Jutalomalap kiváló diákoknak
A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban egy új különdíjra pályázhatnak az évfolyamonként legjobb tanulmányi eredményt elért diákok – jelentette be az évnyitón Mátéfi István iskolaigazgató.
Amint a szándéklevelében olvasható, a díjat prof. dr. Theodora Benedek egyetemi tanár ajánlotta fel, aki marosvásárhelyi tanácsosként egyik fontos feladatának tekinti a fiatalok támogatását. Mandátumának első hónapjaiban nyilvánosan is kifejezte azt a szándékát, hogy képviselői illetményét egy olyan alap létrehozására szánja, amiből a város legjobb teljesítményt elért diákjait jutalmazzák.
Az eltelt 14 hónap alatt a professzor asszonynak járó illeték 7.592 lej volt, amit fele-fele arányban a város két reprezentatív iskolájának, a Papiu Ilarian Főgimnáziumnak (ahol tanulmányait végezte) és a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak adományozott, hogy az összegből a kiválóan teljesítő román és magyar diákok részesüljenek. Ezek személyének eldöntését a tanintézményekre bízta, kérése az, hogy a díjat az évnyitó ünnepségen adják át. Népújság (Marosvásárhely)

A XII. Fazekasvarsándi Magyar Nap sikere
Összefogott, együtt szórakozott a magyarság
Amint azt előzetesen meghirdettük, az elmúlt szombaton XII. alkalommal szervezték meg a Fazekasvarsándi Magyar Napot, aminek a programja a helybeli evangélikus-lutheránus templomban 11 órakor kezdődött istentisztelettel indult. Azon a nagyszámú hívek mellett részt vettek a magyar népviseletbe öltözött gyermekek és fiatalok is. Nt. Dulinszky Áron távozó lelkipásztor igehirdetésében a szeretetről, az összetartás fontosságáról beszélt, ugyanakkor el is köszönt a hívektől. A liturgiában közreműködött a falu szülötte, nt. Gyurkócza Aranka börtönlelkész. Az istentisztelet után a fiatalok rendben visszavonultak az Essig József Kultúrotthonba, amelynek az udvarán zenés szórakoztató műsor kezdődött, illetve a bográcsokban Török Norbert és Incze Ibolya jóvoltából rotyogott a pörkölt. Közben a magyar népviseletbe öltözött fiatalok és gyermekek, mintegy harmincan, három társzekérrel, az „ÖCSI-K” zenekar kíséretével bejárták a település utcáit, ahol énekelve toboroztak a Magyar Nap programjára, illetve az esti szüreti bálra. A helybeli gyülekezet presbitériuma előzőleg ruhagyűjtést szervezett a tombolacsomagok összeállítására. Az eladásukból származó pénzből, szeretnék felújítani a parókiát, ahova új lelkészt várnak. A toborzásból visszatérő fiatalokat a zenészek bemarsolták a kultúrotthon udvarára, ahol Gyurkócza Tünde és férje, Török Sándor vezetésével körtáncot jártak.
Ünnepi előadás, bál hajnalig
A zsúfolásig megtelt kultúrotthon színpadán 17 órától lépett fel a nagyváradi MM Pódiumszínház részéről Molnár Júlia és Melegh Attila, akik népszerű operettbetétekkel, közkedvelt slágerekkel szórakoztatták a közönséget, amelynek tagjai együtt énekeltek a művészekkel.
Ezt követően a magyar népviseletbe öltözött gyermekek és fiatalok rendben kivonultak a főutcára, ahol a templom előtt körtáncot jártak a közönség tapsa közepette. Utána a fiatalokkal együtt, a közönség is visszavonult a kultúrotthonba, ahol elkezdődött a hagyományos szüreti bál, amelyen a népviseletbe öltözött fiatalok játszották a csőszlányok és -legények szerepét. A mulatók számára az „ÖCSI-K” zenekar hajnali 3 óráig húzta a talpalávalót. A XII. Fazekasvarsándi Magyar Nap sikeréért a szervezők nevében Manguci Erzsébet ezúttal is köszönetet mond Mód László alpolgármesternek, aki magánemberként támogatta, továbbá mindazoknak a fazekasvarsándiaknak, akik anyagiakkal vagy a vendégek ellátásában gyakorolt munkájukkal járultak hozzá a sikerhez.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)

Várja a képzőművészek jelentkezését az EMME
Viszonylatok címmel hirdeti meg következő kiállításának témáját az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME).
Az ötszáz éves reformációra, Arany János születésének 200., valamint Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójára emlékező tárlatot két helyszínen rendezik majd meg: november 7-én a kolozsvári Reményik Sándor Galériában tartanak megnyitót, majd december 7-én a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Egyesület székházának galériájában.
A szervezők várják az alkotásokat, amelyek bármilyen technikában készülhetnek, de lehetőleg ne haladják meg az 50x70 cm-es formátumot. Sorozatban kivitelezett művek esetében két alkotásnál több is beküldhető.
A kiállításrendezésben, valamint a dokumentáció összeállításában segítséget jelentene, ha az elérhetőséget (lakcím, mobilszám, email), valamint a tárlatra szánt alkotások adatait (repró, cím, technika, méret) legkésőbb 2017. október 24-ig elküldik a résztvevők a következő email-címre:csszgeza@yahoo.com.
A munkák leadási határideje: 2017. október 31. Cím: Liceul Teoretic Apáczai Csere János Elméleti Líceum / str. I.C. Brătianu/Király utca26. szám. Kolozsvár / Cluj-Napoca/ telefon: 0264-597251, e-mail: csszgeza@yahoo.com, telefon: 0745113396. Szabadság (Kolozsvár)

Európai Parlament – Erdélyi képviselők szólaltak fel a kisebbségellenes intézkedésekről
Az ukrajnai magyar és román közösség anyanyelvi oktatáshoz való jogáért, valamint a marosvásárhelyi iskola ügyében szólaltak fel hétfőn este Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén az erdélyi RMDSZ-es képviselők.
Winkler: mindenkinek joga van az anyanyelvű oktatáshoz
„Minden nemzeti kisebbségnek joga van az anyanyelvű oktatáshoz, óvodától egyetemig, Európa bármelyik országában, az unión belül vagy ennek szomszédságában. Ez az alapvető jog megilleti az ukrajnai magyar és román közösségeket is" – fogalmazott Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője álétal kiadott közlemény szerint arra kérte Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne hirdesse ki az új oktatási törvényt, hanem utalja vissza a Legfelsőbb Tanácsnak újratárgyalás végett.
Az RMDSZ EP-képviselőjeként elhibázottnak tartja az ukrán parlament döntését, és szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséggel.
„Természetes a szolidaritás, különösen, amikor a romániai magyarságot is jogtiprás fenyegeti. Marosvásárhelyen a tanévkezdés előtt alig pár nappal a magyaroknak utcára kellett vonulniuk azért, hogy egy magyar iskola folytathassa működését " – hangsúlyozta.
Médiainformációk szerint az ukrajnai román közösség levélben fordult az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához, Lamberto Zannierhez, arra kérve, hogy támogassa az anyanyelvi oktatás biztosítását Ukrajnában.
Sógor: Ez az EU-ban történik
„Igen, ez az EU-ban történik, nem valahol a harmadik világban” – mondta Sógor Csaba az EP-ben a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán. „Romániában hétfőn kezdődött el a tanév, ám egy fele-fele arányban románok és magyarok által lakott városban ezt a szokásosnál is nagyobb káosz előzte meg” – ismertette Sógor Csaba a kialakult helyzetet az európai parlamenti képviselőtársaival.
Mint mondta, ennek oka, hogy lassan egy éve bizonytalan a római katolikus egyház által alapított helyi magyar iskola sorsa, az egyház saját épületében kialakított intézmény a különböző állami hatóságok sorozatos zaklatásai miatt gyakorlatilag megszűnt, a több száz gyerek pedig csak egy másik iskola szárnyai alatt kezdhette el a tanévet.
„Beszéltem itt már erről hónapokkal ezelőtt, de kérem, képzeljék el azt a helyzetet, hogy néhány évvel ezelőtti adminisztratív hiba miatt a rettegett korrupcióellenes ügyészek vizsgálódnak a helyszínen, kihallgatásra idézve be a szülőket, akiktől azt tudakolják, miért íratták katolikus iskolába gyerekeiket” – emelte ki.
Sógor Csaba arra figyelmeztette az uniós döntéshozókat, ha jogállamiságról beszélünk, akkor tudatában kell lennünk annak, hogy a marosvásárhelyi szülők ennyit éreznek ma a jogbiztonságból az EU-ban.
Tőkés: Románia és Ukrajna együtt halad
Tőkés László EP-képviselő felszólalásában szintén az európai törvényhozás hathatós közbenjárását kérte az ukrajnai nyelvi jogok biztosítása és a marosvásárhelyi iskola helyzetének rendezése érdekében. Mint közleményében fogalmazott, a kisebbségi jogok korlátozása által Ukrajnában a sztálini korszak, Erdélyben a "nacionálkommunista Ceausescu-diktatúra" rossz szelleme kísért.
A botrányos jogsérelmi esetek bemutatása rendjén arra is kitért, hogy a saját alkotmányával és nemzetközi vállalásaival ellentétes ukrajnai törvénymódosítás ellen mind a magyar, mind a román kormány élesen tiltakozott.
„A helyzet pikantériája az, hogy miközben Románia az ukrajnai románok kisebbségi jogainak a védelmére kél, ezzel szemben saját magyar kisebbségi közösségének az alapvető jogait lábbal tiporja” – fejtette ki, utalva Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kijelentésére, miszerint Románia nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre.
Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy a PSD és az RMDSZ közvetlenül a múlt heti marosvásárhelyi tüntetés előtti napon a parlamenti együttműködés folytatásában, illetve jobbításában állapodott meg. Tőkés László a jelen körülmények között teljességgel hiteltelennek tartja a további együttműködésre vonatkozó fogadkozást. Megítélése szerint az RMDSZ eddigi megalkuvó és elhibázott politikájának oroszlánrésze van abban, hogy a marosvásárhelyi – és az általános – tanügyi helyzet mostani sorsára jutott – olvasható a közleményben. „Csak remélni lehet, hogy az ukrajnai és a romániai iskolaügyek nemzetközi szintre elemelésével sikerül orvosolni az elszenvedett súlyos jogsértéseket” – szögezi le. Szabadság (Kolozsvár)

157 migráns, köztük 56 gyerek volt egy csónakban a Fekete-tengeren
Összesen 157 iraki és iráni migráns, köztük 56 gyerek volt egy csónak fedélzetén, ami kedden sodródott a Fekete-tengeren. A midiai kikötőbe vontatták ki szerdára virradóra.
A parti őrség képviselőinek tájékoztatása szerint szerda hajnalban, 2 órakor vontatták ki a korábban a Fekete-tengeren sodródó csónakot a midiai kikötőbe.
Ennek fedélzetén 157 iraki és iráni állampolgárt, köztük 56 gyermeket találtak, akiket bekísértek a parti őrség székhelyére. Itt zajlik az ellenőrzésük és azonosításuk, sokuknál ugyanis nincsenek személyes iratok.
A Fekete-tengeren sodródó csónakot kedden észlelték, mindegy 32 tengeri mérföldre Kelet-Midiától. A bárka fedélzetén levő emberek élete veszélyben volt a rendkívül erős szél miatt, a rádión keresztül segítséget kértek. Szabadság (Kolozsvár)

Asztalos: nem büntethető a román nyelv nem ismerete
Romániában nem létezik törvényi előírás, amely alapján valakit azért büntethetnének meg, mert nem beszéli az állam hivatalos nyelvét – szögezte le a Krónikának Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. A jogász lapunknak úgy vélekedett: visszaélést követett el a fogyasztóvédelem, amikor az egyik áruházlánc székelyudvarhelyi kirendeltsége dolgozójának hiányos románnyelv-tudására hivatkozva bírságolt.
– Az Ön által vezetett intézmény nemrég megállapította, nem érte hátrányos megkülönböztetés azt a román videóbloggert, aki azt állította, azért nem akarták kiszolgálni egy székelyudvarhelyi áruház falatozójában, mert nem beszélt magyarul. Egyértelmű volt a tényállás?
– Minden esetben körültekintően járunk el olyan szempontból, hogy be kell tartanunk a hivatalos eljárást. Ebben az esetben beidéztük a Kauflandot, és megkértük, adja át nekünk az összes dokumentumot, amely hasznos lehet az ügy orvoslása érdekében. Ugyanakkor a Facebook közösségi oldalon és internetes elérhetőségén írtunk a videóbloggernek is, kérve, bocsásson rendelkezésünkre egy nyilatkozatot, továbbá a felvételt és bármilyen más bizonyítékot állításai alátámasztására. Láttuk, hogy elolvasta az üzenetünket, de nem válaszolt.
Az áruházlánctól viszont megkaptuk a kültéri kamera által rögzített felvételeket, amelyeken látszik, hogy mielőtt elkészítette volna a videóját, az illető már kétszer találkozott az eladónővel.
Eljutott hozzánk ugyanakkor a Kaufland elárusítónője által megfogalmazott nyilatkozat is, továbbá kikértük a fogyasztóvédelmi hivatal ama jegyzőkönyvét is, amely alapján a történtek másnapján bírságot szabtak ki az áruházláncra.
Mivel én kezdeményeztem hivatalból eljárást, én írtam meg a nyolcoldalas határozattervezetet, és elküldtem a kollégium tagjainak.
Aztán a testület ülésén vitáztunk, majd egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy nem áll fenn a hátrányos megkülönböztetés esete, sőt azt is megállapítottuk, hogy hamis híreket terjesztettek a videókollázzsal. Elítéltünk bármilyen manipulációt, ami hamis hírek alapján interetnikai feszültségeket generál annál is inkább, mivel a szóban forgó filmet a blogger oldalán egymillióan tekintették meg, nem beszélve a sajtóban keltett visszhangról, a magyarellenes uszításokról.
Mindazonáltal megfogalmaztunk egy ajánlást is, miszerint az erdélyi magyarok számára is illendő és jó ismerni a román nyelvet.
Valahogy nehezen elfogadható, hogy – legalábbis a közzétett felvételek alapján – az illető eladónő nem tudott annyit románul elmagyarázni, hogy zárva vannak. Ha mi elvárjuk, hogy velünk kapcsolatban tiszteletben tartsák és biztosítsák a nyelvi jogokat, akkor természetes, hogy mindenki a maga módján, elfogadható szinten beszélje az állam hivatalos nyelvét.
Már csak azért is, mert ez a saját érdeke, és versenyképesség kérdése is.
– Határozatukban kitérnek a fogyasztóvédelem által az áruházláncra kiszabott bírságra is, megállapítva, hogy a hivatal olyan jogszabályra hivatkozva szabott ki büntetést az elárusító magatartása miatt, amely nem szabályozza a hivatkozott esetet.
– Megvitattuk azt is, elmarasztalhatjuk-e a Kauflandot amiatt, hogy olyan alkalmazottakat foglakoztatott hasonló munkakörben, akik nem ismerik az állam nyelvét, hiszen bizonyos fokon sérül a vásárlók ahhoz fűződő joga, hogy megfelelő szolgáltatásban és információkban részesüljenek. Ez viszont azért nem történt meg, mivel a fogyasztóvédelem egyrészt már megbírságolta az áruházláncot, másrészt nem létezik olyan törvényes előírás, amely alapján valakit azért büntethetnének meg, mert nem beszéli az állam hivatalos nyelvét. Ezt sajnos most Ukrajnában szeretnék bevezetni, de Románia nem hasonlítja magát északi szomszédjához.
– Az eset kapcsán többen – például a kolozsvári BBTE rektora – azt hangoztatták, hogy valamennyi román állampolgárnak kötelező beszélnie az állam nyelvét. Ezek szerint Romániában nem létezik törvényes alap arra, hogy valakit az állami szférán kívül azért büntessenek meg, mert nem beszél románul?
– Én nem találtam olyan törvényi kitételt, amely alapján elmarasztalhatnának valakit, mert nem beszéli a hivatalos nyelvet.
Személyes véleményem szerint a fogyasztóvédelem jegyzőkönyve jogi szempontból, valamint román nyelven egyaránt gyengén van megírva. Jogilag nem állja meg a helyét a bírság, a fogyasztóvédelmi törvény hivatkozott 9. cikkelye ugyanis nem vonatkozik ilyen esetekre. Ez a törvénycikkely a kereskedők magatartására vonatkozik ugyan, de olyan értelemben, hogy köteles a reklámnak, az előírásnak megfelelő árut eladni, és nem verheti át a vásárlót. Tehát erre a magatartásra vonatkozik, nem pedig arra, hogy milyen nyelven beszél a kereskedő a vevővel, vagy hogy káromkodik-e vele.
A fogyasztóvédelem visszaélést követett el, sőt manipulált is, mert a regionális igazgatója azt nyilatkozta: azért bírságoltak, mert másnap két munkatársukat ugyanott nem szolgálták ki, mert román nyelven kértek ételt. Olyan nem létezik, mint ami a jegyzőkönyvben szerepel, miszerint az eladó nehézkesen fejezte ki magát románul.
- Milyen képzettséggel rendelkezik egy fogyasztóvédelmi alkalmazott, hogy meghatározza valakiről, milyen szinten beszél egy adott nyelvet?
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Románián keresztül vezet az egyik új migrációs útvonal
Új migrációs útvonalak alakulnak ki Spanyolországon és Románián keresztül, a Földközi-tenger keleti és központi medencéjében kialakult illegális migráció megfékezését célzó európai uniós intézkedéseket megkerülve.
Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) regionális irodájának igazgatója kedden Brüsszelben kijelentette: mindez azt mutatja, hogy a migráció leküzdésére irányuló uniós politikák hatástalanok. Az igazgató elmondta, az új útvonalakon érkező bevándorlók száma egyelőre alacsony, azonban azt jelzi, hogy az emberkereskedők alternatív lehetőségeket keresnek, és jelentős hatásfokkal találnak is az Európai Unió országainak eléréséhez.
A szervezet szerint 2017-ben eddig csaknem 10 300 ember érkezett Spanyolországba a tengeri útvonalon keresztül, amely négyszer magasabb, mint 2016 egészében. Romániába eddig néhány száz bevándorló érkezett hajókon a Fekete tenger irányából, tette hozzá. A tájékoztatás szerint
2017 szeptemberéig közel 130 ezer bevándorló érte el Európa valamely országnak partjait a Földközi-tengeren keresztül. Noha a tengeri érkezések száma 2015 óta - amikor a Földközi-tengeren 1 millió bevándorló érkezett - csökkenő tendenciát mutat, az uniós erőfeszítések ellenére még mindig jelentős.
Az Európai Unió part- és határvédelmi ügynökségének (Frontex) hétfői tájékoztatása szerint csaknem 14 ezer érkezőt regisztráltak a hatóságok Spanyolországban Marokkó felől, ebbe a szárazföldön és a tengeren keresztül érkezők is beleszámítanak. A bevándorlók többsége marokkói állampolgár.
Az uniós szervezet szerint amíg az utóbbi időben jelentősen csökkent az olasz partokra érkezők száma, a migrációs nyomás spanyolországi erősödése tapasztalható, amely bizonyos vélemények szerint a Líbia körüli szigorúbb ellenőrzéseknek tudható be.
A Frontex a növekedés egyik okaként korábban a származási és tranzitországokban fokozódó instabilitást jelölte meg.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Elkészült a Petőfi-szobor, „társat” kap a magyargyilkos forradalmár Marosszentgyörgyön
Az ősz folyamán fogják felavatni Petőfi Sándor mellszobrát Marosszentgyörgy központjában – ezzel a helyi magyarság régi vágya teljesül. Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotása a település központjában, az iskola épülete előtt kerül talapzatra.
Avatásra készen áll Petőfi Sándor marosszentgyörgyi mellszobra, amely valamikor az ősz folyamán fog kikerülni a község főterére. Ezzel régi álmuk válik valóra a helyi magyaroknak, akiknek évekig kellett várniuk az engedélyekre. Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotása a település központjában, az iskola épülete előtt kerül talapzatra. Sófalvi Szabolcs, a vegyes etnikumú község elöljárója a Krónikának elmondta:
ezzel sikerül megteremteni a szobrok közötti egyensúlyt. A tanintézet előtt ugyanis már bő negyed évszázada áll a helyi románság jelképeként szolgáló Constantin Romanu-Vivu negyvennyolcas forradalmár büsztje, a főtéri parkocskában pedig sárkányölő Szent György lovas szobrát helyezték ki, „amely mindannyiunk szimbóluma”. A Petőfi-szobor felavatásával így végre a marosszentgyörgyi magyar közösség is emlékművet kap.
Nemzeti költőnk szobrának felállítása régi vágya a Marosvásárhellyel összenőtt település magyarságának, ugyanakkor az RMDSZ-es községvezetés is már évekkel ezelőtt ígéretet tett ennek felállítására. A bürokratikus eljárás azonban a szokásosnál is hosszabbra nyúlt. A polgármester nem akart kockáztatni, ezért kivárta az utolsó jóváhagyást is, amelynek Bukarestből kellett megérkeznie.
Ehhez képest huszonhét évvel ezelőtt a szászpénteki születésű Constantin Romanu-Vivu Felső-Maros menti román forradalmár büsztje minden jóváhagyás nélkül, gyakorlatilag egyik napról a másikra került ki a község központjában.
A helyiek most is emlékeznek arra a napra, amikor Ilarie Opriş volt párttitkár, későbbi kinevezett polgármester idejében, nem sokkal 1990 márciusa után egy daruval az iskola elé helyezték.
Akkoriban jóformán még a helyi románság sem tudta, kinek és milyen alkalomból állítottak emléket Marosszentgyörgyön. Romanu-Vivu – hasonlóan Avram Iancuhoz vagy Axente Severhez – az egyik nemzet szemében hős, a másikéban gyilkos volt.
Az erdélyi románság jogaiért a Habsburgok oldalán harcoló Romanu-Vivu 1848. december 15. után Mezőpanitban, Székelykövesden és Nyárádselyében komoly pusztítások közepette lefegyverezte a székely, magyar milíciákat. Egy hónappal később a magyar hatóságok elfogták, majd a hadbíróság ítélete alapján Debrecenbe próbálták szállítani. A fogollyal nem jutottak túl messzire, hisz sorozatos gaztetteiért Marosszentgyörgy határában a nép meglincselte. Három évvel ezelőtt a marosvásárhelyi helyi rendőrség igazgatója a megyeszékhelyen is szobrot állíttatott volna emlékére, végül azonban az elképzelés nem valósult meg.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Két háromszéki személyiséget tüntettek ki
Értékőrzők köreinkben
Két háromszéki személyiség is magyar állami kitüntetésben részesült: Deák Gyula Levente, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át, Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár volt igazgatója,(képünkön), a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alapítója és tiszteletbeli elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Az Áder János köztársasági elnök által az augusztus 20-i magyar nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket tegnap 18 órától a csíkszeredai Lázár-házban adták át.
A népzene és néptánc hű szolgája
Deák Gyula Levente részére az erdélyi táncházmozgalom aktív tagjaként a népzene- és néptánchagyományok továbbadása érdekében végzett sokrétű értékőrző tevékenysége elismeréseként adományozta Magyarország elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Nagy megtiszteltetés ez, melyről az érintett saját bevallása szerint késéssel ugyan, de annál nagyobb örömmel értesült. Odaítélése ugyanis a személyes elégtételen kívül a határon túl rekedt magyar közösségekre és azok értékeire való állami odafigyelést is jelzi.
Deák Gyula Levente 1959. május 10-én született Marosvásárhelyen. Középiskolai tanulmányait a helyi Bolyai Farkas Líceumban végezte, majd a korszak szokást teremtő kényszerének hatására, a Kolozsvári Mechanika Tanszék gépészmérnöki karára felvételizett. A kommunista hatalom ugyanis nem részesítette sem erkölcsi, sem anyagi megbecsülésben a humán értelmiséget.
Új állomáshelyére a népi kultúra iránti érdeklődését is magával hozta, és állandó résztvevője, valamint egyik meghatározó alakja lett a kincses városban Kallós Zoltán nevével fémjelzett táncházmozgalomnak. Így érthető módon az egyetem elvégzése és a kézdivásárhelyi Csavargyárba történt kihelyezése után azonnal bekapcsolódott a város kulturális életébe. Tagja lett az itt működő Népszínháznak, és 1985-ben újraalapította az időközben megszűnt táncházat, melynek 1990-ig szervezője és oktatója volt. 1986-ban pedig átvette a Csavargyár műkedvelő néptáncegyüttesének vezetését, ahol oktató, koreográfus és táncosaként, valamint az előadások szervezőjeként dolgozott.
Kovászna Megye Tanácsa és Kovászna Megye Művelődési Felügyelősége 1990 tavaszán kérte fel az újonnan megalapított Háromszék Állami Népi Együttes igazgatói tisztjének betöltésére, melyet elfogadott és azóta is sikeresen lát el.
Vezetésével az évek során a társulat meg- és felmutatta az Erdélyben élő etnikumok népzenéjének és táncának értékeit, széles tömegeket döbbentve rá ezek varázsára. Megőrzésüket és továbbadásukat pedig egy sajátos, a folklór hagyományait a színház eszköztárával ötvöző nyelvezet és megjelenítés kialakításával szeretné elérni. Ennek jegyében pedig olyan értékes előadások születtek, mint a Vérnász, Táncbeszéd, Csávási ballada, Böjttől Böjtig, A banda, Száz évig, Tékozló fiú, Csipkerózsika, Gábor Áron vagy az Erdély-menyegző. Ezek szakmai és közönségsikerei pedig azt bizonyítják, hogy ilyen irányú fáradozásuk nem volt hiábavaló.
A felsoroltakon kívül a népzene- és néptáncmozgalom támogatására 1992 nyarán Sepsiszentgyörgyön létrehozta a Lajtha László Alapítványt, melynek elnöki tisztét 2017-ig töltötte be. Ugyanakkor 2004-től a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökeként is népzenénk és néptáncunk életben tartásán és átörökítésén munkálkodik. Az 1991 óta évi rendszerességgel szervezett sepsiszentgyörgyi Népzene- és néptánctalálkozók léte és sikeres lebonyolítása is az említett alapítványnak, valamint a Háromszék Táncegyüttesnek köszönhető.
Könyvvel, könyvért vívott csaták után
Kiss Jenő Sepsiszentgyörgy ismert közéleti személyisége és kultúréletének egyik főszereplője volt évtizedeken át könyvtárigazgatói minőségében. A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesületnek alapító tagját és tiszteletbeli elnökét tegnap a csíkszeredai konzulátuson az Áder János államelnök által adományozott Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
– A laudációt félretéve Ön mit tekint érdemének a pályafutásából? Ilyenkor nehezen megnyert csaták szoktak az ember eszébe jutni….
– Nézze, én úgy tekintek erre a díjra, mint ami egy cselekvő közösségnek szól, mert egyedül ötletelhet az ember, de ha nincsen, aki melléáll, akkor semmi sem sikerül. Dehát nem adhatják a díjat 10-20 embernek, hát nekem adták. Ettől eltekintve, a Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület létrehozása jó dolog volt, hogy ma is létezik még inkább, de már a kollégák viszik tovább, én csak a bojt vagyok az ostoron. A Mikes Egyesület keretében belül is, amikor az önkormányzatok még szegények voltak, és nem is nagyon exponálták magukat, a szoborállításokhoz elég nehéz volt közadakozásból beszerezni a bronzot, rezet. Gyári perselyeket, kilincseket hoztak, a szárazajtai emlékműhöz a munkások saját kincsnek tekintett, eldugott, eltemetett bazaltoszlopokkal járultak hozzá. Nagyon jól együttműködtünk, egymás kezére dolgoztunk Sylvester Lajossal azokban az években…
– A kommunista érában vagy a forradalom után voltak nagyobb sikerélményei?
– Voltak a régi rendszerben is olyan jó író-olvasó találkozók, ahol még őszinte emberi szavakat lehetett hallani, persze úgy, hogy mindenki megtanulta azt a nyelvet, amelyen ezt el lehetett mondani. Sokat köszönhetek Domokos Gézának, a Kriterionnál megjelent könyvek hazai szerzői közül szinte mindenkit vendégül láttunk. Egyszer azonban, Imreh István A rendtartó székely falu című könyvének bemutatóján felállt egy ember, és miközben ott jegyzetelt a teremben a szekus kisasszony, kerek-perec rákérdezett: Mondja meg egyenesen, kik voltak itt hamarabb, mi vagy ők? Szerencsére Imreh István nagyon diplomatikus választ adott, nem lett botrány a dologból.
– Egy két évvel ezelőtti vitaindítójában nagyon sok elvárást fogalmazott meg a politikai képviseletünkkel szemben a könyvtárosok és a szakma érdekében. Mi valósult meg ezekből?
– Nem sok. A gyűjtőkönyvtár megvalósítása elindult, ezt a Kovászna megyei könyvtár vállalta fel, de az például nem, hogy fizetett munkatársai legyenek a RMKE-nek, ezek hiányában pedig nem haladt a dolog. Amikor a Szabó Zsolt szerkesztette Művelődés folyóirat melléklete, a Könyvesház még megjelent, ebben próbáltam összesíteni a kiadványokat, de borzasztó nehezen ment, többek között azért is, mert néhol (például Szatmáron) nem jó szemmel nézték a magyar könyvtárosok ténykedését, aztán pedig rohanó világban élünk, önkéntesen és ingyen már nem sokat dolgoznak az emberek.
– Nyolc éve nyugdíjas. Mik az elégtételei mostanában?
– Elsősorban hogy vagyok és normális életet tudtam élni. Hogy sok-sok mindent el tudtam olvasni, amit addig nem. Már nem keresem, hogy miért, egyszerűen, mert kíváncsi vagyok.
– Mert korábban bizonyos céllal olvasott?
– Könyvtárosként is mindenevő voltam, de nyilván kötelességből is olvastam, mert elvártam a kollégáktól is, hogy ismerjék az újdonságokat. Most már ők ajánlanak nekem írókat és olvasnivalót, így ismertem meg Tompa Andreát például.
– És mit olvas? Mi foglalkoztatja?
– Bibó Istvánt, kicsit megkésve ugyan. Ragyogó tanulmányát – Az európai kultúra értelme – kétszer is elolvastam, nagyon jó dolog, hogy már hozzáférhető. Azon kívül a könyvtár és a könyv sorsa foglalkoztat, természetesen. Nem vagyok optimista e tekintetben. Ilyés Gyula mondja, hogy „a művelődés értékei el tudnak süllyedni, mint a kalózok kincsei a tengerben”. Dehát a Nyugat folyóirat jó korszakaiban is 500 példányban jelent meg. A könyvkiadás pedig még ma is biznisz. Talán még nincs itt a vég. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nacionalista liberálisok
Felugattak a nemzeti liberálisok! Egyazon időben! Már nem is tudom, kit nevezzek meg a sok alelnök közül: Mircea Havat vagy Florin Romant, esetleg az elnök Ludovic Orbant, vagyis Lajcsit. Nagy fájdalmuk, hogy az erdélyi magyarok nem akarják megünnepelni Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulóját, de az is bántja őket, hogy az RMDSZ vezérkara miért tárgyal a hatalmon lévő PSD–ALDE szövetséggel, miért nem csak ővelük…
Nem nagyon beszélnek arról, hogy a párt népszerűsége folyamatosan lemenőben van, ezért nyúltak a jó öreg nacionalizmushoz. Nem hinném, hogy ennek nagy keletje lenne, mert a mélyrepülés oka, hogy miután hatalmaskodásuk idején igencsak megszorították a népnek adott juttatásokat, s most éppen a baloldali kormány életszínvonal-emelési intézkedéseit támadják. Idős liberális ismerősöm szerint már az, hogy egyesültek a rossz emlékű Demokrata Párttal, butaság volt, de a néppárthoz való átállás is kolosszális ökörségszámba megy. És hogy a saját magas fizetésüket megszavazták, a köznép nyugdíjának emelését pedig nehezményezik, oda vezet, hogy még a kemény szabadelvűek sem fognak rájuk voksolni.
Valamikor a párt nevéből a liberális mellől többen ki akarták venni a nemzeti (ne írjam: nacionalista) szót. A párt akkori elnöke, Radu Câmpeanu nagyon ellenezte ezt. Egy darabig európaibb hangokat pendítettek meg, majd szép lassan áthangolódtak balkánivá, versenyezve a szocdemekkel, majd lépéshosszal le is hagyva ezeket. Most már odáig jutottak, hogy Orban Lajcsi azon sóhajtozik, miért akarják leszállítani a bizonyos magyar jogokat lehetővé tevő 20 százalékos kisebbségi küszöböt 10 százalékra. Meg hogy az erdélyi magyarságnak is milyen jó volt Erdélynek Romániához való ragasztása. Olyan jó, hogy még román politikusok is megírták (Octavian Goga, Iuliu Maniu, Victor Babeș, Ion Slavici, Traian Vuia stb.): a regátiak „skrupulus nélkül” fosztották ki a transzilván területeket. Na, meg az ígéreteikből alig tartottak be valamit; nemhogy autonómiát nem adtak, hanem erőszakolt románosítást vittek véghez.
És még csak annyit: nem a gyulafehérvári gyűlés „csatolta” Erdélyt Romániához (ennek lesz jövőben a 100. évfordulója), hanem a trianoni szerződés, pontosabban diktátum, amelyet 1920. június 4-én írtak alá. Ezt pont Lajcsi ne tudná? Hiszen az apjától csak hallhatta!
Román Győző / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„Három nap, ami rólunk szól”
Az idén is nagy sikere volt a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napoknak, mondták el a szervezők. Egyúttal átadták a Belényesújlakra tervezett szobor makettjét a helybéliek képviselőinek.
Az immár ötödik éve megrendezett, háromnapos rendezvény részleteiről Borsi Lóránt, a Bihar megyei RMDSZ társadalomszervezésért felelő ügyvezető alelnöke, Balog Lóránd László, a belényesújlaki RMDSZ elnöke és helyi tanácsosa, valamint Grim András, a megyei RMDSZ szórványügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke számolt be. A szeptember elején megszervezett háromnapos rendezvény Belényesújlakon, néptáncfesztivállal kezdődött, melyen évről évre egyre többen vesznek részt – az idén több mint háromszázan. A néptánc- és népdalegyüttesek a település központjától a focipályáig vonultak, a fellépések a pálya melletti színpadon zajlottak. Immár harmadik alkalommal a debreceni Hajdú táncegyüttes is részt vett, népdal- és néptánc előadások követték egymást, egyre többen jöttek ki, nagyon jó volt a hangulat. Amint Borsi Lóránt elmondta, a rendezvényt a Bihar megyei RMDSZ szervezi a történelmi egyházakkal és a helyi civil szervezetekkel, de nem valósulhatna meg, ha a helyiek nem támogatnák. „Ha szorgos kezek nem biztosítanák a szervezés hátterét, nem jöhetne létre” – hangsúlyozta ki. Az első nap során mintegy négyszáz embert vendégeltek meg – szereplőket és résztvevőket egyaránt – bográcsgulyással, kaláccsal, üdítővel.
Családi nap
Míg az első napot a hagyományőrzésnek szentelték, a második nap szokás szerint családi nap volt, mely ezúttal Köröstárkányon zajlott. Itt bográcsgulyás főző verseny is volt, sok gyerekprogrammal készültek – például felfújható ugróvárral, gyermekeknek szóló előadásokkkal, de különféle koncertek, mulatós előadások is voltak. Az est fénypontja a Sipos F. Tamás által alapított Exotic együttes fellépése volt. Ezen a napon nyolcszáz körüli volt a megvendégeltek száma, de valójában sokkal többen látogattak el egyik vagy másik rendezvényre, mondta el Balog Lóránd László.
A harmadik nap hagyományszerűen az elcsendesedésé, az egyházi jellegű találkozóké és az idén sem volt ez másként. A köröstárkányi templomban harangszentelés zajlott: Csűry István püspök tartott istentiszteletet, majd megszentelte az új harangot. A régi harang ugyanis megrepedt, s bár kijavították, már nem lehetett visszahelyezni eredeti helyére, így helyi összefogással új harang készült. Amint a helyi református tiszteletes, Sebestyán László Ede kiemelte, a helyi baptista gyülekezet, valamint a testvérgyülekezet is gyűjtést szervezett a református templom harangjára. Az istentiszteletet ökumenikus kórustalálkozó követte, majd ünnepélyes keretek között átadták a református egyházközség felújított épületét, mely egy közösségi térként működik mostantól a köröstárkányi magyarság számára.
Díjátadás
Grim András elmondta: a rendezvénysorozaton belül, vasárnap este hetedik alkalommal adták át a Zsisku János Szórványdíjat, ezúttal Beregi János mezőtelegdi borásznak, kitartó emberségéért, és a magyarság hathatós érdekvédelméért, majd a Debreceni hajdú Táncegyüttes előadásával zárult a rendezvénysorozat. A díjat a Bihar megyei RMDSZ alapította olyan intézmények, személyek, személyiségek számára, akik maradandót alkottak a Bihar megyei szórványmagyarság megmaradásáért.
A háromnapos kezdeményezés az idén is nagyon jól sikerült, a lelkesedést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy például szombaton estére ugyan elromlott az idő, de a koncert után mintegy háromszázan ott maradtak, hegedű szólt, nótákat énekeltek hajnali háromig a szervezők által felállított hatalmas sátrakban. Összesen három-négyezer résztvevő fordulhatott meg, állandóan váltották egymást, valójában úgy is gondolták ki a rendezvényt, hogy mindenki találja meg a magának valót. „Három nap, ami rólunk szól – ez nagyon fontos a térségben lakó magyarok számára” – hangsúlyozta ki Borsi Lóránt.
Szobrok
A szervezők évről évre fel szoktak állítani egy-egy szobrot is a térségben. Belényesen Petőfi Sándor, Köröstárkányon Bartók Béla szobrát állították fel, Várasfenesen IV. Béla Király szobrát fogják felavatni, a mű már elkészült, azonban a talapzat elkészítése, a helyszín megállapítása, valamint az engedélyek megszerzése még hátravan, de terveik szerint még az idén állni fog, Magyarremetére pedig Szent László szobrát tervezik, a makettet már átadták a helybéliek képviselőinek. Belényesújlakron II. Rákóczi Ferenc szobrát fogják felállítani, a makettet szerdán a megyei RMDSZ képviselői átadták Petrucz János Zoltán belényesújlaki református tiszteletesnek, valamint Balog Lóránd Lászlónak. A szobrot, akárcsak az eddigieket, Deák Árpád szobrászművész fogja elkészíteni.
Neumann Andrea / erdon.ro

Minél többet adunk, annál többet kapunk
Sajó Norbertet valamikor a Rádió GaGa hullámhosszáról ismerhettük. Előbb színésznek tanult, majd teológiát végzett, néhány vargabetű után hivatása pedig az lett, hogy a szegényeken segít. Ő alapította immár nyolc éve a Telefonos Szeretetszolgálatot, hogy segíthessen a rászorulókon. Hogy miért? Mert ő is megtapasztalta, milyen rászorulónak lenni, s így nem tud félrenézni, ha azt látja, valakinek nincs amit megennie. Egy ilyen segítő projekt volt az is, hogy a Vásárhelyi Forgatagon szilvalekvárt főztek a szegényeknek. Lekvárkavargatás közben beszélgettünk vele.
– Több mint nyolc éve alakult meg Kolozsváron a Telefonos Szeretetszolgálat, 2011-től pedig Marosvásárhelyen is működik. Sikertörténet ez? Vagy voltak hullámvölgyek is, amelyekkel meg kellett küzdeni?
– Vannak folyamatosan hullámvölgyek, az ember nagyon sokszor érzi azt, hogy nehéz és egyre nehezebb. Amennyire szigorodnak az életkörülmények, annál inkább nehezebb mozgósítani az embereket. Folyamatosan meg kell küzdeni ennek a gondolatával, de mindig kapunk visszajelzést, hogy erre szükség van, s addig, amíg a munkánkra szükség van, addig a nehézségeket is túl lehet élni.
– Volt olyan érzése vagy olyan pillanat ez alatt az időszak alatt, amikor úgy érezte, hogy nem megy tovább?
– A Telefonos Szeretetszolgálattal kapcsolatban nem, de volt egyéb program, amikor azt éreztem, hogy egy kicsit erőltetett, kicsit nehezen megy, tolni, húzni kell. De még egyszer mondom, mielőtt feladtuk volna, mindig jött valami, ami továbbsegített. Ami nem feltétlenül egy nagy dolog, nem egy megnyert pályázati pénz vagy egy nagy adomány, hanem egy biztató visszajelzés. Mondok egy példát. A betelefonálóink közül is bevonunk néhány embert a székhelyünk felújításának a munkálataiba. És van egy úriember, Gyárfás Elemérnek hívják, aki nagyon ügyes kétkezi munkás, és vállalta, hogy jön segíteni. Megkérdeztük tőle, hogy mivel viszonozhatnánk, és mondta, hogy egy kétszemélyes ágyra volna szüksége. Megígértük, hogy ahogy tudunk valamit, azonnal szólunk. Rá nemsokára felhívott egy ismerősöm, a telefonos szolgálatnak egy betelefonálója, hogy van neki egy kétszemélyes ágya. Ezek a történetek azok, amik igazolják, hogy jó úton járunk.
– Az ötlettől a megvalósításig milyen hosszú volt az út?
– A lehető leghosszabb, mert elég mélyről jött ez az ötlet. Igazából a rászoruló megtapasztalása a szorult helyzetekben való jártasság. Saját tapasztalat. Ez teszi az embert fogékonnyá, érzékennyé arra, hogy rájöjjön, meghallja és meglássa azt, hogy vannak gondok. Van jólét is. Azt hiszem, mindenki valamelyik oldalra született. Vagy arra az oldalra, hogy azt látja, hogy a garázskapu távirányítóval nyílik, vagy arra, hogy azt látja, nincs kenyér otthon. És aki erre az oldalra született, az nem fog tudni szerintem soha szemet hunyni afölött, hogy vannak emberek, akiknek nincs mit enni. Tehát ez az alaphelyzet. Nekem pedig megadatott még az a ráadás, hogy valamit még mozdíthatok, segíthetek is. Mert olyan embereket ismerek, olyan embereket tudok megszólítani és olyan emberek vesznek körül, akik segítenek. Mert megszólítani bárkit meglehet, de nem mindenki fog bekapcsolódni. Pedig egyszerű: kavargatni a lekvárt, egy befőttes üveg ára 1 lej, ha nem tud kavargatni, betesz egy egylejest, ha nem akar betenni egy egylejest, mert bizalmatlan, odatesz egy kiló szilvát. Tényleg már csak az megy el itt a standunk előtt és valamilyen formában nem áll meg, nem vesz részt, aki nem akar segíteni. Megszólítani mindenkit lehet, mégsem engedi mindenki, hogy megszólítsuk. A soron következő eseményünk, ahol 450 embernek szeretnénk asztalt teríteni, és amikor ezt egy támogatónk meghallotta most a nyáron, ő vállalata 150 embernek a vacsoráját a 450-ből. Na ez az érthetetlen mechanizmus, amiben látom és érzékelem, hogy az emberek fogékonyak, megszólíthatók. A kérdés az, hogy hiteles-e, van-e olyan személy, aki elmondja, hogy én is voltam ilyen helyzetben, és most segíteni szeretnék. Nálunk több ilyen munkatárs van, aki törleszt a szolgálatban. Ehhez még hozzájön a harmadik pillér, az önkéntesek és támogatók mellé a betelefonálók, akik pedig bizalmat kell nyerjenek, hogy elmondják, hogy bajban vannak.
– Konkrétan mikor született a döntés, hogy létrehozza a Telefonos Szeretetszolgálatot? – Marosvásárhelyen éltem, 2007-et írtunk, amikor utolsó éves voltam a színművészeti egyetemen, és azzal a javaslattal kerestem meg az itteni Máltai Segélyszolgálatot, hogy szeretnék egy telefonos vonalat, ami hívható, ami elérhető, amire beérkeznek kérések, felajánlások, és ez a szolgálat ezeket koordinálja, a helyére teszi. Annak akkor az volt a neve, hogy SegítŐ iroda, meg is hirdettük a telefonszámot. Befejeztem a színit, Kolozsvárra kerültem a teológiára, hagytam magam után egy embert, nagyon lelkes, fiatal embert a Máltainál. Valamiért ez a segítőiroda aztán leállt, megfeneklett, de valójában az volt a prototípusa annak, amit aztán a teológián kezdtem el a másodév alatt: a Kolozsvári Református Telefonos Szeretetszolgálat. Ami aztán megint átment egy fejlődési szakaszon, és maradt a Telefonos Szeretetszolgálat. Most ért oda, hogy gyakorlatilag a kitalálástól nyolc éven belül saját lábon álló, önálló háttérrel rendelkező szolgálat legyen, a háttérben a Solidaris Egyesülettel, amit létrehoztunk, ennek a vezetőivel, az elnökség tagjaival, akik a legidősebb, legrégebbi munkatársaim. Egy alkalmazottja van, illetve egy kollégánk két órával, de az új adózási törvény miatt őt már nem tudjuk alkalmazásban tartani. Tényleg teljesen alulról építkeztünk, és amikor kellett, mindig időben gondoltuk újra ezt az egész munkát ahhoz, hogy jó legyen, élő legyen, működőképes legyen, és tényleg pont oda hasson, ahol szükség van rá. – Van egy fajta koncepció, hogy miképpen működik? Hiszen vállalkozás ez is, nem anyagi hasznot, de erkölcsit, elégtételt hoz, vagy hozhat. Nem elég a napi problémákra koncentrálni, tervezni is kell, mint egy üzleti vállalkozásban? – Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a Telefonos Szeretetszolgálatnak van egy támogatója, egy helyi gyógyszergyár, a Bioeel, neki köszönhetően sikerült az egyik hosszútávú elképzelésünket megvalósítani, ugyanis egy saját stabil székhelyhez juthat a szolgálat nekik köszönhetően az elkövetkező 15 évben. Úgy, hogy már beköltözhetünk. Ez mindenképpen egy óriási lépés. A másik nagy lépés az az, hogy hosszú távon elkezdtünk építeni a magánszemélyekre is. Meghirdettünk egy havi 10 lejes támogatási csomagot, amit azokra céloztunk, akik kisnyugdíjasok, tehát nem üzletemberek. Ez megint egy olyan dolog, mint most a lekvárfőzés. Havi 10 lej, ami 150 ember esetében már egy jelentős szám, amivel már van mit a tejbe aprítani, és például egy székhely árát lehet törleszteni, több rászorulót lehet segíteni. Hiszen a központ létrehozásával szállásolni tudunk, főzni tudunk más szervezetek számára is. Mi nyolc évig küszködtünk székhelygondokkal, de most már helyet tudunk biztosítani egy megbeszélésnek, találkozónak, csapatépítő jellegű eseménynek. Tehát alapjában véve nagy marketingterveink nincsenek, imádkozunk, és azt látjuk, hogy minél többet adunk, annál többünk lesz, és ez egy rendkívül megfontolandó és jól járható út. Egy áldás, egy csoda, amit érzünk és érzékelünk. Nekünk nagy áldás, hogy keresztény szolgálatként végezhetjük, nem azért, mert valamelyik egyház égisze alatt végezzük ezt a munkát, bár nagyon jó kapcsolatunk van a történelmi egyházakkal, hanem azért, mert a tagok egyenként keresztények, gyülekezetbe járók, hívő emberek. – Említette, hogy elvégezte a színit, utána teológiára járt. Hallom, hogy többen is tiszteletes úrnak szólítják. Szolgál valahol lelkészként? – Szolgálok ott, ahol szükség van rám, ahol a lelkipásztor elutazik, szabadságra megy. A jelenlegi egyházi vezetés nem tette lehetővé számomra, hogy egyházi megbízást kapjak, a telefonos szeretetszolgálatot nem tartotta összeegyeztethetőnek a lelkipásztori szolgálattal, én ezt elfogadtam, ez ellen fellebbeztem a legfelsőbb fórumokig, most már közel két éve várom az ítéletet. Addig pedig, ha szükség van rám, megyek és szolgálok. Azok a lelkipásztorok, akik szolgálattal bíznak meg, azok helyben a gyülekezetükben döntenek arról, hogy nekik szükségük van-e besegítő emberre, és ha igen, rám-e vagy másra. – A színművészeti egyetemet is elvégezte, annak mi volt a jelentősége? – Vargabetű volt bizonyos értelemben, bár utólag megértettem, hogy rengeteget tanultam és megvolt a helye ennek a vargabetűnek is. A teológiára felvételiztem, de első körben nem vettek fel, egy álmodozó, fellegekben járó embernek tituláltak, és arra kértek, menjek haza és szálljak le a fellegekből, és majd próbálkozzam újra később. De azért, hogy ne essek ki egy évet a tanulás fázisából, elmentem a színművészetire, és bizony tényleg nagyon sok és nagyon jó dolgot tanultam ott, amit már a színin megértettem és megéreztem, hogy még használható a jövőben, akár a lelkészi pályán is.
– Családja van, három gyereke is...
– Ez egy nagy öröm számomra, hogy ők is most már egyre több mindenbe bevonhatók. Van egy egyéves fiúnk Dániel, a három éves Benjámin és az öt éves Nóra. A feleségemről csak a legjobbakat tudom mondani, nagyon sokszor hátrányos helyzetet kreált számunkra a szeretetszolgálat mellett adódó feltétel nélküli kitartás, de minden helyzetben a feleségem olyan mértékű biztatását, bátorítását és mellém állását érzékeltem, ami a legnagyobb szelekkel is szembeállított, mert szembeállhattam, mert mellettem volt ő. És így, ebben a családban próbálok most már együtt is szolgálni egyre több mindenben. Nélkülük ezt a volumenű munkát nem tudnám végezni, az biztos.
– Hallottam egy olyat, hogy aki akar és a közepesnél valamivel értelmesebb, az bármilyen célt elérhet az életben. Ennek ellenére azt látom, hogy bár mindenki szeretne jól élni, a társadalom egy nagy részére mégsem a jólét a jellemző, a többség nem úgy él, ahogy szeretne. Nem is lehet mindenkin segíteni, de van-e valami, amitől az emberek önmaguktól képesek felemelkedni, előre lépni, haladni a jólét irányába?
– A szilvaíz alá szenet szórtam be az előbb, de nem a földre, hanem a parázsra. És én inkább ebben látom, hogy valakiben van-e parázs, izzó parázs, vagy nincs. Az a kérdés, hogy van-e valakiben erő küzdeni, nem az, hogy elég értelmes-e. Sőt azt látom, hogy bizonyos értelemben a buták vezetnek bennünket, ha megnézzük, rengeteg olyan ember van, akinek az IQ-ja messze alulmarad, és olyan vezető pozícióban van, különböző méltóságok, illetve elöljárók, hogy döbbenet. De azt gondolom, hogy benne sokkal inkább van valamiféle tűz, ami őt pályán tartja a nehézségek ellenére. Ez szerintem sokkal fontosabb, mint az IQ-szint, hogy tud-e az ember akkor is fölállni és továbblépni, amikor már tényleg minden szétesett alatta, és tud-e tovább harcolni, akkor amikor már a környezete sem látja annak értelmét. Ezek az erős emberek jutnak el nagyon messzire. Veszélyes is, mert kiéghet, de én ezt látom a Telefonos Szeretetszolgálatnál.
– Ezt át lehet adni valamilyen formában? Például egy olyan embernek, akiből ez kihalt, vagy lehet, hogy nem is volt soha benne.
– Nem lehet. Azt gondolom, hogy nagyon sokszor pont ezzel hibázunk, hogy azt mondják az üzleti világban, hogy mindenki pótolható. Én ezzel vitatkoznék. Azt gondolom, ez alapvető teológiai kérdés. Mert Isten a maga hasonlatosságára alkotott bennünket, egyedivé, különlegessé. Ha én azt mondom, hogy bárki pótolható, akkor én pont ezt cáfolom meg. Ilyen értelemben úgy gondolom, hogy kell valamiféle külső tényező, egy szikra, egy tűz vagy egy szél, ami lehet, hogy összeborít körülöttem mindent, de segít az izzásban, de nyilván az életkörülmények is nagyon meghatározók.
– Akár az is, ha hirtelen megváltoznak?
– Akár az is. Szerintem ez titok is, hogy ki milyen pályára született. Kinek Isten mit enged meg és mit nem enged meg. Harcolhat körömszakadtáig és mégsem jön össze, másoknak nem mondom, hogy könnyen, de sikerül. A másik, hogy két dologról beszélünk: valaki feltör a csúcsra, meg arról, hogy megtart valamit. Lehet, hogy feltör a csúcsra, de a kérdés, hogy kik azok, akik meg tudnak maradni ott, és kik azok, akik csak egy napig, fél napig, fél óráig, és valami miatt elalusszák, eltékozolják a lehetőséget. Szerintem mindenki megkapja egyszer a lehetőséget, azt, hogy a legjobb festő, a legjobb tanár, a legjobb üzletember legyen.
Antal Erika / liget.ro

Keresi a kolozsvári rendőrség a magyarverő huligánokat
A lakosság segítségét kérte szerdán a Kolozs megyei rendőrség a Kolozsvári U ultráinak azonosításához, akik szombatonbotokkal, láncokkal, boxerekkel rontottak rá a Kolozsvári CFR 1907 magyar szurkolóira egy sportrendezvényen. A hatóságok hivatalból indítottak vizsgálatot az ügyben.
Mint korábban írtuk, a KVSC Kolozs Kupa elnevezésű amatőr labdarúgó torna magyar résztvevőire családjuk jelenlétében támadtak rá a Kolozsvári U huligánjaik. A mit sem sejtő magyar társaságra rátörő U-s galerit csak erővel tudták kiszorítani a sporttelep területéről és a késve kiszálló csendőrség nem azonosította a támadókat.
Ezt a mulasztást szeretné pótolni a Kolozs megyei rendőrség, amely szerdán bejelentette, hogy hivatalból indított eljárást az incidens körülményeinek kiderítésére és a lakosság segítségét kérte az elkövetők azonosítása céljából. A Maszol az alábbi, birtokába jutott amatőr felvételek közlésével szeretné segíteni a nyomozást.
A CFR szurkolói csoportjának egyik tagja a Maszolnak elmondta: feljelentést tesznek az U ultrái ellen a rendőrségen. Hozzátette, nem azt fájlalják, hogy néhányuknak beverték a fejét, hanem azt, hogy a véres csatajelenetek a feleségek és gyermekek szeme láttára történtek. Azt is hozzátette: ilyen iszonyatos etnikai gyűlölettel még soha nem szembesült.
A kolozsvári NCN televíziónak nyilatkozva az Universitatea menedzsere, Ioan Ovidiu Sabau elítélte a csapata szurkolóinak magatartását. "Nem tudok egyetérteni ezzel a viselkedéssel. A hatóságoknak tenniük kell a dolgukat, azért fizetjük őket" - nyilatkozta a volt válogatott labdarúgó.
Az U szurkolói csoportjának az egyik név nélkül nyilatkozó képviselője a Ziar decluj.ro portálnak elmondta: nem a kolozsvári CFR szurkolóival volt nézeteltérésük, hanem a Ferencváros és a Videoton szurkolóival, akikkel 1998 óta nyílt konfliktusban állnak, és azóta minden alkalmat kihasználnak arra, hogy megbosszulják a csaknem két évtizede Budapesten elszenvedett sérelmeket.
M. Á. Zs. / maszol.ro

Gheorghe Falcă csattanós választ adott a magyargyűlölőknek
A Nemzeti Liberális Párt Arad megyei szervezetének elnöke, Gheorghe Falcă aradi polgármester közleményben ítélte azokat a szociáldemokrata párti kijelentéseket, miszerint „nem jó hazafi az, aki nem gyűlőli a magyarokat”.
A hétvégén a Hunyad megyei Cebén több ezren gyűltek össze Avram Iancu sírja körül, az 1848-as román szabadcsapatok vezérének, a románok nemzeti hősének halála 145. évfordulója lakalmából. Sajtóbeszámolók szerint a szociáldemokrata pártvezér Liviu Dragnea és a liberális vezető Ludovic Orban, de más szónokok is egymást licitálták túl magyarellenes kijelentéseikkel.
A rendezvényen részt vett Gheorghe Falcă is, és szerinte több kritikát is kapott a kormánypárt részéről, amiért jó kapcsolatot ápol a magyarokkal s az RMDSZ helyi szervezetével. Az aradi elöljáró közleményében kifejtette: büszke arra, hogy egy multikulturális, soknemzetiségű és -felekezetű város elöljárója. „Arad megtanított arra, hogy tiszteletben tartsd mások kultúráját, megismert a történelmüket, és hogy békében éljünk egymás mellett – fogalmazott Falcă. – Erre tanított Avram Iancu is, aki nem gyűlölte a magyarokat, hanem a román érdekét szem előtt tartva harcolt”. (Ez utóbbi a történelmi tények ismeretében nem egészen helytálló – a szerző.)
A polgármester úgy vélte, ezt a szellemiséget „soha nem értik meg a szociáldemokraták”, akik szerinte politikai haszonszerzés céljából uszítanak a magyarok ellen, de ennek az aradiak „nem dőltek be soha az elmúlt több mint 13 évben”, amióta ő a város elöljárója. Falcă leszögezte azt is, hogy az RMDSZ megyei szervezetével tisztességes, mindkét fél számára előnyös együttműködési megállapodást kötöttek, és az évek alatt egyszer sem csalódtak helyi koalíciós partnerükben.
Gheorghe Falcáról köztudott, hogy az első román politikus volt, aki koszorúzott a 13 aradi vértanú emlékművénél, s azóta is minden március 15-i és október 6-i ünnepségen jelen van. 2015 februrájában élesen bírálta az aradi prefektúrát és a rendőrséget, amiért a városháza folyósóján elhelyezett magyar nyelvű fotókópia (Atzél Péter egykori polgármester díszpolgári címének reprodukciója) s a Csiky Gergely Főgimnázium homlokzatára kitűzött magyar zászló miatt kezdtek vizsgálatot. Tavaly a Surján László, az Európai Parlament volt fideszes alelnöke által a Duna-menti és Kárpát-medencei népek megbékéléséért alapított Charta XXI civil mozgalom emlékéremmel tüntette ki az aradi polgármestert a több nemzetiség békés egymás mellett élése feltételének megteremtéséért.
Pataky Lehel Zsolt / maszol.ro

Hajmeresztő kijelentéseket tett egy volt SRI-tiszt a DNA-ról
Az Igazságügyi Felügyelethez fordult a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt magas rangú tisztjének hajmeresztő kijelentései miatt. A bűnvádi eljárás alatt lévő Daniel Dragomir azt állította, hogy nem a DNA ügyészei, hanem a SRI állítja össze a korrupciós ügyek vádiratait.
A hírszerző szolgálat terrorelhárító részlegének egykori vezetője erről az egyik hírtelevízióban beszélt. Szavai szerint a DNA ügyészei csak aláírták azokat a vádiratokat, amelyeket a SRI alkalmazottjai állítottak össze bíróság elé küldött politikusok ellen.
Daniel Dragomir szerint több politikust is elítéltek Romániában a hírszerző szolgálat által összeállított vádiratok alapján. Azt állította: azért születtek ezek az ítéletek, mert a SRI az ügyészségeket és bíróságokat is behálózta, titkos ügynökei vannak az igazságszolgáltatásban.
Szerdai közleményében a DNA rágalomnak nevezte Daniel Dragomir állításait. Emlékeztetett, hogy a SRI volt tisztjét korábban már alapfokon elítélték egy korrupciós ügyben, és bűnvádi eljárás van folyamatban ellene az ügynevezett Black Cube dossziéban. Ez utóbbi ügyben előzetes letartóztatásban is volt.
Korábban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette: szerinte a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságnak ki kellene faggatnia Daniel Dragomirt a birtokában lévő állítólagos információkról. A politikus nem zárta ki parlamenti különbizottság létrehozását sem az ügy kivizsgálására. maszol.ro

Korodi: az ET foglaljon állást Ukrajna új oktatási törvényével kapcsolatban
Megkereséssel fordult Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, az Európa Tanács Közgyűlésének tagja a Közgyűlés román delegációjának vezetőségéhez annak érdekében, hogy a román delegáció kezdeményezésére a Parlamenti Közgyűlés sürgősségi eljárásban tárgyalja, és határozatban tiltakozzon az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által megszavazott új oktatási törvény ellen.
Korodi javaslata továbbá arra is kitér, hogy a delegáció egy olyan elemzés és határozat-tervezet kidolgozását indítványozza, amely Európa vonatkozásban felméri az anyanyelven történő oktatás állapotát, és alapvető elvárási rendszert fogalmaz meg a biztosítása érdekében. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a házbizottság szerdai ülésén is felhívta a kormánykoalíciót és az ellenzéket alkotó pártok vezetőségének figyelmét az ukrajnai helyzetre, és többpárti összefogást javasolt ebben az ügyben.
„Ukrajnában az oktatási rendszer reformjának álcája alatt megakadályozzák az anyanyelven történő tanulást. Ez nemcsak az európai értékeknek mond ellent, de a legsötétebb elnyomás időszakait idézi fel. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy saját anyanyelvén tanuljon. Ez a törvény alapvető emberi jogoktól fosztja meg az őshonos nemzeti kisebbségeket Ukrajnában. Éppen ezért az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kell vinnünk ezt a helyzetet, hiszen létfontosságú egy európai szintű vészjelzés ebben a helyzetben” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja. Hozzátette: az elmúlt héten az ukrán parlament által elfogadott új oktatási törvény értelmében jelentősen csorbul a kisebbségi oktatás, hiszen a jogszabály előírásai megfosztják a kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől.
„Fontosnak tartom azt, hogy az Európa Tanács keretén belül elemezzük, és mérjük fel az anyanyelven történő oktatás állapotát Európában. Az elemzést követően egy határozat-tervezet elfogadását indítványoznánk, amely megerősítené az anyanyelven történő oktatás biztosítását. Jelenleg több mint 300 különböző őshonos nemzeti kisebbség él Európában, gyakorlatilag minden hetedik állampolgár valamelyik őshonos kisebbségi közösség tagja. Így ezen közösségek alapvető jogai csorbulnak akkor, amikor az ukrajnai helyzethez hasonló törvények születnek. Éppen ezért a Közgyűlésnek szorgalmaznia kell az anyanyelven történő oktatásra vonatkozó, már meglévő határozatok megerősítését európai szinten, ugyanakkor fel kell állítania egy minimális szabályrendszert az anyanyelven történő oktatás széleskörű biztosítása érdekében, és új joggyakorlati elemek megjelenítésre kell sarkalnia az országokat ezen a területén” – fogalmazott Korodi Attila.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője úgy értékelte: az Európa Tanács figyelme megerősítést nyújtana Európa államainak abban, hogy a meglévő kisebbségi oktatásra vonatkozó törvényes kereteket felülvizsgálják, megszilárdítaná azok gyakorlati részét, stabilabbá és hozzáférhetőbbé tenné az anyanyelven történő oktatást Európa szerte. „Egy olyan határozat-tervezet kidolgozására van szükség, amely elítéli az ukrajnai helyzetet, és felhívja a figyelmet az anyanyelven történő oktatás fontosságára, továbbá serkenti, támogatja az európai országokban az anyanyelv-használatot” – mutatott rá Korodi Attila.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése októberben tartja soros ülését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség arra kéri a román delegációt, hogy mielőbb tűzzék napirendre az Ukrajnában kialakuló helyzetet, hiszen nemcsak az ott élő magyar kisebbséget érinti, hanem a román közösség Ukrajnában élő számos tagját is. maszol.ro

Újabb bizonyíték: kormányzati akció volt az 1990. júniusi bányászjárás
Iliescuék látták el ruhával, élelemmel a Bukarestet szétverő bányászokat.
Ion Iliescu akkori államfő nem csak meghívta Bukarestbe a Zsil-völgyi bányászokat a diáktüntetést és az ellenzéki pártokat szétverni 1990 júniusában, hanem a kormány ellátást is biztosított nekik.
A védelmi minisztérium nemrég feloldotta egy korabeli dokumentum titkosítását, amelyből kiderül, hogy az 1990. június 13–15. között lezajlott bukaresti események idején a hadsereg ruházta és élelmezte a bányászokat – írja a PressOne.
Ioniţă Botoş dandártábornok, a román hadsereg vezérkari főnökének 1990. június 18-i átiratából – amelyet a védelmi miniszter helyettesének küldött – kiderül, hogy a kormány utasítására a védelmi miniszter biztosított élelmet (kenyeret, húst, tejtermékeket, zöldséget, édességeket, konzerveket, szalonnát, összesen 40-féle élelmiszert), valamint ruházatot (kezeslábasokat, bakancsot, harisnyát, alsóneműt) és tisztálkodási szereket (borotvát, szappant, törülközőt, fogkefét, fogkrémet) a bányászoknak, akik „részt vettek a rend és a nyugalom helyreállításában az ország fővárosában”.
A védelmi minisztérium 866 ezer lejt költött az ellátmány biztosítására.
Az 1990. júniusi bányászjárás a posztkommunista FSN elleni közel két hónapos Egyetem-téri diáktüntetés véres végét jelentette. A feltüzelt Zsil-völgyi bányászokat Ion Iliescu államfő hívta Bukarestbe, majd a randalírozásuk végén nyilvánosan megköszönte szolgálataikat. A bányászok szétverték a tüntetőket, betörtek a PNL és a PNŢCD székházába, törtek-zúztak, raboltak, embereket vertek meg.
A bányászjárás ügyében a katonai ügyészség eljárást indított többek között Ion Iliescu, Petre Roman kormányfő, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője, Virgil Măgureanu, a Nemzeti Megmentési Front első alelnöke, Nicolae Dumitru, valamint Mugurel Cristian Florescu volt főügyészhelyettes, a Katonai Ügyészségek Igazgatóságának egykori vezetője ellen.
Az ügyészek szerint 1990. június 11-e és 15-e között a vádlottak „általános és szisztematikus támadást” szerveztek meg és vezettek le a civil lakosság, a bukaresti Egyetem téren tüntető tömeg, illetve a főváros lakossága ellen, bevonva a támadásba a Belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a SRI erőit, illetve több mint tízezer bányászt és az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat.
Az ügyészség szerint az 1990. június 11-15-e közötti támadás nyomán négy személy életét vesztette, 1272-en megsérültek, 1242 személyt pedig megfosztottak alapvető szabadságjoguktól. foter.ro/cikk

ORBAN HARCBA HÍV
„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta hétvégén Cebén, a román nemzeti hősnek számító Avram Iancu sírjánál Ludovic Orban. Milyen harcra bujtogat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke? Ki ellen akar harcolni és miért? A kontextusból nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen tettlegességre szólít fel a magyarok ellen, mint „vitéz” felmenői tették 1848-ban, noha ez legfentebb részben lehet igaz, hiszen apja kézdimárkosfalvi származású magyar ember volt.
Felelős politikus nem „hozza át” a történelmet a mába, hiszen alapszabály, hogy minden történelmi tényt az akkori környezetben kell értelmezni. A washingtoni Thomas Jefferson-emlékmű falán nagy betűkkel írja: „Minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz”. Jefferson, az Egyesült Államok egyik alapítója, miközben minden bizonnyal a „liberalizmus atyjától”, John Locke-tól átvett gondolatot a Függetlenségi nyilatkozatba belefoglalta, több száz rabszolgát tartott. A Jefferson-paradoxont csak akkor érthetjük meg, ha az utóbb Amerika harmadik elnökének választott politikus tevékenységét az akkori történelmi környezetben vizsgáljuk.
Akkor mi értelme van harcra hívni embereket 170 évekkel ezelőtt elkövetett, vélt vagy valós események ürügyén? Mint ahogy ennek kapcsán nem érdemes felemlegetni saját sérelmeinket sem, hogy hány ártatlan magyar ember életét oltotta ki a román hősként ünnepelt Iancu, vagy hány nőt és gyereket gyilkolt le Axente Sever, amikor felégette – többek között –Nagyenyedet.
Ugyanakkor szó nélkül sem lehet elmenni amellett, hogy egy parlamenti párt vezetője tettlegességre uszít egy népcsoport ellen. Bár nyilvánvaló, hogy a nagyrészt képzetlen és alkalmatlan román politikusi gárdának számolatlan hasonló megnyilvánulása lesz a következő bő egy évben, és mindre nem lehet reagálni, ez egy olyan szint, amelyet mindenképpen szóvá kell tenni.
Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma

MAGYAROK A TÉREN: CIVILEK ÉS NEMZETPOLITIKA
Magyar Napok, fesztiválok a Kárpát-medencében – és folytatva a sort: ünnepségek, megemlékezések, falunapok, azaz egy közösség összetartozásának megnyilvánulásai. Ezek változatairól, a nemzetrészenkénti sajátosságokról szóltak annak a kerekasztalnak a résztvevői, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság Stratégiai és Tájékoztatási Főosztálya hívott össze a Magyarság Házának új otthonába, a Duna Palotába.
A beszélgetést vezető Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója bevezetőjében rámutatott arra, hogy amikor egy kisebb-nagyobb közösség birtokba veszi egy-egy ünnepi alkalomra településük közterét, akkor a hétköznapokból való kiszakadás, a hagyományok ápolása, az együttlét öröme mellett kisebbségi létben az a szándék is megjelenik, hogy megmutassák létezésüket, értékeiket a többségi társadalomnak. Tapasztalataikról, az egyedi és az általános tanulságokról kérdezte az egyes régiók képviselőit, akik közül sajnos nem jött el a Felvidéké.
A leglátványosabb megmozdulásról Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója számolhatott be. A 2010-es induláskor 5 nap alatt 100 program zajlott le, ma már nyolc napig tart 500 programmal, a Főtér, mint helyszín mára kiegészült a Farkas utcával, a Romkerttel és a Sétatérrel, a résztvevők száma pedig megtízszereződött. Természetesen Erdély, a Partium, a Bánság szinte minden kisebb-nagyobb helységében tartanak fesztiválokat, falunapokat, emléknapokat, még a szórványvidékeken is. A számtalan jelző csak azért nem használható, mert az a könyv, amelynek címe: Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015, igenis megszámolta, és pontos jegyzéket mellékel a kiadvány végén. Eszerint 200 városnap és 300 falunap, tehát helyi közösségek által kezdeményezett és szervezett kisebb-nagyobb rendezvény tudatta a román többségi társadalommal a magyar kisebbség jelenlétét.
Az Évkönyv szerkesztője Bodó Barna politológus egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke a „miénk a tér” érzés kialakulásáról, a tér birtokbavételének fokozatairól írta a kötet bevezető tanulmányát, de a kerekasztal résztvevőjeként is rámutatott néhány fontos szempontra. Például arra, hogy a kiindulópont mindig az az igény, hogy a kisebbség megpróbál saját emlékjeleket kitenni. Ennek megnyilvánulásai 1990-től erősödtek fel, de a gátszakadást a 2000-es évek jelentették. A két véglet a kétszázezer látogatót vonzó Kolozsvári Magyar Napok, illetve a szórványvidéki Resicabánya 800 fős magyar közössége által tartott városnap. Baj, hogy a sajtó eklektikusan foglalkozik ezekkel az eseményekkel, sokszor csak a gazdasági részét látja és nem a kérdést a maga dimenziójában. Gondot jelenthet, ha a politika ki akarja sajátítani a közösségi rendezvényt, vagy ha a helyi elitek versengésének terepévé válik.
Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója beszámolt arról, hogy Kárpátalján a helyi nevezetességekhez kapcsolódó falunapot, fesztiváltípust az ukránok nem ismerik. Ezek a közösségek által szervezett események 2010-től inkább valamilyen történelmi eseményre vagy személyiségre építenek, ilyen Ugocsában a Kurucfeszt, Ungváron Bercsényi, a beregi Zászlóbontás Rákóczit idézi, de a legbüszkébb a huszti Bethlen-napra, amelyet a 8%-os magyar kisebbség kezdeményezett azon a településen, ahonnan az ukrán nacionalista mozgalmak szoktak indulni. Az első évben a jóindulatú ukrán polgármester „jobb a békesség” jelszóval Huszt legeldugottabb részére engedélyezte rendezvényüket, és elutazott arra az időre. A negyedik évben – látva a sikert, a magyarországi támogatókat – már odaadta a Főteret, maga is részt vett az ünnepségen, s most októberben az ötödik Bethlen-napokat már a többségi lakosság is várja.
Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Intézet igazgatója, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a zentai ünnepség friss élményével érkezett, elmondta, hogy Zentán, ahol mindig magyar önkormányzat volt, olyan jeles eseményt kerestek, amely mindenki számára elfogadható. Így lett 1997-ben a zentai csata, a török hódoltság alóli felszabadító harc 300. évfordulója az ünnep, s onnan indulhatott el egy pozitív folyamat a közösségi lét megnyilvánulásaiban, amelynek többségét elsősorban a tömbmagyarság által lakott területen, tehát a bácskai településeken rendezik. Ezekben összekapcsolódik a szakrális és a népi kultúra és az irodalomtól a gasztronómiáig minden, ami erősíti a magyarságtudatot, de amelybe igyekeznek bevonni az itt kisebbségben élő szerb lakosságot is.
Miközben zajlottak a hozzászólások, a vetítőn peregtek az idei fesztiválok képei, s így legalább villanásokban megjelent a Felvidék is: Fülek, az Eszterlánc Országos Gyermeknéptánc Fesztivállal, a Felvidéki Juniális, a Peredi Falunap, a Bátorkeszi Borfesztivál, a Gimesi Művelődési Tábor, Martos, Gombaszög, Komáromi Napok.
Ám a kerekasztal beszélgetés vége felé szót kért a hallgatóság soraiban ülő Komlóssy József erdőmérnök, a FUEV korábbi alelnöke, hogy elmondja, amit már sokszor megtapasztalt, hogy az embereket nemcsak az azonos nyelv vagy a szülőföld köti össze, hanem összetartja az azonos értékrend is. Ő most jött Selmecbányáról, ahol az 1735-ben alapított Bányászati Tanintézet, később Bányászati és Erdészeti Akadémia (Trianon után Sopronba költözött) emlékére az egykori diákhagyományokat felelevenítve, évente tartanak ünnepséget. Bánya- és erdőmérnökök, kohómérnökök: csehek, morvák, lengyelek, németek, szlovákok és persze magyarok hajdani egyenruháikban vonulnak fel a régi diákdalokat énekelve. Négy évvel ezelőtt még a magyarokat sörösüvegekkel dobálta meg a helyi lakosság, most ők aratták a legnagyobb tapsot. S amikor a Szent Katalin templom ökumenikus szertartásán felhangzottak magyarul a zsoltárok és egyházi énekek, és mindenki együtt énekelt, akkor úgy érezte, hogy Selmecbánya egy napra ismét magyar lett – fejezte be rövid, de érzelemgazdag beszámolóját Komlóssy József.
Az eszmecsere zárszavában Kántor Zoltán mint moderátor és Bodó Barna a kérdés kutatója a fesztiválok hozadékait sorolták: egy-egy ilyen jeles nap már az elszármazottak naptárában is úgy szerepel, mint amihez igazítaniuk kell a jövő évi szabadságukat; év közben is egyre több a rendezvény, mert a közönség, a közösség igényli; az elszármazottakban feltámad az érzés, hogy tegyenek valamit közösségük javára. De a legfontosabb az előkerült értékek tovább örökítése, és az, hogy kialakul a közösséghez tartozás új dimenziója az emberekben.
Cservenka Judit / Felvidék.ma; Erdély.ma

TANKOKKAL ROMÁNIÁBA
Az emberben van annyi naivság, hogy azt higgye: a világ – és benne a politikusok – folyamatosan fejlődik, tanulunk a hibáinkból, a tévedéseinkből, nem követjük el újra ugyanazt a hülyeséget. Hát nem így van, és a cáfolat most éppen Romániából érkezik.
A kilencvenes évek közepén, 1997-ben Kolozsvár félbolond polgármestere, Gheorghe Funar azzal a rendkívül frappáns érvvel torpedózta meg a Mol benzinkútnyitását a városban, hogy a magyar olajvállalat erdélyi terjeszkedése katonai célokat szolgál. Amikor majd a magyar tankok elözönlik az országot – így a politikus víziója –, nem lelhetnek „baráti állomásokra”, ahol üzemanyagot tudnak vételezni. Gondoljuk csak el a helyzetet: állnak a magyar tankok egy OMV-kút előtt, és vezetőik kétségbeesetten telefonálnak a vezérkarnak, hogy hiába hivatkoztak a régi jó monarchiára, nem akarják őket kiszolgálni. Bezzeg ha lenne Mol, flottul menne a lerohanás.
Azóta Funar eltűnt a süllyesztőben, és jó okunk volt azt gondolni, hogy ezzel sötétségből is kevesebb lett a román politikában. Csalódnunk kellett. Egy parlamenti képviselő, Traian Basescu egykori államelnök pártjának ügyvezető elnöke nemrég betért tankolni a Mol kétszáznyolc romániai töltőállomásának egyikébe (gyaníthatóan a csíkszeredaiba), és felháborodott posztot tett közzé a közösségi médiában. „Az utóbbi napokban nehezen érhető politikai agressziót érzékelek Budapestről Románia irányába, köztük a magyar állami Mol akcióit országunkban. Ha én jóhiszeműen üzemanyagot vásárolok tőlük, közvetett módon olyan kampányt támogatok, amely Románia megosztására törekszik. Nem szólva a magyar állami színekről, a benzinkutakban kitett plakátok egyértelműen azon térség autonómiáját szorgalmazzák, ahol jelentős számú magyar él” – írta a lánglelkű hazafi.
A Népi Mozgalom Párt (PMP) éles szemű elnökét tehát zavarja a Mol cég zöldje – minden bizonnyal Coca-Colát sem iszik, mert annak vöröse a kommunizmusra emlékezteti. Ami az autonómiára biztató plakátot illeti, az a négynyelvű (magyar, román, német és angol) turisztikai térkép reklámja. A Székelyföldi legendárium tagjai rajzolták, hogy felhívják a figyelmet a régió látványosságaira. Évek óta kapható sok helyen, és nem csak a magyar kötődésű látnivalókra fókuszál: rajta van például a Bucsecs hegység legmagasabb csúcsa, az Omul, és szerepelnek a románok lakta Buzau megye iszapvulkánjai is.
A valóság persze nem akadály Bukarestben. Az ügyvezető keltette hullámra azonnal ráhasalt Traian Basescu exelnök, aki a párt nyári egyetemén arról értekezett, hogy milyen hálátlan a cég, amelyet Románia vendégszeretően befogadott. „Annyi más benzinkút van! Ne vásároljatok többé benzint a Moltól, mivel egyetlen cég sem engedheti meg magának, hogy az alkotmány ellen folytasson kampányt az őt befogadó állam területén”– fejtegette.
Basescu elnökségének jó néhány évét egyébként a székelyföldi magyaroknak is köszönheti, mert a leváltásáról rendezett népszavazáson tömegesen távol maradtak az urnáktól, így az éppen nem érte el az érvényességi küszöböt. Arról is elfelejtkezik, hogy a térkép elkészítését a román kormány is támogatta, amikor az elnök egykori pártja, vagyis a PDL volt hatalmon. Sőt: a turisztikai miniszter éppen Elena Udrea volt, Basescu kedvence. A hölgyet a román sajtó egyszerűen az elnök szeretőjeként emlegeti, és most az ottani orgánumokban megjelent jelzők közül csak a nyomdaképes verziót használtuk. A térkép készítői be is mutatták a fotót, amelyen a miniszter asszony az általa támogatott térképet nézegeti látható örömmel. Megszólalt aztán a Mol is, kifejtve, hogy kútjaiknál több turisztikai térség térképei is kaphatók, és a vállalat politikájának része az ország különböző régióiban élő közösségek, kisebbségek tiszteletben tartása.
Magyar tankokról, amelyek a turisztikai térkép alapján nyomulnának be Erdély testébe, egyelőre nem esett szó.
Lukács Csaba / Magyar Nemzet; Erdély.ma

KÖZÖS LEVÉL AZ UKRÁN PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT OKTATÁSI TÖRVÉNY MIATT
Teodor Melescanu és hivatali kollégái, Szijjártó Péter magyar, Ekaterina Zaharieva bolgár, Nikosz Kociasz görög külügyminiszterek közös levélen fejezték ki “aggodalmukat” és “mélységes sajnálatukat” a szeptember ötödikén, az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény miatt.
A levelet Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőjének, Lamberto Zanniernek is elküldték.
A négy külügyminiszter szerint az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek minden eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy Ukrajna oktatási törvényébe beépített korlátozások ne akadályozzák a nemzeti kisebbségek megfelelő védelmét.
Kijevben ült össze szerdán a nemzeti kisebbségek védelméért felelős román-ukrán kormányközi vegyesbizottság plénuma. A felek az ülés végén közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben vállalják, hogy újból napirendre tűzik mindazokat a kérdésköröket, amelyek 1997, vagyis a bizottság megalakulása óra felmerültek a felek érdekeinek védelmében.
A külügyminisztérium, a határon túl élő románokért felelős tárca, az oktatási, a kulturális minisztérium képviselőiből, valamint az interetnikai kapcsolatokért felelős ügyosztály, az egyházakért felelős államtitkárság és a Romániai Ukránok Szövetségének küldötteiből álló román delegációt Alexandru Victor Micula államtitkár vezette.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a román fél arra kérte ukrán tárgyalópartnereit, hogy mielőtt Ukrajna államelnöke kihirdetné a kijevi parlament által elfogadott új tanügyi törvényt, kérjék ki a Velencei Bizottság (Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel), valamint az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosának véleményét a vitatott jogszabályról.
Az ülés egy közös nyilatkozat aláírásával zárult, amelyben úgy a közös konklúziókat, mint a felek eltérő véleményeit is rögzítették. Ugyanakkor vállalták, hogy a bizottság új ülésszaka során újból napirendre tűzik mindazokat a kérdésköröket, amelyek 1997, vagyis a bizottság megalakulása óra fontosnak bizonyulnak a felek számára.
A külügyi tárca közleménye leszögezi, hogy a kijevi tárgyalások során Románia küldöttsége a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmére vonatkozó nemzetközi normák jóhiszemű tiszteletbentartását szorgalmazta úgy az Ukrajnában élő románok, mint a Romániában élő ukránok tekintetében.
Agerpres; Erdély.ma

Székelyudvarhelyi zászlóper: Gálfi megbírságoltatná Tanasă feljelentő egyesületét
Ítélet születhet jövő héten a székelyudvarhelyi zászlóperben. Az ügy szerdai tárgyalásán Gálfi Árpád polgármester kifejtette álláspontját, mely szerint jogosan van kitűzve a hivatal bejárata fölött és az ülésteremben a székely zászló, illetve a város lobogója, ezért az eltávolításukat célzó kérések elutasítását kérte.
Tavaly nyújtott be keresetet Székelyudvarhely polgármestere ellen a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), mely szerint törvénytelenül vannak kitűzve a polgármesteri hivatal bejárata felett, valamint az ülésteremben a székely zászlók és a város lobogói, ezért a perben azok eltávolítását szeretné elérni. Az első tárgyalást három hónapja tartották, akkor Gálfi Árpád polgármester kérvényezte, hogy magánszemélyként is beavatkozhasson a perbe, kérését pedig jóváhagyták.
A következő tárgyalást szeptember 13-án, szerdán tartották a Hargita Megyei Törvényszéken. Gálfi részt vett a szerdai tárgyaláson, a Méltóságért Európában Polgári Egyesülettől azonban senki sem jelent meg. Az üggyel kapcsolatos álláspontja kifejtését a polgármester azzal kezdte, hogy Székelyudvarhely statútumába (mely lehetővé teszi, hogy egy adott település meghatározza és leírja az általa használt szimbólumokat) már 1993-ban belefoglalták a város zászlaját.
Ezt az 1993-ból származó 38-as számú tanácsi határozat támasztja alá, ezért úgy véli, jogosan leng a zászló a homlokzaton. Hozzátette, fontos szempont, hogy a statútum ma is érvényben van, majd bizonyítékként átadott egy nyomtatott példányt a bírónak, aki azt el is fogadta. Ezt követően Gálfi arról beszélt, hogy Romániában egyetlen törtvény sem tiltja a székely zászló használatát, továbbá arra is kitért, hogy ha Bukovina zászlaját (amely például Moldvában van kitűzve) nem minősítették törvényellenesnek, akkor a székely zászló sem lehet az, hiszen a törvények az ország minden pontján egységesek.
Mint mondta, ha csak utóbbi számít törvényellenesnek, az már diszkriminációnak minősül. A polgármester ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy az ADEC-et egyetlen tárgyaláson sem képviseli senki. Hozzátette, ha egy polgármesternek van ideje megjelenni, akkor ez a sértett félnek is kötelessége lenne.
Nyilatkozata végén Gálfi arra kérte a bíróságot, hogy utasítsa el a keresetben megfogalmazott kéréseket, és az alaptalan vádak miatt rójon ki pénzbírságot a Méltóságért Európában Polgári Egyesületre. A bíró ezt követően csupán annyit fűzött hozzá az elhangzottakhoz, hogy szeptember 20-án, azaz jövő szerdán várja a polgármestert az ítélethirdetésre.
A tárgyalás után Gálfi Árpád érdeklődésünkre elmondta, arra számít, hogy a törvények értelmében eleget tesznek kéréseinek, és nem kell eltávolítaniuk a székely zászlót, illetve a város lobogóját. Kérdésünkre, hogy egy kedvezőtlen alapfokú ítélet esetén milyen lépésekhez folyamodnak, úgy fogalmazott, erre majd az ítélethirdetést követően tud bővebben válaszolni, de az biztos, hogy a végsőkig elmennek, hiszen egy polgármesternek kötelessége ezt megtenni a város érdekében.
Zárásként hozzátette, az önkormányzat a törvényes határokon belül mindent megtesz Székelyudvarhely védelmében.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro

A prefektus közbeszólt (Ünnepelnének a bölöni reformátusok)
A bölöni református egyházközség három alkalommal, egy-egy háromnapos rendezvénnyel szerette volna megünnepelni a reformáció ötszáz éves évfordulóját, ám a kormánymegbízotti hivatal közbelépése miatt változtatni kényszerültek, illetve más időpontban kell megszervezniük azokat.
A kis bölöni református közösség pályázatot nyújtott be az önkormányzathoz, amit sikeresen bíráltak el, ám nem sokáig örvendhettek a tizenegyezer lejes támogatásnak: a prefektúra formai hibát talált a kiírásnál, azért annak megsemmisítését kérte. Bartha Attila lelkész sajnálatát fejezte ki, amiért ideiglenesen le kell mondaniuk szándékaikról, de mint mondotta, mindenképp megvalósítják elképzeléseiket. „A három esemény programját igyekeztünk úgy összeállítani, hogy azok folyamatosan lekössék a fiatalokat, és érdeklődve forduljanak az egyházi tanítások felé. A prefektus úgy gondolta, egy formai hiba többet jelent, mint a mi jó szándékunk és megtámadta azt a tanácsi határozatot, amely lehetővé tette, hogy megfelelő önrész biztosítása mellett jelentős támogatáshoz jussunk, és egész Erdővidék területéről származó gyermekek számára különleges élményt nyújtsunk” – mondotta Bartha Attila. A bölöniek a hétvégére tervezett rendezvényről nem mondanak le teljesen: szombaton 11 órától ifjúsági istentiszteletre és kiscsoportos beszélgetésekre kerül sor, majd Tordai Árpád baróti református lelkész pedig Ki vagyok én? Kicsoda Jézus Krisztus? címmel tart előadást, végül koncert zárja az eseményt.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tömegverekedés Kolozsváron (Újabb etnikai összetűzések)
Egy, a hét végén Kolozsváron történt, román és magyar futballszurkolók közötti tömegverekedésről jelentek meg cikkek a napokban kolozsvári hírportálokon. A beszámolók szerint a kolozsvári Universitatea futballklubhoz tartozó futballhuligánok botokkal és láncokkal támadtak szombaton a rivális Kolozsvári CFR 1907 futballklub magyar szurkolói csoportja által rendezett amatőr futballkupa résztvevőire.
A KVSC 1907 nevű magyar szurkolói csoport a kolozsvári Fellegvár dombon egy bérelt sportpályán nyolcadik alkalommal szervezte meg azt az amatőr futballkupát, amelyre erdélyi, magyarországi és felvidéki magyar amatőr csapatokat hívnak meg. Amint az egyik, neve elhallgatását kérő szurkoló a Maszol.ro portálnak elmondta: a focikupa inkább családi piknikhez hasonlít: a csapattagok családostul vesznek részt, és a mérkőzések között sörözéssel, flekkensütéssel töltik az időt. A sporteseményt azonban a kolozsvári CFR 1907 nagy riválisának számító kolozsvári Universitatea szurkolóihoz tartozó futballhuligánok zavarták meg, akik behatoltak a zárt körű rendezvénynek otthont adó sporttelepre, és CFR-ellenes, valamint magyarellenes jelszavakat skandáltak. A szervezők először kitessékelték őket, de nemsokára botokkal és láncokkal felfegyverkezve tértek vissza. A kirobbant tömegverekedés a támadók elkergetésével végződött. A telefonon riasztott csendőrség már csak a verekedés utáni állapotokat láthatta. A CFR szurkolói csoportjának a tagja elmondta: feljelentést tesznek az Universitetea ultrái ellen a rendőrségen. Hozzátette, nem azt fájlalják, hogy néhányuknak beverték a fejét, hanem azt, hogy a véres csatajelenetek a feleségek és gyermekek szeme láttára történtek. Azt is hozzátette: ilyen iszonyatos etnikai gyűlölettel még soha nem szembesült. A Kolozs megyei rendőrkapitányság tegnap a honlapján közölte, hogy ugyan feljelentést még senki nem tett, hivatalból vizsgálatot indított a szombati incidens kapcsán, és arra kérte a szemtanúkat és mindazokat, akik segíthetnek a résztvevők azonosításában, hogy jelentkezzenek. A rendőrség azt is közölte, hogy három olyan személyt, akiket a támadásban való részvétellel gyanúsítanak, később előállítottak, és a helyszínen megállapítottak alapján készített jegyzőkönyveket átadták az ügyészségnek. A Maszol.ro és a Ziardecluj.ro is több videofelvételt tett közzé, amelyeken jól látható a támadók arca. Kelemen Hunor RMDSZ elnök levélben tájékoztatta a történtekről Carmen Dan belügyminisztert tegnap, felháborítónak nevezve, hogy a hatóságok csak azután láttak hozzá az ügy kivizsgálásához, miután a média beszámolt a magyarellenes incidensről. Kelemen arra kérte a belügyminisztert, hogy a tárca tegyen meg mindent a történtek részletes kivizsgálásáért. A kolozsvári NCN televíziónak nyilatkozva az Universitatea menedzsere, Ioan Ovidiu Sabău elítélte csapata szurkolóinak magatartását. „Nem tudok egyetérteni ezzel a viselkedéssel. A hatóságoknak tenniük kell a dolgukat, azért fizetjük őket” – nyilatkozta a volt válogatott labdarúgó. Az Universitatea szurkolói csoportjának az egyik név nélkül nyilatkozó képviselője a Ziardecluj.ro portálnak elmondta: nem a kolozsvári CFR szurkolóival volt nézeteltérésük, hanem a Ferencváros és a Videoton szurkolóival, akikkel 1998 óta nyílt konfliktusban állnak, és azóta minden alkalmat kihasználnak arra, hogy megbosszulják a csaknem két évtizede Budapesten elszenvedett sérelmeket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Néppárt támogatja az ukrajnai magyarokat
Elfogadhatatlannak és az európai normákkal ellentétesnek tartja az Erdélyi Magyar Néppárt az eljárást, mely során az ukrán kormány megpróbálja felszámolni az őshonos nemzeti kisebbségek – közöttük a magyar és a román közösség – anyanyelvén zajló oktatást.
A Néppárt tegnapi közleményében támogatásáról biztosítja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget az ukrajnai magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítésének megakadályozásában, mint írják, a párt kapcsolatait felhasználva nemzetközi színtéren is fellép annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogai ne sérüljenek. „Felszólítjuk Ukrajna elnökét, éljen alkotmányos felhatalmazásával, valamint politikai befolyásával, és akadályozza meg a törvény hatályba lépését, majd érje el annak visszavonását!” – áll a közleményben. Az Erdélyi Magyar Néppárt, az európai regionalista és autonómiapárti politikai szervezeteket tömörítő Európai Szabad Szövetség tagjaként arra kéri testvérpártjait, emeljenek szót saját országaik kormányainál a súlyosan diszkriminatív ukrán oktatási törvény visszavonása érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ökumenikus tanévnyitó istentisztelet Majláthfalván
Ahogyan máshol is ebben az országban, Majláthfalván is megkezdődött az új tanév. Első alkalommal próbáltuk a keresztény-keresztyén egység és szeretetet nevében megszervezni az iskolakezdést a templomban, ebben a szép faluban kiemelve ezáltal azt a tényt, hogy a suliban különböző vallású tanulók készülnek elindulni az életbe. Az iskolai gyülekező és tanévnyitó után délelőtt 10 órakor mindenki átvonult Isten házába, ahol ökumenikus tanévnyitó istentiszteletet tartottunk Csatlós Róbert tanító bácsival, aki nem utolsó sorban felavatott pünkösdi lelkipásztor is. A majláthfalvi fiatalok lendületes, Szentlélek kiáradását kérő gitáros éneke vezette be a szertartást, majd a bevezető után szentírási szakaszok következtek, ezt követően a tanító bácsi fordult néhány buzdító szóval az egybegyűltekhez a kis Dávidot, a későbbi nagy királyt állítva példaképül a gyermekek elé. Az egyetemes könyörgés és a minden keresztény számára közös kincset jelentő ima, a Miatyánk után a két lelkipásztor áldással bocsátotta útra a tanerőket, tanulókat és szülőket.
Miklós Csaba, majláthfalvi római katolikus plébános / Nyugati Jelen (Arad)

Az igazságügyi rendszert reformálni kell
„Nem vagyunk megelégedve az igazságszolgáltatás jelenlegi állapotával, hiszen egy ügyészállamban élünk, ahol – a nemzetbiztonságra hivatkozva – bármikor, bárkit lehallgathatnak, hogy azután, a rendszer számára kényelmetlen emberek ellen bűnvádi eljárást indíthassanak. Az eljárás során kontextusból kiragadott mondatokat használnak fel, de a teljes szöveget nem engedik meghallgatni nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Az indítványozók azon szándékával, hogy a jelenlegi állapotokat megőrizzük, az RMDSZ nem érthet egyet, hiszen az nem az igazságszolgáltatás függetlenítésének ügyét szolgálja, hanem a hatalommal való visszaélés lehetőségét teremti meg” – fejtette ki Márton Árpád parlamenti képviselő, az alsóház jogi bizottságának tagja az ellenzéki pártok által benyújtott egyszerű indítvány vitája alatt. A képviselőház plénuma szeptember 12-én tárgyalta az ellenzék kifogásait a kormánykoalíciót alkotó pártok által az igazságügyi rendszerben végrehajtott módosítások kapcsán.
Az RMDSZ háromszéki politikusa elmondta: „A kormánykoalíciót alkotó pártok által kidolgozott és felvállalt négyéves kormányprogramban az áll, hogy 2017-től a jogrendszer korszerűsítését fogják megvalósítani úgy, hogy az olyan legyen, mint az EU nyugati tagállamainak jogrendje, megakadályozva ez által az igazságszolgáltatás túlkapásait és a hatalommal való visszaélését.”
Márton Árpád továbbá emlékeztetett arra is, hogy az RMDSZ már számos törvénymódosítást kezdeményezett az EU-s irányelvek átültetésére, többek között az ártatlanság vélelmének biztosítását szorgalmazza azért, hogy egyetlen hivatalos állami szerv se beszéljen úgy a vádlottakról vagy gyanúsítottakról, mintha már elítélt személyek lennének. Továbbá az RMDSZ azt is kérte, hogy egyetlen vádlottnak vagy gyanúsítottnak se kelljen ártatlanságát bizonyítania, és ne lehessen arra kötelezni a per bármelyik fázisában, hogy önmaga ellen valljon. (RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad)

Levélben tájékoztatta a belügyminisztert Kelemen Hunor a hétvégi kolozsvári magyarellenes támadásról
A hatályos nemzeti és nemzetközi szabályozások tükrében súlyosnak tartjuk, hogy 2017 Romániájában zárt sportrendezvényen magyar emberekre támadnak, hogy a csendőrség csak azt követően indított vizsgálatot az ügyben, hogy egy helyi sajtóorgánum beszámolt a magyarellenes incidensről – tájékoztatta szerdán Carmen Dan belügyminisztert Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke azt követően fordult a belügyminisztériumhoz, hogy a Kolozsvári U focicsapat ultrái egy hétvégi sportrendezvényen a Kolozsvári CFR 1907 magyar szurkolóira és a focibajnokság további résztvevőire támadtak. Kelemen Hunor levelében azt kéri: a belügyminisztérium tegyen meg minden szükséges lépést azért, hogy a hatóságok részlegesen vizsgálják ki a történteket.
„Az RMDSZ felháborítónak tartja a történteket. Elítéli a provokátorok magatartását, továbbá elfogadhatatlannak tartja, hogy azok, akiknek a rend őreiként a helyzet megoldására kellett volna sietniük, elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket. A kivizsgáláshoz az kellett, hogy médiavisszhang övezze az esetet” – részletezte Kelemen Hunor szövetségi elnök azt követően, hogy levélben értesítette a belügyminisztert.
Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy a magyarellenes hangulat a sportszurkolók körében még inkább felerősödni látszik az utóbbi időszakban – ezt jelzi a Funar-korszak legsötétebb periódusának hangulatát megidéző incidens is. „A sport a versengésről szól, de nem egymás gyűlöletéről. Megtestesíti mindazt, aminek fontos értékként kell jelen lennie társadalmunkban, a többség-kisebbség viszonyában is. De ez sosem lehet a megosztottság, csakis a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a sportszerűség” – összegzett Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)

Kalotaszegi Magyar Napot szerveznek Bánffyhunyadon
A népviselet ünnepe jelmondattal szerveznek hétvégén, Bánffyhunyadon Kalotaszegi Magyar Napot. Az eseményt a Kós Károly Kulturális Egyesület az RMDSZ bánffyhunyadi szervezetével, a Suhanc Néptánccsoporttal, illetve a Bánffyhunyadi Református Egyházközséggel szervezi közösen.
– A Kalotaszegi Magyar Napok legfontosabb célja, hogy megteremtse a keretet ahhoz, hogy ismét eljuthatsson a térség kultúrájának híre a világ minden tájára. Az eseménynek közösségépítő szerepe is van, reményeink szerint olyan színteret sikerül létrehozni, ahol a bánffyhunyadi és környező kalotaszegi települések magyar közösségei találkozhatnak egymással – nyilatkozta Buzás-Fekete Mária Bánffyhunyad alpolgármestere.
Az alpolgármester szerint jövőre még nagyobbra tervezik a szóban forgó eseményt. – Idén tíz kalotaszegi település képviselteti magát, bemutatva változatos népviseletünket, szokásainkat. Célunk, hogy ez a változatosság tükröződjön az eseményen, ennek érdekében a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjével, Gergely Balázzsal is egyeztetünk, velük közösen szeretnénk színvonalas, kulturális és népi hagyományokat előtérbe helyező rendezvényt felépíteni – fogalmazott az előljáró. Idén július közepén találkoztak első ízben a kalotaszegi magyar települések képviselői a bánffyhunyadi református parókián, ahol eldöntötték, hogy az idei egynapos kiadást követően jövőre többnapos rendezvénysorozat segítségével vonják be a térség valamennyi települését.
A Kalotaszegi Magyar Napot vasárnap, azaz szeptember 17-én szervezik. A rendezvény délután 2 órától kezdődik a Ravasz Házban áhítattal, illetve a református egyházközség kórusának fellépésével, ezt követi Marosán Csaba színművész Bomlott cimbalom – Arany János ismeretlen arca című előadása. Bálint Tibor bujkakiállítását követően népviseleti szemle következik, amelynek keretében a fiatalok felvonulnak a Művelődési Házba, ahol fellép a Suhanc néptáncegyüttes, Kovács Eszter szólóénekes, illetve Vincze Lilla (Napoleon Boulevard). Szabadság (Kolozsvár)

Tamási Áron nemcsak az Ábelt jelenti: megemlékezés-sorozatot tartanak
Tamási Áron életművének jelentőségére hívja fel a figyelmet a szombaton kezdődő ötnapos rendezvénysorozat, amelyet a Hargita megyei Farkaslakán tartanak annak apropóján, hogy 120 éve látta meg a napvilágot az író, a falu nagy szülöttje.
Tamási Áron életművének jelentőségére hívja fel a figyelmet a szombaton kezdődő ötnapos rendezvénysorozat, amelyet a Hargita megyei Farkaslakán tartanak annak apropóján, hogy 120 éve látta meg a napvilágot az író, a falu nagy szülöttje.
„Bár sokan érkeznek ide, legtöbben csak megnézik az épületet, a sírt, és a látogatás kipipálva. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet a falu több pontján zajló rendezvénysorozattal, hogy nemcsak a szülőház köthető az író emlékéhez: húgának, Ágnes néninek a felújított portája is látogatható, kulturális központként működik állandó kiállítással – itt is szervezünk rendezvényeket a mostani ünnepség keretében. Tudni kell, hogy az Ágnes néni házába tért haza sokszor Tamási Áron, itt is alkotott” – fejtette ki Hadnagy Jolán.
Dokumentumfilm farkaslaki visszaemlékezőkkel
A szervező elmondta, a volt elemi iskola épülete is az emlékhelyek sorába tartozik, itt tanult meg Tamási írni, úgyhogy itt is szerveznek eseményeket. Az 1897. szeptember 20-án született íróra emlékező ünnepet az egyesületen kívül a helyi iskola és önkormányzat, az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium szervezi.
Az első, szombati napon irodalmi vetélkedőt tartanak felvidéki, magyarországi és udvarhelyi iskolás csapatok részvételével, majd a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 14 tagja is Farkaslakára érkezik, három kiadványt mutatnak be, és kiállítás is nyílik.
Az MMA közölte, tavaly szeptember 30-án rendezték meg a Pesti vigadóban a Jégtörő írók című emlékülést, amely Tamási és Sütő András munkásságát elemezte, elsődleges célja Tamási halálának ötvenedik, Sütő halálának tizedik évfordulója volt. A konferencia előadásainak anyagából idén kiadvány jelent meg, amelyet szeptember 16-án Farkaslakán is bemutatnak.
Az erdélyi könyvbemutató-körút keretében az MMA küldöttsége megkoszorúzza Sütő és Tamási sírhelyét is.
A farkaslaki rendezvények védnöke Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.
Hadnagy Jolán azt is elmondta, vasárnap a Tamási Áron nyomában Farkaslakán című kiadványt mutatják be, amely Jakab Emil helyi fotós munkáival, valamint az írótól vett idézetekkel idézi fel emlékét.
Vasárnap este Novák Lajos Tamási Áron élő emlékezete című dokumentumfilmjét vetítik, mint a szervező rámutatott, az alkotás két évig készült, érdekessége, hogy olyan farkaslaki interjúalanyok szólalnak meg benne, akik még találkoztak az íróval, de beszél a filmben özvegye, a 87 éves Basilides Alíz is.
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)