Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. május 20.
"A gaiceanai polgármesteri hivatal jelentette fel a Magyarfaluban oktató Csoma Gergely magyarországi tanárt. A csángó gyermekeket oktató magyarországi tanár magyarfalui tartózkodása kapcsán hallgatott ki a gaiceanai rendőrség néhány helybeli asszonyt - derül ki a Bákó Megyei Rendőr-főkapitányság által a Krónika szerkesztőségébe eljuttatott válaszból. A rendőrség az "ügyet" a megyei tanfelügyelőséghez továbbította. A bákói rendőrség válaszából kiderül, a gaiceanai községháza, illetve a magyarfalui iskola vezetősége amiatt tett panaszt, hogy Csoma Gergely tanár "törvényes keretek nélkül" tartózkodik a faluban, emellett áthágja a tanügyi törvényt. "A polgármesteri hivatal - amely szerint az elemi és középiskolai oktatás kizárólag állami jellegű - kifogásolja, hogy Csoma Gergely nem kért engedélyt magyarórák tartására. A rendőrőrs munkatársai ellenőrizték Csoma ott tartózkodásának törvényességét, és ennek kapcsán néhány helybeli személyt is kihallgattak" - tartalmazza az indoklás. A Krónika ápr. 26-i számában közölt cikket arról, Gaiceana község rendőrőrsére idéztek néhány olyan magyarfalui (Arini) szülőt, aki gyermekeit Csoma Gergely fakultatív magyaróráira és a helybéli Bogdán Klára délutáni táncóráira járatja. /Csoma Gergely lakhelye felől vizsgálódnak a bákói rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"
2003. május 20.
"A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Művelődési Egyesület nyilatkozatot adott ki az Izsák Márton által készített Deportáltak emlékművét (holokauszt-emlékmű) kísérő vitáról. Izsák Márton szoborcsoportja mementót állított a közel hatezer elhurcolt marosvásárhelyi zsidó polgártársnak. De hol van a többi zsidó emlékmű, melyeknek Románia-szerte állniuk kellene? Marosvásárhelyen csakis magyar felelősséget emlegetni egy emlékművön feszültségkeltő. Hiszen az Antonescu-kultusz művelői éppen a magyarok kizárólagos bűnösségére kívánnak utalni a romániai holokauszt története kapcsán. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"
2003. május 20.
"Szatmárnémetiben a városnapon nem törődtek a magyar lakosok kifogásaival, mondván, a többség román, nekik pedig a román zene tetszik. Valójában volt igény a magyar szóra, és muzsikára, mint azt a Republic együttes máj. 18-án történt fellépése igazolta. A közönség felháborodott, amikor a dal elején félbeszakították a koncertet, és a két rádiós műsorvezető egyszerűen lezavarta a színpadról az együttest. Hiába a füttyszó, hiába kiabálta be a közönség, hogy disznóság, a szervezők hajthatatlanok maradtak: elég volt a magyar zenekarból. Abból az egyből, akit tizennégy többségi nyelven éneklő zenekar mellett hívtak a Nagyszínpadra muzsikálni. A szervezők gúnyt űztek a helyi Kölcsey Ferenc Főgimnázium néptáncegyütteséből is, egyszerűen kihagyták őket a fellépők közül: amikor a kölcseysek kerültek volna sorra, a színpadon másik román csoport jelent meg. A magyar táncosokat és közönségüket pedig több mint három órán át várakoztatták. Azért, mert a többségiek így akarták. Szatmárnémeti lakosságának majd fele magyar, ráadásul adófizető. Közben az egész rendezvény szinte kizárólag a többség szórakoztatására volt hivatva. /Túrós Lóránd: Ez a városnap sem értünk volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"
2003. május 20.
"Sikerült megfejteni a Bethlen utca egyik házfalán előbukkant 16. századi sírfelirat valódi szövegét - mai szóhasználatban: Itt nyugszik PécsiTölcséres Já os lányaKata A(nno) D(omini) 1585. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke szerint a tábla nincs biztonságban a Bethlen utcai ingatlan falán, így el kellene azt költöztetni egy olyan helyre, ahol nem kell félteni. - A legjobb megoldás egy templomkert lenne, ahol bárki megnézhetné ezt a sírfeliratot. A Házsongárdban már nincsenek biztonságba a múlt ilyenfajta emlékei, amint azt a Kuun Géza-sír esetében is látható volt. /Sz. Cs.: In memoriam Pechi Kata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
2003. május 20.
"Máj. 19-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megnyitották a 34. Brassai Hetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében rámutatott: olyan erős gyökerű hagyománnyá vált ez a rendezvény, hogy már valósággal meghatározza ennek az iskolának az arcélét. Boros János alpolgármester örömmel adta hírül, hogy sikerült a városházi pénzekből - többek között - a Brassainak is juttatni. Kósa Mária igazgatónő is beszédet mondott. /Szabó Csaba: Megkezdődött a Brassai Hét 2003. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
2003. május 20.
"Székelyhidi Ágoston író, publicista, a Páskándi Napok irodalmi tanácskozásán Szatmárnémetiben három magyarországi művelődési szervezet és egyesület, az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében jelképes elismerést adott át. Ez a három szervezet elsősorban a Kárpát-medence szellemi életének összefogásán munkálkodik. "Úgy gondoltuk - mondotta Székelyhidi Ágoston - itt, Erdélyben az EMKE három vezetőjét illeti meg az első ilyen elismerés. A Lánchíd avatásakor készült úgynevezett hídpénz mostani ezüst-érem változata, amit magammal hoztam, a Lánchídé, amely nemcsak Pestet és Budát kötötte össze, de jelképesen a Kárpát-medencei magyarság összetartozását is kifejezi". A szervezetek megbízásából a Tokaji Írótábor elnöke Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak nyújtotta át az elismerő kitüntetést. /S. Muzsnay Magda: Ezüst Hídpénz három EMKÉ-snek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
2003. május 20.
"Bevált módszer a zaklatás. És nem hagyják abba a zaklatást, hogy legalább takarodjanak el a vidékről (akár az országból is), mindegy, hová. Némelyeket zavar Böjthe Csaba dévai ferences atya tevékenysége-működése, aki több mint háromszáz árva, vagy rendezetlen családból származó, nyomorgó-kallódó magyar gyermeknek biztosít otthont, iskoláztatja és élelmezi őket. Fiatalok százait óvja meg a zülléstől-kallódástól. Munkásságában Böjthe Csaba atya krisztusi hivatást lát. Böjthe atya magyar gyermekeket vesz fel a kolostorba, hogy ne vádolhassák "magyarosítással". Különben is ott van a két nagyszerű román egyház! Semmi se áll útjukba, mihelyt hasonló intézményeket kívánnak létrehozni. Munkásságával Böjthe Csaba atya állami intézményeket (árvaházakat, gyermekotthonokat) tehermentesít. Mégis büntetést büntetés után rónak ki Böjthe atyára, illetőleg a vezetése alatt álló gyermekotthonra, iskolára, étkezdére. Helyi hatalmasságok önkényeskednek, gyűlölködő kisemberek jelentgetik fel őt. /Fodor Sándor: "Lehetett, de már nem lehet..." . = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
2003. május 20.
"Több száz erdélyi fiatal is részt vesz a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által a trianoni évforduló alkalmából június 4-re meghirdetett budapesti tüntetésen - írta máj. 19-i számában a bukaresti Adevarul. A román politikai napilap szerint a HVIM "nagyon jól meg van szervezve Erdélyben, különösen Hargita, Szatmár, Bihar és Kolozs megyében, ahol területi főnökei vannak, akiket közvetlenül Toroczkai László HVIM-elnök irányít". /Trianoni évfordulós tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
2003. május 20.
"Lényegében kialakult a státustörvény módosítására kidolgozott törvénytervezet véglegesnek tekinthető szövege - jelentette ki a Népszabadságnak Bársony András külügyi államtitkár. Az oktatási kedvezmények ügyében a kormány álláspontja az, hogy a szóban forgó pénzekre nemcsak az egygyermekes családok jogosultak - ha megfelelnek a pályázati feltételeknek. A törvényből kikerültek a szomszéd kormányok által erősen bírált, úgynevezett területen kívüli elemek. Így például az új normaszöveg preambulumában már nem szerepel hivatkozás az "egységes magyar nemzetre" és a kedvezményekre igényjogosultak lehetnek a nem magyar nemzetiségű, de magyar tanítási nyelvű iskolákba járó gyermekek, továbbá a magyar nyelvet oktató más nemzetiségű pedagógusok is. /Ősszel lesz a státusszavazás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
2003. május 20.
"Páskándi Géza mellszobrát avatták fel máj. 17-én a Kossuth-díjas költő szülőfalujában, Szatmárhegyen. Páskándi születésének 70. évfordulóját irodalmi tanácskozással, majd a szülőfalujában tartott megemlékezésekkel ünnepelték. Páskándi Géza emlékét szülőfalujában eddig csak a családi ház falán található emléktábla hirdette, mostantól a Szatmár megyei község főterén felállított mellszobor is a település szülöttére emlékezteti az odalátogatókat. A mellszobrot Erdei István szatmárnémeti képzőművész alkotta. /Szobor Páskándi Gézának. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"
2003. május 20.
"A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata máj. 19-től máj. 21-ig Nyíregyházán vendégszerepel, az erdélyi művészek Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt című darabját mutatják be. A kétfelvonásos vígjátékban Doris szerepét Lőrincz Ágnes, míg George-t Fülöp Zoltán játssza. A darabot Parászka Miklós rendezte, a díszlet- és jelmeztervezője pedig Gheorghiade Mária. /Nyíregyházán a szatmárnémeti színház vendégjátéka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"
2003. május 20.
"Mezőpaniton a szülőfalujához hű kántortanító, népnevelő Kádár Márton nevét vette fel május 18-án az iskola. Kádár Mártont a nyolcévi szibériai fogság sem tudta megtörni. Hazajött, dolgozni, gazdálkodni, ültetni, oltani tanította népét. Az igét hirdető Pitó Antal lelkész Kádár Márton istenhívő személyiségét idézve kiemelte: igaz emberként élte meg életét. Kádár Márton néptanító kórust és színjátszó csoportot szervezett önkéntes tűzoltócsoportot alapított. Kádár Márton 1894. június 27-én született Mezőpanitban, és 1953. december 17-én hunyt el, 59 éves korában. A marosvásárhelyi református temetőben nyugszik. /B.D.: Örökre szóló tisztelgés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"
2003. május 20.
"Gógánváralján jól működő támogatási rendszer alakult ki, melynek egyik eredményére volt a gyülekezeti ház felavatása. A Bonyha községhez tartozó, közigazgatásilag egy településnek számító Gógán és Váralja falukban két református közösség működik és két lelkipásztort tartanak el. A 350 lelkes gógánváraljai közösség 1991-től testvérközösségi kapcsolatokat ápol egy holland egyházközséggel. A hollandok 12 éve rendszeresen ellátogatnak a településre. Először az iskolát renoválták, aztán a templomfal egy részét javították. A hollandok működtetik az ösztöndíjprogramot: minden gógánváraljai diák, aki tovább szeretne tanulni, támogatásban részesül. Idén 13 diák kapott ilyen jellegű segélyt. A holland támogatók rendszeresen ellenőrzik, hogy adományaikkal valóban az történik-e, amire szánták. /Korondi Kinga: Gyülekezeti házat avattak Gógánváralján. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"
2003. május 20.
"Budapesten, a Béke Galériában máj. 18-án - a szintén nagykárolyi származású Makay Tamás műépítész közreműködésével - megnyílt Stefan Gnandt István Nagykárolyból Németországba települt grafikusművész egyéni rajzkiállítása. /(boros): Nagykárolyi származású grafikusművész budapesti rajzkiállítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"
2003. május 20.
"A kormánypárt és az RMDSZ között folytatott egyeztetés során született megállapodás, miszerint a felekezeti iskolákban indított osztályok számát nem csonkítják, Szatmár megyében nem érvényesül. A tanügyminiszter kolozsvári látogatása során azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartják a két párt közötti együttműködési egyezményben foglaltakat, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumba és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontba másnap mégis csökkentett beiskolázási terv érkezett meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes nem tudja, hogyan tehetne igazságot. Az idei beiskolázási adatok szerint a 2003/2004-es tanévben 630 (tavaly 616 volt) hely biztosított a kilencedikeseknek magyar tagozaton, miután a minisztérium rendelete értelmében két magyar osztályról le kellett mondani. Az intézkedés nem a felekezeti iskolák ellen irányul, de a minisztérium által jóváhagyott kerethez igazodniuk kell. Mivel más iskolákban magyar tagozaton egy-egy osztály működik, azokat nem szüntethetik meg. Miután a tavaly a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és nagykárolyi Római Katolikus Iskolaközpont veszített egy-egy osztályt, idén más iskolákat jelöltek, most a Református Gimnáziumot és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot jelölték meg. /(anikó): Kónya László a felekezeti iskolákról: "Javaslatunkat nem kell végleges döntésként elfogadni...". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"
2003. május 20.
"Nagyváradon a Varadinum keretében tartották máj. 17-én A XX. század emlékezete, öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztó ünnepségét. Idén 9. alkalommal írtak ki helytörténeti témájú pályázatot, tavaly után immár másodszor A XX. század emlékezete, öröksége címmel. A pályázatra 22 felnőttek és 17 diákok által írt pályamű érkezett. Baracsi Béla Deportáltak, hadifoglyok című, egyébként nagyon jó munkáját azért nem díjazták, mert korábban már megjelent könyv alakban. Az első díjat megosztva kapta Pásztai Ottó (a két világháború közötti nagyváradi amatőr színjátszásról írt dolgozatáért) és dr. Jósa Piroska (Csernák Béla nagyváradi református lelkész életét és munkásságát ismertető dolgozatáért), a 2. díjat megosztva Boros Ernő (a falurombolásnak áldozatul esett Tasnád melletti Gánáspusztáról írt dolgozatáért) és Puskel Péter (a végvári iparmágnás Neumann család történetét feltáró dolgozatáért) nyerte el. A diákok közül az első díjat Tőkés Máté érdemelte ki a Fekete-Körös menti 1919-es és 44-es vérengzésekről írt dolgozatáért. A díjazott dolgozatok nyomdafestéket látnak a Partiumi Füzetek sorozatban, a nem díjazott, de jól sikerült pályamunkák egy része megjelenhet a Partiumi Közlöny című lapban. /Kinál György: Szatmár megyei díjazott a Festum Varadinum ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"
2003. május 20.
"Máj. 15-16-án Kolozsváron tartott értekezletet a megyei főtanfelügyelők számára Ecaterina Andronescu miniszter asszony. A következő tanévtől a szakközépiskolák és szakiskolák helyét és szerepét egy új iskolaforma, az úgynevezett munkásképző veszi át. Ebben 17 szakterületen folyik majd a képzés, és nem foglalja magába a művészeti szakközépiskolákat. /(Takács Éva): Főtanfelügyelők Kolozsváron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"
2003. május 20.
"A Nyugati Jelen szerkesztőségének néhány tagja máj. 18-án a Gátalján élő olvasókkal találkozott. A megjelentek elmondták: gyakran s érzik úgy, hogy a szórványban élő magyarságot elfelejtik. Szükségük lenne egy magyar közösségi házra, amelyet a magukénak mondhatnak. Van ugyan a római katolikus egyháznak egy szép terme, amelyet "RMDSZ-székházként" használtak párszor, de a pap nem szívesen látja őket. A pap négy nyelven tartja a prédikációit a magyar gyülekezetnek. Hiába keresték fel ez ügyben a temesvári megyés püspököt, Roos Mártont, azóta sem történt változás. Gátalján a magyarok létszáma egyre csökken, a magyar óvodába tizenöt gyermek jár, de közülük csak három magyar. A fakultatív magyar oktatásra viszont több mint harmincan iratkoztak be. /(nagyálmos): A szórványban élő magyarságot gyakran elfelejtik. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./"
2003. május 20.
"Az elmúlt héten Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját. A provincia legfelsőbb döntéshozó testülete háromévenként ülésezik. A beszámolók után a következő három év terveit vitatták meg - tájékoztatott Bálint Kapisztrán, a csíksomlyói rendház elöljárója. A jelöltek nevelése, képzése eddig Szegeden történt. Most szeretnék hazahozni, hogy a ferences szerzetesek Gyulafehérváron kapják meg a teológiai képzést. A rendfőnök továbbra is Páll József, rendtartományfőnök-helyettes Bakos Károly Damján. /Takács Éva: Ferences káptalan Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"
2003. május 20.
"Gyergyócsomafalván is bekapcsolódtak a megyei tanfelügyelőség által meghirdetett Hargitai Napok rendezvénysorozatba. Szőcs Margit és Vargyas Rozália versmondó versenyt, Vargyas Hajnalka és Csata Levente mesemondó versenyt szervezett, s Antal Teréz igazgató a pedagógiai kör keretében kezdeményezett tanácskozást. Máj. 16-án, a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából a nagy fejedelemre emlékeztek vetélkedővel. /Bajna György: Történelmi vetélkedő Csomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"
2003. május 20.
"Megjelent Jakab Albert Zsolt Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája (1844-2002) című munkája, több mint hatszáz szerzőtől önálló könyvben, tanulmánykötetben, évkönyvben, periodikában szétszórtan megjelent 1878 publikáció adatait tartalmazza. A bibliográfiát a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) munkatársai az MTA Arany János Közalapítvány segítségével állítottak össze és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával adtak ki. A Kriza János Néprajzi Társaság értesítőinek sorozatában a XIII. évfolyam 1-2-es kiadványaként megjelent kötet az elmúlt másfél század háromszéki vonatkozású néprajzi és honismereti munkáinak jegyzékét tartalmazza Orbán Balázstól a jelenkori szerzőkig. A KJNT munkatársai a néprajzi jellegű közlemények mellett összegyűjtötték a vidék egyházi, iskolai, művelődési életével kapcsolatos publikációk szakirodalmi adatait, valamint összesítették a Háromszék múltjával, művészettörténeti emlékeivel, régészeti feltárásaival kapcsolatos irodalmat is. A bibliográfia sepsiszentgyörgyi bemutatóján Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke elmondta, e hasznos tényanyagot tartalmazó munka az eddig megjelent szakirodalom áttekintéséhez nyújt segítséget. Pozsony Ferenc szerint a Háromszékkel foglalkozó munkák nagy száma arra utal, hogy vidéken is lehet tudományt művelni, erre igen jó példa Gazda Klára több évtizedes munkája: ő volt az, aki a Székely Nemzeti Múzeumnak a háromszéki tárgyi kultúrát bemutató, a második világháborúban elpusztult gyűjteményét újrateremtette. /Fekete Réka: Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"
2003. május 20.
"Máj. 22-én mutatják be a csíkszeredai Corvina Könyvesházban dr. Vofkori László A földrajztudomány rendszertana /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című kötetét. /A földrajztudomány rendszertana. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"
2003. május 20.
"A Maros megyei EMKE és a Kántor- Tanítóképző Főiskola közös szervezésében Marosvásárhelyen, máj. 23-án mutatják be Lakatos Demeter Csángú országba című versgyűjteményét. A kötetet bemutatja és méltatja: Libisch Győző, a könyv budapesti szerkesztője, dr. Bolvári Gyula és dr. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársai. /Csángú országba. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"
2003. május 21.
"Máj. 20-án Miron Mitrea román közlekedésügyi miniszter Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszter meghívására Budapesten tárgyalt. A hivatalos küldöttség tagjaként a tárgyalássorozaton az RMDSZ részéről jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. A látogatás során a résztvevők megbeszéléseket folytattak az Észak-Erdélyt átszelő autópályával kapcsolatos kérdésekről, az infrastruktúrát érintő más beruházásokról, valamint a teherszállításra vonatkozó problémákról. /Román-magyar közlekedési tárgyalások Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A magyar és a román fél együtt keresi meg az észak-erdélyi autópálya felépítéséhez szükséges pénzforrásokat, ugyanakkor külön-külön is kutatnak finanszírozási lehetőségek után. A két miniszter fontosnak tartotta a két ország miniszterelnöke által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a IV-es korridor megépítése mellett az észak-erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Csillag István magyar tárcavezető utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatásáról. A két miniszter megegyezett abban is, hogy a jövőben félévente egyeztetnek; a következő tárgyalást Konstancán tartják. /Salamon Márton László: Ígéretes tárgyalások Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"
2003. május 21.
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a belső választásokról úgy vélte, hogy minden egyes platform számára biztosította az esélyegyenlőséget. Kifejtette: az RMDSZ vezetősége a választásokat mindig tisztújításnak, a belső ellenzék pedig a hatalomátvételhez vezető egyik legfontosabb útnak tekintette. Takács Csaba szerint a belső választások kérdése tulajdonképpen álvita volt. Az RMDSZ belső ellenzékének egyik markáns csoportja a belső választásokat a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésein óriási vitává alakította. Az RMDSZ vezetése összesen öt alkalommal terjesztette elő a választások szabályzatáról szóló határozattervezetet. Takács szerint a választás jó ürügy volt arra a belső ellenzéknek, hogy a szövetség iránti bizalmat gyengítsék. Takács Csaba leszögezte, az RMDSZ politikáját leghangosabban bírálók kisebbségben maradtak. /Tibori Szabó Zoltán: Biztosítottuk az esélyegyenlőséget. Beszélgetés Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnökkel a belső választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"
2003. május 21.
"A szenátus jogi bizottsága máj. 20-án úgy döntött, hogy albizottságot hoz létre Dumitru Badea nagy-románia-párti (NRP) szenátor indítványának elemzésére, amelyben a honatya az alkotmányos előírások megszegése miatt szankciókat kér Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor ellen. Badea szerint az RMDSZ-es szenátor "aktívan" részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum megrendezésében és lebonyolításában, ahol döntés született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásáról. Badea szerint a fórum "veszélyes akció a román nemzetállam léte és egysége ellen", mivel célja "a romániai magyarok kulturális és területi autonómiájának kivívása". A szenátus jogi bizottsága háromtagú albizottságot nevezett ki a kérés elemzésére. Antonie Iorgovan (SZDP), Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Viorel Dumitrescu vagy Aron Belascu (NRP) kivizsgálják az ügyet. Eckstein-Kovács Péter jelezte, nem ért egyet az albizottság létrehozásával, de elfogadja részvételét, lévén az RMDSZ egyetlen jogi-bizottsági képviselője. /Elemzik a Sógor elleni szankciót kérő indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"
2003. május 21.
"Máj. 20-án Bukarestben, a Nemzeti kisebbségek mint stabilitási tényezők a demokratikus folyamatban című konferencián Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a közép és délkelet-európai demokráciák fejlődésében két út járható a nemzeti kisebbségek számára: az elszigetelődés, erőszak, konfrontáció vagy az integráció, tolerancia és együttműködés útja. A romániai magyarság ez utóbbit, azaz az együttműködést választotta. Ennek az útnak azonban feltételei is vannak: az intézményi keretek megteremtése, az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten, a tulajdon visszaszolgáltatása, a történelmi múlt, a hagyományok tiszteletben tartása, a kisebbségeknek a döntéshozó struktúrákban való részvétele. Lépéseket kell mindemellett még tenni a kisebbségeknek a rendőrségben, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a diplomáciában valamint más intézményekben való jelenléte növelésének érdekében - hívta fel a figyelmet a szövetség vezetője. A sajátosan kisebbségi problémák mellett Markó Béla külön hangsúlyozta az infrastruktúrát érintő beruházások, így az autópályák építése felgyorsításának szükségességét, valamint a kérdés mielőbbi orvoslásához szükséges közös célok meghatározását. /Kisebbségügyi konferencia Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./"
2003. május 21.
"Az Eurorégió című folyóirat elektronikus formában, körlevélként történő megvalósításáról döntöttek máj. 16-án Újvidéken, ahol a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés négyes számú, külkapcsolatokért és médiáért felelős munkacsoportja tartotta ülését. A DKMT elnöksége mellett működő titkárság vezetője, a Temes Megyei Tanács munkatársa, Kása Zsolt elmondta, hogy elhatározták a www.dcmt.ro román nyelvű internetes portál létrehozását, sőt legkésőbb egy hónap múlva már működhet is a weblap (a magyar nyelvű oldal - www.dkmt.hu - már látogatható). A Határ Menti Régiók Közgyűléséhez való csatlakozással kapcsolatban arról döntött a bizottság, hogy a DKMT előbb megfigyelői státusban lépjen be, így a kétévi gondolkodási idő alatt mentesül a tagdíj fizetése alól. Máj. 19-én Szegeden egyeztettek az Elnökök Fórumának máj. 24-i üléséről, amelyet az Óbében esedékes DKMT Napok alkalmával a Temes megyei községben tartanak meg. /P. L. Zs.: Egyeztetések Újvidéken és Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./"
2003. május 21.
"Három héttel a PSD-RMDSZ egyezmény által megjelölt határidő lejárta után sem született megoldás a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számaira. Míg a fakultások tekintetében az álláspontok nagyjából megegyeznek, a nővérképző kollégium vita tárgyát képezi. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) gyógyszerészeti és fogorvosi karán a magyar diákok részére a helyek 50 százalékát, az általános orvosin pedig 40 százalékát kellene fenntartani a megállapodás előírásai alapján - nyilatkozta Borbély László, a kormánypárttal való kapcsolatokért felelős RMDSZ-alelnök. Amennyiben az intézmény szenátusa is megszavazza ezt a helyleosztást, lényegében egy évek óta fennálló helyzetet szentesít. A MOGYE magyar nemzetiségű tanárai közül többen nem látnak semmiféle előrelépést az intézkedésben, annál is inkább, mivel az általános orvosi karon a bejutott magyar diákok száma az utóbbi években meghaladta a román nemzetiségűekét. Az egyetemen a magyar nemzetiségű tanárok az egyharmados aránynál vannak. A politikai alkut az egyetem szenátusának kell szentesítenie. Ennél bonyolultabb a helyzet az ősszel induló bábaképző főiskola és a nővérképző kollégium esetében. Az előbbinél a kollégium húsz helyén a román fél nem hajlandó osztozkodni. /Szucher Ervin: Késik a megoldás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"
2003. május 21.
"Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"