Az előzetes ígéret ellenére nem hirdette ki a kolozsvári városháza a Mátyás-szoborcsoport restaurálási dokumentációjának elkészítésére vonatkozó pályázatot. Boros János alpolgármester a Kolozsvár Társaság megfogalmazott közleményére reagált: „két-három napon belül meghirdetjük a pályázatot. ” „Még nem került rá sor, valami módosításokat kellett eszközölni a tervezeten” – magyarázta a lap újabb megkeresésére az alpolgármester. Boros elmondta, nem volt ideje utánanézni a dolognak. Boros elmagyarázta: „a városházának ez csak egy projekt a sok közül, a magyaroknak fontos, de nekik már nem annyira. ” Egy hete nyilatkozatban riasztotta az illetékeseket és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport rendkívüli – „hatóságok által tétlenül” nézett – állagromlásáról a Kolozsvár Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). /Stanik Bence: Mátyás-szobor: a városházának nem fontos? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A kolozsvári polgármesteri hivatal szakemberei az utolsó simításokat végzik azon a munkafüzeten, amelynek alapján kiírják a licitet a Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges szaktanulmányok és a kivitelezési terv elkészítése érdekében – tájékoztatott Boros János alpolgármester. /K. O. : Hamarosan restaurálják a Mátyás-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

A kolozsváriak által még ószerként ismert szamosfalvi területen új lakótelep megépítését tervezi a Polgármesteri Hivatal. Ezek zömmel szociális lakások lennének, amelyek remélhetőleg enyhítik majd a városban elhatalmasodó lakásgondokat, lehetőséget adnak a visszaszolgáltatott ingatlanokból utcára kerülő családoknak, illetve a többi, nehéz helyzetű, lakásra vágyó személynek. Boros János alpolgármester elmondta: háromszázötven lakás készül el, amelyeket egy óvoda, egy orvosi rendelő és zöldövezet egészít majd ki. Kolozsváron ez csak egyike a fejlesztéseknek. Nemrég adták át a Fenesi úton felépült tömbházakat, ezek közül az egyik szintén szociális lakásokból áll. /Ö. I. B. : Új lakótelep épül az egykori ócskapiac helyén Várhatóan kiegyenlítődik a kereslet-kínálat közti arány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A kolozsvári önkormányzat közbeszerzési pályázatot írt ki a Mátyás-szoborcsoport restaurálására, közölte Boros János alpolgármester. /Ö. I. B. : Pályázható a Mátyás-szobor felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása érdekében meghirdetett nyilvános licitre egyetlen cég nyújtotta be pályázatát. Boros János alpolgármester elmondta: az Utilitas és a Part of Art Alapítvány közös pályázatát szakmailag még nem elemezték, formailag azonban szemmel láthatóan rendben van. /(S. B. Á.): Egyetlen cég nyújtotta be pályázatát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Augusztus 12-én megtelt a kolozsvári főtéri Szent Mihály-plébániatemplom. Búcsúmiséjét celebrálta Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, Néhány hónappal ezelőtt Jakubinyi György érsek úgy döntött, hogy áthelyezi őt. Voltak, akik állást foglaltak a döntés ellne, aláírást gyűjtöttek, küldöttségben járultak az érsek elé, nyílt levelekben fogalmazták meg ellenvetésüket, tiltakozásukat, de eredménytelenül. Czirjáknak sok az ellenzője is. A főesperes megbízatása augusztus elsején lejárt, utóda a székelyudvarhelyi Kovács Sándor lesz. A leköszönő kanonok a szentmisén bejelentette: megalázónak tartja az eljárást, ezért kérte nyugdíjaztatását. A szentmisén megjelentek a plébánia mellett működő intézmények, a Caritas, a Nőszövetség, a Filantróp Alapítvány, a Pázmány Péterről nevezett Római Katolikus Gimnázium, valamint az Agapé-komplexum vezetői, Boros János alpolgármester, Vekov Károly volt képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A szentmise végeztével Czirják Árpád elmondta: márciusban az érseki hivatal rövid faxban értesítette őt arról, hogy brassói, valamint marosvásárhelyi főesperes-társaival (tehát Csató Bélával és Csiszér Alberttel) együtt elhelyezik tisztségéből. Felajánlották neki, hogy válasszon a másik két pozíció közül, vagy válassza akármelyik másik plébániát a főegyházmegye területéről. Ő az ajánlatot visszautasította, mert megalázónak tartja, hogy annyi évi szolgálat után ilyen formában közlik vele az áthelyezést. Ha a főpásztor így megalázott itt, megalázhat máskor, más plébánián is – fogalmazott a búcsúzó főesperes. Úgy döntött, hogy – bár még 11 évig jogosan szolgálhatna – nyugdíjazását kéri. Kifejtette: továbbra is papi életet fog élni, amit ebben a minőségében a népért, a közösségért megtehet, azt ezentúl is megteszi. A búcsúbeszéd után a jelenlevő személyiségek szólaltak fel. A legtöbben méltatták Czirják érdemeit, közösségépítő munkáját, a sok intézmény létrehozását és támogatását. Boros János alpolgármester a közösség, a város nevében megköszönte a kitartó munkát, az áldozatvállalást. Czirják Árpád a Donát úton épülő Szent István-templom melletti házba költözik. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Czirják Árpád: nyugdíjba vonulásom tiltakozás! Búcsúmisét celebrált a leköszönő főesperes. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Sikeres gálaesttel búcsúztak a kolozsvári közönségtől a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevői: a kalotaszentkirályi finálé előtt augusztus 19-én Kolozsváron, a Diákművelődési Házban lépett fel a több tucatnyi néptáncos. Sebesi Karen Attila felolvasta a rendezvény atyjának, Pillich Lászlónak üdvözlő beszédét, Boros János kolozsvári alpolgármester pedig a város nevében üdvözölte a komoly múlttal rendelkező fesztivált, kiemelve: Kolozs megye büszke lehet erre a rendezvényre, amely a Szent István-i kisebbségi tolerancia jegyében zajlik. A kolozsvári együttesek közül három is /Kisbogáncs, Zurboló és a Szarkaláb/ színvonalas műsorral örvendeztette meg az egybegyűlteket. Az estet a pancsovai Markonyi Néptáncegyüttes nyitotta meg, megalapozva a jó hangulatot. /S. B. Á., F. I. : Néptáncfesztivál a kisebbségi tolerancia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Kerekasztal-beszélgetést tartottak december 14-én Kolozsváron a restaurálás előtt álló Mátyás-szoborcsoport felújítási munkálatairól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége szervezésében. A rendezvény meghívottjai a Főtéren álló Fadrusz János alkotás múltját, jelenét és jövőjét vázolták, kitérve a restaurálásra. Murádin Jenő művészettörténész a szobor keletkezéstörténetét ismertette, kiemelve, hogy a pozsonyi Fadrusz János a szoborcsoportot belekomponálta a térbe. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere ismertette a restauráció elindításának körülményeit, eddig csak a helyreállításhoz szükséges dokumentációs tanulmányok leadásának történt meg. A szaktanulmányok elkészítését a városi költségvetésből finanszírozták, a restaurálás 1 millió 200 ezer euróra tehető teljes költségét a magyar és a román kormány közösen vállalta. /Musca Szabolcs: Kerekasztal-beszélgetés a királyszoborról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Elégedett az RMDSZ hídelvei szervezetével Makkai László körzeti elnök. A körzet tehetősebb tagjai – többek között Antal Elemér vállalkozó, Boros János alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter szenátor, László Attila megyei elnök, Makkai Zsolt vállalkozó, Máté András Levente képviselő – adományaikkal tavaly is hozzájárultak ahhoz, hogy segítsenek a rászorultakon. Buracu Ildikó segítségével pedig 15 segélycsomag jutott Kolozsvárra: németországi magánszemélyek egy alapítvány által elküldték adományaikat. /N. -H. D. : Idén is segíti a rászorultakat a hídelvei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége és a Magyar Polgári Egyesület /MPE/ elnöksége a sajtón keresztül üzenget egymásnak a helyhatósági választások előtt megrendezendő összmagyar előválasztások kapcsán, ugyanakkor Kolozsváron sem lehet még tudni, melyik politikai alakulattal lépne koalícióra az RMDSZ. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya február elsejei ülésén úgy döntött, közös előválasztást szorgalmaz Bihar megyében, amelyen a szövetség és a polgári alakulat jelöltjei megméretkeznek egymással. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök felszólította az MPE vezetőségét, reagáljon nyíltan a felkérésre. Közben az MPE tagjai, szimpatizánsai négy településén jelentkeztek önkormányzati képviselőjelöltnek. Egy-két napon belül dől el, hogy az MPE hogyan reagál az RMDSZ ajánlatára – nyilatkozta Kóródi László, az MPE elnöke. Kolozsváron Emil Boc jelenlegi polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnökét tartják a legesélyesebbnek a tisztség megszerzésére. Emil Boc még nem jelentette be, hogy indul-e a polgármesteri székért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke jelezte, el akarják érni, hogy Kolozsvár vezetése továbbra se legyen egyszínű, azaz, ha Emil Boc helyén marad, a két alpolgármestert az RMDSZ és a PNL, esetleg utóbbi helyett a PSD adná. A jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, Boros János a megyei tanács egyik alelnöki székére pályázik, ezért László Attila vállalná az alpolgármesteri megbízatást. A huszonhét tagú kolozsvári tanácsban a PD-L nyolc, az RMDSZ és a PNL hat-hat, a PSD öt, a PRM pedig két képviselői mandátummal bír. /Benkő Levente, Pap Melinda: Nincs együttműködés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezete elégedetlen Boros János alpolgármester tevékenységével. Remus Lapusan, a városi szervezet elnöke elmondta: szerintük Boros, aki földosztó bizottság elnöke, nem végezte megfelelően tevékenységét. A kolozsvári és a megyeszékhely közelében levő településeken lakó gazdák nem vehették át földjüket annak ellenére, hogy végleges bírósági ítéletekkel rendelkeznek. Boros kifejtette: szerinte a szociáldemokraták kampány ízű támadást intéztek ellene, nem tudják pontosan, miért nem helyezték birtokba az erdőfeleki gazdákat. /K. O. : Boros lemondását kérik a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) tordaszentlászlói szervezete, Bárdos Csaba, lett az elnök. A magyarfenesi Bárdost két alelnök segíti a szervezésben: László Kőműves Béla Tordaszenlászlóról és Boros János Magyarlétáról. Az európarlamenti választások alkalmával Tordaszentlászló községben az RMDSZ-lista 410 szavazatot kapott, Tőkés László független jelöltre pedig 450-en voksoltak. /Sz. K. : Megalakult az MPP tordaszentlászlói szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Többen is pályáznak RMDSZ-részről a Kolozs megyei tanácselnök-jelöltségre: hárman – Boros János, Máté András Levente és Mátis Jenő – nyújtották be pályázataikat. A módosított választási törvény értelmében 2008-tól a megyei tanácselnököket is egyénileg választják – a polgármesterekhez hasonlóan. A magyarság számarányát tekintve Kolozs megyében kevés az esély arra, hogy az RMDSZ vagy éppen az MPP színeiben induló megyei tanácselnök győzzön, de az önálló jelölt most is komoly húzóerőt jelenthet a kampányban – vélik a helyi RMDSZ-vezetők. Jelenleg az RMDSZ-nek Kolozsváron 6 városi, illetve 8 megyei tanácsosa van. /Sz. K. : Három Kolozs megyei RMDSZ-es tanácselnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Nagy darabokban omlik a kolozsvári Berde-palota homlokzata a járókelők nyakába. Kordont húz fel a kolozsvári rendőrség, miután a szüntelen hulló vakolat téglákat és elkorhadt deszkadarabokat ránt magával. „Abban az esetben, ha műemlék épületről van szó, a felújítási költségek 66 százalékát egyenlő arányban a kormány, illetve a helyi tanács állja, míg a fennmaradó összeg kifizetése a tulajdonosokra testálódik” – fogalmazott Vági László építész, a nagyváradi helyi tanács tagja. Magánszemély számára állami támogatás nincs, mondja Bogdanovits Péter, Nagyenyed főépítésze. Más a helyzet az állami tulajdonban lévő műemlékekkel. Kötelesek megőrizni és karbantartani az épületek külső és belső állagát a tulajdonosok, függetlenül attól, hogy műemlék épületről van szó, vagy sem – szögezte le Boros János kolozsvári alpolgármester. A tanács megelőlegezi az épületek külső tatarozásának költségét, amelyet a lakóktól utólag behajtanak. /Fejre omló történelem. Omladoznak az erdélyi városok műemlék épületei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A Mátyás király szoborcsoport restaurálása, valamint a Mátyás király szülőházában kialakítandó emlékszoba volt a tárgya annak a kétnapos kolozsvári megbeszélésnek, amelyen Schneider Márta művelődésügyi szakállamtitkár, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, valamint más magyarországi szakemberek vettek részt. A megbeszélésen jelen volt Demeter András művelődésügyi államtitkár, Boros János alpolgármester és Cseh Áron főkonzul. Őszre befejeződhet a szoborcsoport restaurálása, s a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem vezetősége részéről nyitottságot tapasztaltak a Mátyás király szülőházában létesítendő emlékszoba ügyében. /Őszre befejeződhet a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Boros János alpolgármesteri mandátuma utolsó napjaiban adott interjút a Szabadságnak. Nyolc évvel ezelőtt Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista ex-polgármester harmadik mandátumot nyert. Ekkor lett az egyik alpolgármester Boros János. Az alpolgármesterek beiktatásakor Funar kijelentette: ez a legsötétebb nap az életében. A sajtó azt latolgatta: vajon hány hónapig bírja Boros a strapát Funar mellett. Ekkor Boros elhatározta: „túléli” a nagy-romániás polgármestert. A legnagyobb elégtétele az volt, amikor a négy évvel ezelőtti helyhatósági választások első fordulója után aláírhatta a Funar munkakönyvére vonatkozó áthelyezési kérelmet. 2000–2004-ben gyakorlatilag semmilyen hatáskört nem ruházott át a polgármester. A városházi alkalmazottaktól megtudták: Funar hírzárlatot rendelt el irányában. A magyar intézmények számára Funar miatt továbbá gond volt az építkezési engedélyek megszerzése és aláírása. Borosnak nem sikerült megvalósítani a nyolc év alatt: a főtéri gödör betömését, a Márton Áron szobor, illetve az 1956-os emlékmű építkezési engedélyének megszerzését. Politikai okok miatt Boc polgármester a Márton Áron szobor felállításának engedélyezését az őszi választások utánra akarja halasztani. Boc polgármesterrel sem sikerült elintézni, hogy helyezzék végre el azt a háromnyelvű helységnév-táblát, amelyet még Funar idejében szavazott meg a városi tanács. Ami sikerült: a Házsongárdi kápolna restaurálása, az utak rendbetétele. Közbenjárására hozzáláttak a Szabók bástyájának restaurálásához, sikerült elindítani a Mátyás-szoborcsoport restaurálását. Sikerült bevezettetni a magyar nyelven történő esketést. /Kiss Olivér: Boros János: a magyar ügyeket kiemelt figyelemmel kezeltem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28., folyt. : júl. 29./

Kevés az RMDSZ-es képviselő- és a szenátorjelölt Kolozs megyében. Ahhoz, hogy az RMDSZ mind a tíz képviselői és mind a négy szenátori választókerületben jelöltet indíthasson, még további négy „önkéntesre” van szükség. Molnos hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy minden Kolozs megyei kerületben indítsanak jelöltet, hiszen egyetlen RMDSZ-szavazatnak sem szabad elvesznie. Máté András Levente képviselő újabb mandátumra pályázik. Jelöltette magát Csoma Botond városi tanácsos, Szenczi Bianka, akit néhány napja neveztek ki államtanácsosnak, továbbá Boros János és Mátis Jenő megyei tanácsosok, illetve a dési Váncsa Áron Pál vállalkozó. Az új jelöltek között van a jogász végzettségű Czika Tihamér, ő jelenleg az RMDSZ ügyvezető elnökségen jogi és kommunikációs tanácsadói tisztséget tölt be, illetve Budai Béla vállalkozó. Két szenátorjelölt van: Eckstein-Kovács Péter szenátor és Szedilek Lenke tordai jogász. /Sz. K. : Nincs elég RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelölt Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A hét végén első ízben szervezték meg az Európai épített örökség napokat. A szervezők – az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transsylvania Nostra Alapítvány – szerint ezzel felhívják a figyelmet a Kolozsváron található, és restaurálásra szoruló műemlékekre és műemlék jellegű épületekre. Boros János volt kolozsvári alpolgármester beszélt a Mátyás-szoborcsoport jelentőségéről, majd Kolozsi Tibor szobrászművész, aki egyben a szoborcsoport vezető restaurátora, a munka nehézségeiről számolt be az érdeklődőknek. /Osváth Diána: Épített örökség napok a „kincses városban” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Az érvénytelen és a kitöltetlen szavazólapok újraellenőrzését kéri kolozsvári választókerületében Eckstein Kovács Péter szenátor, túl magasnak tartja az 577 érvénytelenített és 424 kitöltetlen szavazócédula számát. Hasonló kérést terjesztettek a megyei iroda elé Csoma Botond és Boros János képviselőjelöltek is. Eckstein Kovács Péternek 30 szavazat hiányzott megválasztásához. /Eckstein a szavazólapok újraellenőrzését kéri. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének részéről László Attila, a város alpolgármestere, Boros János, ex-képviselőjelölt és Eckstein-Kovács Péter ex-szenátorjelölt értékelte a parlamenti választások eredményét. László Attila a jelölteknek a választásokon való indulást, az őket segítő több száz embernek a kampány alatti közreműködést, a szavazópolgároknak pedig a részvételt köszönte meg. Elmondta: a helyhatósági választásokhoz képest jóval többen szavaztak november 30-án. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a leadott szavazatok tekintetében fordított arány mutatkozott Kolozsvár és a Kolozs megyei települések között. Eddig a vidék hozta a legtöbb szavazatot, most a városban gyűlt össze jóval több voks. Boros János az RMDSZ-jelöltekre leadott román szavazatok jelentőségét emelte ki. Eckstein-Kovács Péter megjegyezte: országos szinten 1749 szavazat hiányzott ahhoz, hogy az RMDSZ megkapja a tizedik helyet is a szenátusban. /RMDSZ-es kampányértékelő Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Május 16-án majálist szervezett Kőrösfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT-fórumon Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, Máté András Levente képviselő, Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök vett részt. A közös listán induló jelöltek közül felszólalt: Boros János (RMDSZ), Sándor Krisztina (EMNT), Szilágyi Zsolt (EMNT) illetve Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője. Többször is elhangzott: a „józan ész diktálta kompromisszumra” vállalkozó EMNT és RMDSZ abban reménykedik, hogy 2009 júniusában négy erdélyi magyar képviselő kerül a brüsszeli parlamentbe. Péntek László rámutatott, a statisztikák arról szólnak: Kőrösfő az ország leggazdagabb faluja. Sajnos, ez nem így igaz, viszont meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy megforduljon a helyzet. De ez csak úgy lehetséges, ha ott vagyunk Bukarestben, Brüsszelben egyaránt, mondta. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök reméli: a kompromisszum, ami az RMDSZ és az EMNT között létrejött, nem csak az EP-választásokra szól. Máté András, „Kalotaszeg képviselője” elmondta: büszke a három magyar EP-képviselőre, akik 2007-től tevékenykednek Brüsszelben. Reméli, hogy idén a negyedik jelölt is „befut”, és Szilágyi Zsolt (EMNT), a közös lista negyedik helyezettje is mandátumhoz jut. „Nekünk, magyaroknak nem kell tolmács. Amikor beszélünk, értjük egymás szavát. De ez az «egyetértés» csak akkor lesz teljes, ha nem csak a szavak szintjén, hanem lélekben is megvalósul”, kezdte beszédét Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője zárszavában úgy fogalmazott: most a verseny nem egy független jelölt és az RMDSZ között van, hanem románok és magyarok között. De nem a románok ellen, hanem a magyarokért. A fórumot megelőzően az RMDSZ és az EMNT küldöttei a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform és a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének képviselőivel tanácskoztak. /Sz. K. : Közösen kampányolt Tőkés László és az RMDSZ Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Pozitívan fogadja az erdélyi magyarság az összefogás hírét, ugyanakkor értetlenül állnak a választók a kormány olyan intézkedései előtt, mint például a magyar intézményvezetők tömeges leváltása – számolt be Porcsalmi Bálint, RMDSZ önkormányzati alelnöke a több hetes korteskedés tapasztalatairól. Bejelentette: június 3-án újabb nagygyűlésre kerül sor Marosvásárhelyen, az RMDSZ így kívánja kifejezni a magyar tisztségviselők eltávolítása elleni tiltakozását. A kampány kezdete óta három RMDSZ-karaván járta be Erdélyt, 320 települést jártak be. Sógor Csaba EP-képviselő, a Magyar Összefogás listájának harmadik helyezettje hangsúlyozta: a június 7-i európai parlamenti választások sikere most is azon múlik, mennyire sikerül mozgósítani a magyar szavazókat. Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta a többnyelvű feliratokra vonatkozó tanácsi határozattervezetet. Az ehhez kapcsolódó támogató aláírások összegyűjtésére szükséges nyomtatványokat a polgármesteri hivatal azonban még mindig nem bocsátotta ki. Boros János EP-jelölt elmondta: a magyarországi fürdővárosban, Hajdúszoboszlón egyre több helyen szerepelnek román feliratok is, hiszen a városvezetők belátták, a település gazdasági érdekei ezt kívánják meg. /Pozitívan fogadják az összefogás hírét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./