HISZTI NÉLKÜL
Amit a lehallgatásokról tudni lehet
Minden ezredik állampolgár telefonbeszélgetéseibe belehallgat a SRI, és az internetes kommunikációt is élőben tudják követni.
Jól teszik-e azok a politikusok, akik már szinte semmit nem mondanak telefonon, és azt is csak halkan? Igaz-e az, hogy nyugodtan lehet e-mailezni és chatelni, mert az internetes tevékenységünket „csak” az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, a hírhedt NSA látja, a hazai szervek nem? És ami a legizgalmasabb: valóban mindenkit lehallgatnak?
A hazai hírszerző szolgálatok tevékenységét – akárcsak más országok hasonló szerveinek munkáját – sűrű homály borítja. Ez ilyen, egy titkosszolgálat nem lenne titkosszolgálat, ha tisztjeit csak úgy el lehetne hívni fagyizni, vagy rendszeresen nyílt napokat tartanának szervertermeikben.
Ez az a terület, ahol szinte semmilyen adat vagy eljárás nem nyilvános, éppen ezért ki-ki szabadjára engedheti a fantáziáját, és olyan összeesküvés-elméletet gyárthat, amilyent csak akar. A titkosszolgálat pedig – mit is tenne mást – nem erősít meg, nem cáfol, és nem kommentál.
De mégis, mi az, amit a lehallgatásokról tudni lehet? Néhány hete alkalmam volt részt venni egy újságírók számára szervezett háttérbeszélgetésen, ahol többek között a lehallgatásokról is szó volt.
A Chatham House szabályai szerint szervezett beszélgetés meghívottjáról csak annyit, hogy a bűnüldöző szerveknél dolgozott több, mint egy évtizedig, több híres ügye is volt, a napi rutinja részét képezték a lehallgatások. Más, szintén hasznos forrásom Attila Biro cikke a telefonlehallgatások körüli mítoszokról.
Akkor hát kezdjük az elején: aki ma az Európai Unió területén telefonál és internetezik, üzeneteinek bizonyos adatait – az ún. metaadatokat – a szolgáltatók rögzítik, és bizonyos ideig tárolják.
A 2006/24/EC direktíva előírja, hogy a szolgáltatók legkevesebb 6 hónapig, legtöbb két évig tárolják a hívások adatait (szakzsargonban: call detail records, CDR) valamint az internetes adatforgalomra vonatkozó adatokat (IPDR).
Magyarán magát az e-mail tartalmát nem rögzítik; ellenben visszakereshető, hogy mikor, pontosan milyen e-mail címre lett elküldve egy levél. Telefonbeszélgetések esetén a hívott számot, a hívás idejét és időtartamát, valamint az ún. cellainformációkat (a mobiltelefon pozícióját) tárolják a szolgáltatók. Tudni kell még, hogy a romániai jogszabály a lehető leglazább:
az adatokat minimális ideig, 6 hónapra visszamenőleg tárolják. Sok-e ez vagy kevés? Aki erre legyintene, mondván, hogy ezek az adatok úgysem érnek semmit, az szakítson 10 percet arra, hogy megnézze ezt a videót. Aki szerint viszont ez a személyes szabadságának lábbal tiprása, gondolkodjon el azon, hány bűntény feltárásában lehet segítség az, ha a nyomozó hatóságoknak lehetőségük van visszakeresni, kivel állhatott kapcsolatban az áldozat, illetve hogy a gyanúsított hol tartózkodott az adott időpontban. Fontos tudni, hogy ezeket az adatokat csak akkor adják ki, ha a nyomozó hatóság bírói végzést tud felmutatni.
A megfigyelés második szintjén már magukat a beszélgetéseket és üzeneteket rögzítik. Ezt a munkát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzi, részben saját céljaira, részben pedig más hatóságok kérésére, amolyan alvállalkozóként.
Például ha a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), vagy akár a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) le szeretne hallgatni valakit, akkor megbízza a SRI-t. Persze itt is, akárcsak a metaadatok kiadásához, bírói végzés szükséges.
Téves elképzelés az, hogy a SRI, mint az ósdi kémfilmben, titkos szobákban vagy viccesen álcázott furgonokban kuporogva hallgat le. Amennyire tudni lehet, a jelenlegi rendszer rendkívül kényelmes és elegáns. A hírszerzésnek minden hazai internet- és telefonszolgáltató direkt hozzáférést biztosít a saját adatforgalmához. A SRI-nek tehát még a Google-t vagy a Facebookot sem kell megkeresnie ahhoz, hogy elfogja például a Gmail rendszerén belül küldött szöveges vagy hangüzeneteket.
A lehallgatások tehát a következőképpen folynak: a SRI az ügyészektől kapott bírói végzést bevezeti a saját elektronikus rendszerébe, amely automatikusan elkezdi a beszélgetések lehallgatását.
A beszélgetéseket azonban nem a SRI rögzíti, hanem az az ügyészség, melynek mandátuma van a lehallgatásra, és melynek hozzáférése van ehhez a rendszerhez. Amint a mandátum lejár, a lehallgatás magától leáll.
Nem tudni, hogy milyen szoftvert használ erre a célra a SRI. Azt azonban tudni lehet, hogy világszinten számos cég fejleszt ilyesmit. Több milliárd dolláros biznisz ez, konferenciák, sőt, kémtechnológia vásárok is vannak, ahová kizárólag kormányok képviselői és titkosszolgálatok vannak meghívva.
Ami az internetes aktivitás megfigyelését illeti, a kanadai Citizen Lab idei jelentése szerint Románia egy hírhedt kémszoftverből, a FinFisherből is bevásárolt (egyébként Magyarországnak is van már ilyen programja). A FinFisher sokak szerint a legfejlettebb, egyben legveszélyesebb kémprogram jelenleg: ártatlannak tűnő, .jpg kiterjesztésű fájl formájában érkezik, és miután a számítógépre települ, a vírusirtó programok nem mutatják ki. A FinFisher működtetői mindenhez hozzáférnek a fertőzött számítógépen, beleértve a biztonságosnak hitt, kódolt e-maileket és fájlokat.
Előadónk egyébként a FinFisherről konkrétan nem beszélt, csak annyit jelentett ki, hogy az internetes kommunikációt élőben képes követni az ügyészség. Az internetes kommunikációt amúgy különösképpen szeretik: nem kell a hangfelvétel átírásával bíbelődni, copy-paste, és a viszontlátásra.
De vissza a telefon-lehallgatásokra: a Gândul úgy tudja, évente mintegy 20 ezer bírói végzést adnak ki – ez azt jelenti, hogy minden évben ezerből egy romániai állampolgárt lehallgatnak.
A lehallgatások nagy része (kb. 17 ezer) szervezett bűnözéssel, illetve magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos. Van azonban a lehallgatásoknak egy kisebb része: ezek az állambiztonsági ügyek. Ilyen alapon évente mintegy 3000 végzést írnak alá. Úgy tudni, ezek a lehallgatások túlnyomórészt terrorizmussal kapcsolatosak.
A lehallgatásokat a Büntetőeljárási törvénykönyv 91. paragrafusa alapján hagyja jóvá a bíróság. A döntés során a rendelkezésre álló bizonyítékok, illetve indoklás alapján a bíró azt mérlegeli, hogy a közérdek, illetve közbiztonság indokolja-e bizonyos személyek magánszférájának a megsértését. Egy mandátum legfeljebb 30 napig tart; ez további 30-30 nappal meghosszabbítható, azonban egy személyt nem lehet ugyanazon ügy miatt 120 napnál tovább lehallgatni.
Egészen kivételes esetekben, ha nem lehet megvárni a bírói jóváhagyást, az ügyészek saját hatáskörben is elkezdhetik a lehallgatást, ez azonban legfeljebb 48 órán át tarthat. A felvételt utólag be kell mutatni a bírónak, és amennyiben az úgy ítéli meg, hogy ez a lépés nem indokolt, akkor a lehallgatás leáll, a felvételeket pedig megsemmisítik.
A nem román nyelvű kommunikációt egy tolmács segítségével lefordítják – a törvény itt nagyon szűkszavú, és a beszélgetésből sem derült ki, hogy milyen képesítéssel kell rendelkezzenek a tolmácsok. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben több magyar vádlott – például Nagy Zsolt, vagy akár Borboly Csaba – is panaszkodott arra, hogy a lehallgatott beszélgetések átiratait hibásan fordították.
A beszélgetés során heves vita alakult ki arról, hogy rendben van-e az, hogy lehallgatott beszélgetések részletei kiszivárognak a sajtóba. A meghívott válasza erre az volt, hogy a román társadalom kezében van a döntés, hogy zárt vagy nyitott igazságszolgáltatást szeretnének. Akármi a döntés, a hatóságok dolga betartani a törvényt.
A jelenlegi törvények szerint az igazságszolgáltatás folyamata nagyrészt publikus, vádemelés pillanatában a vádiratok – melyek gyakran lehallgatott beszélgetések átiratait is tartalmazzák – elvileg nyilvánossá válnak, azokhoz a sajtó adatigényléssel hozzáférhet. Az már az újságírókon és feletteseiken múlik, hogy ezekkel az információkkal mit kezdenek, az adott ügyeket mennyire kezelik szakszerűen – érvelt a meghívott. A beszélgetés végén számos kérdés marad megválaszolatlanul:
például érdekes lett volna megtudni, hogy mi az a minimális tényállás, aminek az alapján a bíró jóváhagyja a lehallgatás megkezdését?
Vagy amennyiben például terrorizmus gyanújával vizsgálnak egy személyt, azonban kiderül, hogy az illető emberkereskedelemmel foglalkozik, akkor az ügy átkerül-e a SRI-től a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztályra?
Erre azonban egyelőre nem ismerem a választ, és amíg elő nem lép a hazai Edward Snowden, mindig is homályos lesz, hogy hogyan is hallgat le a titkosszolgálat. Ha az olvasók közül valaki többet tud nálam, az kommenteljen.
Sipos Zoltán
Transindex.ro

Megkárosított tulajdonosok
Csíksomlyói gazdák legelőjéről és erdős területéről vágtak ki nagy mennyiségű fenyőfát novemberben. Az elkövetőt ismerik, ő viszont csak abban az esetben téríti meg az okozott kárt, ha a tulajdonosok bizonyítani tudják, hogy az övék az érintett terület.
Csíksomlyóiak több hektárnyi – Csíki Lázként ismert, a Hármaskereszt mögötti – erdős területéről vágtak le fát az elmúlt hetekben. A megkárosított tulajdonosok ismerik az elkövetőt, és jogi útra terelnék az ügyet. A fakivágást megrendelő személy csak abban az esetben térítené meg az okozott kárt, ha a tulajdonosok hivatalos iratokkal tudják bizonyítani, hogy az övék az érintett terület.
A csíksomlyói Bartalis Imrével és Péter Józseffel mentünk ki a helyszínre, Imre bácsi finom házi pálinkát hozott magával, Péter József tereptérképésszel (topográfussal) érkezett. „Kijelölöm a területünket, hogy ha már a szentegyházi Gál Zakariás kivágatta róla a fát, akkor vegye meg tőlünk a 72 árat, és legyen vele boldog” – fakadt ki Péter. A Hármaskereszt mögötti terület, a Csíki Láz december elején nem mutat valami szépen.
Egy bizonyos szentegyházi polgár...
„A Csíki Láz a somlyói és Somlyó környéki gazdáké volt. 1962 után a kollektív gazdaság kitermelte azt az erdőrészt, azután kialakult egy vegyes erdő. 1990 után a legtöbben visszaigényelték a részüket, sokan viszont rögtön el is adták azt, mondván, amúgy is távol van Csíksomlyótól. Egy szentegyházi polgár, bizonyos Gál Zakariás a Hátsó Lázt felvásárolta, az országúthoz közeli részhez viszont a tulajdonosok ragaszkodtak, ezért azt a részt nem adták el. Azt mondják, hogy ennek a személynek hatalmas területe van errefelé” – mutatott körbe Bartalis Imre, akit november utolsó vasárnapján értesítették, hogy a 93 áras területéről teljesen levágták a fát.
„Egy somlyói személy jelezte, aki beszélt a kitermelő munkásokkal. Tőlük tudjuk, hogy egy gyergyószentmiklósi cégnek dolgoztak, a munkával pedig Gál Zakariás bízta meg. Több hektárnyi területről termelték ki a fát, a csutakokon nincsen bélyeg.” Bartalis úgy döntött, bepereli az illetőt, Borboly Csaba megyei tanácselnöknek pedig levelet fog írni, felvilágosítva őt arról, hogy „a somlyóiakat is elérte a rablógazdálkodás". Területét nem akarja eladni, mivel más erdei kaszálója nincsen.
Össze nem jött üzlet
Ellentétben Bartalissal, Péter József szabadulna a 72 áras területétől. „Hármunké a terület, amiről éveken át még egy karácsonyfának valót sem vágtunk le, most pedig le van döntve a fa nagy része. A területnek számunkra eszmei értéke volt, most már minden oda. Felkerestem Gál Zakariást, és felajánlottam neki, hogy ha már levágatta a fákat, vegye meg tőlünk a területet. Nem zárkózott el az üzlettől, de a megbeszélt napon nem hívott telefonon. Mikor kérdeztem, hogy miért vágatta ki a fákat, azt válaszolta, nem tudta pontosan, hogy hol a határ, ezért döntött úgy, hogy mindent letakaríttat” – mesélte Péter.
Visszatérő egyén
A nyolcvanéves Csiszér Lajos nyugalmazott iskolaigazgató először nem hitte el, hogy az ő területét is megkopaszították. „Egy hektár és harminckilenc ár területem van, amelyről a nagyobb fákat kivágták, a kicsiket otthagyták. Jó pár esztendővel ezelőtt is vágatott ki fákat Gál, de akkor elnéző voltam. Most viszont be fogom perelni” – summázta a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium volt igazgatója.
Székely Antal két hektár és hetvennyolc ár tulajdonosa, az ő területéről – mint mondta – szerencsére, mindössze három és fél köbméter fát vágtak le. „Még idejében értesítettek, így azonnal a helyszínre mentem és leállítottam a favágást.” A tulajdonosok lopás miatt feljelentést tettek a rendőrségen.
Gál Zakariás: mindent megvettem
„A Csíki Lázon minden területet megvettem, 178 adásvételi szerződésem és 172 hektár területem van ott. Talán maradt pár tulajdonos, akinek van még ott területe. Ha megmutatják nekem, hogy hol a területük határa, kifizetem nekik az okozott kárt. Nem a lopás szándékával történt a fakivágás” – ezt mondta megkeresésünkre Gál Zakariás. A szentegyházi személy többször is hangsúlyozta, csak abban az esetben hajlandó fizetni, ha a tulajdonosok hivatalos okiratokkal bebizonyítják, hogy az ő területükről vágatta le a fákat. És még hozzátette, hogy a kilencvenes években ő ültette be a Csíki Láz nagy részét, de időközben rájött, hogy inkább állatokat akar tartani azon a területen, ezért alakítja át legelővé. Hosszasan és mély meggyőződéssel ecsetelte azt is, hogy ő egy jóhiszemű vásárló, és sok pénzt fektetett a Hármaskereszt környékén lévő területek karbantartásába.
Kozán István
Székelyhon.ro

Folytatni kívánják a három székelyföldi megye együttműködését
Hargita Megye Tanácsa rendkívüli ülést tartott december 13-án, pénteken a csíkszeredai megyeházán. A sürgősségnek az adott okot, hogy vannak olyan költségvetési pénzek, amelyeket nem tudtak elkölteni. Az országos költségvetésből Hargita megye 9,1 millió lejt kapott utakra, ebből az összegből 600 000 lej meg- maradt, amit a nagyobb adóssággal rendelkező településeknek osztották ki – indokolta a rendkívüli ülés összehívásának fontosságát Borboly Csaba megyeelnök.
A megyei tanács a most kiutalt összeggel a községi utak költségeihez járul hozzá, így nem kell visszaadni az el nem használt pénzt a központi költségvetésbe. A testület döntése értelmében Gyergyócsomafalva 100 000 lejt, Csíkszépvíz 80 000 lejt, Galócás 30 000 lejt, Bögöz 100 000 lejt, Csíkpálfalva 110 000 lejt, Parajd 50 000 lejt, Csíkszentmárton 40 000 lejt, Madéfalva 60 000 lejt, Varság pedig 30 000 lejt kapott adósságok törlesztésére.
Másik fontos napirendi pontként elfogadták azt a programot, amely Hargita megye Kovászna és Maros megyével való együttműködését célozza.
– Sosem adhatjuk fel, mindent el kell követni annak érdekében, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye között legyen élő kapcsolat. A hétköznapok szintjén tudjunk együtt működni, hogy két megye között megépülhessen egy híd vagy út, vagy közösen valósítsunk meg kulturális eseményeket. Ezért nagyon fontosnak tartom a három megye közti együttműködési programot – nyilatkozta a tanácsülés után Borboly Csaba.
Döntöttek továbbá az illetékek ügyében, az alcsíki kistérség tagdíjáról, speciális kommunikációs eszközök átvételéről, a Kisvillany program bővítéséről és a sportgála keretösszegének kiegészítéséről. Sajtóközlemény
Erdély.ma

Szász Jenőék juttatták ügyészkézre Borbolyt
A Magyar Polgári Párt központi székházában fogalmazták meg egyikét azoknak a feljelentéseknek, amelyek nyomán bűnvádi per indult Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ellen. A feljelentést Kovács Árpád András, az MPP volt megyei önkormányzati frakcióvezetője írta alá, és szerepelt rajta a párt pecsétje is.
A frakcióvezető tanúvallomása
Mindez Kovács Árpád András tavaly május végén készült kihallgatási jegyzőkönyvéből derül ki. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tanúként idézte be a megyei tanács MPP-frakciójának volt vezetőjét, és faggatta a feljelentés szövegéről, megfogalmazásának körülményeiről. A maszol.ro birtokában lévő dokumentum Borboly Csaba bírósági dossziéjának része.
A jegyzőkönyv szerint a feljelentést 2012. március 8-án nyújtották be a DNA Maros megyei területi részlegére, Szász Jenő pártelnöki mandátuma idején. Tartalmáról nem derülnek ki részletek, csupán az, hogy az MPP székelyudvarhelyi pártszékházában készült, ott került rá a pecsét is. Tanúvallomásában Kovács Árpád András azt állítja: bár aláírta a dokumentumot, részleteit nem ismerte, és azt sem tudja, kik fogalmazták meg. „Csak annyit tudok róla, hogy a pártom tagjai állították össze, és az MPP egyetlen megyei tanácsosa sincs közöttük” – mondta az ügyészeknek.
A korrupcióellenes ügyészség vádirata szerint Borboly Csaba Hargita Megyei Tanácsának elnökeként indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket annak a Stravia Group Kft.-nek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel állítólag az RMDSZ politikusa és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Eredetileg a DNA – amely a nyáron 24 órás őrizetbe vette Borboly Csabát – folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsította a megyeelnököt.
A frakcióvezető a jegyzőkönyv szerint azt nyilatkozta: frakciótársai bízták meg azzal, hogy írja alá a feljelentést és juttassa el a DNA-hoz. A védelem jelen lévő ügyvédjének arra a felvetésére, miként írhat alá olyan dokumentumot, amelynek tartalmát nem ismeri, Kovács kijelentette: „frakcióvezetői kötelezettsége volt” a feljelentés aláírása. Hozzátette, hogy a dokumentumot Antal Árpád, „az MPP titkára” juttatta el hozzá.
"Nem emlékszem, ki küldte"
Kovács Árpád András a maszol.ro-nak megerősítette, hogy kétszer is kihallgatta DNA Borboly Csaba ügyében, és ma is fenntartja mindazt, amit az ügyészeknek nyilatkozott. Kérdésünkre leszögezte: fenntartja azt is, hogy mai napig nem tudja, kik fogalmazták meg annak idején a feljelentést. „Ám az természetes, hogy frakcióvezetőként aláírtam” – magyarázta. Arra a kérdésünkre sem tudott válaszolni, hogyan jutott el hozzá a dokumentum. „Nem emlékszem már, ki küldte” – jelentette ki, Antal Árpád nevét nem említve.
A volt frakcióvezető felidézte, hogy az MPP-frakció többször bírálta Borboly Csabát az útjavításra szánt pénzek felhasználási módja miatt. „Egyszer azt a replikát kaptuk a tanácselnöktől, hogy forduljunk az igazságszolgáltatáshoz, ha van valami kifogásunk” – fogalmazott.
Borboly Csaba ügyvédje a maszol.ro-nak megerősítette: védence ellen több feljelentés is történt, az egyik az MPP részéről. Sergiu Bogdan szerint azonban ezek a feljelentések nem befolyásolják a pert, mert „hamis állításokat tartalmaznak”. Mint ismert, Borboly Csaba nyáron kezdődött perében eddig kétszer halasztottak. A következő tárgyalás időpontját 2014. január 6-ra tűzték ki.
Thamó sem tud róla
Bár Kovács Árpád András az ügyészeknek azt állította, hogy a frakció bízta meg a feljelentés aláírásával, egykori frakciótársa, Thamó Csaba székelyudvarhelyi MPP-s megyei tanácsos nem tud ilyen dokumentumról. „Nincs tudomásom ilyen feljelentésről” – nyilatkozta a maszol.ro-nak. Magyarázatként hozzátette: miután 2010-ben lemondott az MPP Hargita megyei szervezetének éléről, már nem tájékoztatták arról, hogy „mi történik a pártszékházban”.
Thamó a frakcióvezetőhöz hasonlóan felidézte vitáikat Borbollyal az útjavítási pénzek elosztásáról. „A Számvevőszékhez is fordultunk már a tanácsi határozat-tervezetekben lévő szabálytalanságok miatt. Korábban vizsgálóbizottság felállítását is javasoltam, mert úgy érzékeltem, hogy RMDSZ-közeli cégek kapják a megrendeléseket. Azt a választ kaptam a tanácselnöktől, hogy forduljak a hatóságokhoz, ha vannak bizonyítékaim” – mondta az MPP-s tanácsos. Kérdésünkre kifejtette: akit a frakcióvezető kihallgatási jegyzőkönyve a párt „titkáraként” emleget, az Antal Árpád székelyudvarhelyi jogász lehet, aki az MPP jogtanácsosa volt 2012-ben.
Szász Jenő szóvivője most hallja először
Szász Jenő mandátuma idején Molnár Miklós volt az MPP szóvivője és a párt székelyudvarhelyi szervezetének elnöke. A maszol.ro-nak elmondta, annak ellenére, hogy irodája a párt központi székházában volt, maga sem tud a Borboly elleni feljelentésről. „Én most hallottam erről először” – jelentette ki. Nem tud a feljelentésről Biró Zsolt, az MPP jelenlegi elnöke sem. „Hallottam már utalásokat Borboly Csabától feljelentésekre, de az MPP-éről nem tudok. Csak azt tudom, hogy Hargita Megye Tanácsának polgári párti frakciója több esetben is kifogásolta a tanácselnök munkáját” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a pártelnök.
Bár nevét a lapunk által megkeresett MPP-sek egyike sem említette, Szász Jenő korábbi pártelnök vélhetően ismeri a feljelentés részleteit és megfogalmazásának mikéntjét. A budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet jelenlegi igazgatóját lapunk azonban egy teljes napon keresztül nem tudta elérni, sms-einkre sem válaszolt. Korábban egyébként Szász jelezte: nem szívesen nyilatkozik a maszol.ro-nak. Legutóbb idén arra kérte munkatársunkat, hogy kérdéseinket emailben küldjük el volt szóvivőjének, Molnár Miklósnak, és válaszol rájuk. Molnár Miklós azonban hétfőn megtagadta lapunktól ezt a közvetítői szerepet.
Borboly: ki fog minden derülni
Borboly Csaba idén nyáron az EMI-táborban azt nyilatkozta: tisztában van vele, hogy a személyét érintő korrupciós botrány kinek a feljelentése nyomán indult el, az illető neve pedig „heteken belül” nyilvánossá válik. Ezt az ígéretét a tanácselnök mindeddig nem váltotta be. Amikor megkerestük ebben az ügyben, Borboly előbb az ügyvédjéhez irányított, majd átküldött egy nyilatkozatot, amelynek szöveghű közléséhez ragaszkodott. Kérésének eleget tettünk.
„Kik a feljelentők, kik állnak mögöttük, ez egy összetett kérdés. Két héttel karácsony előtt nem akarnék ezzel a kérdéssel foglalkozni. Habár semmilyen szinten nem kívánok az oldaluk szerkesztéspolitikájába beleszólni, de kár ebben az időszakban bárki családi életébe is belegázolni. Az eljárás során amúgy minden kiderül, a bírósági szakaszban van, ami nyilvános, tehát ki fog minden derülni, lesznek tanúkihallgatások, stb..
Vannak feljelentők, akiknél evidens, hogy parancsra cselekedtek, ki/kik állt/álltak mögöttük, ezek az érdekes kérdések, és akár eljuthatunk még további politikai érdekhez is, nemcsak egyhez, ami evidens! Ha e kérdést kívánja bárki is boncolni, azt javaslom, hogy vagy várja meg az eljárást, hogy jusson el a tanúkihallgatási részébe, vagy pedig kérjen ki anyagokat a bíróságtól, hisz az anyag nyilvános. Nem szeretnek konkrét nevet/neveket bedobni, hisz evidens számomra, hogy parancsot teljesített az/azok az ember/emberek, aki megtette/megtették, azt, amit! Sajnos többen vannak. Én azt mondtam, hogy kezet nyújtok a feljelentőimnek is, azt, amin átmentem én és családom, senkinek sem kívánom! Kell tudnunk megbocsátani, keresni a rosszban is a jót! Szeretném, ha ebből az ügyből azt a tanulságot vonná le mindenki, hogy ember embertársát ne akarjon börtönbe juttatni, mert annak is van családja, és az mit vétett, azért hogy van, hogy hazavárja a férjet, az apát, látni akarja a gyerekét, a testvért? Ezt kell megértsük!” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Borboly Csaba.
Cs. P. T.
maszol.ro

Borboly: irányváltásra van szükség
Polgármesterek jelenlétében értékelte a végéhez közeledő évet Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint vissza kell fordulni a hagyományos közösségi értékekhez.
A csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyőben szerdán megtartott évértékelő beszélgetésen az elnök azt mondta, az egyik gond az volt ebben az évben, hogy sok mindent elterveztek, de ezeket nem tudták mind véghezvinni. Szerinte nemcsak gazdasági válság van. „Egyes komoly emberi értékek háttérbe szorulásának lehetünk tanúi, és a helyben topogás megpróbáltatásainak” – fogalmazta meg. Úgy vélte, irányváltásra van szükség, és az év tanulsága, hogy vissza kell fordulni a hagyományos, bevált közösségi értékekhez. Hasonlóan fontosnak nevezte a továbbiakra nézve a politikusok irányában felgyűlt előítéletek megszüntetését, a közéleti munka tekintetében történő összefogást.
„Több polgármester jelezte, a jelenlegi körülmények között nem vállal következő mandátumot. Ha nem lesz, aki a közösségért dolgozzon, nehéz lesz” – hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, a közösségeket megosztó ellentétek feloldásában az egyházaknak kell meghatározó szerepet vállalniuk. A vidéki kis iskolák megmentését is nagy feladatnak nevezte, hozzátéve, ahol nem megy másként, valódi felekezeti oktatást kell indítani. „Problémamegoldó önkormányzat kezdünk lenni, úgy lehet fejleszteni a megyét, ha a problémákat megoldjuk” – jellemezte a megyei önkormányzat tevékenységét, hozzátéve, jobban kell figyelni a szegényekre, a hátrányos helyzetűekre is.
A jelenlevő Tánczos Barna szenátor hangsúlyozta, akkor leszünk erősek, ha hosszú távra tervezünk. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy értékelte, ez az év az utóbbi időszakban a legnehezebb volt a megye számára. Ő a bizalom helyreállítását nevezte a legfontosabbnak. „Vajon ki tudjuk-e kerülni azt, hogy mi, magunk egymást szétverjük, ahogy ezt sokan szeretnék?” – tette fel a kérdést a képiselő, aki szerint ez a nagy kihívás a jövőre nézve.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Újabb prefektusi körlevél a székely zászló ügyében – Borboly nyugalomra inti az intézményvezetőket
– Továbbra sem vesszük le a székely zászlót az épületről, és nyugalomra intem a közintézmény-vezetőket – közölte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Andrei Jean-Adrian prefektus legújabb körlevelére reagálva, amelyben a kormány- megbízott a kék-arany lobogó eltávolítására szólítja fel a megye közintézményeinek vezetőit.
A megyei tanács elnöke szerint még nincs végleges bírói döntés a zászlóval kapcsolatban, ráadásul nemzetközi és romániai tör- vények szavatolják a kisebbségi és helyi szimbólumok használtát. Borboly Csaba megemlítette Románia alkotmányának 6., 16. és 120. cikkelyét, az 1997. évi 199. számú törvényt, amellyel Románia ratifikálta a Helyi Autonómiák Európai Chartáját, eszerint pedig a közösségeknek joguk van a helyi autonómiához, továbbá a 2002. évi 53-as számú kormányrendeletet, amely a területi-közigazgatási egységek keretszerződését foglalja jogi keretbe, és 19. cikkelye engedélyezi a települések jelképeinek használatát. (A jogszabályok megtekinthetők a http://megyezaszlo.hargitamegye.ro/ honlapon.) – Azt a problémát, hogy a román hatóságok másképp értelmezik a jogszabályokat, a kormány egy fél mondatban rendezhetné, egyértelműsítve a helyzetet, ha lenne ilyen szándéka. Úgy látom, nincs ehhez bátorsága – szögezte le a megyeelnök, aki szerint a kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kellene rendeznie a kérdést.
Közlemény
Erdély.ma

„Sok támadás ért az elmúlt években”
Politikai érdekcsoportok aljas szándékairól beszélt büntetőügye kapcsán Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke az elmúlt egy évvel kapcsolatban osztotta meg gondolatait portálunk kérdéseire.
− Mozgalmas évet zárunk hamarosan. Melyek az általános tapasztalok az elmúlt tizenkét hónapról? Melyek a sarkalatos pontok, amelyekben sikerült előrelépni, és melyek azok, amelyek még kívánnivalót hagytak maguk után?
− Ha egy dolgot kellene kiemelni, az a közösségi összefogás és szolidaritás, melyek terén jelentőset léptünk előre, ennek ékes bizonyítéka a kalákák sikere. Az év végi beszámolómban ezekről a kérdésekről részletesen beszéltem. Úgy érzem, hangsúlyváltásra van szükség. Nyár óta volt egy irányváltozás, tulajdonképpen visszafordulás a hagyományos értékekhez mindabban, amit útnak indítottunk, kezdeményeztünk. A közösségépítésben meghatározó szerephez kell jussanak az egyházak, és e meghatározó szereppel nekik kell rendelkezniük a jövőben is, ahogy történt ez a múltban, évszázadokra visszamenően. Ezzel együtt idén a vártnál gyengébb állami finanszírozáshoz jutottunk, kevesebb pénzt kaptunk a kormánytól, ami természetesen visszafogja a gazdasági növekedést. Ebből kifolyólag kevesebb adó folyt be helyi szinten, amit a megye fejlesztésére fordíthattunk volna, és a megyei tanácson belüli saját hibánk, valamint a kényszerszabadságom miatt kevesebb pénzt tudtunk elkölteni, mint amennyire más körülmények között lehetőségünk lett volna. Ezt mindenképp orvosolunk kell a jövő évben.
− Egyre inkább felerősödött az év folyamán a magyar közösség szimbólumainak használata körüli vita, több bírósági határozat is született ezekkel kapcsolatban. Mi az ön álláspontja ebben az ügyben, figyelembe véve azt, hogy csíkszeredai sajtótájékoztatón tulajdonképpen megrótta a csíkmadarasi polgármestert azért, mert az makacsul ragaszkodott a piros-fehér-zöld lobogó használatához a községházán?
− Egyetlen polgármestert sem róhat meg a megyei önkormányzat elnöke, hiszen nincsen fölérendeltségi viszony. Ilyenre tehát nem volt, hanem újságírói kérdésre válaszolva mondtam el a véleményemet a csíkmadarasi zászlóügyben született bírósági ítéletről. Azt mondtam, a jogerős ítéleteket akkor is be kell tartanunk, ha nem kedvezők számunkra. Ez a jogállam alapelve. Ellenben ha az egy közösség számára kedvezőtlen, akkor harcolni kell minden törvényes eszközzel megváltoztatásukért. De tudtommal a szóban forgó jogerős ítéletet betartotta a polgármester, hiszen a zászlót levette, majd visszatette. Így az most egy újabb eljárás része, amelyben szolidárisak vagyunk a polgármester úrral. Sőt, arra is megkértem őt, meg ne forduljon a fejében lemondani ezen ügy kapcsán, bármi is lesz a végkimenetele. Közösségi szimbólumaink használatát viszont szabályozni kell. Ahogy többször elmondtam, egy egyszerű kormányhatározattal ez lehetséges lenne, csak akarni kell megtenni ezt a lépést. Amíg ez meg nem történik, addig a magyar embereket bárki meg tudja hurcolni, ahogy teszik ezt ma is. Emellett úgy látom, szükség van a románsággal folytatott párbeszédre annak érdekében, hogy szimbólumainkban, a használt színeinkben ne vörös posztót lássanak, ne azok mentén vonjanak ki forrásokat vagy közösségi jogosítványainkat kurtítsák, vonják vissza a megszerzett és az európai jogszabályok által garantált jogainkat.
− Talán az év egyik legfontosabb történése az őrizetbe vétele és a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által ön ellen indított vizsgálat, valamint a törvényszéki eljárás. Vannak, akik politikai leszámolásról, mások kirakatperről beszélgetnek, ismét mások rács mögött szeretnék tudni Borboly Csabát. Mit takar egyáltalán ez az egész ügy?
− Az elmúlt napok sajtópolémiáját is olvasva, csak megerősíteni tudom azt a blogomon is ismertetett álláspontomat, hogy a jogi eljárás helyszíne a bíróság tanácsterme, tehát nem bocsátkoznék itt elemzésbe. Egy dolgot viszont, ami politikai természetű, nem hagyhatok szó nélkül. Nevezetesen azt, hogy azt látom, vannak olyan személyek, politikai érdekcsoportok, akiknek nagyon nincs ínyére az a közeledés, ami az RMDSZ és az MPP között megvalósult. Ezért e büntetőügyet most arra használják fel, hogy a két politikai szervezetet összeugrasszák. Az történik, mint amire már láttunk számos példát a fővárosban. A különbség annyi, hogy itt a kommunikációs nyelv a magyar, a szándékok pedig aljasabbak.
− Az összefogás magját hintette el a Székelyek Nagy Menetelése. Azóta viszont úgy látszik, a politikum képtelen egy hajóban evezni. Ön milyen stratégiát támogat ebben a kérdésben?
− Ezzel kapcsolatban már többször kifejtettem álláspontomat. Azt vallom, amit az erdélyi magyar emberek több mint 90 százaléka: a magyar összefogásban hiszek. Ennek érdekében nagyon sok támadás ért az elmúlt években, különösen az elmúlt hónapokban, ennek ellehetetlenítésére én és még sok más ártatlan ember eszközül van használva. Nagyon elszomorít az, ami történik. De legyünk optimisták, más esélyünk nincs, hátha az új esztendőben tudjuk folytatni azt, ami az idén jó és felemelő volt, és képesek leszünk magunk mögött hagyni mindazt, ami ocsmány és alávaló volt.
− Ön a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával közösségéért tevékenykedő személyként jellemezte önmagát. Hogy érzi, sikerült a 2013-as esztendőben is életben tartani ezt az életfilozófiát?
− Nehéz volt az elmúlt időszak, ennek ellenére vannak megvalósítások, amelyekről be tudunk számolni, olyan kezdeményezések és beruházások, amelyek a közösséget szolgálják. Igyekeztünk kevés pénzből minél többet megvalósítani, ezért összefogásra, közös munkára hívtuk és buzdítottuk a közösséget. A megye számára minden település ugyanolyan fontos, legyen az a megyeszékhely vagy bármelyik kis falu. Éppen ezért folytattuk a Kisfalu programunkat, hogy a víz- és villanyhálózat eljusson azokra a településekre, ahol ez még nem valósult meg. Idén ősszel elindítottuk a kalákakezdeményezést, hogy segítsük azokat a tanintézeteket, amelyek felszereltségük hiányában nem kapták meg az egészségügyi működési engedélyt. Pályázatokat írtunk ki a megyében tevékenykedő civil szervezeteknek tizenegy szakterületen. Támogattuk például az önkéntes tűzoltó-alakulatokat felszerelések, illetve a hagyományőrző csoportokat népviseletek vásárlásában. Nem feledkeztünk meg a mezőgazdaságról és a minőségi élelmiszer-előállításáról, amelyben nagy lehetőségek rejlenek megyei szinten. Megnyitottuk például a Székely termékek boltját Csíkszeredában. Ezenkívül igyekeztünk országos kérdésekben is állást foglalni.
− Mit vár a 2014-es évtől?
− Jövőre európai parlamenti és elnökválasztás lesz, plusz sokunk számára, akik kettős állampolgárok vagyunk, nem közömbös a magyarországi parlamenti választás sem, sőt! Erre kiemelten oda kell figyelnünk. Mindezek természetesen a belpolitikára is hatással lesznek, és átalakíthatják a jelenlegi politikai erőviszonyokat. A jövőben a problémamegoldásra kell fektetni a hangsúlyt, ebben van szerepe a megyei tanácsnak, hiszen így lehet fejleszteni a térséget. A közéleti szereplők munkáját is közösen kell segítenünk, nagyobb szolidaritásra és összefogásra van szükség, a közösségépítésben nagyobb szerephez kell jussanak az egyházak. Prioritásként kell kezelni a szociális kérdéseket, az etnikai konfliktusok megoldására kell törekedni, mert azok nem vezetnek a megye fejlődéséhez. A politikának követnie kell a helyi igényeket, ezért a közösség bizalmát alulról építkezve lehet visszaszerezni. Ezekért fogunk dolgozni a jövőben, ezekben a kérdésekben várok előrelépést.
Rédai Botond
Székelyhon.ro

Ráduly: Borbolyéknak le kellett volna mondaniuk
Ráduly Róbert szerint Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és két vádlottársának le kellett volna mondania tisztségéről, miután az ügyészség vádat emelt ellenük. Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere úgy véli, a szövetség „a politikai erkölcsösség" szempontjából rosszul menedzseli a Borboly-ügyet.
„Egy közszereplő, amikor ellene vádat emelnek, azonnal le kell mondjon. Tehát aznap, amikor vádat emeltek a megyei elnök úr, a megyei önkormányzati képviselőtársa, illetve az egyik polgármestertársunk ellen, ezeknek az embereknek, legalább hármuknak azonnal le kellett volna mondaniuk. Nem futni kellett volna jobbra-balra mindenkihez könnyes szemekkel, és úgymond a szabadságunkért elvszerű vagy elvtelen kompromisszumokat kötni a közösség bőrére" – jelentette ki Ráduly Róbert a Csíki Hírlap pénteki számában megjelent interjúban.
Csíkszereda polgármestere arra a bűnvádi eljárásra utalt, amelynek keretében a korrupcióellenes ügyészség (DNA) idén szeptemberben vádat emelt a Hargita megyei önkormányzat elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, Pálffy Domokos önkormányzati képviselő és tíz társuk, közöttük Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere ellen.
Ráduly úgy véli, a történtek miatt a Hargita megyei önkormányzat „ízeire van szakadva", a komoly, tapasztalt húzóemberek menekülnek az erkölcsi válság sújtotta intézményből, mert nem tudják vállalni a helyzetet. „Ez Székelyföldre nézve akkora csapás, mint a kilencvenes márciusi események" – fogalmazott a Csíki Hírlapnak az RMDSZ-es elöljáró.
Szerinte ugyanakkor a történtek miatt az RMDSZ-nek van egy nagy problémája, mivel a kialakult helyzet messze van a szokásos, Nyugat-Európában szokásos politikai erkölcstől. „Ezt a helyzetet nekünk nagyon gyorsan vissza kell vezetnünk oda, ahol a helye van. Itt már nem az ártatlanság vélelméről kell beszélnünk, hanem a zsarolhatóság vélelme áll fenn néhány köztisztviselővel szemben. Ha megnézzük az utólagos jogcselekményeiket, látszik, hogy milyen pálfordulás ment végbe a ténykedésükben az ügy előtt és után" – állapította meg Ráduly.
A polgármester hozzátette, számára erős belső dilemmát jelent, hogy amennyiben az RMDSZ nem tudja nagyon gyorsan normális erkölcsi mederbe visszaterelni a folyamatokat, akkor ez azt jelenti, hogy a szövetség az elmúlt hat esztendőben dezintegrálódott, messze letért arról az útról, ahol volt jó néhány évvel ezelőtt, ami a politikai erkölcsösség elvárásait illeti. „És nagyon gyorsan szembesítenem kell magam azzal a ténnyel, hogy van-e helyem egy ilyen típusú szervezetben. De ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy van-e helyem egy ilyen típusú közéletben, ahol gyakorlatilag mindenkivel mindenféle kompromisszumot köthetünk a saját személyes szabadságunk szavatolása érdekében" – jelentette ki a csíkszeredai napilapnak Ráduly Róbert.
Különben a DNA-nak a Borboly-ügyben összeállított vádirata szerint az RMDSZ színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek elközérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben, és a visszaélésekkel 4,88 millió lej (több mint egymillió euró) kárt okoztak a megye költségvetésének. Borboly Csabát – aki három vádlottársával májusban 24 órát töltött vizsgálati fogságban – folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással, hamisítással és hamis feljelentéssel vádolják.
Krónika (Kolozsvár)

Erkölcs, politika
Csíkszereda polgármesterének a Hargita megyei önkormányzat elnöke korrupciógyanús ügyével kapcsolatos markáns nyilatkozatát még betudhatnánk az RMDSZ-en belül dúló politikai harcoknak, a szövetség „politikai erkölcsösségéről” alkotott véleménye azonban már nyilvánvalóan súlyos diagnózisnak számít.
Ráduly Róbert ugyan elsősorban Borboly Csabának és másik két, választott önkormányzati tisztséget betöltő vádlottársának rója fel, hogy a vádemelés után nem mondott le önként posztjáról, kritikája azonban főleg az RMDSZ felső vezetőségét illeti amiatt, hogy nem kényszerítette ki helyi politikusai távozását. A megyeszékhely elöljárója szerint az alakulat elitje nem jól menedzseli a Borbolyéhoz hasonló bűnvádi eseteket, az ebből fakadó erkölcsi válság miatt pedig egyre inkább felmerül benne a kérdés: van-e még keresnivalója ebben a szervezetben.
Kötve hinnénk, hogy Ráduly egyedül lenne véleményével az RMDSZ-ben. Csak vele ellentétben az alakulat hozzá hasonlóan gondolkodó politikusai valószínűleg nem szívesen vállalkoznak a nyílt bírálatokra. Viszont ők is látják azoknak a mértékadó, sem RMDSZ-szel szembeni elfogultsággal, sem magyarellenességgel nem vádolható bukaresti publicistáknak a megállapításait, miszerint a szövetség jó ideje belesimult az erkölcsöt és tisztességet semmibe vevő Dâmboviţa-parti politikai tájba.
Ennek legutóbbi bizonyítéka volt a büntető törvénykönyv módosításának megszavazása, amit ellenzéki alakulatként semmi sem indokolt az RMDSZ honatyái részéről. A szövetség önként, dalolva hozzájárult a balliberális koalíció hatalomra kerülése óta dédelgetett terve végrehajtásához, amely a korrupcióellenes ügyészség és a közméltóságok gyarapodását vizsgáló feddhetetlenségi ügynökség tevékenységének ellehetetlenítését, de legalábbis hatásköre gyengítését célozza. Ami a nyomozó hatóságok, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács, jogászok és külföldi diplomaták egybehangzó véleménye szerint egyértelműen a jogállamiság elleni súlyos támadásnak minősül.
Ebben a megközelítésben Ráduly Róbert kritikája csupán egy az RMDSZ politikájával kapcsolatban megfogalmazott figyelmeztetések közül. Jó lenne azelőtt megszívlelni ezeket, hogy a szövetséget végképp úgy könyvelik el, mint egyet a politikai elit érinthetetlenségén fáradozó romániai pártok közül.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

„Ne féljünk, mert a félelem tönkretesz”
Írásban kívánt reagálni Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán őt érintő kijelentéseire. Az önkormányzati elnök kérésének helyt adtunk, válaszát alább olvashatják.
Gyerekkorom kedvenc regénye volt „A Pál utcai fiúk”. Most, 39 éves fejjel is elérzékenyülök, amikor újraolvasom a könyvet, vagy újranézem a filmet. Én sohasem akartam erős, durva, másokat ledorongoló vörös inges lenni, aki az erő és a többség elve mentén mindenkire mindent ráerőszakol, és akinek ha valaki nem rokonszenves, felnyomja a falra, és erre még büszke is! Én mindig is Nemecsek akartam lenni, Nemecsekként akarok közéleti tevékenységet végezni, aki hisz a jóban, társaiért amit tud megtesz, a dolgokat a maga rendjén és rendszerében kívánja megváltoztatni, és ha ezért közlegény marad, vagy kisbetűvel írják be a nevét, akkor sem ijed meg. Persze lehet, hogy bánkódik, emészti magát, de nem ijed meg.
A politikában, ahogy az élet minden egyes területén van aki hangos, erőszakos és ezzel akar magának „tiszteletet” kivívni. Ez nem az én világom. A megbecsülést, elismerést nem fenyegetéssel kívánom elérni, hanem úgy, hogy tartom a szavam. Pár hét alatt nem fordítok hátat a szövetségesemnek csak azért, mert pillanatnyi érdekem úgy kívánja.
Ráduly Róbert Kálmán a december 27-i interjúban alpári hangnemben és stílusban beszélt Hargita Megye Tanácsáról. Hazudott, csúsztatott, nem tudok mást mondani, mint azt, szégyellje magát.
Hargita Megye Tanácsának intézményrendszerében jó csapat dolgozik, amely rengeteg dologgal foglalkozik, ahogy szoktam mondani, a vízben szüléstől a vadkárokig mindennel. Például a napokban forgathattam a kezemben a „Mezőgazdasági kisokost”, amely három és fél ezer ötödik osztályossal szeretteti meg a földet, az erdőt, az állatokat. Ez is egy a sok száz, akár több ezer tevékenységből, amivel foglalkozunk, sokszor vért izzadva, nap mint nap. Tudom, ez nem olyan látványos, mint egy nagyot merevíteni a román televíziók kamerái előtt, mint ahogy szokta sajátos stílusában Ráduly Róbert Kálmán, de szerintem az is fontos, hogy sikerüljön mosolyt csalni egy ötödikes gyerek arcára azért, mert bújik az első ágyás hónapos retek a Kiskertész programunknak köszönhetően. Szerintem ilyen dolgokra van szükség, nem pedig szaftos, szinte vért követelő nyilatkozatokra. Én azt mondom, azokat is kell képviselni, akiket nem érdekelnek a politikusi szájtépések és nem tudják elfogadni, hogy egyes politikusok a románozással akarnak magyarázatot adni sikertelenségeikre, például arra, hogy miért mennek el városunkból a fiatalok, miért fogy a lakosság, miért zárnak be vagy költöznek el a cégek, miért nem sikerült az elmúlt évtizedben munkahelyteremtő beruházásokat hozni Csíkszeredába és miért viszi el a tömbházban lakó családok bevételének jelentős részét az átgondolatlanul fejlesztett távfűtési rendszer.
Nem félek
Jelen írásom alapgondolatát néhány napja fogalmaztam meg, amikor családommal itthon, Csíkszeredában egy nyilvános helyen jártam, és onnan kifele menet láttam a Csíki Hírlap december 27-i számát, benne két évértékelő interjúval: az egyik velem készült, a másik rólam szólt. Érdekes volt látni az eladó arcát, ahogyan a lapot szépen, mikor nem néztem oda, elrakta szemem elől. Azután elpirult, éreztem, együtt érez velem. Erőt adott nekem. Akkor fogalmaztam meg magamban azt, amit most leírok, és amit december 27-én, azon a pénteki napon, az interjú megjelenésének napján Ráduly Róbert Kálmán jelenlétében tartott gyűlésen nem mondtam el: nem félek.
Hogy is mondta Nemecsek?
„Ti most sokan vagytok, és ki tudjátok a kezemből csavarni a zászlót”. Így éreztem magam azon a napon, de tudtam és tudom, nincs mitől félni, ha következetesen dolgozom. Sokszor elhangzanak életünk során olyan nagy igazságok és igaz mondatok, melyek értelmét csak később tudjuk értelmezni. Az egyházi vezetőkkel való december 16-i találkozásomon az egyik esperes szájából elhangzott a következő Bibó István-idézet: „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”
Erről van szó, ez a lényeg! Nem szabad félni, mert ha félünk, akkor az lebilincseli gondolatunkat, cselekedetünket, és ezáltal elveszítjük gondolat- és cselekvési szabadságunkat.
Hiszek Istenben! Hiszem, hogy felebarátunkat szeretnünk kell, még akkor is, ha az téved, hibázik, netalán rosszat tesz. Hiszek a megbocsátásban és a felebaráti szeretetben. Azokban is hiszek, akik nem magyarul imádkoznak. Mi jogon ne hinnék? Természetesen sajátos kisebbségi jogainkért harcolni kell, és harcolok értük teljes erőmből, ezt mindenki jól tudja. Szimbólumainkért, történelmünk oktatásáért, közösségi javainkért, sajátos szokásainkért, földjeinkért, termékeinkért, épített örökségünkért, önszerveződéseinkért, a kettős állampolgárságért, vendéglátóiparunkért. Szégyenkeznivalóm nincs, és azoknak sem, akik bíznak munkámban!
Soha senkinek „megvásárolt embere” nem voltam! Ezért már egyszer megpróbáltak eltávolítani a közéletből mert elutasítottam a szekértáborosdit. Az egésznek az lett az eredménye, hogy a két „oldal” összefogott, és közös erővel mindentől megfosztott, ami a munkámban eredménynek számított. A sors iróniája, hogy jelenleg ellenem folyó lejáratási akció néhány szervezője oszlopos tagja volt a másfél évtizeddel korábbi manővernek is.
Egyébként nem értem a nagy erőlködést. Az emberek múlt évben azzal a feladattal bíztak meg minden magyar választott politikust, így engem is, hogy ott ahol van, teljes erőbedobással dolgozzon nemzeti közösségünkért négy éves ciklusban, amelyből még hátra van két és fél év. A magyar embereket nem érdekli a politikai harc, az, hogy ki kit ver meg, ki kit győz le. Folyamatosan csökken a magyar választók részvételi hajlandósága. Nem értem, mire jó bármely közéleti szereplőnek is, ha mesterséges és nyilvános „kivégzési procedúrával” ezt a folyamatot erősíti? Négy éve mondom, hogy békességre van szükség megyénkben, mert „cirkuszos” megyébe nem jönnek a turisták, nem valósul meg munkahelyteremtő beruházás, sőt még azt is elveszik, amit sikerült kiharcolni.
Nem Ráduly Róbert Kálmán az első politikus, akit nekem ugrasztanak és nem az első akciója. Megtette ezt velem korábban is, később megbánta, bocsánatot kért és én megbocsátottam.
Életem talán legnehezebb periódusát élem, próbálok feltápászkodni, és ekkor megtámad olyan alantas módon, ahogy tette, ez egy olyan dolog, amit nagyon nehéz megemészteni. Ments meg, Uram, barátaimtól, ellenségeimmel magam is elbánok – ezen állítás igazságtartalma ismételten bebizonyosodott. Ami pedig a december 27-i interjúban részletezett hazugság- és rágalomáradatot illeti, annak minden egyes elemére nem térnék ki, mert egyfelől azt elemezni gyomor kell, és nekem ehhez nincs. A tisztelt olvasókat arról akarom tájékoztatni, hogy öt éve, minden esztendőben szóba állok az összes Hargita megyei egyház vezetőjével. Egyeztetek egyház-támogatási rendszerünkről, függetlenül felekezettől, etnikumtól, így az ortodox egyházat képviselő püspökkel is. Olyanról sohasem egyeztettem, amiről minimum a harminc megyei tanácsos kollégám ne tudott volna, sőt igyekeztem mindent előzetesen megbeszélni. Ez egy mindenkori megyeitanács-elnök kötelessége.
A lényeg
Egy közszereplő, amikor ellene vádat emelnek, azonnal le kell mondjon – nyilatkozza Ráduly. Polgármesteri mandátuma alatt volt már olyan karácsonya, talán nem is egy, amelyet úgy töltött el, hogy büntetőper vádlottja volt. Tudja milyen érzés ez. Ilyenkor az ember fejében ezer gondolat cikázik. Találkozik szeretteivel, akik aggódó tekintettel figyelik, próbál laza és felszabadult lenni, de az erőlködés teljesen felesleges, mert egy anyát, egy apát, egy testvért nem lehet megtéveszteni. Nem könnyű ez az időszak. Az ember megpróbál egy kissé lenyugodni, fejében rendet rakni, a rendelkezésre álló szabadidőt kihasználni arra, hogy felkészüljön a soron következő bírósági tárgyalásra, ami nekem január 6-án lesz. És akkor, durr bele, ahogy a csövön kifér, Ráduly Róbert Kálmán a legaljasabb módon, hangvételben és időzítéssel megtette azt amit megtett.
Az ellenem folyó büntetőper központi eleme, a csúszópénzes vád elbukott. Kérdem én, kellett valami új, ami talán még a csúszópénzes vádnál is mocskosabb, hogy lakossági támogatottságomat csökkentse, megtörje? Vagy talán arra megy ki az egész, hogy engemet törjön meg a támadás?
De, amint fentiekben leírtam, nem félek! Ezen nyílt válaszomon keresztül is megüzenem mindazon háttérben lapulóknak, akik Ráduly Róbert Kálmán közreműködésével akarják becsületemet besározni, hogy munkámat folytatni fogom, nem állok félre, nem mondok le.
Az idei költségvetés előkészítése van most napirenden. Nagyon komoly előkészítést igényel, mert a megyei költségvetés függvénye is, hogy megyénk 190 lakott településében ne lehetetlenüljön el az élet, ne szűnjenek meg az iskolák, legyen vezetékes ivóvíz, ne szűnjön meg a tejbegyűjtés, bővüljön a leaszfaltozott úthálózat. Ezért teljesen felesleges időpocsékolás a nyuszikás viccekből ismert dolgokkal előállni, hogy ha van sapka a fejemen, akkor engem azért kell ütni, ha pedig nincs akkor azért, mert 92 500 szavazattal a háta mögött az ember nem lehet nyuszika.
És ha az embert eltiltják hivatala gyakorlásától egy lejárató sajtópropaganda közepette és ennek ellenére a megye negyvenezer polgára aláírásával kéri, hogy helyezzék vissza, akkor az ember megint nem lehet nyuszika.
Nekem tiszta a lelkiismeretem. A vagyonom zárolva, várom az ügyészség által kezdeményezett bírósági per végét. És várom azon polgárjogi per végét is, amelyben nem engedtem, hogy olyanért fizessünk, ami nincs rendesen dokumentálva/elvégezve, ezért az érintett cég negyedmillió eurós pert akasztott a nyakamba, mint magánszemélynek. Kérdem én, mivel lehet még engem fenyegetni, zsarolni? Nem félek!
Az RMDSZ jelöltjeként lettem a megyei tanács elnöke. Tudom, hogy ez milyen felelősséget jelent, tudom, mi a dolgom és feladatom. Egy politikai szervezetben vannak írott és íratlan szabályok, amelyeket ha nem tartunk be, a szervezet szétesik. Engem még soha senki nem vádolt meg azzal, hogy az RMDSZ szabályait megszegtem. Ezért nyugodtan végzem a munkámat továbbra is.
Nem fogok megváltozni. Nem fogok a bőrömből kibújni, nem fogom mostantól arra, amit eddig helyesnek és jónak tartottam, azt mondani, hogy rossz és butaság, mert ezt kérik, ezt várják el tőlem valakik, bárkik. Elmondtam már többször is, nem fogok senkit parancsra utálni, főleg letámadni, főleg karácsonyi ünnep alatt, mert józan vagyok. Nem fogok pártkatonaként viselkedni, nem fogok politikustársaim kigittelésében tettestárs lenni, még akkor sem, ha Ráduly Róbert Kálmán lesz a célpont. Volt része ilyen támadásban és védelmére keltem, és ha megint célpont lesz akkor is védelmére fogok kelni, neki is, másnak is, mert nem tudom elfogadni azt a dolgot, hogy a hátba döfött tőr is politikai fegyver lehet. A politikai, felekezeti, etnikai és mindenféle gyűlölködésekben rám nem lehet számítani, mert a politikus feladata nem a gyűlölködés szítása, hanem a közösség összekovácsolása a közjó érdekében, az építés és az autonómia megvalósítása. Boldok új évet kívánva, a megyei tanáccsal megyünk előre!
Borboly Csaba,
Hargita Megye Tanácsának elnöke
Előzmény: Székelyhon.ro, 2013. dec. 27.
„Nem lehet térdre kényszeríteni”
Kozán István
Székelyhon.ro,

Ismét halasztottak a Borboly-ügyben
Harmadszor is elnapolták Borboly Csaba és vádlott-társai büntetőperét a Marosvásárhelyi Táblabíróságon hétfőn, így a következő tárgyalásra csütörtökön, január kilencedikén kerülhet sor.
A helyszíni tudósítások szerint a halasztás oka ezúttal az volt, hogy a beidézett tanúk egy részének meghallgatásához tolmácsra lett volna szükség. Ezt viszont nem tudta biztosítani a törvényszék. Legutóbb, múlt év decemberében bizonyos formai okokra hivatkozva történt halasztás az ügyben. Ennek okai között akkor az szerepelt, hogy egyes jegyzőkönyveket át kell nézni, ki kell javítani, mert volt, amit tévesen fordítottak le, továbbá egyes tanúk vallomásait összekeverték a jegyzőkönyvek megírásakor. A per egyébként már október 21-én halasztással kezdődött, mert több vádlottnak nem sikerült védőügyvédet fogadni.
Mint arról már többször beszámoltunk, a korrupcióellenes vádhatóság azért fogta perbe Borbolyt, mert álláspontja szerint a Hargita megyei tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket annak a Stravia Group Kft.-nek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel állítólag az RMDSZ politikusa és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak.
Rédai Botond
Székelyhon.ro,

Magyarország többé nem lesz hűtlen
Ha hűtlen vezetőkre bízzuk közösségi jövőnket, akkor újabb és újabb veszedelmek következnek – hangsúlyozta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke tegnap, a madéfalvi székelymészárlás 250. évfordulóján a Siculicidium emlékműnél. Leszögezte, Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységgel szemben.
A megemlékezőket elsőként Szentes Csaba polgármester köszöntötte. Beszédében kiemelte, ahogyan 250 éve, most is békés szándékkal gyűltek össze a székelyek, ahogyan akkor, most is csak jogaikat akarják megvédeni. „Ma is vannak, akik jogainktól, kiváltságainktól akarnak megfosztani. Igaz ugyan, hogy ma nem ágyúval és karddal fosztogatnak, hanem teljesen más módszerekkel szeretnének szétdarabolni, illetve térdre kényszeríteni. De mi, székelyek ma is válaszolni fogunk ezekre a próbálkozásokra” – fejtette ki a madéfalvi elöljáró. Hozzátette, az ősök emléke összefogásra és tenni akarásra szólít fel mindenkit, hiszen a jelenben történtekért a jelenben élők a felelősek.
Magyarország nem lesz hűtlen
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke háláját fejezte ki a székelyeknek, amiért éltetik a székely emlékezetet és a magyar történelmi tudatot. „A madéfalvi veszedelem a székelység társadalmi igazságvágyának és nemzeti szabadságvágyának megrendítő és máig tanulságos jelképe. Azt üzeni az utódoknak, hogy igazság nélkül a szabadság eltorzul, és szabadság nélkül az igazság örökké meddő marad” – emelte ki. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor kiemelte, Siskovics József tábornok – aki elrendelte az alvó madéfalviak lemészárlását – mondta ki: ahhoz, hogy a székely nép egészséges legyen, minden évszázadban eret kell vágni rajta.
Az érvágások sora nem zárult le
Kövér László rámutatott, az évszázados székely érvágások sora nem zárult le Madéfalván a XVIII. században, más formában, de megismétlődött a XIX. század végén, a XX., sőt a XXI. században is: „amikor 2004. december 5-én egy másik hűtlen és történelmileg bűnös budapesti kormány a magyar államot szembefordította a magyar nemzettel”. „A történelem tehát megtanított bennünket arra is, hogy ha a székelyek vezetői hűtlenek lesznek népükhöz, ha a magyar állam vezetői hűtlenek lesznek a székelységhez, akkor újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek mindannyiunkra” – hangsúlyozta. Az új veszedelem azt jelenti, hogy veszélybe kerül a minden székely embert megillető tisztességes megélhetés joga, a magyar nyelvhez, múlthoz, szülőföldhöz, jövőhöz való jog, veszélybe kerül a nemzeti szabadság. A történelmi múlt, az elmenekült székelyek arra köteleznek mindenkit, hogy „soha ne bízzuk közösségi jövőnket hűtlen vezetőkre”. Kövér László a beszéde végén kijelentette, Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységhez, a magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével.
Meg kell őrizni a kapott örökséget
Kelemen Hunor, az elnöke a nemzetek bukásai utáni talpra állásról, az otthonok újraépítéséről, a szülőföld megőrzéséről beszélt. A madéfalvi vérengzést nem bukásnak, kudarcnak nevezte, hanem egyszerű tömegmészárlásnak. Nem fegyveres férfiak küzdöttek fegyveres férfiak ellen, de a székelyek utána mégis fel tudtak állni, és megőrizték örökségüket. „Ez a feladatuk, kötelességük a mai embereknek is, megőrizni és továbbadni a nemzet történelmi, kulturális kincseit a mai fiataloknak, gyermekeknek, ahogyan az elődök is tették” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
„A halált is vállaló bátorság tette dicsővé a madéfalviak 1764-es cselekedeteit. Ha nincs ez a halált megvető bátorság, akkor nincs ma itt megemlékezés sem. S ha nincs halált megvető bátorságú székely 1849-ben, 1919-ben, 1944-ben vagy akár 1989-ben, akkor az sem lenne, aki itt most emlékezzen" – szögezte le Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Ünnepélyes kopjafaavatás
Ezt követően leleplezték a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége által állított kopjafát, amelyre Tamás József püspök kért áldást. Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke beszédében megköszönte, hogy az 1899-ben felállított Siculicidium emlékmű közelében olyan emlékfát avathatnak, amely arra emlékeztetheti az idelátogatókat, hogy létezik egy népcsoport, mely „tűzben és vérben született”. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke megállapította, ez a megemlékezés is alkalmat biztosít annak kinyilvánítására, hogy a bukovinai székelyek, a magyarországi magyarok, ahogyan a nagyvilágban élő magyarok is, támogatják a székelyek politikai küzdelmét a Székelyföld területi autonómiájáért. A beszédek után elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékműnél.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro,

Borboly: miniautonómiát Hargita megye északi felének
Az egyházakkal való együttműködési programjaikat mutatta be szerdán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a sajtó képviselőinek. A beszélgetés apropóját az adta, hogy az utóbbi időben „egy kicsit sajátos módon értelmezve, pejoratív ízt adtak egyes politikustársaim ehhez az együttműködéshez” – fogalmazott a megyei tanácselnök, hozzátéve: főként az ortodox egyházzal való együttműködés miatt támadták őt.
Lepaktált a püspökkel?
Borboly Csabát megkérdeztük, mit szól azokhoz a híresztelésekhez, melyek értelmében „lepaktált az ortodox püspökkel, hogy mentse a bőrét” (megszabaduljon a börtönbüntetéstől). Felvetésünkre azt válaszolta: ellene szóló, gondosan felépített lejárató hadjáratról van szó. „Teljesen alaptalan, aljas és embertelen ez a vádaskodás, még belekeverték a feleségemet is” – mondta el Borboly. Hozzáfűzte, tudja, kik állnak a lejáratás mögött, melynek központi eleme, hogy felvett egy román gazdasági igazgatót.
Portálunk arra is kíváncsi volt, hogy véleménye szerint kik ezek, a megyei tanácselnök azonban nem kívánta nevesíteni a személyeket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szeretné, ha minél hamarabb befejeződne az ellene folyó vádaskodás, és ha a bírósági ügye is mielőbb lezárulna.
3,1 millió lejes egyházi támogatás
Hargita Megye Tanácsának több éve vannak közös programjai az egyházakkal, ilyen a műemlékvédelmi program, a ravatalozók építése, a különböző egyházi rendezvények támogatása, templomok, egyházi épületek felújítása és javítása. Borboly Csaba elmondta, tekintettel arra, hogy az egyházak képviselői, a papok befolyással vannak nemcsak a hitéletre, hanem a közösség gazdasági, kulturális, szociális életére is, ezért is tartotta velük rendszerességgel a kapcsolatot. „Jakubinyi György katolikus érsekhez is rendszeresen el szoktam menni ebédre, ugyanígy a hargitai ortodox püspökkel is volt egyeztetésünk, ezekről pedig iktatott emlékeztetők vannak” – magyarázta Borboly.
A megyei önkormányzat tavaly 3,1 millió lejjel támogatta az egyházakat, az ortodox egyház az összeg 13 százalékát kapta. Hargita megyében egyébként a 2002-es népszámlálás adatai szerint 65 százaléka a népességnek római katolikus vallású, 13 százaléka ortodox, további 13 százalék református és 7 százalék unitárius vallású volt.
Fejlesztési társulás alakul
A megye északi részében egy olyan fejlesztési társulást hoznak létre, mely alapul szolgálhat a térség miniautonómiájának. „Próbáljuk ott is megmozdítani az életet, szinte egyféle saját autonómiát adva az ott élő románságnak. Szeretnénk kicsiben kipróbálni azt, amit mi szeretnénk nagyban Székelyföldön, hogy a kulturális, oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi, szociális, egyházi téren a szükséges tevékenységeket ilyen közhasznú társuláson keresztül támogassa a megyei önkormányzat. Ez a miniautonómia példaértékű lehet más megyék számára is, ahol szórványban él a magyarság” – mondta el Borboly Csaba.
Mint ismertette, továbbra is 13 százalékot osztanak ki a megye költségvetéséből a megye északi, többségében románok lakta felének, csak azzal a különbséggel, hogy ezentúl ők döntenek arról, mire költik azt. A fejlesztési társulásban Salamás, Várhegy, Galócás, Maroshévíz, Bélbor, Borszék, Gyergyóholló és Gyergyótölgyes képviselteti magát.
Barabás Hajnal |
Székelyhon.ro,

Autonómiát kaphat Hargita megye román többségű északi része
Az önkormányzatok társulása által már januárban bizonyos fokú önállóságot kaphat a Hargita megye északi, román többségű része.
Amint azt Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke az MTI-nek pénteken elmondta, az elkövetkező napokban nyújtják be a Maroshévízi Bíróságon a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulás bejegyzési kérelmét, és a társulás várhatóan már január végéig jogi státust kap.
Borboly Csaba hozzátette, a két város és hat község, valamint a megyei tanács által létrehozandó társulás többek között kulturális, oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi, szociális, egyházi, műemlékvédelmi és turisztikai területen veszi át a megyei önkormányzattól a térség ügyeinek a kezelését és az ezekhez rendelt költségvetési forrásokat. Megjegyezte, már az önkormányzat 2014-es évi költségvetését úgy készítették elő, hogy a társulás elkezdhesse a működését.
A társulás a térséget övező havasokról kapta a nevét, Maroshévíz és Borszék várost, valamint Bélbor, Gyergyóholló, Gyergyótölgyes, Galócás, Salamás és Gyergyóvárhegy községeket fogja össze. E településekhez tartozó, közel 1200 négyzetkilométeres területen mintegy 32 ezer ember él, a lakosság 74 százaléka román nemzetiségű. A terület afféle román szigetet képez a 86 százalékban magyarok által lakott Hargita megyében. Valamennyi önkormányzat meghozta a társulásba való belépésről szóló határozatát, és befizette a társulás alaptőkéjének a rá eső részét.
Borboly Csaba elmondta, a megyei önkormányzat pénzforrásainak elosztásánál eddig is tekintettel voltak az etnikai arányokra, de a román közösségnek szánt forrásokról annak az önkormányzati testületnek kellett döntenie, amelynek 30 tagja közül csupán hárman szereztek a román pártok jelöltjeiként mandátumot. Ezen a helyzeten változtat a társulás létrehozása.
„Közelebb visszük a döntést az érintettekhez, és az önállóság biztosításával megpróbálunk jó példát mutatni az egész romániai társadalomnak" – nyilatkozta Borboly Csaba. Hozzátette, csak azokat a feladatokat ruházhatják át a társulásnak, amelyek átadását a törvény lehetővé teszi. Megannyi kompetencia továbbra is a megyénél marad.
A megyeelnök nem tartotta valószínűnek, hogy a bíróság elutasítaná a társulás bejegyzését, hiszen – mint mondta – az előkészítési munka során messzemenően odafigyeltek a törvényesség betartására.
TI
Erdély.ma,

Halasztásról halasztásra
Január 16-án lesz a Borboly-ügy következő tárgyalása
Január 6-án azért halasztott a Marosvásárhelyi Táblabíróság Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök ügyében, mert nem volt tolmács, tegnap Mihaela Ramona Creţu bíró pedig újabb halasztást rendelt el, mert az egyik vádlott ügyvédje nem jelent meg. A következő tárgyalás időpontját január 16-án 11 órára tűzte ki. A tárgyalás után Sergiu Bogdan, Borboly védőügyvédje kijelentette: Mind a bírónő, mind az érintettek azt szerették volna, ha ma megkezdik a tárgyalást. Sajnos, objektív okok miatt, mivel az egyik vádlott ügyvédje nem tudott megjelenni sem a január 6-i, sem a mai tárgyaláson, a bíróság kénytelen volt újabb terminust kiírni az ügyben. Tehát az ok az egyik védőügyvéd hiánya volt, illetve az, hogy a választott ügyvéd egy faxüzenetben közölte, hogy beteg, amit később fog igazolni. Ráadásul nem nevezett meg senkit, aki helyettesíthette volna. Borboly Csaba a kérdésre, hogy mi a véleménye az egymást követő halasztásokról, azt válaszolta, hogy igazából nincs ilyesféle tapasztalata, és nem tud mit mondani. – Azt szeretném, ha minél hamarabb meglenne a tárgyalás, hogy bizonyítani tudjam az ártatlanságomat. Amióta megyei tanácselnök vagyok, már több mint öt éve, minden éjjel egyig-kettőig, és hétvégeken is dolgozom, ezért az időnként négy-öt órás út is rendben van. Ma is 7-kor bementem a hivatalba, 10-ig dolgoztam, és este 10-11-ig dolgozni fogok. Ilyen szempontból nem nehézség, viszont szeretném, ha vége lenne, és teljes erőmből tudnék dolgozni a megyémért.
*** Mint ismeretes, Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét és alelnökét, Sófalvi Lászlót, illetve további 11 személyt hivatali visszaélés vádjával szeptember 16-án állították bíróság elé az ügyészek. A per október 21-én halasztással kezdődött, mert több vádlottnak nem sikerült védőügyvédet fogadnia. A tanácselnököt és társait egy útépítéssel kapcsolatban korrupcióval gyanúsítja az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA). A tanácselnök elleni vádak: közérdek ellen ismételten elkövetett hivatali visszaélés, csúszópénz ismételt elfogadása, okirat-hamisításra való ismételt felbujtás, hamisításra való felbujtás, kétrendbeli hamisítás és rágalmazó feljelentés. A vádhatóság két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es megyei út felújítása kapcsán vizsgálódott. A DNA szerint az ezekkel kapcsolatos törvénytelen kifizetésekkel a vádlottak több mint egymillió euróval károsították meg Hargita megyét.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

Borboly: román autonómiát!
Sajátos, példaértékű önrendelkezési formát szeretnének kialakítani Hargita megye északi részén, amelynek révén az ott 15 kisebbségben élő százalékos románság saját ügyeiről dönthetne, és amelyet majd később fordítottan országosan is követni lehet – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke.
„Próbáljuk fellendíteni a régió életét, ennek érdekében pedig egy olyan fejlesztési társulást hoznánk létre, mely alapul szolgálhat a térség miniautonómiájának" – fogalmazott az elöljáró (képünkön), aki már tavaly februárban, a Marosvásárhelyi Rádiónak adott interjújában is beszélt ötletéről, mondván, azt reméli, hogy az ott élő románok fogják majd meggyőzni nemzettársaikat, hogy az autonómia nem jelent veszélyt az ország egységére.
„Szeretnénk kicsiben kipróbálni azt, amit mi szeretnénk nagyban a Székelyföldön, hogy a kulturális, oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi, szociális, egyházi téren a szükséges tevékenységeket ilyen közhasznú társulás révén támogassa a megyei önkormányzat. Ez a miniautonómia példaértékű lehet más megyék számára is, ahol szórványban él a magyarság" – mondta el Borboly Csaba.
A Hargita Megyei Tanács elnöke továbbá az önkormányzat egyházakkal való együttműködési programját is bemutatta a sajtó képviselőinek. Mint mondta, a tájékoztató apropóját az adta, hogy az utóbbi időben több helyi politikus is sajátos módon értelmezte az egyházzal való kooperációt. Borboly aljas, embertelen rágalmazásnak nevezte azokat a híreszteléseket, melyek szerint „lepaktált" az ortodox püspökkel, hogy megszabaduljon a börtönbüntetéstől.
Hozzáfűzte, tudja, kik állnak a lejáratás mögött, nevüket azonban nem kívánta felfedni. Elmondta továbbá, Hargita megye önkormányzata több közös programot is egyházi együttműködéssel bonyolít le, melyek keretében templomokat újítottak fel, ravatalozókat építettek és több műemléket is tataroztak. Borboly Csaba rámutatott: tekintettel arra, hogy az egyházak képviselői, a papok befolyással bírnak a közösség gazdasági, kulturális, szociális életére is, többek közt emiatt is fontosnak tartja a folyamatos kapcsolattartást.
Tájékoztatása szerint a megyei önkormányzat tavaly 3,1 millió lejjel támogatta az egyházakat, az ortodox egyház az összeg 13 százalékát kapta. Hargita megyében egyébként a 2002-es népszámlálás adatai szerint 65 százaléka a népességnek római katolikus vallású, 13 százaléka ortodox, további 13 százalék református és 7 százalék unitárius vallású volt.
Barabás Hajnal
Krónika (Kolozsvár),

Moldován: meg kell állítani a szervezet bomlasztását (x)
Egy nehéz év áll mögöttünk, 2013 rengeteg akadályt görgetett elénk. Az RMDSZ politikailag is egy nagyon nehéz évet tudhat maga mögött.
Egy nehéz év áll mögöttünk, 2013 rengeteg akadályt görgetett elénk. Az RMDSZ politikailag is egy nagyon nehéz évet tudhat maga mögött, ellenzékbe került a parlamentben, kiszorult a kormányzásból, ezért nem is élhettünk a kormányzási eszközökkel. A román politikai pártok megpróbálták bizonyítani, hogy nélkülünk is folyik a munka az ország vezetésében, de mindezek ellenére mégis sikerült beleszólnunk több kérdésbe, ami a magyar érdekeket helyezte előtérbe (példa erre az alkotmánymódosítás halasztása, regionalizáció törvény halasztása és a decentralizációs törvény módosítása). Múlt évben több elöljáró ellen indult bűnvádi eljárás, köztük az RMDSZ színeiben volt miniszteri, államtitkári avagy parlamenti képviselői tisztséget betöltő, a magyar érdekeket szem előtt tartó politikus ellen, mint Markó Attila, Nagy Zsolt. Emellett Hargita megyei elöljárókat is támadnak, akiket bizonyított vagy koholt vádakkal citáltak bíróság elé, többek között Borboly Csaba és Bende Sándor. A folyamat pedig még nem állt le.
Tiszta lappal kezdeni a megyében
2014-ben az RMDSZ felelős politikusainak az az elsődleges dolga, hogy Hargita megyében megoldja mindazon nehéz kérdéseket, amelyek az elmúlt időszakban rányomták a bélyeget a szervezet munkájára. Felül kell vizsgálni mindazon személyeket, akik feladatokat látnak el a szervezetben, vagy a szervezet színeiben töltenek be tisztséget, odafigyelni arra, hogy kik azok, akik nem tudják ellátni feladataikat, akik gátolva vannak, megfélemlítve, vagy képtelenek ellátni feladatkörüket. Mindezen személyeket meg kell erősíteni, vagy megfelelő személyeket kell állítani a helyükbe, és elhatárolódni azoktól, akik az RMDSZ-t leépítik, gyanúba keverik, és ezáltal hitetlenné teszik.
Nehéz politikai év következik, partnereket, társakat kell keresnünk a politikában mind országos viszonyban mind a magyar–magyar viszonyban. 2014-ben újból választások elé nézünk, helyt kell állnunk, amit csak úgy lehet, ha erős, aktív tagokkal dolgozunk együtt.
Gyergyószentmiklós, a térség súlypontja
Annak ellenére, hogy ma a gyergyószentmiklósi városi szervezet mondhatni a „gócpontja” az RMDSZ-nek, 2012 decemberében, a parlamenti választások alkalmával bizonyította, hogy a térség legerősebb része, és ezt kamatoztatni kell. Bár a városban az MPP-s többséggel szemben nehéz az emberek érdekét érvényre juttatni, tovább kell építkezni, és bizonyítani az EP és államelnöki leadott szavazatokkal, hogy a szervezet erősödik, szerepe van a gyergyószentmiklósi emberek életében. Gazdaságilag, politikailag a térségben súlypontot képvisel, és nem mellékesen az Gyergyó területi RMDSZ-ben a legnagyobb szervezet szerepét tölti be. Mindezek érdekében 2014-ben meg kell állítani a szervezet bomlasztását, a megosztottságnak már nem lehet helye. Mindazon személyek, akik a szervezeten belül generálnak ellentéteket, meg kell értsék, hogy nincs helyük a szervezetben, mindazoknak, akik kívülről próbálják bomlasztani, el kell mondani, hogy Gyergyószentmiklóson az RMDSZ-nek minderre nincs szüksége. Új szellem kell vezéreljen a városi munkánkban, munkahelyekre, befektetésekre és csapatmunkára van szükség. Emberközeli, nyitott és dinamikus szervezetet kell építeni és készülni arra, hogy 2016 nyarán egy felépített, erős szervezetként az RMDSZ Gyergyószentmiklós lakosságával együtt egy hatékony polgármestert ad az épülő városnak az elkövetkező évekre.
Moldován József parlamenti képviselő nyilatkozata a gyergyószentmiklósi RMDSZ-közgyűlésen (X - fizetett hirdetés)
Székelyhon.ro,

Politikai üzenete lehet a román autonómiának
Elemzők szerint politikai üzenete lehet annak, hogy az önkormányzatok társulása által bizonyos fokú önállóságot kaphat Hargita megye északi, román többségű része. Mint ismeretes, a nyolc település összefogásával létrejövő Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulás küszöbön álló bejegyzését Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke jelentette be.
Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója az MTI-nek hétfőn elmondta, a társulás révén létrejövő döntéshozatali keret azt üzenheti, hogy „a kisebbségi kérdés kezelését nem kell kötelezően a többségi döntéshozatali logikában látni”. Ezt azért tartotta fontosnak, mert – mint fogalmazott – „egy kisebbségi közösségnek soha nem tesz jót a többségi döntéshozatal”.
Horváth István nem tartotta valószínűnek, hogy a kölcsönösség elve alapján Erdély magyar többségű kistérségei is olyan önállóságra tegyenek szert, amilyent a Hargita Megyei Tanács szán a társulásnak. Példaként említette, hogy a kölcsönösség elve Székelyföldön sem működik. Míg Erdély megannyi román többségű településén magyar alpolgármestert választanak, a székelyföldi városokban ezt a tisztséget nem szokás átengedni a román közösség választottainak.
Bakk Miklós politológus szerint a székelyföldi román többségű települések kistérségi társulása megnyithatná az utat a magyar többségű települések kistérségi társulásainak a bejegyzése felé. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években a kormány helyi képviseletét ellátó prefektusok akadályozták meg a székelyföldi magyar kistérségi társulások megalakulását.
Úgy vélte, a székelyföldi román társulás létrehozásának a megakadályozása azt jelezné, hogy Bukarest nem akar megegyezést a székelyföldi magyar többség és a helyi román kisebbség között, és arra törekszik, hogy a Székelyföld autonómiájának semmilyen előfeltétele ne jöjjön létre. A politológus hangsúlyozta, a társulást még akkor sem lehet közjogi autonómiának tekinteni, ha a megyei önkormányzat át kívánja erre ruházni egyes kompetenciáit. A kompetenciák tervezett átruházását politikai gesztusnak nevezte, amelyet a politikai marketing eszközeivel lehet ahhoz a kérdéshez kapcsolni, hogy mi történjék a székelyföldi románokkal Székelyföld területi autonómiája esetében.
Darie Cristea szociológus, a Bukaresti Tudományegyetem tanára az Adevărul napilapnak nyilatkozva úgy vélte, a társulás létrehozásával voltaképpen a székelyföldi magyarok próbálják elfogadtatni a román társadalommal az általuk áhított autonómia gondolatát. Hozzátette azonban, hogy az autonómia kérdésköre nem tartozik a megyei önkormányzatokra. „Ez az állam berendezkedési formája, a román állam pedig sem a területi, sem az etnikai alapú autonómiát nem fogadja el” – vélte a szociológus. A Konstancán megjelenő Telegraf napilap „a pofátlanság netovábbjának” titulálta, hogy a magyarok akarnak autonómiát adni a románoknak Romániában.
Mint arról beszámoltunk, Borboly Csaba úgy nyilatkozott, hogy már januárban bejegyezhetik a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulást, mely többek között kulturális, oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi, szociális, egyházi és műemlékvédelmi, és turisztikai területen veszi át a megyei önkormányzattól a térség ügyeinek a kezelését, és az ezekhez rendelt költségvetési forrásokat. A társulás települései afféle román szigetet képeznek a 86 százalékban magyarok által lakott Hargita megyében.
Székelyhon.ro,

Feljelentették Borbolyt
A Hargita megyei önkormányzat pénzforrásainak etnikai alapú elosztása miatt jelentette fel az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál Borboly Csabát, az önkormányzat elnökét a Szociáldemokrata Párt (PSD) gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.
Marius-Gratian Benchea úgy vélte, a megye önkormányzata hátrányosan különbözteti meg a megye román településeit, amikor az etnikai arányoknak megfelelően a költségvetésnek csupán 13 százalékát osztja le nekik. A politikus szerint az így kapott pénzforrások elégtelenek a települések fejlesztésére. Borboly Csaba a feljelentésre reagálva kijelentette, a megyei önkormányzat forrásainak az elosztása a megyei képviselők konszenzusával történik, és 2000 óta – amióta tagja az önkormányzati testületnek – soha nem alakult ki vita a pénzosztás kapcsán. Hozzátette, az etnikaiak mellett más szempontokat is figyelembe vesznek a források elosztásánál. Az egyházaknak nyújtott támogatások esetében például a felekezetek arányát tekintik mérvadónak.
A Hargita megyei önkormányzati források elosztásának kérdése azt követően került a figyelem középpontjába, hogy a testület bizonyos fokú önállóságot kíván biztosítani a megye északi, román többségű településeinek.
Székelyhon.ro,

Jogi szupermarket – a Borboly-per tárgyalásán jártunk
Mivel meguntam, hogy Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és más tisztségviselőknek, illetve beosztottaknak a peréről az újságok mindig csupán két új mondatot írnak, és előző cikkeikből átmásolják a többit, eldöntöttem, hogy 2014. január 6-én elmegyek Marosvásárhelyre, részt veszek a tárgyaláson.
A Marosvásárhelyi bíróságot és Táblabíróságot, illetve más szakbíróságokat magába foglaló épület amolyan igazi jogtechnológiai negyedben helyezkedik el. A környék kétszáz méteres körzetében szinte mindegyik épületben ügyvédi vagy közjegyzői iroda működik, a bíróság mellett ott a börtön, kissé omladozó falán pedig egy hatalmas plakát: kopaszra nyírt, csíkos ruhás fickó bámul ki az útra, és azt mondja románul, amit én most leírok magyarul: annak a társadalomnak vagyunk a terméke, amelyben élünk.
Mivel reggel fél kilencig még van öt perc, elgondolkodom, hogyan értendő ez az uniós pénzekből megpályázott műalkotás és jelmondat. Józan ésszel ugyanis úgy vélekednénk, hogy minél jobban működik egy társadalom, annál többet termel. Itt egy kis baj lehet a logikával – tűnődöm magamban, és máris megnyitom a bíróság központi ajtaját, ahol egy csendőrrel és egy beléptető kapuval találom magam szemközt. Autókulcsot, telefont a kosárba, átlépek ezen a reptéri check-in klónon, de úgy elkezd csipogni, mintha valami fémdorongot szorítanék a kabátom alatt.
A csendőr a csíki fagyot alighanem még magával hurcoló bakancsomra néz, és kimondottan cipész szakértelemmel megjegyzi: nem törődünk vele, gyakori ez, fém van az ilyen talpakban. Ezzel is többet tudva, felballagok az első emeletre. Sötétszürke linóleum a folyosókon, fehér márványborítás a falakon, patikatisztaság és román feliratok sokasága, hogy hová lehet benyitni és hová nem. Rajtam kívül a folyósokon még sehol senki, néhány képernyőérintős infópulttal találom magam szembe, érintem-érintgetem, de nem működnek.
Az első feladat: kideríteni, hol lesz a tárgyalás. Amolyan kafkai per-érzéssel a gyomromban elindulok körbe-karikába a folyosón, végül a harmadik benyitásra egy idősebb hölgy készségesen felvilágosít: 52-es terem. Megkeresem, ott van az egyik folyosó fordulójánál, ajtaja mellett, amelyen nagybetűkkel írja és piktogramokkal mutatja, hogy filmezni, fotózni, hangot rögzíteni csak az elnök engedélyével lehet, egy nagy barna csempekályhában úgy ég a gáz, mintha szó sem lenne energiaválságról. A falon, egy A4-es méretű fejléces papíron, nyomtatott szöveg mindazon tárgyalásokról, amelyeket a Marosvásárhelyi Táblabíróság bűnügyi valamint kiskorúakkal és családügyekkel foglalkozó ügyosztálya Creţu Mihaela Ramona elnöknő vezetésével aznap tart meg.
A Borbolyék pere a harmadik, de kezdési időpont nincs a papíron, így nem mozdulok el, hanem tovább olvasgatom a keskenyebb-szélesebb hasábokra tördelt szövegeket.
Az első oszlopban tizennégy vádlottnak a neve mindennemű és rangú tisztség nélkül, valamint a per tárgya: korrupciós bűncselekmények a 78/2000-es számú törvény alapján. A második oszlopban az Arestat/Liber (azaz Letartóztatott/ Szabadlábon) fejléc alatt csupán az L betűvel találkozni, és akarva-akaratlan az embert kissé mellbevágja, hogy sorsa, lám, hogyan szorulhat be két nagybetűbe.
De még mindig csak kilenc óra, tovább sétálok egy másik feliratig. Ez egy nyomtatott plakát a www.faraspaga.ro honlapról, amint az alján rejtőzködő kisbetűkből kiderül, és két nagyobb méretű fotó között von párhuzamot. Az egyik a szocializmus lendületes éveiben épített, de mára már lerobbant garzonlakásos tömbházat ábrázol és alatta a szöveg: „Itt lakik George Caraban, aki kenőpénzt adott, hogy elkészítsék az iratait.” A másik fotón egy hatalmas épület, sok ablakú és merész tetőzetű villa, a következő mondattal: Itt lakik Gică Butoi, a tisztviselő, aki elfogadta a pénzt, hogy elkészítse az iratokat.”
Mindkét mondat persze románul és miközben elmosolyodom a nép egyszerű fiainak szánt példázaton, megint csak Kafka jut eszembe, hiszen ha jól tudom, a caraban az valamiféle bogár, szegény ott ücsöröghet a tömbházlakás ajtórése előtt, és várhatja, hogy magát átalakítva butoi, azaz hordó legyen belőle.
Már fél tíz, időközben elindulnak a fekete taláros ügyvédek és ügyészek, csinos lányok kezdik tologatni a bevásárló kocsikat. Igen, éppen olyan kocsikat, mint a hiper- és szupermarketekben, csakhogy ezekben a tej, olaj, liszt és miegymás helyett vékonyabbra-vastagabbra bekötött aktacsomagok hevernek egymás hegyén-hátán, súlyuk ránézésre is lehet tíz-húsz-harminc kiló, így máris előttem áll a maga valóságában az egyik teremből a másikba történő törvényszéki aktatologatás.
Leírok még néhány kört, pontosabban négyzetet, felbandukolok a második emeletre, majd le a félemeletre, ahol nagy táblákon ott a jog minden fogaskerekének pontos szobaszáma és eltűnődöm: lám csak az apród szavunk közös, itt az ékezet nélküli szóval megjelölt törvényszolgáknak is meg van a maga külön gyülekezőhelye. Fél tizenegy, éppen elegendő idő van még ahhoz, hogy több, egymás melletti falfelirat nyomán tudomásul vegyem, miképpen nem léphetek be a tárgyalóterembe. Rövidnadrágban, testre feszülő nadrágban, sapkában, kalapban, nadrágból kibuggyanó ingben, papucsban semmiképpen. Ám akinek itt akad dolga vagy bámészkodni kedve, az lemondhat bármiféle olyan feliratos pólóról, amely csoporthovatartozást jelöl vagy felhív valamilyen eszme terjesztésére és hosszú, nagyon hosszú még a sor. Teljességgel kizárt például, hogy valaki valamilyen, kihívóan előtérbe helyezett testrészével vagy éppen fejcsóválásával netán fejbólogatásával helyes döntésében befolyásolja a bírói figyelmet.
Háromnegyed tizenegy, egy ügyvéd teszi le csomagját a mellettem levő padra, mintha láttam volna már Csíkszeredában, majd a folyosói asztal túloldalán, ugyancsak talárban, megjelenik egy középkorú férfi. Tekintetükkel csak éppen köszöntik egymást mint ugyanazon szakma művelői, az antikorrupciós ügyész lehet, gondolom magamban. Időközben érkezik még négy férfiú, de egyik sem Borboly, majd az ötödik, a sztárügyvéd, akit az eddigi tárgyalásokat követő fotókról ismerek.
Tizenegy óra előtt néhány perccel a csendőr (vagy egyenruhás törvényszolga) megnyitja az ajtót,és bevonulunk: két vádlott, két tanú, két ügyvéd, egy ügyész és jómagam, a tárgyalás egyszemélyes közönsége. Az elnöknő szemből, egy hátsó ajtón keresztül bukkan fel, jobbról pedig egy halom, asztalra púposodó akta félig takarja a jegyzőnőt. Amúgy sem sokat írhatna, mindenfele mikrofonok, számítógépek.
Felállunk, leülünk, az elnöknő tudomásul veszi a jelenlétet és az időközben beadott ügyvédi kéréseket, többek között arra vonatkozóan, hogy a korrupcióellenes ügyészség egyik nyilatkozatát az egyik tanú nem írta alá, mert nem értette, ezért hivatalos fordítót kérnek. Az elnöknő megkérdi a tanúktól, hogyan érzik, jelenleg szükségük van-e hivatalos tolmácsra. Egyikük románul arról beszél, hogy igen. Az elnöknő megkérdi az ügyvédeket és az ügyészt, egyetértenek-e a kéréssel. Mondják, hogy igen. Az elnöknő utasítja a jegyzőnőt, hogy keressenek tolmácsot, és felfüggeszti az ülést.
Az elnöknő és a jegyzőnő elhagyja a termet, jómagam pedig igyekszem felmérni, hogy a per több oszlopba rakott aktái hány folyómétert tennének ki. Hármat vagy négyet mindenképpen. Az ügyész, az ügyvédek is emelgetik mobiltelefonjaikat. Inkább unalom, semmint izgalom van a teremben, amikor félóra után megjelenik az elnöknő és forgatni kezdi a perrendtartás ugyancsak vastag könyvét, majd közli, hogy mivel mind a négy hivatalos tolmács foglalt, január 9-re napolja az ügyet. Ezzel ügyész, ügyvédek egyetértenek és alig ötven perc telt el a belépésünk óta, máris igyekszünk kifelé.
Az igazságszolgáltatás kereke nagyot nem fordult. Január kilencedikén ügyvédi jelenlét hiánya miatt halasztottak, és ha a négyméternyi iratcsomóra, a perrendtartás vaskos könyvére és a több mint tucatnyi vádlott több mint tucatnyi ügyvédjére, a nem kevés számú tanú többszörös megidézésére, illetékességekre vagy illetéktelenségekre, lehetséges betegségekre, megjelenésekre vagy meg nem jelenésekre gondolok, akkor úgy érzem, hogy sok-sok kilométert megtesznek még bevásárló szekérkéikkel a csinos lányok a marosvásárhelyi táblabíróság folyosóin. Amíg végleg a levéltárba kerülhetnek ennek a pernek is az iratai.
Székedi Ferenc
maszol.ro,

Lakat került a Lázár-kastélyra
„Időlegesen” zárva van a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a kulturális központ nem végez ott tevékenységet, amíg a tulajdonosokkal egyezségre nem jutnak. A mozgatható képzőművészeti alkotásokat a kastélyból a vendégházba szállítják át.
Kiköltöztetik a műalkotásokat a műemlék-épületből. Tulajdonjogi vita
Szerdán reggel gyűlés volt a Schola vendégházban. A Kulturális és Művészeti Központ tizennégy alkalmazottja tárgyalt a megyei önkormányzat küldöttségével és elnökével, Gyergyószárhegy polgármesterével. Új helyzet állt elő, de egyelőre senkit nem bocsátanak el munkahelyéről – tudták meg a Hargita Megye Tanácsához tartozó intézmény alkalmazottai. Munkakörük viszont változik, többségüknek a napokban az a feladata, hogy segítsenek a képzőművészeti alkotások kastélyból vendégházba szállításánál. A továbbiakban meg kell találni a módját, hogy nyereséggel működjön a vendégház, és tisztázni kell a központ pénzügyi helyzetét, hisz az ellenőrzések során rendellenességekre derült fény, derült ki.
„Nem kiköltözés, hanem tevékenység-szüneteltetés”
„Nincs szó arról, hogy a központ kiköltözne a Lázár-kastélyból, csak időlegesen szüneteltetjük ott tevékenységünket” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Kifejtette: a három kastélytulajdonos egyike pert indított a megyei tanács ellen, bérleti díjat követelve nem csak a hasznos felületekre, hanem a romos részekre is, olyan összeget kérve, amit nem tud a megye megfizetni.
Miután a tulajdonosok visszaigényelték és visszakapták a kastélyt, a megyei önkormányzat bérlőként tevékenykedett az ingatlanban. A jogszabályok értelmében három évig tartott ez az időszak, ami szeptember 7-én járt le. Azóta ingyenesen használták a műemlék helyiségeit, miközben további együttműködés érdekében folytak tárgyalások a tulajdonosokkal, akik viszont nem tudtak közös nevezőre jutni. Az egyesség az volt, hogy tovább tárgyalnak, amíg egy egységes álláspont születik az ingatlan bizonyos helyiségeinek használatára vonatkozóan. A Liphtay család partnernek bizonyult, az ajánlott összeggel viszont elégedetlen volt a Berczely család, legutóbb pedig Vormair fordult bírósághoz, nem értve egyet az ingyenes haszonbérléssel.
„A Peleș-kastélyt Románia 20 ezer euróért bérli, itt évi 100 ezer eurós bér miatt zajlik a jogvita. Bízunk benne, hogy Vormair vissza fog lépni ettől a pertől, tudjuk folytatni a munkát a kastélyban” - nyilatkozta Borboly, hozzátéve, arra is van elképzelés, hogyan lehetne a teljes kastélyt optimálisan kihasználni, kulturális céllal hasznosítani.
„Nem lehet közpénzt költeni olyan felületre, amiről nem tudni, kinek a tulajdona” – mondja az elnök célozva arra, hogy a három tulajdonos egyetértésének hiányában a tulajdont kellene felosztani az őket megillető részekre, ám ez még nem történt meg. „Azt szeretnénk, hogy az ideiglenes tevékenység-szüneteltetés minél rövidebb legyen. Levelezünk a tulajdonosokkal, egyeztetünk Liphtayék ügyvédjével, és lehet, hogy a birtokukban lévő 13/24. részre tudunk kötni egy hosszú távú koncessziós szerződést, átruháznák a megyei tanácsra a használati jogot. Ez szinte a tulajdonjoggal lenne egyenértékű, ha megtörténne, jogi státust nyernénk az intézményben, a megosztási perben is félként vennénk részt. Tehát több olyan kilátás is van, ami miatt én nem beszélnék arról, hogy a kastély el van veszve” – közölte Borboly.
Remélik, nem sokáig lesz zárva a kapu
Lakat van a kastélykapun, de lehet, napokon belül lekerül bejáratáról a zár, újra látogatható lesz. A tulajdonosokkal való tárgyalás hozhat erre megoldást. Lehet, hogy ők biztosítanak személyzetet, amely belépti díjat szed, idegenvezetést végez, de az is megtörténhet, hogy a kulturális központtal kötnek egyességet, a mostanig is ott dolgozó munkatársak folytatják e tevékenységet.
Gábor László polgármester elmondta, nagyon reméli, nem kell sokáig zárt kaput találjanak az érkező turisták, ennek érdekében ül asztalhoz Vormair Istvánnal, az egyedüli Szárhegyen élő tulajdonossal. „Hogy nincs minden rendben, azt tudtam, viszont hogy pereskedés kezdődött, az váratlanul ért. Reméltem, megállapodás fog születni” – nyilatkozta a község első embere, fontosnak tartva elmondani: „A szárhegyiek magukénak tartják a kastélyt. Az tény, és elvitathatatlan, hogy vannak tulajdonosok, de a kastély mai állapota szárhegyi emberek hozzáállásának, közmunkájának köszönhető. Zöld Lajos hathatós irányítása, az emberek hozzáállása nélkül nem hiszem, hogy ma tudnának kastélyról beszélni. Köztudott, hogy az 1960-as évek végén az elhagyatott kastélytól aki érte, hordta el a követ, épületek fundamentumaiba kerültek a kastély falának részei. Zöld Lajos kastélymegmentő munkájával állt meg a folyamat, akkor, amikor a külső falak már alig voltak egy méteresek. Ha nem állítják meg akkor a folyamatot, kétlem, hogy lett volna, amit visszaigényeljenek a tulajdonosok. Tiszteljük a tulajdonjogot, viszont a szárhegyieknek jogos igénye az is, hogy visszaálljon a békesség. Sokat veszítenénk, ha a kastély nem lenne látogatható. Ez igen rossz üzenet lenne a turistáknak”.
Több mint ezer alkotás kerül raktárba
„Az élet megy tovább, tervezzük az évet, szervezzük a programokat az új helyzet adta körülmények között. Időlegesen át kell helyezzük tevékenységünket a kastélyból a vendégházba. Én bízom abban, hogy amíg az alkotótáborok elkezdődnek, megoldás fog születni” – fogalmazott Kassay Péter, a Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, tájékoztatva arról is, hogy gondolkodtak már alternatívákon: Szárhegyen vannak kiállításra alkalmas terek, és vannak vendéglátók, szállásadók, e miatt nem kell távol maradjanak a képzőművészek.
A kastélyból azon alkotásokat szállítják el, amelyek könnyen mozgathatóak. „Óriási felelősség, nagyon nagy érték, ha csak arra gondolunk, hogy idén negyven éve, hogy létrejött a művésztelep. Ha nem vagyunk a kastélyban, nem tudjuk felügyelni az alkotások épségét, megmaradását sem. Ezer és egynéhány száz műalkotásról van szó. Elsősorban a vendégház emeleti termeibe kerülnek, ami nem fér, arra a felajánlott felületeket vesszük igénybe” – közölte az intézmény igazgatója. Mint mondta, megállapodás tárgya lesz, ha a tulajdonosok újra megnyitják a kastélyt a látogatók előtt, visszakerülnek-e oda a képek: „Senki sem szeretné, hogy a turisták üres falakat nézzenek” − összegzett Kassay, megnyugtatva mindenkit afelől, a képek szállítására nagyon ügyelnek, hogy ne történjen károsodás az óriási értéket képviselő gyűjteményen. Reméli, sikerül majd egy olyan felületet létrehozni, ahol szakszerűen és megfelelő hőmérséklet biztosításával lehet majd raktározni a műveket.
Az alkalmazottak és vendégház jövője
A probléma nem jár egyedül, hiszen a központ alkalmazottai egy felől a Lázár-kastélyban végzett teendőket nem tudják tovább folytatni, másfelől anyagi megszorításra számíthatnak a vendégháznál is, új forrásokat kell találni.
„A megszorító költségvetési törvények miatt nem költhetünk vendégház működtetésére. Az lehetne megoldás, ha az amúgy is helyi önkormányzattól bérelt ingatlan jól felszerelt konyha részét visszaadnánk Szárhegynek, az önkormányzat működtetné, itt lehetne főzni a napközinek, a művészek vendéglátást is folytathatnák itt” – fogalmazott Borboly, megjegyezve, ennek hivatalos útja, hogy Szárhegy község kérje a konyhaműködtetést, és ez ügyben megszületik egy helyi és egy megyei képviselő-testületi határozat. Gábor László polgármester elmondta, testület elé terjeszti az elképzelést, hisz itt nem csak a napközi számára főzhetnének, a közalkalmazottaknak is tudnának ebédet biztosítani. Mindennek a feltétele viszont egy jó menedzsment. Az alkalmazottak tekintetében arra törekednek, hogy senki ne maradjon munkanélküli.
A központ tizennégy alkalmazottjából ketten dolgoztak csak a Lázár-kastélyban, egy idegenvezetőként, egy pedig teremfelügyelő-takarítóként. Ők a napokban már a kastélyból vendégházba átszállított képek raktározásán dolgoznak, hosszabb távra új munkamegosztási javaslatot állítanak össze a megyei önkormányzat elnökének kérésére.
Tiszta lappal továbblépni
A menedzsment hagy kívánnivalót maga után – erre utalt Borboly is. Elhangzott: a központ működésében is vannak rendellenességek, a menedzsment, pénzügyek terén ellenőrzések történtek. „Intézkedések, számonkérések lesznek, mert az ellenőrök jelentése szerint elég nagy összeg gondatlan kezelésének esete áll fenn. Ezeket is rendezni kell a közeljövőben” − közölte Borboly.
Kassay pedig úgy nyilatkozott, hogy „voltak rendellenességek, de hál' istennek sikerült áthidalni ezeket a helyzeteket. Viszont attól függetlenül, hogy a problémák megoldódtak, az természetes, hogy a számonkérésre sor kell kerüljön”.
Falugyűlés lesz
A Lázár-kastéllyal kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ mindazon szárhegyiek, akik részt vesznek a január 18-án 13 órára meghirdetett falugyűlésen. A község művelődési házában a kastély lesz a fő téma, ugyanekkor tárgyalnak viszont az Alsóerdő őrzésének kérdésköréről is. A falugyűlést Gábor László hívja össze, jelen lesz Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke is.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

Krassó-Szörénnyel bővíti szórványprogramját Hargita megye
Beszterce-Naszód és Temes megye, valamint Aranyosszék után Krassó-Szörény megyével is partnerséget alakított ki Hargita Megye Tanácsa az Összetartozunk programja keretében.
Az önkormányzat sajtóirodájának közleménye szerint Borboly Csaba tanácselnök szerdán irodájában fogadta Tóth Jánost, a Platanus Művelődési Egyesület titkárát, akivel a közös tervekről beszélgettek. A találkozón részt vett Szabó Barna megyemenedzser és Zonda Erika vezérigazgató, az Összetartozunk szórványprogram felelőse.
Hargita Megye Tanácsa 2009 nyarán azzal a céllal kezdeményezte az Összetartozunk közösségépítő programot, hogy a szórványban élő magyarság megmaradását és fejlődését támogassa. A kezdeményezés hamar székelyföldivé nőtte ki magát: míg Hargita megye Beszterce-Naszód és Temes megyével, valamint Aranyosszékkel alakított ki együttműködést, addig Kovászna megye is hasonló partnerségre lépett Szeben, Hunyad, Fehér és Brassó megyével. 2013. november 15-én, a Magyar Szórvány Napján Enyeden kötött partnerségi szerződést Hargita és Krassó-Szörény megye.
Mint a szerdai találkozón elhangzott, jelenleg Krassó-Szörény megyében négyezer főre tehető a magyar lakosság száma, ebből kétezren élnek Resicabányán. A megyében számos magyar jellegű nevezetesség található: gőzmozdonymúzeum, nosztalgiavasút, Herkulesfürdő, Széchenyi-út a Duna mentén, Sissi királyné emlékműve és a Resicabányai Vízművek.
Krassó-Szörényben 1958 óta nincs magyar tannyelvű oktatási intézmény, és tavalytól a magyar nyelvű oktatás is megszűnt, jelenleg csak óvodás csoport működik a református egyház támogatásával. Az Összetartozunk program jóvoltából a református egyházon keresztül nyílik lehetőség a szórványban élők támogatására, ugyanakkor Krassó-Szörény Megye Tanácsát is felkérik, hogy segítsen az együttműködés megvalósításában.
A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a fő hangsúly, a kultúra ápolásán kívül, a gyerekekkel való foglalkozáson kell hogy legyen, ezért javasolták közös táborozások szervezését, ahol a székely és a szórványbeli gyerekek megismerhetik egymást, barátságok alakulhatnak ki közöttük.
A Székelyföld és a Bánság kölcsönös megismerését elősegítheti a táncegyüttesek vendégelőadása mindkét régióból, valamint nyári tánctábor szervezése. Emellett javasolták egy kiállítás létrehozását is, amely bemutatja Krassó-Szörény megye gazdag ipartörténetét. A tervek szerint az idei Székelyföld Napokra meghívják a resicabányai Hóvirág daloskört, ugyanakkor egy hargitai küldöttség is ellátogat Krassó-Szörény megyébe.
Borboly Csaba megyeelnök arra biztatta a partnerszervezet képviselőjét, hogy kéréseiket, észrevételeiket fogalmazzák meg, és együtt keressék a megoldást a problémákra. A 2009-es hargitai kezdeményezés sikerét az is bizonyítja, hogy lassan az ország megyéinek egynegyedében működik a szórványprogram.
maszol.ro/közlemény,

Az ötödik halasztás Borbolyék perében
Ismét halasztást rendeltek el a Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint vádlott-társai ellen indult per csütörtöki tárgyalásán.
Idén már harmadszor jelent meg a marosvásárhelyi ítélőtábla előtt Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke, akit tizenegy másik személlyel együtt azzal vádol az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), hogy egy útépítési korrupciós botrányba keveredtek. Ezúttal viszont kiderült az is, hogy miért volt szükség a tárgyalás többszöri halasztására.
Az egyik vádlott, Daniel Cristian Mandache, aki január 6-án és 9-én is ügyvédjének betegségére hivatkozva maradt távol, ezúttal sem jelent meg a bíróság előtt, ügyvédje viszont küldött egy értesítést, hogy ő már tavaly december óta nem képviseli a vádlottat. „Az illető ügyvéd küldte viszont idén a halasztást kérő faxüzeneteket, amelyhez már nem lett volna joga, mert már nem az ő ügyfele a vádlott” – magyarázta a furcsa történetet Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje.
Sergiu Bogdan hozzátette, a többször hiányzó Mandachenek el kell döntenie, hogy másik ügyvédet fogad, vagy pedig elfogadja a bíróság által hivatalból kijelölhető védőt. Az biztosnak tűnik, hogy ez a vádlott jelen lesz a következő, január 23-i tárgyalási napon, mert a bírói utasítás értelmében rendőrök fogják előállítani. Ha valamilyen okból mégsem tudna megjelenni, távollétében is megkezdődik a tárgyalás. Borboly Csaba és vádlott-társai büntetőperében a Marosvásárhelyi Táblabíróságon ez volt az ötödik halasztás. Az elnök korábban többször is elmondta: ártatlansága bizonyítása érdekében ő azt szeretné, ha minél előbb lefolyna a per.
Kovács Attila
Székelyhon.ro,

A tulajdonos tudta nélkül került lakat a Lázár-kastélyra
Rég nem lépte át a kastély küszöbét, a továbbiakban nem is szándékszik megtenni. Január 16-án is az alpolgármester jelenlétét kérte, amikor végigvezetett az ingatlanban, melynek ő az egyik tulajdonosa. Vormair István kijelentette: a pert azért indította, mert nem volt, akivel tárgyalni. Még arról sem értesítették, hogy lakat kerül a kastélyra, elszállítják a műalkotásokat.
A Lázár-kastély körül kialakult újdonságokról, a bezárásáról és a festmények elszállításáról Vormair István vallja: őt senki nem értesítette. A tőszomszédságban lakó, a kastélyból 2/24-ed részt tulajdonának tudó polgár portálunknak arról is beszélt, miért kezdte követelni a szakértő által megállapított magas bérleti díjat. Az okot röviden így határozta meg: „nem volt, akivel szóba állni, kénytelen voltam bírósághoz fordulni”.
A visszaigénylés kálváriája
A három kastélytulajdonos egyike, Vormair István, a volt gazdatiszt leszármazottja az egyetlen, aki Szárhegyen él. Ő volt az első, aki az ingatlan-visszaigénylést elindította. Mint mondja, többen akadályozták, hogy jogos tulajdonához jusson. Már 2001-ben azzal kellett szembesülnie, hogy kérését a kulturális központ igazgatója öt-hat hónapon át magánál tartotta, nem továbbította. Aztán a helyi önkormányzat öt évig húzta az időt, aztán közölték, nem ismerik el jogosultságát, csak a másik két tulajdonos követelését. „Peres úton kellett bizonyítsam igazamat, szembeállt velem a helyi és megyei tanács és a két másik tulajdonos is, úgy vélem, őket félrevezették” – mondta Vormair. A hosszú procedúrát követően, melynek része volt az is, hogy a kolozsvári kriminalisztikai intézet vizsgálta az adásvételi szerződés hitelességét, a legfelsőbb bíróságon is megszületett a határozat: vissza kell szolgáltatni a jogos tulajdont. Igaz, a végén végrehajtóhoz is kellett fordulni, de sikerült visszaszerezni a 2/24-ed részt a kastélyból.
Egyezségkötés a bérlővel
Miután tulajdonos lett, Vormair István a megyei önkormányzat kérdésére elmondta, ő a közjó érdekében ingatlanrészét bérbe adja a benne tevékenykedőknek a törvény által szabott három évre, a kapott bérleti díj nyolcvan százalékát egy bankszámlán tartja, majd a kastélyra fordítja. „A szerződésben benne volt, hogy a törvény értelmében megszabott bérleti díjat köteles a bérlő fizesse, ugyanakkor az állagmegőrző javításokat is el kell végezze. Ezt kérem, mindenki jól jegyezze meg” – fogalmazott Vormair, további részleteket olvasva fel az aktából, miszerint a bérlő kötelessége az épület épségét megtartani, karbantartani, hogy károsodás ne érhesse. „Ez azt jelenti, hogy ha a tetőről leesik tíz cserép, akkor ő azokat felrakja. Ez érvényben volt 2013. szeptember 8-ig, és ez idő alatt számtalanszor hívtam fel a megyei tanács figyelmét, dossziészámra vannak az aktáim, hogy a szükséges, állagmegőrző javításokat el kell végezni. Ígéretet kaptam, de nem lett belőle semmi” – szögezi le a kastélytulajdonos.
Ingyenes bérleti időszak
A szerződés időtartamának lejártát követően tárgyalásra került sor a megyei tanács képviselőivel, újabb ígéret hangzott el a munkálatok elvégzésére a következő időszakban, mikorra díjmentesen kérték használatba a kastélyt. „A haszonkölcsönről szóló szerződésben is szerepelnek a kölcsönvevő kötelezettségei, köztük az, hogy jó tulajdonoshoz méltóan használja és karbantartja az épületet, rendeltetésének megfelelően használja, a szerződés lejártakor pedig köteles az ingatlant visszaadni. 2013. november elsejéig szólt az újabb megállapodás, s csak annyit csináltak, hogy vásároltak négyszáz darab cserepet, ami az összfedélzet egy százalékára sem volt elegendő. S ezek után kérik, hogy adjam tovább is ingyen nekik használatra. Hogy legyen nekem bizalmam ezek után?” – teszi fel a kérdést Vormair.
Szemet szúró pénzköltések
„Igazat adok a jogásznak abban, hogy egyszerre nem lehet százezreket költeni, de nem kellett volna várni, amíg ilyen nagyra nőnek a javítási költségek. A szerződésben az van, hogy a tulajdonosnak olyan állapotban kell számba adni az épületet, amilyenben 2001-ben, a kérésem letételekor volt” – mondja a tulajdonos, majd példákkal áll elő olyan pénzköltésekre, amelyek szerinte indokolatlanok voltak, amelyeket a kastély állagmegőrzésére is lehetett volna fordítani. „Az intézménynek 14 alkalmazottja van. Hozzá tartozik a vendégház, de ott maximum négy személynek van dolga, tízen a kastélynál lehetnek. Ez sok, de nem lenne vele gond, ha még nem lenne több mint huszonnégy személlyel szerződés különböző munkálatok elvégzésére. A képeket papíron annyit forgatták, hogy ha ez a valóságban megtörtént volna, már nem lenne rajtuk festék. Erre lettek elszámolva pénzek, és amit mondtam, mindenre dokumentumom van. Én állítom, ha akkora a krízis, mint amekkoráról beszélnek, akkor nem kellett volna így költekezni. Egy gazdaember három, esetleg öt személyt tartana, de azok, ha leesik egy cserép, rögtön helyretennék. Csak megjegyzem, olyan a gazda, hogy miután az eső befolyt a Lovagterembe, egy nagy nejlont húztak ki a tetőtérbe, így oldotta meg a problémát” – fogalmazott a tulajdonos.
Párbeszéd híján pereskedés
Vormair állítja, többször írt levelet a megyei önkormányzat elnökéhez, azokban felsorolta a rendellenességeket, kitért arra is, a központ alkalmazottjai hogyan tárgyalnak vele, mint tulajdonossal, hogy minden tiszteletmegadást mellőznek: „Azt is mondták nekem, amikor felhívtam a figyelmüket, hogy a kapubástyáról hiányoznak cserepek, hogy Vormair hozzon létrát, s tegye fel a cserepet. Hát ez miféle magatartás?” De nemcsak vele bánnak bárdolatlanul bizonyos személyek, állítja, hanem a turistákkal is. Arról is írott, sajtóban megjelent panaszt tartogat aktacsomójában. Mint mondja, november közepén is asztalhoz ült Borboly Csabával, a megyei közgyűlés elnökével, ígéret volt, hogy külön könyvelésbe kerül a Lázár-kastély pénzforgalma, az igazgatással is más személyt bíznak meg itt. Mivel változás nem történt, ilyen formában a folytatást sem akarja, Vormair az igazságszolgáltatás útján kéri a szakértő szerint megállapított bérleti díjat. „Nem volt, akivel értekezni, nem maradt más választásom, mint a bírósági utat választani a bérleti díj ügyében. Nem volt párbeszéd. Még most sem tájékoztatnak a dolgokról, azt sem közölték, hogy bezárják a kaput, elviszik a festményeket” – mutatott rá Vormair.
Számonkérés következik
A kastélytulajdonos szerint nem menekül meg a bérlő a számonkéréstől, illetve november elsejétől a bérleti díj kifizetésétől sem azáltal, hogy lakatot tett a bejáratra. Ameddig nem kerül sor hivatalos átvételre, átadásra szakértő jelenlétében, aki igazolja, hogy eredeti állapotban kerül vissza gazdájához az ingatlan, az ügy nincs lezárva. Vormair ragaszkodik a pontos elszámoláshoz, addig nem látja lehetőségét, hogy bármilyen formában is beszélni lehessen a kastély újranyitásáról, turistafogadásról. Leszögezi: ő egy a három tulajdonos közül, társaival ez ügyben részéről nem történt egyeztetés.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

Sikerek és gondok jubileumi évben a Gyergyószárhegyi Művésztelepen
Negyven éve hívták össze először a gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábort. Azóta nemzetközileg is elismert, jelentős művészteleppé vált, a Gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ szellemi életünk fontos tényezője lett, sokféleképp szolgálja a művészetet, a kulturális értékteremtést. Nemzedéki, műfaji vonatkozásban is rétegződtek, szakosodtak a foglalatosságai, éves lebontásban is változatosabb a központ kínálata. A létesítmény kezdeti céljaihoz a Klasszikusok névvel illetett őszi táborozás áll a legközelebb. A tíz éve megrendezett Korkép tábor tág nemzetközi nyitással elsősorban az újító, kísérletező, fiatalabb alkotókat szólítja egybe nyaranta. A képzőművészeti egyetemek kollokviuma szintén nyáron a művészpályára állt, főiskolán tanuló tehetségek és tanáraik alkotó együttlétére, közös tevékenységére ad lehetőséget. A Nemzetközi Grafikai Műhely pedig ilyenkor év elején hívja egyhetes munkára a grafikusokat, hogy majd a táborozás zárultával kötetben is felmutassák, mivel foglalkoztak.
A VI. Gyergyószárhegyi Nemzetközi Grafikai Műhely a múlt héten vált ismét lázas alkotómunka színhelyévé. Ezúttal is a hagyományos nyomdai grafikában rejlő lehetőségeket igyekeztek kiaknázni, sajátosan ötvözve a modern művészeti szemléletet a régi nyomdagépek, eszközök, eljárások nyújtotta technikával. Amint a műhely művészeti vezetője, Siklodi Zsolt szovátai képzőművész elmondta, ezen a hatodik összejövetelen is rendelkezésükre álltak a székelyudvarhelyi berendezések, és a nyolc ismert meghívottal, honi és magyarországi grafikussal együtt – Szepessy Béla (Nyíregyháza), B. Orosz István (Debrecen), Börcsök Attila (Debrecen), László János (Nyíregyháza), Lakatos Gabriella (Székely- udvarhely), Ferenc S. Apor (Csíkszereda), Léstyán Csaba (Csíkszereda), Bartis Elemér (Csíkszereda) – maga is intenzíven dolgozott. Szép, színvonalas kiadvány kerekedik majd az eltelt napokban született grafikákból. Ígérete szerint a későbbiekben a Műhely idei terméséből is módunk lesz ízelítőt adni olvasóinknak.
Ennyit a jó hírekről. De mint lenni szokott, Szárhegyről se csak egyértelmű sikertörténetként beszélhetünk. Már tavaly ősszel felröppentek olyan aggasztó hírek, melyek szerint a kulturális központot működtető Hargita Megyei Tanácsnak nem sikerült megegyeznie a Lázár- kastély örököseivel, és emiatt veszélybe került a művésztelep számos hazai és külföldi érdeklődőt vonzó, értékes műgyűjteménye, pontosabban az az állandó kiállítás, amelyen a válogatott anyagot láthatja a közönség. E hét elején pedig kiderült, hogy ideiglenesen szünetel a központ tevékenysége a kastélyban. Pár mondatba tömörítve a szárhegyi művészeti központot igazgató Kassay Péter, illetve a Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba sajtónyilatkozatait, elmondható, hogy a tulajdonosokkal köttetendő végleges megállapodás hiányában a továbbiakban közpénzeket nem költhetnek az ingatlan fenntartására, ezért az intézmény kiköltözik a műemlék épületből. Remélik, hogy a helyzet rövid időn belül normalizálódik, de egyelőre a kollekciót, mindenekelőtt a sérülékeny képanyagot, a művésztelep vendégházában helyezik biztonságba. Nem egyszerű kedvező megoldást találni, hiszen a Lázár-kastély tulajdonjogát magáénak mondható három örökös csoport sem tudott még megegyezni egymással, nem tudható, melyik rész kié, ebből kifolyólag a velük folytatott egyezkedések is bizonytalanok. Az örökösök hozzáállásában is nagyok az eltérések, van, aki olyan magas bérigénnyel lépett fel, hogy az megfizethetetlen. Az önkormányzat azonban bízik a mindenki számára előnyös mielőbbi megoldásban. A gyergyószárhegyi faluközösséget is érzékenyen érintő tényállást éppen ma ismertetik a helybeliekkel. De nem csak a község, az egész erdélyi magyar kulturális élet szegényedne, ha a komoly munkával és pénzbefektetéssel felújított kastélyban a sok lelkes ember sokéves erőfeszítésével létrehozott és nemzetközi hírűvé kifejlesztett létesítmény megszűnne. Méghozzá egy olyan kerek évforduló idején, amikor annak kellene örülnünk, hogy Szárhegy nemrég hivatalosan is belépett a világ katalogizált művésztelepei sorába, vagyis mai kifejezéssel, branddé vált, aminek nyomán várható lenne az itteni idegenforgalom további megélénkülése. A fejlemények alakulását igyekszünk az elkövetkezőkben is nyomon követni.
(nk)
Népújság (Marosvásárhely),

Csíki kisreptérről tárgyalt a magyar nagykövettel Borboly Csaba
A magyar–magyar kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt pénteken Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Zákonyi Botond, Magyarország új bukaresti nagykövete, akit elkísért Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A csíkszeredai találkozón Borboly Csaba beszámolt a megyei tanács szerteágazó tevékenységéről, megemlítve a magyarországi megyékkel ápolt testvérkapcsolatokat is, amelyek élő kapcsolatok különböző programokon vagy EU-s pályázatokon keresztül.
A Hargita megyei elöljáró felvázolta elképzelését egy Csíkszereda melletti kisrepülőtér fejlesztéséről, ami által könnyebben elérhető lenne Budapest és Bukarest is, és ezáltal fellendülne a turizmus, hiszen a Székelyföldre látogatóknak nem kellene sok órán keresztül közúton vagy vasúton zötykölődniük, ez pedig az üzleti szférának és a turistáknak egyaránt kedvező lenne. A megyeelnök szerint meg kell vizsgálni, mekkora igény lenne kisgépes járatokra, és érdemes-e az ezek fogadására alkalmas füves pálya fejlesztésében gondolkodni.
„Hargita megye lehet a magyar-magyar kapcsolatok egyik bástyája tekintve, hogy Romániában itt élnek a legnagyobb arányban a magyarok” – jelentette ki Borboly Csaba.
Zákonyi Botond egyetértett abban, hogy fel kell mérni, van-e igény kisrepteres járatok működtetésére. A nagykövet egyebek mellett érdeklődött a Székely termék mozgalomról, és felvetette, hogy a bukaresti magyar nagykövetség is bekapcsolódhatna ebbe, rendezvényein népszerűsíthetné a termékeket. A felek beszélgettek még a térség népszerűsítésének egyéb lehetőségeiről is, a megye északi térségének fejlesztése érdekében létrehozott társulásról, az egyházak támogatásáról, valamint a termelők szövetkezésének szükségességéről. Az itt felmerült ötletekről még egyeztetnek, továbbgondolják, megvizsgálva a konkrét együttműködések lehetőségeit.
Hargita Megye Tanácsa részéről jelen volt Szabó Barna megyemenedzser is, aki felkérte a nagykövetet, segítsen abban, hogy minél több magyarországi vállalkozás jelentkezzen a megyei tanács közbeszerzési pályázatain, hiszen évente rengeteg a kiírás, számos lehetőség van. Sokan jelentkeznek más megyékből, így az anyaországi cégek is jöhetnek ajánlataikkal, a magyar-magyar partnerség jegyében, hangzott el.
maszol.ro,

Felvásároljuk Magyarországot?
Borboly Csaba autonómiát akar adni a Hargita megye északi részén élő románoknak, pedig ők nem is akarják.
Ha nem kell, hát nem kell! Nem tudom, miért erőlteti? Azt hiszik, ha a magyarok autonómiát ajánlanak a románoknak, akkor kölcsönösségi alapon a románok is azt fognak ajánlani a magyaroknak. Hát abból nem esznek! A románoknak egyáltalán nem kell autonómia, és ők sem adnak másnak. Punktum.
Sajnos, most ismét látszik az állam tehetetlensége, mert megengedi, hogy olyan vidékei maradjanak Romániának, ahol kisebbségben élnek a románok, saját országukban! Milyen jól sikerült megoldani, hogy néhány évtized alatt a többségi magyar városok román többségűvé váljanak. Feltétlenül kellene a sokat emlegetett régiósítás, mely végérvényesen megoldaná ezt a problémát. Látható az a fondorlat, amiben állandóan törik fejüket a magyarok. Most is kiderült, hogy egyben veszítették el Erdélyt, de darabokban akarják visszavásárolni – miként a román elektronikus média egy álhírre hetek óta riadóztat.
Viszont Traian Băsescu most – a földeladások kapcsán – korrekt ajánlattal állt elő. Hollandiában más európai uniós polgár annyi földet vásárolhat, amennyit csak akar. Magyarországon egy hektárt. Akkor a hollandok vehessenek annyi földet Romániában, amennyit csak akarnak. Magyar állampolgárok viszont csak egy hektárt, mivel a román állampolgárok is egy hektárt vásárolhatnak Magyarországon. Ha megállapodnék a két ország, hogy kölcsönösségi alapon polgárai ugyanannyi földet vásárolhatnak a másik országban, akár többet is, mint az eddig emlegetett egy hektárt, akkor is csak Magyarország veszíthet. Ha tízmillió magyar felvásárolja a fél Erdélyt, akkor a húszmillió román meg tudja vásárolni egész Magyarországot.
Különben sem számít, ha mások megveszik fél Romániát, csak a magyarok ne vegyenek földet, mert ők képesek elvinni magukkal. De ha mégis létrejönnek a kölcsönös földvásárlási akciók, akkor is a románok járnak jól, mert nekik Borboly Csaba még autonómiát is ígért, viszont a románok semmit, de semmit a magyaroknak
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Borboly-ügy – A vádirat újraírását kérte a védelem
A vádirat újraírását kérte a védelem a Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ellen hivatali visszaélés címén folyó per csütörtöki marosvásárhelyi tárgyalásán. A bíró egy hét múlva dönt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus ügyvédje arra hivatkozott, hogy a vádirat ellentmondásokat tartalmaz – közölte az Agerpres hírügynökség. Az ügyvéd szerint a vádiratban megannyi hivatkozás van arra, hogy Borboly Csaba okirat-hamisításra bujtotta fel munkatársait, pedig maga az ügyészség is ejtette ezt a vádat.
„Az ügyészség egyfelől ejtette az okirat-hamisításra való felbujtás vádját, vagyis megállapította, hogy a vitatott iratok nem minősülnek hamisnak a büntető törvénykönyv értelmében, de a vádiratban egyre másra megjelenik, hogy okirat-hamisításra bujtott fel, és hamis iratokat használt" – idézte a hírügynökség az ügyvédet. A védő szerint az ellentmondásra a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) sajtóközleményei is ráerősítettek.
A csütörtöki tárgyaláson az ügyész azzal magyarázta a vádirat okirat-hamisításra vonatkozó utalásait, hogy ezekkel próbálták jelezni azt a kontextust, amelyben a Hargita megyei politikus elkövette azokat a cselekményeket, amelyekkel vádolják. Válaszában az ügyvéd kijelentette, a védelemnek konkrét és világos vádat kellene cáfolnia. „Nem lehet kontextuálisan védekezni" – érvelt az ügyvéd. Az ügyet tárgyaló bíró jövő csütörtökre halasztotta a vádirat esetleges visszaküldéséről szóló döntést.
Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök, Sófalvi László volt alelnök, Pálffy Domokos volt önkormányzati képviselő és tíz társuk ellen szeptember 16-án emelt vádat a DNA. A vád szerint az önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben, és 4,88 millió lej (331 millió forint) kárt okoztak a megye költségvetésének.
Borboly Csabát és három társát május 13-án őrizetbe is vették, de a bíróság elutasította az előzetes letartóztatásukra tett indítványt. A Hargita megyei önkormányzat vezetője az ellene folyó vizsgálat miatt három hónapig nem tölthette be a választások útján szerzett tisztségét.
MTI
Erdély.ma,

A vádiratban „felejtették” az ejtett vádakat?
Sorozatos halasztások után a csütörtökön délben a Marosvásárhelyi Táblabíróságon elkezdődhetett Borboly Csaba perének az érdembeli tárgyalása. A Hargita megyei önkormányzat elnöke és – egyetlen kivétellel – az összes többi vádlott kifogást emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) pontatlannak minősített munkája ellen és újrafogalmazás végett a vádirat visszaküldését kérte.
A megjelent vádlottak és ügyvédjeik nem győzték hangsúlyozni, hogy a DNA felületes munkája miatt az ügyiratban bizonyos személyek ellen olyan vádak is szerepelnek, amelyek esetében az ügyészség korábban már megszüntette a nyomozást. A vádhatóság képviselője ennek ellenére kitartott az ügyészség eredeti álláspontja mellett, hangsúlyozván, hogy a Borboly-dosszié szakszerűen és a lehető legkorrektebb módon volt összeállítva. Az érvek ütköztetése közepette Mihaela Ramona Creţu bírónőnek többször is fel kellett emelnie a hangját és pénzbírsággal kellett fenyegetnie a jogi képviselők némelyikét.
„Nem értem, hogy lehet az, hogy a DNA a tavaly ejtette a magánokirat-hamisításra való felbujtással kapcsolatos vádat, melyet Borboly Csaba ellen fogalmazott, de közben a teljes vádirat erre az alaptalan megállapításra épül. Kérdem én, ilyen egymásnak ellentmondó vádak alapján miként lehet felépíteni a védelmet?” – méltatlankodott a tárgyalóteremből kilépő védőügyvéd, Sergiu Bogdan. Egy korábbi tárgyaláson a kolozsvári jogász azt kifogásolta, hogy a telefonlehallgatások során a DNA több ízben is összekeverte a vonal két végén lévő személyt.
A vádlottak közül mindössze a Jászvásáron élő Mandache Daniel Cristian nem jelent meg a bíróság előtt. A topográfus, családi okokra és az anyagiak hiányára hivatkozva, közjegyző előtt nyilatkozta, hogy nem szándékszik védekezni, inkább elfogadja a bíróság ítéletét.
Amint már korábban beszámoltunk róla, a DNA azzal vádolja a Hargita megyei önkormányzat elnökét és alelnökét, Borboly Csabát illetve Sófalvi Lászlót, hogy további tizenegy személlyel együtt egy útépítési korrupciós botrányba keveredtek. A DNA álláspontja szerint a megyeelnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket annak a Stravia Group Kft.-nek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel állítólag az RMDSZ politikusa és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak.
Eredetileg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség – amely a nyáron 24 órás őrizetbe vette Borboly Csabát – folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsította a megyeelnököt. A vádirat többször is hivatkozik a Borbolyékat feljelentő Kovács Árpád Andrásra. A jegyzőkönyv szerint az MPP volt megyei frakcióvezetője 2012. március 8-én fordult a DNA-hoz. Tanúvallomásában Kovács elismerte, hogy a dokumentumot ő írta alá, de azt állította, hogy részleteit nem ismerte, és azt sem tudja, kik fogalmazták meg.
A következő tárgyalást a jövő csütörtökön tartják.
Szucher Ervin |
Székelyhon.ro,

Aki közösségben nő fel, maga is közösségépítővé válik
A kultúra olyan összetevő a közösség lelkében, mint szövetben az aranyszál, díszít, tartást és erőt ad. Annyira fontos, mint a levegő. Pénzbe kerül, de ugyanakkor megfizethetetlen is.
Udvarhelyszéken hosszú évek óta hagyomány, hogy udvarhelyi és környékbeli jeleseket, személyeket és csoportba szerveződött mű(vészet) kedvelőket tüntessenek ki. Idén tizenegyedik alkalommal tartottak a Magyar Kultúra Napja kapcsán díjátadó gálát. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, amikor felsorolták az együttműködő intézményeket és szervezeteket, elmondta, hogy a nem éppen rózsás gazdasági helyzet ellenére is igen színes volt ez a rendezvénysorozat, amelyet az utóbbi héten követhettünk végig Székelyudvarhelyen, és jól körvonalazódott, hogy „a közösen és egyetértéssel végzett munka, a kaláka sokkal eredményesebb”. Idén a díjazottak többnyire a színjátszás és a műkedvelés más műfajait művelők, a néphagyományokat közkinccsé tevők köréből kerültek ki.
A Sinka-házaspárt értékközvetítésért jutalmazták
Sinka Erzsébet és Ignác hosszú éveken át az anyavárosban tevékenykedett. Elévülhetetlen érdemeik vannak az egykori Népszínház létrehozásában. Huszár Sándor Jött egy lány… című darabjával kezdődött. Ez 1977-ben volt, abban az évben, amikor főszerepet játszottak, jegybe léptek és házasságot kötöttek. A komoly sajtóvisszhangot kiváltó előadásokkal előrukkoló székelyudvarhelyi Népszínháznak mindketten szervezői és tagjai voltak. Annak idején, amikor egyre inkább beszűkültek a társadalmi kulisszák, maguk az igazi színfalak alkalmasak voltak még sokáig arra, hogy áttételesen kimondható legyen az igazság. A színpad a magyar nyelv egyik utolsó fóruma volt.
Számos előadás címszerepében váltak a város és környéke kedvelt, közismert személyiségeivé. Sinka Ignác 1985 és 1991 között Művelődési Ház igazgatója is volt, olyan periódusban, amikor a rendszer – az állam, a megye, a város – egy fityinget sem biztosított a kulturális hajlék fenntartására. Muzsikusként is rendkívüli pályát futott be, hiszen a legendás Venyige együttes brácsása volt, részt vett a táncház- és a kalákamozgalom meghonosításában. Ez az időszak az 1970-es évek vége, amikor a Siculus klubban szervezett táncház kinőtte a termet, és ideiglenesen átköltözött a Gábor Áron Munkásklubba. Életük 1991 után gyökeresen megváltozott: mindketten visszatértek a tanügybe. Ócfalvára költöztek. Erzsébet 2000 óta az ócfalvi iskolában tanít. A házaspár nem csak a betűk, hanem a kultúra tágas országába vezeti be az általános iskolásokat. Ignác Felsőboldogfalván, Farcádon, Bögözben, Agyagfalván több száz gyermekkel kedveltette meg a muzsikát – előszeretettel tanítja a furulyázást –, és teljesen magától értetődő módon a színjátszást is megszeretteti vélük. Bögözben népdalvetélkedőket, Felsőboldogfalván gyermekszínjátszó-fesztiválokat szervez.
Lázár Béla értékteremtő munkájáért kapta az elismerést
Valamikor a szentegyházi vasüzem dolgozója volt Lázár Béla, ám az ipari munkát – akárcsak sok falustársával – már rég abbahagyatta véle a változó idő. Hosszú évek óta azonban műkedvelő táncosa, színjátszója, alkalmi újságírója, rendezvényszervezője a községnek. Tizenegy éve, 2003 óta igazgatja az időközben szépen felújított művelődési házat, amelyet Lövétén Népháznak neveznek. És a kultúrház igen sok alkalommal megtelik néppel: farsangi bálokat, kortárstalálkozókat, falunapokat szervez és bonyolít, maga szorgalmazza a műkedvelő előadásokat.
Másfél évtizede szívügyének tekinti a Kákvirág néptáncegyüttest, annak működését, tagságának és repertoárjának frissülését. A talpalávalót húzó zenekarban pedig brácsásként van jelen. A most kitüntetett művelődésszervező azt vallja, hogy nem tett mást, mint megfogadta azt, amit a Lövétén negyvenkét éven át szolgáló egykori pap bácsi mondott. Tornai Gergely esperes-plébános, az 1959-ben őt is keresztelő pap mondta volt annak idején, hogy „aki közösségben nő fel gyermekkorában, az felnőttként is jobban megállja majd a helyét a közösségben, s erre annak a báránynak a példáját említette, amely a sereg körül szaladgál, hiszen könnyebben elkapja a farkas.” Lázár Béla egy másik útravalót is hozott magával, egy olyan tanácsot, amelyet az öregek kórusának egyik tagja mondott. „A kultúra szervezéséért nem kell várni az elismerést, mert azt nem biztos, hogy megkapja az ember, de amennyiben megvan hozzá a tehetsége, ha megadta neki a Jóisten, akkor dolgozzék csak a köz javára, mert ha nem ezt teszi, akkor azt az utókor még számon kérheti rajta.”
Régi idők hangulatát őrzi az alsósófalvi Fonó Hagyományőrző Csoport
Az együttes tizenöt éve működik. Tagjai nem csak színpadokon és alkalmi rendezvényeken, hanem a hétköznapokban is igyekeznek életben tartani olyan szokásokat, amelyek másutt már kimaradtak. Fülöp Noémi tanítónő másfél évtizeddel ezelőtt hagyományőrző órákat vezetett be az iskolában. Mivel a kezdeményezés igen sikeres volt, a „tanórákat” kiterjesztette a falura is. Ma mintegy százfős csoportja van, amelyben gyermekek, fiatal felnőttek és idősek közösségi szinten, együtt éltetik és élik meg a tegnap már-már elfeledett hagyományaikat, gyakorolják a sóvidéki táncrendet, a néhai fonóházak játékait. Autentikus programjaikkal számos hazai és nemzetközi fesztiválra kaptak meghívást az utóbbi években. A Fonósok értékmentésért vehették most át az elismerést.
Elismerték a Napsugár Egyesület munkáját is
A Napsugár Egyesület alternatív óvodai programokat szervez: a közösségért kifejtett magas minőségű pedagógusi munkáért részesült kitüntetésben. Minden olyan készséget és képességet igyekszik feltámasztani a kisgyermekekben, amelyekre a hagyományos tanrendi programok során kevesebb idő és energia jut. Igyekeznek már zsenge korban bemutatni bizonyos kézműves foglalkozások alapfogásait, a népi mesterségek fortélyait játékos formában tanítják. Székhelyük a Bethlen Gábor utca 10. szám alatt lévő napközi otthonban található, de tevékenységük túllépi az intézmény kereteit, hiszen mindig keresik az együttműködést, képzéseket és tapasztalatcseréket szerveznek pedagógustársaik számára, olyan konferenciákat is, amelyeket annak a hitvallásnak a jegyében tartanak, hogy a személyiségfejlesztés alapjait az óvodás korban a néphagyományok útján, azok segítségével kívánják megvalósítani.
Az ünnepi est rangját Farkaslakáról, Oroszhegyről, Székelykeresztúrról, Lövétéről és Agyafalváról érkező műkedvelő színjátszók adták az általuk játszott repertoárból válogatott jelenetekkel.
Simó Márton |
Székelyhon.ro,