Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Boór Béla
133516 tétel
1994. szeptember 7.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter Melescanu látogatásáról elmondta: ott vagyunk, ahol egy évvel ezelőtt. Az egy évvel ezelőtti találkozón elhangzott román részről: megnyitnak egy új határátkelőt. Most viszont még azt sem vállalták, hogy annál a két határátkelőhelynél, ahol a magyar oldalon már átadható a határállomás, román oldalon is megnyissák. Jeszenszky már régebben is javasolta, hogy az alapszerződés része legyen egy kisebbségvédelmi egyezmény. /Új Magyarország, szept. 7./
1994. szeptember 7.
Az RMDSZ megfogalmazta a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalását: az alapszerződésnek tartalmazni kell egy Kisebbségvédelmi Megállapodást /ennek lényegét 12 pontban foglalták össze/, kormányintézkedéssel kell rendezni - többek között - a kisebbségi felekezetektől, egyesületektől elvett ingatlanok és javak visszajuttatását, a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a nyelvhasználat szabályozását. A Kisebbségvédelmi Megállapodás végrehajtásának felügyeletére vegyes bizottságot hoznak létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 7.
Magyarországon a művelődési minisztériumi nemzeti és etnikai kisebbségek főosztálya kettéválik: a határon túli magyar kisebbség kulturális főosztályát a jövőben Egyed Albert, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó főosztályt Radó Péter vezeti. A támogatásra odaítélt pénz nem lesz több a jövőben. A határon túli magyar könyvkiadás támogatásának összegéből 30 millió forintot vissza kellett utalni a minisztériumnak, előzőleg eldöntött támogatási kérelmekről van szó. /Új Magyarország, szept. 7./ A minisztériumban nyolc, határon túli magyar szakértőkből álló kuratórium véleményezi a beérkezett pályázatokat, a minisztérium jóváhagyja döntésüket és kiutalja a pénzt. - Tabajdi Csaba politikai államtitkár a támogatási formák egységesítésén dolgozik. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár elmondta, hogy a magyarországi támogatások ésszerű elosztására az RMDSZ oktatási szakkuratóriuma tesz javaslatot. /Magyar Nemzet, szept. 7./
1994. szeptember 7.
Az RMDSZ oktatási szakbizottsága dolgozza ki a romániai magyar oktatási rendszer távlati stratégiáját, ennek része a szervezési-finanszírozási program. Az oktatási szakkuratórium az anyaországi támogatás elosztásáról dönt. Ehhez szükséges az átfogó felmérés. Okt. 1-jéig a romániai oktatásban érdekelt valamennyi szervezet kidolgozza fejlesztési elképzeléseit és okt. 8-án lesz az egyeztető gyűlés. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./
1994. szeptember 7.
Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./
1994. szeptember 7.
Nagyenyeden két és fél éve folyik a vita az RMDSZ helyi szervezete javaslatáról, hogy utcát nevezzenek el Kőrösi Csoma Sándorról. 1992 tavaszán a városi tanács elfogadta ezt a javaslatot, a Fehér megyei tanács viszont nem küldte meg döntését. A javaslat ellen szólók azt állítják, hogy Kőrösi Csoma Sándor kevés ideig tartózkodott a városban. - Valójában 15 évig tanult a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 7.
Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 8.
Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1994. szeptember 8.
Alain Juppé francia külügyminiszter szept. 7-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, először Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélésről Melescanu a rádióban elmondta, hogy a román-francia viszony sokoldalúságáról, a magyarokkal kötendő alapszerződés távlatairól volt szó. /Magyar Nemzet, szept. 8./
1994. szeptember 8.
Mától ismét érvénybe lép az egyszer már alkalmazott határátlépési illeték, amelyet román állampolgároknak kell fizetni, összege 15 ezer lej. /Új Magyarország, szept. 8./
1994. szeptember 8.
A szenátus szept. 8-i ülésén Frunda György szenátor interpellációjában kifejtette, hogy a kormány visszaél a parlament nyári szünetének időszakára biztosított jogszabályalkotási felhatalmazásával, amikor újból bevezette a határátlépési illetéket, ez a döntés alkotmánysértő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./
1994. szeptember 8.
"Melescanu külügyminiszter magyarázkodásra kényszerült a BBC-ben Funar levelével kapcsolatban. Funarnak az RMDSZ betiltására vonatkozó javaslatáról azt mondta, hogy az személyes javaslatnak kell tekinteni és az nem a Román Nemzeti Egységpárt hivatalos álláspontja. Constantinescu professzor Funar hozzá intézett levelét "minősíthetetlen terméknek" nevezte, amely nem befolyásolja a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ viszonyát. /Népszabadság, szept. 8./ "
1994. szeptember 8.
"Melescanu magyarországi tárgyalása után megerősödtek az RMDSZ elleni támadások. Az elnöki iroda szócsöve, a Dimineata szept. 7-i száma annak a reménynek ad hangot, hogy az RMDSZ végre letesz olyan "abszurd követeléseiről", mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A magyar kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. /Magyar Hírlap, szept. 8./ "
1994. szeptember 8.
"Az Evenimentul Zilei közli Törzsök Erika nyilatkozatát, aki a romániai magyarok helyzetéről megállapította: "a teljesen indokolt érvek mellett a vita - s ezt el kell ismernünk - eléggé bonyolulttá válik. Egyrészt támogatást kérnek a román államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvi oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek." /Irina Vainovski-Mihai: A románok és a magyarok egymásnak vannak rendelve - állítja Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatának alelnöke. = Eveninentul Zilei (Bukarest), szept. 8./ "
1994. szeptember 8.
Mircea V_lcu szenátor több pártvezetővel együtt felsorakozott a Román Nemzeti Egységpárt szept. 8-i sajtóértekezletén Funar Constantinescuhoz írt nyílt levele mellé. Nem állja meg a helyét a kezdeti védekezés, hogy Funarnak az RMDSZ betiltását javasoló levele csak magánvélemény volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./
1994. szeptember 9.
Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 7-i sajtóértekezletén egyetlen szót sem szólt Melescanu budapesti tárgyalásáról. Az újságírók ezt szóvá tették, a szóvivő azt válaszolta, hogy a külügyminiszter nyilatkozott erről, nincs mit hozzátennie. Mi a külügyminisztériumi álláspont Funar Constantinescuhoz írt leveléről, kérdezték az újságírók. A válasz: nem szokás kommentálni pártvezetők állásfoglalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1994. szeptember 9.
Az RMDSZ patformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ fájlalja, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kidolgozásába nem vonták be a platformokat, olvasható az EMK nyilatkozatában. Az EMK szerint a belső önrendelkezés megteremtéséhez a magyar kormánynak védőhatalmi szerepet kell vállalnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1994. szeptember 9.
Constantin Pavel cikkében Tőkés Lászlót és Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. Pavel szerint közel van az az idő, amikor a magyarok és a románok félreállítják őket és közvetlenül fognak szóba állni egymással. /Adevarul (Bukarest), szept. 9./
1994. szeptember 10.
A Vocea Romaniei bukaresti kormánylap szept. 9-i száma először kommnetálta Melescanu külügyminiszter budapesti látogatását. A vezércikk szerint a kapcsolatok normalizálásának útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. /Népszava, szept. 10./
1994. szeptember 10.
Az Európai Unió PHARE programja keretében 21 millió ECU segítséget kap Románia, hogy korszerűsítse a román-magyar és román-jugoszláv határ felé vezető útjainak egy részét. Karen Fogg asszony, az Európai Unió bukaresti irodájának vezetője és Aurel Novac közelkedési miniszter által szept. 9-én aláírt megállapodás értelmében a Szászsebestől Déván, Aradon át Nagylakig, illetve Aradtól Temesváron át Temesmóráig korszerűsítik ebből a hitelből az úthálózatot. További 43 millió ECU térítéssmentes segélyt biztosítanak a határállomások korszerűsítésére. A felsorolásban Bors, Nagylak, Giurgiu és Calafat szerepel. /Népszabadság, szept. 10./
1994. szeptember 10.
Szept. 9-án befejezte négynapos szlovákiai látogatását Tőkés László. A megbeszéléseken mind Tőkés László, mind Duray Miklós hangoztatta: nem kell tartani attól, hogy a magyar kormány a határon túl élő magyarok feje felett, róluk, nélkülük köt majd szerződést a szomszédos országokkal. A Horn-kabinet tisztességes párbeszédet folytat a határon túli magyarokszervezeteivel. /Magyar Nemzet, szept. 10./
1994. szeptember 10.
Ion Iliescu elnök rövidesen találkozik Bill Clintonnal. Ezt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Brian Atwood közölte romániai látogatásán. /Magyar Hírlap, szept. 10./
1994. szeptember 10.
A Román Nemzeti Egységpárttal létrejött szövetség veszélyeire figyelmeztetett Adrian Nastase, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, a képviselőház elnöke most közreadott tanulmányában. /Magyar Hírlap, szept. 10./
1994. szeptember 10.
Kormányhatározattal szétosztották az 1994-es költségvetés szerint a kisebbségi szervezeteket megillető másfél milliárd lejt. Az RMDSZ 180 milliót kapott, a németek 197 milliót, az ukránok 109 milliót, a görögök 96 milliót, zsidó közösségek 87 milliót, a romapárt 78 milliót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./
1994. szeptember 10.
Horn Gyula miniszterelnök szept. 12-én fogadta Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét. Csoóri Sándor kifejtette, hogy a Duna Televízió beolvasztása a Magyar Televízióba nem lenne szerencsés, mert akkor elvesztené megkülönböztetett szerepét és föladatát. /Magyar Nemzet, szept. 13./ Csoóri Sándor gondolatait a Duna Tévé jelentőségéről a Magyar Nemzetben fejtette ki Szerelem-televízió címen. /Magyar Nemzet, szept. 10./
1994. szeptember 10-11.
Alain Juppé francia külügyminiszter Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel, a pártok vezetőivel, Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla felhívta Juppé figyelmét a kormányba került nacionalista és idegengyűlölő pártok magyarellenességére, amely akadályozza a demokratizálódást, s határozott, egységes európai fellépést tesz szükségessé. Juppé kétnapos látogatása Melescanu külügyminiszter-rel tartott közös sajtóértekezlettel zárult. Juppé elmondta, hogy országa kivátságos kapcsolatokat óhajt Romániával és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./
1994. szeptember 12.
A kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja a román-magyar alapszerződésről kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kisebbségek státusában az alkotmányból kell kiindulni: Románia egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a Román Nemzeti Egységpárt legutóbbi nyilatkozatát. /Magyar Hírlap, szept. 12./
1994. szeptember 12.
Fejér Katalin moldvai csángó nyugdíjas munkásnő perében elmaradt az ítélet, a pert elhalasztották. Lakásában magyarul tanította a csángó gyermekeket, ezért folyik ellene a per. Házkutatást tartottak, elvitték az RMDSZ-től kapott írógépét, hangszalagjait. /Magyar Nemzet, szept. 12./ Előzmény: Orient Expressz (Bukarest), 1993. máj. 28., Orient Expressz (Bukarest), 1993. jún. 11.
1994. szeptember 12.
"Romániai Kommunista Ellenzék néven új, szélsőbal csoport alakult a Marxista-Leninista Romániai Kommunista Párt kezdeményezésére. Programja szerint küzdeni fog az "ősi rög" védelméért, Moldávia visszaszerzésérét, nemet mond az újburzsoázia diktatúrájára, a monarchiára, az újkapitalizmusra, a vallásra és a pénzre. /Magyar Hírlap, szept. 12./"
1994. szeptember 13.
Szept. 10-én Nagyenyeden emlékeztek meg dr. Szász Pál mártírhalálára, az RMGE szervezésében, egyúttal az EMGE megalakulásának 150. évfordulójáról. Az ökumenikus istentiszteletet követően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke méltatta munkásságát, majd Veres István ny. professzor vázolta fel a kommunista börtönben 1954-ben elhunyt Szász Pál életútját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./