Kereszténységről a Háló táborban
Marosfőn vette kezdetét tegnap a II. Kárpát-medencei Háló Tábor, melyre négyszáz résztvevőt vártak a Kárpát-medencéből. Az augusztus 7-én záruló rendezvényen számos egyházi elöljáró is részt vesz, a zárómisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálja.
Az idei tábor témája: Kereszténység és magyarság, a rendezvényen a keresztény értékrend, a nemzeti és európai kultúra jegyében hangzanak el előadások, de számos kulturális és sportprogram is lesz.
Hétfőn Bangha Imre egyetemi tanár tartott előadást A kereszténység és nemzeti identitástudat összekapcsolódása, majd Beder Tibor történelemtanár Az utolsó csata – Székelynek lenni jó! címmel. Ma Visky András író, egyetemi tanár A népek helykeresése a világdrámában címmel értekezik, Szakács Ferenc Sándor szociológus a reszakralizáció kihívásairól beszél.
Szerdán Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulja az európaiságról, Seprődi József borász a bornak a kereszténység és a magyarság életében betöltött szerepéről beszél. Csütörtökön Borboly Csaba hargitai tanácselnök a lokálpatriotizmusról, Tánczos Vilmos néprajzkutató Csíksomlyó lelkiségéről beszél, míg pénteken Tőkés László EP-alelnök, szombaton Sógor Csaba EP-képviselő lesz a vendég. A tábor kiemelkedő programja a Kárpát-medencei tehetségkutató verseny. Krónika (Kolozsvár)

Székelyföldi Akadémia Gyergyócsomafalván
Gyergyócsomafalvára érkezett Hargita megye tanácsának Székelyföldi Akadémia című rendezvénysorozata augusztus 2-án.
Köszöntőjében Márton László Szilárd polgármester kijelentette: a közösség hangadóinak bele kell szólniuk a közpolitikába, erre lehetőséget kell nekik adni. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint a helyi értelmiség Hargita megyében jórészt kivonult a helyi közélet alakításából, és a megyei tanács ezzel a rendezvényével őket akarja megszólítani, illetve bevonni a politikai döntések előkészítésébe, ami még nem jelent politikai szerepvállalást az értelmiségiek részéről, a velük való konzultáció viszont elengedhetetlen az országos döntések előkészítésében is. Dr. Biró A. Zoltán előadásában rámutatott arra, hogy a legtöbb intézmény bezárja a kapukat a fiatalok előtt (két kivételt említett: Hargita megye tanácsát és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát), a családok pedig "túlprotezsálják" a fiatalokat, amivel a fiatalok jó része visszaél, húzza-halasztja a tanulást, nem siet a munkaerőpiacra. Ezt a fiatalok úgynevezett parkolási gyakorlatának nevezzük, azazhogy bizonyos életkorig nincs stabil munkahelyük – magyarázta. További probléma, hogy a vidékiség taszítja a fiatalokat, a kreatív tehetségeknek "szűk" a vidék, és az iskola nem nevel gyakorlatiasságra. A dékán a felsorolt problémákra a következő megoldásokat vázolta fel: a családok legyenek szigorúbbak a gyerekekkel, az iskolában fordítsanak nagyobb hangsúlyt az oktatáson kívüli közösségformáló tevékenységekre, a média sorozatot indíthatna sikeres fiatalokról, az alkalmazók, hivatalok pedig hagyják a fiatalokat, hogy érvényesítsék új tudásukat, és hagyják őket kapcsolati hálózatot, illetve lobbit építeni. Süveg Éva főépítészi szaktanácsadó a megyei tanács székelykapu-, faluképvédelmi és Modern székely ház programjai mellett ismertette azt a törvényt, amelynek értelmében a helyi tanácsoknak három hónap alatt azonosítaniuk kell településükön azokat az elhanyagolt épületeket, amelyek veszélyesek a járókelőkre, vagy zavaróak a településkép szempontjából, és fel kell szólítaniuk a tulajdonosokat a felújításra. A helyi önkormányzatok segíthetik azokat a családokat, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem éri el az országos átlagbért, így nincs módjuk erre a felújításra, ám az építészetileg értékes településrészeken e feltétel nélkül is támogatásban részesülhetnek az érintettek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közösen védik Székelyföldet
A régióátszervezés kérdésében közös álláspont körvonalazódik a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok RMDSZ-es és MPP-s képviselői között. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat RMDSZ-es elnöke és Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, megyei tanácstag találkozóján többek között abban állapodtak meg, hogy augusztusban megpróbálnak megszervezni egy közös tanácskozást a Hargita megyei önkormányzat vezetőivel és képviselőivel is.
Ennek érdekében Tamás Sándor vállalta, hogy egyeztet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel, Kulcsár Terza József pedig a szomszédos megye MPP-s vezetőivel folytat megbeszélést a konzultációról.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a találkozó után kifejtette: vannak pártok feletti ügyek, amelyeket nem kell elpolitizálni, ilyen a tervezett régióátszervezés és Székelyföld ügye is. Ezekben a kérdésekben a Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-es és MPP-s vezetőknek le kell ülniük és közös álláspontot kell kialakítaniuk arra az esetre, ha újra napirendre kerül a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett régióátszervezés.
Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke lapunknak elmondta: múlt héten felháborította, hogy Kovászna Megye Tanácsa nem tűzte napirendre az általuk kezdeményezett népszavazásról szóló határozatot. Ezért kereste fel Tamás Sándor tanácselnököt, akivel megállapodtak, hogy közösen kell megvédeniük Székelyföldet, hiszen őket a székely nép választotta meg – fejtette ki Kulcsár Terza József.
Szerinte mindkét politikai szervezetnek van egy állásfoglalása a tervezett régióátszervezésről, és ezeket szeretnék úgy összefésülni, hogy mindkét alakulat számára elfogadható legyen. Az MPP háromszéki elnöke ugyanakkor szorgalmazza, hogy még ebben a hónapban szervezzék meg a közös Kovászna és Hargita megyei tanácsülést, ahol határozhatnának a népszavazásról, amelyen az itt élők kinyilváníthatnák akaratukat a régiófelosztásról. Erre meghívnák a Maros megyei önkormányzat magyar tanácstagjait is.
Kulcsár Terza József szerint azért lenne fontos az időzítés, mert ha szeptemberben szervezik a referendumot, akkor még az itthon tartózkodó egyetemisták is szavazhatnának. Hozzátette: a népszavazáson eldöntendő kérdésről még meg kell állapodniuk a feleknek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Közös állásponton a romániai magyar pártok a régióügyben
Közös álláspont körvonalazódik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei önkormányzati képviselői között a Romániában tervezett területi-közigazgatási átszervezés kérdésében - adta hírül szerdán az Új Magyar Szó című napilap.Az újság beszámolt arról, hogy Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke és Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke megállapodtak abban: augusztusban megpróbálnak szervezni egy közös tanácskozást a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat vezetőivel és képviselőivel együtt a tervezett területi-közigazgatási átalakításról.
Tamás Sándor szerint vannak pártok feletti ügyek, amelyeket nem kell elpolitizálni, ilyen a tervezett közigazgatási átszervezés és Székelyföld ügye is. A felek azért akarnak közös álláspontot kialakítani, mert ősszel ismét napirendre kerülhet a Traian Basescu román államfő által kezdeményezett régió-átszervezés.
A román államfő azt javasolta júniusban, hogy alakuljon nyolc nagy régió vagy tíz úgy, hogy a nyolc nagy régió mellett Hargita és Kovászna megye maradjon meg a jelenlegi határai között. Az RMDSZ elutasította mindkét javaslatot, ugyanis az első változat szerint a romániai magyarság mintegy 90 százalékát magába foglaló két nagyrégióban a magyarság aránya 30, illetve 20 százalék alá csökkent volna, a második változat pedig figyelmen kívül hagyja a belső-erdélyi és partiumi magyarság érdekeit.
Az MPP azt akarja, hogy a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat határozzon egy népszavazás kiírásáról, amelyen a két megyében élő lakosság kinyilváníthatja véleményét a régiófelosztásról. Közben egy olyan kimutatás került napvilágra a Gandul című román elektronikus újságban, amely szerint Hargita és Kovászna megye a középmezőnyben található a romániai megyék között abban a tekintetben, hogy a romániai megyék mennyi pénzzel járulnak hozzá az országos költségvetéshez, és abból mennyit kapnak vissza a kormánytól.
A román újság számításai szerint Hargita megye a befizetett pénz 59,5 százalékát, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól, és ezzel a középmezőnyben helyezkednek el számos moldvai, dobrudzsai, vagy havasalföldi megyét megelőzve.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor a Krónika című napilapnak elmondták: a román újság adatai azt támasztják alá, amit maguk is számtalanszor hangsúlyoztak, hogy a székely megyéket nem az állam tartja el, azok képesek megállni a saját lábukon. Ugyanakkor úgy vélik, a kormánynak a jelenleginél több pénzt kellene kiutalnia a térségnek, hogy behozza az elmúlt évtizedek lemaradásait, amikor a kommunista rezsim tudatosan alulfinanszírozta a magyarlakta megyéket. MTI/Bumm.sk

Korrupciós botrányban Borbolyék
Elébe ment az ellene megfogalmazott korrupciós vádaknak Hargita megye tanácselnöke: Borboly Csaba családi házában hívott össze sajtótájékoztatót, hogy a házépítésével kapcsolatos vádakat ismertesse és azokat cáfolja. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Maros megyei, területileg illetékes ügyosztálya névtelen feljelentő panasza alapján folytat eljárást a politikus ellen.
Panorámás nézeteltérések
A Dénes László utcai ingatlan – amelyből panorámás kilátás nyílik Csíkszeredára és a város festői környékére – mutatós, de nem hivalkodó otthon. A DNA nyomozati anyaga szerint a ház tervezésének költségeit a megyei kórház új épületének tervezési költségeiből fedezték, és az építkezés egy részét is az önkormányzat által megbízott cég végezte. A feljelentés szerint jogszerűtlen volt Borboly Csaba csíkszeredai, Csoma Sándor utcai tömbházlakásának eladása is.
Az önkormányzati elnököt múlt héten idézte be a korrupcióellenes ügyészség; néhány nappal a hivatali meghallgatás után a politikus nyilvánosan kifejtette: egy évvel korábban készültek el a magánház tervei, mint a kórházépületé, ezért az utóbbi költségeit nem lehetett „visszaosztani”.
Borboly Csaba cáfolta azt is, hogy az építtető céggel bármilyen kapcsolatban volna. Emlékeztetett, hogy a kórházépítésre vonatkozó versenytárgyalást háromszor hirdették meg, mire sikerült megtalálni a megfelelő kivitelezőt.
A házeladással kapcsolatban a feleségével közösen tartott sajtótájékoztatón Borboly kifejtette: a megyei önkormányzat elnökének Kőrösi Csoma Sándor utcai tömbházlakását feleségének szülei vásárolták meg, ötvenezer euróért, ami nagyságrendileg hasonló érték, mint amennyire az ingatlant értékelte fel a bank.
„Szüleim jó anyagi körülmények között élnek, a pénzt adományként is felajánlották, de Csaba nem fogadta így el” – ismertette az adásvétel hátterét Borboly Melinda, a politikus felesége. Az új ingatlan értéke 86 ezer euró, a különbözetet pedig bankkölcsönből finanszírozta a Borboly család.
Fehérköpenyes hangulatkeltők?
Borboly Csaba szerint lejáratás folyik ellene, mert az önkormányzat a megyei kórház átvétele óta költségcsökkentésre törekedett. „Olyan kullancsokról van szó, amelyek rá vannak tapadva a megyei kórházra, és onnan szívják el a közpénzt” – fogalmazott a politikus, aki úgy véli: bosszúból vádolták meg.
Borboly hozzátette: a Csíki Csongor orvosigazgató lemondásával végződött „hangulatkeltésnek” is köze lehet a feljelentéshez, mint ahogyan a korrupcióellenes ügyészségnél tettek feljelentést ellene korábban az orvoslakások ügyében is.
Csíki Csongor orvosigazgató menesztését márciusban a megyei sürgőségi kórház osztályvezető főorvosai kérték, miután az intézményvezető – az érintettek szerint – szabályellenesen akarta megpályáztatni az vezetői posztokat. A vezetőváltást példátlan orvosszakmai összefogás előzte meg.
SMS-ek házasságtörésről
Borboly tegnapi sajtótájékoztatóján jelezte: politikai érdekek is állhatnak feljelentése mögött, mivel a közelmúltban jelentette be, hogy a következő önkormányzati választásokon ismét indulni szeretne a megyei tanácselnöki tisztségért.
A politikus szembesítést kért feljelentőjével az ügyészségtől; az érintettről Borboly annyit mondott el, hogy tudomása szerint „helyi magyar ember”. Az elöljáró emlékeztetett: feljelentéssel éltek már ellene mások is, most azonban „gyáva”, névtelen panaszosról van szó.
A tegnapi sajtótájékoztatón részt vevő Borboly Melinda elmondta: nem csak férjét, de a családjukat is zaklatják. A politikus feleség olyan sms-eket mutatott a sajtó képviselőinek, amelyek férje állítólagos, házasságon kívüli kalandjáról szólnak.
Lapunk tegnap megkereste a korrupcióellenes ügyészség területileg illetékes ügyosztályát is; a Maros megyei DNA-nál azt a felvilágosítást kaptuk, hogy érdemi információval csak augusztus végén szolgálhatnak.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Megtorpedózott pléhkrisztus
Amilyen gyorsan elkezdték, olyan ütemben le is állították a munkálatokat Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-szobrán az udvarhelyszéki Farkaslaka feletti Gordon-hegyen, ugyanis a Hargita megyei illetékes hatóság szerint a kezdeményező Pro Temp Alapítvány nem rendelkezik az építkezéshez szükséges iratokkal. Fülöp Ottília, Hargita megye főépítésze a Krónikának elmondta, a szervezet illetékesei csupán egy urbanisztikai bizonylatot tudtak felmutatni, ami közel sem elégséges az építkezés megkezdéséhez, ezért büntető jegyzőkönyvet állítottak ki, amelyben egyértelműen megfogalmazták, hogy le kell állítani az építkezést, amit csak törvényes keretek között lehet majd folytatni.
A főépítész kifejtette, nem látja akadályát a kilátó megépülésének, amennyiben elkészítik az övezetrendezési tanulmányt, és az az urbanisztikai elbírálás alapján is megállja a helyét, továbbá beszereznek minden iratot, amely az építkezés megkezdéséhez szükséges. Így azonban egyre valószínűbb, hogy az augusztus 21-ére tervezett átadásra a szobor nem készül el. Az ügyben kerestük Magyari Árpádot, a Pro Temp elnökét is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni. Mint arról beszámoltunk, a Zavaczky Walter székelyudvarhelyi szobrászművész tervezte Jézus szíve kilátó ötlete a bogárfalvi Protemp Alapítványtól származik, célja pedig, hogy a Székelyföldre csalogassa a turistákat. A 22 méter magas Krisztus-szobor rozsdamentes acélból készül, összköltsége meghaladja a kétszázezer eurót. Ezt többnyire farkaslaki vállalkozók fedezik. Az alkotás hírére élénk vita alakult ki, sokan ízléstelennek találják, pléhkrisztusnak gúnyolják a szobrot. Tamás József segédpüspök lapunknak korábban úgy nyilatkozott, bár az egyház nem adta áldását a monumentális alkotásra, nem is tiltotta meg kifejezetten annak felállítását. (Leállított ortodox keresztállítás. A Hargita megyei önkormányzat munkatársai a vaslábi polgármesteri hivatallal és a tekerőpataki közbirtokossággal együttműködve a napokban leállították a Maros forrásánál zajló törvénytelen építkezést, miután tudomásukra jutott, hogy az említett helyen ismeretlenek lebontották a korlátot, ásnak és betonozni készülnek. Mint a közgyűlés tegnapi közleményéből kiderül, egy körülbelül húszfős csoport tagjai, akik sátrat vertek a helyszínen, a kiérkező ellenőrző szervek előtt nem tudták igazolni magukat, mivel elmondásuk szerint a marosfői ortodox kolostorban hagyták a személyi igazolványukat, de azt állították, Bákó megyei ortodoxok, és négy méter magas keresztet szerettek volna állítani a helyszínen.
Erre viszont semmilyen engedélyük nem volt, így a hatósági figyelmeztetés hatására eredeti állapotába helyezték vissza a forrás környékét, majd távoztak. A terület egyébként a tekerőpataki közbirtokosságé. A megyei tanács munkatársainak elmondása szerint a „táborozók” többsége kiskorú volt, hat-hét felnőtt kíséretében, akik között, ruházatukról ítélve, mesteremberek is voltak. „Minden eszközzel megvédjük a megyét, megvédjük a Székelyföldet, ha kell, büntetést rovunk ki, és ha szükséges, akár buldózerrel akadályozzuk meg a törvénytelenséget” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, aki határozott fellépést ígért minden hasonló esetben.)
Dénes Emese. Krónika (Kolozsvár)

Egy fedél alatt a Jobbikkal – Borboly és a Communitas is támogatja a Vona Gábort és a gárdásokat felvonultató EMI-tábort
Nem panaszkodhatnak hátrányos megkülönböztetésre a Communitas Alapítvány részéről az RMDSZ-szel szemben álló politikai szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett hagyományos nyári tábor az RMDSZ-es elnök által vezetett Hargita Megyei Tanács és az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány anyagi támogatását is élvezi.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már harmadik éve mecénása a magyarországi és erdélyi magyar szélsőjobb „színe-javát” felvonultató rendezvénynek, premiernek számít viszont a Communitas megjelenése a programsorozat kiemelt támogatói között. Ami a médiapartnereket illeti, a kép igencsak „tarka”: a Krónika és a Háromszék erdélyi lapok mellett ott vannak olyan szélsőjobboldali magyarországi sajtóorgánumok, mint a Kurucinfó portál és a Jobbikos politikusok által tulajdonolt Barikád hetilap.
A Magasbükk szomszédságában zajló EMI-tábor elsősorban a magyarországi szélsőjobboldali párt, a Jobbik politikusainak biztosít kiemelt szerepet. Szombaton előadást tart Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetvezetője. A következő napokban felszólalnak a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői is. Az RMDSZ-t a jövő évi önkormányzati választásokról szóló beszélgetésen Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere képviseli.
„Természetes” támogatás
Az Erdélyi Magyar Ifjak táborában évek óta helyet kapnak a szélsőséges politikai eszmék és jelképek, tavaly felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is. Bár a szervezők több koncertet is meghirdettek a vasárnap estig tartó rendezvénysorozaton – többek között olyan szélsőjobboldaliként ismert együttesek is fellépnek, mint a Hungarica és Kárpátia –, az idei EMI-tábor sem elsősorban kulturális rendezvénysorozat. Túlsúlyban vannak ugyanis a politikai jellegű rendezvények, pártpolitikai propaganda folyik a Gyilkos-tó felé vezető út mentén levő táborhelyszínen.
Borboly Csaba tanácselnök a Hargita megyei önkormányzat által nyújtott támogatást tavaly azzal indokolta, hogy a tanács a térségben élők „kulturális és közösségi igényeit” finanszírozza, ideológiai megszorítások nélkül. A Communitas Alapítvány ifjúsági szaktestületének elnökét, Bodor Lászlót tegnap arról kérdeztük, miért támogatta a Communitas a szélsőjobboldali politikusoknak helyet adó rendezvényt?
Bodor azzal indokolta az egyébként csekély összegű, 1000 lejes támogatást, hogy „az EMI ifjúsági szervezet, és mint ilyen nyújtott be és nyert pályázatot”. A radikális megnyilatkozásairól ismert Erdélyi Magyar Ifjak egyébként tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak (EMEF), amely az RMDSZ és az ellenlábas erdélyi magyar politikai szervezetek közötti egyeztetés fórumaként jött létre, és amelynek keretében a rivális szervezetek az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány által megítélt támogatásokból követeltek maguknak részt.
MIÉRT: ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel
Az EMEF ugyan nem ülésezett az utóbbi egy év során, az EMI ennek ellenére elérte, hogy idéntől a Communitas támogassa rendezvényeit, mégha szélsőséges eszmék hirdetését is szolgálják. Bodor László egyébként – aki „természetesnek” nevezte a támogatást – kérdésünkre elismerte, hogy nem ismeri a Gyergyószentmiklós melletti EMI-tábor pontos programját, és azt állította, hogy nem tudott Vona Gábor Jobbik-elnök ottani fellépéséről.
A Communitas ifjúsági szaktestületének elnöke csupán annyit fűzött hozzá felvetésünkhöz, hogy a Communitas Alapítvány ellenőrzi: a pályázati kiírásnak megfelelően valósult-e meg a program, és ez az EMI-tábor idei rendezvényeire is érvényes.
Az Erdélyi Magyar Ifjak táborának egyik főtámogatója a magyarországi Bethlen Gábor Alap, amely 1,8 millió forintot szánt erre a célra. Ugyanaz a Bethlen-alap elutasította egyébként a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által július elején Marosfőn szervezett EU-tábor támogatását. A MIÉRT elnöke és az EU-tábor alapítója nem más, mint Bodor László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Unitáriusok XIII. találkozója – Szejkefürdő
Minden év augusztusának második szombatján kerül sor a Hargita megyei Szejkefürdőn az unitáriusok világtalálkozójára. Az idén a XIII. rendezvény zajlott augusztus 13-án. Az ünnepi istentisztelet harangszóval kezdődött 11 órakor, amit a díszlovasok és a fúvószenekar felvonulása követett. Megnyitóbeszédet mondott a házigazda Kedei Mózes székelyudvarhelyi lelkész-esperes. Az ünnepi egyházi beszédet Andorkó Ferenc vargyasi lelkész tartotta, aki utalt a magyarok és ezen belül a kicsiny unitárius egyházat alkotó hívek összefogására is.
Az Erdélyi Unitárius Egyház nevében Bálint-Benczédi Ferenc püspök, a Magyarországi Unitárius Egyház nevében Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati- gyulai unitárius lelkész mondott köszöntőt. Képviseltették magukat az amerikai unitáriusok is, akiknek vezetője szintén köszöntötte a népes közönséget. A világi vezetők is részt vettek a találkozón, dr. Máthé Dénes és Csáka József főgondnokok Kolozsvárról és dr. Elekes Botond, a magyarországi unitáriusok főgondnoka. A XIII. unitárius világtalálkozót megtisztelte jelenlétével Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is.
Az ünnepi istentisztelet és a nemzeti ima közös eléneklése után ünnepi műsor következett. Ezen fellépett az Amerikai Unitárius-Univerzalista Egyház kórusa, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a székelyszentmihályi citerazenekar, a székelyudvarhelyi Boróka néptáncegyüttes, valamint Szőcs Ilka, aki Hargita és Gondviselés címmel saját verseit szavalta el. A találkozó végén a jelenlevők megkoszorúzták a legnagyobb unitárius magyar, Orbán Balázs sírját.
Felemelő érzés volt részt venni az unitárius világtalálkozón, bár mintha erre is, mint mindenre, rányomta volna bélyegét a gazdasági válság és a reménytelenség, kevesebben voltunk, mint az elmúlt években. Meg kell találniuk az egyházi és a világi vezetőknek a módozatot, amellyel legalább lélekben visszaadhatják híveiknek a jövőbe vetett reménységet, hiszen erős várunk nékünk az Isten. Személyesen hiányoltam az egyházi vezetők, lelkészek felvonulását ünneplőben, a díszlovasok után, hisz ez is ünnepélyesebbé tenné a rendezvényt. Tisztában vagyok azzal, hogy sokan ódzkodnak attól, hogy mint minden unitárius ünnepen, itt is adnának úrvacsorát, de ez is emelné a találkozó ünnepélyességét. Jó volna az is, ha bár pár mondat erejéig a média is tudósítana ezekről a találkozókról, hiszen az unitárius is a magyar történelmi egyházak közé tartozik és az erdélyi magyarság szerves részét az unitáriusok is alkotják.
Demeter Judit. Népújság (Marosvásárhely)

Váradra „költözött” a debreceni karnevál
Hetedik esztendeje, hogy a magyar államalapító, Szent István király ünnepének másnapján, augusztus 21-én a debreceni virágkarnevál néhány látványossága Nagyváradra is eljön. A Nyitott ablak Európára címet viselő rendezvényen idén öt virágkocsi vonult végig a bihari megyeszékhely egyik főútvonalán, látványos karneváli menetben.
A sort az Ezüstsólyom íjászegyesület hagyományőrzői nyitották, majd az idén először három megye, Bihar, Hajdú-Bihar és Hargita által közösen finanszírozott virágkocsi következett – bár Bihar megye nevét románul, Bihorként jelezték rajta, ami nem kis felháborodást váltott ki a nézőkben. A kocsin a három megyét allegorikus figurák jelképezték: Hargitát a székelyek legendás vezére, Csaba királyfi arany szerszámú lován, amely csak mellső lábaival támaszkodott a kocsira, a hátsók még az aranyszín csillagokkal jelzett csillagösvényen álltak. Hajdú-Bihar megyét a lovas-kardos hajdúvitéz, Bihart pedig a Nagyváradon debütált Ady Endre kabátos alakja jelképezte. A kocsi huszadikán Debrecenben is bemutatkozott, Borboly Csaba hargitai és Radu Ţîrle bihari megyei tanácselnök jelenlétében. Borboly Csaba az eseményen így fogalmazott: „Partium és Székelyföld összefogásának eredménye ez a közös virágkocsi, amely az egész világ számára üzeni, hogy Erdély létezik, és jövője van.”
A Nagyvárad és a Crişana, illetve a Köröskörül néptáncegyüttesek után a nagyváradi menetben Debrecen és Nagyvárad közös virágkocsija vonult, amelyen Debrecen várossá nyilvánításának 650. évfordulója alkalmából Nagy Lajos király alakja jelent meg ezernyi virággal díszített palástban. A Galagonya és a Görböc néptánccsoportok vonultak a közös kocsi után, majd az elmaradhatatlan Szent Koronát ábrázoló virágkocsi következett. A magyar államiság jelképét viselő kocsi után menettáncosok színes csoportjai vonultak, majd a Fórum bevásárlóközpont kocsija jött egy tiszteletet parancsoló szirénalakot, illetve ajándékzacskókkal egyensúlyozó valódi hölgyeket hozva. A Cleavers és a Unique táncegyüttesek fiataljait lelkesen tapsolta az utak mentén egyre gyűlő közönség. A sort a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. csupa hófehér virággal díszített kocsija zárta: a Liszt Ferenc és múzsája alakját megjelenítő kompozíció az idei, 42. Debreceni Virágkarnevál első díját nyerte el. A virágkocsikat este hétig a Kossuth (Independenţei) utcai parkolóban közelről is megtekinthették a váradiak.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Nem lesz közös tanácsülés
Nem jön létre a Magyar Polgári Párt háromszéki és Hargita megyei szervezete által közösen kezdeményezett Kovászna és Hargita megyei együttes tanácsülés, melynek célja az lett volna, hogy helyi népszavazást írjanak ki Székelyföld mint önálló közigazgatási egység létrejöttének igényéről.
Az MPP megyei önkormányzati frakciója és Tamás Sándor, illetve Henning László, a megyei tanács elnöke és helyettese közötti tegnapi tárgyalást követően Kulcsár-Terza József frakcióvezető, az MPP háromszéki elnöke érdeklődésünkre úgy nyilatkozoztt, arról értesültek Tamás Sándortól, hogy Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra hivatkozva, hogy nem tud egyezségre jutni az ottani MPP-csoporttal, nem hajlandó a kérdésről tárgyalni. Kulcsár hangsúlyozta, a személyes konfliktusokat felül kellene írnia egy ilyen horderejű kérdésnek. Ez ellentmond Schmitt Pál magyar államfő egységre szólító üzenetének, és nemzeti bűnnek tartják, hogy ebben a kérdésben a másik fél nem kíván egyeztetni – tette hozzá.
Tamás Sándor lapunknak azt nyilatkozta, ő azt hozta az MPP-csoport tudomására, hogy Hargita megyében az RMDSZ és az MPP közötti feszült hangulat miatt nincs lehetőség olyan együttes tanácsülés megtartására, ahol az MPP diktálja a napirendet.
Borboly Csaba megkeresésünkre kifejtette: Székelyföld autonómiája nem két, nem három romániai megye, illetve azok megyei tanácsainak ügye, hanem erdélyi, illetve szélesebb értelemben fogalmazva Kárpát-medencei fontosságú nemzetpolitikai kérdés. Ilyen jelentőségű ügyben bármiféle érdemi lépést megtenni csak úgy lehet, ha az erdélyi magyar közélet, a civil szervezetek, az egyházak egyértelműen és világosan támogatják azt.
Továbbá fontosnak tartja kikérni az anyaországi politikum, különösen a Magyar Országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt egyértelmű és világos állásfoglalását is a tekintetben, hogy mi az, amire részükről ténylegesen számíthatunk, mi az, amiben tudnak segíteni, ha az esetlegesen összefogó román pártok részéről jogcsorbító intézkedések érnének. Borboly Csaba figyelmeztet, Székelyföld autonómiáját, illetve akár a Maros, Hargita és Kovászna megye egy közigazgatási egységbe vagy fejlesztési régióba való egyesítésére vonatkozó döntést nem Csíkszeredában, nem Sepsiszentgyögyön, még csak nem is Budapesten vagy Brüsszelben kell meghozni, hanem Bukarestben. A román törvényhozás az a fórum, amely ezen kérdésekben kimondja a végső szót. És ha mi nem vagyunk képesek ezen törekvéseinkben magunk mellé állítani a székelyföldi románságot, akkor ezen döntések minden bizonnyal nem fognak Bukarestben megszületni. Nem magunkat kell győzködnünk, hanem szövetségeseket kell szereznünk törekvéseinkhez. És legfontosabb szövetségesünk nem lehet más, csak a székelyföldi románság. E téren pedig az elmúlt húsz évben nem történt semmi.
A Hargita megyei elnök a legfontosabbnak azt tartja, hogy Székelyföld központja Marosvásárhelyre, magyar vezetés alá kerüljön, emellett az is fontos, hogy megőrizzük a magyar pozíciókat Szatmárnémetiben, Szászrégenben meg másutt.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ nem tartja időszerűnek a Hargita–Kovászna megyei tanácsülést
Nem tartják időszerűnek a közös Hargita–Kovászna megyei tanácsülés összehívását a megyei önkormányzatok elnökei. A két székely megye képviselő-testületének magyar polgári párti (MPP-s) frakciója már korábban kezdeményezte, majd augusztus elején újra felvetette, hogy együttes ülésen nyilvánítsák ki, hogy ragaszkodnak az egységes Székelyföldhöz, és elutasítják a PDL régióátszervezési tervét.
A Magyar Polgári Párt tervei szerint ezen az ülésen el kell hogy döntsék, népszavazást szerveznek, melynek keretében a székelyek az egységes Székelyföld-régió mellett tehetik le a voksukat. Kulcsár Terza József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke kifejtette, szerinte az együttes ülésre még ebben a hónapban sort kell keríteni, hogy szeptemberben, mielőtt az egyetemisták elutaznak, megtarthassák a referendumot.
Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke elmondta, Tamás Sándor háromszéki tanácselnök további egyeztetésekre hívta őket, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök pedig jogi akadályokra hivatkozva utasította vissza a kezdeményezést. Fazakas szerint „Borboly hangján az RMDSZ csúcsvezetése szólalt meg”. Úgy véli, a közös tanácsülés és a döntés elodázása politikai bűn, amiért az RMDSZ-t terheli a felelősség.
Borboly Csaba Thamó Csaba hargitai MPP-s frakcióvezetőnek címzett, csütörtöki keltezésű levelében fejtette ki, a két megyei tanács által elfogadott deklaratív határozatok nem vinnék előre a Székelyföld ügyét, mert pártpolitikai megalapozottságúak, és ezeket nem előzte meg széles körű társadalmi vita. Borboly Csaba szerint a Székelyföld autonómiája nemcsak a székely megyék ügye, hanem erdélyi, illetve Kárpát-medencei fontosságú nemzetpolitikai kérdés.
Borboly elmondta, a kérdésben ki kell kérni az anyaországi politikum, a magyar kormánypárt állásfoglalását is, hogy miben tudnak segíteni, ha a romániai magyarokat az esetlegesen összezáró román pártok részéről jogcsorbító intézkedések érik. „Ha a román politika részéről jogcsorbító intézkedésekre kerül sor, akkor élni fogunk minden rendelkezésre álló eszközzel, amibe a népszavazások kezdeményezése, tiltakozások szervezése, nemzetközi fórumokhoz való fordulás egyaránt beletartozik” – szögezte le a hargitai politikus. Borboly Csaba a Krónikának kifejtette, jelenleg a Székelyföld szempontjából a legfontosabb, hogy központja, Marosvásárhely élére magyar polgármester kerüljön, ugyanakkor az erdélyi magyarság szempontjából fontos, hogy a magyarság megőrizze eddigi pozícióit, például Szatmárnémetiben és Szászrégenben is.
Tamás Sándor lapunknak kifejtette, az egységes Székelyföld pártpolitikai érdekek felett áll, azonban jelenleg a PDL politikai napirendjéről lekerült a megyék újrarajzolása, éppen azért, mert az RMDSZ világossá tette, hogy ragaszkodik Kovászna–Hargita–Maros és Bihar–Szatmár–Szilágy megyék egységéhez.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Felavatták a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum új épületét
"Az erdélyi magyarságnak vannak múlhatatlan céljai, ezek között is van egy, amely minden másnál fontosabb: az anyanyelvű oktatás kiteljesítése. Egy nemzet, egy közösség megmaradásának sokféle feltétele van, de ennek érdekében új iskolák, új intézmények létrehozásával lehet a leghatékonyabban cselekedni" – hangsúlyozta Markó Béla pénteken, Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Elméleti Líceum új épületének ünnepi átadásán. A miniszterelnök-helyettes Borboly Csabával, a Hargita megyei Tanács elnökével, Király András oktatási államtitkárral, valamint a helyi önkormányzat vezetőivel többszáz résztvevő jelenlétében avatta fel a nagymúltú magyar tanintézmény új hajlékát. A mintegy kétszáz diák befogadására képes korszerű épület közel 2.5 millió lejes kormányzati támogatásból épült. Az épület felépítéséhez a Communitas Alapítvány is hozzájárult. Markó Béla kiemelte: az anyanyelvű oktatás fontosságát bizonyítja az is, hogy az elmúlt húsz évben az RMDSZ legnagyobb politikai küzdelmei az önálló magyar iskolarendszer és a megfelelő jogi keretek kialakításáért zajlottak. "Ez a küzdelem soha le nem zárul, de az mindenképpen nagy elégtétel, hogy állomásról állomásra haladtunk az anyanyelvű oktatás kiteljesítése szempontjából. Ehhez kellett egy megfelelő törvény, amely immár korlátozások nélkül biztosítja minden szinten az anyanyelvű oktatást, de a jogi keretek nem elegendőek: szükség van a minőségi iskolákra és felkészült szakemberekre is. Fontos és követendő példa erre a székelykeresztúri líceum" – mondta Markó Béla.
"Ez az iskola sem lett volna összefogás nélkül, hiszen szükség volt az iskola tanári karának, vezetőinek és a szülőknek az erőfeszítéseire, de szükség volt a város vezetőinek a munkájára, és ehhez hozzá kell tennünk az RMDSZ részvételét, jelenlétét, cselekvését a román kormányban, hiszen csak ezáltal volt lehetséges, hogy az iskolaépítés anyagi alapjait megteremtsük" – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Rafai Emil polgármester a helyi közösség egyik legnagyobb megvalósításaként értékelte az új intézmény létrehozását, és köszönetet mondott az RMDSZ-nek a hathatós támogatásért. (rmdsz-tájékoztató) Transindex.ro

Felmérés: bíznak az RMDSZ-ben
Elégedettek a székelyföldi magyarok az RMDSZ politikusaival – derül ki abból a tegnap Csíkszeredában bemutatott közvélemény-kutatásból, amelyet a Kvantum Research közvélemény-kutató cég végzett idén májusban.
Elégedettek a székelyföldi magyarok az RMDSZ politikusaival – derül ki abból a tegnap Csíkszeredában bemutatott közvélemény-kutatásból, amelyet a Kvantum Research közvélemény-kutató cég végzett idén májusban. A Közélet és közérzet Hargita megyében című felmérés eredményeit ismertető Barna Gergely szociológus elmondta, a kutatás Marosszéken, valamint Kovászna és Hargita megyében készült 3011 magyar anyanyelvű személy megkérdezésével, amelyből 416 fő volt Hargita megyei. A három megye lakóit közéleti témákról, politikáról kérdezték.
Arra a kérdésre, hogy rossz irányban mennek-e a dolgok az országban a megkérdezettek 85 százaléka adott igenlő választ. A politikusok népszerűségét vizsgáló kérdések összegzésekor kiderült, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a legismertebb politikus Hargita megyében, és mindamellett, hogy a megkérdezettek 86 százaléka ismeri, 64 százalékuk meg is bízik benne. A választási aktivitás vizsgálatakor kiderült, hogy a Hargita megyeieknek csupán a 49–50 százaléka menne el biztosan szavazni.
A politikai pártok népszerűségének vizsgálatával kiderült, hogy a biztos szavazók körében 73 százalékkal vezet az RMDSZ és annak jelöltjei. A helyi tanácsok támogatottsága is hasonló, ott az RMDSZ a szavazók 70 százalékának bizalmát élvezi.
A Hargita megyeiek a megye vezetésére Borboly Csaba jelenlegi tanácselnököt tartják a legmegfelelőbbnek, amely a teljes minta 24 százalékát jelenti. Hargita Megye Tanácsának tevékenységével a megkérdezettek 62 százaléka elégedett és 21 százaléka elégedetlen. Az összefogást illetően a legtöbb megkérdezett szerint az RMDSZ minden magyar politikai alakulattal össze kellene fogjon.
A megkérdezettek 62 százaléka fontosnak tartja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, 6 százalékuk ártalmasnak, és 28–29 százaléka szerint az RMDSZ-nek nincs hatása a közösség életére nézve.
DNA: alaptalan volt a Borboly Csaba elleni feljelentés
Nem indít vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ellen, miután az ellene szóló feljelentést alaptalannak találta. Borboly tegnap kapta kézhez az ügyészség értesítő levelét.
„A korrupcióellenes ügyészség értesített, hogy az ellenem tett feljelentés alapján ellenőrizték a vagyoni helyzetemet és az eljárást 2011. szeptember 5-én megszüntették, hisz alaptalan volt a feljelentés” – nyilatkozta Borboly Csaba, hozzátéve, reméli, a politika nem arról fog szólni Székelyföldön, hogy névtelenül, rágalmazó vádakkal feljelentéseket tesznek. Új Magyar Szó (Bukarest)

Új katolikus templomot avattak Székelyvarságon
Két temploma van immár a Hargita megyei Székelyvarságnak. A havasi településen az elmúlt szombaton mintegy félezren jelentek meg az 1500 lelket számláló faluból és a környékről, hogy részt vegyenek dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek avató szentmiséjén.
A község Sólyomkő nevű tanyáján felépített kápolna, amely ravatalozóként is szolgál majd, a helyiek összefogásával épült, és a hívek kérésére a jelenlegi plébános, Jánosi Gellért tiszteletére a Szent Gellért-kápolna nevet kapta. „Beteljesült egy régi álom: saját templomukba mehettek misére a sólyomkői lakosok” – fogalmazott Jánosi Gellért. Eddig ugyanis, ha találkozni akartak Istennel, volt, akinek hat kilométert is gyalogolnia kellett a községközpontban lévő templomig, amelynek 2004-ben ünnepelték százéves fennállását.
A közel kétórás avató szentmisén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek avatta fel és áldotta meg a frissen elkészült kápolnát, mondván: az egyházkerület életében az egyik legnagyobb ünnep, amikor hasonló esemény van, azaz tovább gyarapodik a római katolikus egyház. Az eseményen, a frissen elkészült istenháza felszentelésén a helyi plébános köszönetet mondott a lakosoknak, a közbirtokosságnak, valamint a település önkormányzatának és mindazoknak, akik összefogásával megépült a kápolna.
Székelyvarság lakóinak kilencvenkilenc százaléka római katolikus, a tanyás településen korábban csak egy templom volt, így havonta egyszer a sólyomkői iskolában tartottak szentmisét az ott élő mintegy száz embernek. A templom építésének terve már 1975-ben felvetődött, ezt a megmaradt tervrajzok igazolják, ám akkor az építkezés nem valósult meg, csak a zsindelyfödeles harangláb hívta össze közel egy évszázadon át a lakókat. Az eredeti tervek szerint egyébként egy ravatalozókápolna épült volna Sólyomkőre, de az igényre való tekintettel ez később megváltozott, és így egy kis templom lett belőle, amelyben van hely nagyobb szentmisére is. „Az istenháza építéséhez mindenki hozzájárult, pénzzel, étellel, itallal és imával” – összegzett Jánosi Gellért plébános. A szentmisét követően Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere is megköszönte a település lakosságának a templomépítésben nyújtott önzetlen segítséget. Arra kérte az ünnepségen részt vevő Borboly Csaba megyei tanácselnököt és dr. Verestóy Attila szenátort, nyújtsanak további segítséget a templom néhány hiányosságának pótlásában.
A Székelyvarsághoz tartozó Sólyomkőn mintegy százan laknak, a tanyán van óvoda és iskola is, de mostantól a régi harangláb mellett egy új templommal is büszkélkedhetnek.
Dénes Emese. Krónika (Kolozsvár)

Elkezdődött a 9. Nemzetiségi Színházi Kollokvium Gyergyóban
Több mint hatszáz színházi szakembert felvonultató, tíznapos színházi fesztivál kezdődött Gyergyószentmiklóson pénteken.
A seregszemlét, amelynek házigazdája a Figura Stúdió Színház, idéntől kiemelt fontosságú kulturális rendezvényként kezeli az eddigi főtámogató – Románia kormánya Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala – mellett a Román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, valamint a Hargita Megyei Tanács. „Ha csak annyi történne a kollokvium alatt, hogy két színházi szakember találkozik és elbeszélget, akkor is megéri hasonló rendezvényeket szervezni” – hangsúlyozta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala államtitkára, kifejtve, hogy a hivatalnak két „gyermeke” van, a Nemzetiségi Színházi Kollokvium, illetve az Interetnikus Színházi Fesztivál.
Mint mondta, mindkettő olyan fóruma a kisebbségi színházaknak, amely egyrészt teret nyújt megismerni egymás munkáját, másrészt a közönség számára is lehetőség egyszerre látni mindezt. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Székelyföld értékes rendezvényének nevezte a kollokviumot. A rendezvény célja a magyar nyelv és identitástudat megőrzése a magyar nyelvű színjátszás megerősítésével, a nemzetiségi, nyelvi és kulturális sokszínűség hangsúlyozása, valamint a nézők befogadói készségének finomítása a kisebbségi kultúrák iránt. A fesztivál programjában 23 színházi előadás, koncertek, műhelymunkák, színháztudományi előadások, kerekasztal a Kárpát-medencei magyar színházak együttműködéséről, felolvasószínház, könyvvásár szerepel.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Botrány a megyeházán: székestül vitték ki Árus Zsoltot a Hargita Megyei Tanács üléséről
A biztonsági őrökkel vitette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke Árus Zsoltot, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei tanácsosát az ülésteremből pénteken. Árust a székével együtt vitték ki a biztonságiak, miután hazudozással vádolta Borbolyt.
A botrányos jelenet a Hargita megyei önkormányzat pénteki rendkívüli ülésén történt, amelynek egyetlen napirendi pontja az volt, hogy a megyei vezetés támogatást biztosítson Balánbánya polgármesteri hivatalának az oktatási intézmények fűtésgondjainak megoldására – írta a Székelyhon hírportál.
Mint ismeretes, Balánbányán több iskolát és óvodát ideiglenesen be kellett zárni, mivel a városvezetés nem tudta finanszírozni az oktatási intézmények fűtését.
A megyei tanács ülésén Árus Zsolt felszólalásában nehezményezte, hogy egy korábbi ülésen Borboly Csaba (RMDSZ) elutasította azt a javaslatot, hogy a megyei önkormányzat nyújtson támogatást a korábban árvíz-sújtotta Kápolnásfalunak a helyreállítási munkálatok kifizetésére, mivel szerinte ez törvényellenes. Árus azt kifogásolta, hogy a korábbi hasonló javaslat elutasítása ellenére Balánbánya most mégis kaphat támogatást a megyei költségvetésből, majd azt javasolta Borbolynak, hogy „hagyja abba a hazudozást”.
A Székelyhon szerint ezt követően Borboly Csaba felszólította Árust, hogy távozzon az ülésteremből, majd miután a tanácsos ezt jogaira hivatkozva megtagadta, a biztonsági őrökkel távolíttatta el a teremből. Az őrök székestül vitték ki Árus Zsoltot. Az MPP tanácsosai tiltakozásképpen távoztak az ülésről.
Árus utólag azt nyilatkozta: feljelentést tesz Borboly Csaba ellen, miután összegyűjti a tanácselnök „gazemberségeit”.
Borboly elfogadhatatlannak nevezte az MPP-s tanácsos kijelentését, és hozzátette: különbizottságot hoz létre, hogy kivizsgálják Árus „kártékony viselkedését”.
Krónika (Kolozsvár)

Éleződik a népszavazási vita
Terjedelmes, sértésekkel teletűzdelt nyílt levélben szólította fel a háromszéki MPP-t Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke: vonják vissza „gyáva és elhibázott népszavazási kezdeményezésüket". Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke elutasítja a felhívást és a vádakat, leszögezte: továbbra is nyitottak a tárgyalásra.
Borboly szerint az MPP-nek azért kellene visszavonnia kezdeményezését, „mert az nem szolgálja a székelyföldi autonómia ügyét". „Székelyföldnek nem előkészítetlen, átgondolatlan népszavazásokra van szüksége, hanem a térség fejlődését, gazdaságát és az itt lakók önazonosságának erősítését elősegítő konkrét megvalósításokra" – írja a Hargita megyei tanácselnök. Egész sor, sokszor ugyancsak személyeskedő vádat fogalmaz meg, majd leszögezi: „Mi, székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatisok világos elképzeléssel rendelkezünk e térség felemelkedésére vonatkozólag. (...) Nap mint nap bővítjük kisebbségi jogainkat, autonómiánkat, és ha támadás irányul nemzeti közösségünk fele, azt visszaverjük" – áll a levél végén.
Kulcsár-Terza Józsefet megdöbbentette a szomszéd megyéből érkezett kioktatás, ugyanakkor nem érti, hogyan nevezhető gyávának egy olyan kezdeményezés, amely éppen a néphez fordulna, a tömegek véleményére lenne kíváncsi. „Szerintem az a gyáva, aki ezt nem meri vállalni" – mondotta a Háromszéknek. Borboly levelével az a legnagyobb gond, hogy sérteget, vádaskodásaival lesepri az MPP elképzelését, de semmilyen megoldást nem kínál – fejtette ki Kulcsár-Terza, aki egyenesen nevetségesnek tartja a naponta bővülő jogokról, autonómiáról szóló passzust. „Ez a levél Borboly Csabát minősíti. Meggyőződésem, felső utasításra cselekedett, s nem tett egyebet, mint hogy ismét igazolta, az RMDSZ nem az emberek, nem a magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk érdekcsoportét" – fogalmazott.
Kulcsár Terza József elmondta, továbbra is keresik a párbeszéd lehetőségét a háromszéki RMDSZ-szel, és megpróbálják elérni, hogy a hétfői megyeitanács-ülésen érdemi döntés szülessék az egységes Székelyföld érdekében tartandó népszavazásról.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Borboly-Árus vita a Duna Tv-ben
Megalakulása óta surlódásokkal teli a Hargita megyei tanács két nagyobb frakciójának együttműködése. Az RMDSZ és az MPP tanácsosai a fontos kérdésekben se tudnak közös nevezőre jutni. Amint már korábban is írtuk, a legutóbbi tanácsülésen botrányos helyzet alakult ki. A tanácselnök utasítására a biztonsági őrök székestől távolították el a polgári frakció egyik képviselőjét. Röviden az esetről:
80 ezer lejjel támogatja a Megyei Tanács a balánbányai óvodát, hogy törlesszék a gázszámláikat a gázszolgáltató fele, és újraindítsák az épület fűtését – ezért is hívták össze az önkormányzat rendkívüli tanácskozását.
Az MPP is támogatta a határozattervezetet, ám Árus Zsolt tanácsos ezt a kápolnási iskola segítésének feltételéhez szerette volna kötni. Mivel erre nem mutatkozott hajlandóság, Árus azt mondta: „ Legyen már vége egyszer a hazudozásnak”. Arra a kérdésre, hogy kit tart hazugnak, Árus az RMDSZ-t és Borboly Csabát nevezte meg.
Ezt követően a tanácselnök a testület belső rendszabályára hivatkozva kiküldte a teremből Árus Zsoltot. Mivel a tanácsos nem akart távozni, a tanácselnök kivitette a biztonságiakkal székestől a teremből. Az eljárás ellen tiltakozva, az MPP többi tagja is kivonult a teremből. Duna Tv, Heti Hírmondó
Erdély.ma

Új kezdet vagy taktikázás?
Ha az előző hetek, hónapok egymásnak feszülései, acsarkodásai, magyarázkodásai, mentegetőzései felől nézzük, igencsak váratlan döntés született Kovászna Megye Tanácsának hétfői ülésén, amikor a testület helyi népszavazás kiírását rendelte el a székelyföldi közigazgatási régióról, az erről szóló határozatot pedig mind az RMDSZ, mind az MPP képviselői megszavazták.
Persze, sok még a kérdés, az eddigi tapasztalatok alapján nem túl valószínű, hogy a referendum megszervezését jóváhagyja majd a prefektúra, a romániai igazságszolgáltatás. Azt is hosszan lehetne boncolgatni, mi szükség volt a többórás, kioktatástól, rosszindulatú megjegyzésektől sem mentes vitára az ülésen, ha a két magyar párt képviselői az alapvető kérdésben egyetértettek. Lehet azt felróni az egyik tábornak, szavazatszerzés céljából rukkolt elő az ötlettel, és lehet azt vetni a másik fél szemére, hogy csak akkor csatlakozott a kezdeményezéshez – és próbált meg annak élére állni –, amikor már semmilyen más kiutat nem láttak. Bizonyára azon is lehetne elmélkedni, hogy miként befolyásolják a történtek a két magyar párt népszerűségét, melyikük kovácsolhat politikai tőkét az esetből, a népszavazást jó ideje erőltető MPP vagy az ötlet mögé ímmel-ámmal, de mégiscsak felzárkózó RMDSZ. Kétségtelen, e végkifejlettel mindketten nyertek: az MPP a kezdeményező, a döntést kikényszerítő pártként lépve fel, a megyei RMDSZ pedig az országos – vagy akár a Hargita megyei – vezetéssel is szembeszegülő, tárgyalásra képes és hajlandó alakulat látszatát keltve. De talán nem ezek a legfontosabb vetületei az önkormányzat döntésének. Amit mindenképpen érdemes kiemelni – különösen a Hargita megyei tanács ülésén éppen az elmúlt napokban kirobbant székes botrány, illetve Borboly Csaba vádaskodással tűzdelt nyílt levele után –, hogy hosszas viták után mégiscsak egy meglehetősen egyértelmű állásfoglalás született az önkormányzat választott képviselői részéről, amely munícióként is bevethető a régiósítási vita során Bukarestben, és amelynek súlyát növelné, ha a szomszédos Hargita megye, illetve a marosszéki települések is hasonló lépésre szánnák el magukat. Hogy e fejlemény egy új, határozott fellépés kezdetét jelenti-e az autonómiáért folytatott küzdelemben, vagy pedig a pártpolitika mocsarába torkollva elhal, az továbbra is azon múlik: a magyar alakulatok vezetői komolyan gondolják-e az együtt cselekvést, vagy csak taktikáznak saját érdekeik mentén.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A székelyföldi egyetemi képzés helyzetéről értekeztek
Az egyetemi képzés székelyföldi helyzetéről, térségi szerepvállalásának és gyakorlatiasabbá tételének fontosságáról értekeztek pénteken Csíkszeredában, a megyeházán tartott Sikeres Székelyföld konferencián.
A 2009-ben indított szakmai fórumon a székelyföldi felsőoktatási intézmények vezetői, illetve munkatársai, önkormányzati vezetők, társadalomkutatók, középiskolai tanárok, közéleti szereplők vettek részt, a térség felsőfokú képzését elemezve.
A jelenlévőket elsőként Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja köszöntötte, aki arra kereste a választ, hogy a szakmai tudást hogyan lehet a legjobban hasznosítani Székelyföldön. „Együttgondolkodás, párbeszéd szükséges a térségi felsőoktatási intézmények megerősödéséhez, a térség fejlesztése szempontjából betöltött szerepét kell erősítenünk. Közösségi érdekünk, hogy hogyan alakul a Székelyföldi térség jövője” – fogalmazott a dékán.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a térség önkormányzatainak és felsőoktatási intézményeinek a legfőbb célja a fiatalok itthon tartása kell legyen, olyan körülmények megteremtése, hogy a frissen végzettek akár a legkisebb faluban is értelmét lássák az elhelyezkedésnek. „Székelyföldet szeretnénk, de egyik napról a másikra nem lesz egy önálló, saját lábán megálló térségünk, ha azt időben nem tervezzük meg. Közös jövőkép nélkül, nincs közös Székelyföld” – emelte ki a megyeitanács-elnök.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az utóbbi hat-nyolc évben Székelyföldön bekövetkezett változásokra hívta fel a figyelmet, amelyek mind-mind az itt lakók életminőségének javulását szolgálják. „Székelyföld akkor lesz sikeres, ha a társadalom minden szegmense megérti ennek fontosságát, és folyamatosan érte dolgozik. Mi ezzel a rendezvénysorozattal valamennyi szegmenst megpróbáljuk megszólítani” – mondta Tamás Sándor. Beszédében kihangsúlyozta, nem baj ha a fiatalok elmennek külföldre, de jöjjenek is vissza, és szülőföldjükön hasznosítsák tudásukat, tőkéjüket, ahogy azt régen is tették.
Dr. Tóth Tamás, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának oktatója szakmai prezentációt tartott Egyetem az oktatáson, kutatáson túl címmel. Az előadó szerint az egyetemeken még mindig a tömegképzés és a kutatóegyetemmé válás a fő gondolkodási irány, és nem vált stratégiává a régió felsőoktatási intézményei körében a térségi szerepvállalás, holott erre kellene fektetni a hangsúlyt. Ezért továbbra is fontos célkitűzés a régió, illetve a helyi társadalom iránt elkötelezett szolgáltató egyetem koncepciójának kidolgozása.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen többek között arról is szó esett, az elhangzottakról kiadvány készül.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

A Magyar Szórvány Napját ünneplik Hunyad megyében
Az RMDSZ 10. kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját, az Összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította. 
Ennek jegyében szerveznek hétvégén kétnapos rendezvénysorozatot Hunyad megyében, amelynek keretében szombaton szórványkonferenciát tartanak, leleplezik Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopát, a gálaesten pedig a Kézdivásárhelyi Városi Színház előadását megelőzően átadják a Hunyad Megyei Oktatási és Kulturális Központ birtoklevelét. Vasárnap a marosillyei Veres Bástyában, Bethlen Gábor szülőházában tartanak megemlékezést.
Déván a prefektúra dísztermében megtartott szórványkonferencia szombaton 11 órakor kezdődik. A rendezvényt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke nyitja meg, beszédet mond Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint a házigazda, Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. A szórványkonferencián jelen lesz és felszólal Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Máthé András Levente parlamenti képviselő, frakcióvezető.
Szombaton délelőtt Az oktatási törvény által nyújtott lehetőségek a szórványban címmel tart előadást Magyari Tivadar, RMDSZ főtitkárhelyettese, Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója a szórványkollégium programot ismerteti, majd Babos Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke bemutatja az Összetartozunk program, a Székelyföld-Szórvány partnerség eddigi eredményeit.
Déván 13 órától a prefektúra épülete előtt kerül sor Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának ünnepélyes leleplezésére. Ez a pillanat azért is kiemelkedő a Hunyad megyei magyarság életében, mert az emlékoszlop lesz a dél-erdélyi megye első köztéri magyar emlékműve.
14.30-tól folytatódik a szórványkonferencia: Horváth István, szociológus Demográfiai tendenciák. Nagyvárosi szórványok címmel tart előadást, ezt követően Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke a Magyar Házprogramról beszél, majd Schreiber István, az EMKE dévai elnöke a Hátszegi vidéki várakról és középkori templomokról tart előadást. A szórványkonferencia Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettesének prezentációjával, valamint a konferencia zárónyilatkozatának vitájával és elfogadásával zárul.
Szombat este a dévai Művész Színházban 18 órától kezdődik a gálaest, amelyen átadják a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak is helyet adó Hunyad Megyei Oktatási és Kulturális Központ tulajdonlevelét. A gálaest a Kézdivásárhelyi Városi Színház Lila akác című előadásával ér véget.
Vasárnap Marosillye, azaz a Bethlen Gábor szülőházának tartott Veres bástya lesz az események színhelye. 15 órától zászlófelvonásra, reneszánsz gyerekműsorra, Bethlen Gábor életéről szóló előadásra, valamint dokumentumfilm vetítésre kerül sor. 
 A rendezvény szervezői: az RMDSZ országos és megyei szervezete, a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács és a Téglás Gábor Iskolaközpont.
A rendezvény támogatói: RMDSZ országos szervezete, Communitas Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, Hunyad Megye Tanácsa.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

A székelyföldi felsőfokú képzésről tanácskoztak Csíkszeredában
„Bizonyos kérdésekben egységesen kell fellépnünk nekünk, székelyföldi intézményvezetőknek, például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében, és meg kell győznünk arról a többséget, hogy szükségünk van a saját elit utánpótlásának biztosítására, kinevelésére”- jelentette ki Borboly Csaba Csíkszeredában a Sikeres Székelyföld konferencián.
Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a térség önkormányzatainak és felsőoktatási intézményeinek a legfőbb célja a fiatalok itthon tartása vagy hazatérésének támogatása kell legyen, olyan körülmények megteremtése, hogy a frissen végzettek akár a legkisebb faluban is értelmét lássák az elhelyezkedésnek. Ennek érdekében már történtek lépések – mondta Borboly, aki példaként említette a csíkszeredai szolgálati lakások építését szakorvosok számára, amellyel a fiatal orvosokat szeretnék a megyei kórházba vonzani. 
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az utóbbi hat–nyolc évben Székelyföldön bekövetkezett változásokra hívta fel a figyelmet. Jelentős fejlesztések történtek az infrastruktúrában, ennek kapcsán Tamás Sándor a legnagyobb beruházásnak a Kökös–Maroshévíz-országutat nevezte meg. Ma már nem igaz az, hogy Székelyföldön a legrosszabbak az utak, jelentette ki a Kovászna megyei tanácselnök, aki hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalok egyre nagyobb számban telepednek haza külföldről vagy nagyvárosokból, ugyanakkor tudatos gyerekvállalás jellemző körükben.
„Székelyföld akkor lesz sikeres, ha a társadalom minden szegmense megérti ennek fontosságát, és folyamatosan érte dolgozik. Mi ezzel a rendezvénysorozattal valamennyi szegmenst megpróbáljuk megszólítani” – mondta Tamás Sándor. Hozzátette: nincs ellenére, hogy a fiatalok elmenjenek innen, de jöjjenek is vissza, és szülőföldjükön hasznosítsák tudásukat, tőkéjüket, ahogy az régen is történt. 
Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja a felsőoktatási intézmények és a középiskolák kapcsolatának fontosságára hívta fel a figyelmet. Dr. Tóth Tamás, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának oktatója elmondta, az egyetemeken még mindig a tömegképzés és a kutatóegyetemmé válás a fő gondolkodási irány, és nem vált stratégiává a régió felsőoktatási intézményei körében a térségi szerepvállalás, holott erre kellene fektetni a hangsúlyt, ezért továbbra is fontos célkitűzés a régió, illetve a helyi társadalom iránt elkötelezett szolgáltató egyetem koncepciójának kidolgozása. (hírszerk.)
Transindex.ro

Van-e élet az egyetem után Székelyföldön?
A felsőoktatás térségi szerepvállalásának és gyakorlatiasabbá tételének fontosságát hangsúlyozták november 11-én Csíkszeredában, a megyeházán tartott Sikeres Székelyföld konferencián.
A 2009-ben elkezdett rendezvénysorozat szervezői Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Székelyföld Fejlesztési Intézet, a Háromszék Fejlesztési és Kutatási Központ, valamint a Hargita Népe Kiadó. A szakmai fórumon a székelyföldi felsőoktatási intézmények vezetői, illetve munkatársai, önkormányzati vezetők, társadalomkutatók, középiskolai tanárok, közéleti szereplők vettek részt a térség felsőfokú képzését elemezve.
A jelenlévőket Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja köszöntötte, aki annak a kérdésnek a megtárgyalását vezette fel, hogy a szakmai tudást hogyan lehet a legjobban hasznosítani Székelyföldön, és felhívta a figyelmet a felsőoktatási intézmények és a középiskolák kapcsolatának fontosságára, tekintettel a bolognai rendszerre. „Olyan megoldásokat keresünk, amelyeket saját magunk, intézményi hatáskörünkben kivitelezni tudunk” – mondta a dékán.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a térség önkormányzatainak és felsőoktatási intézményeinek a legfőbb célja a fiatalok itthon tartása vagy hazatérésének támogatása kell hogy legyen, olyan körülmények megteremtése, hogy a frissen végzettek akár a legkisebb faluban is értelmét lássák az elhelyezkedésnek. Ennek érdekében már történtek lépések, a tanácselnök példaként említette a csíkszeredai szolgálati lakások építését szakorvosok számára, amellyel a fiatal orvosokat szeretnék a megyei kórházba vonzani. Ezt hasonló lépéseknek kell követniük, közös stratégia alapján. „Bizonyos kérdésekben egységesen kell fellépnünk nekünk, székelyföldi intézményvezetőknek, például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében, és meg kell győznünk arról a többséget, hogy szükségünk van a saját elit utánpótlásának biztosítására, kinevelésére” – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az utóbbi hat–nyolc évben Székelyföldön bekövetkezett változásokra hívta fel a figyelmet, amelyek mind-mind az itt lakók életminőségének javulását szolgálják. Így jelentős fejlesztések történtek az infrastruktúrában, ennek kapcsán Tamás Sándor a legnagyobb beruházásnak a Kökös–Maroshévíz-országutat nevezte meg. Ma már nem igaz az, hogy Székelyföldön a legrosszabbak az utak, jelentette ki a Kovászna megyei tanácselnök, aki kitért arra a jelenségre is, hogy magyar fiatalok egyre nagyobb számban telepednek haza külföldről vagy nagyvárosokból, ugyanakkor tudatos gyerekvállalás jellemző körükben. „Székelyföld akkor lesz sikeres, ha a társadalom minden szegmense megérti ennek fontosságát, és folyamatosan érte dolgozik. Mi ezzel a rendezvénysorozattal valamennyi szegmenst megpróbáljuk megszólítani” – mondta Tamás Sándor hozzátéve: nincs ellenére, hogy a fiatalok elmenjenek innen, de jöjjenek is vissza, és szülőföldjükön hasznosítsák tudásukat, tőkéjüket, ahogy az régen is történt.
Dr. Tóth Tamás, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának oktatója a kollégájával, a szintén jelen lévő dr. Káposzta Józseffel közösen készített szakmai prezentációját mutatta be Egyetem az oktatáson, kutatáson túl címmel. Tóth szerint az az egyetemi oktató „ér valamit”, akinek gyakorlati tapasztalata van, tehát például aki közgazdaság-tudományt tanít, az vegyen részt például vállalkozás vezetésében is. Összegzőjében elhangzott, hogy az egyetemeken még mindig a tömegképzés és a kutatóegyetemmé válás a fő gondolkodási irány, és nem vált stratégiává a régió felsőoktatási intézményei körében a térségi szerepvállalás, holott erre kellene fektetni a hangsúlyt, ezért továbbra is fontos célkitűzés a régió, illetve a helyi társadalom iránt elkötelezett szolgáltató egyetem koncepciójának kidolgozása.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Elhangzott, hogy a mai tanácskozásról kiadvány készül, a korábbiakhoz hasonlóan, valamint éves összefoglaló kötet kiadását is tervezik, akárcsak szakprogramok, tervek kidolgozását. A közös stratégiák kidolgozásában Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összhangot szorgalmazott, közös adatbázisok, munkafelületek kialakításában ígérve segítséget, továbbá javasolta, hogy készüljön felmérés az elmúlt tíz év székelyföldi felsőoktatási eredményeiről, illetve dolgozzanak ki projekteket hálózati fejlesztésekre.
erdon.ro

Emlékműavatás Déván (A Magyar Szórvány Napja)
Jó, hogy van egy olyan nap, amikor arról beszélhetünk, mi a teendő, hogyan tudunk közösen gondolkodni és tenni mi, a szórvány- és tömbmagyarság tagjai.
A mai nap az ünnep mellett a munka napja is, amellett, hogy számot vetünk az elmúlt huszonkét év megvalósításairól, meg kell fogalmaznunk a következő évek célkitűzéseit is – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő a Magyar Szórvány Napja alkalmából szombaton tartott dévai szórványkonferencián. A rendezvény fénypontját Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának leleplezése jelentette.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében a nap fontosságát emelte ki, példaértékűnek nevezve a székelyföldi megyék által kezdeményezett Összetartozunk programot, mely együttműködést eredményezett Beszterce-Naszód, Temes, Fehér, Hunyad és Szeben megye, valamint Aranyosszék magyarságával. "A Minden magyar számít szlogenünk nem csak tegnap, a népszámlálás alkalmával volt aktuális, hanem ma és holnap is annak kell lennie. Jelmondatunkat a mindennapi munkával és tetteinkkel tudjuk aláhúzni és megerősíteni" – mondta zárszóként Kelemen Hunor. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus arra figyelmeztetett: "Mi felkiáltójelként vagyunk itt, Dél-Erdélyben az összmagyar nép számára. Ha a végvárak elesnek, a fő vár porladozni fog. Merjünk lenni, és merjünk alkotni."
A konferencián részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki javaslatként fogalmazta meg: a Székelyföld ne legyen kedvezményezettje a különféle pályázatoknak, a Communitas Alapítvány kiírásaira csak a szórványban dolgozó szervezetek pályázhassanak. "A szórványmegyékben tevékenykedőknek nagyobb támogatásra van szükségük. Itt az ideje annak, hogy tegyük lehetővé a pozitív diszkrimináció alapján: ott, ahol nehezebb, ott segítsünk rá a munkára" – mondta. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az Összetartozunk programot ismertette, kiemelve: "Akkor lesz erős továbbra is Székelyföld, ha Erdélyben tudjuk stabilizálni azokat a közösségeket, ahol kisebbségben van a magyarság. Székelyföldnek belső anyaországként kell működnie a szórványmagyarság számára."
A politikusok után Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője osztotta meg gondolatait: "Élhető az élet magyar emberként a szórványban is. Álmainkat, céljainkat itt is valóra tudjuk váltani. 2300 gyereket nevelünk Dél-Erdélyben, és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk. Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Értékelem ennek a konferenciának a hangnemét, és egyetértek vele: nem a vészharangokat kell kongatni, hanem közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal." Beszédében szorgalmazta az óvodák és általános iskolák támogatását a kis szórványtelepülések esetében. "Ahol valakik mernek és összefognak, ott az álmokat valóra lehet váltani" – volt rövid beszédének fő üzenete.
A nap fénypontját Hunyad megye első köztéri magyar emlékművének, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának az ünnepélyes felavatása jelentette. "Amikor a múlt értékeire figyelünk, akkor természetes, hogy a múlt felé fordulunk. A mai nap a múlt felé fordulásnak és egyben a jövő tervezésének a napja, amikor Barcsay Ákos fejedelemnek emléket állítunk. Ma a XIX. században felállított és a XX. században halálra ítélt emlékét újra kihozzuk a köztérre" – hangsúlyozta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Nagybarcsay Barcsay Ákos, az egykori Déva vár birtokosa, Hunyad megye főispánja, Erdély fejedelme tiszteletére a XIX. században emeltek emlékművet a Barcsay-birtok egyik parkjában. A parkot 1947 után megszüntették, mezőgazdasági területté változtatva, az emlékmű a közelmúltig egy kukoricás közepén hányatott sorsban árválkodott. "Merjük tisztelni múltunkat, elődeinket és hőseinket" – hangsúlyozta ünnepi beszédében Dézsi Attila prefektus, az emlékoszlop restaurálásának és köztérre állításának kezdeményezője. Az emlékművet Kelemen Hunor és Marcel Morar, Déva alpolgármestere leplezte le.
Délután a demográfiai tendenciákról, a nagyvárosi szórványról, valamint az EMKE Magyar Ház-programjáról tudhattak meg többet az érdeklődők. A szórványkonferencia a hozzászólások után zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. Ezt követően a dévai Művész Színházban megtartott gálaesten a Kézdivásárhelyi Városi Színház Szép Ernő Lila ákác című darabját mutatta be. Tegnap a Déva közelében található Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában ünnepelték meg a fejedelem születésnapját és a Magyar Szórvány Napját, ahol reneszánsz gyermekelőadásra, Bethlen Gábor életéről szóló műsorra, valamint dokumentumfilm-vetítésre került sor. Ugyancsak tegnap a szórványprogram keretében Tamás Sándor és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere Nagyenyeden újabb együttműködési szerződést írt alá.
Megalakult az EMNT Szórványtanácsa
A Szórványtanács megalakulásával, annak konkrét struktúrájának, céljainak meghatározásával zárult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Konferencia az Erdélyi Szórványért második, Brassóban szombaton szervezett tanácskozása. A Szórványtanács vezetésével Szegedi László református esperest, a kőhalmi szórványközpont vezetőjét bízták meg, aki hangsúlyozta, a szórványkérdést depolitizálni kell. Kiemelte, az új munkacsoportból kihagyhatatlan az egyház, az iskola és a civilek, valamint újra be kell vonni a vállalkozói réteget, amely saját forrást is biztosít majd a munkacsoport programjaihoz. A Szórványtanács körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok gondjait, és személyes felkeresések, kérdőívezés, statisztikai felmérések előzik majd meg a konkrét megoldáscsomagot. (vop)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egy nap a csángókért
Immár tizedik alkalommal tartottak tegnap a moldvai csángó kultúrát, néphagyományt ismertető és népszerűsítő Csángó Napot Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács és a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében.
Az esemény mottója a száz éve született Lakatos Demeter csángó költő verssora: „Moldovának tájairól érkezem...” volt. A rendezvény A moldvai csángókért szól a harang címmel tartott ünnepi szentmisével kezdődött a Millenniumi templomban, majd délután a megyeháza márványtermében folytatódott. Az utóbbi helyszínen az egybegyűlteket Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője köszöntötte, és örömét fejezte ki, hogy immár tizedik alkalommal rendezhetik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a moldvai csángó magyarokra és a csángó magyar kulturális értékek felmutatására nagy figyelmet kell fordítani.
„A szívós és kitartó munkának mindig van eredménye. Ki kell tartani, büszkéknek, elégedetteknek kell lennünk az eddig elért eredményekkel, hisz a kicsi dolgokból lesznek a nagy dolgok, és együtt, közös erővel képesek vagyunk egymást megvédeni, képesek vagyunk közösen erőfeszítéseket tenni egy szebb jövőért. Bukarest, Budapest és Brüsszel nélkül is képesnek kell lennünk egy fenntartható rendszer kialakítására” – hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nevében Ferenczi Gabriella köszöntötte az egybegyűlteket, majd a rendezvény irodalmi műsorral folytatódott. A résztvevőknek lehetőségük nyílt találkozni és beszélgetni moldvai csángó szerzőkkel és alkotókkal, Duma Andrással, Iancu Laurával, Nyisztor Tinkával, Perka Mihállyal. A rendezvény végén a Petrás Mária keramikusművész és Ádám Gyula fotográfus alkotásaiból készült kiállítást nyitották meg.
Krónika (Kolozsvár)

Élhető magyar élet, szórványban
Nem csak a kisebbségben, de a tömbben élő magyaroknak, így a székelyföldieknek is fontos, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szórvány érdekvédelme – hangzott el a hétvégén Déván, az első alkalommal megrendezett Magyar Szórvány Napján.
Nem csak a kisebbségben, de a tömbben élő magyaroknak, így a székelyföldieknek is fontos, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szórvány érdekvédelme – hangzott el a hétvégén Déván, az első alkalommal megrendezett Magyar Szórvány Napján. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: fordulatra van szükség a kisebbségi képviseletben.
„Itt kell megvetnünk a lábunkat annak érdekében, hogy a szórvány ne tűnjön el, hogy a tömb megerősödjön, és ne szórványosodjon el” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton Déván, a Magyar Szórvány Napjának megnyitóján. Az RMDSZ 10. kongresszusán november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját az összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította az érdekképviselet: ennek megfelelően szerveztek hétvégén kétnapos rendezvénysorozatot Hunyad megyében.
„Új tervek kellenek”
„A többnemzetiségű környezetben élő magyar emberek sorsa továbbra is kiemelten fontos számunkra, ezért is fogadtuk el a nagyváradi kongresszuson a szórvány napjának megünneplésére vonatkozó javaslatot” – emlékeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke párhuzamba állította az 1989 óta eltelt 22 évet a két világháború közötti 22 évvel, amelyről Mikó Imre készített felmérést.
„A mi 22 évünk nagyon gyorsan eltelt, számvetésre, új tervekre, célkitűzésekre van szükségünk. Az erdélyi magyar közösségen belüli kapcsolatok megerősödtek, ilyen szempontból példamutató a székelyföldi és a szórványmegyék közötti együttműködés.
Az összefogás újabb ékes bizonyítéka ez a kapcsolat, amellyel ismét megmutattuk, hogy képesek vagyunk legyőzni a kishitűséget. Nemzeti értékeink mellett közösségünk számára a legfontosabb a bizalom” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki hangsúlyozta: a népszámlálási kampány jelszava, a „Minden magyar számít” továbbra is érvényben marad, és ennek a szemléletnek különösen a szórványban nagy jelentősége van.
„Pozitív diszkriminációt!”
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szövetség tisztségviselői számára az egyik legnagyobb kihívás a szórványban élő magyar emberek sorsának, jövőjének mindenki által elfogadott rendezése.
Winkler házigazdaként vett részt a rendezvénysorozat megnyitóján, ahol Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus végvári katonáknak nevezte a Hunyad megyei magyarokat.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök figyelmeztetett arra, hogy a szórvány „pozitív diszkriminációt” érdemel, a székelyföldi pályázóknak a jövőben le kell mondaniuk a Communitas Alapítvány támogatásáról az ezeken a vidékeken élők javára.
„Nem kell kongatni a vészharangot”
Böjte Csaba ferences szerzetes felszólalásában elmondta: húsz éve él Déván, és megtapasztalhatta, hogy a nehézségekkel együtt is élhető itt az élet. „Összesen 2300 gyereket nevelünk itt, Dél-Erdélyben, és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk.
Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Nem a vészharangokat kell kongatni, hiszen élhető itt az élet magyarként. Közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal” – osztotta meg gondolatait Csaba atya.
A múlt kötelez
A dévai prefektúra épülete előtt a résztvevők felavatták Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopát – ez Hunyad megye első köztéri magyar emlékműve. „Sokszor vádolnak minket, erdélyi magyarokat azzal, hogy a múlt felé fordulunk. Ám ahhoz, hogy tudjuk, mire építjük jövőnket, ismernünk és vigyáznunk kell múltunk értékeire” – mondta Kelemen Hunor az RMDSZ és Communitas Alapítvány által támogatott eseményen.
Háromszék is felvállalja a szórványt
Együttműködési szerződést írt alá a hét végén a nagyenyedi vártemplomban Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Egyesület és a magyarigeni református Bod Péter Alapítvány vezetőivel a szórványmagyarok kulturális értékeinek támogatásáról.
„Belső egységünk erősítésére, pozitív jövőkép kialakítására kell törekednünk, ezért Hargita megyéhez hasonlóan, Kovászna megye is kiveszi részét e belső építkezésből” – mondta beszédében Tamás Sándor. Az ünnepségen felszólalt Krecsák Sz. Adalbert, Nagyenyed alpolgármestere, illetve Demeter László, a Kovászna Megyei Tanács kulturális bizottságának vezetője. (Tamás András)
Új Magyar Szó (Bukarest)

Közös fellépés Székelyföldért
Levélben fordult Hargita Megye Tanácsához és a marosszéki önkormányzatokhoz Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke, kéri, minél gyorsabban tűzzék napirendre az egységes székelyföldi régió létrehozataláról szóló népszavazási határozatot, jó lenne, ha minden érintett településen egy időben szervezhetnék meg a referendumot.
Kovászna Megye Tanácsa két és fél héttel ezelőtt fogadta el a határozatot, amely szerint 2012. március 11-én szerveznek népszavazást egy Székelyföld elnevezésű közigazgatási egység létrehozataláról. Az október 31-i tanácsülésen az MPP kezdeményezését az RMDSZ is támogatta. A polgáriak megyei elnöke már pár nappal ezt követően bejelentette, az RMDSZ-szel közös levélben kérik fel a Hargita és a Maros megyei önkormányzatokat, csatlakozzanak a háromszéki kezdeményezéshez. Kulcsár most elmondta, elküldte a megfogalmazott dokumentumot Henning Lászlónak, az RMDSZ frakcióvezetőjének, ám választ nem kapott, így most egyedül szignálta és küldte tovább a levelet. A levél egy politikamentes felhívás, arról szól, hogy az ellentéteken felülemelkedve, egységesen fellépve lehet eredményeket elérni, kivédhető a tervezett közigazgatási átszervezés veszélye, és a székelyföldi magyarság javára fordítható. Kulcsár-Terza József tegnap elmondta, bízik benne, belátják az ügy jelentőségét Hargita megyében, és az eddigi ellentmondó nyilatkozatok után hajlandó lesz támogatni a népszavazás kiírását Borboly Csaba tanácselnök is. Maros megyében a történelmi székelyföld részét képező önkormányzatoknak kell kiírniuk a referendumot, a megyei szavazás esélytelen, mert nincs magyar többség abban a testületben – fejtette ki az MPP elnöke. Kulcsár-Terza József bízik abban is, hogy György Ervin prefektus nem támadja meg a háromszéki határozatot, hiszen semmi törvénytelen nincs a nép véleményének kikérésében, no meg abban is, nem ad lehetőséget arra sem, hogy mint már annyiszor, távollétében megtegye a jogi lépéseket a román alprefektus.
György Ervin a hét elején azt nyilatkozta, megkapták a megyei tanács határozatát, jogászai a héten tanulmányozzák a dokumentumot, és várhatóan hét végéig meghozzák a döntést: jogszerűnek ítélik a kezdeményezést vagy kérik visszavonását.
A Kovászna Megyei Tanács ülésén elfogadott határozat értelmében, a helyi népszavazást jövő év március 11-re időzítették. Abban az esetben, ha közigazgatási, igazságszolgáltatási eljárás miatt felfüggesztik a határozatot, a bírósági végzés keltezésétől számított húsz nap utáni első vasárnapra halasztják a referendumot. A megye lakosainak két kérdésre kell válaszolniuk: egyetértenek-e Kovászna megye határainak módosításával? Egyetértenek-e Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásával, és azzal, hogy Kovászna megye ehhez tartozzék?
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ifjúsági szervezetekkel folytatódik a Civil Konzultáció
A nov ember 26-ig közvitára bocsátott önkéntességi törvényről értekeztek a megyei ifjúsági igazgatóságok, valamint a különböző ifjúsági és civil szervezetek küldöttei a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ Főtitkárságának kezdeményezésére pénteken, november 18-án. Az RMDSZ Főtitkárságának székházában megszervezett találkozón részt vettek az Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kovászna és Máramaros megyei ifjúsági igazgatóságok, továbbá a MIÉRT, a MAKOSZ, az OMDSZ, a RODOSZ, a Romániai Magyar Cserkész Szövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Szatmári Magyar Diákszövetség, a Nagyvárad Területi Ifjúsági Tanács és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. A beszélgetés célja olyan módosításokat megfogalmazni az önkéntességi törvény kapcsán, amely megkönnyíti ennek gyakorlati alkalmazását, továbbá az ezen a területen tevékenykedő szervezetek érdekeit, meglátásait képviseli. „A Magyar Ifjúsági Értekezlet az elmúlt években folyamatosan foglalkozott az önkéntességi és az ifjúsági törvénnyel, annak érdekében, hogy ez valóban az ifjúság és a civil szervezetek körében létező igényeket tükrözze. Az, hogy a mai napon ilyen sokan eljöttetek azt bizonyítja, hogy az önkéntesség, valamint a non-formális oktatás, az ifjúsági törvénykezés ténylegesen egy fontos téma, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és amelynek megfelelő alakítását közös feladatunknak tekinthetjük” – köszöntötte a résztvevőket Bodor László, MIÉRT elnök, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős főtitkárhelyettese. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arról biztosította a jelenlevőket, hogy az egyeztetések mentén megfogalmazott módosítási javaslatokat a Szövetség parlamenti képviselői, illetve szenátorai vállalni fogják. „Az önkéntességi és az ifjúsági törvény fontosabb, mint az első látásra tűnik, és az Országos Sport és Ifjúsági Hatóságnak megvannak az eszközei arra, hogy az alulról jövő kezdeményezések mentén eljárjon ebben a témában.” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, „az előterjesztett módosításoknak akkor lesz értelme, ha a törvény által közvetlenül érintett civil és ifjúsági szerveződések hozzájárulnak a tevékenységük során megszerzett tudással és tapasztalattal. Az RMDSZ által október végén elindított Civil Konzultáció részeként, az önkéntességi törvény módosítása kapcsán elkezdődött folyamatban is arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy azok, akik ezzel foglalkoznak, elmondják véleményüket, azt, hogy mindaz, amit a bukaresti irodákban megfogalmaznak, hogyan működik a gyakorlatban”. Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke elmondta, hogy „Számomra, mind az országos intézmény, mind a MIÉRT képviselőjeként, kiemelten fontos, hogy ezen a beszélgetésen felmérjük és átlássuk, hogy mi a magyar civil és ifjúsági szféra közös álláspontja a két törvény kapcsán, annak érdekében, hogy ez mentén folytassuk a munkánkat és egy olyan törvénycsomag alakuljon ki, amely figyelembe veszi a kéréseket.” Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az önkormányzatok szempontjából közelítette meg a témát, arra buzdítva a résztvevőket, hogy mérjék fel a problémákat és merjenek többet változtatni, mint ami lehetségesnek tűnik: „A javaslatokat át kell beszélni, meg kell értetni Bukarestben is, napirendre kell tűzni, valamint politikai lobbyt kell építeni az ügy köré”. Az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság decentralizációja kapcsán a tanácselnök kiemelte, hogy fontos, hogy az ifjúsági szervezetek egy konkrét, egységes javaslattal rendelkezzenek arról, hogy hogyan lenne számukra jó, amely javaslatot majd érvényesíteni lehet az erre vonatkozó tárgyalások elkezdésekor. A találkozón jelenlévők cikkelyenként megvitatták az önkéntességi és az ifjúsági törvény tervezetét, majd olyan módosító javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek nagymértékben megkönnyíthetik a tevékenységüket, továbbá lehetőséget biztosíthatnak az ifjúság hatékonyabb érdekképviseletére. A munkamegbeszélésen elhangzottak mentén írott javaslatok készülnek el, amelyeket eljuttatnak az illetékes hatóságokhoz, valamint az RMDSZ parlamenti képviselőihez. Ugyanakkor a Magyar Ifjúsági Értekezlet az önkéntességi és az ifjúsági törvény által érintettek részéről november 23-ig várja a további módosító javaslatokat az office@miert.ro címre. (közlemény)
Transindex.ro

Aranyosszék megerősítette kapcsolatát Hargita megyével
Akkor teljes egy székely–szórvány együttműködés, ha emberek között, civil szervezetek, egyházak, települések, iskolák szintjén alakulnak ki kapcsolatok – mondta Borboly Csaba Tordán az Aranyosszék és Hargita megye közti 2011 októberében az Összetartozunk szórványkonferencia keretében aláírt együttműködési szerződés megújítása után. Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, Székelyföldnek többet kell vállalnia a szórványban élő magyarságért. Józsa Lajos unitárius lelkész, a szerződés másik aláírója szerint az utóbbi ötven esztendő átütő sikere volt, hogy 2008-ban önálló magyar tannyelvű iskolát indítottak Tordán. Az ünnepélyes szerződés-aláíráson részt vett Máté András Levente képviselő is, aki kijelentette, Székelyföld és a szórvány kölcsönösen egymásra vannak utalva, egyik a másik nélkül nem tud meglenni. (hírszerk.) 
Transindex.ro

A közösség megerősítése a feladat (Székelyföldi Akadémia)
"Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség" – jelentette ki a Székelyföldi Akadémia év végi záróeseményén Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke a kezdeményezés fontosságát is hangsúlyozta. "A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem. Minden közösség keresi a megoldásokat, keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez pedig mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor" – mondotta. Kelemen szerint azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke. Székelyföld pedig nem áll rosszul: a válság és a mindennapi problémák ellenére fejlődik, épül és erősödik. "Önkormányzati vezetőink és közösségeink is tudják, hogy a mi dolgainkat más nem oldja meg helyettünk, szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára. A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk. Ha így teszünk, akkor az erdélyi magyar társadalom nem lesz széteső, hitét és reményét vesztett közösség" – hangsúlyozta. Hargita megye tanácsa a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatával – amelynek társszervezője a Hargita Megyéért Egyesület – azt tűzte ki célul, hogy a vidéken élő értelmiséget minél jobban bevonja a közéletbe, szerepvállalásra ösztönözze. Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint "a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. A döntéshozatalban a legfontosabb a háttérmunka, az, hogy helyi szinten is legyen lehetőség beleszólni a döntés-előkészítésbe. Csodát várni nem szabad, de hinni kell a közös gondolkodás erejében." A tegnapi csíkszeredai eseményen részt vevő Hargita megyei önkormányzati vezetők, elöljárók, közéleti szereplők közösen számba vették az idén elért eredményeket, sikereket, eltervezték a Székelyföldi Akadémia működésének további lépéseit, és díjazták a kiemelkedő tevékenységet kifejtő személyeket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)