Nemrég megjelent a Gyopár /Kolozsvár/, az Erdélyi Kárpát Egyesület nagymúltú Erdély folyóiratának utóda. Az Erdély turista és néprajzi folyóirat 1948-ban szűnt meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

Máj. 18-19-én Gyergyószárhegyen szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ megalakulásának százéves évfordulója alkalmából az ünnepi találkozót. Az EKE jogutódja, a Kárpát Turista Egyesület vezetői /elnök: dr. Tövissi József ny. egyetemi adjunktus/ voltak jelen és mondtak beszédet. Ökumenikus istentisztelet után következtek a fölolvasások. Gyergyószárhegyet és a művésztelepet Simó András helyi tanár, illetve Borsos Júlia muzeológus mutatta be, Kristó András az EKE csíkszéki, dr. Vofkori László az udvarhelyszéki, Kisgyörgy Zoltán pedig a háromszéki szakosztályról adott ismertetőt. /László Ferenc: Az EKE gyergyószárhegyi centenáriumi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

"Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

Petre Roman miniszterelnök az Öböl menti országokban tett körutazása során Kuvaitba látogatott, ahol a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. A kormányfő Kuvaitból az Egyesült Arab Emírségbe utazik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A földtörvény alkalmazásával kapcsolatos visszaélések és törvénytelenségek kivizsgálására bizottságot hoztak létre, melyet a főügyész, az igazságügy- és a belügyminiszter koordinál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Moses Rosen főrabbi bűnvádi eljárás megindítását kérte az Europa című folyóirat és az abban közölt antiszemita cikk szerzője ellen. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Iliescu elnök fogadta a romániai magyar egyházi vezetőket, akik megismételték az előzőleg közös levelükben /máj. 8./ foglalt kérdéseket, sürgették az anyanyelvi oktatás biztosítását, az egyházakat anyagi és erkölcsi jogaikba visszahelyező törvényt, sérelmezték az alkotmánytervezet nemzetiségi jogokat csorbító cikkelyeit. /Püspökeink Iliescu elnöknél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Erdélyi Napló címen megjelent egy új országos magyar napilap első száma máj. 24-én Nagyváradon, ez a második országos magyar napilap, emellett a Bihari Naplón kívül a második magyar napilap Nagyváradon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./

"Magyarországon a Református Alapítvány nagydíját Gelu Pateanunak ítélték oda februárban. Gelu Pateanu ötvennél több kötet fordításával próbálta javítani a román-magyar kapcsolatokat. Már 1978-ban felkereste őt egy belügyes, elmondva, hogy megbízása van az őrzésére. A hatalom eljárt ellene, megrendezett kábítószer-kereskedés ügyébe próbálták belekeverni, nemzetközi segítséggel sikerült ebből kikerülnie. Az írószövetség segítségét is kérte, de azt válaszolták, így jár, aki nem válogatja meg barátait. "Elköltöztem hát magyar barátaim közé Énlakára, majd Etédre. Tíz évig éltem ott, tapasztalataimat készülőfélben levő munkámban, az Erdély könyvében dolgozom fel." Az 1989-es változás után a Vatra Romaneasca hevesen támadta őt, állandóan fenyegették, olyannyira, hogy a falubeliek önkéntes őrséget szervezek háza köré. Telefonon fenyegették, még gyermekeit is, hogy miként fogják kínozni, felakasztani őket. 1990. márc. 15-én rálőttek az autóra, amelyben hazafele ment. Végül áttelepedett Magyarországra. Folyik a visszarendeződés Romániában. "Ezért a román értelmiséget teszem felelőssé, amely még most is politikai függésben él és manipulálható. "Megfogadtam, hogy soha többé nem lépek román felségterületre." - jelentette ki. Gyermekei szeretnének hazalátogatni, "de sajnos, képes lennék elhinni saját nemzetemről, hogy rajtuk állnának bosszút azokért, amiket én mondok." /Lokodi András: Soha többé nem lépek román felségterületre. Exkluzív interjú Gelu Pateanuval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

A román televízió tv híradójában bejelentették, hogy Domokos Géza és Szőcs Géza nem volt hajlandó interjút adni. Nem számoltak be az indoklásról: nem hajlandók egy képernyőn szerepeli a Ceausescut kiszolgáló Hajdu Győzővel, aki Együtt-Impreuna néven új magyar-román szervezet megalakítását jelentette be, éppen az RMDSZ kongresszusának nyitónapján, máj. 24-én. /MTI/

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ keretén belül működik a "balesetet" előidéző osztály, jelentette ki a parlamentben Valentin Gabrielescu parasztpárti képviselő, hozzátéve, hogy névsorral rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy az SRI a Draptea újságíróinak megfélemlítését, megnyomorítását tervezi. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Vasile Vacaru szenátor interpellációjában hevesen elítélte a Romániai Magyar Szó napilapot, melyben "az aberráció körébe tartozó címek jelennek meg", felmutatta a lap máj. 22-i számát, az egyik címben szerepel: lesz-e nemzetiségi parlamentünk? Vacaru megkérdezte: külön parlamentet akarnak? Verestóy Attila szenátor reagált erre: az RMDSZ dokumentumaiban nem szerepel ez a kifejezés /nemzetiségi parlament/, inkább arról van szó, hogyan nevezzék el a kongresszuson megválasztásra kerülő tanácsot. Nincs szó külön parlamentről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./ "

"1990 őszén alakult meg a Kemény Zsigmond Társaság Marosvásárhelyen, azóta havonta tartanak összejövetelt, ismertette tevékenységüket Oláh Zsigmond, a társaság elnöke. Dávid Gyula januárban tartott előadást a régi társaságról /1876-tól 1948-ig működött a városban a Kemény Zsigmond Társaság/, emléküket Marosi Ildikó örökítette meg "A Kemény Zsigmond Társaság levelesládájából" című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./"

Május 26-án emlékeznek Farkaslakán, sírjánál a huszonöt éve elhunyt Tamási Áronra. Az emlékezést Csoóri Sándor nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./

"Traian Chebeleu külügyi szóvivő elmondta, hogy Entz Géza államtitkár, a Magyarország határain kívül élő magyarok ügyeivel foglalkozó államtitkárság vezetője romániai látogatása nem hivatalos, hanem magánjellegű volt. Egyébként a magyar nemzetiségű állampolgárok problémái nem képezhetik vita tárgyát a magyar kormányban, állapította meg Chebeleu. Visszautasította Antall József miniszterelnöknek a Le Monde-ban megjelent kijelentését, hogy egy magas szintű találkozó Romániával "szigorúan feltételezi" a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitását. Chebeleu szerint a főkonzulátus léte semmivel sem indokolható. /Romániában mind nagyobb a gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

Petre Roman miniszterelnök befejezte háromnapos hivatalos látogatását az Egyesült Arab Emírségben, ahol ipari és kereskedelmi egyezményeket írt alá, hazatérve útját megszakította Cipruson, ahol Vasszosz Lysszaridesz ciprusi alelnökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/

Május 25-26-án Orbán Balázs nyomdokain elnevezésű honismereti vetélkedőt rendeztek Székelyudvarhelyen, az általános iskolások számára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Adrian Nastase külügyminiszter a politikai kapcsolatokról, a kőolaj- és földgázipari együttműködésről tárgyalt iráni látogatásán /máj. 27-29./ Teheránban rövid megbeszélést tartott a szintén látogatáson levő japán külügyminiszterrel is. /Reuter, Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

"Máj. 27-én a képviselők arról vitatkoztak, hogy használható-e az anyanyelv az igazságszolgáltatásban. Kerekes Károly kérte, hogy anyanyelven is lehessen megszólalni a bíróságon. Ion Gavra kifejtette, hogy a "a romániai magyaroknak morális kötelességük megtanulni románul, ha nem, forduljanak fordítóhoz". Döntés nem született. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ "

Moldova Köztársaságnak fogják nevezni a jövőben is, de elnevezéséből törlik a szocialista és a szovjet szót. A képviselők megváltoztatták a Legfelsőbb Tanács elnevezést is, ez lesz mostantól a parlament. A függetlenségi nyilatkozat kimondását sürgeti a Népfront képviselői. Az oktatási minisztérium meg akarja szüntetni az orosz nyelv tanszékét az egyetemen. A tanszék tanárai Mircea Snegur elnökhöz írt levelükben hangsúlyozzák, hogy ez az intézkedés ellentétes a nyelvhasználati törvénnyel, a tanszék megszüntetésével a köztársaság másfél millió orosz anyanyelvű állampolgárának gyermekei nem nyerhetnének filológiai képzést a kisinyovi egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus püspökét. /MTI/

A Román Vallásügyi Államtitkárság meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezett a magyar művelődési minisztérium Egyházi Főosztályának küldöttsége Platthy Iván vezetésével. A küldöttség máj. 28-án találkozott Ionel Romannal, a képviselőház alelnökével és Ioan Oancea képviselővel, a parlament emberjogi, vallásügyi és kisebbségügyi bizottságának elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a határon túli magyar tudományosság helyzetéről és lehetőségeiről és a hazai teendőkről tárgyalt. Láng István, az MTA főtitkára elmondta az MTI munkatársának, hogy Magyarországon most folyik az új magyar nemzeti tudománypolitika elveinek kijelölése. A környező országok magyar kisebbségi értelmisége most veszi számba a kisebbség szellemi életének a múltban elszenvedett deformációit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott Mircea Druc miniszterelnök és 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur elnök javaslatára megválasztották Moldova Köztársaság új kormányfőjét Valeriu Muravschi személyében, aki eddig pénzügyminiszter volt. Muravschi hangsúlyozta, hogy a függetlenség híve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Nagyváradon megrendezték - a háború után először - Országos Református Lelkésztalálkozót /máj. 28-29./ Több mint ötszáz lelkipásztor gyűlt össze és a viták során kirajzolódott az őszinte bűnbánat és öntisztulás szükségessége. Közös akarattal megalakították az Országos Református Lelkészértekezleti Szövetséget /ORLÉSZ/ és megválasztották a vezetőségét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A Securitate, a régi-új román titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el emigránsok ellen, nyilatkozott Dorin Tudoran emigráns író a Washington Times máj. 31-i számában, őt is megfenyegették, Ion Culianu chicagói egyetemi tanárt a múlt héten ismeretlenek agyonlőtték, miután fenyegető telefonokat kapott. - Mihai Pacepa elmondta a lapnak, hogy a legtöbb újonnan kinevezett román nagykövet a titkosszolgálat embere. /MTI/

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusát értékelve Molnár Gusztáv politológus kifejtette, hogy az összmagyarság problematikájához való közeledést érezte. A nemzetet újra kell gondolni. A kongresszuson érzékelhető volt a mérsékelt, Domokos Géza-féle irányzat és a radikális, Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat. A Szőcs Géza-féle radikalizmus reális, értékelte Molnár Gusztáv. Tragikus dolog, de Romániában a román ellenzéknek nincs társadalmi bázisa. Bukaresttől 10 km-re van Bolintin, a cigányellenes cselekmény színhelye. - Az RMDSZ autonómiája nem csupán Bukarest felé jelentkezik, de Budapest felé is. Ez azt jelenti, hogy egy pluralista összmagyar struktúrát kell kidolgozni. A mérsékelt irányzatnak is két része van, a politizáló szárny, Domokos Géza és a képviselők egy része, akik attól félnek, hogy a radikalizálódással elveszítenek bizonyos lehetőségeket és az intellektuális szárny, a Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter-szárny, amely a jóhiszemű román szellemi elittel tart fenn kapcsolatot, és fél, hogy ezek most veszélybe kerülnek. /Közeledés az összmagyarság problematikájához. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), máj. 31./

Máj. 26-án Demján László tiszteletes a templomban emlékezett az áldozatokra, végső búcsút vett tőlük. Gyantán 1944. szept. 24-én a bevonuló román csapatok megöltek 42 magyar embert. Egyeseket az utcán, másokat a temető árkában végeztek ki. Fiatal lányok is voltak az áldozatok között, akiket még bajonétokkal összeszurkáltak. Puskatussal ütötték az embereket. Egy ember odament a katonákhoz és könyörgött, hagyják abba a vérengzést, erre őt is agyonlőtték. Volt, aki bebújt a szalmába, erre rágyújtották, az illető ott égett meg, elevenen. Az öreg Varga bácsit hazaküldték, hozzon pénzt, Az öreg odaadta nekik mindenét, mégis agyonlőtték. /Benke Péter: Magyarságukért életükkel fizettek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

Marosvásárhelyen tiltakozó menetet tartottak, így tiltakozva azon döntés ellen, hogy az orvosi egyetemen 13 magyar professzort nyugdíjba küldenek. /Gáspár Sándor: Tiltakozó menet Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség szerint is a részképzés és a posztgraduális képzés lenne hasznos segítség Magyarországtól. Magyar részről az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől várják, hogy tegyen javaslatot, kik részesüljenek ilyen képzésben. Mások a Bolyai Társaságot emlegetik. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter kérte, egyezzenek meg, hogy az erdélyi magyarság hogyan akarja ezt szabályozni, kik döntsenek a továbbképzésre történő javaslat kérdésében. /Villanófény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./