Szekus módszerekkel ijesztgetik az egyházakat?
Történelemhamisítók és szennylapok célkeresztjében
November hetedikére napolta el a bíróság azt a tárgyalást, amely évek óta egyre csak húzódik a váradhegyfoki premontrei rend és a váradi önkormányzat között az egykori premontrei gimnázium visszaigénylése kapcsán - tudtuk meg tegnap Fejes Rudolf Anzelm prépostprelátustól.
Az évszázados hagyományokkal rendelkező szerzetesrend hosszú évek óta harcol saját, a kommunizmusban elkobozott, államosított vagyonáért, és mint megtudtuk, mostanában egyre több furcsa, a bolsevik terror módszereire emlékeztető kellemetlenség éri mind a rend tagjait, mind azokat, akik mellettük állnak a pereskedésben. A premontrei szerzetesrendnek amúgy több olyan ingatlanja van Nagyváradon és a közeli településeken (Félixfürdőn, Püspökfürdőn és Váradszentmártonban), amelynek tulajdonjogát érvényes dokumentumokkal tudják is bizonyítani, azonban az elmúlt hónapok során nyilvánvalóvá vált, az egykori tulajdonosok bizonyítékát a román törvényhozók nem akarják figyelembe venni. A váradhegyfoki premontrei rendnek jelenleg tizenkét visszaigénylési pere van folyamatban.
Történelemhamisítók és szennylapok célkeresztjében
Az egyik ilyen, évek óta húzódó visszaszolgáltatási ügy az Úri (ma Roman Ciorogariu) utcában levő egykori híres premontrei gimnázium, a mai Mihai Eminescu Főgimnázium épületének visszaigénylése. Az impozáns iskolát az önkormányzat nem akarja visszaszolgáltatni, s beletekintve a hosszas pereskedés kétségtelenül meghökkentő részleteibe, kiderül, hogy a történelemhamisítástól kezdve, a kommunista diktatúrában hozott szabályokra való hivatkozásig, semmitől sem riadtak eddig vissza, hogy a magyar szerzetesrendtől elrabolt épületet megtartsák. A helyi román bulvármédia pedig sajtóetikát és emberi jóérzést mellőzve gusztustalan és valótlanságoktól hemzsegő cikkekben támadja magát a rendet, a magyarokat, a főapátot, illetve azokat a jogi szakértőket, akik a gimnázium visszaszerzésében kollaborálnak az egyházzal.
Úgy tűnik, jogilag elfogadható érvek híján a megfélemlítés és lejáratás kommunista örökségét sem vetik meg az önkormányzat Szociálliberális Szövetséghez ( USL) tartozó vezetői, így eshet meg egy EU-tagállamban, hogy a rend megbízott jogászát megtámadták a nyílt utcán, amikor az levéltári kutatásokat akart végezni, majd ordenáré hangvételű cikkeket írtak róla az egyik helyi bulvárlapban. Tegnap megtudtuk, a váradhegyfoki premontrei szerzetesrend feljelentést tett a Bihoreanul nevű hetilap ellen, melyben olyan cikkek jelentek meg a közelmúltban a rendről, illetve a folyamatban levő perekről, melyek nemhogy kimerítik a becsületsértés fogalmát, de köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Többek között olvasható a lapban, hogy a rend végérvényesen elvesztette a félixfürdői ingatlanokat tárgyaló perét, és ez - mint a főapát elmondta - azért is hamis állítás, mert még csak nem is volt tárgyalás erről. Hogy honnan szedte a cikk írója ezt az állítását, esetleg előre közölték vele a majdani per előre meghozott döntését valami titkos(szolgálati) fülesek, egyelőre nem derült ki. De az is előfordult már, hogy egy-egy tárgyalás közeledtével sötétített ablakú autók kezdtek el ácsorogni a váradi premontrei rendház mellett, valakik árgus szemekkel figyelték, figyelik a főapátot, illetve a hozzá betérőket.
Feltámasztott kommunista paktumra hivatkoznak
Erről a perről tudni kell, hogy évekkel ezelőtt a szerzetesrend a bíróság elé terjesztett olyan bizonyítékokat, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a szóban forgó ingatlan törvénytelenül, egy rektifikációnak nevezett telekkönyvi bejegyzéssel került a román állam tulajdonába. Rektifikáció útján azonban tulajdont nem lehet szerezni, mivel a rektifikáció jogi fogalma kizárja, hogy a tulajdonos személye megváltozzék. Tehát a gimnázium egykori átírása az egyházéból állami tulajdonba (kárpótlás, kompenzáció vagy akár etatizáció nélkül) egyszerűen törvénybeütköző. A per során kiderült, a váradi önkormányzat végül is semmivel nem tudta megcáfolni azt, hogy a gimnáziumépület a premontrei rendé, csupán azzal a gyanús kiadvánnyal, amelyet az egykori, szélsőségesen nacionalista-vasgárdista professzor, Onisifor Ghibu írt, aki több magyarellenes megnyilvánulása mellett különösen hírhedtté vált azáltal, hogy a magyar történelmi egyházak vagyonait gátlástalanul átjátszotta a román kommunista pártnak. Az Ilie Bolojan vezette váradi önkormányzat ezt az irományt akarta eleinte dokumentumértékű bizonyítékként állítani a bíróság elé, azonban a pereskedés során kiderült, a vasgárdista víziókat felsorakoztató "remekművet" még a román törvényhozás sem tekinthette hitelesnek, hiszen azt annak idején pont a román királyság egykori jogászai nyilvánították semmisnek. Bolojanék ezt követően újabb hajmeresztő érvelésekkel álltak elő, többek között azzal, hogy a premontrei gimnázium sosem volt a váradi premontreieké, ugyanis az a francia forradalom idején csehszlovák (!) tulajdonba került, s mivel a kommunista érában, 1961-ben Románia és Csehszlovákia kommunista vezetői megállapodtak, hogy egymással szemben semmilyen követelésük nincsen, így a gimnáziumot sem lehet visszakérni. A több mint bizarr érvelés kiókumulálóit, úgy tűnik, cseppet sem zavarja, hogy azóta nemcsak a kommunista párt szűnt meg hivatalosan, de Csehszlovákia is felbomlott. Ezzel a laikus szemmel is nevetséges érveléssel azonban egyből kiviláglott, hogy a Ghibu-féle telekkönyv-átírásoknak soha semmi jogosultságuk nem volt, noha eddig az önkormányzat erre hivatkozott. Ezzel párhuzamosan nyilvánvaló lett az is, hogy a premontreiek már 1937-ben fellebbeztek Ghibu telekkönyv-módosítása, azaz hamisítása ellen, és ennek az ügynek a tárgyalása azóta sem ért véget, noha 1958-ig rendszeresen küldtek idézést a rendnek, amely akkor éppen be volt tiltva Romániában, így semmiképpen nem jelenhetett meg a bíróság előtt. Az 1937-es fellebbezés tehát nem évült el, mivel Románia csatlakozott az EU-hoz, a hasonló eseteket szabályozó jogharmonizáció szerint folytatni kell a pert, Európa legrégebb óta húzódó perét. Ha minden jól megy, nem történik újabb halasztás, november elején folytatódik Európa legrégebben húzódó pere. Hogy addig - titokzatos megrendelésre - hány magyarellenes és egyházgyalázó cikk jelenik még meg, és hány sötét ablakú "nosztalgiaautó" fog álldogálni "véletlenül" az Úri utcai rendház előtt, nem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy a nemzetközi fórumok előtt is ismeretes furcsa romániai egyházi ingatlanügyek mikor fognak végre megoldódni, hiszen vitathatatlan, hogy amíg a kommunisták által elrabolt vagyonok nem kerülnek vissza egykori jogos tulajdonosaikhoz, addig nem beszélhetünk arról, hogy Romániában megszűnt az egykori vörös diktatúra és demokrácia van.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Alternatív utcanevek: Besztercén normalitás, Kolozsváron álom
Nyugat-európai példára alternatív utcanévtáblák jelentek meg Erdély több településének történelmi belvárosában. Ezek az utca hivatalos nevét jelző táblák alatt vagy fölött találhatók, és annak hajdani nevéről tanúskodnak.
A több nemzet által lakott nyugat-európai városokban bevett szokás, hogy ugyanazon utcának két megnevezése van: az állam nyelvén íródott hivatalos és a kisebbségek által használt hagyományos. Szászsebesen a mai Lucian Blaga utca a németek számára – immár a névjelzőtáblán is – Innere Siculorumgasse, míg Besztercén a Nicolae Titulescu utcát hívják a táblán is Ungargassenak, azaz Magyar utcának. Tordán a régi magyar utcanevek is megjelentek a belvárosban.
Példát mutató szász városok
A Fehér megyei Szászsebes volt az első erdélyi település, ahol a belvárosi utcák falára felkerültek a történelmi nevek. Az Innere Siculorumgasse sárga alapon fekete színű felirat a hivatalos B-dul Lucian Blaga alá került, és egyáltalán nem zavarja a Sebes melletti Lámkeréken született költőről elnevezett kulturális alapítvány elnökét. Pedig az egykori szász, jelenlegi román többségű városból már a 12. század közepén Sepsiszékre költöztek a sebesi székelyek. Mi több, Liviu Mugurel Sârbu alapítványi elnök maga kezdeményezte az alternatív táblák kihelyezését – első polgármesteri mandátuma alatt. „Idestova tizenhárom éve ott állnak a táblák, és senkit nem zavartak. Annak idején én döntöttem a kifüggesztésükről, elvégre, ha multikulturális településnek tartjuk Szászsebest, akkor nem illik szőnyeg alá söpörni a történelmet” – hangsúlyozta lapunknak a volt elöljáró. Sârbu szerint, ha Erdély lakossága valamire is büszke lehet, az a nemzeti, vallási és kulturális sokszínűsége. A Német Demokrata Fórum helyi elnöke, Alfred Dahinten evangélikus lelkész is dicsérő szavakkal illeti a politikából kiszállt ex-polgármestert, annak európai gondolkodásmódját.
Ahogy a sebesieket nem zavarja, úgy a beszterceiek sem tiltakoztak a Nicolae Titulescu román politikus és diplomata nevét viselő utcanévtábla alatt nemrég megjelent Ungargasse felirat ellen. Ahogy az a turisztikai ismertető tábla sem zavarta őket, amely a Magyar utca – Strada Ungurească múltját mutatja be. Besztercén azt sem rejtik véka alá, hogy a valamikori Marktplatz nevű piactér, a mai Piaţa Centrală 1940-ben a Horthy Miklós nevét kapta, hatalomváltást követően Sztálinról nevezték el, és 1962-ben vette fel jelenlegi nevét.
Ökuménia után többnyelvűség Tordán
Tordán – ahol egy évtizeddel korábban a helyi magyarságnak ádáz harcot kellett vívnia az önálló iskola létrehozásáért – a jelenlegi városvezetés nem riadt vissza a magyarul is kiírt történelmi utcanevek használatától. Az RMDSZ kérésére Tudor Ştefănie polgármester több mint egy éve kihelyeztette a hivatalos feliratok fölé a háromnyelvű – román, magyar és angol – alternatív táblákat. Így a helyi románság is megtudhatja, hogy a jelenlegi 1918. december 1. teret, valamikor Szénapiacnak hívták, a Mircea cel Bătrân utca egykoron Kastély utca volt, az Anderi Şaguna nevét viselő utcát pedig a magyar világban még Testhordó sikátorként emlegették.
„Amikor Torda megnyert egy uniós pályázatot a történelmi városközpont helyreállítására, kihasználtuk a lehetőséget és felkértük a polgármestert: ha már a régi utcaneveket nem adhatja vissza, legalább tájékoztató jelleggel írja ki azokat a jelenlegi alá. Fogékonynak bizonyult, és a városnapokra meg is jelentek az új táblák” – idézte fel az alternatív táblák születésének történetét Ádámosy Margit Klára, az RMDSZ helyi elnöke és önkormányzati képviselője. Ugyanakkor kerültek ki a szintén háromnyelvű tájékoztatók a műemlék épületekre is. Mindezt Ştefănie a lehető legtermészetesebbnek tartja. „Nem látok ebben semmi rosszat, sőt jogosnak tartom a magyar közösség igényét” – fejtette ki a Krónikának a polgármester, mintegy követve a város szellemiségét, hiszen 1568-ban, Európában először a tordai templomban hirdették ki a vallásszabadságot. A döntés meghozatalakor Tudor Ştefănie azt is szem előtt tartotta, hogy a városba látogató külföldi vendégek többsége Magyarországról érkezik.
A Szatmár megyei Halmiban fél évtizede ugyanazon tábláról olvasható le a mai hivatalos román megnevezés és az egykori magyar hagyományos név. Míg a határ menti községben a románok számára az egyik utcát Nicolae Titulescunak hívják, a magyarok ma is Nevetlenként emlegetik. A múlt rendszerben átkeresztelt Fő utca a tábla alsó részében továbbra is régi nevét viseli, míg fölötte a Strada Eliberării megnevezés olvasható.
Kolozsvári remény, vásárhelyi ábránd
Bár előszeretettel hívják magukat a multikulturalizmus fellegvárának, Erdély két legnagyobb magyar közösségű városában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron még csak álom az alternatív táblák kifüggesztése. Mindkét településen mindössze a magyar közösség álma. Míg a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere reális esélyt lát az elképzelés valóra válására, Dorin Florea helyettese nagyon jól tudja, hogy mindaddig, amíg az utcanévtáblák szintjén a vásárhelyi elöljáró a valós kétnyelvűség kerékkötője, illúzió a történelmi nevek kiírása. „Elképzeléseink vannak, de a polgármesternél még azt sem sikerült elérni, hogy a jelenlegi nevek esetében alkalmazza a valós kétnyelvűséget” – fejtette ki lapunknak Florea helyettese, Peti András. Mint ismeretes, a vásárhelyi polgármester számára a kétnyelvűség mindössze az utca vagy tér szónak a román megnevezéshez való biggyesztésében merül ki. Így Marosvásárhely főterét – az úgymond kétnyelvű tábla szerint – Piaţa Trandafirilor térnek hívják. Ennél idegenebbül már csak a Paul Chinezu, Ecaterina Varga vagy Gheorghe Doja utca neve hangzik a magyarok számára. Tavaly az Erdélyi Magyar Néppártnak volt egy-két próbálkozása az alternatív táblák felszerelésére, azonban azokat vagy tizenöt perc alatt leszerelte (a Kossuth utca sarkáról) a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség, vagy fenyegető módszerekkel a szervezet vezetőit kényszerítette az eltávolításra (a Klastrom utcai EMNP-székházról). „Azzal érveltek, hogy a Kossuth nevet nem szabad használni, így meg is büntettek. Felkértük a magyar-román történész bizottságot, hogy egyszersmind tisztázza a magyar nemzeti hős szerepét. Nem lehet, hogy Amerikában utcák, terek, sőt települések viselik a nevét, nálunk meg egyesek háborús bűnösnek kiáltják ki” – mondta Jakab István, a néppárt vásárhelyi vezetője.
Kolozsvár jelenlegi elöljárója, Emil Boc több gesztust is tett a magyarság irányába, hogy feledtesse a magyarellenes Funar-korszakot, azonban a kétnyelvű feliratozással még adós maradt. Horváth Anna alpolgármester viszont úgy véli, felettese nem zárkózik el a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől, az RMDSZ azonban még nem vetette fel az ötletet demokrata-liberális partnerének. „Előbb fel kell vennünk a kapcsolatot a tordai kollegákkal, össze kell állítanunk egy dokumentációt, csak azután tálaljuk kérésünket koalíciós partnereinknek” – vázolta a lépéseket az alpolgármester. Horváth szerint, ha a következő időszakban a település magyar neve kikerül Kolozsvár bejárataihoz, majd a belvárosi műemlék épületekre helyezendő ismertetőtáblákon magyarul is olvasható lesz az ingatlan leírása, akkor egy következő lépésben az alternatív utcanévtáblák kifüggesztését is kérhetik.
Kegyetlen öngól Váradon
Míg a közép-erdélyi nagyvárosokban körvonalazódik az elképzelés a hagyományos utcanevek használatáról, Nagyváradon az RMDSZ és ellenzéke azon háborúzik, hogy milyen elnevezéseket használjon. Míg az Erdélyi Magyar Ifjak és a néppárt is az alternatív táblák kihelyezését szorgalmazta, a szövetség politikusai a jelenlegi utcanevek lefordításában látják a jövőt. Az elmúlt években lapunk többször is cikkezett arról a hiteles fordító által készített lajstromról, melyet az RMDSZ rendelt meg. A szakember olyan muris neveket javasolt, mint például Piros-tó utca a Lacul Roşunak, azaz Gyilkostónak, Szenátus a Sanatoriuluinak, Szalázs a Sălajului vagy Galaction Gála a Gala Galaction román íróról elnevezett utcának. A nyilvánosságra hozott helytelen, nevetséges fordításokkal az RMDSZ nem csak magát, de az ügyet is nevetségessé tette. „Mi még mindig a történelmi utcanevek kiírását szorgalmazzuk, csak több ilyen esetben is tisztázni kellene, hogy mit tekintünk annak. Például a Ritók Zsigmondot vagy a Koronát? Az Állomás utcát vagy a Főutat, netán Horthy Miklós utcát?” – fejtegette lapunknak Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke. Szerinte mielőbb létre kellene hozni egy helytörténészekből álló bizottságot a vitás kérdések tisztázására. Csakhogy a néppárti politikus szerint mindaddig nem hívható életre a testület, amíg az RMDSZ tiltja az általa befolyásolható szakembereknek, hogy részt vállaljanak az EMNP kezdeményezésében. „Nem lenne szabad ebből hiúsági kérdést csinálni; közösen kellene a polgármester asztalára tennünk egy hiteles listát” – vélekedett Csomortányi. Váradon az utóbbi időben több ház falára is kikerült az ellenzékiek által javasolt alternatív név, de azokat Ilie Bolojan polgármester utasítására az önkormányzat munkásai eltávolították.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Megvan a támogatás régióügyben
Bár a Székelyföldön már összegyűltek a fejlesztési régiók átalakítását célzó népszavazást támogató aláírások, Maros megyében még nem tudni, melyik román pártot sikerül partnernek megnyernie az RMDSZ-nek a kezdeményezés sikere érdekében. A Partiumban „véletlen egybeesés” folytán a liberálisok is támogatják a Nagyvárad-központú fejlesztési régió létrehozását, Bihar megye románlakta térségeiben például az USL is besegít az aláírásgyűjtésbe.
Összegyűltek a Kovászna–Hargita–Maros fejlesztési régió kialakítása érdekében tervezett népszavazást támogató aláírások: a két székely megyében hétfőn összesítették a szignókat, míg Maros megyében be is nyújtották azokat a megyei önkormányzathoz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a sajtónak elmondta, a szükségesnél jóval több, Hargita megyében 28 ezer, Kovászna megyében 33 ezer, Maros megyében közel 40 ezer szignó gyűlt össze. Az RMDSZ székelyföldi vezetői a pártfeletti összefogás sikerét méltatták, és abban bíznak, hogy a prefektúrák nem gáncsolják el a kezdeményezést.
Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke hétfőn a Krónikának elmondta, pártfeletti összefogással sikerült lebonyolítani az aláírásgyűjtést, az íveket azonban még nem zárták le, várják az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csatlakozását. „Ennyi aláírás után a Hargita Megyei Tanács köteles napirendre tűzni a tervezetet. Bízunk benne, hogy a prefektúra nem támadja meg, és meg tudjuk szervezni a népszavazást” – fogalmazott lapunknak Borboly Csaba, aki szerint az emberekben van egyfajta várakozás az önálló székelyföldi régiót illetően.
Háromszéken már az elmúlt héten több mint húszezer támogató aláírás gyűlt össze, azaz a szükséges szám kétszerese. Kovászna megyében több mint száz településen gyűjtötték a kézjegyeket, köztük olyan falvakon is, ahol hivatalosan nincs magyar nemzetiségű lakos. Az akcióhoz a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is csatlakozott, az összefogásnak köszönhetően naponta több mint ezer aláírás gyűlt össze, magyarázta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. Ahhoz, hogy a megyei önkormányzatok napirendre tűzhessék a referendumról szóló határozattervezetet, a szavazati joggal rendelkező lakosok öt százalékának kell aláírásával támogatnia a kezdeményezést. Kovászna és Hargita megyében a többségi RMDSZ-frakció vagy a tanácselnök is előterjeszthette volna a tervezetet, ám a társadalmi támogatottság felmutatása érdekében úgy döntöttek, aláírásgyűjtésbe kezdenek. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke korábban úgy nyilatkozott, ötven százalékos esélye van annak, hogy megszervezhessék a referendumot, és a kezdeményezést ne gáncsolják el a prefektúrák. A háromszéki politikusok elismerték, annak már kevesebb a valószínűsége, hogy – amennyiben meglesz a népszavazás és győznek az igenek –, megalakuljon a székelyföldi fejlesztési régió. Hangsúlyozták, ez az egyetlen járható út, hiszen a közigazgatási régiók megalakításához alkotmánymódosításra van szükség, az SZNT és az MPP autonóm Székelyföldre vonatkozó próbálkozásai pedig mind elbuktak.
Maros: elzárkózik Dobre, visszatáncolt Florea
A Maros megyei RMDSZ hétfőn délután iktatta a megyei tanácsnál a népszavazás kiírásához szükséges támogató aláírásokat. A szövetségnek alig tíz nap alatt 38.075 támogatót sikerült szereznie a szükséges 24.500-zal szemben. „Maros megye szavazati joggal rendelkező magyarjainak csaknem egynegyede felkarolta a kezdeményezést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy leállunk az aláírásgyűjtéssel” – nyilatkozta a Krónikának Brassai Zsombor, a szövetség megyei elnöke. Mint mondta, az RMDSZ november 14-ig folytatja a „politikai adunak” szánt támogató aláírások gyűjtését. Arra a kérdésre, hogy mire számítanak a román pártok részéről azok után, hogy Ciprian Dobre megyei tanácselnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei elnöke korábban elutasítóan nyilatkozott a kérdés kapcsán, a szociáldemokraták pedig semmiféle választ nem fogalmaztak meg az RMDSZ irányába, Brassai kifejtette: az elkövetkezendő napok és hetek a politikai egyeztetésről fognak szólni.
Mint ismeretes, a beszélgetésen, melyet a szövetség kezdeményezett a román pártokkal a kérdésben, csupán a Demokrata-liberális párt (PDL) helyi elnöke, Mihai Poruţiu jelent meg. Poruţiu ugyan nyitva hagyta a régiósítás kérdését, azonban az alakulat megyei elnöke, Dorin Florea – aki pár hónappal ezelőtt, néhány biztató nyilatkozatával még partnernek tűnt – demagógiával vádolja a székelyföldi gazdasági régió létrehozását szorgalmazó RMDSZ-t. Brassai is belátta, hogy a marosvásárhelyi polgármesternek az utóbbi időben tanúsított magyarellenes viselkedése kevés esélyt kínál az eredményes párbeszédre. Az RMDSZ ugyanakkor arról sincs meggyőződve, hogy a megyei önkormányzat jegyzője, Paul Cosma napirendre tűzi a kérdést. Ciprian Dobre tanácselnök ugyanis korábban úgy vélekedett, hogy az efféle referendumok szervezése nem a megyei, hanem a központi hatóságok hatáskörébe tartózik. „Ha formai okokra hivatkozva a jegyző elutasítja a kérés napirendre tűzését, akkor az RMDSZ tanácsosai fogják azt benyújtani. Ha a megye vezetősége így sem hajlandó vitázni erről, akkor a szövetség képviselői rendkívüli tanácsülés összehívását kezdeményezik” – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Brassai Zsombor. Úgy vélte, azon túl, hogy a román pártok esetleg nemet mondanak, semmiféle gazdasági, földrajzi, történelmi vagy egyéb észérvet nem hozhatnak fel annak bizonyítására, hogy miért lenne jó Maros megyét elszakítani a Székelyföldtől, és egy mesterségesen létrehozott térségbe olvasztani. Az RMDSZ megyei elnöke szerint a román pártok többségben lévő képviselői ugyan élhetnek az erődemonstráció lehetőségével, azonban az etnikai kártya kijátszásával Maros megye és Marosvásárhely régión belüli esélyeit kompromitálnák.
USL-s támogatás a Partiumban
Bihar megyében múlt kedden kezdődött és a hét végéig tart a szignók gyűjtése, de Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint az aláírások száma már meghaladta a tízezret. A parlamenti képviselő szerint a Szociálliberális Unió (USL) helyi képviselői is támogatják kezdeményezésüket, és azt ígérték, hogy ők is gyűjtenek aláírásokat a többségében románlakta településeken. Cornel Popa, a megyei önkormányzat nemzeti liberális párti (PNL) vezetője többször is kinyilvánította, ellenzi, hogy Bihar megye Kolozsvár központú fejlesztési régióba kerüljön, ám azt még nem tudni, hogy a közgyűlés hogyan fog reagálni egy esetleges határozattervezetre. A Krónika esélylatolgató kérdésére Szabó Ödön elmondta: amennyiben a bukaresti politikum nem szól bele, van esély, hogy megszavazzák a tervezetet. A képviselő azonban „példastatuálástól” tart, szerinte nem tesz jót az ügynek, hogy a bihari liberálisok elszigetelődtek a központi szervezettől.
Dumitru Voloşeniuc Bihar megyei nemzeti-liberális párti (PNL) tanácsos a Krónikának megerősítette: a többnyire románlakta vidéken az USL gyűjti az aláírásokat. Azok összegzést péntekre tervezik, de a megyei tanácsos biztos abban, hogy összegyűl a referendum kezdeményezéséhez szükséges szignómennyiség. „Ezzel nyomást tudunk gyakorolni Bukarestre, hogy lássák: nem értünk egyet az általuk számunkra elképzelt fejlesztési régióval” – szögezte le a PNL-s politikus.
Még tart a mozgósítás Szatmárban
Szatmár megyében valamennyi magyarlakta településen elkezdődött az aláírásgyűjtés, az akció keretében a RMDSZ szatmárnémeti székházában meghosszabbították az ügyfélfogadás órarendjét és tájékoztató pontokat is létrehoztak – közölte szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében Nagy Szabolcs. Az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke arra nem tért ki, hogy eddig hány szignót sikerült összegyűjteni, de mint jelezte, a kezdeményezést egyre több román nemzetiségű lakos is támogatja.
Adrian Ştef Szatmár megyei tanácselnök, a Nemzeti Liberális Párt szatmárnémeti szervezetének elnöke egyáltalán nem idegenkedik a kisebb régiók megalakításának ötletétől, sőt, már egyeztetéseket is folytatott egy esetleges közös fellépést illetően. „Több ízben is tárgyaltam például Radu Căpâlnaşiu zilahi polgármesterrel, Szilágy megyei liberális pártelnökkel, Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, illetve Cornel Popa Bihar megyei tanácselnökkel, a liberális párt Bihar megyei elnökével egy kisebb régió esetleges magalakításáról” – nyilatkozta a Krónikának Ştef. Hozzátette, nem a Partium újjáalakítása a céljuk, mindössze véletlen egybeesésről van szó, azonban úgy vélte, kisebb régiók esetén könnyebb lenne a közös döntések meghozatala, és jobb lehetőségek nyílnának az egyes térségek egyenletes fejlődésére. „Hamarosan leülök tárgyalni Máramaros megye vezetőivel is, hogy lássam, hajlandóak-e csatlakozni hozzánk, és hogy a Bihar–Szatmár–Szilágy verziónál maradunk-e vagy Bihar–Szatmár–Szilágy–Máramaros verzióban gondolkodunk tovább” – fejtette ki lapunknak a tanácselnök.
Jól teljesített a Szilágyság
Szilágy megyében is hétfőn nyújtották be a megyei önkormányzathoz a támogató aláírásokat. „Nagyon jól állunk, még tart az összesítés, de már tizenkétezer fölött járunk” – mondta lapunknak tegnap délután Szilágyi Róbert István, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Mint részletezte, október 3-án kezdték el gyűjteni a szignókat, és bár akciójuk román politikai partner nélkül zajlott, meghaladták a minimális küszöböt, ami kevéssel több mint tízezer aláírás volt. A megyei tanácsos elmondta, a referendum kiírására vonatkozó határozattervezet napirendre tűzését 30 napos konzultációs időszak előzi meg, és reméli, képviselőtársai is belátják, hogy a fejlesztési régiók átszervezése nem etnikai probléma, minden Szilágy megyeit érint. Tájékoztatása szerint a liberálisoknak is az RMDSZ-éhez hasonlóak az elképzeléseik, miszerint Szilágy megyének Bihar és Szatmár megyével kellene közös régiót alkotnia. A megyei közgyűlés döntését a kormányhivatal is láttamozza. „A prefektúra még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot, de úgy gondolom, ezentúl dől el a kezdeményezés sorsa. Eddig csak nyilatkozat szintjén volt tárgyalva” – jelentette ki Szilágyi.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor szövetségi elnök szeptember 25-én jelentette be, hogy az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezd Erdély hat megyéjében annak érdekében, hogy december 8-án a székelyföldi és partiumi megyékben helyi népszavazásokat lehessen kiírni a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi megyékben a szavazólapon egyetlen kérdés szerepel majd: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal?”. A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad-központú régióra vonatkozna. Az aláírásokat a tervek szerint október 14-én nyújtották volna be a megyei önkormányzatokhoz, ezt követően a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően 30 napos közvitára kerül sor. Az előzetes menetrend szerint a megyei tanácsok november 14-én tűznék napirendre a népszavazást kiíró határozattervezetet, amelyet elküldenének a prefektushoz láttamozásra, majd megjelentetnék a sajtóban. Ha minden zökkenőmentesen halad, a referendumokat december 8-án tarthatnák meg. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy a népszavazás önmagában még semmire sem kényszeríti a kormányt, azonban ha sikeres lesz, erős fegyver lehet a szövetség kezében a parlamentbe benyújtott régióátszervezési törvénytervezet vitája során.
Összeállításunk szerzői:
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Szucher Ervin, Vásárhelyi–Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Iskolabotrány készülődik Váradon?
Az oktatást a tanügyminisztérium költségvetéséből finanszírozzák, az oktatási rendszer a megyei tanfelügyelőségek hatáskörébe tartozik, Nagyváradon mégis Ilie Bolojan polgármester akarná gazdasági szempontokra hivatkozva, ám a kisebbségi oktatást hátrányosan érintve megreformálni az iskolarendszert.
A nemzeti-liberális városvezető a sajtó képviselőinek most jelezte: felvette a kapcsolatot a Bihar megyei főtanfelügyelővel – aki történetesen szintén nemzeti liberális párti városi tanácsos –, továbbá több tanintézet igazgatójával, azt kérve, hogy vonják össze az alacsony létszámú osztályokat. „Támogatom a magyar nyelvű oktatást, de az nem normális, hogy van egy osztályod a Cantemirben 11 gyerekkel és egy másik a Bălcescuban szintén 11 gyerekkel. 22 fős osztályok kellenek, különben elszabadulnak a kiadások” – magyarázta Ilie Bolojan, hangsúlyozva, hogy a szaktárca által biztosított büdzsé nem fedezi a költségeket.
A Krónika megkeresésére Kéry Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes leszögezte: a többségi oktatást soha nem lehet együtt kezelni a kisebbségivel, ami pedig a pénzhiányt illeti, azt az állami költségvetés módosításával szokták korrigálni. „Tudtommal a Cantemirben egy ötödik osztály van 12 fős létszámmal, a Bălcescuban pedig előkészítő osztály, így nyilván összevonásról nem lehet beszélni. Különben meg vannak román osztályok is alacsony létszámmal, az egészségügyi gimnázium 1-8. osztályaiban három csoport is van 12-es létszámmal, de a többségében magyarok lakta Székelyhídon is csak 9 diákkal működik egy román osztály. Ilyen alapon a székelyhídi vagy az érmihályfalvi polgármester is kérhetne osztályösszevonást” – mutatott rá Kéry.
Szerinte ennek most aktualitása sem lehet, a tanév már rég elkezdődött, a polgármester meg amúgy sem dönthet, mivel nem az ő hatásköre. Kéry ugyanakkor lapunknak azt is elárulta, hogy pedagógus kollegái is nagyon negatívan véleményezték Bolojan ötletét, amely egyelőre csak szóban merült fel, konkrét írásos dokumentum nem készült erre vonatkozóan, és egyelőre az a szakbizottsági megbeszélés sem történt meg, amelyen Kéry és Tóth Márta, az nagyváradi Ady Endre Gimnázium igazgatója képviselte volna a helyi magyar oktatást.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Legitimizált rombolási szándék Váradon
Bábként kezeli a lakosságot a nagyváradi városvezetés, a döntéseit egyéni ambíciók vezérlik – szögezte le a Krónika kérdésére Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő, miután a testület keddi ülésén az RMDSZ-es tiltakozás eredménytelenül járt, és a többségi Szociálliebárlis Unió (USL) megszavazta a megyeszékhely 2030-ig érvényes általános városrendezési tervére (PUG) vonatkozó határozatot.
Azt a városrendezési tervet, amely mint ismert, már hónapokkal ezelőtt heves tiltakozást váltott ki a lakosokból, főleg amiatt, hogy a Vámház (ma Sucevei) és a Kert (ma Avram Iancu) utca műemléképületének bontásával járó kiszélesítése is szerepel benne. Sárközi korábbi jóslata pedig most beigazolódott, a szavazásra bocsátott végleges változatban ugyanis valóban nem vették figyelembe a közvitákon elhangzott panaszokat és javaslatokat: a Kert utcán maradt a tervezett kerékpársáv, a Vámház utca pedig kiszélesítve része lehet a belvárost kikerülő körgyűrűnek. Az új villamosvonal is maradt a tervben, holott annak kivitelezését a szakemberek nem tartják megoldhatónak.
„Ez hosszú távú elképzelés. Nem azt jelenti, hogy ha ma megszavazzuk a városrendezési tervet, akkor holnaptól már nem bocsátunk ki építkezési engedélyt a Kert utcára” – próbálta nyugtatni a felborzolt kedélyeket Adriana Lipoveanu, Nagyvárad főépítésze, de közben gyakorlatilag megerősítette, hogy a Kert utcát valóban ki akarják szélesíteni. Dacára annak, hogy történelmi értékű ingatlanok kerülnek ezzel veszélybe, a tanácsosi fotelből még a Mária Királyné színház igazgatója, Daniel Vulcu is támogatja a projektet, szerinte ugyanis „csak úgy lehet fejleszteni, ha bontanak is közben”.
„A városvezetés ezt a tervet izomból vitte át. Amikor olyan problémák vannak Váradon, hogy például nincs elég munkahely és fizetésképtelen a Hőerűmű, nem egészséges hosszú távú döntést így megszavazni. Az ilyen ügyekben konszenzusban kell dönteni” – hangsúlyozta Sárközi, aki egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel a közgyűlési határozattal a városvezetés hivatkozási alapot teremtet magának jövőbeli szándékaihoz. Az RMDSZ-es önkormányzati képviselő ugyanakkor még mindig optimista, nem hiszi, hogy „megszülethet az a polgármester aki hozzá merne nyúlni egy műemlék épülethez”. Szerinte most a túlélésre kell játszaniuk, és majd a jövőben partnereket találni arra, hogy helyrehozzák ezeket a hibás határozatokat.
Nem hátrálnak a püspökiek
A nagyváradi általános városrendezési tervben (PUG) szereplő körgyűrű megépítését túlságosan távlatinak tartják, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete csütörtökön 17 órától ismét tiltakozó meneteléssel próbálja megsürgetni a teherforgalom kiterelését Biharpüspökiből. Ahogy arról korábban már többször is beszámoltunk, a helyi lakosok folyamatos panasza ellenére Nagyváradon már csak ebből negyedből nem tiltották ki a több tonnás teherautókat. A néppárt korábban egy négy kilométeres terelőút megépítését szorgalmazta a városházán, ám azt pénzhiányra hivatkozva elutasították. Noha a Krónikának Ilie Bolojan polgármester úgy nyilatkozott, hogy a metropolisövezet fejlesztéséhez tervezett új körgyűrű – amelynek egy része a városrendezési tervben is szerepel – akár már 2018-ra megoldhatná a problémát, Kristófi Kristóf, a néppárt váradi szervezetének elnöke szerint két éven belül orvosolni kell a helyzetet. Lapunk kérdésére ugyanakkor elmondta: Bolojan elzárkózott a velük való személyes találkozótól, de amikor az utcán összefutottak, s jelezte a polgármesternek, hogy a püspökiek panaszkodnak a szmogra, az elöljáró erre csak annyit válaszolt, hogy „öt évig még biztos szívni fogják.” A csütörtöki tiltakozás a Püspöki út egy szám alatti parkolótól indul és jelképesen négy kilométert menetelnek majd a Szatmárnémeti irányába vezető aszfaltcsíkon.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Elveszíti önállóságát a váradi Juhász Gyula Általános Iskola
Elveszíti önálló jogi személyiségét a biharpüspöki magyar tannyelvű Juhász Gyula Általános Iskola a következő tanévtől a nagyváradi önkormányzat csütörtöki döntése értelmében. A heves vitákat kiváltó tervezet ellen kizárólag az RMDSZ-frakció emelt hangot.
Ritli Csongor már a rendkívüli tanácsülés kezdetekor szerette volna levetetni a napirendről a kényes témát, ám sem az ő javaslata, sem pedig később Szabó József halasztási kérelme nem ingatta meg a többségi szociálliberális koalíciót. „A Juhász Gyula-iskolában megvan a kellő diáklétszám, nem indokolt tehát a jogi személyiségének a visszavonása. Arról sem vagyok meggyőződve, hogy előzetesen konzultáltak volna a kisebbségi főtanfelügyelő-helyettessel erről a témáról” – nyomatékosította aggályait Szabó, aki szerint bőven ráért volna egy későbbi tanácsülésre hagyni a döntést.
Csakhogy Ilie Bolojan liberális polgármester – aki bevallása szerint a határozattervezetet is előterjesztette – kijelentette: a városban nincs még egy ilyen tanintézet, amely nem tudja fedezni a kiadásait. „Jelentős veszteségeket termel, eközben saját vezetőséget és kisegítő apparátust is eltart, miközben azt a pénzt az osztályok felújítására is lehetne fordítani. Az a tervünk, hogy hatékonnyá tegyük a nagyváradi oktatási rendszert, még akkor is, ha az intézkedések a magyar oktatást is érintik” – érvelt Ilie Bolojan.
A határozattervezet alapján az iskola, annak diákjai és oktatói jelenlegi helyükön maradnának, csupán hozzácsatolnák a szintén magyar Szacsvay Imre Általános Iskolához, míg óvodai csoportjai a mostani 54-es óvoda hatáskörébe kerülnének. A városvezető állítja: a jogi átszervezés mögött semmilyen etnikai szempontok nincsenek, pusztán anyagi megfontolásból tartja ezt szükségesnek.
„Mutassanak román iskolákat hasonló helyzetben, és akkor azokkal is ugyanígy cselekszünk” – jelentette ki. Bolojan a törvénnyel indokolja gazdasági szempontjait, az állam ugyanis egy diák után többet fizet, ha az azt befogadó iskola nagyobb létszámmal működik.
Ahogyan arról korábban lapunkban már beszámoltunk róla, Bolojan a jövőben szeretné összevonni a 12-15 fős osztályokat is, a csütörtöki tanácsülésen pedig ismét hangot adott ezen szándékának, és jelezte: a következő tanévre vonatkozó beiskolázási terv majdani megtervezésekor ezen szempontokat is figyelembe veszik. Meg nem erősített információink szerint a Juhász Gyula Általános Iskola jogi személyiségének elvesztését leginkább annak óvodái sínylik majd meg, és állítólag az egész átszervezés csupán azt a célt szolgálja, hogy az óvodába még egy román nyelvű aligazgatót kinevezhessenek. A határozattervezet szavazásra bocsátásakor csupán az RMDSZ-es tanácsosok voksoltak nemmel, a támogatók között még Daniel Negrean PNL-s tanácsos is felemelte a kezét, holott ő a Bihar megyei főtanfelügyelő. Ezen érdekkonfliktusra Ritli már korábban rámutatott, s lapunknak jelezte, hogy a napokban írásban is panaszt tesz az önkormányzatnál.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Iskolaügy: költségcsökkentés vagy etnikai döntés?
Pénzügyi, gazdasági szempontból is megalapozatlan az, hogy az egyetlen biharpüspöki tanintézmény, a Juhász Gyula Általános Iskola jogi státuszát megvonta a váradi önkormányzat.
Mint arról beszámoltunk, a nagyváradi helyi tanács megvonta a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskola jogi státuszát, és a 2014-es tanévtől az 1-8 osztályos iskolát a Szacsvay Imre Általános Iskola hatáskörébe utalják át, és a biharpüspöki tanintézményhez tartozó 14., 15. és 19. számú óvodákat az 53. számú óvodához csatolják. Pálfi Sándor a Juhász Gyula iskola igazgatója hangsúlyozta, hogy az iskola nem zár be, csak a jogi státusza szűnik meg, de megítélése szerint így is katasztrófához vezethet a döntés, mert a szülők megijedtek, és most már azt kérdezgetik, hogy hova vigyék tanulni gyermekeiket. Az igazgató nem látja megalapozott indoknak azt, hogy a gyereklétszám miatt szüntették meg a tanintézmény önállóságát. „Két évvel ezelőtt éppen azért csatolták az iskolához az óvodákat, hogy meglegyen a minimálisan szükséges háromszázas gyereklétszám, most pedig 350 gyerek nem elegendő az önálló intézmény fenntartásához.” Majd elárulta azt is, hogy a tanfelügyelőség rangsorolásában a Juhász Gyula azon tanintézmények közé tartozott, amelyek 81-90 százalékban előteremtették a pénzt saját működésükre. De vannak olyan iskolák is, amelyek ennél kisebb mértékben járulnak hozzá saját fenntartásukhoz, mondta Pálfi, aki szerint ez is jelzi azt, hogy pénzügyi megfontolásból sem lehet megmagyarázni azt, hogy miért csak a Juhász Gyula iskolát sújtotta az önkormányzat.
Nem konzultáltak
Az tényként kezelhető, hogy a nagyváradi városvezetés előzőleg nem egyeztetett az érintettekkel a Juhász Gyula Általános Iskola önállóságának felszámolásáról. Mint arról Pálfi Sándor, a biharpüspöki tanintézmény igazgatója lapunknak beszámolt, az iskola vezetőségével senki nem konzultált erről a döntésről, ő is csak az újságból értesült a hírről. Az igazgató hozzátette: nem érti miért kell felszámolni az egyetlen biharpüspöki tanintézmény önállóságát, már csak azért sem, mert az iskolában 149, az óvodákban 204 gyerek tanul vagyis megvan az elegendő gyereklétszámuk. A Juhász Gyula iskolát átvevő belvárosi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatónője, Pásztor Gabriella lapunknak elárulta, hogy ők semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak erről a döntésről, vagyis nincs pontos kimutatásuk arról, hogy hány tanulót és pedagógust vesznek majd át. Azt azonban leszögezte: a püspöki és a belvárosi tanintézmények közötti nagy távolság miatt nem lehet szó osztályösszevonásokról, ehelyett a jelenlegi osztálystruktúrát kell majd megtartani.
Magyar oktatás veszélyben
Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elöljáróban arról tájékoztatott, hogy a tanügyi törvény értelmében ahhoz, hogy egy tanintézménynek jogi személyisége legyen, minimum 300 diákra van szükség, míg a Juhász Gyula Iskolába mintegy 350 gyerek jár. Szerinte a Juhász Gyula iskola önállóságának felszámolásával vajmi kevés pénzt fog megtakarítani az önkormányzat, hiszen az igazgatói tisztség megszüntetésével csak az igazgatói pótlékot (kb. havi 3-400 lej) spórolják meg, valamint a könyvelői állás szűnik meg, azonban a Juhász Gyula iskolában nincs is egész normás könyvelő. Ezzel szemben elképzelhető az, hogy a Szacsvay iskola ilyen mértékű bővítése szükségessé teszi majd egy új aligazgatói poszt létrehozását, és ugyanez érvényes az 53. számú óvodára is. Mint mondta, a püspöki iskolát nem lehet bezárni, mert máshol nincs hely, ahová az ott tanuló gyerekeket el lehetne vinni, tehát az épület működési költségei is megmaradnak. Azon kívül, hogy megszűnik egy zömében magyar tannyelvű iskola jogi, pénzügyi önállósága, a legnagyobb problémát az óvodák helyzete jelenti. Kéry Hajnal kifejtette, hogy az óvodák egy olyan intézményhez kerülnek a következő tanévtől, ahol korábban nem volt magyar nyelvű tagozat, így ebben az új struktúrában mintegy tizenöt százalékra fog csökkenni a magyar gyerekek aránya, ami kérdésessé teszi azt, hogy a magyar szülők mennyire tudnak bizalommal fordulni ahhoz az intézményhez, ugyanakkor a magyar szülők érdekképviselete is hátrányba szorulhat. „Mivel az új intézmények új költségvetése, és négy-öt épülete lesz, az is kérdéses, hogy melyik épület lesz számára fontosabb egy felújításánál” – jelezte Kéry. Kérdésünkre válaszolva a főtanfelügyelő-helyettes elárulta azt, hogy ő is kapott már jelzéseket arról, hogy Biharpüspökiben az utóbbi időben egyre több magyar szülőt bírtak rá arra, hogy román tagozatos óvodába írassák gyermekeiket. Többek között ezt is próbálták kivédeni azzal, hogy a három említett óvodát annak idején a Juhász Gyula iskoláhozcsatolták. Kéry Hajnal megítélése szerint a szóban forgó óvodák magyar tagozatos óvodai csoportjait az Orsolya óvodához, vagy más, magyar tagozattal is rendelkező óvodához kellett volna csatolni. A főtanfelügyelő-helyettes nem jelentette ki azt, hogy a magyar kisebbséget hátrányosan érintő etnikai alapú döntésről van szó, azt azonban jelezte: „a Juhász Gyula iskolában megvan a szükséges gyereklétszám, ugyanakkor van két osztály, ahol a gyereklétszám kisebb a törvény által előírtnál. Csakhogy román iskolákban is vannak kis létszámú osztályok. Ha azt láttuk volna, hogy ugyanezt meglépik román iskolákkal szemben is, ahol kis létszámú osztályok vannak, akkor másképp tekinthetnénk erre az ügyre.”
Másnak kell a poszt
Az ügyben megszólaltattuk Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőt, aki az ügy politikai hátteréről beszélt. A politikus szerint a döntés hátterében nem pénzügyi megfontolás, hanem Ilie Bolojan polgármester magyarellenes politikája áll.Kifejtette: „a tanácsi határozatban az áll, hogy az iskola létszámhiánnyal küszködik. Ez nem igaz. Az sem igaz, hogy hatalmas megtakarítással jár ez az intézkedés, mert az épületében a továbbiakban is iskola fog működni, vagyis a közüzemi díjakat, a szemétszállítási díjat, stb. a jövőben is fizetni kell. Maximum egy-két posztnak a megszüntetésével lehet spórolni, de ha azt nézzük, hogy a magyar gyerekek után járó támogatási normatíva magasabb, akkor ebből a több pénzből fenn lehet tartani a két posztot. Ráadásul vannak olyan román iskolák, melyek valóban létszámgondokkal küzdenek. Valójában a városvezetés nem csinált egyebet, mint hogy a volt püspöki óvoda igazgatónőjének kreált egy vezetői állást, ugyanis amikor azt az óvodát a Juhász Gyula iskolához csatolták, ezzel a püspöki óvoda jogi szempontból megszűnt. Ha a Juhász Gyula iskolát az óvodákkal együtt a Szacsvay alá sorolták volna be, akkor lehetne spórolni, de nem ezt tették, hanem az óvodákat hozzácsatolták egy másik óvodához, így megvan a szükséges gyereklétszám ahhoz, hogy a felduzzasztott óvodában létrejöjjön egy aligazgatói állás.”
Bolojan kétes politikája
A továbbiakban Szabó Ödön kifejtette: Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere ezzel az intézkedésével is azt bizonyította, hogy nem kíván Nagyvárad teljes lakosságának a polgármestere lenni. A politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly a városvezetés az ortodox líceumhoz csatolta az Aluminei utcai iskolát és az ott lévő magyar tannyelvű osztályokat, majd botrányt robbantott ki a Szacsvay iskola Garai (Stănișoarei) utcai épületével kapcsolatban, most pedig egy olyan közegben, ahol a lakosság nyolcvan százaléka magyar, hoz egy olyan döntést, aminek nincs realitása, ugyanis a Juhász Gyula iskolában tulajdonképpen nincs pénzügyi probléma. Szabó megítélése szerint ennek a döntésnek van egy nagyon világos üzenete a helyi magyarság felé: az, hogy Ilie Bolojant már nem érdekli a váradi magyar közösség. „Remélem azokat is kijózanították Bolojan legújabb intézkedései, akik úgy gondolták, hogy tőle jöttek az elmúlt években a pozitív intézkedések a magyarok irányába, mert másfél évvel ezelőtt még nem volt szó Vitéz Mihály térről, magyar iskolák megszüntetéséről. Ezek kijózanító pofonok, és nem lehet továbbra is azt gondolni, hogy Bolojan szeretetből ver minket.” Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ mit fog tenni ebben a konkrét esetben, Szabó Ödön azt válaszolta: „Az elkövetkező időszakban szülőkkel, pedagógusokkal fogunk beszélni, elemezni fogjuk a jogi lehetőségeket, de lesznek feladatok, amiket csak a szülők tudnak megtenni.”
Pap István
erdon.ro

Bolojan: az RMDSZ hülyének nézett, mert román vagyok
Ilie Bolojan polgármesternek meggyőződése, hogy Nagyvárad érdekében lépett, amikor idén több, a magyar közösség által is sérelmezett döntést hozott. A városvezető azt is megmagyarázza, hogy „miért születnek Attilák helyett Iliék”.
– Idén több alkalommal is megvádolták azzal, hogy olyan döntéseket hoz, melyek sértik a nagyváradi magyar közösség jogait. Legutóbb azzal okozott felháborodást, hogy az Ön javaslatára a biharpüspöki magyar tannyelvű Juhász Gyula Általános Iskola a következő tanévtől elveszíti az önálló jogi személyiségét. Nem lett népszerűbb a helyi magyarok körében akkor sem, amikor eldöntötte, hogy Mihai Viteazul névre kereszteli a helyiek által csak Olasziként ismert parkot. Az is köztudott, hogy Ön rendelte el, hogy a helyi rendőrség autóiról lekerüljön a magyar felirat. Megérte? – Nem azért vagyok Nagyvárad polgármestere, hogy olyan döntéseket hozzak, amelyeknek pozitív hatása van, hanem azért, hogy a város érdekében dolgozzak, s hogy a határozatok, melyeket meghozunk, törvényesek legyenek. A rendőrautókkal a helyzet egyszerű. Kaptunk egy értesítést a belügyi tárcától, hogy az autókat a 2010/1332-es kormányhatározatnak megfelelően feliratozzuk, mi pedig ennek értelmében megszüntettük a kétnyelvű feliratot, és azóta az említett jogszabály szerint kizárólag román nyelvű szöveggel és a megyeszékhely emblémájával ellátott járműveket használunk. Ha más városban látott kétnyelvű feliratot a helyi rendőrség autóin, akár Csíkszeredában vagy Marosvásárhelyen, akkor azt jelenti, hogy ott nem tartják be a törvényt.
A Juhász Gyula Általános Iskolával kapcsolatos döntésről már elmondtam korábban: a városban nincs még egy olyan tanintézet, amely nem tudja fedezni a kiadásait. A jogi átszervezés mögött nincsenek etnikai szempontok, anyagi megfontolásból tartom ezt szükségesnek. Nézze, nincs olyan helyi politika Váradon, amely csorbítaná a kisebbségek, a magyarok jogait. Beszéljünk nyíltan. Egyértelmű, hogy az RMDSZ folyamatosan arra törekszik, hogy megmutassa a magyar szavazóknak, mennyi rossz történik velük amiatt, hogy a szövetség nem állíthatott alpolgármestert.
– Az Olaszi park átkeresztelése ellen nemcsak az RMDSZ és a helyi magyarság tiltakozott, nem örültek neki a helyi románok sem.
– Ott egy elhagyatott temető volt, amelynek a megtisztítására gondolhattak volna tíz-húsz évvel ezelőtt azok is, akik most háborognak az elnevezés miatt. Nem ez történt. Ehelyett most az a temető a hajléktalanok tanyájává vált. Lehet szidni a városvezetést, lehet minősíteni a döntéseit, de a helyzet az, hogy a területet megtisztítottuk, és parkot hoztunk létre, a névváltoztatásra vonatkozó határozatot pedig az önkormányzati képviselőtestület már elfogadta. Tudja, hogy van, mindig a szülők döntik el, hogy gyereküknek az Ilie vagy az Attila nevet adják-e. Természetesen néha én is hibázok, de úgy érzem, az etnikumokat érintő ügyekben helyesen döntöttem.
– Előző mandátuma alatt még az RMDSZ-szel együtt irányította a várost, és konfliktusból is kevesebb volt. Könnyebb Önnek az RMDSZ nélkül?
– Az RMDSZ-szel jól együtt tudtam működni, és minden, ami a korábbi mandátum során történt, ugyanúgy az én érdemem vagy az én hibám, mint ahogyan Biró Rozália volt alpolgármesteré és az RMDSZ-é. A helyhatósági választások alkalmával a probléma az volt – és ami miatt utána már nem is működtünk tovább együtt –, hogy Nagyváradon a városvezetésre pályázó RMDSZ csapata lejárató kampányt folytatott ellenem. Azt üzenték, hogy 1990 óta nem volt olyan polgármestere a városnak, akinek lenne hosszú távú elképzelése a megyeszékhely fejlesztéséről, de nekik van. Ez szabad fordításban azt jelenti, hogy mindenki más hülye, és ők az okosak. Már akkor felhívtam a figyelmüket, hogy ez sértő. Nem tudom elfogadni, hogy lehülyézzenek, csak azért, mert románnak születtem.
A szövetség azonban tovább folytatta a kampányát, ugyanebben a hangnemben. Az RMDSZ-nek ugye éveken keresztül volt magyar alpolgármestere Biró Rozália személyében, a szövetség azonban nem tűnt ki azzal, hogy valamilyen kivételesen jó javaslatot tett volna. Ezek szerint lehet, hogy az RMDSZ-nek sem volt elképzelése a város irányításáról? Van egy találó román közmondás: jobb veszteni egy okossal, mint győzni egy hülyével. Én akkor ezt alkalmaztam. De értsék meg, ennek semmi köze a magyar közösséghez. Magánemberként és polgármesterként is tisztelem a magyar közösséget. – Jövőre megint lesz oka a magyar közösségnek megharagudnia valamilyen döntés miatt?
– Nem hiszem, de az egészen biztos, hogy az RMDSZ ki fogja játszani a kisebbségi kártyát a polgármesteri hivatal minden döntése kapcsán. Ha jövőre például elbocsátunk húsz embert, és köztük lesz egy magyar is, akkor egyből felpattannak majd, hogy a polgármester kirúgja a magyarokat, de a tizenkilenc románnak a távozásával nem foglalkoznak. Biztos vagyok abban, hogy ez lesz.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Hírsalárta
A MAGYARELLENES HANGULATKELTÉS OKA. Székely István politikai elemző úgy látja, az SZLSZ-kormánynak nincsenek világos politikai céljai, nincs jó politikai viszony a kormánykoalíciós pártok között, ezért csak a történésekre reagál.
A tavaly meghirdetett fontos intézkedésekből semmit nem valósított meg, mind a régiósítás, mind az alkotmánymódosítás szempontjából eredménytelen volt 2013. (Ami miatt mi, magyarok egyáltalán nem búsulunk.) Székely a politikai instabilitást és bizonytalanságot az SZLSZ-en belüli erőviszonyokkal magyarázza. A szocdemek idén megerősödtek, így az RMDSZ-szel és a nemzeti kisebbségekkel könnyen többséget alakíthatnának a parlamentben. Ezt a tavalyi választások után felismerte mind a liberális, mind a konzervatív párt, és a szövetség felbomlását magyarellenes hangulatkeltéssel próbálják megelőzni. Bár nem bomlik fel a Szociál-Liberális Szövetség, de Crin Antonescu ellenzéki pártvezérként fog szerepelni a közvélemény előtt, így ugyanis nagyobb esélyei lennének az államelnöki választásokon. (Erdély-ma)
ÉSZLÉNY. Ilie Bolojannak, Nagyvárad polgármesterének meggyőződése, hogy idei cselekedetei, melyekkel nem egy esetben sértette a magyar lakosságot, azzal magyarázhatók, hogy Attilák helyett Iliék születnek. (Krónika)
INDULHATNAK A DISZNÓK IS AZ UNIÓBA. Január elsejétől Románia ismét exportálhat sertéshúst az uniós országokba. Jelenleg országos szinten 218 kereskedelmi sertésfarm működik, ahol 1,8 millió állatot nevelnek. Ezek közül 42 szerezte meg az uniós piacra való termeléshez szükséges akkreditációt. Korábban csak négy nyugati megyéből (Temes, Arad, Krassó-Szörény és Bihar) exportáltunk sertést az uniós országokba, a mostani engedély következtében több mint egymilliárd eurós bevételünk származhat. (Agerpres)
TÁMADNAK A KÓBOR KUTYÁK. Temesváron az állomás mögötti telken súlyosan megsebesítettek egy 49 esztendős férfit a kóbor kutyák. A támadást túlélte, kórházban kezelik. (Evenimentul zilei)
LOBOG A SZÉKELY ZÁSZLÓ. Újra felvonták a székely lobogót Csíkszereda központjában, amit szenteste téptek le és rongáltak meg ismeretlenek – tájékoztatott az Itthon.ma. A csíkszeredai Szabadság téren a többméteres zászlórúdra még kora tavasszal ünnepélyes külsőségek között vonták fel a székely lobogót Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselőjének kezdeményezésére. A megrongált zászlót a képviselő javíttatta meg és vonta fel újra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kevesebb magyar osztály indul
Nagyvárad- A 2014/2015-ös tanévben átlagosan 7 százalékkal kevesebb ötödik és kilencedik osztály indul Váradon, mely döntés a magyar iskolákat is érinti- közölte kedden Ilie Bolojan polgármester.
Kedden a városházán közös sajtótájékoztatót tartott Ilie Bolojan polgármester és Daniel Negrean Bihar megyei főtanfelügyelő, melynek témája a két intézmény által közösen kidolgozott iskolahálózati rendszer-átalakítás, valamint a jövő évi beiskolázási terv volt. Ezek lényege, hogy a 2014/2015-ös tanévben átlagosan hét százalékkal csökkenteni akarják az induló ötödik és kilencedik osztályok számát, rövid távon pedig, vagyis az elkövetkezendő öt esztendőben arra törekednek, hogy az elméleti líceumokban működő osztályok száma folyamatosan csökkenjen, viszont a műszaki profilú tanintézetek, illetve a szakiskolák osztályainak száma ezzel párhuzamosan emelkedjen.
Ez azt jelenti, hogy míg a jelenleg zajló tanévben Váradon 75 ötödik osztály működik 1725 gyermekkel (ötvenkilenc román tannyelvű osztály 1422, tizenöt magyar osztály 281 és egy német osztály 27 diákkal), addig ősszel várhatóan 66 ötödik osztályt indítanak, azaz 53 román, 12 magyar és 1 német tannyelvű osztályt. Ugyanakkor míg jelenleg 13 szakosztály működik (X. osztálytól kezdve), a 2014/2015-ös tanévben a műszaki profilú tanintézetekben és a szakiskolákban várhatóan 41 osztályt fognak indítani (a képzés IX. osztálytól indul majd és 3 évig tart). Emellett míg most 65 osztály működik elméleti és teológiai líceumokban, és 39 osztályban nyújtanak valamilyen műszaki képzést vagy szakoktatást, addig 2020-ig az elméleti és teológiai líceumok osztályainak számát 40-re csökkentik, a műszaki, illetve szakosztályok számát pedig 61-re bővítik.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro,

Bíróságon küzdenek a váradi magyar iskoláért
A Bihar megyei törvényszék közigazgatási osztályán próbálják meg érvényteleníttetni az RMDSZ-es tanácsosok azt a helyi tanácsi határozatot, amellyel a nagyváradi önkormányzat tavaly decemberben megvonta a Juhász Gyula Általános Iskola jogi személyiségét.
A Szabó József, Ritli Csongor és Sárközi Zoltán aláírásával ellátott keresetet csütörtökön délelőtt iktatták, beadványukban többek között érdek-összeférhetetlenségre hivatkoznak.
Mint arról már beszámoltunk, a múlt hónapi rendkívüli tanácsülésen heves vitát váltott ki a 2014–2015-ös nagyváradi iskolahálózatra vonatkozó terv, amely pusztán gazdasági szempontokra hivatkozva a Biharpüspökiben lévő tanintézetet a szintén magyar nyelvű Szacsvay Imre Általános Iskola hatáskörébe rendelte, óvodai csoportjait pedig egy román óvodához sorolta. Az RMDSZ-frakció már akkor több formai problémát jelzett az ügy kapcsán, a többségi szociálliberális tanácsosok azonban jóváhagyták Ilie Bolojan polgármester javaslatát.
Még Daniel Negrean, a Bihar megyei főtanfelügyelő is megszavazta ezt a tanácsosi székből, holott oktatást érintő kérdésben tartózkodnia kellett volna. Erre az öszszeférhetetlenségre Ritli már akkor rámutatott, és először az önkormányzattól kérte az érvénytelenítést. Csakhogy ez nem történt meg, és egy hónap elteltével a határozat hatályba lépett, így a magyar tanácsosok most már peres úton küzdenek a szerintük diszkriminatív döntés ellen.
„Nem igaz, hogy Nagyváradon csak a Juhász Gyula Általános Iskola veszteséges, ahogyan azt Bolojan állítja. Ott van például a Gojdu gimnázium, az is ugyanabban a helyzetben van" – példálózott csütörtökön Szabó József, aki szerint a püspöki iskolában megvan a kellő diáklétszám a működéshez. Úgy vélte, a főtanfelügyelő tevékenysége aggályos és diszkriminatív.
Például miután Margittán létrejött a magyar nyelvű Horváth János Iskolacsoport, kérték, hogy a magyar óvodai csoportokat is rendeljék hozzá, a román óvoda pedig kapjon külön jogi személyiséget. Erre a kérésre Negrean még mindig nem válaszolt, a Juhász Gyula Iskola ügyében viszont gyorsan – rendkívüli tanácsülésen – hoztak szakmai döntést.
Sárközi Zoltán arra is emlékeztetett, hogy a határozattervezet előzetes megvitatása összevont szakbizottsági ülésen történt, és voltaképpen nem is szavazták meg, 2–2-es döntetlennel tűzték napirendre.
„Püspöki esetében konzultáltunk a helyi szülőkkel – magyarokkal és románokkal egyaránt – és pedagógusokkal, akik támogatják a tanintézet jogi személyiségének megőrzését" – mutatott rá Szabó József.
A per sikerével kapcsolatban Ritli Csongor bizakodó, lapunknak elmondta: ilyen jellegű összeférhetetlenségből adódó határozat-visszavonásra van precedens. A döntés felfüggesztését még nem kérték, hiszen a jövő tanévre vonatkozik, és úgy gondolják, júliusig döntés születhet az ügyben. Ha viszont elhúzódik a tárgyalás, a későbbiekben kérni fogják a határozat ideiglenes felfüggesztését, és akkor az idei tanévben alkalmazott iskolahálózat maradna érvényben.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Elkerülhetetlen tanügyi összevonások
A tanügyminisztérium február 3-ig meghosszabbította azt a határidőt, amíg a megyei tanfelügyelőségeknek lehetőségük van elkészíteni a következő tanévre szóló beiskolázási tervet, így még van lehetőség „menteni a menthetőt” a kisebbségi oktatásban.
Bihar megyében is nyertek még kevés időt azok a szakemberek, akik a magyar oktatást károsan érintő elképzelések megakadályozására törekszenek.
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere és Daniel Negrean főtanfelügyelő a 2014/2015-ös tanévtől összevonná a 12–15 fős osztályokat. Az elképzelés szerint az oktatás nyelvétől függetlenül 25 fősre emelik az ötödik osztály elindításához szükséges minimális létszámot, a felső határ 32 lesz.
A döntést elsősorban gazdasági szempontokkal indokolja Bolojan: magyarázata szerint a központi költségvetés csupán az adminisztratív kiadást fedezi, a tanintézetek fejlesztését már a helyi költségvetésből kell kigazdálkodni. A tanfelügyelőség elképzelése szerint a Nagyváradon jelenleg működő 59 román, 15 magyar és 1 német tannyelvű ötödik osztály helyett jövőre már csak 53 román, 12 magyar és 1 német csoport működne. Ezt a negyedikes diákok számát és az utóbbi évek statisztikai adatait figyelembe véve számolták ki, maximális osztálylétszámokkal.
Az RMDSZ helyi szervezete azonban a következő tanévben legalább húsz kilencedik, valamint 14 ötödik, magyar tannyelvű osztály indítását kérte a tanfelügyelőségtől. Mindez ugyan kevesebb a jelenlegi számaránynál, mégis több, mint amennyit az önkormányzat és a tanfelügyelőség javasol – mutatott rá Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes.
A Krónika megkeresésére elmondta: egyelőre csak szóbeli megbeszélések voltak a javaslat kapcsán, semmi konkrét előrelépés nem történt az ügyben. Szerinte biztosat majd csak akkor tud mondani, amikor véglegessé válik a beiskolázási terv. „A múlt hét során volt ugyan egy videokonferencia, amely a kisebbségi oktatást érintette, ám akkor a magyar oktatás nem került szóba, arról várhatóan a héten lesz egy újabb országos szakmai tanácskozás" – tájékoztatta a Krónikát Kéry Hajnal.
Összevonások Kolozs és Szilágy megyében
Kolozs megyében tíznél kevesebb azoknak a magyar osztályoknak a száma, amelyek létszámhiánnyal küszködnek, a diákok száma nem éri el a törvény által előírt 12 főt – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettestől. Hozzáfűzte, jelenleg is folynak az egyeztetések az érintett magyar osztályok ügyében. A részleteket firtató kérdésünkre ugyanakkor a pedagógus közölte: mivel még semmi nem dőlt el véglegesen, nem nyilatkozik bővebben a kérdésben.
Szilágy megyében is bizonyos, hogy az átszervezés miatt nem szűnnek meg magyar nyelvű iskolák, legfeljebb osztályösszevonások lesznek ott, ahol a létszámhiány ezt indokolja – tájékoztatta a Krónikát Rozs Rita Éva, a kisebbségi oktatásért felelős Szilágy megyei tanfelügyelő. „A gyerekek létszáma csökkent, de annyira nem rossz a helyzet" – értékelte.
Kérdésünkre elmondta: a magyar középiskolai osztályok kivétel nélkül megmaradnak, az általános iskolai osztályok esetében azonban osztályösszevonásokra kerülhet sor. „A tervezett átalakításokkal szemben a szülők nem nyújtottak be panaszt a tanfelügyelőségre, ugyanis igyekeztünk a közösség igényeinek figyelembe vételével megoldani az átszervezéseket" – tette hozzá a pedagógus.
Fehér megye: segítik a kisiskolákat
Várhatóan Fehér megyében sem szűnik meg egyetlen magyar iskola sem, ugyanis ott, ahol létszámgondok lennének, az önkormányzatok kisegítik az iskolákat. Még Lőrinczrévén is, ahol csak három gyerek marad jövőre a helyi 1–4. osztályos iskolában – tudtuk meg Lőrincz Helgától, a kisebbségi oktatásért felelős Fehér megyei tanfelügyelőtől.
„Nekünk nagy gondjaink nincsenek, egyedül a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban vonnak össze két párhuzamos ötödik osztályt. Semmit sem akarunk változtatni a jelenlegi rendszeren" – fogalmazott Lőrincz Helga. Elmondta továbbá, a megyének csak két magyar tannyelvű középiskolája van, ahol az elemi osztályoktól a gimnáziumi oktatásig valamennyi korosztály egy helyen tanulhat anyanyelvén: a már említett Bethlen Gábor Kollégium és a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Gimnázium.
Szász Piroska Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta, az általános iskolákban összesen 20 helyen döntöttek párhuzamos osztályok összevonásáról az alacsony diáklétszám miatt. A pedagógus azonban nem tudta megmondani, hogy az intézkedés hány magyar osztályt érint. Emellett 15, szintén kis létszámú osztályra vonatkozóan kértek minisztériumi jóváhagyást a működéshez. Olyan vidéki esetekről van szó, ahol nem volt lehetőség összevonás révén elérni a minimális osztálylétszámot.
Amint arról beszámoltunk, Király András oktatási államtitkár szerint a kisebbségi oktatásban a szaktárca megpróbálja fenntartani a jelenlegi iskolahálózatot, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese ugyanakkor felszólította a szülőket, pedagógusokat: azonnal jelezzék, ha az átszervezés során a magyar oktatást veszélyeztető intézkedésekről értesülnek.
Babos Krisztina, Kiss Előd-Gergely, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Székelyhon.ro,

Szabó Ödön: immár kielégítők a váradi beiskolázási számok
„Sikerült érvényesíteni az érdekeinket, a főtanfelügyelőség által az oktatási minisztériumhoz elküldött iskolai beiratkozási terv már lefedi az igényeket" – jelentette be csütörtökön Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
A képviselő korábban a nagyváradi önkormányzatnál és a megyei tanfelügyelőségen iktatott szakmai dokumentációval javasolt kompromisszumos megoldást a kisebbségi oktatás átszervezésére.
Amint arról beszámoltunk, Ilie Bolojan polgármester és Daniel Negrean főtanfelügyelő gazdasági megfontolásra hivatkozva etnikumra való tekintet nélkül szorgalmazott osztálycsökkentéseket a következő tanévtől.
Csakhogy ez hátrányosan érintette volna a magyar nyelvű oktatást, így az eredeti elképzelést mostanra finomították, és az RMDSZ javaslatára a tervezett 12 ötödik osztály helyett 16-ban egyeztek meg, a 18 kilencedik helyett 22-t fogadtak el, de hasonlóan előnyös kiegyezésre jutottak az előkészítő osztályok esetében is.
„Amely iskolák beküldték az igényeiket, azok teljesültek. Oda kell figyelni, hogy az elkövetkező időszakban a gyermeklétszám is megfelelő legyen" – mutatott rá Szabó (képünkön), aki még „mérsékelten óvatos" a szaktárca jóváhagyásával kapcsolatban.
Emlékeztetett: az első sikerük az volt, amikor Bolojan elismerte, hogy a beiskolázás nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe. Ezután már csak a tanfelügyelőséggel kellett közös nevezőre jutniuk, egyik legfőbb érvük pedig épp gazdasági jellegű volt.
Szabó tájékoztatása alapján ugyanis Bihar megye színmagyar iskoláinak összesített büdzséje pozitív volt, és még a többségében magyar osztályokkal működő tanintézetek is száz százalékban fedezni tudták a költségeiket. Csupán ott volt 92 százalékos a lefedettség, ahol a magyar osztályok kisebbségben vannak. Mindez nem mondható el a román iskolahálózatról, amely nincs úgy strukturálva, hogy eltartsa magát. „A többség veszteségét nem lehet a magyar oktatáson megspórolni, kilencven százalék problémáját nem lehet megoldani még akkor sem, ha a teljes tíz százalékot megszüntetnék" – magyarázta.
Következő lépésük a váradi magyar közoktatás átszervezése, amelyre már szintén benyújtottak egy javaslatot a tanfelügyelőségre. Elsőként a középiskolai oktatás struktúráját módosítanák úgy, hogy miközben megerősítenék az elméleti képzésre koncentráló tanintézeteket, addig a két egyházi gimnázium szolgáltatói, illetve műszaki szakosztályokat venne át.
A későbbiekben az elemi oktatás is górcső alá kerül, addig egy újabb intenzív beiskolázási kampányt terveznek. A hoszszú távú fennmaradás érdekében Szabó Ödön önmérsékletre figyelmezteti az iskolákat, mint fogalmazott: „aki túlméretezi magát, aszályra ítél másokat".
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Elutasította a bíróság a nagyváradi premontrei rend fellebbezését az egykori gimnáziumuk épülete ügyében
Jogerősen elutasította csütörtökön a nagyváradi ítélőtábla a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság fellebbezését abban a perben, amelyet a római katolikus rend a román állami restitúciós bizottság egyik korábbi, számára kedvezőtlen döntésének megsemmisítése érdekében indított.
Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban megtagadta a rend egykori nagyváradi iskolájának a visszaszolgáltatását arra hivatkozva, hogy az épület már 1936-tól a román államé volt, és ezért nem illetékesek dönteni. A testület ugyanis csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatott foglalkozni. E határozatot fellebbezték meg a premontreiek, akik szerint az épület fölötti tulajdonjogot csak 1945 után vesztették el, ezért az egyházi ingatlanok restitúcióját szabályozó törvényes előírások értelmében jogosultak visszakapni az épületet.
A nagyváradi ítélőtábla szóvivője csütörtökön az MTI kérdésére tájékoztatott a bíróság ítéletéről, amely megalapozatlannak találta és elutasította a rend fellebbezését. A premontreiek korábban első illetve másodfokon fokon is elvesztették a pert.
A bíróság ugyanakkor elutasította a perben érintettként résztvevő nagyváradi polgármesteri hivatal négy kérését, amelyekben egyrészt a rend jog- és cselekvőképességét kérdőjelezték meg, és a jogvita lezárását kérték mondván, hogy a volt premontrei gimnáziumot a román állam jogerős bírói végzéssel szerezte meg.
Varga Andrea Romániában élő magyarországi jogtörténész, aki a per tárgyát képező iskola ügyében 2013 márciusa óta képviseli a premontrei rendet, az MTI-nek elmondta: kedvezőnek ítéli, hogy a bíróság elutasította az önkormányzat mindegyik kérését, mert ez lehetővé teszi, hogy folytassák a jogi küzdelmet.
Hozzátette: nem lepte meg az ítélet, mert szerinte a helyi román sajtó az elmúlt hónapokban rendszeresen, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester pedig a legutolsó tárgyaláson mondott beszédében politikai nyomást gyakorolt a bírókra. Hozzátette: a bírákra nehezedő politikai nyomás miatt a román Legfelső Bírói Tanácshoz fordult.
A nagyváradi premontrei rend ingatlanvagyonát több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épület, valamint mintegy 1100 hektár földterület alkotta, jelenleg több per van folyamatban Romániában, amelyeket a rend indított egykori vagyona visszaszerzése érdekében.
MTI
Erdély.ma,

Halottgyalázás és következményei
Beadvánnyal fordult az EMNP váradi szervezete az önkormányzathoz: négy pontban kérik a kegyeletsértés orvoslását. Hangsúlyozzák ugyanakkor: több történelmi temetőnk semmisült meg.
Tűrhetetlen mérvű kegyeletsértés immár az, ami a váradi temetők témájában zajlik – véli az Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezete. A tömörülés két képviselője, Csomortányi István megyei elnök és Kristófi Kristóf váradi elnök tegnap sajtótájékoztatót tartott azzal kapcsolatban, hogy – mint részletesen megírtuk – sokak szerint kegyeletsértő módon helyzeték tömegsírba az egykori szőllősi és olaszi temetőből kihantoltak földi maradványait Rulikowski temetőben, a hajléktalanoknak fenntartott parcellában. Az EMNP tegnap Ilie Bolojan polgármesternél és Liviu Andricanál, a Közterület-fenntartó Rt. igazgatójánál iktatta a beadványt, amelyben négy pont teljesítését kérik.
Eljátszott felelősség
Egyrészt azt szorgalmazzák, keressenek méltó helyet a Rulikowskiban az újratemetéshez, és ne a hajléktalanok parcellájában nyugodjanak a más temetőből kihantolt váradiak, akik között ismertebb személyiségek is voltak. Másrészt indítványozzák, hogy a többek földi maradványait tartalmazó 63 koporsót külön sírokban helyezzék el, mivel tömegsírba vetésük méltatlan. Kérik továbbá, hogy az újratemetés legyen majd nyilvános, értesítsék róla a lakosságot. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a mostani elhantolás csak ortodox szertartással történt, holott a halottak zömének semmi köze nem volt az ortodoxiához – ezért követelik, hogy az összes elismert felekezet rítusa szerint szertartás is legyen. E beadvány mellé másikat is készítenek, amiben újra kérik, hogy létesítsenek emlékhelyet a két parkosított egykori temetőben: az olasziban feszület lenne az emlékhely, és egy emlékfalon sorolnák fel az egykor ott nyugodott kihantoltak nevét, míg a szőllősiben hasonló emlékfal mellett az egyetlen megmaradt síremlék alakíthatnák emlékhellyé.
Csomortányi István elmondta: „Mindkét már parkosított temető esetében bőven lett volna idejük a magyar felelősöknek is létre hozatni két emlékhelyet, valamint gondoskodni a megfelelő exhumálásról és újratemetésről. Ezt nem tették meg, ezért visszás, hogy azok vannak most felháborodva, akik akkoriban semmit nem tettek. Külön méltatlan, hogy kampányidőszakban az egyik pártvezér ráadásul piros tulipánokkal vonul ki oda. Ilyen szintű politikai ügyet végképp méltatlan kreálni ebből.”
História
Nagyvárad történelmi temetői közül egyébként csak a Rulikowski maradt meg mára. Az elsőt, az őssi negyedbelit még a rendszerváltás előtt tüntették el. Utána az olaszit és a szőllősit. Az olaszi volt úgymond Várad Házsongárdja, számos nevesebb személyiség is nyugodott ott. E temetőt 1779-ben alapították, és az 1970-es évekig működött. Csomortányi szerint a 2000-es évek végéig még megmenthető lett volna, ám az önkormányzatbeli magyar felelősök nem tettek semmit. Ők maguk 2008-ban viszont beadványban fordultak az önkormányzathoz a temetős megmentése érdekében, de mivel ez nem történt meg, 15 darab, a 19. századból származó sírkövet kimenekítettek a temetőből, ezek nagy része ma a várad-réti református templom kertjében látható. Amikor a parkosítás megkezdődött, mindenütt a földből kifordított emberi maradványok szegélyezték a munkagépek útját. 2013-ban az utolsó parkosítással a téma lezárult: a temetőt megsemmisítették. Érdekesség, hogy sokkal nagyobb volt a közvélemény által gondoltnál: ahol ma a villamos jár, valamint ahol a görög katolikus és a református templom is van, sőt, a temetővel szembeni tömbházak helyén is maga a temető húzódott régebben. Ma például illemhely, kutyafuttató és sportpálya van az egykori sírok fölött – most is több ezer exhumálatlan váradit rejt ott a föld.
Ami a szőllősi temetőt illeti, az mindig a katolikusoké volt. A kommunizmus idején ennek a területéből is levettek, tömbházakat építettek oda, majd a Lotus egy része is a temetőre épült. A ’90-es években volt egy RMDSZ-es tanácsos, aki szorgalmazta a nyughelyek megmentését, de a katolikus egyház nem lépett, még be sem keríttette a területet. Később a plébános lemondott az egész területről az önkormányzat javára, máig sem világos azonban, hogy egyáltalán adott-e valamit cserébe az önkormányzat. 2009 óta ott is park van, egyetlen síremlék maradt meg a 18. században alapított temetőből. Pár sírkövet a plébánia udvarán tárolnak. Itt is több ezer exhumálatlan sír van még ma is.
A város vezetése mindkét temetőbe emlékhelyet ígért – de a mai napig nem hozta létre ezeket, ennek révén is egyre inkább feledésbe merül Várad magyar múltja…
Segítenek beltelekadó-ügyben
Felmerült a tájékoztatón a tavalyi váradi beltelekadók ügye is. Kristófi Kristóf elmondta: júniusban bírósághoz fordultak, decemberben és januárban volt tárgyalás. Húsz polgár csatlakozott a perhez. A városvezetés különféle módszerekkel húzza az időt, ráadásul a bírónő is elmegy, újat kell kinevezni. Április 17-e körül lesz újabb tárgyalás. Ezzel párhuzamosan az érintett telkek státusával kapcsolatos bizonylatokat akarnak beadni és erre kérnek minden érintett polgárt. Kristófi jelezte: készséggel segítenek az EMNP-nél, őt kell keresniük az érdeklődőknek Váradon a Menumorut 23. szám alatt.
Szeghalmi Örs
erdon.ro,

Kétnyelvűség ráklépésben
Az 1989 előtti évek szlogenje volt az, hogy Romániában nincs nemzetiségi probléma, a mostani nagyváradi helyzet is kicsit ahhoz hasonlítható – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Pásztor Sándor, a Körös-parti város képviselő-testülete RMDSZ-es frakciójának vezetője.
Pásztort azt követően faggattuk, hogy a diszkriminációellenes tanács (CNCD) a kétnyelvűség hiánya miatt több pontban is elmarasztalta a váradi önkormányzatot, ám Ilie Bolojan polgármester kedden délelőtt úgy nyilatkozott, szerinte minden rendben van a helyi önkormányzati szolgáltatások kétnyelvűségével kapcsolatban.
A Nemzeti Liberális Párti (PNL) elöljáró ezt keddi sajtótájékoztatóján jelentette ki a Krónika kérdésére, s egyúttal cáfolta, hogy értesült a CNCD döntéséről. „Én ilyesmiről nem tudok” – jelentette ki Bolojan, aki többek között épp az önkormányzati szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó terveit vázolta Mircea Mălan és Ovidiu Mureșan alpolgármester társaságában.
Utóbbi úgy fogalmazott, hogy a lakosok elégedettségét célozzák meg 2014-ben. A városvezető csupán az ügyintézés átláthatóságára és annak felgyorsítására összpontosít, szerinte ugyanis szóban mindenkinek biztosítják az anyanyelv használatát, szükség esetén pedig írásban is figyelembe veszik az erre vonatkozó előírásokat.
Mint arról beszámoltunk, Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnökének tájékoztatása szerint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi vezetőjének, Molnár Csongornak a beadványát kivizsgálva arra figyelmeztették a polgármesteri hivatalt, hogy az utcanévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a megjelöléseket (utca, park, piac vagy híd), biztosítson magyar formanyomtatványokat, továbbá közölje fordításban is a tanácsülések időpontjait, helyét, napirendjét és határozatait, illetve az önkormányzat közérdekű közleményeit.
A költségvetés- és személyzethiánnyal magyarázkodó hivatalnak három hónap áll a rendelkezésére, hogy a helyzetet orvosolja, vagy legalább elkezdjen azon változtatni, különben bírságra számíthat a CNCD részéről, hiszen már 2001 óta kötelező lett volna alkalmazni a vonatkozó törvényt.
„Egy toleráns városvezetés egész Nagyvárad érdeke. Ha a 26 százalékos magyarságot figyelmen kívül hagyják, akkor a rendszerben hiba lesz” – mutatott rá Pásztor Sándor, emlékeztetve arra, hogy amióta az RMDSZ ellenzékbe került, a kétharmados többség semmibe vette mind a korábbi, utcanevekre vonatkozó megegyezésüket, mind az önkormányzati szolgáltatásokra 2012 előtt alkalmazott kétnyelvűségi rendszert.
Szerinte Bolojan kijelentését egyszerű megcáfolni, hiszen valószínűsíti, hogy ha ma valaki bemegy a hivatalba, és ott magyarul próbál beszélni a hivatalnokkal, az semmit nem fog érteni. Az RMDSZ-es tanácsos pártja kormányra lépésétől helyi szintű előrelépést is remél, valószínűnek tartja, hogy a váradi helyzet hamarosan változni fog. „Nem adjuk fel” – szögezte le.
Amint arról már több ízben is írtunk, a nagyváradi önkormányzat az EMI kezdeményezésére még 2006 augusztusában döntött az utcanévtáblák kétnyelvűsítése mellett, igaz, akkor is mindössze annyit sikerült elérni, hogy a táblákon megjelenjen a román megnevezés mellett az utca, tér és sugárút felirat is, azt viszont már nem sikerült átvinnie a testületen az RMDSZ-es frakciónak, hogy minden olyan elnevezést magyarul lehessen feltüntetni, amely lefordítható magyar nyelvre.
Bár már akkor el kellett volna kezdeni a táblacserét, erre a mai napig nem került sor. 2010-ben az RMDSZ elkészíttette a fordításokat is – mint ismeretes, előbb hibáktól hemzsegett a lajstrom, Piros-tó utca szerepelt például a Gyilkos-tó helyett, végül javították –, majd arra buzdította a magyarokat, hogy helyezzenek ki ilyen táblákat. Ez sem hozott azonban áttörést.
Sok váradinak nem is tetszenek egyébként a tükörfordítások, hiszen a város szinte valamennyi utcájának más neve volt, mint a ma használatos, a magyarok többsége pedig a mindennapokban is a régi elnevezést használja.
Történt már kezdeményezés az irányban is, hogy a régi elnevezések alternatív táblákon kikerülhessenek a közterekre, de a román többségű városvezetés erről hallani sem akar. Sőt tavaly az Őssiben található Bajor Andor utca lakosainak a kérésére Veteranilorra változtatták az utca nevét, az ott élők ugyanis beadványban jelezték, hogy sem Bajor, sem más magyar személyiségről elnevezett utcában nem kívánnak élni.
Bálint Eszter, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Az ünneplés a jelennek szól – váradi március 15. „két felvonásban”
Napjaink szabadságharcát vázolta Tőkés László EP-képviselő, illetve Kelemen Hunor RMDSZ-elnök március 15-én Váradon.
Az erdélyi magyarság mostani szabadságharca az autonómiaharc – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNP) elnöke szombaton Nagyváradon, Szacsvay Imre szobránál tartott beszédében.
„Az ünneplés nem is annyira a múltnak, hanem a jelennek és a jövőnek szól” – mutatott rá az EP-képviselő, az 1848-as forradalomra emlékezve. Hangsúlyozta, Erdély egészének önrendelkezéséért kell harcba szállni, és nem csupán szabadságharcot kell folytatni, hanem igazságharcot is. Emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság és a krími tatárok sorsa között vont párhuzama miatt ismét ki lett téve a román politikum bírálatának, pedig, mint mondta, egyértelmű az erdélyi magyarság számának csökkenése.
RMDSZ-elnök március 15-én Váradon.
Fáklyás felvonulás Nagyváradon
„Nem akarunk a tatárok sorsára jutni” – jelentette ki Tőkés. Meg kell védeni minden őshonos kisebbséget, az ujgurokat, a tibetieket, a szerbiai vlahokat és az ukrajnai románokat egyaránt, sorolta az EP-képviselő. „Ez a mai szabadságharc” – szögezte le Tőkés.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke beszédében úgy vélte, március 15-e a nemzet feltámadásának ünnepe.
Miközben az EMNP és EMNT délben tartott megemlékezésén még napsütésben ünnepelhetett a Szacsvay-szobornál összegyűlt több mint kétszáz váradi magyar, addig az RMDSZ délutáni ünnepségén már hatalmas szél és csepergő eső közepette koszorúzták meg az 1848-as országgyűlési jegyző szobrát.
A szövetség központi rendezvényén jelen voltak a megyei és helyi elöljárók is, Ilie Bolojan váradi polgármester, Cornel Popa, a Bihar megyei önkormányzat elnöke és Claudiu Pop prefektus, aki Victor Ponta miniszterelnök üzenetét tolmácsolta. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében ki is hangsúlyozta, hogy „lehet normális körülmények között is ünnepelni a magyar szabadságharc napját”.
A kormányfőhelyettes azonban azt is hozzátette, hogy bár az erdélyi magyarság most szabadabb, mint húsz évvel ezelőtt volt, ez a szabadság nem stabil, és az elmúlt időszakban felerősödtek a magyar közösség elleni támadások. „A kisebbségi szabadság nem olyan, mint egy célszalag, amelyet elég csak egyszer átszakítani. Inkább a futópálya maga” – mutatott rá beszédében a szövetségi elnök.
Mint foglamazott, minden nap, újra meg újra küzdeni kell a szabadságért, meg kell küzdeni minden magyar osztályért, iskoláért, az anyanyelvhasználatért, a kétnyelvű feliratokért. „Ez a mi nemzeti szabadságharcunk a közösség jogaiért vívott mindennapi küzdelem” – szögezte le Kelemen.
Visszakozott a múzeum Szatmáron Az erdélyi magyarság esetén most fonák helyzet áll fenn, hajlamosak vagyunk magunk viszszatérni a járomba, tűrve, hogy képviselőink bársonyszékekért cserében cinkosságot vállalnak a magyarellenes propagandát folytató kormánnyal – fejtette ki szombaton Tőkés László európai parlamenti képviselő Szatmárnémetiben, a Kossuth kertben tartott beszédében. A szervező Erdélyi Magyar Néppárt a szabadtéri megemlékezés mellett kulturális műsort is tervezett, azonban, mint közleményükből kiderült, a megyei múzeum „utolsó pillanatban” megtagadta tőlük az előzetesen kibérelt terem használatát, ezért beperelik az intézményt. Az RMDSZ szatmárnémeti ünnepsége népes közönség előtt zajlott, melynek szónokai azt hangsúlyozták, hogy a szövetség fő célja a magyar kisebbség biztonságának szavatolása, örömüket fejezve ki, hogy a méltóságteljes megemlékezéssel ismét sikerült bizonyítani, hogy a magyar közösség kulturált módon képes élni a rendelkezésére álló jogokkal.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

Nagyvárad: leszavazták a múzeumköltöztetést
Továbbra is kérdéses a nagyváradi Körösvidéki Múzeum költöztetése, a legutóbbi helyi tanácsülésen ugyanis nem hagyták jóvá Ilie Bolojan polgármester azon javaslatát, amely szerint a kulturális intézmény az egykori Magyar Királyi Hadapródiskola helyett a vár fejedelmi palotájában kapjon helyett.
A tanácsi határozattervre nemmel szavazó RMDSZ-es és demokrata-liberális frakció szerint ugyanis ebben az ügyben elsőként a Bihar Megyei Tanácsnak kell állást foglalnia, az intézmény a határkörébe tartozik a múzeum.
Mint beszámoltunk, az ötlettől sokáig elzárkózó megyei elöljáró, Cornel Popa pár héttel ezelőtt Bolojan társaságában jelentette be a tervváltozást, amely mellett pénzügyi és idegenforgalmi érveket sorakoztattak fel. Ahhoz azonban, hogy a költözés megvalósuljon, mindkét önkormányzatnak rá kell bólintania.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Asztalos Csaba rendre utasítja Ilie Bolojant
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elmarasztaló döntése ellenére még mindig nem történt előrelépés Nagyváradon a kétnyelvűség terén.
Asztalos CsabaA testület korábban, mint ismert, egy helyi lakos beadványának helyt adva arra figyelmeztette a polgármesteri hivatalt, hogy az utcanévtáblákon tüntesse fel magyar nyelven is a megjelöléseket (utca, park, piac vagy híd), biztosítson magyar nyelvű formanyomtatványokat, továbbá közölje fordításban is a helyi tanácsülések időpontjait, helyét, napirendjét és határozatait, illetve az önkormányzat közérdekű közleményeit.
„A határozatot március 5-én közöltük ki katonai postával” – szögezte le a Krónika megkeresésére Asztalos Csaba, a CNCD elnöke. Ehhez képest Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere állítja, ő továbbra sem tud az elmarasztalásról, hozzá hivatalos formában nem jutott el a papír.
„Talán tegyen rendet a saját háza táján” – kommentálta ezt Asztalos, aki elmagyarázta: a küldeményt kimondottan a polgármesternek címezték, és hatóságoknak szóló levelek nem szoktak katonai postával elkallódni.
Ritli Csongor, az RMDSZ helyi tanácsosa rámutatott arra, hogy a közgyűlésen belül semmilyen formában nem kommunikálták a problémát, információkat nem kaptak, és előrelépés sem történt az ügyben.
„Semmi változás nem történt, talán csak annyi, hogy legutóbb vita és ellenkezés nélkül betartották a megegyezést, és a korábban elfogadott listáról megszavaztak egy új magyar utcanevet. Most az egyszer normálisan viselkedtek” – magyarázta.
Asztalos ugyanakkor emlékeztetett, hogy az ügy tavalyi tárgyalásakor költségvetés- és apparátushiánnyal magyarázkodó önkormányzatnak a közléstől számított három hónapja van arra, hogy azt megtámadja a bíróságon, vagy pedig az előírtak szerint orvosolja a kivizsgált problémát.
A határido lejártakor ismét levélben fordulnak az illetékeshez, és másodjára is kivizsgálják az ügyet, és ha a CNCD semmilyen előrelépést nem tapasztal, akkor már nem csupán megrovásban részesítik, hanem bírságot is kiszabnak a mulasztásért.
Előrelépést várnak Marosvásárhelyen
Nincs jogi akadálya a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének Marosvásárhelyen – szögezte le pénteki közleményében Peti András alpolgármester.
Amint arról beszámoltunk, a városban Kétnyelvű utcanévtáblát Marosvásárhelyen elnevezésű csoport alakult, amely azt szeretné elérni, hogy az önkormányzat mielőbb kihelyezze a kétnyelvű táblákat. Ennek érdekében az elmúlt héten petíciót indítottak.
Peti most emlékeztetett, a kétnyelvű utcanevekre vonatkozóan már két határozatot is elfogadott a helyi tanács. Az egyik a táblák alakját, méretét, kinézetét szabályozza, a másik határozat az utcák névsorát tartalmazza és a hivatalos fordításokat. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke hangsúlyozta, folyamatosan tárgyalnak a polgármesterrel arról, hogy végre alkalmazzák az utcanévtáblákra vonatkozó határozatokat.
Peti szerint a kétnyelvű feliratok kihelyezése szerepelt az RMDSZ és a PDL közötti legutóbbi politikai alkuban is. Ám Dorin Florea a napokban újságírói kérdésre úgy fogalmazott, nincs törvényes keret arra, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzenek ki, ezért nem is tették meg, szerinte ugyanakkor a kétnyelvű táblák zavarnák a turistákat, akik nehezebben tudnának eligazodni a városban, ráadásul „a postai küldemények is elkallódnának emiatt”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

Váradi ígéretek a műemlék ingatlanok felújítására
Annak ellenére bekerül a többéves műemlék-felújítási lajstromba Nagyvárad két igen leromlott állapotú reprezentatív ingatlana, hogy azok tulajdoni helyzete tisztázatlan – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan polgármester.
A korábban járóbeteg-rendelőknek helyt adó, ám pénzügyi palotának épült ingatlanról, és a filharmónia épületéről van szó. Amint arról beszámoltunk, mindkét ingatlan a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyét illetné meg.
A pénzügyi palotát 2012 áprilisában – tízévnyi pereskedés után – vissza is szolgáltatta a restitúciós bizottság, ám pár héttel később Radu Ţîrle, a megyei önkormányzat korábbi liberális elnöke bejelentette, hogy megpróbálja visszaperelni az ingatlant, így azt, amíg a jogi procedúra zajlik, nem veheti birtokába az egyház. A filharmónia épületét eközben még vissza sem kapták. Pedig a püspökség korábbi levéltárosa, Emődi András szerint kétség nem fér az általuk felhozott bizonyítékokhoz.
Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a perek még hosszú évekig elhúzódhatnak, az ingatlanok felújítása azonban nem tűr halasztást. Az egykori pénzügyi palotából a rendelők már hosszú évekkel ezelőtt kiköltöztek, az épület azóta üresen áll, az enyészet pedig úrrá lett rajta.
Az állaga kívülről már annyira lepusztult, hogy védőhálót kellett húzni a homlokzat elé, hogy a lehulló faldarabok vagy stukkók nehogy személyi sérüléseket okozzanak, és bent sem különbek az állapotok. A filharmónia épülete valamivel jobb állapotban van, de arra is ráfér a tatarozás. Azt azonban, hogy erre mikor kerül sor, Ilie Bolojan nem jelölte meg szerdán, mindössze annyit mondott, hogy bekerültek a többéves műemlék-felújítási programba.
Az elöljáró ugyanakkor elmondta, Böcskei László püspök szóbeli beleegyezését adta abba, hogy a megyei önkormányzat pénzén felújítsák a két ingatlant, amennyiben pedig visszakapja azokat az egyház, akkor a közgyűlés használatában kell hagynia az épületeket, amíg nem amortizálódik az általa ráfordított összeg. A városháza egyébként – akárcsak a többi műemlék épület esetében – állja a műszaki tervekkel járó költségeket, továbbá 20 százalékkal beszáll a munkálatok ellenértékébe is.
Mint ismeretes, a váradi műemlékek felújításának finanszírozására több forrást is igénybe vesznek. Miközben a Fekete Sas-palota restaurálását a helyi költségvetésből állják, addig a neológ zsinagógára határon átívelő pályázatból nyertek finanszírozást, a lakóingatlanok esetében pedig az önkormányzat és a lakosok közösen fizetnek.
A korábbi bejelentések szerint a többéves műemlék-felújítási program keretében idén négy szecessziós épület, a Poynár, a Stern, az Apolló és a Moskovits palota felújításához fognak hozzá. Bolojan tegnap leszögezte, akkor is elkezdik a munkálatokat, ha valamennyi lakos nem adja beleegyezését, az önkormányzat most kifizeti az ellenkezőkre eső költségeket, a felújítást követően pedig behajtják azt.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Meggyalázták a váradi Bethlen-szobrot
Román zászlót kötöttek a nyakába, és sárga festékkel kenték össze Bethlen Gábor nagyváradi szobrát – hívta fel a figyelmet egy, a Facebook közösségi oldalon közzétett, hétfőn készült fotó.
A szétdobált magyar szalagos koszorúkat egy váradi lakos tette vissza a helyükre, és a Bethlen-címer egyik madarát is megpróbálta letakarítani a fehér „csirizszerűségtől”.
„Felháborító, hogy 2014-ben ilyen problémákkal szembesülünk. Erre képes napjainkban a demokrácia” – reagált a szoborgyalázásról a Krónikától értesülő Sárközi Zoltán.
Az RMDSZ-es városi tanácsos kedden – miközben épp külföldről tartott Váradra – emlékeztetett arra, hogy ez nem az első alkalom, hogy a Petőfi parkban 2002-ben elhelyezett emlékművet bepiszkítják, korábban a kétsoros magyar nyelvű írást fújták be fekete festékkel.
„Lassan már nincs olyan magyar szobrunk. amelyikkel ez ne történt volna meg” – mutatott rá, megemlítve például a József Attila, a Czárán Gyula vagy a Szacsvay Imre szobrával megesett garázdálkodásokat.
„A mostani városvezetés időszakában fordul ilyen elő. Nem biztos, hogy a nemzetek közötti békés együttélést tartja szem előtt, megosztja az embereket, semmibe vesz minket, de elvárja a lojalitásunkat” – vallja Sárközi. A Bethlen-szobrot egyébként még a református egyházkerület állíttatta, ám azóta azt már át kellett vennie a helyi önkormányzatnak, amely így az egyedüli, aki rendőrségi feljelentést tehet az ügyben.
Az egyelőre ismeretlen tettes vagy tettesek művéről azonban kedd délig nem érkezett bejelentés a polgármesteri hivatalhoz. A sajtóosztály illetékese pedig rámutatott, hogy telefonos vagy írásos értesítés hiányában nem járhatnak el.
Korábban, amikor a Szacsvay-szobrot gyalázták meg, a térfigyelő kamerák felvételeit át tudták nézni, ám arra még nem volt példa, hogy a rongálókat elkapják. „Amikor ilyesmi történik, mindig fokozott járőrözést rendelünk el a környéken” – magyarázta a szóvivő.
Mint megtudtuk, a szobrok helyrehozatalát, letakarítását rendszerint a civilek oldják meg, és így történt ez most a Bethlen- szoborral is – a váradi magyar polgárok keddre már letakarították a szeméttől és a román zászlót is levették, már csak az erdélyi fejedelem fején éktelenkedő sárga festéktől kell megszabadítaniuk az emlékművet.
Az önkormányzat csupán egy évben kétszer mosatja a köztéri szobrokat, ráadásul Várad legtöbb szobrának máig rendezetlen a tulajdonjogi viszonya. „A 168-ból csak 28-ról tudjuk, hogy kié” – mutatott rá Sárközi Zoltán, aki már évek óta szorgalmazza az emlékművek katalogizálását és azok karbantartási szabályzatának tisztázását.
„Sajnos néha falakba ütközünk még a civil szervezeteknél is” – magyarázta a tanácsos, aki a Bethlen-szobor meggyalázása kapcsán ígéretet tett arra, hogy a frakció nyomon követi majd az ügyet, és figyelemfelkeltő levelet intéznek Ilie Bolojan polgármesterhez.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Székelyhon.ro

Megkezdődtek a nagyváradi Szent László Napok
Gyermekkórussal és Ujvárossy László nagyváradi képzőművész kitüntetésével kezdődött meg a váradi magyarság legnagyobb kulturális rendezvénysorozata. A Szent László Napok nyitógáláján Sebestyén Márta és zenésztársai Üdvözlégy Szent László király! című előadása jelentette a fénypontot.
Sosem adott még át magyar állami kitüntetést ilyen szokatlan helyszínen, „romgalériában” – mondta csütörtök délután Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki Ujvárossy László nagyváradi képzőművésznek nyújtotta át a magyar érdemrend tisztikeresztjét. A kitüntetés átadására a Szent László Napokon került sor, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet tanszékének tíz éves fennállását ünneplő, Alkalmazott víziók című tárlat megnyitóján. A Himnusz közös éneklése és főkonzul köszöntője után Ujvárossy László laudációját Jakobovits Márta kerámiaművész olvasta fel, s a kitüntetés átadása után ugyancsak ő nyitotta meg a Moszkva kávézó galériájában egy héten át látható tárlatot, melyen többek között plakáttervek, installációk szerepelnek.
„Ez a kitüntetés mindannyiunké” – mondta az érdemrend átvétele után Ujvárossy László. A képzőművész szavai szerint ahhoz, hogy most a szak fennállását megünnepelhessék, szükség volt a PKE nyitottságára, a román és magyarországi kollégák odaadására, akik vállalták az oktatást, és természetesen a diákokra is. Szavait vastapssal fogadták a megjelentek.
Az ünnepség a római katolikus bazilika udvarán található Szent László-szobor megkoszorúzásával folytatódott, majd a nagyváradi színházban megtartott gálaesttel, Sebestyén Márta és barátai fellépésével fejeződött be.
A gálaest első, protokollárisabb részét a nyíregyházi Cantemus Gyermekkórus fellépése színesítette. A megnyitón elsőként Zatykó Gyula, a Szent László-napok főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke mondott beszédet, ő a közösségi ünnepek fontosságára hívta fel a figyelmet és bejelentette: elvi beleegyezést kaptak a rendezvényt is támogató váradi önkormányzattól Rhédey Lajos gróf szobrának felállítására, e célból közadakozást hirdettek. Száz év óta folyik a harc városaink megtartásáért, melyek szellemiségét sok támadás érte, fogalmazott Toró T. Tibor EMNP-elnök, aki a magyar napokat megszervező városok sorában Kolozsvár, Marosvásárhely és Brassó mellett Nagyváradot is köszöntötte.
„Várad Szent László városa” – fogalmazott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, aki az igazságos király és bátor államvezető alakját idézte fel, és azt is elmondta, az elmúlt években egyetemet és orvosi lakásokat egyaránt építettek, a magyarság pedig „közjogilag egyesített, lélekben összeforrott nemzeti közösségé” vált. Magdó János főkonzul egyebek mellett arról is beszámolt, hogy találkozott Ilie Bolojan polgármesterrel, akinek felpanaszolta a magyarság számára fontos problémákat, mint például a magyar nyelvhasználat visszaszorulása vagy a közösségi terek átépítése. Szent László és Ady városában a magyarságnak „láthatóvá kell válnia”, mondta a diplomata.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a szervezőket, mint mondta, dicséretesek felvállalt céljaik, a jótékonyság és környezetünk megóvása, ugyanakkor nekünk vigyáznunk kell, mert a „humán szférát is beszennyezhetik”. Az EP-képviselő a holokauszt 70. évfordulóját említve megemlékezett a váradi zsidóságról is, ugyanakkor azt is hozzátette: „mi nem szeretnénk zsidó testvéreik sorsára jutni”. Az unió nem fordít kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek sorsára, a megoldást az autonómia különböző formái jelenthetik, tette hozzá.
A gálaest fénypontját kétségtelenül Sebestyén Mártának és zenésztársainak Üdvözlégy Szent László király! című előadása jelentette. A Kossuth-, Liszt Ferenc- és UNESCO-díjas előadóművész társaival, Andrejszki Judit régizenei előadóművésszel (ének, csemballó, dob) valamint Havasréti Pállal (tekerőlant, bőgő) és a temesvári Caius Herával (lant, teorba, barokk gitár) csodálatos hangulatú estét ajándékozott a közönségnek. Többek közötti húsvéti és pünkösdi összeállítás csendült fel a Szent Lászlót dicsőítő énekek mellett, Sebestyén Márta pedig a régizenei és népzenei elemek összefonódásáról, a dalok eredetéről szóló ismertetőivel rövid kultúrtörténeti csemegét is átnyújtott a közönségnek, mely az est végén állva ünnepelte a művészeket.
Fried Noémi Lujza. maszol.ro

Pert indít Tőkés László a váradi zászlóügyben
Tőkés László is pert indít zászlóügyben: az európai parlamenti képviselő a közigazgatási bíróságtól kéri annak a szabálysértési jegyzőkönyvnek az érvénytelenítését, amelyben a nagyváradi irodájának a homlokzatára két hónappal ezelőtt kitűzött székely zászló eltávolítására szólította fel a helyi önkormányzat.
„Természetesen nem vesszük le. Európai országban élünk, semmilyen kifogásuk nem lehet ellene, hiszen az irodám nem állami intézmény. Arra időt se vesztegetek, hogy cáfoljam a zászló reklámjellegét. Ez egy mondvacsinált ok” – szögezte le az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke keddi sajtótájékoztatóján.
Tőkés emlékeztetett arra, hogy júniusban egy, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei által összehívott utcai villámcsődület alkalmával tűzte ki a lobogót, mintegy szolidaritást vállalva ezáltal a székelyföldi zászlóügyek meghurcoltjaival, és tiltakozva a romániai kisebbségeket érő jogsértések ellen.
Noha ugyanaznap lobogót tűztek ki a váradi demokrácia-központ székhelyére is, valamint Partium több más településén is hasonló megmozdulást tartottak, felszólítást a lobogó eltávolítására egyedül Tőkés László kapott.
Az augusztus 20-án kiállított, majd másnap a helyi rendőrség által kézbesített jegyzőkönyv Tőkést, mint magánszemélyt szólítja fel arra, hogy egy héten belül „semmisítse meg” az irodájára kitűzött „reklámzászlót”, mivel annak kihelyezésére nem kért és kapott engedélyt a polgármesteri hivataltól, megsértve ezáltal a hirdetési eszközök engedélyeztetését és kihelyezését szabályozó 2013/185-ös törvényt.
A székely lobogó reklámzászlóként való meghatározása, mint ismert, Marosvásárhelyről származik, ahol Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka ugyanezen indokkal büntette a néppártosokat a székházaikra kitűzött jelkép miatt. Ahogyan ugyanis azt a váradi polgármester, Ilie Bolojan és a főépítész, Adriana Lipoveanu nevében kiállított jegyzőkönyv is leszögezi: amennyiben a kihágás miatti figyelmeztetés kevésnek bizonyul, úgy a hatóság 30 és 50 ezer lej közötti bírságot róhat ki.
„Találgattam, hogy milyen indokot fognak kitalálni, de az számomra is meglepetés volt, hogy ennyi idő elteltével épp ebbe kapaszkodnak bele. A pénzbüntetés viszont komoly fenyegetést jelenthet minden civil személy számára” – mutatott rá lapunknak Tőkés. A hatóságok szerint állampolgári bejelentés nyomán indítottak eljárást, és bár a többi helyszínen elhelyezett székely zászlók egyelőre még zavartalanul loboghatnak, Csomortányi István, a néppárt megyei vezetője szerint ezek után már bármi megtörténhet.
Szilágyi Zsolt, az EMNP országos alelnöke és államfőjelöltje az ügy kapcsán nehezményezi, hogy nem tapasztal kisebbségvédelmi szándékot a kormánypártok részéről. „Huszonöt évvel a rendszerváltás után, a 2014-es államelnök-választás küszöbén ugyanúgy alázzák jelképeinket, mint a ’90-es évek elején. A zászlóügynek országos képviselője nincs, nem láttuk azt, hogy az RMDSZ kihasználta volna a kormányzati szerepkörét a kisebbségek megvédése érdekében” – mutatott rá. Meggyőződése, hogy a közszereplőknek a közösséget kell szolgálniuk, államelnöki jelöltségével pedig következetes képviselője lehet a „magyar ügynek”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka, Székelyhon.ro

Felveri a gyom az RMDSZ által kezelt nagyváradi Léda-házat
Többrendbeli felszólítás és kétszeri, egyenként 1500 lejes bírság ellenére sem gondozza a visszaszerzett nagyváradi Léda-ház kertjét a Bihar megyei RMDSZ által működtetett Mecénás Alapítvány – számolt be a három éve felújított épület hányattatott sorsáról a Bihoreanul.
A hetilap úgy tudja, hogy a belvároshoz közeli, gyommal benőtt épület szomszédságában élők panaszolták be az új tulajdonost. Az alapítvány ugyanis az idén cserélte el a helyi önkormányzattal a 320 millió forintos magyarországi támogatásból felépített, majd 300 ezer euróra felértékelt hírhedt Ady-központot Diósy Ödön egykori, jelenleg 283 ezer euróra becsült házára, hogy azt a jövőben közösségi és művészeti tevékenységekre használja.
A Fő utcai épület azonban még mindig parlagon hever – a Mecénás Alapítványt irányító Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő magyarázata szerint azért, mert a csere óta perben állnak az Ilie Bolojan vezette nagyváradi polgármesteri hivatallal.
„Nem tudok arról, hogy hivatalos értesítést kaptunk volna a helyi rendőrségtől, én is csak a sajtóban olvastam róla. Ha viszont igaz, akkor ezt tendenciózus lépésnek érzem, mivel megtalálhatók vagyunk, nem a sajtóból kellene megtudjam a hírt. Az önkormányzat minden módon nyomást akar gyakorolni ránk, hogy ad hoc lépjünk vissza az ellene indított perből” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ-es politikus.
Tájékoztatása szerint ugyanis a csere alkalmával a városvezetés – ahelyett, hogy szembe ment volna egy állami intézménnyel – át akarta hárítani az alapítványra azokat a szankciókat is, amelyeket korábban az állami számvevőszék az önkormányzatra rótt ki kötelezettsége elmulasztása miatt.
„A pontos részleteket most hirtelen nem tudnám megmondani, jogászaink foglalkoznak az üggyel, de nem is a pénzről van szó, hanem az elvről. És mi nem vagyunk hajlandók nyomás hatására sem visszalépni igazunktól” – szögezte le Szabó Ödön.
A Mecénás Alapítványra kirótt bírságról szerda estig nem kaptunk hivatalos megerősítést, az azonban tény, hogy a 2011-ben felújított Léda-házat – amely Ady Endre múzsájának, Brüll Adélnak volt az otthona – látszólag senki sem gondozza, és úgy tűnik, hogy az említett per lezárultáig továbbra is kihasználatlan marad.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Az Ady-kultusz színe és fonákja
Nem akarok ünneprontó lenni, de ez esetben nem hagyhatom szó nélkül, hogy míg az elmúlt napokban lépten-nyomon zengett a váradi magyar sajtó arról, mennyire ápolják tájainkon Ady Endre kultuszát, s ebben fő támogató, élharcos a megyei és városi RMDSZ, azért ennek a szépen tálalt irodalmi kultusznak megvan a fonákja is Nagyváradon. Iskolai vetélkedők, előadások, koszorúzások zajlottak az elmúlt napokban a költőóriás emlékezetére, villantak a vakuk, hangzottak a lírai, megható kultuszápolásról szóló szövegek, taps, könnyes, lírai meghatottság stb…, miközben Ady egyik egykori kedvenc tartózkodási helyét, a híres Léda-házat lassan megeszi az enyészet, felveri a gyom, annak ellenére, hogy az épület év eleje óta a Bihar megyei RMDSZ-hez közeli Mecénás Alapítvány tulajdonába került.
A híres múzsa-ház ma lepukkant kísértettanya
Nem is akárhogyan, hanem hosszas politikai csetepatékat követően, melyek révén az Ady-kultusz nemes ügyből hamar gyanús ürügy lett, a Léda-ház pedig úgy tűnik, már nem szalon vagy irodalmi emlékház, hanem akár mosoda… talán pénzmosoda is lehetne? Ez persze merész feltételezés, de ha belegondolunk az Ady hagyományápolás címen elkövetett váradi eseményekbe, eleve kiviláglik, hogy a Fő utca (ma Republicii) 59. szám alatt levő omladozó, méteres burjánnal benőtt Léda-ház tulajdonképpen 320 millió forintba került. Tegnapi terepszemlénken meg kellett állapítsuk, azért ennyi pénzért legalább egy kecskét beszerezhetett volna a híres ingatlan új tulajdonosa, a Mecénás Alapítvány, mert akkor a jámbor mekegő lelegelhetné a sok burjánt, az egykori múzsaház udvarát felverő gazokat, az alapítvány vezetői pedig mégis csak tettek volna valamit az ingatlanért, hogy a kecske is jóllakjon, a látszat is megmaradjon. De komolyra fordítva a szót, a sivár valóság az, hogy a Léda-ház gyalázatos állapotban van, hiába kapta meg tulajdonba a Mecénás Alapítvány. Egy romos, gyommal benőtt, szeméttel teledobált kísértettanya az a rész, ahol az RMDSZ több vezetője szerint irodalmi emlékszobát akartak többek között létrehozni Ady nagy szerelmének, híres múzsájának, Lédának az emlékére. A Léda-ház amúgy úgy került az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány tulajdonába, hogy elcserélték a helyi önkormányzattal a 320 millió forintos magyarországi támogatásból felépített hírhedt (a váradi Dinamo strand mellett levő) Ady-központot (valóban egy báltermet és egy félig felhúzott, félbemaradt épületet) a Diósy Ödön egykori házára, melynek értékét 283 ezer euróra becsülték fel. A Mecénás Alapítvány ezért azt vállalta, hogy ezt a híres, a váradi magyar irodalom egyik jelképének számító helyet közösségi és művészeti tevékenységekre fogják használni. Tegnap, elnézve a rozsdás kerítést, a bezárt ajtókat, a kihalt, málló vakolatú épületet, az udvart felverő méteres burjánt és szétdobált szemetet, el nem tudjuk képzelni, mit is értettek a Mecénás Alapítvány vezetői „közösségi” vagy „művészeti” tevékenységnek. Mondjuk, közösséget érintő tevékenység történt, ugyanis mint ezt a helyi román sajtó pár napja megírta, a Léda-ház mellett lakók feljelentették az alapítványt a váradi önkormányzatnál, mivel egyáltalán nem gondozzák a kertet s az udvart, és a csúf utcarészlet s a gyomos udvar bizonyára nem tetszik a szomszédoknak. A helyi román sajtó arról is beszámolt, hogy az önkormányzat két ízben bírságolta meg a Mecénás Alapítványt (egyenként 1500 lejre) a közelmúltban, mivel azok többszöri felszólításra sem voltak hajlandóak rendbe tenni a Léda ház gyomos, romos utcára nyíló udvarát. A váradi helyi rendőrségtől tegnap megtudtuk, a Léda-ház mellett lakók több ízben tettek feljelentést az elmúlt hetekben a gyomos, szemetes udvar miatt, a rendőrök október végén ki is szálltak a helyszínre s megállapították, hogy a feljelentők panasza jogos. Először figyelmeztetést hagytak hátra, majd büntetést is kiróttak, azonban erre sem jelent meg senki az alapítvány részéről, hogy tisztázzák a helyzetet. Sőt, azóta sincs ott semmi mozgás, noha mióta a sajtó is megszellőztette ezt a bírságot, a Mecénás Alapítvány vezetői már nem takarózhatnak azzal, hogy mit sem tudtak erről.
Elvek és burjánzó gazok
Tegnap nem sikerült telefonon utolérnünk senkit a Mecénás Alapítvány vezetőségéből, így csak arra a nyilatkozatra hagyatkozhatunk, mely pár napja jelent meg a kolozsvári Krónika című napilapban, ahol Szabó Ödön, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alapítvány vezetője azt nyilatkozta többek között, hogy „a Léda-ház azért van még ilyen állapotban, mert a csere óta perben állnak az Ilie Bolojan vezette nagyváradi polgármesteri hivatallal.”
Ugyanitt Szabó hozzátette:„Nem tudok arról, hogy hivatalos értesítést kaptunk volna a helyi rendőrségtől, én is csak a sajtóban olvastam róla. Ha viszont igaz, akkor ezt tendenciózus lépésnek érzem, mivel megtalálhatók vagyunk, nem a sajtóból kellene megtudjam a hírt. Az önkormányzat minden módon nyomást akar gyakorolni ránk, hogy ad hoc lépjünk vissza az ellene indított perből”
A Krónikának adott tájékoztatása szerint ugyanis „a csere alkalmával a városvezetés – ahelyett, hogy szembe ment volna egy állami intézménnyel – át akarta hárítani az alapítványra azokat a szankciókat is, amelyeket korábban az állami számvevőszék az önkormányzatra rótt ki kötelezettsége elmulasztása miatt.”
„A pontos részleteket most hirtelen nem tudnám megmondani, jogászaink foglalkoznak az üggyel, de nem is a pénzről van szó, hanem az elvről. És mi nem vagyunk hajlandók nyomás hatására sem visszalépni igazunktól” – szögezte le Szabó Ödön.
Az eset kapcsán tehát sok még a ködös, meg nem válaszolt probléma, kérdés. Természetesen dicséretes, ha egy alapítvány vezetőinek elveik vannak, azonban felvetődik az a kérdés is a már meglevők mellett, vajon ezek a politikai viszályokból fakadó elvek érnek annyit, hogy Ady kedves városában a váradi magyarok szeme láttára menjen tönkre a híres múzsa-lak, főleg, hogy az már a magyar érdekképviselet tulajdonában van?
Tegnap a borús, szmogos őszi napon ácsorogtam kicsit Brüll Adél egykori házának udvarán. Az összetört kőlapok között a méteres gazban persze nem lehetett a pár négyzetméteres udvart se bejárni simán. A gyomok között eldobált szemét, pillepalackok, cigarettásdobozok. Senki házának tűnt ez a szebb napokat látott irodalomtörténeti hely. Gyalázatos szégyenfoltnak furcsa „érdekvédelmi elvek” mentén, ahol Lédának már tulipán sem jutott, csak dudva, burján… S azon kaptam magam, hogy önkéntelenül, mintegy szeánszon mondani kezdem magamban Ady Endre A magyar ugaron című versét, mely mintegy jóslatként ezt a szomorú helyzetet is előrevetítette: „Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar./ Ezt a vad mezőt ismerem,/ Ez a magyar Ugar.// Lehajlok a szent humuszig: / E szűzi földön valami rág./ Hej, égig-nyúló giz-gazok, / Hát nincsen itt virág? //Vad indák gyűrűznek körül, / Míg a föld alvó lelkét lesem, / Régmúlt virágok illata / Bódít szerelmesen.// Csönd van. A dudva, a muhar, / A gaz lehúz, altat, befed / S egy kacagó szél suhan el / A nagy Ugar felett.”
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

A nagyváradi alpolgármesteri tisztség a legfontosabb pontja a bihari PNL-RMDSZ tárgyalásoknak
A Bihar megyei RMDSZ egy tárgyalóbizottság révén kezdett csütörtökön beszélgetésbe a helyi PNL-vel a Bihar megyei és a nagyváradi városi tanácsban alkotandó kétharmados többségről, tudtuk meg Kiss Sándortól, a Bihar megyei RMDSZ elnökétől. Az ajánlattal a Bihar megyei PNL kereste meg a múlt héten az RMDSZ-t.
A tárgyalás megkezdése során különválasztották a tárgyalásnak a megyei és a nagyváradi együttműködésre vonatkozó részét. A tárgyalást valószínűleg jövő héten fogják folytatni.
„Ehhez tudni kell azt, hogy nekünk még márciusban volt egy külön megállapodásunk a PNL-vel. Akkor én és a PNL megyei elnöke közös sajtótájékoztatón jelentettük be, hogy 2020-ig kötünk egyezséget. Ehhez Ilie Bolojan nagyváradi polgármester nem csatlakozott, habár vele is volt egy régebbi egyezségünk. Akkor megvolt a többsége az RMDSZ nélkül is, így Nagyváradon nélkülünk alakult önkormányzati többség.
Az egyezséget a Bihar megyei tanácsban betartották, így személyemben van alelnökünk. Ezúttal azonban a nagyváradi PNL is úgy döntött, hogy kössünk egy megegyezést, ami 2020-ig tartana” – mondta Kiss, aki hozzátette azt is, hogy a tárgyalóbizottság tagjai személye mellett Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselő.
Kiss elmondta, hogy csütörtökön felvázoltak néhány feltételt, aminek a teljesítése esetén hajlandóak lennének résztvenni a nagyváradi önkormányzat vezetésében. „A megyei együttműködés kapcsán nincs szükség nagy változtatásokra, mert itt amúgy is van együttműködés.
Azonban Nagyváradon, ha lesz alpolgármesterünk, akkor annak meg szeretnénk határozni a jogköreit, azt, amiben dönt, a struktúrát, amit irányít. Abban nem veszünk részt, hogy csak egy havasi gyopár legyünk a polgármester úr kalapján” – magyarázta Kiss.
Szabó Ödön megkeresésünkre azt mondta, hogy egyelőre a megyéről és a Nagyváradról szóló tárgyalások különválasztásán kívül nincs lényeges előrelépés. „Ha minden igaz, akkor jövő héten folytatódnak a beszélgetések. Egyelőre az elveket és a prioritásokat kellene összehangolni, ha tudjuk” – mondta Szabó.
Szabó múlt héten azt mondta a Transindexnek, hogy az érdemi tárgyalások elkezdése előtt nagyon fontos, hogy tisztázzák le az az USL (PNL+PSD) koalíciónak az elmúlt időszakban a magyar közösség ellen hozott intézkedéseit.
Az USL-nek Nagyváradon kétharmados, a Bihar Megyei Tanácsban meg egyszerű többsége volt. Éppen emiatt Nagyváradon az RMDSZ-nek nem volt alpolgármestere, míg a megyei tanácsban van alelnöke, Kiss Sándor személyében. A PDL-PNL fúzió révén létrejött új PNL az RMDSZ-szel közösen mindkét önkormányzati tanácsban kétharmados többséget alkotna. (hírszerk.)
Transindex.ro

Bajor-ügy: halasztottak a váradi utcanévperben
Február közepére halasztotta a nagyváradi ítélőtábla szerdán annak az ügynek a tárgyalását, amelyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) két évvel ezelőtti döntését támadta meg magánszemélyként Kristófi Kristóf, Bősze László és Kolozsi Árpád.
Az Erdélyi Magyar Néppárt által alapított Bihar megyei magyar jogvédő bizottság tagjai közül utóbbi ügyvédként is képviseli a felpereseket, akik azért kértek jogorvoslatot, mert a diszkriminációellenes tanács korábban elutasította a Bajor Andor utca átnevezésének kivizsgálását, arra hivatkozva, hogy a panasz benyújtói nem közvetlenül érintettek és érdekeltek a városi tanács erre vonatkozó határozatában.
Kristófi, aki egyben az EMNP váradi szervezetének elnöke, emlékeztetett, miután kézhez kapták a CNCD döntését, előbb a helyi törvényszékhez fordultak, ám onnan elutasították őket, és az ítélőtáblát jelölték ki illetékes hatóságként. A három magánszemély mellett az EMNP váradi szervezete is csatlakozni akart a perhez, ám ezt a talárosok legutóbb elutasították, csakhogy a székhelyváltoztatás miatt az erre vonatkozó értesítést csak tegnap kapták kézhez, a fellebbezési időszak miatt pedig halasztani kellett.
Kristófi tájékoztatása szerint öt napjuk van a döntést megtámadni, de várhatóan ezzel most nem fognak élni, hanem hárman magánszemélyként viszik tovább az ügyet. „Alapos kivizsgálást szeretnénk, ellenkező esetben az európai emberjogi bírósághoz fordulunk” – szögezte le a néppárti vezető.
Mint beszámoltunk, két évvel ezelőtt a partiumi megyeszékhely Bajor Andor utcája lakóinak kérésére a helyi tanács – beleértve az RMDSZ-frakciót is – polgármesteri ajánlással, egyhangú szavazással Veteranilor névre keresztelte az említett külvárosi utcát.
A Váradon született író, publicista nevét egy biharpüspöki utca vette fel. Kolozsi Árpád korábban kijelentette: a lakosoknak jogukban áll aláírásgyűjtéssel kérni utcájuk nevének megváltoztatását, de diszkriminációnak minősíthető az, ahogyan Ilie Bolojan polgármester és az önkormányzat helyt adott ennek a nyilvánvalóan etnikai indíttatású kérésnek.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Szimbólum vagy reklámzászló?
Szerdán a prefektúra ötezer lejes bírságot rótt ki Erdőszentgyörgy polgármesterére a helyi RMDSZ-székházra kitűzött székely zászló, illetve magyar lobogó miatt. Csibi Attila polgármester azonban a bíróságon szándékszik megtámadni a büntetést, és kijelentette, a zászlók a helyükön maradnak. Kincses Előd ügyvéd jogi szempontból kommentálta a székelyzászló-ügyet.
– A székely zászló használatát két jogcímen próbálják megakadályozni. Az egyik, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 30 ezer lejjel való megbüntetésekor alkalmaztak, az, hogy a székely zászló reklámzászló. Tudniillik Sabau Pop Olimpiu, aki képzett jogász, a feljelentésében, amelyben azt kérte, hogy állítsák helyre a törvényes rendet, meg sem kísérelte azt állítani, hogy a székely zászló használatát a román zászlótörvény szabályozza, mert az kizárólag a román állami zászló és más államok zászlóinak a középületekre való kitűzésére vonatkozik. Ezért jött azzal az elmélettel, hogy reklámzászló.
Ugyanezt az álláspontot képviselte, vagyis reklámzászlónak nevezte a székely zászlót Ilie Bolojan nagyváradi polgármester is, amikor Tőkés Lászlót megbüntette, bár ő csak megrovásban részesítette, tehát korántsem fogott olyan vastagon a ceruzája, mint a marosvásárhelyi illetékeseknek. A reklámzászlót abban az esetben lehet kitűzni, ha azt helybenhagyja a polgármesteri hivatal, és egy bizonyos illetéket fizet az állandó használatért.
Ezt az álláspontot, vagyis hogy reklámzászló, nem cáfolta a Marosvásárhelyi Bíróságnak az a tavalyi határozata, amely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács büntetését 30 ezer lejről megrovásra változtatta. Ez ellen a törvénysértő ítélet ellen holnap nyújtom be a fellebbezést.
Az erdőszentgyörgyi esetben viszont nem reklámzászlónak tekintik a székely zászlót, és a büntetést a 2001. évi 1157-es számú kormányrendelet alapján szabták ki, amely az állami zászlóknak a középületeken és hivatalos alkalmakkor való használatát szabályozza. A vonatkozó 24. szakasz g pontja, amelyre hivatkoznak, azt mondja, hogy a román vagy egy más állam zászlajának a kitűzése, anélkül, hogy betartanák a hivatalos méreteket, kihágásnak minősül, és büntetendő.
Viszont egyértelmű, hogy a székely zászló nem más országnak a zászlaja, tehát ez a törvény nem vonatkozik rá.
– Ugyanúgy nem vonatkozik az Erdőszentgyörgyön kitűzött magyar zászlóra sem, mert az sem a magyar állam hivatalos lobogója.
– Mivel ez a zászló nem azonos a magyar állam zászlajával, azért sem lehet megbüntetni. Ha elfogadjuk, hogy a zászlótörvény alapján minden olyan zászlót, amely nem egy ország hivatalos zászlaja, tilos kitűzni, akkor nem lehet sem az ENSZ- lobogót, sem az Európa Tanácsét, sem a Vöröskeresztét kitűzni.
Egyébként a jogi egyetemen már első éven megtanítják, hogy amit nem tilt a törvény, azt szabad.
Ezeknek a zászlóknak a kitűzését semmilyen törvény nem tiltja
– Ezeknek a zászlóknak a kitűzését semmilyen törvény nem tiltja. A büntetés kiszabóinak figyelmébe ajánlom az Európai Emberjogi Bíróság legfrissebb joggyakorlatát, amely tavaly szeptemberben Magyarországot 4.000 euróra büntette, mert Vajnai Attilára, a posztkommunista Munkáspárt főtitkárára és egyik munkatársára büntetést szabott ki a vörös csillag, illetve a sarló és kalapács, tehát két, a magyar büntető törvénykönyv által tiltott jelkép kitűzése miatt. Az Európai Emberjogi Bíróság, annak ellenére, hogy kifejezetten büntetőjogi tiltást szegtek meg az illetők, 4.000 euró kifizetésére kötelezte Magyarországot, azzal az indokkal, hogy korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát.
Kérdem én, ha Románia a székely zászló használatát, amelyhez nem tapad vér, amelynek nevében nem gyilkoltak meg rengeteg ártatlan embert, és amelynek használatát semmilyen törvény nem tiltja, üldözi és bünteti, mekkora büntetésre számíthat? Annál is inkább, mert az Európa Tanács ECRI (Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság) tavalyi jelentése elmarasztalta Romániát, mert vitatja a Székelyföld létezését és üldözi a székely zászlót. Tehát ez is súlyosbító körülmény lesz Románia elbírálásában. Nem beszélve arról, hogy azok a székely szimbólumok, amelyek a zászlóban fellelhetők, 1603-ban már szerepeltek Székely Mózesnek, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelemnek a címerében. Tehát szó sem lehet reklámzászlóról.
Románia miniszterelnöke a székely és összmagyar szimbólumok reklámozója?
– Visszatérve a reklámzászlóra: Victor Ponta miniszterelnök a tavaly nyáron a Nyergestetőn a székelyek és a magyarok zászlaja mellett tartott beszédet…
– Ha ezek reklámzászlók, akkor Románia miniszterelnöke a székely és összmagyar szimbólumoknak a reklámozója. Ez is elég furcsa következménye lenne annak az aberrált álláspontnak, hogy az ötszáz éves szimbólumokat tartalmazó székely zászló tulajdonképpen reklámzászló. Az is érdekes, hogy a miniszterelnököt nem zavarta a székely zászló, szemben az általa kinevezett prefektussal!
Nem beszélve arról, hogy akkor, amikor Hargita megye címerét a Marosvásárhelyi Táblabíróság törölte, megváltoztatva a címer törvényességét elismerő Hargita megyei törvényszéki határozatot, úgy érvelt, hogy az aranyszínű nap és a hold székely szimbólumok, és mivel Hargita megyében nemcsak székelyek élnek, kizárja a más nemzetiségűeket, ezért megsemmisítette a Hargita Megyei Tanácsnak a címerlétrehozásra vonatkozó határozatát. Tehát ebben az esetben székely szimbólumokról van szó. Ha pedig a székely zászló használatát meg kell akadályozni, akkor a román igazságszolgáltatás szerint már nem székely szimbólum, hanem reklámzászló.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

A katolikusok léptek szobor-ügyben
A nagyváradi római katolikus püspökség a váradi önkormányzathoz benyújtott javaslatában felveti azt, hogy a székesegyház mellett álló kő Szent László szobrot helyezzék ki a Szent László templom mellé.
A nagyváradi római katolikus püspökség február 9-én keltezett, a váradi önkormányzathoz elküldött Ilie Bolojan polgármester figyelmébe ajánlott javaslatában az áll, hogy a jelenleg a székesegyház mellett felállított, barokk kori, kőből készült Szent László szobrot fel lehetne állítani a főtéren a Szent László templom és a városháza közötti téren, nem messze a templom kis kertjében lévő Pio atya szobrától. A történelmi, várostörténeti, egyházi és egyháztörténeti érvek mellett a beadvány megemlíti azt is, hogy a szobor az említett helyszínen semmilyen módon nem befolyásolná a jelenleg zajló térfelújítási munkálatokat, sőt még azt is hangsúlyozza, hogy azon a helyszínen nem jelent „vizuális konkurenciát” a téren lévő, más szobrokkal szemben. A javaslat kapcsán kérdeztük Böcskei László megyés püspököt, aki elmondta, hogy mindeddig nem kaptak semmilyen választ, de a hivatalnak amúgy is harminc nap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a beadványra. „Hangsúlyoznám, hogy saját elgondolásból, lehetőségként vetettük fel azt, hogy legyen Szent László jelenlét a téren”- fogalmazott a püspök, aki a továbbiakban kifejtette, hogy a mostani székesegyház építése előtt a barokk stílusban épült Szent László templom volt a város székesegyháza, és ha oda kerülne a barokk korban készült kő Szent László szobor, akkor az térnek az a része visszaidézné a barokk kort is.
A bronzszobrot nem
Egyébiránt egy internetes közösségi oldalon váradi civilekből álló kezdeményező társaság alakult azzal a céllal, hogy elősegítse egy Szent László szobornak a főtérre helyezését. A kezdeményezés támogatói közül sokan azt szeretnék, ha az impozánsabb bronz-szobor kerülne vissza a főtérre, sokaknak nem tetszik az, hogy a kőszobor nagyon kis termetűnek ábrázolja az egyébként a legendák és a források szerint daliás alakú lovagkirályt. Böcskei László ennek kapcsán elmondta, hogy a kőszobor egy magas talapzaton kell álljon, mert úgy lett megalkotva, hogy a szoborra ne szemből, hanem alulról nézzenek az emberek. A püspök elárulta, hogy rendelkeznek fényképpel a szobor eredeti helyéről, illetve megvan még nekik az eredeti oszlopszerű emelvényük is, amit szintén a város rendelkezésére bocsátanak, amennyiben erre igényt tart. A továbbiakban Böcskei László leszögezte, hogy a püspökséget senki nem kereste meg azzal a felvetéssel, hogy a bronz Szent László szobrot kellene visszahelyezni a főtérre, és a jelenlegi körülmények között ő nem is támogatja ezt az ötletet. Mint mondta, „azt a szobrot nagyobb biztonságban látom ott, ahol van”, utalva az utóbbi időben történt sorozatos szoborgyalázásokra, ezek közül is konkrét példaként említve az aradi Szabadság-szobrot amellyel, mint fogalmazott, „állandóan probléma van. Márpedig ha egy szobrot köztéren helyezünk el, ez azt jelenti, hogy köztiszteletre helyezzük, és kérdés, hogy ehhez most minden feltétel megvan-e”. Egyébiránt Böcskei László hétfőn találkozott az említett civil kezdeményező bizottsággal. A találkozónak tájékoztató jellege volt, jegyezte meg a püspök, aki ismertette a civilekkel a püspökség javaslatát. „ Az volt a benyomásom, hogy ők is jónak ítélik meg ezt a javaslatot, és támogatnák” – tette hozzá. Böcskei László aláhúzta, hogy beadványukat javaslatként fogalmazták meg, hiszen, mint mondta, elképzelhető, hogy a város nem tart igényt a kőszoborra, vagy a talapzatra, illetve nem ért egyet a püspökség által javasolt helyszínnel. Sőt az is meglehet, hogy egy új Szent László szobor elkészítésében gondolkoznak, és a püspökség ezek közül egyik javaslattól sem zárkózik el.
Konzultáció
Megszólaltattuk az ügyben Huszár István nagyváradi alpolgármestert is, aki elmondta, hogy nem ismeri a katolikus püspökség beadványát, de leszögezte, hogy mindenképpen támogatja, hogy előbb-utóbb legyen Szent László szobor a város főterén. Mivel a váradi magyarság körében több elképzelés él arról, hogy melyik Szent László szobrot kellene elhelyezni a főtérre, és a pontos helyről is viták vannak, ezért az ő véleménye szerint a következő időszakban egy civil konzultációt kellene indítani a magyarság körében, hogy ezekben a vitás kérdésekben konszenzus szülessen a magyarok körében. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy az önkormányzat számára szinte létfontosságú az, hogy az uniós finanszírozású projektek, így a Szent László tér felújítása is határidőre befejeződjenek, ezért jó lenne ha a konszenzus minél hamarabb megteremtődne, hogy egy konkrét, mindenki által elfogadható javaslatot lehessen támogatni az önkormányzatban, illetve, hogy legyen elegendő idő a szoborállításhoz szükséges összes jogi, műszaki eljárás elvégzéséhez. Huszár István végül elárulta, hogy ezen a héten találkozni fog a helyi felekezeti vezetőkkel, és kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a római katolikus megyés püspöknél teendő látogatásakor egyeztetni fog Böcskei Lászlóval a katolikus egyház javaslatáról
Pap István

erdon.ro

Magyar alpolgármestere van Nagyváradnak
A döntéssel kétharmados többsége lett a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselőinek, így Ilie Bolojan polgármester reméli, hogy fontos döntéseket könnyebben hozhatnak meg. A leváltott alpolgármester pártja, a PSD ellenzékbe vonul.
Ilie Bolojan polgármester kijelentette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ képviselői új többséget alakítottak ki a városi tanácsban. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az új, kétharmados többséggel könnyebben meghozhatók a város számára fontos döntések. A polgármester közölte, politikai döntés született, amely nincsen összefüggésben a leváltott alpolgármester városvezetői munkájával. Huszár István alpolgármesteri kinevezését 19 helyi képviselő támogatta szavazatával, egy képviselő ellene szavazott, a Szociáldemokrata Párt (PSD) hét képviselője pedig a szavazás előtt elhagyta a gyűléstermet. Az új alpolgármester mérnöki végzettséggel rendelkezik, harmadik mandátumát tölti a nagyváradi önkormányzatban.
A leváltott alpolgármester érthetőnek tartotta, hogy három hónapja tartó tárgyalások elvezettek az RMDSZ és a PNL szövetségéhez. Hozzátette, a PSD ellenzékbe vonul Nagyváradon. Az RMDSZ a 2012-es önkormányzati választások után szorult ki a nagyváradi városvezetésből. Korábban 11 évig Biró Rozália volt a város egyik alpolgármestere. A 2012-es nagyváradi önkormányzati választásokat a PNL és a PSD által alkotott Szociálliberális Szövetség (USL) nyerte. Azóta azonban alaposan átrajzolódott a politikai paletta: felbomlott az USL, a PNL pedig egyesült a korábbi ellenzék legjelentősebb pártjának számító Demokrata Liberális Párttal (PDL).
MTI
Erdély.ma