Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Boór Béla
133516 tétel
1990. december 21.
"A kézdivásárhelyi bíróság nov. 5-én hirdetett ítéletet az ún. "Komsa-ügyben". M. B. /akit az egész város "Komsa Sanyiként" ismer/ 1989. dec. 25-a óta van őrizetben. 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen a tömeg a milícia épületének megtámadására készülődött, Komsa időben figyelmeztette a milicistákat és segítette őket, hogy elszökjenek. A tömeg a gyűlölt és szadista I. G. századost akarta meglincselni, akit nem találtak otthon, lakását feldúlták. Komsa, pontosabban M. G. magához vette a milícia gazdátlanul maradt kutyáját. Ezzel vádolva került a bíróság elé, ugyanis "eltulajdonította a milícia leltárában szereplő kutyát, tette közvagyon ellen elkövetett lopásnak minősül". M. G. dec. 25-én önként jelentkezett a rendőrségen. Később M. G.-t a rendőrségen kegyetlenül megkínozták. A bíróság pedig nov. 5-én M. G.-t egy évi börtönre ítélte. /Dévai Iochom István: "Komsa-ügy". = Székely Újság (Kézdivásárhely), dec. 21./"
1990. december 21.
Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./
1990. december 22.
Országszerte megemlékeztek dec. 21-én az 1989-es események évfordulójáról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1990. december 22.
Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő és helyettese, Székely Raymond emlékeztek 1989. dec. 22-re, a Szabadság első számának megszületésére. Az Igazság szerkesztőségében összegyűltek többen, hogy erről beszéljenek: Tibori Szabó Zoltán, Orbán Ferenc, Székely Raymond, Pillich László, Párfi Mircea, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Csép Sándor és Kiss János, a műszaki szerkesztést Dózsa Sándor végezte. Éjjel döntötték el a lap nevét, addigra már megírták cikkeiket is. Dec. 23-ra megjelent a Szabadság első száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1990. december 23.
Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ püspök az egyház egyik vértanúja. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karán végzett, pappá szentelték, Rómában folytatta tanulmányait, megszerezte a hittudományok doktora címet. 1940-től Kolozsváron, az egyetemen egyházjogot adott elő, 1942-ben szatmári megyéspüspöknek nevezték ki. 1948-ban az állam hivatalosan betiltotta Scheffler János püspöki működését. 1950-ben Kőrösbányát jelölték ki a püspöknek kényszerlakhelyül, majd 1952 márciusában letartóztatták, Jilavára vitték és ebben a börtönben halt meg 1952. dec. 6-án. /Jakabffy Tamás (Sipos Ferenc adatközlése alapján): Emlékeztető Scheffler János püspökre. = Keresztény Szó (Kolozsvár), dec. 23./
1990. december 27.
A Romániai Magyar Kisgazdapártot aggodalommal töltötte el a társadalmi feszültség fokozódása, a Vatra Romanesasca és a Front egyes képviselőinek és szenátorainak soviniszta, kisebbségellenes felszólalásai erősítik az uszító hangulatot. Egyes román lapok, így a Romania Mare, a Zig-zag, a Cuvintul Liber féktelen rágalomhadjáratot indítottak az erdélyi magyarság kiemelkedő személyiségei /Tőkés László, Sütő András, Kincses Előd, Domokos Géza, Király Károly, Szőcs Géza és mások/ ellen. A marosvásárhelyi Cuvintul Liberben Ion Scrieciu tartalékos vezérőrnagy és Ioan Judea ezredes Sütő Andrásra és Kincses Elődre akarják hárítani a felelősséget a marosvásárhelyi eseményekért. A Vatra Romanesasca által szervezett magyarellenes diverziókeltés a kormány tudtával történik, sőt Petre Roman miniszterelnök ösztönzésével, ezt mutatta Gyulafehérváron, ahol vezényelte a magyarellenes tömeg ütemes kiabálását. Felháborító, hogy a parlamentben Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője bűnvádi eljárást követelt Tőkés László püspök és Sütő András író ellen. Ez azt mutatja, hogy a magyarellenes diverziókeltést állampolitikai rangra akarják emelni, a Romániai Magyar Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen. A párt követeli, hozzák nyilvánosságra a teljes igazságot a tragikus marosvásárhelyi eseményekről és a bukaresti jún. 13-15-i eseményekről, s vonják felelősségre az igazi bűnösöket. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt Maros megyei vezetőségének tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
1990. december 27.
A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Zsigmond László képviselő leszögezte: a parlamenti vizsgálóbizottságok megalakulásának puszta ténye jele az állami intézmények rossz működésének. A határidők állandó eltolása pedig a hatalmi ágak szétválasztásának működésképtelenségére utal. Például: ha igaz, hogy Kovászna és Hargita megyéből elüldöztek volna többszáz románt, akkor az ügyészségnek hivatalból eljárást kellett volna indítania. Akik tehát a vizsgálóbizottságot indítványozták, abból kellett volna kiindulniuk, hogy az igazságszolgáltatás rosszul működik. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
1990. december 27.
Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./
1990. december 29-30.
"A Képviselőház dec. 27-i ülésén Dumitru-Petru Pop, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselője azt állította, hogy ellenséges érzelmű magyar nemzetiségűek puccsot készítettek elő Marosvásárhelyen, azonban az állami szervek ezt megakadályozták. Elismételte pártja régi kérését, hogy a "román- és államellenes akciókért vonják felelősségre a bujtogató Tőkés Lászlót, Domokos Gézát, Király Károlyt, Szőcs Gézát, Mag Pétert, Pálfalvit, Deményt". Amennyiben nem vonják felelősségre a vétkeseket, akkor "ezen ősi román tájak lakosai " "kénytelenek nemzeti alakulatokba szerveződni." Pop képviselő ezzel a diverzióval akarta elterelni a figyelmet a napirenden szereplő politikai vitáról, amely Mihály, a volt király látogatásával kapcsolatban alakult ki. A Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselője tiltakozott a királlyal szembeni bánásmód, a kiutasítás ellen. Borbély László képviselő rámutatott: ez a bánásmód sértő az emberi jogokra nézve. Furcsa, hogy a látogatásról kiadott kormányközlemény szerint a király megvetést tanúsított a román néppel szemben. A december elsejei parlamenti közleményben még az állott, hogy az egyesülésben jelentős szerepe volt az uralkodónak. /D. Bartha Margit: Egy kis (hasznos) diverzió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29-30./"
1990. december 30.
A nemrégiben újjáalakult bánffyhunyadi Kós Károly Művelődési Kör színjátszói ismét fellépnek jan. 6-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színház termében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
1990. december folyamán
A külügyminisztériumi nyilatkozat a kétoldalú tárgyaláson kifejtett román álláspont meghamisításával vádolta Magyarországot. /MTI/
1990. december folyamán
Iliescu államelnök televíziós beszédében felhívta a lakosságot és a sajtót, hogy tegyenek tanúbizonyságot állampolgári felelősségükről és az országot fenyegető sztrájkhullámmal kapcsolatban, és szigeteljék el azokat, akik saját céljaikra akarják kihasználni a társadalmi feszültséget. /MTI/
1990. december folyamán
Mircea Druc moldovai miniszterelnök Bukaresten találkozott Petre Roman miniszterelnökkel. /MTI/
1990. december folyamán
Nemzeti Konvenció a Demokrácia Megmentéséért néven egységfrontba tömörültek a legjelentősebb ellenzéki erők, az RMDSZ, a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Román Szociáldemokrata Párt, a Román Környezetvédelmi Párt, az Ökológiai Mozgalom, valamint a kétmillió tagot számláló Alfa szakszervezeti tömörülés. /MTI/
1990. december folyamán
A helyi szervezetek felhívására sztrájkba léptek Temesvár legnagyobb vállalatai. Követelik a kormány lemondását és a nagyobb demokráciát. /MTI/
1990. december folyamán
Kormányellenes tüntetés Kolozsváron és Bukarestben. /MTI/
1990. december folyamán
Karácsonyra megjelent a Felebarát új száma. /Felebarát (Gyülekezeti lap a szórványokban élő magyar református családok számára), Kolozsvár, 5. sz. Szerkeszti: Vetési László lelkész.
1990. december folyamán
Mihály király dec. 25-én Romániába látogatott, azonban tizenkét órával hazaérkezése után kiutasították az országból. /MTI/
1990. december folyamán
Többezren tüntettek Kolozsváron Mihály király kitoloncolása ellen. A tüntetésen Iliescu elnök ellenes jelszavakat kiáltoztak. /MTI/
1990. december folyamán
Megjelent a Tulipán Füzetek (Székelyföldi ismeretterjesztő folyóirat, Sepsiszentgyörgy), dec. első száma.
1991. január 4.
1990. dec. 14-én nyílt meg Budapesten, a Történelmi Múzeumban a romániai magyar képzőművészek kiállítása, ahol ötven művész alkotásai láthatók. Az Erdély Művészetéért Alapítvány szintén kiállításra készül, pályázatot hirdetett erdélyi képzőművészek részére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1991. január 5.
Az RMDSZ nem lép koalícióra román ellenzéki pártokkal, nyilatkozott Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./
1991. január 5.
Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége Ilie Caliannak, az Adevarul de Cluj főszerkesztőjének írt nyílt levelében felteszi a kérdést, hogy a lapban három folytatásban megjelent, Radu Ceontea szenátorral készült interjú, ez a faji gyűlöletre uszító, a magyar nemzetiséget fenyegető szöveg hogyan szolgálja a nemzeti megbékélés ügyét. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
1991. január 5-6.
A Rompres az óév utolsó napján közölte, Andrei Plesu művelődési miniszter bejelentette lemondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5-6./
1991. január 8.
A jan. 7-i kormányülésen Andrei Plesu ismertette művelődési miniszteri tisztségéből történt lemondásának okait. Szerinte a volt királynak vissza kell kapnia román állampolgárságát, hogy hazalátogathasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Végül Plesu visszavonta lemondását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
1991. január 8.
"Minden magyar kötelet hord a zsebében, amivel azután megfojtja a románokat - nyilatkozta Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke a Baricada (Bukarest) hetilapnak. "Az elején féltünk az RMDSZ-től. Ezt a mozgalmat már nem tekintjük ellenfélnek, mert a végét rúgja." "A Vatra Romaneasca támogatja a katonai kormányzás gondolatát." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8., II. rész: jan. 12-13./"
1991. január 8.
A kolozsvári Báthory István Líceum Kotta Nélkül, című folyóiratának eddig három száma jelent meg. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1991. január 9.
Tízezres tömeg emlékezett Madéfalván a Siculicidium évfordulójára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1991. január 9.
1990-ben 13.210 magyar nemzetiségűnek hagyták jóvá a külföldön letelepedési kérvényét, közülük 12.028-an akartak Magyarországra menni. - A Belügyminisztérium közleménye nem tartja számon az útlevéllel távozókat és a határon átszökőket. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
1991. január 9.
Tőkés Elek, akinek Kolozs megyei tanfelügyelői tisztéből való 1990. szeptemberi menesztése széleskörű tiltakozást váltott ki, januártól ismét tanfelügyelő. Régi állását versenyvizsga eredményeképpen tölti be. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./