Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Boór Béla
133516 tétel
1994. április 2.
Marosvásárhelyen a volt Kossuth Lajos utcában van az Aranka György könyvesbolt, amely a József Attila Alapítvány segítségével indult. A minimális nyereség az Aranka György Alapítványhoz folyik be, amelynek célja az erdélyi magyar irodalom és művészet támogatása. A budapesti kiadókon /Püski, Európa, Móra, Pesti Szalon/ kívül a pozsonyi Kalligram, az újvidéki Forum és természetesen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvei is kaphatók. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./
1994. április 5.
1991. áprilisában német segélyszervezet adományként érkezett egy nyomda Kolozsvárra, ez lett a Glória Kft, amely a Keresztény Szó folyóiratot és a később megindult Vasárnap hetilapot, a két katolikus újságot kiadta. A Glória kereskedelmi vállalkozás, másrészt viszont feladata a katolikus kultúra ápolása. Ez a két tevékenység ellentmond egymásnak, ebből súrlódás támadt, 1992-ben ugyanis még 10 könyvet adtak ki, 1993-ban azonban már csak kettőt. Megpróbálják visszaállítani a kiadóhivatal függetlenségét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
1994. április 5.
A vízumkényszer bevezetése a diplomata-útlevéllel rendelkezők részére újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban, közölte Herman János magyar külügyi szóvivő, reagálva Nastase bejelentésére, amely ilyen intézkedéseket helyezett kilátásba. /Magyar Hírlap, ápr. 5./
1994. április 5.
Márc. 22-én titokban találkoztak a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ és az ellenzék legerősebb csoportosulása, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői. Az SZDP nem zárkózik el az előrehozott választásoktól, de azt a jövő év elejére szeretné tenni. Corneliu Coposu ezzel elvileg egyetért, ha megalakul és stabil és szavahihető kabinet. /Magyar Nemzet, ápr. 5./
1994. április 5.
A Székely Faluért Alapítvány 1993. májusában alakult, Sepsiszentgyörgy székhellyel. Az alapítvány igazgatótanácsának elnöke Király Károly elmondta, hogy céljuk az egyéni gazdák, szövetségek, körök segítése mezőgazdasági gépekkel, felszereléssel, vetőmaggal, növényvédő szerekkel. Szeretnének egy Kaláka-bankot létrehozni. A román Dacia Felix Bank jelentős földterületeket vásárol fel. Sürgős lépéseket kell tenni, hogy a föld ne csússzon ki a magyarság kezéből. /Magyar Nemzet, ápr. 5./
1994. április 6.
A képviselőház megszavazta a háborús veteránok törvénytervezetének azon pontjait, amelyet az RMDSZ ellenzett. Egyedül az RMDSZ képviselői szavaztak ellene. /RMDSZ Tájékoztató, 256. sz. , ápr. 6./ Előzmény: ápr. 1-jei jegyzet.
1994. április 6.
Milosevics jugoszláv elnök ápr. 5-én egynapos látogatása Bukarestbe érkezik. A román elnök nemrég látta vendégül a török államfőt, márc. 30-án Athénben járt. Románia bekapcsolódik a Balkán térségét foglalkoztató kérdések megoldásába. Románia emellett enyhíteni szeretné a gazdasági károkat okozó embargót. /Magyar Nemzet, ápr. 5./ Nagy tiszteletadással fogadták Milosevicset Bukarestben. A felek hangoztatták, hogy a két ország között mindig jók voltak a kapcsolatok. /Népszabadság, ápr. 6./ Iliescu és Milosevics elnök közös sajtóértekezleten összegezték a látogatás eredményeit. A román államfő emlékeztetett a két ország hagyományosan jó kapcsolatára, az embargó feloldását a békés megoldás előfeltételének nevezte. Véglegesíteni kell a két ország közötti együttműködési szerződés tervezetét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./ A zártkörű tárgyalásról nem közöltek sokat, azt viszont igen, hogy Milosevics nagyon elégedett Romániának a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./
1994. április 6.
Az 1956-os forradalom romániai megtorlásának negyvenkét áldozata Budapestre jött, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntetést nyújtott át nekik. A kitüntetettek Üzenet magyarországi testvéreinkhez címmel a megbékélésre, a nemzeti viszály kerülésére szólítottak föl. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./
1994. április 6.
Kolozs megye, ezen belül Kolozsvár magyar népessége erősen fogyatkozik, olvasható a statisztikai adatokkal alátámasztott megállapítás Miklós László tollából, miközben a megye román lakossága nagy mértékben növekedik. Az 1966-os és 1977-es népszámlálás között 79.893 fővel gyarapodott a románság száma Kolozs megyében, 1977 és 1992 között pedig 20.794 fővel. Közben Kolozs megye magyarságának lélekszáma a következő volt. 1966: 162.771 magyar lélek, 1977: 167.473 lélek, 1992: 146.186 lélek. /Miklós László: Mit mutat a népszámlálás. Fogyunk, fogyunk, fogyunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Hasonló megállapításra jutott dr. Octavian Buracu, ugyanebben a számban. Ö viszont más lélekszámokat közölt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1994. április 6.
Nagyváradon több utca magyar nevet kapott, így lett Tabéri Géza, Schiff Ernő, Reményik Sándor, Rimanóczy Kálmán, Szent László /Sfantul Ladislau/ utca, ezenkívül a Kanonok sor visszakapta nevét /Sirul Canonicilor/. Székelyhídon is jóváhagytak több magyar utcanevet, így Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kazinczy Ferenc és Irinyi János utca. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./
1994. április 6.
Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese hatalmas jelentőségű lépésnek nevezte az erdélyi magyar egyházak közös szándéknyilatkozatát a magyar nyelvű oktatást segítő alapítvány létrehozására. Ez a kezdeményezés azért is fontos, mert a román állam nem kívánja biztosítani az anyanyelvi oktatás feltételeit. /Pesti Hírlap, ápr. 6./
1994. április 6.
Az Európa Tanács két jelentéstevője sajtóértekezleten ismertette romániai tapasztalatait. Friedrich König hangsúlyozta, hogy nem ajánlásokról van szó, hanem a román kormány írásban vállalt kötelezettségeiről. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a korábbi helyzethez való visszatérés, így az, hogy meg akarják szüntetni a magyar nyelvű oktatást az orvosi karon, a bölcsészkaron vagy a szakoktatásban. Gunnar Jansson hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./
1994. április 6.
Nagykároly polgármestere, Poósz Barna márc. 11-én elrendelte a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, erre az 1992. jún. 23-i helyi tanácsi döntés adott engedélyt. Vasile Suciu, Szatmár megye prefektusa írásban követelte ezeknek a tábláknak az eltávolítását, ezenkívül a helyi útügyi igazgatóság intézkedését kérte, tüntessék el a táblákat. Poósz Barna polgármester maga szedette össze a táblákat, hogy megelőzze azok eltávolítását. Szabó Károly Szatmár megye RMDSZ-szenátora elítélte a polgármester lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanács határozatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./
1994. április 6.
Bajgyik László 67. napja éhségsztrájkol Nagyváradon. Felkészült a legvégső áldozatra. Emelt fővel megyek el ebből az igazságtalan világból, írta, ne hagyjátok el ezt a földet. Bajgyik László az egészségügyi költségvetés növeléséért, a társadalombiztosítási törvénytervezet sürgős parlamenti benyújtásáért küzd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1994. április 6.
Makfalván márc. 15-én a helyi Wesselényi Művelődési Egyesület koszorúzott a templom előtti emlékműnél, a szónok Marosi Barna író volt. Fülöp Dénes tanár, az egylet elnöke elmondta, hogy képtárukat megfelelőbb helyre költöztették, az anyag nyolcvan százaléka Kusztos Endre képeiből áll. Nyárra művésztábort szerveznek, Gyergyószárhegyhez hasonlóan úgy gondolják, hogy a művészek egy-egy alkotásukat felajánlják, ezek árából fogják finanszírozni további művelődési programjaikat. Makfalva színjátszócsoportja is aktív, huszonkét szereplős darabot vittek színre. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
1994. április 6.
Szováta lakossága 12 112 fő, közülük magyar 10 792, román 1015, cigány 291, német 10, egyéb 4 fő. Vallás szerinti megoszlás: római katolikus 5836, unitárius 130, református 2987, ortodox 550, más vallású 2603 fő. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
1994. április 7.
Ápr. 4-re virradóan öngyilkos lett Karsai László, az amnesztiával szabadult székelyföldi elítéltek egyike. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Nyolc székelyföldi elítélt részesül kegyelemben, közülük öten kiszabadultak /Ambrus Pál, Karsai László, Nagy István, Nagy Imre és Vass Kis Előd/, hármat /Boldizsár Ferenc, Bálint Mihály és Ilyés István/ a börtönbizottság javaslatára nem engedtek szabadon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
1994. április 7.
A barátság nem esik embargó alá címmel számolt be a bukaresti Vocea Romaniei kormánylap ápr. 6-i száma Milosevics ápr. 5-i látogatásáról, egyben bejelentette, hogy még ebben a hónapban aláírják Románia és Jugoszlávia közötti alapszerződést. Ez lesz az első, melyet Kis-Jugoszlávia szomszédjával köt. /Népszabadság, ápr. 7./
1994. április 7.
A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka, Georges Joulwan ápr. 6-án Bukarestben megkezdte megbeszéléseit. Ugyanezen napon érkezett a román fővárosba Willy Claes belga miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. A közép-európai országoknak nincs sok esélyük arra, hogy belátható időn belül csatlakozzanak az Európai Unióhoz, mondta Claes. /Magyar Hírlap, ápr. 7./
1994. április 7.
Megtiszteltetésnek érezte, hogy kitüntetést adhatott át azoknak, akik meggyőződésükért, egyházukhoz, közösségükhöz, magyarságukhoz való hűségükért emberi mértékkel mérve reménytelen szenvedéseket vállaltak, összegezte erdélyi körútját dr. Entz Géza címzetes államtitkár. Az alapítványok vezetőivel találkozva a romániai magyarság önszerveződésének eredményeit láthatta. Amíg a gazdasági háttér nem alakul ki, addig nagymértékben külső adományokra szorulnak. Ezt azonban megfelelő koncepció alapján kell megoldani, hatékonyabb szervezettel. A kétmilliós magyarság tagjai adózó állampolgárok, akik igénylik, hogy teljesítményükkel arányosan részesülhessenek a javakból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
1994. április 7.
A bukaresti magyar nagykövetség közleménye szerint Entz Géza címzetes államtitkár erdélyi útját előzetesen bejelentették a külügyminisztériumban, közölve útjának állomásait, a kitüntetések átadását. Egyetlen reagálás volt: kérték a kitüntetendők névsorát, ezt a nagykövetség megadta. Már kérés, külügyminisztériumi elvárás nem hangzott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
1994. április 7.
Az RMDSZ feljegyzésben rögzítette Románia Európa Tanácsba történő felvételi kérelmével kapcsolatos ajánlások részleges teljesítését és fölsorolta a nem teljesített ajánlásokat. Az egyes pontokat mellékletekben részletezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., mellékletek: ápr. 8, 9./
1994. április 7.
Marosvásárhelyen is bemutatja fametszeteit Imets A. László. A közismert csíkszerdai grafikus alkotásaiból ápr. 9-én nyílik a kiállítása. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./
1994. április 7.
Máj. 28-29-én rendezik meg a fafaragók országos találkozóját Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceum dísztermében, tájékoztatott Bandi Dezső tanár. Több előadás lesz, a hazai előadók között vannak a csernátoni Haszmann testvérek, tovább Márton Béla Szovátáról, Tankó Albert Székelyudvarhelyről. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./
1994. április 8.
Nincs alapvető összefüggés Tőkés László és a forradalom között. Nem ő idézte elő a temesvári eseményeket - nyilatkozta Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke a Timisoara újságnak, miután a parlamenti bizottság egy hetet Temesváron tartózkodott. Gabrielescunak nem ez az első meghökkentő megállapítása. Nemrég kijelentette, hogy a temesvári vérengzésnek egyetlen magyar áldozata sem volt. Akkor nevek felsorolásával cáfolták állítását. A szenátusi bizottság többszöri kérés ellenére nem határolódott el a Sergiu Nicolescu vezette korábbi bizottság egyes megállapításaitól, például attól, hogy a temesvári népfelkelés megtorlása indokolt volt. A volt forradalmárok sérelmezték, hogy a szenátusban néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt Guse altábornagyról, akit Ceausescu a forradalmárok elleni megtorlás megszervezésére küldött 1989. december 17-én Temesvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1994. április 8.
Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke Savanyú szél fúj /Püski Kiadó, Budapest, 1993/ című könyvében leírta a székelyföldi elítéltek történetét. A könyvet lefordították franciára, angolra és németre, eljutott az Európa Tanácshoz, az USÁ-ba, Argentínába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1994. április 8.
Ápr. 8-án mutatják be Nagyváradon F. Diósszilágyi Ibolya Juhász Gyula nagyváradi éveit feldolgozó Költő a Holnap városában /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1994/ című könyvét. Nagy szeretettel kíséri nyomon a költő életét, verseiből állítja össze súlyosbodó depressziójának tüneteit és bemutatja a századelő városát is. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./
1994. április 9.
Az RMDSZ ápr. 7-i sajtóértekezletén Markó Béla, Frunda György és mások értékelték az Európa Tanács jelentéstevőinek látogatását. Romániában nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére. Iliescu kegyelmi rendelete nem kompenzálhatja a szenvedéseket, az amnesztia ellenére börtönben továbbsínylődők pedig a helyi kiskirályok áldozatai. Az RMDSZ ezután is harcolni fog az ártatlanul bebörtönzöttek /köztük Cseresznyés Pál/ kiszabadításáért. A háborús veteránokkal kapcsolatos törvény az intolerancia, a xenofóbia megnyilvánulása. A tanügyi törvény diszkriminatív jellegét nem is kell hangsúlyozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1994. április 9.
Az RMDSZ ápr. 7-én publikálni kezdett feljegyzésének 6. sz. melléklete az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990. dec. 17-én elkészült tervezet tárgyalását az egyházak írásban és szóban évek óta sürgették, eredménytelenül. A Romániai Magyar Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének képviselői Kolozsváron 1993. ápr. 21-én kifejtették, hogy nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely nem teszi lehetővé az egyházi iskolák visszaadását, az egyházi iskolák személyzetének államilag biztosított fizetését, az egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 8. számú ajánlása felszólítja a román kormányt az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1994. április 9.
A magyarországi evangélikus és református egyház örömmel támogatja az erdélyi történelmi egyházak szándéknyilatkozatát egy felekezetközi oktatási alapítvány létrehozására. /Pesti Megyei Hírlap, ápr. 9./