Csíkszeredában jan. 18-án megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt. A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán /Csíkszereda/ elnök, Csáky József /Csíkdánfalva/ alelnök, Tompos Zsolt /Csíkszereda/ titkár. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 1. szám, április/

Marosvásárhelyen és az egész megyében rendszeresen megvernek magyarokat, magyarul beszélőket összevernek. A Muszka testvéreket a rendőrségen verték meg, miközben a fűtőtesthez bilincselték őket. Egy csecsemőjét vivő édesanyát az utcán úgy megvertek, hogy elvesztette az eszméletét. Sokan nem mernek minderről beszélni az újságírónak, mert félnek. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezeti szabályzata. Tervezet. - Szerkesztette Király Ernő, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségének tagja. - Nagyvárad, 1990. jan. 19. /füzetben sokszorosították/

"Székelyudvarhelyen művelődési lap indult Hídfő címmel, céljuk: "közlési lehetőséget szeretnénk biztosítani az elsősorban székelyudvarhelyi és környékbeli értelmiségiek művelődési tárgyú írásainak". /Hídfő (Székelyudvarhely), jan. 19. 1. sz. Felelős szerkesztő: Fábián Lajos/ Székelyudvarhely múzeumának munkaközössége felhívásban jelentette be, hogy önálló múzeummá kell válnia az intézménynek. Szeretnék visszakapni azokat a dokumentációs értékű anyagokat, amelyeket más helyre vittek. Jan. 3-án gyűlést tartottak Székelyudvarhelyen a helyi Népszínház tagjai. Megválasztották vezetőségüket, elnök: Csiszár Antal. Jan. 5-én gyűlést tartottak Székelyudvarhely hivatásos és nem hivatásos képzőművészek. Tervezik alkotótábor létesítését, kérik kiállítóterem létrehozását. /Művelődési híradó. = Hídfő (Székelyudvarhely), jan. 19./ "

Tőkés László Temesváron tartott nemzetközi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy választ kell adni, ki a felelős a rengeteg halálért, ki hajtotta végre a gyilkos parancsokat. Temesváron az első két napon a hadsereg a felkelők ellen lépett fel. A hadsereg átállása segítette végül győzelemre a forradalmat. - Tőkés László a diktatúra elleni harcában más egyházak vezetőihez is fordult, így Nicolae bánsági érseknek is írt, aki válaszában hazaárulónak nevezte Tőkés Lászlót. Pontosan úgy viselkedett, mint az egykori nagyváradi református püspök, Papp László. Ezért csodálkozott Tőkés László, amikor Nicolae érsek a forradalom mellé állt. /Bodó Barna: Tőkés László szerint az igazságot ki kell deríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

"A diktatúra szorításában a cenzúra több könyv megjelenését megakadályozta. Az Erdélyi Fiatalok folyóiratot bemutató kötetet kinyomtatták 5000 példányban, kiadása mellett foglalt állást Domokos Géza és Demény Lajos. Azonban Koppándi Sándor és Szilágyi Dezső ellenezte a kiadást, emiatt Mihail Dulea aláírta a bezúzási végzést. Azonban a nagyváradi nyomda vezetői nem küldték zúzdába a köteteket, így most a könyvesboltokba kerülhet az Erdélyi Fiatalok. Az évek során a cenzúra miatt betiltott könyveket most Index- tiltott könyvek szabadon felirattal fognak megjelenni, több mint ötven kötetről van szó. /H. Szabó Gyula: "A Holnap bekövetkezett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ "

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának jan. 19-i közleménye hírt adott arról, hogy Gálfalvi Zsolt, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja jan. 11-13-a között részt vett Bécsben az Európa-kerekasztal értekezleten, ahol sajtóértekezleten számolt be a romániai magyarság helyzetéről. /Nemzetközi elismerés övezi a szervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Horváth Andor frissiben kinevezett művelődésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a magyar-román kulturális és oktatásügyi miniszterek bukaresti megbeszélésen vett rész, beszélt Glatz Ferenc miniszterrel. A miniszterek megegyeztek a kultúra háza létesítésében Bukarestben és Budapesten. Megegyezés született arról, hogy a két ország történészei találkozzanak. Kialakítják a minisztériumban a nemzetiségi ügyosztályt, ez Horváth Andor feladata lesz. Horváth Andor szerint a nemzetiségi ügyosztálynak kicsiben meg kellene ismételnie a minisztériumi ügyosztályokat. Szükség van a magyar művelődés helyzetének tudományos felmérésére. Horváth Andor javaslatokat kér a nemzetiségi ügyosztály működésére vonatkozóan, elsősorban az RMDSZ művelődési szakosztályától. /Művelődésünk születő rendje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület, amely felszámolásáig hatékony volt. Elnöke Haszmann Pál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Csernátonban a múzeum avatása és a helyi Bod Péter Művelődési Egyesület ünnepélyes megalakulása 1973. febr. 25-én volt. Az akkori műsorlap szerint az ünnepségen előadást tartott - többek között - Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató /Csernátoni személyiségek művelődéstörténetünkben/, Kónya Ádám tanár /Múzeumi anyaggyűjtés Csernátonban/, id. Haszmann Pál nyugalmazott tanár, a múzeum megalapítója /Csernátoni vízimalmok/ és dr. Molnár István, a székelykeresztúti múzeum igazgatója /Csernáton környéki hagyományos festett ládák/.

Seres András emlékezett a moldvai csángók körében végzett néprajzi gyűjtőmunkájáról. Szabófalván mesét gyűjtött, nemsokára jött a fegyveres milicista, elvették jegyzetfüzetét és megsemmisítették felvételeit. Klézsén már óvatosabb volt, egyenesen a falu besúgósához, Kotyor Andráshoz ment, akivel megbarátkozott, így azután nyugodtan gyűjthetett. Sikert aratott Seres András Barcasági magyar népköltészet és népszokások című könyve. A Securitate viszont nem lelkesedett és mindenbe belekötöttek. Seres Andrást feljelentették azért is, mert Király Károly leveleinek másolatait ő is továbbadta. A Pusztináról Sepsiszentgyörgyre települt Szőcs Anna volt a följelentője. Eddig beszélni sem mert róla: egy év múlva megjelenik egy budapesti kiadónál a moldvai csángó népköltészetről szóló monográfiája, a zenei anyagot Szabó Csaba zeneszerző gondozta. /Mátyás Árpád: Eddig mukkanni sem mertem /Egy folklórkutató visszapillant. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., jan. 21./

"Bodor Pál készített interjút Iliescu elnökkel, aki elmondta: "december 22-én és 23-án voltak föllobbanások bizonyos övezetekben, így a Székelyföldön is, például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Úgy tetszik azonban, hogy a nyugalom helyreállt." "... az a tény, hogy román káderek jelentek meg a magyarok lakta vidékeken, a milícián már nem akadt egy fia magyar sem, s a magyaroknak csak a román milicistákkal volt dolguk - kiváltója is volt a mostani fellobbanásoknak. Udvarhelyen egy román szekuritátést, Székelykeresztúron egy román milicistát öltek meg - ámbár Udvarhelyen egy magyar milicista is halálát lelte a forró napokban." Bodor Pál megjegyezte, hogy Hargita megyében a lakosság 80 százaléka magyar, a megye első harminchét tisztségviselőjének 80 százaléka román volt, mégpedig "többségükben más vidékről hozott románok, akik sem a nyelvet, sem a szokásokat, az észjárást és a hagyományokat sem ismerték." Iliescu kifejtette: "Nagyon örvendtünk a magyar kormány, a magyar közvélemény, a magyar sajtó rokonszenvező magatartásának. Kiegyensúlyozott, bölcs tartása volt a magyarságnak." /Magyar Nemzet, jan. 15., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ "

Kolozsváron jan. 22-én találkoztak a romániai történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el, bejelentve igényüket többek között az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. A Római Katolikus Egyház saját kéréseivel kiegészítette a nyilatkozatot: diplomáciai kapcsolat létesítése a Vatikánnal, a hagyományos egyházmegyék helyreállítása, a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, ide tartozzék a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházmegye, a szerzetesrendek szabad működése, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Tanács /Státus/ visszaállítása. /Valóság (Bukarest), febr. 6./ Ezt a szándéknyilatkozatot febr. 3-án átadták a vallásügyi miniszternek.

Kézdivásárhelyen több évtizedes szünet után újra magyar lap jelent meg, karácsonykor látott napvilágot a Székely Újság hetilap első száma, ötezer példányban, másnap a nyomda előtt a tömeg követelte az utánnyomást. A második szám tizenötezer példányban elkelt, a harmadikat már huszonötezerben nyomták. A lapot ifj. Dénes László, Sántha Atttila és Fekete Vince alapította, azóta csatlakozott hozzájuk Ambrus Ágnes, Dévai Iochom István és Nemes Enikő, ők alkotják a szerkesztőséget. /Fekete Vince, a Székely Újság szerkesztője: Székely újság Kézdivásárhelyen. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 22./

Pálfalvi Attila miniszter-helyettes az anyanyelvi oktatás helyzetéről elmondta, hogy a megbukott rendszerben a 80 ezer magyar líceumi tanulóból csupán 33 ezer tanulhatott anyanyelvén, a szakmai oktatásban rosszabb volt az arány: 15 600 magyar tanulóból csak 125-en tanulhattak magyarul. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem feltámasztása mellett, amelyhez hozzátartoznak a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valamint a Színművészeti Főiskola magyar tagozatai, ugyancsak tagozatként a magyar zeneművészeti főiskola, képzőművészeti tagozat, agronómia és a műegyetemi felsőfokú képzés is beindul magyar nyelven. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

Megalakult a Székely Kisgazdapárt szervező bizottsága Gyergyóújfaluban. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

Mihai Sora oktatási miniszter jan. 18-án kelt 9252. számú rendelkezésével engedélyezte, hogy hazatelepülhetnek a nemzetiségi tanárok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Ceausescu idején kényszerből román vidékekre helyezték a magyar nemzetiségű tanárokat.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Központi Irodája jan. 21-én ülésezett. Szempontokat adtak arra, hogy ki az, aki erkölcsi magatartása alapján megérdemli, hogy az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja legyen. Nem igaz az, hogy mindenki kompromittálódott, pusztán a párttagság nem lehet a megítélés kritériuma. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 22-i Közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa jan. 23-i ülésén bejelentette, hogy indul a választáson, amelyet máj. 20-ra tűztek ki. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

Marosvásárhelyen továbbra is megverik a magyarokat. Sokan eljöttek panaszkodni a szerkesztőségbe a volt November 7-e lakótelepen élők közül. Román fiatalok mindenkit megvernek, ha magyar beszélgetést hallanak. A református imaházban sokszor lehetetlen istentiszteletet tartani a hangzavar miatt. Egy fiatal belehalt sérüléseibe. A rendőrök sokszor végignézik az agressziót. Egy alkalommal 20-25 román rohant elő, bot volt náluk és kiabáltak: minden magyart megölünk! Több személyt megvertek, egy asszonyt a mentők vittek el. A rendőrségen nem tudnak minderről, viszont megbüntettek magyar fiatalokat, mert román személyeket megsértettek. /(bodolai): Kiktől fél a lakónegyed? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

Sepsiszentgyörgy reprezentatív iskolája falára újra felkerült a Székely Mikó Kollégium név. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

"Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor írásában hangsúlyozta, hogy a magyarságnak joga van önálló iskolákra, melyeket sorra elvettek az előző időszakban. A mai kolozsvári 3. Számú Líceum /volt Piarista Gimnázium/ 1984-ig magyar volt, akkor helyeztek román osztályokat az iskolába, 1985-ben a Brassai Líceummal tették ugyanezt, 1988-ban számolták fel az utolsó magyar osztályokat az Ady-Sincai Líceumban. Most szeparatizmust emleget a román sajtó és érzékenységet. Bizonyára érzékeny ember volt Szabédi László, aki tanártársával, Csendes Zoltánnal öngyilkos lett 1959-ben, tiltakozásul az egyetem egyesítése ellen. Az egyesítés után a magyar tanszemélyzet lemorzsolódott, kiöregedett. Elképesztő Octavian Buracunak, a Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei elnökének a nyilatkozata /Adevarul - in Libertate, jan. 16./: "Valószínűleg idővel szükségessé válik némely intézkedéseket hozni, amelyek megnövelik a nemzetiségek jogait, de ezt fokozatosan kell megtenni, a meglevő helyzetek függvényében." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ "

Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helységnévtáblák felszerelését, elsőnek Sepsiszentgyörgy határában jelent meg az új tábla. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága állásfoglalást adott ki. Helyeslik az Oktatásügyi Minisztérium intézkedési tervét, hogy megvalósuljon a tanulók anyanyelvi oktatása, továbbá az iskolák 1959-től kezdődő erőszakos megváltoztatása előtti státusának visszaállítása. Nem értenek egyet azzal, hogy a korábban megtagadott jogok visszaszerzését sérelmezik és a szeparatizmus megnyilvánulásának minősítik. Váratlan volt Iliescu elnök jan. 25-i beszéde, amelyben szeparatizmust emlegetett. Ez a kijelentés egyoldalú és magában hordozza azt a veszélyt, hogy a magyar kisebbségi jogvédelmi törekvéseket fékezni kell. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

"Király Károly a Román Kommunista Párt vezetői közé tartozott. Nagy jövő állt előtte, azonban 1972-ben szembefordult a Ceausescu-rendszerrel, majd megkezdte tiltakozó akcióit 1977-ben. Jelenleg a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Bodor Pál kérdésére, hogy a nacionalizmusnak erős tradíciója volt Romániában, nem jelent-e ez leküzdhetetlen akadályt a demokrácia számára, Király Károly leszögezte: leküzdhetetlent nem, de nehezen fog itt a demokrácia megszületni, "A romániai nacionalizmus fokát én inkább a hitleri Németországéhoz hasonlítanám, mint bármelyik más szomszéd országéhoz." Hozzátette: "Sok kitűnő románt ismerek, aki négyszemközt hajlandó a román nacionalizmusról nyilatkozni - a nyilvánosság előtt azonban nem mer állást foglalni. Épp a nacionalistáktól való félelmében." Király Károly kifejtette: "A politikai-adminisztratív autonómiák híve vagyok." "A jogokat ki kell vívni ? de azután meg is kell tartani őket. Ezért van szükség az önvédelmi szervezkedésre." "Szerintem azonban téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen." "Ha egyetlen pártunk van, mi történik, ha azt az egyetlent valakinek sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre." /Bodor Pál: Autonómiákról, háromnyelvűségről Romániában. Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 27./"

Jan. 27-én megjelent az Új Sport /Csíkszereda/ napilap első száma, régen igény volt már egy magyar nyelvű sportlapra.

Jan. 27-én napvilágot látott egy új sajtótermék, az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilap.

Kolozsváron jan. 21-én, a Családi Tükör szerkesztőségében megalakult a Családsegítő Társaság /CSST/. Az RMDSZ keretén belül kívánnak működni, céljuk a segítségnyújtás és előadások szervezése. Egyelőre a Családi Tükör szerkesztőségében jönnek össze. A kezdeményező bizottság tagjai között van Balla Zsófia költő, újságíró, Kovács Magda, a Családi Tükör megbízott szerkesztője és Nagy Olga néprajzkutató. /Megalakulási nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

"Ion Iliescu jan. 25-i tévébeszédében egyes erdélyi megyékkel kapcsolatban szeparatista törekvésekre utalt: "A napokban számos aggasztó jelenségről értesültünk egyes erdélyi megyékből szeparatista tendenciákkal kapcsolatosan, ami feszültséget és konfliktusokat okoz a román és magyar nemzetiségű állampolgárok között." /Ion Iliescu televíziós beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ "

Kolozsváron megalakult az Ifjúsági Keresztény Egyesület /IKE/, amely különböző felekezetű fiatalokat egyaránt vár soraiba. /Kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./