Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

"Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./"

"Borbély Melinda személyében febr. 10-től magyar aligazgatója van a Marosvásárhelyi Rádiónak. Borbély Melinda eddig a magyar és német adás főszerkesztője volt. Gáspár Sándor jelenlegi MÚRE-elnök leváltása után, közel egy évtized elteltével, Borbély Melinda az intézmény első magyar nemzetiségű vezetője. Célja a mielőbbi műsorszerkezet-váltás. /Szucher Ervin: Új elképzelések. Magyar aligazgató a Rádiónál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./"

"Febr. 10-én Marosvásárhelyen, a rádió székhelyén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselő, a képviselőház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor képviselő, bizottsági tag, Kereskényi Sándor szenátor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetőtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai valamint rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretnék elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg az anyagi áldozatoktól. A megbeszélésre Borbély Melindának a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe való beiktatása után került sor. /Megbeszélés a rádiós szakemberekkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./"

"Szeptember 20-tól a Marosvásárhelyi Területi Rádió az URH-n hétköznaponként hét órát sugároz, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 11 órától délután 18 óráig folyamatosan, szombaton reggel 8 órától 11 óráig, illetve délután 14 órától 18 óráig, míg vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig csak magyar nyelven sugároz. A déli adásidőt tekintve a hallgatónak lehetősége van választani: vagy a középhullám sávján marad, s a bukaresti német és magyar adást, vagy a 102,9-es ultrarövidhullámon a marosvásárhelyi rádió műsorát hallgatja. A műsorszórás egyelőre kísérleti jelleggel folyik - tájékoztatott Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Területi Rádió aligazgatója. A marosvásárhelyi rádió viszonylag nagy területet fed le, Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékben hallható, a magyarlakta Erdély nagy részében. Ennek a területi rádiónak van a legnagyobb konkurenciája, mert Marosvásárhelyen és más környékbeli erdélyi városokban 2-3 kereskedelmi rádió is sugároz magyar nyelvű műsort. /(lokodi): Rádió. Új műsorszórás kísérleti jelleggel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./"

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

"Febr. 11-én Markó Béla szövetségi elnök a Román Közszolgálati Rádió igazgatótanácsával folytatott megbeszélést. Jelen volt Borbély Melinda, a kisebbségi adásokért felelős főtitkár-helyettes és Ágoston Hugó igazgatótanácsi tag is. A találkozón megvizsgálták a sugárzás fejlesztésének, valamint a magyar nyelvű adásidők kiterjesztésére, illetve a területi stúdiók autonómiájának bővítési lehetőségeire vonatkozó kérdéseket. /A közszolgálati rádió megreformálásának lehetőségeiről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ "

"A Marosvásárhelyi Rádió hivatásának érezte adáskörzete zenei és irodalmi életének felkarolását, az értékek megőrzését és továbbadását. Kiváló írók, publicisták szólaltak meg, köztük Sütő András, Szász János, Beke György, Méhes György vagy Gálfalvi György. 1985. jan. 12-én elnémították a Marosvásárhelyi Rádiót. A szalagtárat az ország leghírhedtebb börtönébe, Jilavára szállították, nagy részük az újrainduláskor került vissza Marosvásárhelyre. 1989. dec. 22-én ismét elkezdte műsorszórását a Marosvásárhelyi Rádió. Csaknem másfél éve a rádió az interneten is hallgatható (www.radiomures.ro). A felszerelés főleg a holland kormánnyal való együttműködés eredménye. 2001. szeptembere óta a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének adásidejét ultrarövid hullámon sugárzott 2 órás (vasárnap 1 órás) műsorral bővítették. Borbély Melinda, a rádió aligazgatója közölte, hogy magyar közszolgálati műsorszórás létezik 50 órában hetente Marosvásárhelyen, heti 37 órában Kolozsváron, 6 és fél órában hetente Temesvárott és heti 6 óra 20 perc Bukarestben. Temesváron 8 nyelvű, Konstancán 6 nyelvű adás működik. A Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 16 alkalmazottja van, a heti 50 órához ez nagyon kevés, külső munkatársakat foglalkoztatnak. A kereskedelmi rádiók megjelenése ellenére a felmérés szerint a Marosvásárhelyi Rádió, 23 százalékkal a piaci részesedésből, első helyen van. /Lokodi Imre: Negyvenöt év a közösség szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./ "

"Október végétől Hargita megyében is hallgatható ultrarövid hullámsávon a Marosvásárhelyi Rádió, közölte Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója. Céljuk, hogy minden társadalmi réteg, minden korosztály számára szerkesszenek adásokat. A magyar szerkesztőségnek 16 alkalmazottja van és 10 külső munkatársa. Ez kevés lefedni a heti 50, napi 7 órás magyar műsort. Kimondottan rádiósképzés nincs Romániában, csak újságírói. Azonban a Magyar Rádió, sokat tanulhattak tőlük. Például a napokban hosszabb időre megérkezik Horváth Lajos, a Magyar Rádió nyugalmazott műsorvezetője, aki beszédtechnikát fog tanítani a munkatársaknak. /Dobos László: Közelebb a Székelyföldhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./"

A bejelentett érték több mint háromszorosáért adta el Markó Béla a Mentor kiadóbeli részesedését a cég igazgatójának, Káli Király Istvánnak. Ez derül ki a miniszterelnök-helyettes napokban frissített vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatából. A december végi nyilatkozatában Markó még arról számolt be, hogy a Mentor kiadóban 10/45-ödös részesedéssel rendelkezik, melynek értékét akkor 3200 euróra becsülte. A március 21-én keltezett érdekeltségi nyilatkozatában már nem szerepel a mentoros tulajdonrész. Vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy 2007-ben 33 ezer lej értékben adott át részvényeket Király Istvánnak. Az adásvétel tényét a Mentor igazgatója is megerősítette. A részvényeladásból származó összeg – mely közel kétharmadát teszi ki az éves miniszterelnök-helyettesi fizetésnek – nem szerepel viszont Markó Béla vagyonnyilatkozatának a bevételi oldalán. Itt csupán a Mentortól kapott 9000 lejes osztalék található. A miniszterelnök-helyettesi éves fizetés 50 202 lej, az RMDSZ-elnöki juttatás pedig 45 371 lej. Markó tavalyi vagyonnyilatkozata alapján az ügyészség korrupcióellenes osztálya is vizsgálatot indított. Akkor ugyanis a miniszterelnök-helyettes 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó jövedelemről számolt be. A bevételt Markó Béla azzal magyarázta, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy romániai könyvkiadónak. Később kiderült, a jogdíjat a csíkszeredai Bookart Kiadó fizette. A Bookart korábban egyetlen könyvet sem adott ki, és mindeddig Markó verseivel sem lépett piacra. A kisvárosi tömbházlakás árával egyenértékű összeg pedig a legnagyobb, amelyet a romániai magyar könyvkiadásban 1989 után szerzői jogdíjként kifizettek. Az elmúlt napokban frissítette vagyonnyilatkozatát Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter is, aki tárcavezetőként 46 953 lejt, a Progress Alapítvány elnökeként pedig 11 832 lejt könyvelhetett el. Borbély László tárca nélküli területrendezési miniszter vagyonnyilatkozatából az derül ki, hogy a családjában továbbra is a feleség az elsőszámú kereső. Míg Borbély miniszteri fizetése 2006-ban 46 953 lejre rúgott, melyet az RMDSZ-től kapott 2731 lejjel és a Sapientia Tudományegyetemen tartott órákért járó 424 lejjel egészített ki, a felesége, Borbély Melinda a román közszolgálati rádiónál viselt tisztségekért 64 304 lejt keresett. /Gazda Árpád: Miniszteri adok-veszek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Október 16-án tartották a dr. Madaras Gábor (1918-1980) emlékére rendezett nótaestet Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban. Madaras Gábor a XX. század második felének egyik legismertebb énekeseként a legnépszerűbb erdélyi magyar személyiség volt. Nemzedékek hallgatták, énekelték dalait a diktatúra éveiben. Nem véletlen, hogy a Marosvásárhelyi Rádió kívánságműsorában ma is oly gyakran csendül fel a hangja. Hagyományteremtő kezdeményezés volt hat évvel ezelőtt a Madaras Gábor-nótaest gondolata, azóta évente egyszer a rádió ezt megismétli. A színház zsúfolásig megtelt. Az elején elismerő oklevéllel és Tompa Dezső keramikus egy-egy szép tányérjával köszönte meg a közönség szolgálatában kifejtett tevékenységét három jeles személynek Borbély Melinda aligazgató: Muszka Sándor zenekarvezető prímásnak, Cseh Judit énekesnek, valamint Kacsó Tibor hangmesternek. /Bölöni Domokos: „Interaktív” nótaest a Nemzetiben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese a vele készült interjúban közölte, elkészült az új médiatörvény tervezete, mely lehetővé tenné a huszonnégy órás magyar műsorszórásra való áttérést. Az ügy szépséghibája, hogy a műsor vételéhez a hallgatónak digitális vevőkészülékre lenne szüksége, amitől még távol állunk. Eddig elsősorban a politikai akarat hiánya akadályozta a huszonnégy órás magyar nyelvű adás megteremtését. Borbély Melinda nem ért egyet azzal, hogy sorba rakják a területi rádióstúdiók magyar nyelvű műsorait. Akkoriban összesen napi hatórányi magyar nyelvű műsor készült. Ma viszont egyedül a vásárhelyi stúdió napi hét-, vasárnaponként nyolcórányi műsort szór. Ha kapnak frekvenciát, elkezdhetik a huszonnégy órás szórást. A Marosvásárhelyi Rádió a Román Rádió részeként működik. A napi hét-, vasárnaponként nyolcórás műsort 16 tagú szerkesztőség, plusz a külső munkatársak készítik. Huszonnégy órás műsoridő esetén jelentősen növelni kellene a szerkesztőség létszámát. /Király K. László: „Amíg hallgató van” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Székelyudvarhelyen a Príma Rádióban Balázs Árpád felelős szerkesztő hangja napok óta eltűnt az éterből. Jelenleg tárgyalások folynak a Marosvásárhelyi Rádió udvarhelyszéki tudósítói posztját illetően, melynek alapvető kérdése: Balázs Árpád marad-e a közszolgálati rádió tudósítója, vagy helyette – Birtalan József udvarhelyszéki RMDSZ-elnök javaslatára – Asztalos Ágnes. „Balázs Árpád jelenleg a rádió tudósítója, és nem látok okot arra, hogy le kellene cserélni” – nyilatkozta Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű híradójának felelős szerkesztője ugyanakkor elismerte, hogy tekintve Székelyudvarhely sajátos politikai helyzetét, időnként megfogalmazódtak a jelenlegi tudósító munkáját érő bírálatok, melyek szerint nem kellően tárgyilagosak a híranyagok. „A bírálatokkal nem értek egyet” – jelenti ki Bíró Zsolt. A tudósítócsere helyzetéről Birtalan azt nyilatkozta, hogy a probléma már korábban felmerült, őt csupán folyó év január 8-án nevezték ki az udvarhelyszéki RMDSZ megbízott elnökévé. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatóhelyettese az esetleges megválás okának a tudósítások tárgyilagosságát – pontosabban azok hiányát – nevezte meg. Megszüntetették a rádió Sajtóvadászat című műsorát. – Jelenleg 31 külső és belső munkatársa van a rádiónak. /Bálint István: Birtalan állást közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

Hetedik alkalommal tartották meg a Madaras Gábor népdal- és nótaestet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az ötvenéves Marosvásárhelyi Rádió Szól a nóta műsorát Kacsó Ildikó indította el, és azóta igen nagy népszerűségre tett szert. Az esten idén is átadták a rádió Madaras Gábor-díjait. Kacsó Ildikó szerkesztő mondott méltatást a nagyszerű prímás Jakab Attiláról, a Magyar Örökség Díjjal is jutalmazott Koós Éva énekesnőről és a témáról rendszeres következetességgel cikkező Bölöni Domokosról, a Népújság munkatársáról. Az okleveleket és Tompa Dezső marosvásárhelyi iparművész festettporcelán-tányérjait Borbély Melinda aligazgató nyújtotta át a díjazottaknak. /Dósa B. Barna: Népdal- és nótaest. Madaras Gábor emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Kapocs az időben
Magyar kultúra napja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
A magyar kultúra napját ünnepelte szombaton a világ magyarsága – 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. 1989 óta emléknap ez a huszonkettedike, amelynek alkalmából Marosvásárhelyen is több rendezvényen vehettek részt az érdeklődők. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház érdekes és nívós eseménnyel várta közönségét szombat délelőtt a színház Kistermébe: a Hangemlékek, képkulisszák sorozat keretében a társulat, illetve neves elődje, a Székely Színház egykori előadásaiból hallhattak, illetve láthattak részleteket az érdeklődők, a hangfelvételek a Marosvásárhelyi Rádió Aranyszalagtárából, a képek a színház archívumából származnak.
Szinte telt házas közönség gyűlt össze a sorozat második részének megtekintésére: előhangként Somody Hajnal és Kárp György színművészek olvastak fel egy rövid, az emléknap alkalmából írt köszöntőt. Mint elmondták, ezen a napon a magyar művészetet ünnepeljük, ezen művészetnek a színház is szerves része. Az időkön átívelve, az egykori és kortárs szerzők játszott művei megteremtik az időn belül a kapcsolatot. A színház a magyar kultúra napját régi és mai szerzők darabjainak műsorra tűzésével ünnepli: délelőtt a Székely Színház és a régi társulat előadásaiból tekintenek meg részleteket az érdeklődők, este Kiss Csaba A dög című lányregényét játssza a társulat. A két részből álló délelőtti rendezvény első felében először Bródy Sándor A tanítónő című drámájának 1956-os, Tompa Miklós és Kőmíves Nagy Lajos rendezte előadásából hallhattak részleteket a jelenlévők, ezt Móricz Zsigmond Úri murijának zárójelenete követte. Az 1949-es előadást Tompa Miklós és Szabó Ernő rendezte, az utóbbiban Lantos Béla, Izsó Johanna, Jenei Ottó, Szabó Ernő, Szabó Duci és Andrássi Márton szerepelt, az előbbiben Erdős Irma, Kovács György, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Andrássi Márton, Szabó Duci, Lohinszky Loránd, Lantos Béla, Kiss Laci, Mende Gaby és Tamás Ferenc lépett fel.
A szünetet követően a Román Televízió magyar nyelvű adásának archív felvételei közül vetítettek: Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi adaptációját 1977-ben Hunyadi András rendezésében játszotta a társulat, míg az utolsóként vetített jelenet a szintén '77-es Sütő András-mű, a Vidám sirató egy bolyongó porszemért részlete volt: utóbbin – akárcsak egykoron – ismét remekül szórakozott a közönség, a Harag György és Hunyadi András rendezte előadás ezúttal sem maradt hatástalan. Ahogyan a délelőtti rendezvény sem – a szünetben a közönség jó része a vetítővászon előtt tolongott: a vásznon a Székely Színház társulatának és munkaközösségének fotója volt látható, a publikum soraiban pedig spontán vetélkedő alakult ki a Ki ismer többet közülük? témakörben. Vásárhely közönsége nem feledte el régi színházát...
Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár kérdésünkre elmondta: az archív hanganyagok és vetítések sorozata a nemrég lezajlott Tompa Miklós-centenárium keretében kezdődött, azt megelőzően nagyon sokat dolgoztak az archívum anyagainak összegyűjtésén. A munka során derült ki, hogy mekkora érték birtokában vannak, nagyon sok segítséget kaptak az egykori és mostani sajtósoktól, köztük Csifó Jánostól, Jászberényi Emesétől, Borbély Melindától. A levéltári feltárás jelenleg is zajlik, elfeledettnek hitt tévéfelvételek, albumok, képek kerültek elő, így a fellelt anyagot sorozat keretében mutatják be az érdeklődőknek. E sorozat harmadik részét valószínűleg a színházi világnap keretében vetítik majd.
A szombati színházi ünneplés Kiss Csaba színjátékával zárult, azt megelőzően Bányai Kelemen Barna színművész olvasta fel a délelőtt elhangzott köszöntő rövidebb változatát.
Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

Politikai üldözés a Marosvásárhelyi Rádiónál?
Összeférhetetlenséget állapított meg Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádióban végzett szerkesztői munkája, valamint a Székely Nemzeti Tanácsban betöltött tisztsége között.
Az elmúlt hetekben a Marosvásárhelyi Rádió háromszor kérette az újságírót az Igazgatótanács elé, ahol alkotmányellenes tevékenységgel vádolták. „Ezen alkalmakkor többszörösen kihangsúlyoztam, hogy az SZNT mindössze egy civil szervezet, aktívan nem politizál, jelölteket nem állít, nyolc évi tevékenykedése során semmiféle bírósági ítélet nem született ellene. Értelmezünk különböző dolgokat, de nem pártpolitikát folytatunk. Én úgy gondolom, hogy sem erkölcsileg, sem jogilag nem állja meg a helyét az, amit velem szemben a rádió vezetői megfogalmaztak” – nyilatkozta a sajtónak Biró Zsolt, akitől azt is megtudtuk, hogy amióta a Marosszéki Székely Tanács elnöke, az objektív tájékoztatás érdekében, az erről szóló hírek készítéséről is lemondott. Kihangsúlyozta, hogy Borbély Melinda, a Román Rádió kisebbségi adásainak felelős főszerkesztője egyszer sem jelent meg a meghallgatásokon, pedig ő az egyetlen olyan személy, aki objektíven értékelhetné munkáját. – Sérelmezem, hogy Borbély Melinda nem vett részt a megbeszéléseken, hiszen mint közvetlen főnököm, valamint a magyar adásokért felelős főszerkesztő, egyedül ő tudná értékelni a munkámat. Ugyanakkor az ő feladata, hogy képtelen vádak esetében megvédje kollégáit – fogalmazott Biró, aki annak érdekében, hogy hatékonyan tudja végezni munkáját az SZNT belül, előre meghatározatlan ideig, felfüggesztette rádiós tevékenységét. „Minekután kilátásba helyeztem, hogy augusztus 1-től kezdődően fizetés nélküli szabadságra megyek és az erre irányuló kérvényem is leadtam, július 14-re beidéztek a bukaresti Román Rádiótársasághoz.” A több mint egy évtizede a Marosvásárhelyi Rádiónál dolgozó újságírót azzal vádolják, hogy a rádión keresztül alkotmányellenes autonómiatörekvéseinek adott hangot.
– Úgy tűnik, nem elégednek meg azzal, hogy egy ideig eltávolodom a mikrofon elől. A beidézés számomra azt sejteti, hogy ezt az ügyet végérvényesen le akarják zárni, azaz arra számíthatok, hogy szabadságomat követően nem lesz hova visszatérjek. Tiltakozást fogalmaztam meg az eljárás ellen, melyben beszámolok az ellenmondásokról, Borbély Melinda szerepéről, akitől elvártam volna, hogy visszalépésem után, hasonlóan cselekedjen – összegzett Biró Zsolt. Fodor Tekla. Erdély.ma

Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjének nyílt levele feletteseihez
Nyílt levél Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója és Borbély Melinda, a Román Rádió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője figyelmébe
Az újságíró nem lehet magánember, állítják egyesek és ekként nem mondhat véleményt semmiről, mert a politikai elkötelezettség vádja alá kerül. Vagyis a sajtószabadság talaján születik a véleményszabadság korlátozása.
Múlt héten harmadik alkalommal kérettek be a Marosvásárhelyi Rádió Igazgatótanácsa elé, amiért szerepet vállalok a Székely Nemzeti Tanács tevékenységében. Mindannyiszor a régi idők szellemét idézve, azzal kezdődött a meghallgatás, hogy felhívták figyelmemet: alkotmányellenes az SZNT tevékenysége, hiszen a Székelyföld autonómiájáért küzd, az autonómiát szorgalmazó törvénytervezetet dolgozott ki, ezt a statútumot szeretné elfogadtatni. Persze egyértelmű, hogy mindez a tárgyalási „taktika” megfélemlítési részeként értelmezhető csupán, de akkor is félelmetes, hogy magukat értelmiséginek tartó személyek képesek ilyen állításokat fenntartani.
Miután sokadszorra is közlöm velük, hogy ez a szervezet csakis a jog és a törvényes út betartásával küzd az autonómiáért, hogy maga a statútum is erről szól, hiszen a törvényhozás számára készült, mintegy törvénytervezetként, kissé visszavesznek a támadó hangnemből és az összeférhetetlenséget kezdik firtatni. Mindenki tudja, egy olyan szervezetről van szó, amely hivatalosan nem létezik, és amennyiben létezik is de facto, mozgalmiasan tevékenykedő valami. Nem pártszerű, nem állít jelölteket választásokon, nincsenek fizetett tisztségviselői. Az összeférhetetlenséget pedig ilyen paraméterek kapcsán szokás felhozni. Éppen ezekre a kritériumokra hivatkozik a Rádiótársaság jogi osztálya által idézett kollektív munkaszerződés 20. paragrafus is, igaz egy homályos félmondattal megtoldva, mely szerint az újságírónak nem lehet politikai véleménye.
Ezek szerint, ha az alkotmányellenes tevékenység abszurd vádjával illetnek, nem állhatok ki, és nem mondhatom, hogy egyetértek az Alkotmánnyal, mert az nyilvános politikai állásfoglalásnak minősül. Azt a tényt, hogy az újságírónak magánemberként véleménye legyen nem tiltja semmilyen törvény, sőt azt sem, hogy erről ne próbáljon más magánemberek meggyőzni, – mert tisztán jogi síkon ennyi történik. Jogilag nincsen szervezet sem, aminek tagja vagyok, következésképpen értelmezhetetlen az elvárás is, hogy le kell mondanom, avagy választanom kellene a két tisztségem között. Tehát amennyiben folytatódik a „boszorkányüldözés” azt csakis jogi úton tudjuk tisztázni, akár Strassburgig is elmenve.
Levelemet tájékoztatóak szánom, miután Demeter András elnök úr az ügy kivizsgálását kérte, Borbély Melinda főszerkesztő asszony pedig, az említett meghallgatások egyikén sem vett részt, bár közvetlen felettesemként elsősorban ő értékelhetné érdemben szerkesztőségi munkámat.
Marosvásárhely, 2011. június 27.
Biró Zsolt István
újságíró, rádiós szerkesztő. Erdély.ma

A sajtószabadság ürügyén születik a véleményszabadság korlátozása
Az újságíró nem lehet magánember, állítják egyesek, és ekként nem mondhat véleményt semmiről, mert a politikai elkötelezettség vádja alá kerül. Vagyis a sajtószabadság talaján születik a véleményszabadság korlátozása, fogalmaz Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa a Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója és Borbély Melinda, a Román Rádió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője figyelmébe ajánlott nyílt levelében.
Bíró Zsolt tegnap a sajtó nyilvánossága előtt elmondta, hogy a múlt héten harmadik alkalommal kérették be a Marosvásárhelyi Rádió igazgatótanácsa elé, amiért szerepet vállalt a Székely Nemzeti Tanács tevékenységében, s "a régi idők szellemét idézve" kijelentették, alkotmányellenes az SZNT tevékenysége, hiszen a Székelyföld autonómiájáért küzd.
Az újságíró szerint ez a tárgyalási "taktika" megfélemlítésként értelmezhető csupán, de akkor is "félelmetes, hogy magukat értelmiséginek tartó személyek képesek ilyen állításokat fenntartani". "Miután sokadszorra is közlöm velük, hogy ez a szervezet csakis a jog és a törvényes út betartásával küzd az autonómiáért, hogy maga a statútum is erről szól, hiszen a törvényhozás számára készült, mintegy törvénytervezetként, kissé visszavesznek a támadó hangnemből és az összeférhetetlenséget kezdik firtatni", nyilatkozta Bíró Zsolt, hangsúlyozva: "egy olyan szervezetről van szó, amely hivatalosan nem létezik, és amennyiben létezik is de facto, mozgalomként tevékenykedik. Nem párt, nem állít jelölteket választásokon, nincsenek fizetett tisztségviselői. Az összeférhetetlenséget pedig ilyen paraméterek kapcsán szokás felhozni."
A továbbiakban kijelenti: amennyiben folytatódik a "boszorkányüldözés", azt csakis jogi úton tudjuk tisztázni, akár Strasbourgig is elmenve.
Fiktív, mondvacsinált ürügy
Ugyanakkor "személyes meghurcoltatásnak" minősíti az ellene folyó "koncepciós eljárást", mivel a rádió vezetősége azzal vádolja, hogy "egy be nem jegyzett civil szervezetben tölt be tisztséget", s leszögezi: "az SZNT autonómiát szorgalmazó tevékenysége nem más, mint egy pusztán közigazgatási, adminisztratív átszervezésre irányuló mozgalom, amely pártpolitikától független. Mint ilyen, pártok felett álló és pártsemleges mozgalom, így az összeférhetetlenség kritériumai nem érvényesek".(…) "Véleményem szerint az Önök által feszegetett összeférhetetlenségi kérdés egy fiktív, mondvacsinált ürügy csupán, melynek valós háttere csakis a politikai ellenőrzés lehetőségének fenntartása, gyakorlása. Önök a megfélemlítés eszközét alkalmazva, egzisztenciálisan próbálnak ellehetetleníteni, arra számítván, hogy egy háromgyermekes családapa a létbizonytalanságot és ezt a meghurcoltatást nem vállalja." – olvasható egyebek mellett Bíró Zsolt beadványában, figyelmeztetve ugyanakkor, hogy "hosszú évek óta senkinek sem szúr szemet, hogy a Román Rádiótársaság kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztő, aki egyben a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatói pozícióját is betölti, nem más, mint Borbély László miniszter felesége. Borbély László pedig köztudottan az RMDSZ egyik legbefolyásosabb politikusa (politikai alelnöke). Románia törvényei garantálják a sajtószabadságot és garantálják a szólás szabadságát, éppúgy, mint ahogyan garantálják az információhoz való jogot. Hogyan lehet elfogulatlan, pártatlan az a szerkesztő, akinek közvetlen családtagja, férje nem csak egyszerű politikai közszereplő, hanem Románia egyik minisztere? A kérdést viszont fordítva is feltehetem: hogyan lehet miniszter az a személy, akinek felesége a közszolgálati rádióban vezető tisztséget tölt be, családtagjainak alkalmazásával nepotizmust, tevékenységével pedig politikai cenzúrát érvényesít?".
Bíró Zsolt egyelőre fizetetlen szabadságot vett ki.
(mózes)

Borbély Melinda: szakmai ügyről van szó, nem az autonómiáról – interjú
Mint ismeretes a napokban Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa egy sajtótájékoztató keretén belül számolt be arról, hogy a rádió Igazgatótanácsa alkotmányellenes tevékenységgel vádolja. Borbély Melinda, a Román Rádió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője nyilatkozott az ügy részleteiről.
– A Marosvásárhelyi Rádió keretén belül senki semmire nem szólította fel Biró Zsoltot. Egy erdőszentgyörgyi szervezet elnöke juttatta el a Román Rádióhoz azt a levelet, melyben felhívja a rádió vezetősége figyelmét arra, hogy Biró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnöke a rádión keresztül autonómia-törekvéseinek ad hangot. Ilyen esetben kötelességünk kivizsgálni az ügyet, ezért is hívatták be kollegámat a Marosvásárhelyi Rádió Igazgatótanácsa elé.
– Ön miért nem vett részt ezeken a kihallgatásokon? – Mint főszerkesztő-helyettes én is tagja vagyok az Igazgatótanácsnak, de ez esetben éppen azért nem vettem részt, mert nem akartam nyomást gyakorolni. Szakmailag sem tudtam volna megvédeni őt, mert Biró Zsolt elfogult ember, néha arrogáns, sok interjúalany nem szeret és nem akar vele szóba állni. A rádiónak elsődleges érdeke, hogy kedvesen, fondorlatosan jusson el azon információk tulajdonába amire szüksége van, a maximumot kell kiszedje az interjúalanyból.
– Ön szerint az SZNT besorolható a politikai szervezetek sorába? – Nem. Az SZNT sehol nincs bejegyezve, se nem politika párt, se nem alapítvány. Itt teljes mértékben szakmai ügyről van szó. Hangsúlyoznám, hogy szó sincs arról, hogy Biró Zsoltot elbocsássák a Marosvásárhelyi Rádiótól. Morális dologról beszélünk: nem lehet egyszerre az MSZT elnöke és egyben rádiós műsorvezető. Biró Zsoltnak el kell dönteni, hogy a mikrofon melyik oldalán foglal helyet. Nem lehet azt megtenni, hogy valaki valamiről nyilatkozik, mint marosszéki elnök, majd utána a rádióban híreket közöl. A kettőt nem lehet egyszerre végezni.
– Biró Zsolt önt azzal vádolja, hogy Borbély László feleségeként nem lehet elfogulatlan, pártatlan, mint szerkesztő, valamint hogy nyomást gyakorol a szerkesztőség munkatársaira. – Én a ’90-es években hírszerkesztőként kezdtem pályafutásom a közszolgálati rádiónál. Ha bárhol szerepelne, egy olyan törvény, hogy a tisztségviselőnek férje/felesége nem tölthet be vezetői pozíciót a közszolgálati szférában, akkor én lennék az első aki visszalép. Azokat a vádakat amelyeket a kollegám állít be kell bizonyítani. A cenzúra azt jelenti, hogy én nem engedek valamit adásba. Ilyenről szó sincs. Adás után szoktam véleményezni a hallottakat, és ha valami szakmailag nem felel meg az előírásoknak, akkor felhívom az illető kollega figyelmét, hogy legközelebb ha X véleményt formál Y-ról, akkor Y álláspontját is kérje ki. Aki azt mondja, hogy a Marosvásárhelyi Rádió RMDSZ-es, mert én Borbély Lászlónak vagyok a felesége, az hazudik. Nagyon szeretném, ha valaki ellenőrizné az adásainkat és meghallgatná, hogy hányszor szerepel Borbély László, Markó Béla és hányszor az SZNT. Elmondhatom, hogy az utóbbi folyik ki a rádióból.
Fodor Tekla. Erdély.ma

Politikai indokot sejtenek a tévés Bardocz Sándor eltávolítása mögött
Leváltották a Román Televízió (RTV) kolozsvári területi stúdiója magyar szerkesztősége éléről Bardocz Sándort, helyére ideiglenesen Orbán S. Katalint nevezték ki. A regionális stúdió nemzetiségi adásának főszerkesztőjét hétfői hatállyal menesztette az RTV vezetősége, az Orbán kinevezéséről szóló határozat pedig tegnap érkezett meg Kolozsvárra; a döntésekről ma tájékoztatják hivatalosan a magyar szerkesztőséget.
A posztot 2003 óta betöltő Bardocz megerősítette a döntésekről szerzett értesüléseinket, ám mivel a közszolgálati tévé vezetőségétől nem kapott engedélyt, bővebben nem kívánt nyilatkozni. Úgy tudjuk, Bardocz kifogásolja a leváltásáról hozott döntést, amelyet bíróságon kíván megtámadni. Elégedetlenségének oka az, hogy a nemrég lezajlott szakmai minősítésen elégtelen osztályzatot kapott Romeo Couţitól, a regionális stúdió igazgatójától, holott a vezető beosztású tévés munkatársak évente lebonyolított felmérőin korábban mindig jó vagy nagyon jó minősítést szerzett.
Idén egyébként az RTV változtatott a minősítési procedúrán, és a beosztottakat, tevékenységüket egy 50 pontból álló kritériumrendszer alapján mérték fel, de anélkül, hogy az érintettet vizsgáztatnák vagy megkérdeznék. (Értesüléseink szerint az RTV többi regionális stúdiójának vezetői idén még nem estek át hasonló felmérőn). Bardocz megfellebbezte a Couţi által róla kiállított osztályzatot, ám óvását az RTV bukaresti vezetősége elutasította, és azt javasolta a magyar adás főszerkesztőjének, hogy leváltása nyomán vállalja el a 2003 előtt betöltött felelős szerkesztői beosztást. Lapunk értesülései szerint a Donát úti magyar szerkesztőség munkatársainak többsége értetlenül fogadta Bardocz eltávolításának hírét, amely mögött különben sokan politikai indítékot sejtenek.
Úgy tudjuk, az RMDSZ berkeiben egy ideje elégedetlenséget váltott ki, hogy a főszerkesztő a közsszolgálati médiaetika megkövetelte objektív tájékoztatás szellemében a politikai ellentábor képviselőit is meghívta a magyar adásba, amit egyesek úgy értelmeztek, hogy túl nagy teret szentelt az EMNT-nek és az MPP-nek.
Ennek kapcsán Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke úgy nyilatkozott: ha bebizonyosodik, hogy ez az oka Bardocz leváltásának, akkor mindez „csúnya politikai húzás” lenne azok részéről, akik politikai befolyással bírnak a közszolgálati médiára. „Bardocz Sándor szakmai tevékenységét nem kívánom véleményezni, annyit azonban elmondhatok, hogy a regionális stúdió magyar adása az elmúlt időszakban kielégítően viszonyult a többosztatú erdélyi magyar politikai színtérhez. Remélem, a főszerkesztő leváltásával nem az a cél, hogy megszűnjön az eddigi kiegyensúlyozott műsorpolitika” – szögezte le lapunknak Gergely.
A Krónika információi szerint a magyar szerkesztőség munkatársai közül többen attól tartanak, hogy az új főszerkesztő kinevezésével növekszik az RMDSZ-nek a regionális csatornára gyakorolt befolyása, tekintve, hogy Orbán S. Katalin Sebesi-Karen Attilának, az RTV vezetőtanácsa RMDSZ által delegált tagjának a felesége.
Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő azonban lapunk kérdésére rágalomnak nevezte ezeket a véleményeket, leszögezve: nem azóta dolgozik az újságírói pályán, amióta Sebesi-Karen felesége, továbbá külön kell választani a közszolgálati csatorna központi, illetve a regionális stúdió igazgatótanácsát, valamint az ezekben betöltött tisztségeket. „Mielőtt megkérdezték, hogy elvállalom-e a tisztséget, engem a kolozsvári stúdió vezetősége javasolt főszerkesztőnek, amit a bukaresti testületnek el kellett fogadnia. De én nem azáltal váltam újságíróvá, hogy a férjem milyen tisztséget tölt be valamilyen testületben” – jelentette ki a Krónikának a korábban a Bukaresti Rádiónak és a Duna Tv-nek is dolgozó újságíró. Orbán S. Katalin egyébként korainak tartotta arról beszélni, hogy részt kíván-e venni a tévés főszerkesztői tisztség végleges betöltésére kiírandó versenyvizsgán, terveiről pedig csak azután nyilatkozhat, ha ehhez a belső szabályzat alapján engedélyt kap az RTV vezetőségétől.
A hazai közszolgálati médiában különben nem ez az első eset, amikor házastársak révén „összefonódik” a szakma a politikával. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnökének felesége, míg Kós Anna, Markó Béla kormányfőhelyettes, a szövetség volt elnökének felesége az RTV bukaresti magyar adásának főmunkatársa.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Elhunyt a vásárhelyi születésű népdalénekes
November 26-án az alsó-szászországi Braunschweigben, 83 éves korában váratlanul elhunyt a marosvásárhelyi születésű Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes.
Ismét szegényebbek lettünk, bár az idei Szent György Napokon mikor még színpadra lépett (sajnos, ez volt az utolsó), olyan életerővel, optimizmussal és művészi erővel énekelt, hogy még koncert-turnén is gondolkoztunk. Mindenkit felismert a régiek közül, fantasztikus szellemi frissessége lenyűgözött. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet utolsó kolozsvári évfolyamán, 1954-ben szerzett színészdiplomát. Pályáját az Állami Székely Színház marosvásárhelyi színésznőjeként kezdte, majd az Állami Székely Népi együttes, későbbi Maros Művészegyüttes vezető énekeseként, több éven át igazgatójaként folytatta. Sajnos az intézmény 55 éves születésnapján már nem tudott jelen lenni. De gazdag életútjához az is hozzátartozik, hogy négy éven át igazgatta a Marosvásárhelyi Állami Bábszínházat.
1958 óta volt a Marosvásárhelyi, Kolozsvári, Bukaresti és a Kossuth Rádió munkatársa. Előadó művészetét Románián és Magyarországon kívül számos európai, Észak-amerikai és Távol-keleti államban élvezhették. A Magyar Rádió Ezüsttoll díjasa, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjének kitüntetettje, a Magyar Kultúra Lovagja, Marosvásárhely Díszpolgára volt. A szakmai kritika Török Erzsébet művészeti örököseként, a bartóki és kodályi hagyományokat messzemenően tisztelő és követő, igényes énekművészként értékelte.
Mint erdélyi lemezkiadó rendkívül hálás vagyok a sorsnak, hogy a Marosvásárhelyi Rádió jelenlegi és volt igazgatója Borbély Melinda valamint Jászberényi Emese és a rádió jónéhány lelkes munkatársa, hozzásegített, hogy a meglévő felvételeit előkeressük és a modern technika elvárásainak megfelelően ismét közkinccsé tegyük. Csodálatos művészete ezeken a korongokon megmaradt, hiszen az utolsó előadónk volt, aki az erdélyi népzenét ízeiben, minden árnyalatában ismerte. Ő valóban sztár volt, mindannyiunk sztárja, akinek ajkán a leghitelesebben kelt életre népdalaink bensőséges, megejtő szépsége.
Bár élete utolsó éveiben távol élt szeretett szülőföldjétől, barátaitól, egykori rajongótól, mégis minden gondolata Erdély és a színpad volt. Egy interjúban így vallott önmagáról: „Sosem éreztem magam sztárnak, inkább egy egyszerű napszámosnak, aki igaz ügyet szolgál. A népdal sok kaput kinyitott előttem, és hálás vagyok ezért a sorsnak. Az emberélet véges , de a népdal az sosem hal meg, az örökké él”.
És most már a mindenki Tóth Böskéjének emléke sem.
Dancs Árpád
marosvasarhelyi.info
Erdély.ma

Bíró Zsolt: erős nyomást gyakorol az RMDSZ az erdélyi magyar sajtóra
El a kezekkel a sajtóról! – jelmondattal tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ Maros megyei székháza előtt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt tanácselnök-jelöltje. A Marosvásárhelyi Rádió fél éve fizetés nélküli szabadságon lévő munkatársa arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a szövetség pénzzel próbálja befolyásolni, esetenként sarokba szorítani az anyanyelvű sajtót. Bíró ugyanakkor azokra a családi összefonódásokról is szólt, melyek a hazai magyar médiát jellemzik.
„Nem tisztességes, hogy Markó Bélával a felesége készít úgymond pártatlan interjút a közszolgálati televízióban. Nem jó, hogy ugyanezt teszi Borbély László felesége is, aki a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója volt, de nyugdíjazása után is pozícióban maradt, továbbra is ő felel a romániai kisebbségek műsoraiért. Nem kevésbé szembetűnő, hogy Borbély Melinda helyébe a kormány jelöli az utódot Szász Attila személyében, aki még nem is versenyvizsgázott, de már szétkürtölte mindenütt, hogy azért mondott le az Országos Audióvizuális Tanácsban betöltött tisztségről, mert a vásárhelyi rádióhoz kerül főnöknek. Szintén nem helyes, hogy politikai okok miatt menesztik a Kolozsvári Televízió magyar adása éléről Bardócz Sándort, és helyébe odateszik az RMDSZ-hez kötődő Sebesi Karen Attila feleségét” – sorolta észrevételeit Bíró.
A politikai pályára készülő rádiós újságíró megállapítását osztja a Mircea Toma vezette Országos Sajtófigyelő Ügynökség is, melynek felmérése szerint a hazai magyar nyelvű sajtó, beleértve az írott és elektronikus médiát egyaránt, több mint 80 százalékban tulajdonosi, finanszírozási, személyi és családi kötődésű, avagy hivatali alárendeltségi viszonyban van az RMDSZ-szel.
„Ez sajnos legtöbb sajtóorgánum irányultságán meg is látszik, tisztelet a kivételnek” – fejtette ki Bíró Zsolt. Elmondta, a magyar közösségnek a szólás és sajtó szabadsága érdekében kell szót emelnie ez ellen, és arra kérte a médiafogyasztókat, hogy „monitorizálják” a sajtótermékeket, így biztosítva a civil kontrollt.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Borbély és a korrupció gyanúja
A bukaresti képviselőház kedden visszaküldte a jogi szakbizottsághoz azt az ügyészségi kérést, amely Borbély László, az RMDSZ parlamenti képviselője mentelmi jogának megvonására irányul. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a volt környezetvédelmi miniszter esetében alaposan elhúzódik az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által kezdeményezett bűnvádi eljárás beindítása.
A parlamenti képviselők azzal indokolták az iratcsomó visszaküldését a szakbizottsághoz, hogy annak nem mindegyik tagja tudta eddig áttanulmányozni az 1800 oldalas dossziét. Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium éléről április 5-én lemondott Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsítja a vádhatóság.
De pontosan miről is szól az RMDSZ politikai alelnöke ellen felmerült gyanú? Az Ancheteonline.ro oknyomozó portál nemrég részleteket közölt abból az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által a parlamentnek küldött kérésből, amelyben a nyomozó hatóság a Borbély elleni büntetőjogi vizsgálat beindításának engedélyezését kérte április elején. A folyamodvány összefoglalóját nemrég közzétette az önmagát erdélyi magyar közéleti enciklopédiaként meghatározó Tulipédia is, az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
A nászasszony vallomása
A Napoca Lex közjegyzői irodában, Gheorghe Ciugudean közjegyző által a 3929-es iktatószámmal hitelesített adásvételi szerződés szerint 2010. október 15-én a marosvásárhelyi illetőségű Vincze Maria (férje Vincze Gheorghe) 80 ezer euróért egy bukaresti ingatlant (Calea Victoriei 136–140. sz.) vásárolt a Kovács Pál és Mária Luiza házaspártól; az eladók a szerződés aláírása és hitelesítése előtt megkapták a teljes vételárat. Noha Vincze Mária (Borbély László fogadott fia feleségének anyja) a lakás de jure tulajdonosaként szerepel, a lakás de facto tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, ők kezdeményezték az ingatlan megvásárlását, fizették a 80 ezer eurót, foglalkoztak az adásvételi szerződés megkötésével, és kérték a lakás felújítását az avasfelsőfalui Lescaci Com Kft. által, ahogy az a továbbiakból kiderül.
Vincze Mária 2011. július 14-i kihallgatásán a következőket nyilatkozta: „2009 szeptemberében Borbély Melinda mondta nekem, hogy Kovács Pál úr Romániába érkezett, és néhány nap múlva Kolozsvárra megyünk, hogy aláírjuk az adásvételi szerződést. A kitűzött napon Kolozsvárra utaztunk Borbély asszony meggyszínű VW Golf gépkocsijával, más személy nem volt velünk. Kolozsváron Kovács Pál lakásához mentünk, onnan pedig Kovács Pál úr és felesége kíséretében egy közjegyzői irodába. A közjegyző jelenlétében Borbély Melinda asszony átadta Kovács Pál úrnak a 80 ezer eurót, a lakás vételárát, majd aláírtuk az adásvételi szerződést.
Az összeget euróban és lejben fizette ki Borbély Melinda, a pénzt otthonról hozta. Én magam soha nem jártam a Kovács Páltól vásárolt lakásban, sem az adásvételi szerződés aláírása előtt, sem utána, tehát nem tudom pontosan, hol van a lakás, és a pontos címét sem ismerem.” A Borbély László miniszter által kitöltött vagyonnyilatkozatok egyikében sem szerepel egy Vincze Mária tanúnak nyújtott 80 ezer eurós „kölcsön”, a Bukarest 1. kerület, Calea Victoriei 136–140 sz. alatti lakás megvásárlása céljából. Következésképpen a vizsgálatnak ebben a szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az említett lakás tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, de ahogy az a miniszter vagyonnyilatkozataiból kiderül, a lakás birtokba kerülése nincs feltüntetve.
Borbély László miniszter azt sem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban, hogy feleségével, Borbély Melindával közösen a birtokába került egy telek és egy ház Marosvásárhelyen. A vizsgálati anyagban Előszerződés néven szereplő dokumentum szerint a gyanúsított Molnar Anton-Petru, az ákosfalvi Aramis kft. ügyvezetője 2009. március 11-én eladja Borbély László és Borbély Melinda Aurelia vásárlóknak 30 ezer euróért a következő ingatlan teljes tulajdonjogát: „szoba 51,03 négyzetméter, szoba 31,31 m2, tárolókamra 3,59 m2, WC 0,99 m2, hall 8,32 m2, szoba 11,95 m2, szoba 13,38 m2, padlásfeljáró 5,00 nem, összesen 172,25 m2 beépített felület, az épülethez tartozó telekkel együtt”. Megjegyzendő, hogy Molnar-Anton Petru gyanúsított 2008. november 27-én 679 490 lejért (1042 lej/m2 áron) vásárolta a SC Titan Rt. Pantelimon kereskedelmi társaságtól a 652 m2-es telket, amelyen a fent említett épület is áll, 2009. március 11-én, mintegy négy hónap múlva pedig a telek egy 272 m2-es részét eladta a Borbély László és Melinda házaspárnak 30 ezer euróért, azaz 128 451 lejért (472 lej/m2-es áron) – a két ár között 570 lej/m2 a különbség.
Az ügyirathoz csatolt, a büntetőjogi vizsgálat során begyűjtött dokumentumokból nem derül ki, hogy a 30 ezer euró bevételéről az ákosfalvi SC Aramis Kft. kiállított volna bármilyen készpénzfizetési nyugtát vagy bankátutalási bizonylatot, a tranzakcióról számla csak 2 év és 7 hónap után, 2011. október 11-én készült, 4 hónappal azt követően, hogy a 35/P/2011 számú büntetőjogi ügyben elkezdődött a vizsgálat, arra pedig nincs bizonyíték, hogy a 30 ezer euró kifizetésre került.
Mi több, a Borbély László és Molnar Anton gyanúsított között 2011. április 15-én 20.02:18 órakor lezajlott telefonbeszélgetés félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy az Előszerződés néven az ügyirathoz csatolt dokumentum megkötése nem 2009. március 11-én történt, ahogy az a szövegében szerepel, hanem 2011. április 15. után. Így tehát alapos gyanúokok vannak arra, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter a 2011-es és 2012-es vagyonbevallásának kitöltésekor szándékosan nyilatkozott a valóságnak nem megfelelő módon, és nem említette meg, hogy egy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna nevezett Vincze Máriának 2010-ben, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt.
De azt sem, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Az avasfelsőfalui kapcsolat
Amint az eddig begyűjtött bizonyítékokból kiderül, a 2010–2011 időszakban Ioan Ciocan gyanúsított – az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. ügyvezetője – baráti kapcsolatba került Szepessy Szabolcs gyanúsítottal, Borbély László miniszter személyes tanácsadójával. E kapcsolat alapján, ahogy az kiderül a kettejük telefonbeszélgetéseikről készült jegyzőkönyvekből, Szepessy Szabolcs gyanúsított (akit „A gyerek”-nek neveztek a Borbély László miniszterrel való közeli viszonya miatt) vagy nem nyilvános információkat adott át Ciocannak a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) regionális egységei által kiírt tenderekkel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy támogassa az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekeit, vagy pedig közvetlenül Borbély Lászlónál keresett támogatást a cégnek.
Ez utóbbi, tisztsége révén, közvetítőkön keresztül – Szepessy Szabolcs gyanúsított, Dávid Csaba tanú (az ANAR vezérigazgatója), Vasile Ofimiaş (beruházási igazgató az ANAR-nál) – befolyást gyakorolt az ANAR regionális igazgatóságainak igazgatóira, annak érdekében, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekében, illetve az ákosfalvi CS Azimut Com kft. érdekében – ez utóbbi cég a miniszter akaratából tagja volt különféle, a tendereken részt vevő cégtársulásoknak. Így történt 2011 elején is, amikor az ANAR Szamos–Tisza regionális igazgatósága versenytárgyalást írt ki a Kis-Szamos kolozsvári szakasza mederrendezési műszaki tervének elkészítésére (plusz műszaki támogatás és projektellenőrzés), illetve építési-szerelési munkálatok elvégzésére 102 815 478,74 RON értékben, áfa nélkül. A Ioan Ciocan gyanúsítottnál végzett házkutatás során lefoglalásra került számos nem nyilvános dokumentum, például „az ANAR 2011-es, a Környezetvédelmi Alapból finanszírozásra előirányzott beruházási célkitűzései”. Értékelésünk szerint a felsorakoztatott bizonyítékokból megalapozottan lehet következtetni arra a reális befolyásra, amelyre nevezett Borbély László közvetlenül és Szepessy Szabolcs gyanúsítotton keresztül közvetve ígéretet tett Ioan Ciocan és Molnar Anton gyanúsítottaknak, illetve Eugen-Laurean Popa tanúnak, és amely befolyást az ANAR bizonyos tisztviselőire gyakorolt, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek a megadott versenytárgyalásokkal kapcsolatban.
Szintén a felsorakoztatott bizonyítékok alapján arra lehet következtetni, hogy nevezett Borbély László más körülmények között is gyakorolta befolyását az ákosfalvi SC Azimut Com kft. és az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. javára 2010 során. 2010. szeptember 25-én Borbély László kifejezetten kéri az ANAR országos igazgatóját, Dávid Csaba tanút, hogy bírjon rá egy tervezőcéget arra, hogy módosítsa a projektjét az ákosfalvi SC Azimut Com kft. igényeinek megfelelően, annak a szerződésnek a keretében, amelynek célja a Kovászna megyei Nagybölön-patak mederszabályozása és -helyreállítása volt.
Meg kell jegyezni, hogy 2010. szeptember 25-én az ákosfalvi SC Azimut Com kft. semmilyen minőségben nem szerepelt ebben a szerződésben, csak ezt követően, miután (törvényellenesen) alvállalkozói szerződést írt alá a munkálatokkal névlegesen megbízott céggel, az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-vel. A beszélgetés során meglepően hat az önkényes hangnem, amelylyel nevezett Borbély László utasította az ANAR igazgatóját, hogy bírja rá a SC Aquaproiect rt. bukaresti tervezőcéget arra, hogy fogadja el a Kovászna megyei Nagybölön-patak gáterősítésére vonatkozó műszaki terv módosítását Molnar Anton kívánságának megfelelően, miután a szerződésben semmilyen minőségben nem szereplő Molnár nem értett egyet a tervvel:
„Borbély László: (...) – Itt van Molnar Anti. Molnar Anti, aki komoly építkezési vállalkozó.
Dávid Csaba: – Igen.
Borbély László: – Másoktól eltérően. És azt mondja, hogy itt két munkálat van: az egyik az Aqua, vagy nem tudom, mit rende... a szebeni tervezőé, olyasmit csinált, nem tudom, hány tonna... vagy köbméter betonból, amit most már nem lehet megcsinálni. Ők mást javasoltak, aki nem akarja módosítani a tervet, amely az idén megvalósulhat. Mivel az Aqua-projektnél ott van egy hülye ... (közönséges kifejezés), aki nem akarja! Nekem nincs szükségem ilyesmire!”
Az, hogy Borbély László miniszter utasította bizonyos cégek befogadását a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által irányított ANAR által kiírt tenderekre, gyakran előfordult, amikor a tenderek kiíróinak nem tetszettek bizonyos cégek. Relevánsak e tekintetben az ANAR alkalmazottai által egymás között folytatott beszélgetések, amelyekből kiderül, mennyire önkényes módon váltak egyes cégek a tenderek résztvevőivé – a beszélgetések tartalma a jegyzőkönyvekben szerepel.
A politikus bízik az igazságszolgáltatásban
A következtetéseket levonva az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy az ügyirathoz csatolt dokumentumok alapján elmondható: nem csak gyanúokok, hanem bizonyítékok vannak arra nézve, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011 során személyes tanácsosa, Szepessy Szabolcs gyanúsított közvetítésével kérte és elfogadta Ioan Ciocan gyanúsítottól egy bukaresti (Calea Victoriei 136–140. sz.) ingatlan felújítását, amely ténylegesen az ő tulajdonában, de papíron a Vincze Mária tanú birtokában volt. A felújítási munkálatok értéke 80 952 lej volt (azt érték megbecsülése csak a jelenleg már azonosított dokumentumok és hivatalos iratok alapján történt).
Cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-t az ANAR által regionális egységei révén kiírt versenytárgyalásokon. Szintén 2011-ben nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter közvetlenül kérte és elfogadta Molnar Anton gyanúsítottól egy Marosvásárhelyen, a Borsos Tamás utcában álló, saját tulajdonában levő, telekkönyvezetlen ingatlan felújítását és kibővítését 112 199 lej értékben, cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben a Maros megyei ákosfalvi, ténylegesen Molnar Anton gyanúsított által igazgatott SC Azimut Com kft.-t az ANAR által regionális igazgatóságai révén kiírt versenytárgyalásokon.
Ugyanazok, a 35/P/2011 számú ügyirathoz csatolt bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011–2012-ben szándékosan valótlanságokat állított vagyonnyilatkozataiban, kihagyva, hogy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna Vincze Máriának 2010 folyamán, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt, és azt is kihagyva, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Borbély László már a miniszteri posztról történt lemondásakor kijelentette, nem azért távozik, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat, és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Amikor elolvastam az iratcsomót, kiderült, hogy több mint 75 embert hallgattak ki az egy év alatt, és nem találtak semmit. Megdöbbentő, hogy az iratcsomónak közel fele a lehallgatott telefonbeszélgetések leírásait tartalmazza. Lehallgatták nemcsak az én, hanem a környezetemben lévő emberek telefonjait is, intim családi beszélgetésekkel szembesültem, amint a feleségem beszélget a lányommal, a fiammal. Több mint 700 oldal tartalmazza a lehallgatásokat, és nincs közöttük egy sem, amit bizonyítékként, a bűnvádi eljárásban próbaként fel tudnának használni ellenem. Mindenki, egymástól teljesen függetlenül, ugyanazt nyilatkozta. Mit bizonyít ez? Egy éven keresztül próbáltak elegendő anyagot gyűjteni rólam, és nem sikerült. Pedig ha behívnak, megkérdeznek, számlákkal bizonyítva elmondtam volna mindent. Hát ott lakom a rendőrséggel szemben, az utcában mindenki tudta, hogy a lakóházam mögötti részt renoválom, és ezt bizonyítékokkal egyetemben elmondtam volna a nyomozóknak is, ha megkérdeznek” – hangoztatta Borbély László, hozzátéve: fenntartja ártatlanságát, és bízik benne, hogy az igazságszolgáltatás is bizonyítani fogja ezt a tényt. Krónika (Kolozsvár)

Sipos Zoltán
IDŐ VASFOGA
Megnéztük: a "magyar" ügyek nem évülnek
Az új Büntetőtörvénykönyvnek köszönhetően számos "húzós" név úszhatja meg a börtönbüntetést. Magyarok nem igazán lesznek közöttük.
Számos nagy név, többek között Miron Mitrea és Mihai Necolaiciuc büntetőügye is elévülhet 2014-ben, az új Büntetőtörvénykönyv életbe lépésével.
Ennek oka az, hogy a Btk. egy sor bűncselekmény esetében kisebb büntetéseket ír elő, az elévülés ideje pedig az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetéstől is függ.
Mivel a Mikó-ügyet és Nagy Zsolt privatizációs dossziéját leszámítva viszonylag újkeletűek, a magyar vonatkozású büntetőügyek nem évülnek el egyhamar.
A Mikó-ügy határeset
Valószínűleg csak a Mikó-ügy egyik vádlottja, Marosán Tamás lélegezhet fel az új büntetőtörvénykönyv életbe lépésével. Az ő helyzete azért más, mert nem volt köztisztviselő az épület visszaszolgáltatásának pillanatában.
A Mikó kollégium épületét visszaszolgáltató bizottság másik két tagja, Markó Attila és Silviu Clim ügye azonban várhatóan nem fog egyhamar elévülni. Mivel a vád szerint az okozott kár nagy összegű, a hivatali visszaéléssel vádolt tisztségviselők maximális lehetséges büntetése több, mint 10 év.
Az új Btk. szerint az ilyen bűncselekmények elévülési időszaka 10 év, és ezt a nyomozás elkezdésének a pillanatától (2007) kezdve számolják. Így tehát Markó Attila ügye leghamarabb 2017-ben évülhet el.
A stratégiai privatizációs dossziéról nem tudni
Mivel az ügyészség sehol nem részletezi, hogy mi volt azon bűnszövetkezet célja, amit a vád szerint Nagy Zsolt és Kerekes Gábor támogatott, ezért ennek az ügynek az elévülési idejét nem lehet kiszámolni. A Legfelsőbb Bíróság (ICCJ) indoklása a december 7.-i ítéletről fogódzót nyújthat, erre azonban egyelőre még várni kell.
Valószínűleg Olosz Gergely sem menekül
A befolyással való visszaéléssel vádolt RMDSZ-es volt honatya, Olosz Gergely ügye sem fog elévülni. Az új btk. szerint a befolyással való visszaélés maximális börtönbüntetése 7 év – ennek a bűncselekménynek az elévülési ideje 8 év. Mivel a Korrupcióellenes Ügyészség 2010-ben kezdett el nyomozni Olosz villamos energia-ügyletével kapcsolatban, az elévülés 2018-ra várható. Borboly Csaba ellen tavaly emeltek vádat
A Hargita megyei tanácselnök és vádlottársai esetében – mivel tavaly emeltek vádat ellenük – az elévülés igazából fel sem merül.
A 131-es megyei út felújításával kapcsolatban az ügyészség egy sor vádat fogalmazott meg Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Sófalvi László volt tanács-alelnök, Pálffy Domokos tanácsos és Csiszér Botond-Benedek, a megyei tanácsnak alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetője ellen. Többek között hivatali visszaélés, okirathamisításra való felbujtás, illetve Pálffy esetében összeférhetetlenség a vád.
Szintén nem áll fenn az elévülés lehetősége abban a dossziéban, amelyben Borbély László volt környezetvédelmi miniszter tanácsosa, Szepessy Szabolcs ellen emeltek vádat, befolyással való üzérkedés segítése miatt. Az ügyben a politikus feleségét, Borbély Melindát hamis tanúzással vádolják. Borbély László ellen azért nem emeltek vádat, mert a képviselőház plénuma leszavazta a büntető eljárás elkezdését.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által összeállított vádirat szerint Borbély László környezetvédelmi miniszter két vállalkozót segített állami közbeszerzéseket nyerni. Cserében a Lescaci Com Srl. felújított egy olyan bukaresti lakást, mely a vád szerint de facto a miniszter birtokában van. A másik vállalkozó, Molnar Anton Petru a vád szerint felújította és kibővítette a miniszter marosvásárhelyi házát. A DNA azt állítja, a miniszter egyik esetben sem fizette ki a munkálatok ellenértékét.
Mivel saját rokonaikat alkalmazták képviselői irodájukban, Máté András Levente és Kerekes Károly képviselők ellen is folyamatban van egy-egy ügy. Mivel azonban az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2011-ben tett feljelentést, ezen ügyek elévülésében kár reménykedni.
Transindex.ro,

A Kölcsey Egyesület keddi gyűléséről
Kikerülhet a Feszty-kép a sötétből
Kedden délután tartotta meg a Kölcsey Egyesület vezetősége a 2015-ös év értékelőjét, melynek végeztével az idei terveikről számoltak be – utóbbira fektetve nagyobb hangsúlyt, mert fontosabb a tervekkel foglalkozni.
Az elhangzott beszámolókból kiderült, hogy különösebb pénzügyi gondok nélkül zárták 2015-öt, számokat inkább nem írok. Arra viszont mindenképpen kitérek, hogy az egyesület felelősséget érez nemcsak az elvégzett munka, de az elért eredmény iránt is. Fekete Károly is megfogalmazta, hogy az elért szint kötelez, és hogy a Kölcsey-díj egyre nagyobb elismerést jelent azok számára, akik megkapják.
Idén folytatják a hagyományosnak számító rendezvényeket, új és nagy kihívás azonban a KITÁSZ (Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége) vándorgyűlése. És nem utolsó sorban szem előtt marad Feszty Árpád triptichonjának problémája is: ha ki is lehet bontani, hová lehet felállítani, és kerülhet-e eredeti helyére?
A gyűlésen részt vett Bognár Levente, Arad alpolgármestere, valamint Sós Imre, a Gyulai Kulturális Egyesületek Szövetségének elnöke is. Ő rendkívül jó véleménnyel volt a Kölcsey Egyesületről: „Számomra ez a meghívás nagyon jó lehetőség volt arra, hogy belelássak egy aradi civilszervezet munkájába. Nagyszerű dolognak tartom, hogy olyan széles spektrumon gondolkodik a vezetőség, ami szinte irigylésre méltó. Nem is voltam teljesen felkészülve, és nem voltam tisztában azzal, hogy ilyen sokrétű egyesülettel lesz dolgom. A korábban kigondolt ötleteim az érvényüket vesztették, mert az egyesület már csinál valami olyat, vagy ahhoz hasonlót.”
Az idei év tervei közé tartozik az is, hogy akár a középiskolában is megoldást keresnek az utánpótlás problémájára. Jó lenne létrehozni egy csoportot, szervezetet vagy hasonlót, amelynek tagjai együttműködnének a Kölcsey Egyesülettel, és olyan rendezvényeket szerveznének, amelyek a fiatalokat a kultúra felé csábítják.
Természetesen a szponzorokról sem feledkeztek meg a felszólalók. Az egyesület munkájának kiemelt támogatója Böszörményi Zoltán és Borbély Melinda. Munkával való hozzájárulásukat megköszönték Nagy Istvánnak, Zehe Istvánnak, Vasile Andreinek, Siska-Szabó Zoltánnak és sok más jótevőnek. Mindenképpen megemlítendő az RMDSZ, a város Kulturális Központja, a Megyei Múzeum és személyesen az alpolgármester úr támogatása is. 
Gál Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)