A közösség vágya vált valóra az emlékmű felállításával – emelte ki ünnepi beszédében Fábián László, csíkszentsimoni polgármester október 30-án, az emlékmű felavatásán. Az emlékmű síró asszonyt ábrázol, aki a nyugati front fele tekint, hátánál jelképesen a turulmadár kitárt szárnya, fölötte a kettőskereszt. A turulmadár szárnyain a hősi halottak névsora olvasható. Az 1848-as szabadságharc során Csatószegről tizenöt személy halt hősi halált, az első világháborúban harminchárom ember fizetett életével a harcokban, míg a második világháborúnak tizennyolc áldozata volt, a ma ezer lelket számláló településről. „Magyar legyen hited és lészen országod” – ezt a gondolatot írták az emlékmű talapzatára, amelyet a templom bejáratával szemben állítottak fel. Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke az összefogás és a magunkratalálás jelképének nevezte az emlékművet. Az ünnepségen jelenlévő Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leleplezte Lakatos Géza egykori magyar miniszterelnök emléktábláját, akinek gyökerei a szomszédos Csíkszentsimonból származnak. Méltatta az 1944-ben kormányfői tisztséget betöltő államférfi szerepét, aki ellenezte a budapesti zsidók deportálását. /Daczó Dénes: Emlékmű Csatószegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A Caritas Szolgáló Jelenlét a Társadalomban elnevezésű nyílt hét keretén belül november 17-én két avatóünnepséget tartottak Csíkzsögödön és Csíksomlyón. Felavatták a csíkzsögödi Manó Tanoda speciális oktatási intézményt, ahol értelmi sérült gyerekek oktatása folyik. A speciális oktatás Csíkszeredában 2003-ban kezdődött az óvodai oktatás beindításával, ezt követte 2004-ben az iskolai csoport létrehozása. Kezdetben két külön épületben folytak a tevékenységek Somlyón és Zsögödben. A 2005-ös tanévtől egy épületbe került a két intézmény. A zsögödi épület renoválásra szorult, ezt helyi támogatók segítségével és Németországban élő magánszemélyek adományaiból sikerült fedezni. Jelenleg a Manó Tanodának becézett intézményben 8 óvodás és 14 iskolás gyerek tanul. Csíksomlyón a műemlék Kalot-épület Kós Károly tervei alapján készült el 1942–1943 között. Az erdélyi Kalot-mozgalom székhelyeként épült fel azzal a céllal, hogy a Csíki-medence fiataljainak találkozási és képzési központja legyen. A kommunista időben az épületet államosították és nagyrészt üresen állt. 1997-ben szolgáltatta vissza az állam, és azóta szerves része a Caritas-létesítménynek, a Jakab Antal Tanulmányi Háznak. 2003. február 4-én a Kalot-épület nyugati szárnya rövidzárlat következtében leégett. Az elmúlt három év folyamán ezt az épületrészt a Caritas saját erejéből és széles körű összefogás eredményével újraépítették, ismét működhetnek itt a Caritas-irodák. Az újjávarázsolt épület szentelésén jelen volt Tamás József püspök, Ráduly Róbert polgármester, valamint Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. /Takács Éva: A Manó Tanoda és a Kalot-épület avatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

A hét végén második alkalommal szervezték meg a Hargita Megyei Civil Konferenciát, amelyen a megyében működő fontos egyesületek, alapítványok, szövetségek képviselői vettek részt és folytattak párbeszédet a megyei, helyi és országos döntéshozók képviselőivel. – A megyei önkormányzat a civil szféra szereplőit elfogadja egyenlő partnernek, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A második konferencián már jóval nagyobb számban jelentek meg a nemkormányzati szervezetek képviselői. – Bátorságot kap a civil társadalom, és megérti azt, hogy próbálják elfogadni őt – mondta Potozky László, a Csíki Magánvállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Borboly Csaba szerint az Országos Ifjúsági Hatóságnak nincs elegendő forrása ahhoz, hogy a megyében létező táborokat felújítsa, így a civil szférából próbálnak bevonni forrásokat. Az Úz-völgyi tábor kapcsán megállapodás jött létre a Bákó megyei és a Hargita megyei Ifjúsági Hatóságok között, így megvan az esély arra, hogy a tábor tényleg visszakerüljön Hargita megyéhez. /A partnerségen a hangsúly. Civil konferenciát tartottak Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

„Nem elég a mandátum megszerzése, bizonyítanunk is kell, hogy megérdemeltük a választók bizalmát” – nyilatkozta Borboly Csaba elnök a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Tanácsának hét végi, marosfői ülését követően. „A tanácskozás másik fontos hozadékának tartom, hogy megjelent számos kormányzati tisztségviselő, akik az önkormányzatok számára nagyon fontos lehetőségeket ismertettek” – hangsúlyozta az elnök. A rendezvényen Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter az önkormányzatok és infrastruktúra viszonyáról tartott előadást, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár környezetvédelmi helyzetjelentést ismertetett, szintén előadásokat tartott Csutak István és Jakab István államtitkár. „A tanácskozás egyik fő célja volt kialakítani azt a közösséget, amely 10-15 év múlva a romániai közéletben meghatározó szerepet vállalhat” – vélte Kovács Péter RMDSZ ügyvezető alelnök, a Miért társelnöke. /Bizonyítani akarnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Levélben fordult a megyei önkormányzathoz és a felcsíki katolikus papokhoz Darvas Kozma József csíkszeredai plébános, címzetes esperes, ebben a megyei tanács által az egyházaknak kiutalt pénz elosztási módját kifogásolta. Az elmúlt években a törvény alapján az egyházak kaptak támogatást. 98 000 katolikus él Alcsíkon és Felcsíkon, négyezer valahány református, ezerszáz unitárius és 74 evangélikus, hétezer valahány ortodox. Arányosan a katolikusokat 88 százalék illette volna meg, nem 50 százalék alatti összeg, amit adtak. Borboly Csaba alelnök terjesztette elő a különböző vallási felekezetek támogatására szánt összegekről szóló tervezetet. Szokásjog, hogy minden évben egy-egy régió egyházai kapják a pénzt. Ebben az évben Csík került sorra. Az egyházvezetők úgy értesültek, hogy 2 milliárd lej szétosztásáról van szó, közben év eleji költségvetésben csak 1,2 milliárd lejt hagytak jóvá. Ugyanakkor az operatív vezetőség úgy döntött, hogy az ortodox egyház részére is kell fordítani az összeget, mert ahhoz, hogy Bukarestből a magyar egyházak részére tudjanak igényelni támogatást, gesztust kellett tenni. Ezért az összeg 10 százalékát az ortodox egyháznak adták, a többit az egyházvezetők egyezségével arányosan osztották szét. /Takács Éva: Az egyházaknak szánt pénz elosztásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

Dr. Jakab Attila indulatosan elutasította a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége, Borboly Csaba elnök és Kovács Péter társelnök által november 29-én kiadott közleményt, melyben elítélték Salat Leventének a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentését. Jakab szerint ez az elítélés zsigeri értelmiségellenesség, továbbá a BBTE-t összetévesztik az egykori kommunista pártfőiskolával. Valóság ugyanis a fiatalság elvándorlása, az elöregedés, a romániai magyarság demográfiai és szellemi térvesztése. A MIÉRT elsődleges célja lenne azoknak a társadalmi, gazdasági viszonyoknak a javítása és megváltoztatása, amelyek Hargita megyében uralkodnak, ahol magyar semmizi ki a magyart. /Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dr. Salat Leventének, a BBTE rektor-helyettesének a Kossuth Rádió Tizenhat Óra című műsorában november 26-án elhangzott megállapításait kifogásolta a MIÉRT elnöki nyilatkozatában, ezt a nyilatkozatot kritizálta élesen – diktatórikus gondolkodást, értelmiségellenességet emlegetve – Rostás-Péter István és Dr. Jakab Attila a Szabadság hasábjain. Erre reagált most Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Nem igaz, hogy Salat Levente szavait a rádió internetes kiadása elferdítve, szövegösszefüggéseiből kiforgatva hozta le, ahogy Salat állította a Krónika december 2-i számában. Valójában Salat Levente azt mondta a rádióban, hogy „az erdélyi magyar közösség legnagyobb része átköltözik Magyarországra. Ez a magyar nemzetnek, a magyar államnak is a javát szolgálná.” Salat Levente tehát elismerheti, hogy rosszul fogalmazott, és nem ez a valódi véleménye. Azonban ez elhangzott. Salat Leventétől, az erdélyi magyar közösség felelős vezetőjétől joggal várható el, „hogy azoknak a céloknak a szolgálatában dolgozzon, amelyeket a közösség kinyilvánítottan magáénak vall. Ez pedig az a gondolat, hogy van magyar jövő Erdélyben” – hangsúlyozta Borboly. „Ráadásul Salat úr szavai olyan pillanatban hangzottak el, amikor a kisebbségi törvény elfogadásával Románia stratégiai döntés előtt áll.” /Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, dec. 7.

Dr. Jakab Attila visszatért Borboly Csabával /a MIÉRT elnöke és a Hargita Megyei Tanács alelnöke/ való vitájára. Hangsúlyozta, hogy nem „Salat Levente szavai határozzák meg a magyar közösség sorsát és jövőjét, hanem a közállapotok: az a tény, hogy a régi-új székelyföldi magyar nomenklatúra számára egyszerűen nincsenek törvények.” Jakab Attila javasolta, hogy állítsanak fel parlamenti vizsgáló bizottságot a Hargita megyei közállapotok kivizsgálására, ebben a munkában RMDSZ-es politikus ne vegyen részt. Másik javaslata: a Hargita megyei igazságügyi szervek magyar nemzetiségű hivatalnokait le kell cserélni. /Dr. Jakab Attila: A székelyföldi feudálkommunizmus. Borboly Csaba megjegyzéseinek észrevételezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Előzmény: Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, 2005. nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, 2005. dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, 2005. dec. 7. d) Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), 2005. dec. 20.

Az Etnikumközi Hivatal kezdeményezésére március 3–5-e között a Romániában elismert 18 nemzeti kisebbség ifjúsági szervezeteinek képviselői Medgyesen találkoztak. A magyar szervezeteket Borboly Csaba és Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági csoportokat tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, illetve társelnöke képviselte. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Hivatal vezetője nyitóbeszédében elmondta: a hivatal nyitott egy intézményes keret létrehozására. A tanácskozás végén elfogadott szándéknyilatkozatot – melynek alapján az aláírók kezdeményezik az intézményes keret létrehozását – a MIÉRT részéről Dániel Csaba programfelelős írta alá. /Szeben megye. Megalakul a kisebbségi ifjúsági szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Első falugyűlését tartotta a másfél évvel ezelőtt önállósult Csíkcsicsó község, melyen a volt szövetkezeti vagyon sorsát próbálták tisztázni. Csíkcsicsó ugyanis a különváláskor nem kérte az egykori szövetkezet vagyonának megosztását. Az egykori Madéfalva, Rákos és Csicsó falvak közös szövetkezete tizenhét taggal alakult újra, pedig 1989-ben ötszáznál is több csicsói tagja volt. Meghívták a falugyűlésre Antal István, Kelemen Hunor képviselőket és Borboly Csabát, a megyei tanács alelnökét, továbbá a megyei szövetkezet vezetőit. A település lakói a tisztségviselőktől vártak segítséget, mert nem szeretnék, ha az egykori közösségi vagyon most csupán néhány személy tulajdonát képezné. /Daczó Dénes: Újraalakult a csicsói Hangya. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestetőn minden évben kétszer, augusztus 1-jén és március 15-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere hangsúlyozta, hogy csak együtt lehet harcolni nemzeti érdekeinkért. Borboly Csaba, a Megyei Tanács alelnöke rámutatott, hogy a székelység jövője szempontjából fontos az autonómia, a nemzeti érdekekért vívott harcot csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Ráduly Róbert Kálmán, a Csík Területi RMDSZ elnöke szerint az autonómia-törekvések ott kell legyenek a székelység modern kori követeléseinek 12 pontja között, az autonómiáért folytatott harcot nem szabad feladni. A nyergestetői ünnepség második felében a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai mutatták be ünnepi műsorukat. /(Dobos László): Autonómia-követelések a Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Az iskola és a települési önkormányzat közötti viszony javítása érdekében szorgalmazták a csíki polgármesterek a tanügyi tárca képviselőivel, a tanfelügyelőség vezetőivel való találkozót. Erre biztosított alkalmat a Csíki Fiatal Pedagógusok II. Fóruma, amely a hét végén zajlott Marosfőn. A megbeszélésen részt vett Kötő József, az oktatási tárca államtitkára, valamint Bondor István főtanfelügyelő és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő-helyettes. A megjelentek felvetették a térségben lévő iskola- és óvodaépületek javítási, illetve építési szükséglete felmérésének szükségességét. A pedagógusfórum résztvevői előadásokat hallgattak meg különböző témakörökben. Többek között Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt. Kötő József államtitkár kultúra és oktatás kapcsolatáról értekezett, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke pedig a pályázati lehetőségekről és az alapítványi rendszer fontosságáról. Végül Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke értékelte a kétnapos fórum munkálatait. /Fórum az iskolafenntartásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

A Bákó Megyei Ifjúsági Igazgatóság megfellebbezte Borbély Károlynak, az Országos Ifjúsági Hatóság (OIH) elnökének ama rendeletét, amellyel a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság ügykezelésébe helyezte át az Úz-völgyi diáktábort. A Bákó megyei illetékesek olyan térképekre hivatkozva fellebbeztek, amelyek szerint a tábor Bákó megye közigazgatási határán belül van. Az egykori magyar honvédségi laktanyákban kialakított tábort március 2-án utalták át rendeleti úton a Hargita megyei igazgatóság kezelésébe. Borbély elmondta, hogy a Belügyminisztérium véleményét kikérték, ahonnan írásban közölték, hogy az 1968/2-es törvény alapján az Úz-völgyi tábor Hargita megye közigazgatási határán belül van. Borboly Csaba a hét végén Borbély Károllyal, az OIH elnökével is tárgyalt az ügyben, aki ígéretet tett arra, hogy még a héten személyesen folytat megbeszélést a Bákó megyei igazgatóval a tábor ügyéről. /Daczó Dénes: Megyeközti határvita a diáktábor kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Hargita megyében olyan településekre is eljut az internet, ahol nincs vezetékes telefon vagy az utak járhatatlanok – mondta Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke, a Hargita Háló Nyílt Napok megnyitóján. A Hargita Háló a megye 25 vidéki települése számára biztosít szélessávú internet-hozzáférést, a megyében működő teleházakban az internetes hozzáférést biztosító pontok száma eléri a 85-öt. Dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul beszédében kiemelte a magyar kormány szerepvállalását a Kárpát-medencei e-pontok kiépítésében. Nagy Zsolt, Románia távközlési és információs technológiai minisztere tartott előadást A romániai távközlés és informatikai piac címmel. Őt Jambrik Mihály, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára követte, aki az eMagyarország-program Kárpát-medencei jelenéről és jövőjéről beszélt. /Dobos László: Hargita Háló és térségfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Mintegy 1600 internetezni vágyó és tanuló középiskolást táboroztatott az elmúlt három évben a CSTIT (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa) és a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) az anyaországi eMagyarország program támogatásával. Az egykori magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium az újonnan alakított magyar kormány struktúrájába már nem fért be önálló tárcaként, már nem kaptak támogatást a táborozásra. A tábort tovább működtetik romániai források bevonásával – jelentette ki Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. /Lesz Neumann-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Nem Tusványos ellentáborát szervezzük, hanem választási lehetőséget adunk a fiataloknak – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgyön Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Hargita megye tanácsának alelnöke a július 6-án kezdődő tusnádfürdői tábor kapcsán. A MIÉRT (az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörülése) harmadik alkalommal hozza tető alá az egész hetes rendezvényt, a mostani diákszemináriumon mintegy nyolcvan előadó az Ifjúság és az Európai Unió témakört boncolgatja majd. Július 6–12. között integrációról, autonómiatervezetekről, a fiatalok EU-n belüli boldogulási lehetőségeiről beszélnek az RMDSZ és az Magyar Szocialista Párt politikusai, vezető beosztású közhivatalnokok. Borboly azt is elmondta, most először jönnek el táborukba a tusványosi előadók közül, s a MIÉRT-tábor részvevői is elmennek majd a július 18-án, szintén Tusnádfürdőn kezdődő, tizenhetedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemre. /(mol): Fiatalok az RMDSZ ­ernyője alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

„Az EU együttlétet kínál minden magyar számára. Együttlétet Magyarországgal és a magyar nemzettel” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök július 6-án a Tusnádfürdőn megnyílt III. Kárpád-medencei Diákszemináriumán. A rendezvényen – melynek témája Az ifjúság és az Európai Unió – több mint háromszázan voltak jelen. Egy hétig nap mint nap számos romániai és magyarországi politikus fog előadások tartani uniós témákról. A megnyitón Markó Béla és Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke mellett megjelent Újhelyi István /MSZP/, valamint Vastagh Pál /MSZP/ magyarországi országgyűlési képviselő is. Negyven táborlakót Magyarországról várnak, a többiek Erdély különböző térségeiből érkeznek Tusnádfürdőre. A diákszeminárium szervezői az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Hargita Megyei Tanács, a tusnádfürdői polgármesteri hivatal és a magyarországi partnerek. /Mihály László: Európaváró fiatalok Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújításához. Az RMDSZ 2007-es kongresszusán szervezeti átalakításáról dönt. Az RMDSZ-nek megújulásra van szüksége, a fiatalítást tovább kell folytatni, a „döntéshozatalban erősíteni kell a demokratikus mechanizmusokat”. Az RMDSZ-nek nincs országos alternatívája, szögezte le. A jelenlegi RMDSZ-struktúrák 16 éve változatlanok. A központi vezetésnek, illetve a kongresszusnak nincs olyan feladata, hogy területi, megyei listákat jóváhagyja. Borboly szerint az RMDSZ politikájának kritizálása már-már kifizetődő egyéni és kiscsoportos vállalkozás. A cikkíró szerint ritkán van kongresszus, és azon alig születnek érdemi, stratégiai döntések. Jelenleg a szervezeten belül számos bebetonozott szereplő van. A székelyföldi autonómiával kapcsolatban érthetetlen Borboly számára, hogy az RMDSZ miért ódzkodik a magyar és a székely szimbólumok használatától. /Borboly Csaba (a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke): Hatékonyabb RMDSZ-t! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Egyelőre szórványos vita zajlik az RMDSZ megújulásáról. Az ÚMSZ július 19-i számában közölte Borboly Csaba írását, amelyben a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújítására. Borboly Csaba nézeteit az ÚMSZ nem osztja, és nem is utasítja el. Az RMDSZ vezető tisztségviselői nyilatkoztak a szövetség megújulásáról alkotott nézeteikről. Elsősorban a struktúra megújításában kell gondolkodni – vélte Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. A területi szervezetekre és az önkormányzatokra kell koncentrálni nagy mértékben, ezeket meg kell erősíteni. Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke szerint az RMDSZ-nek politikai párttá kell válnia. Az Operatív Tanácsnak legalább havonta össze kellene ülnie, a kongresszusnak pedig két évenként. Az SZKT-elnök nem tagadja, hogy az SZTK ellaposodott. A testület évente csak négyszer ül össze. Markó Béla szövetségi elnök szerint változtatni kell, de a párttá alakulással nem ért egyet. Takács Csaba ügyvezető elnök a szövetség szerkezetén nem változtatna, csak a mechanizmusokon. Ő is elégedetlen az SZKT-val, „de nem állítaná, hogy nem működik”. Takács Csaba nem hiszi, hogy a pártosodás irányából jönnének a megoldások. Verestóy Attila, az RMDSZ felsőházi frakciójának elnöke szerint „egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség”. /Szőcs Levente: ÚMSZ-vitafórum az RMDSZ megújulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Megújulni készül az RMDSZ, nyitást tervez. Olyan szövetséget kívánnak létrehozni, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét – jelentette ki Tusnádon Markó Béla. Az RMDSZ-en belül, prominens vagy kevésbé ismert politikusok mondanak véleményt. Egy azonban közös bennük: mindannyian úgy vélik, egyetlen szervezetnek, pártnak kell képviselnie a romániai magyarság érdekeit. Vitaindítónak is tekinthető Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács fiatal alelnökének eszmefuttatása, aki kifogásolta, hogy ,,ma a szervezeten belül számos bebetonozott szereplő van, olyanok is, akiknek vezetői posztját nem a teljesítmény, hanem a kapcsolati tőke szavatolja”. Hasonlóan Nagy Zsolt miniszter úgy látja, jól leosztott szerepek vannak az RMDSZ-ben, nehéz elérni, hogy valaki bekerüljön a ,,sztárcsapatba”. A fiatalításra alapozott. Előretörőben tehát az ifjú farkasok. Verestóy Attila úgy véli, alulról, minél több embert bevonva kell megkezdeni az újraépítkezést, ,,az RMDSZ-ben helye van mindenkinek, aki vállalja a munkát” – jelentette ki. Kelemen Hunor a struktúrák megújításában látja a lehetőséget. A szövetségi elnököt senki sem kritizálja. /Farkas Réka: Faldöngetés kívül, belül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Megtartotta alakuló ülését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) külügyi kérdésekben illetékes csoportja, a Nemzetközi Munkacsoport. Jelen volt Borboly Csaba a MIÉRT elnöke és az elnökség több tagja. A megbeszélésen Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium államtitkára és Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára vázolták fel azokat a lehetséges tevékenységi területeket amelyek révén a fiatalok „indítása” diplomáciai és külügyi közfeladatokra elkezdhető. /Üléseztek a MIÉRT „külügyesei”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta hogy az RMDSZ-nek megújulásra van szüksége, a fiatalítást tovább kell folytatni, a döntéshozatalban erősíteni kell a demokratikus mechanizmusokat. Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnöke kifejtette, ő is úgy gondolja, hogy az RMDSZ-nek át kell alakulnia a 2007-es kongresszusig, de meg kell őriznie a szervezet mozgalmi jellegét. Széles körű konzultáció-sorozatot fognak kezdeményezni, hogy megtudják, a partiumi fiatalok hogyan látják ezt a kérdést. A jelenlegi struktúrák mind országos, mind helyi szinten „lebetonozódtak”. Egyes személyek is. Kereskényi szerint nem jó, hogy csak négyévente van kongresszus. Szatmárnémetiben az RMDSZ – 2200 fizető tagjából 300 fiatal. /(MÁRKUS): Az RMDSZ-nek megújulásra van szüksége. Interjú Kereskényi Gáborral, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnökével. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 9./

A 2003-as szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után annyira elhaltak a belső kritikai hangok, hogy most a vita ténye is újszerűnek tűnik. Azonban csak a naivak gondolhatják, hogy a 2007-es kongresszus előtt valós alternatívákat felmutató valós csoportok közötti valós versengés kezdődött el. A verseny hitelességét mindenekelőtt kérdésessé teszi, hogy a reformerként megjelenő csoportok megvárták a karmester beintését; azt követően léptek a nyilvánosság elé, hogy Markó Béla Tusványoson megnyitotta a kongresszus előtti párbeszédek idényét. Mindannyian csak Markó-epigonok; azt ismételgetik visszhangként, amit a vezér már kijelentett, írta Gazda Árpád, a lap munkatársa. Gyanússá teszi a párbeszédet, hogy senki nem tör a Markó tisztségére. A megmutatkozó csoportok továbbra is az elnök oldalvizein lapátolnának. Legfennebb azt tekintik kérdésnek, hogy ki álljon majd Markó Béla mögött a 2007-es kongresszus utáni csoportképen: a Borbély László–Verestóy Attila–Takács Csaba–Frunda György négyes, a Nagy Zsolt és Kelemen Hunor nevével fémjelzett utánpótláscsapat, vagy netán a Borboly Csaba-féle ifik. Arra senki nem gondol, hogy elszámoltassa Markó Béla elnököt a szövetség – vezetése alatt eltelt – 13 évével, számon kérje az autonómiatörekvéseket, melyek képviselete a Markó-érában torpant meg. /Gazda Árpád: Vállveregetős ellenzékiség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Borboly Csaba, a Miért elnöke foglalta össze elképzelésit az RMDSZ-szel kapcsolatban. Az RMDSZ az elmúlt 17 év romániai párttörténetének legstabilabb szereplője, a parlamentáris demokrácia stabilitásának egyik fontos záloga, szögezte le. Borboly szerint a pártosodás, akár a magyarságon belüli többpártrendszer kialakítása, a parlamenti érdekképviselet felszámolásához vezetne. Lehetetlenné tenné a stratégiai magyar célok elérését, mint a területi és kulturális autonómia, az önálló, oktatási és intézményi háttér megteremtése. Borboly szerint az RMDSZ Erdély és Partium megkerülhetetlen politikai tényezője. A decentralizációval és az ország regionalizációjának előrehaladásával most újabb lehetőségek nyíltak meg: a megyék közti együttműködés új formáinak megalkotása, köztük a székelyföldi autonómiaprogram jelentős részének megvalósítása. Az RMDSZ jelenlegi struktúrái nem alkalmasak a fejlesztési elképzelések kivitelezésére. Itt van például a Központi Fejlesztési Régió, melynek Hargita, Maros és Kovászna megye is tagja. Volt olyan ügy (Borvízút projekt), melyben a magyar megyék egymás ellen szavaztak, átadva ezáltal a döntés jogát a román megyéknek. Nincs olyan testület, mely kidolgozhatná és döntést hozna a Székelyföld-imázs megteremtését és propagálását célzó akciókról. Az RMDSZ-en olyan struktúrákat kell létrehozni, amelyek a regionális fejlesztések kidolgozásához, összehangolásához szükséges erőforrásokkal és jogosítványokkal rendelkeznek. E regionális struktúrákat nem a jelenlegi fejlesztési régiós rendszer tükörmásaként kellene létrehozni, inkább a történelmi, gazdasági és politikai racionalitás alapján. /Borboly Csaba (A szerző a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, a Hargita megyei tanács alelnöke): Szövetségünk regionalizálásáról és a médiapárttá válás veszélyeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Közös projektek és programok indítását, illetve lebonyolítását célozza a Kisebbségi Ifjak Kezdeményező Csoportja, amely a romániai kisebbségek szervezetei ifjúsági képviselőinek sinaiai találkozóján alakult meg. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, MIÉRT-elnök elmondta: tervbe vették egy közös kiadvány megjelentetését, amelyet elektronikus és nyomtatott formában szeretnének terjeszteni. A kiadvány a többségi nemzet számára nyújthatna betekintést a kisebbségek életébe. Egy másik projekt egy közös honlap, illetve linktár elkészítése lenne. A kezdeményező csoport 2007 nyarára egy olyan tábor létrehozását tervezi, amelyen találkozót adhatna egymásnak az ország minél több nemzete és kultúrája. /Horváth István: Kisebbségi ifjak kezdeményező csoportja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

November 4–5-én a MIÉRT, a besztercei MADISZ-szal és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztályával közösen a magyar fiatal polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok részére önkormányzati képzést szervezett. A képzésen közel hatvanan vettek részt az ország különböző megyéiből. Az első napon Cseke Attila államtitkár, Lőrincz Csilla tanácsos, Orbán Béla, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakembere, Juga Tibor főelőadó, valamint Palkó Erika tanácsos tartottak előadást. Másnap Porcsalmi Bálint, a Hírközlési és Informatikai Minisztérium kabinetigazgatója, Kelemen Hunor képviselő és Fekete Emőke államtanácsos szólt a jelenlevőkhöz. Végül Borboly Csaba MIÉRT-elnök összegezte a két nap során elhangzott információkat. /Márton Edina: Beszterce. Új jogszabályok és lehetőségek helyi közösségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Az RMDSZ-nek nem úgynevezett húzóneves listával kellene indulnia a májusra tervezett európai parlamenti választásokon, hanem olyan fiatal és tehetséges politikusokat kellene listavezető pozíción jelölnie, akik valóban szívesen mennének Brüsszelbe, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a továbbiakban is itthon, nem pedig az Európai Parlamentben (EP) szeretne dolgozni. Borboly Csaba az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke szerint nem az a legfontosabb, hogy a jelölt ismert ember legyen, hanem hogy a választási kampányban képes legyen meggyőzni a választókat arról, hogy jól képzett, lendületes, aktív, idegen nyelveket beszélő, a magyarság érdekeit hitelesen képviselő személy. Borboly egyelőre nem vállalna mandátumot, mert a Hargita Megyei Tanács alelnökeként akarja befejezni elkezdett projektjeit. Románia harmincöt képviselőt küldhet az EP-be. /Gujdár Gabriella: húzónevek helyett valódi megmérettetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Szélesebb körű, autonómiáról szóló konzultációt kezdeményezett Brassóban is az RMDSZ Nemzeti Liberális platformja. A Cenk alatti város – Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely után – az utolsó állomása volt a közvetlenül karácsony előtt megszervezett Autonómia és liberalizmus című konferencia-körútnak. Az RMDSZ országos vezetőségét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke képviselte a rendezvényen. A fórum brassói résztvevői szerint valamennyi autonómiaforma közül a kulturális a legmegfelelőbb a szórványközösségnek. „Lényegileg különböző igényeink és problémáink vannak, mint a tömbmagyarságnak” – vélte Gábor Imre városi tanácsos, aki azt is hangsúlyozta: a brassói magyar közösség kulturális önrendelkezésében a kisebbségi törvény elfogadása jelentette volna az első lépést. Székely Ákos, a Brassói Magyar Diákszövetség ügyvezető elnöke úgy vélte: az RMDSZ-nek elsősorban a magyar közösséget kellett volna tájékoztatnia az autonómia-törekvésről, s csupán ezt követően kellett volna a közös igényt a többségi társadalom előtt is megjeleníteni. /Bartha Réka: „Autonómiakonzultációt” tartottak Brassóban is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./