Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Boór Béla
133516 tétel
1994. június 4.
A kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke, dr. Octavian Buracu Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelében felhívta az államelnök figyelmét a Kolozsváron érlelődő feszültségre, amit az agresszív városi vezetés a nemzeti emlékművek semmibevételével művel. Ugyancsak ez az egyesület jún. 8-ára a Mátyás szobor előtti gyűlésre hívott mindenkit, hogy megakadályozzák a szobor sorsát megpecsételő próbálkozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 4.
Jún. 2-án Kolozsvárott meggyalázták a Teleki-ház homlokzatán levő Bem emléktáblát: habarccsal befedték, mondván, Bem horthysta volt. A helyi RMDSZ, illetve a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tiltakozással fordult a kormányhoz és a város vezetőségéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 4.
François Leotard francia védelmi miniszter Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel folytatott megbeszéléséket Bukarestben, megvizsgálták a két ország együttműködését a NATO keretében, a békepartnerségnek megfelelően, majd jún. 3-án Melescanu külügyminiszterrel és Iliescu elnökkel tárgyalt.A megbeszéléseken szó volt a Balladur-tervről is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1994. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó több cikket közölt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról /NTA/ , de nem kérdezte meg Tőkés László püspököt erről, ugyanakkor közölték Kis Tibornak a Népszabadságból átvett gyalázkodó, a püspök ellen írt cikkét, ugyanígy átvették ebből a lapból Bodor Pál és Kántor Lajos írását. Mellékeltek az NTA-val kapcsolatos több dokumentumot. Ezeket a Romániai Magyar Szó terjedelmi okokból nem közölte. Tőkés László és Szőcs Géza együttes lejáratása a sepsiszentgyörgyi Európai Időben és a bukaresti Tineramában a radikálisok autonómiapolitikáját hivatott rossz hírbe hozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 4.
Erdélyben érezhető egyfajta szorongás a magyarországi választások kimenetele miatt, mondta Szőcs Géza. Ugyanakkor megjelent Erdélyben a karrieristák egy kis csapata, amely bizonygatja, hogy hűséges és lojális híve az új kormánynak. A legtöbbször hallható aggodalmak: államközi szerződés megkötése az erdélyi magyarok feje fölött, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Duna Televíziónak a megszüntetése. Szőcs Géza bízik benne, hogy az MSZP-ben végül azok véleménye fog érvényesülni, akik évek óta bizonyították felelősségérzetüket: Szűrös Mátyásé, Tabajdi Csabáé. /Pesti Hírlap, jún. 4./
1994. június 4.
Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök máj. 29-én jelen volt Baróton az új templom alapkövének letételénél. Ez a püspöksége ideje alatt épülő 26. templom, mondta, emellett sok templomot felújítanak. - A zsinat körüli viták nagyjából tisztázódtak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1994. június 4.
Máj. 28-29-én Marosvásárhelyen megtartották mintegy száz magyar fafaragó országos tanácskozást, melyet Bandi Dezső iparművész szervezett meg. Klementisz János, a Bolyai Líceum igazgatója rendelkezésükre bocsátotta a dísztermet. A felszólalók között volt Márton Béla tanár, aki Sóvára népi faragóművészetéről című dolgozatát ismertette, Kovács Piroska nyugdíjas magyartanár a máréfalvi székelykapukról beszélt, Tankó Albert, a Székelyudvarhelyi Fafaragók Körének elnöke vetített képekben mutatta be az ottani faragók alkotásait, Bandi Dezső a díszítőelemek egysíkúságára figyelmeztetett, Haáz Sándor néprajzos és csernátoni Haszmann Pál is beszélt a jelenlevőkhöz. /Márton Béla: Tanulságos tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
1994. június 4.
Május végén Brassó tisztelgett egy évvel születésének centenáriuma után a költő életműve előtt: Bartalis János szavalóversenyt rendezett az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, Bódog Erzsébet elnök hozta tető alá a vetélkedőt. Az országos versenyre tíz megyéből érkeztek a versmondók. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
1994. június 4-5.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és az Állampolgári Menedzser Egylet /MAKOSZ-ÁME/ közös információs irodája megkezdte működését Nagyváradon. Célja, hogy információval, segítséggel, tanáccsal lássa el a diákokat illetve a diákszerveződéseket. /Bihari Napló (Nagyvárad),jún. 4-5./
1994. június 4-5.
A Gyulafehérvár környéki Borbándon valamikor kétnyelvű iskola volt, azután még a templomban is tilos lett a magyar szó. Az eltelt évtizedek hatása beérett. Most újból kell kezdeni mindent, a gyermekek már kezdenek magyarul imádkozni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4-5./
1994. június 6.
A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./
1994. június 6.
A Reuter bemutatta a román-magyar viszályt és idézte Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Európa-párti Liga társelnökének véleményét: a magyarok eddig sohasem tudták elfogadni, hogy kisebbséget alkotnak, hagyományosan egy felsőbbrendű kultúra hordozóinak tartják magukat, sztereotípiákban gondolkoznak a románokról, akiket hajlamosak alacsonyabbrendűeknek tekinteni. Enache olyan jeleket is észlelt, hogy a magyarok elfogadták a határok megváltoztathatatlanságát, és Románián belüli közösség megteremtésére törekednek. /Reuter, idézi: MTI, jún. 6./
1994. június 6.
A bécsi Eva Maria Barki, az Erdélyi Nemzetközi Bizottság elnöke Székelyföldön járt. Sepsiszentgyörgyön többen arról érdeklődtek, hogy a jogi sérelmekkel miként lehet nemzetközi fórumokhoz folyamodni. Ezen a téren még nagy a tájékozatlanság. A jogásznő emlékeztetett: az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán a kisebbség önmeghatározást szavazták meg, elvetve az általa javasolt népcsoport meghatározást. Csíkszeredán megállapította, hogy a városban tervezett ortodox központ /püspökség/ felépítésének ügyét már nem lehet Strassbourgba vinni, mert éppen Csíkszereda városi tanácsa magyar tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre. /Új Magyarország, jún. 6./
1994. június 6.
Az Új Sport /Csíkszereda/ megszűnésével újra hiányzik a magyar nyelvű sportújság. A Háromszék - együttműködve a budapesti Nemzeti Sport és a romániai magyar szerkesztőségekkel - jún. 6-ától kiadja a Hétfői Sport hetilapot. A Háromszék, hasonlóan több erdélyi megyei napilaphoz, eddig nem adott ki hétfői számot. /Hétfői Sport (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék szerkesztésében (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
1994. június 7.
Jún. 4-én tartotta Marosvásárhelyen a Romania Mare Párt megyei konferenciáját, ahol állandóan visszatérően kirohanások hangzottak el az RMDSZ ellen. Az RMDSZ csörgőkígyó, melyet agyon kell ütni, fantompárt, románellenes hazug erő /Zeno Opris/, románellenes tevékenységet folytat, el akarja venni Erdélyt, az RMDSZ-t törölni kell politikai pártok névsorából /Ioan Grozea, a Romania Mare Párt alelnöke/, az RMDSZ-t be kell tiltani, ki kell nyírni /Murgoci/. Moisou támadta a Népújságot: nem az igazat írja, ezért megfontolják, hogy a jövőben meghívják-e rendezvényeikre. A kormánypárt képviselője, N. Herdeanu felszólalásában kifejtette, hogy e három párt /Romania Mare, Román Nemzeti Egységpárt és a vezető kormánypárt/ egymásra van utalva, fogjanak össze, egyesüljön ez a három párt. Zeno Opris elmondta még: ha nem tudná, hol van, a Vatra Romaneasca gyűlésén érezné magát, annyira szíve szerint szóltak, amikor fejtegették, hogy az RMDSZ-nek el kell tűnnie. Amennyiben a hatalom nem változtat magatartásán, egy újabb Antonescura lesz szükség, olvasható Mózes Edith beszámolójában. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
1994. június 7.
A képviselőházban jún. 7-én folytatták az oktatási törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ-frakció eredményesen működött, elfogadták az RMDSZ egyik módosító indítványát, amely a magyar nyelvű oktatás védelmét szolgálta /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./, tájékoztatta Borbély László az MTI-t: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. Ezt kiegészítették az RMDSZ módosító javaslatával: ez nem vonatkoztatható azokra az egyházi vagy az oktatás nyelvének megfelelően létrehozott intézményekre, amelyek a szülők vagy a tanulók szabad választása alapján jöttek létre. /MTI/
1994. június 7.
Teodor Melescanu külügyminiszter közbenjárására állítólag Franz Vranitzky osztrák kancellár is közbenjárt, hogy König kedvezőbb képet fessen Romániáról. A Romania Libera jún. 3-i számában König cáfolta nyomásgyakorlás tényét. /Magyar Hírlap, jún. 7./
1994. június 7.
"Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./"
1994. június 7.
"Gazda József kiállt Tőkés László mellett, akit saját egyházának egyes tagjai is támadnak, ezenkívül "ügyünk védelmezésének leghivatottabb sajtófóruma, a Romániai Magyar Szó" főhelyen közli a püspököt támadó cikkeket. Tőkés László is tévedhet és kötelesség is figyelmeztetni, de "önmagunknak ellenségei nem lehetünk" - írja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"
1994. június 7.
Kisvárdán máj. 28-a és jún. 5-e között hatodik alkalommal rendezték meg a határon túli magyar színházak találkozóját. A beszámoló fölsorolta a résztvevő színházakat és a bemutatott darabokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1994. június 8.
Ápr. 28-án a Duna TV egyik forgatócsoportja filmezett Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyre indulva megálltak út közben, hogy filmezzék a vidéket. Katonai terepjáró állt meg mellettük és a filmeseket kísérő Zólya Lászlót, az RMDSZ gazdasági osztályának munkatársát bekísérték a laktanyába. Kijelentették,hogy szeretnék látni a filmet, majd ellátogatnak az RMDSZ-hez. Ez nem történt meg, majd telefonon történt érdeklődésre elmondta a szolgálatos tiszt, hogy az altiszt saját kezdeményezésére végezte a bekísérést, ehhez nem volt joga. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 8.
A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 8.
Kincses Előd tavaly a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordult azzal, hogy nem engedik haza szülőhazájába, most bizakodó: kiegészítést kérnek, elküldi könyve /Marosvásárhely fekete márciusa/ francia fordítását. Két büntető eljárás van ellene folyamatban, az egyikben a marosvásárhelyi eseményekben gyilkosságra felbujtással vádolják, a másik rágalmazási per. Két szászrégi személy beperelte őt azzal, hogy állítólag 1990 júniusában a Szabad Európában megrágalmazta őket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 8.
Az Erdélyi Napló összefoglalta, mi is történt Temesváron, ahol 1930-ban a magyarok közadakozásából felépült a Magyar Ház és abból most kiakarják lakoltatni az ott működő Temesvári Új Szó szerkesztőségét, az RMDSZ helyi szervezetét és a TEMISZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 9.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 25-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, köztük a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltekét. Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15-15 éves, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass-Kiss Előd 18 és 20 év közötti, továbbá Bálint Mihály börtönbüntetését. Ugyanakkor kegyelmet kaptak a volt RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai. Az elnöki kegyelem még nem teszi lehetővé a szabadulásukat, azonban a helyi szerveknek jogukban áll szabadlábra helyezni őket. Az RMDSZ ezt pozitív lépésnek tekinti, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, azonban tovább folytatják a harcot a börtönben maradt Cseresznyés Pálért. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ Cseresznyés Pált tíz évre ítélték 1993. jún. 7-én. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1994. június 9.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése politikai bizottsága szófiai ülésén ismertették a Jansson-König jelentést, amelyből kitűnik, hogy Romániában nem történt jelentős változás a kisebbségi ügyek területén. König fenntartotta a jelentésben foglaltakat. A politikai bizottság elfogadta a jelentést, továbbá hivatalos dokumentumnak tekinti a román kormánypárt nevében hét képviselő és szenátor nevében készült emlékiratot, valamint a román külügyminisztériumi memorandumot. A két jelentéstevő hat hónap múlva újból felkeresi Romániát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ A román küldöttségvezető kifogásolta, hogy a jelentés kevés szót ejt a fejlődésről, továbbá csak az ellenzék és a kisebbség képviselőit hallgatták meg. /MTI/
1994. június 9.
A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A magyar kormányban bizonyos folytonosságra szükség van, mondta: a határon túl élő magyarság kérdésének prioritással kell szerepelnie a magyar külpolitika fő célkitűzései között. Igényt tartanak a konzultációra a román-magyar tárgyalások alkalmával. Jó viszony nem lehetséges az erdélyi magyarság helyzetének rendezése nélkül. /Új Magyarország, jún. 9./
1994. június 9.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács dokumentumot tett közzé a román nemzetbiztonság stratégiájáról. A nyomásgyakorlás lehetősége nem hárult el, ezért fenn kell tartani a katonai potenciált. A főbb kockázati tényezők közé sorolták az államhatárok revíziójának törekvéseit, a külső nyomásgyakorlást a kisebbségek kollektív jogainak megadására. /Magyar Nemzet, jún. 9./
1994. június 9.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elutasította Funar javaslatát, hogy az egyetem nevét változtassák Universitatea Dacia Superiorra. Funar polgármester újabb levelet küldött egyetem vezetőségének: tájékoztassák arról, kik szavaztak javaslata ellen, egyben bejelentette, hogy aláírásgyűjtő akcióba kezd az új elnevezés érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1994. június 9.
"Szekeres Imre, az MSZP alelnöke jún. 8-án Pozsonyban tárgyalt Jozef Moravcík miniszterelnökkel, a találkozó után tárgyalásáról az MTI-nek elmondta, hogy "az új kormány tíz és félmillió magyar állampolgár kormánya lesz, de természetesen felelősséget érez a határon túli magyar kisebbség sorsa iránt." /Magyar Hírlap, jún. 9./"