománya
A Kovászna Megyei Művelődési Központ, valamint Kovászna Megye Tanácsának közös szervezésében a hétvégén a bölönpataki szociális központban mutatták be a Hagyományos sajtkészítés Zabolán, valamint a Kosárfonás és seprűkötés Bölönpatakon című dokumentumfilmeket, melyeket Simon József operatőr készített dr. Kinda István néprajzkutató szakmai felügyelete mellett.
Az említett intézmények szárnyai alatt a háromszéki népi mesterségekről összesen tíz film készült, egy, azok revitalizálását, digitalizálását és népszerűsítését célul tűző pályázat részeként. A mostani bemutatókra, azon belül nyilván a Bölönpatakról és a bölönpatakiakról szóló második filmre sok helybéli volt kíváncsi. Mint ismeretes, Bölön község csaknem háromezer lakosának mintegy felét a bölönpataki roma közösség teszi ki, s e közösség egy kis részének még ma is megélhetési forrást jelentenek azok a mesterségek, melyeknek tudományát őseiktől örökölték.
A film szereplői, Lingurar Cristofolete, Borșos Gheorghe és Boroș Adrian révén nyomon követhetjük, hogyan készül a jó ágseprű, amelyért, valljuk be, alkalmanként még öt lejt is sajnálunk kiadni. De ha tudnánk, mennyi baj van egy seprű elkészítésével! El kell menni először is messze a mezőre vesszőért, aztán a vesszők összerakásához, összekötözéséhez kézügyesség szükségeltetik, nem is mindennapi. Hasonlóképpen van a dolog a kosarakkal is, mígnem azok tetszetős alakjukat elnyerik.
Drăgan Alexe, a bölönpataki roma közösség vezetője szerint talán még tíz-tizenöt seprű- és kosárkötő mester élhet a faluban, ők termékeiket Bölönben vagy a szomszédos falvakban adják el. Azt mondja, bár olykor az Erdővidéken megszálló külföldi vendégek is ellátogatnak hozzájuk, azok kézművestermékeket nem igazán vásárolnak, holott a gyékényből fonott kis kosarak, tartók, vázák díszei lehetnének bármely modern lakásnak. Örvend, hogy elkészült ez a film, azért is, hogy lássák a mostani fiatalok, milyen élet volt ezelőtt, amikor a bölönpatakiaknak nem volt lehetőségük külföldre menni dolgozni, ezekből a mesterségekből kellett megéljenek.
– Nem szeretnénk azt, hogy kihaljanak közösségünkből ezek a hagyományos mesterségek – jegyezte meg.
Simon József véleménye szerint azonban hiába van jelenleg még mintegy háromszáz népi mester Háromszéken, akik közel negyvenféle hagyományos mesterséget űznek, mert csak évtizedek kérdése tán, és végleg a múlt ködébe vesznek ezek a hagyományok. Ezért is céljuk megörökíteni azokat a következő nemzedékek számára. Köszönetét fejezve ki a szereplőinek és azoknak, akik elkészítésükben segítséget nyújtottak, elmondta, a filmek később a Kovászna Megyei Művelődési Központ honlapján is elérhetőek lesznek az érdeklődők számára.
Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)