Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bogya Kis Mária
6 tétel
1999. június 26.
A Szatmár-Szamosnegyedi gyülekezet kapta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1998. évi Pro Ecclesia kitüntetést. Az oklevelet a Nagyváradon megtartott ünnepi közgyűlés alkalmával vette át a Bogya Kis lelkész házaspár. Az 1991?ben megtörtént alapkőletétel óta a gyülekezet építi templomát. A külső vakolás készen van, további tennivalók: padok beszerzése, végleges szószék felállítása, belső festés, padlózat elkészítése, raktárterek rendbetétele. Bogya Kis Mária és Bogya Kis Ferenc lelkipásztorok elmondták: reményeik szerint 2000?ben sor kerülhet az immár teljesen kész templom szentelési ünnepségére. /Pro Ecclesia díj a Szamosnegyedi Református Egyházközségnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
2002. április 26.
Máramarosszigeten a Református Nőszövetség a helyi RMDSZ-szel Leövey Klárára és Szilágyi Istvánra emlékezetek. A 105 esztendővel ezelőtt elhunyt két nagy népnevelő pedagógusra emlékező rendezvényen Bogya Kis Mária lelkipásztora méltatta Teleki Blanka és Leövey Klára barátságát. Leövey Kláráról a kolozsvári dr. Csetri Elekné tartott előadást. Szilágyi István portréját Sipos István református esperes ismertette. Gerstmeyer József, a történelmi Máramaros magyar nyelvű középfokú oktatásával kapcsolatos gondokat vázolta. Az Oktatási Minisztérium jóváhagyta egy magyar középiskola létesítését a 2002/2003-as tanévvel kezdődően Máramarosszigeten, de csak azzal a feltétellel, ha addig sikerül helyreállítani az erre a célra kijelölt épületet. /?Hogy például szolgáljunk". Leövey Klára és Szilágyi István emlékezete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 26./
2007. december 27.
A szentestén tartott istentisztelet alatt betörtek Szatmárnémetiben a Szamos negyedi református egyházközség parókiájára, ahonnan pénzt, illetve a lelkész iratait lopták el. Bogya Kiss Mária lelkész szerint ez már a hatodik rablási eset pályafutása során – a lelkészlakásba négyszer, a templomba pedig kétszer törtek be az utóbbi tizenhárom év alatt. A papilakból többnyire pénzt, illetve a család értékeit tulajdonították el, a templomból pedig a szintetizátort és a keresztelőkannát vitték el. A rendőrség egyetlen esetben sem bukkant a tettesek nyomára. Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye esperese szerint az elmúlt négy-öt év során a város majdnem minden parókiájára betörtek, többnyire olyankor, amikor tudni lehetett, hogy a lelkész és családja a templomi istentiszteleten vesz részt. „Többször hatoltak be erőszakosan az esperesi hivatalba is, viszont itt nem tartunk pénzzé tehető értékeket, így általában csak az iratokat szórták szét” – magyarázta Sipos Miklós. /Babos Krisztina: Parókiát raboltak ki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2016. február 1.
Ahol szeretet van, erő is van
A tél kétségkívül az az évszak, mikor a legtöbb „látható” segélyakció zajlik, hiszen sok a rászoruló, a hajléktalanoknak szállásra, ételre van szükségük a túléléshez. Rászorulók, hátrányos helyzetűek azonban az év minden napján vannak, nemcsak a téli ünnepek idején. Arról, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hogyan segít a szükségben szenvedőknek, Vinczéné Pálfi Judit missziói előadótanácsos beszélt a Reggeli Újságnak.
„A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) szociális hálója van, ami egyházi nyelvezetben természetesen azt jelenti, hogy szeretetszolgálat, azaz diakónia. Ha Nagyváradon maradunk, ahol egyházkerületünk székhelye is található, akkor elmondhatom, hogy itt 2013-ban indítottuk be a Diakónia Keresztyén Alapítványt nagyváradi fiókját” – vezetett be minket munkájukba Vinczéné Pálfi Judit. A 2013-ban létrehozott váradi alapítvány fiókszervezete a kolozsvári Diakónia Keresztyén Alapítványnak. A váradi fiók létrehozatalával a két református egyházkerület szeretetszolgálata egységesen jelent meg a világban. „Ez az alapítványunk elsősorban házi idősgondozással foglalkozik Nagyvárad területén, 2015-ben beindítottunk egy munkapontot a Szilágyságban, Perecsenyben, és idén is igyekszünk új munkapontot beindítani, de ez a közeljövő zenéje.” A Diakónia Keresztyén Alapítvány kolozsvári fiókja a KREK-kel közösen újragondolta, -szervezte és -indította az úgynevezett roma gyermek-projektet, a Kolozsvári út 63. szám alatti székelyen, és 20–24 gyermek helyett jelenleg már 81 gyermekkel folyik a munka délelőtt, délután. A program nemcsak szigorúan arról szól, hogy várják, hozzák a gyermekeket, és ott vannak velük négy órán át, hanem a szülőket is látogatják, folyamatos a kapcsolattartás a családokkal.
Romamisszió és idősgondozás Váradon
A roma családok között végzett munka nagyon kiterjedt Bihar megyében, ez egyházi viszonylatban a Bihari Református Egyházmegyét, illetve az Érmelléki Református egyházmegyét jelenti. Bihar megyében Nagyvárad mellett Biharfélegyházán, Bihardiószegen, Csokalyon, Kágyán, Székelyhídon, Köbölkúton, Kiskerekiben, Monospetriben, Hegyközszentmiklóson és Szentjobbon folyik ugyanez a munka. „Összesen közel 400 gyermekkel foglalkoznak a munkatársaink, körülbelül 30 munkatársunk van, közülük kilenc roma származású. Vannak közöttük vallástanár-szociális munkás végzettségűek, vannak tanítónők, akik bedolgoznak, és vannak szakképzettség nélküli roma munkatársak, akik megbízhatók, lelkiismeretesek, s örömmel beálltak a Diakónia Keresztyén Alapítvány munkatársainak a sorába” – magyarázta az előadótanácsos. Ő legalább évente kétszer találkozik ezzel a munkatársi közösséggel, ugyanis tudatosítani szeretné bennük, hogy a református egyházkerülethez tartoznak. „Valamilyen formában összetartozunk, és a találkozásokkor egy áhítattal, munkamegbeszéléssel, beszélgetéssel vagyunk együtt, egyrészt azért, hogy én is első kézből tájékozódjam arról, hogy a roma misszió területén mi zajlik gyülekezeteinkben, másrészt azért hogy én is tudjam őket lelkesíteni illetve biztatni.” – mondta Vinczéné Pálfi Judit.
A Kolozsvári úton tehát a földszinten a roma misszió zajlik, a Diakónia Keresztyén Alapítvány idősgondozással foglalkozó részlege ugyanott, az emeleten működik. Négy idősgondozó munkatársuk van, ők körülbelül 25–30 személlyel foglalkoznak. „Van, akit nem napi szinten, van, akit kétnaponta, van, akit háromnaponta kell meglátogatni, attól függően, hogy az illetőnek mire, milyen jellegű segítségre van szüksége. Elsősorban olyan idős emberekről van szó, akiknek vagy van családjuk, de külföldön, és egyszer ugyan ki tudnak mozdulni a lakásból, vagy nem tudnak kimozdulni, ez adja meg annak a mértékét, hogy hogyan, milyen időközönként kell őket látogatni és milyen gondozásban kell őket részesíteni” – fogalmazott Vinczéné Pálfi Judit.
A Lámpás Alapítvány
A felsoroltak mellett működik a nagyváradi székhelyű Lámpás Alapítvány, amely tulajdonképpen egy ernyőszervezet. „Ez az az ernyőszervezet, amely alatt összegyűjtöttük a diakóniai tevékenységeket folytató gyülekezeteinket kerületszerte, Temesvártól Nagybányáig, azokat, amelyekben bármilyen szeretetszolgálati munka zajlik. Ne feledjük, hogy mindaz, ami a gyülekezetben zajlik, a társadalomban is történik, mert gyülekezeteink tagjai a társadalomban élnek, legyenek városnak vagy falunak a lakói. Ugyanakkor a Vura Otília vezette Lámpás Alapítványnak különböző, más tevékenységei is vannak, elsődleges céljuk a hátrányosan megkülönböztetett egyének, közösségek életminőségének javítása. Közösségi, információs és tanácsadóközpontot működtetnek. Amivel nap mint nap foglalkoznak: tanácsadás, közvetítés, oktatási foglalkozások, műhelymunkák szervezése. Családvédelem, információ külföldi munkakeresők számára, nők, lányok védelme, olyan projektek, amelynek keretében információs alkalmakat tartanak az iskolákban, gyülekezetekben, egyházmegyéinkben” – magyarázta az előadó-tanácsos. Például tájékoztatják a fiatal lányokat a külföldön rájuk váró veszélyekről. Sokan dönthetnek váratlanul, azt mondhatják, hogy „én megyek külföldre, mert ott milyen jó és milyen könnyű” és ott szembesülnek azzal, hogy kényszerprostitúció vagy ezer veszély vár rájuk. A Lámpás Alapítványnak épp emiatt a munka miatt nagyon sok hasonló működésű külföldi alapítvánnyal is van kapcsolata.
Nagyváradon gyülekezeti alapítványként működik a Csillagváros Alapítvány, ennek célja szintén az idősek látogatása, gondozása. És a megyeszékhelyen van a Nagyvárad-Őssi Mentálhigiénés Központ is. Nyilvántartják a Csillagocska Alapítványt, amely elsősorban a népi kultúrával és hagyományőrzéssel foglalkozik. Szintén váradi székhelyű az Agnulli Dei, a velencei idősek otthona, amely nagyon sokrétű, nagyon sokféle szociális diakóniai tevékenységet folytatott az elmúlt 15 évben, majd idősek otthonává vált, amire ugyancsak nagyon nagy szükség van a városban. A királyhágómelléki egyházkerület szociális napközit is működtet, amivel ugyancsak a nagyon hátrányos helyzetben lévő szülőket, családokat támogatják, a gyermekekkel négy órát foglalkoznak ott, „Dombi Enikő szociális munkás végzi ezt a nagyon szép és nagyon gazdag szolgálatot, oda is el szoktam menni évente legalább kétszer, hogy találkozzam velük. Áhítatot tartok, beszélgetek a gyerekekkel és részt veszek abban a műsorban, amit a gyerekek előkészítenek” – mondta Vinczéné Pálfi Judit. A szociális napköziben általában 15–18 gyermek van, előkészítő osztályostól a negyedik osztályosig, de kivételes esetben a testvér is még csatlakozhat. Itt ebédet is kapnak a gyermekek és foglalkoznak velük.
Romamisszió, idősgondozás szociális bentlakás
Nemcsak Nagyváradon, más Bihar megyei teleüléseken is folyik a munka, tudtuk meg. „Ha ki akarunk menni Nagyváradról, akkor indulhatunk Tenke irányába, ahol több mint húsz éve működik a Tenkei Református Szeretetotthon, az idősek otthona, ami ugyancsak hiánypótló volt annak idején, mikor beindult, és mind a mai napig nagyon jó, hogy van. Tenkéről visszajövet Nagyszalontára érünk, ott is tudjuk, hogy létrejött néhány évvel ezelőtt a nagyszalontai református gyülekezet és a Bocskai István Alapítvány által a József Ház, Református Idősek Otthona, amire ugyancsak szükség van. Az Érmelléken a református egyházmegyében Székelyhíd központtal működik az ÉRDA, azaz Érmelléki Református Diakónia Alapítvány, amit még Gergely Annamária szociális munkásunk alapított. Úttörő munka volt ez az egész egyházkerületben, de az egyházmegyében is annakidején, valamennyi lelkipásztor összefogott, ez 37 gyülekezetet jelentett akkor, az ő összefogásukkal jött létre az alapítvány azért, hogy az érmelléki nagyon szegény falvak nagyon szegény családjait tudják feltérképezni, illetve támogatni. Mind a mai napig működik az ÉRDA, amely a rokkant fiatalokat és családjaikat, illetve a nagyon szegény családokat felkarolja. Most volt egy németországi négytagú diakóniai csoport Székelyhídon, a gyülekezetben tettek látogatást, meglátogatták a cigánysort, azt a közeget, ahol gyülekezet és az ÉRDA is működik. Két nappal azután találkoztam én a küldöttséggel, mélyen meg voltak döbbenve, könnybe lábadt szemmel kérdezték, hogy létezik, hogy az Európai Unióban még létezik ilyen lakhatási körülmény? Mondtam, nekik, hogy ez nekünk természetes… Körülbelül tíz évig jártam kisebb-nagyobb rendszerességgel Németországba, Svájcba, Spanyolországba, stb. az Európai Keresztyén Nők Ökumenikus Fórumának a konferenciáira, ahol többek között találkoztam egy brüsszeli képviselővel, aki a kelet-európai roma kérdésért volt felelős. Beszélgettünk, és kérdeztem, hogy járt-e már terepen. Az illető hölgy azt mondta, hogy nem járt még soha, ekkor megkérdeztem, ne haragudjon, de hogyan tudja koordinálni vagy elképzelni a kelet-európai roma integrációs kérdést így. Mondta, hogy leveleket, feljegyzéseket szokott kapni és azokra reagál. Meghívtam nagy szeretettel a svájci illetőségű hölgyet, hogy jöjjön, szívesen elkalauzoljuk a mi romatelepeinkre, hogy legyen képe, legyen fogalma arról, amivel foglalkozik Nem jött el. Ezért tart ott az unió, ahol tart.” – summázta a lelkipásztor.
Ugyancsak az ÉRDA-nak egy kiágazása a micskei székhelyű Sámuel szociális bentlakás. Ez mind kisebbségi létünk, mind az ott folyó szociális, diakóniai, szeretetszolgálati tevékenység miatt fontos. Bertalan Csilla szociális munkás az igazgatója a micskei szociális bentlakásnak. „Micske részben már kicsit szórvány, Micskén van nekünk egy előkészítő osztálytól nyolc osztályig terjedő iskolánk, viszont a szociális bentlakás hozzájárul ahhoz, hogy különböző, nagyon elszórványosodott falvakból odahozzák a gyermekeket. Roma és nem roma gyermekek laknak ott egyaránt, és nagyon értelmes és nagyon aranyos roma gyerekekkel találkozom, oda is szoktam menni, velük is tartom a kapcsolatot. Olyan 15–18 gyerek lakik a bentlakásban, akiket hétvégente a bentlakás fuvaroz, hoz-visz a családjaikhoz. Vannak olyan családok, amelyek olyan körülmények között laknak, hogy nem tudnak a gyermekek hétvégenként, csak vakációban hazamenni. Nagyon nehéz körülmények között, de él és van a Sámuel szociális bentlakásunk is.” – mondta Vinczéné Pálfi Judit
Az érmelléki egyházmegyében Magyarkécen működik a Kécenlét Alapítvány. Mike Pál lelkipásztor a vezetője az alapítványnak, roma gyermekekkel és fiatalokkal foglalkoznak, több mint százzal, tíz évnél régebben. Érszöllősön működik egy nagyon jó szociális konyha, Mezőtelegden is van idősgondozás, és Árpádon is ezzel szeretne foglalkozni a gyülekezet, terveznek napközis foglalkozást és idősgondozást, Biharfélegyházán működik a Gálya Egyesület, amelyet Szabó Zsolt lelkipásztor hozott létre, házi idősgondozással foglalkoznak, és ugyancsak roma missziót végeznek. „Ez egy kis egyházközség, és itt Szabó Zsolték létrehozták ezt a több mint tíz éve működő roma missziót, feleségével együtt, aki tanítónőként vállalt ebben részt. Gyönyörű maga a templom, a gyülekezet és Biharfélegyházáról már kinőtt roma munkatárs, aki dolgozik ebben a közösségben, és ez fantasztikus. Nagyon boldog voltam, amikor megláttam azt a fiatalembert, s mondta a lelkész felesége, hogy ő a tanítványunk volt” – idézte fel Vincze Judit.
Élesden, a Királyhágómellék földrajzilag utolsó előtti gyülekezetében (az utolsó Rév) működik a Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthon, ami 25–30 gyermeknek ad otthont, Dénes Éva szociális munkás az igazgatója, és szükség is van rá, nagyon nagy lelkesedéssel vezetik Dénes Istvánnal együtt az árvaházat.
Kitekintő
A királyhágómelléki egyházkerült azonban nemcsak Bihar megyéből áll, így Vinczéné Pálfi Judit arról is beszámolt lapunknak, hogy a többi megyében milyen szociális tevékenységeket folytatnak.
A nagykárolyi egyházmegyében van a Dégenfeld Alapítvány, a Dégenfeld-család a hadadi kastélyát adta használatba a református egyháznak, ott elsősorban ifjúsági rendezvényeket, ifjúsági konferenciákat, táborokat szoktak szervezni. Ugyancsak az egyházkerület területén, a károlyi egyházmegyében, Lelében található a jól működő Oikodomos Keresztyén Alapítvány, amely holland támogatással, a református egyház és a helyi közigazgatás támogatásával működik, ott időseket gondoznak, recepteket írnak, elviszik a gyógyszert, beadják az injekciót. A szatmári egyházmegyében, Szatmárnémetiben, a Szamos negyedben a semmiből épített templomot a kilencvenes években a Bogya-Kis házaspár, ők évekig a szabad ég alatt prédikáltak, építettek templomot és óriási  gyülekezetük lett a Szamos negyedben. Ők óvodát alapítottak a gyülekezetüknek, egy újabb ingatlant sikerült megvenniük, felújítaniuk, ahol időseknek tartanak napközis foglalkozást, áhítattal, beszélgetéssel, énekléssel, gyülekezetépítési misszióról is  szó van, ebédet visznek azoknak, akik nem tudnak már odajönni, tehát diakóniai munka folyik.
A nagybányai egyházmegyében a Bethesda Házról tudunk Szamosardón, ahol szociális központ működik. Mivel nincs orvos a községben, orvosi felügyeletet biztosítanak heti két alkalommal, ami vizsgálatot, receptkiírást, gyógyszerbeszerzést is jelent.
A Szilágyságban házi idősgondozás folyik Mocsolyán, Szilágyerkeden, Szilágyballán, Perecsenyben és Szilágynagyfaluban.
Kettős kisebbségben
Arról, hogy mi segítheti munkájuk, a missziós előadó így válaszolt. „Nagyon örülök annak, hogy a sajtó megkeres és megkérdez. Épp ahéten beszélgettem főtiszteletű Csűry István püspök úrral egy egészen más témában, de egyházi kérdésről, természetesen, s ő a következőképpen fogalmazott »közösségi illetve anyagi korlátok között élünk. « Ez így igaz, kétszeres kisebbségben vagyunk. Egyrészt magyar nemzeti kisebbségként, illetve protestáns egyházként is. Életfelfogásom, hitbeli meggyőződésem szerint épp ez a két tényező az, ami aktivál, ami valóságos tettekre késztet, ez a motivációs erőforrás. A rendelkezésre álló erőforrásokat nem szabad stagnálni engedni, hanem a meglévőkkel ott, úgy hatni, amint csak képesek vagyunk. Mert, aki ad, annak adatik, aki szeret, azt szeretik, aki él annak élete lesz, aki épít, annak jövője lesz. Hajt bennünket az ige, hajt bennünket a missziói parancs: Tegyetek tanítványokká minden népeket, (Máté 28.18), és ott van a Galata 6.2: Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét. És hogy ha mi ezt komolyan vesszük, akkor nemcsak prédikáljuk az Isten igéjét a szószéken, hanem elindulunk. Csillagvárosra 1999 novemberében kerültünk Szentjobbról, ahol 180 gyülekezeti tagunk volt, óvodástól aggastyánig. Megvolt minden korosztály, kis falusi gyülekezet, nagyon jó közösség. Váradon elsősorban azt láttunk, hogy aki szembenéz velünk, az egy elöregedett gyülekezet. Már kezdődtek a konferenciák, sőt megerősödöt  a diakónia, jöttek a hollandok, mi nagyon sok ilyen konferencián, képzésen részt vettünk a férjemmel együtt, és azt a döntést hoztuk már 2000-ben, hogy nem elég hirdetni, az igét, ahogy Krisztus mondja cselekedjétek meg. Így indultunk el, így lett megalapítva a Csillagváros Alapítvány, és a gyülekezet házi idősgondozói szolgálata, önkéntes alapon elsősorban. S ahogy ide kerültem a püspökségre azóta is, s amíg élek és amíg tevékeny leszek én ezt fogom vallani, hogy Isten az embert nem azért hívta el, vagy hívta életre, hogy csak beszéljen, hanem azért is, hogy cselekedjen. Ha ebben van egy isteni töltet, egy isteni elhívás, akkor az Isten dicsőségére, a másik ember javára cselekedhetünk. Örülök, hogy ablak nyílik a külvilágra, innen, ilyen formában is, és nagyon örülök annak, hogy a Lámpás ernyőjét most egy kicsit kinyitjuk, és alánézhetnek ez alá az ernyő alá, mindazok akik akár Bihar megyében vagy akár a megye határán is túl laknak, keressenek meg minket, hívjanak bennünket. Hiszem hogy ahol van szeretet, ott van erő is. És ha valaki elindul, és jó ügyért indul el, annak lesznek követői.”
Fried Noémi Lujza. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2016. április 24.
Felavatták a Szamos-negyedi Református Egyházközség Diakóniai Központját
Vasárnap délben az ünnepi istentiszteletet követően áldotta meg Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a szépen felújított épületet. Itt segítséget nyújtanak a gondokkal, problémákkal küszködőknek, kulturális rendezvényeket tartanak és szegényeknek, időseknek is főznek heti rendszerességgel.
Az istentiszteleten a püspök a felolvasott ige kapcsán a fenevadra hívta fel a hívek figyelmét, amelynek célja a bomlasztás, a káosz előidézése álhittel, álprófétákkal és halálos sebek ejtésével. Ft. Csűri István szerint látni kell a különbséget a jó és a rossz, a fenevad és a bárányok között. A felavatásra kerülő Diakóniai Központ pedig segít egyensúlyba hozni a világban a jót és a rosszat - ám arra kell törekednünk, hogy a jó lassanként a rossz fölé emelkedjen. A püspök szerint a központ a lelki és testi gondokkal küszködők számára is menedék és megoldás lehet, ahol jólelkű emberek próbálnak segítséget nyújtani.
Az igehirdetést követően Bogya Kis Mária ismertette a szeretetotthonnal kapcsolatos tudnivalókat. Az ennek otthont adó családi házat az egyházközség 2011-ben főleg a testvérgyülekezetektől kapott támogatásból vásárolta meg. 2013-ban a központ már megkezdte működését, ahol diakóniai csoportot hoztak létre, a nőszövetség ott készíti a csigatésztát, idősekkel tartanak találkozókat, filmet vetítenek, Dr. Puskás Csabának köszönhetően orvosi vizsgálatokat végeznek, de meleg ételt is készítenek időseknek vagy szegény sorban élőknek. A teljes felújítás azonban csak nemrég fejeződött be, emiatt tartották most az épület felavatását-megáldását.
A köszöntők sorában számos lelkipásztor szólt a gyülekezethez, igei idézetekkel kívánva sikeres működést a központnak és sok erőt a jó cél érdekében dolgozóknak. Varga Attila egyházkerületi főgondnok felhívta a figyelmet: a diakónusok fontos munkájáról Kálvin János is ír főművében. A diakónia ugyanis az egyház egyik legfontosabb feladata. Kereskényi Gábor parlamenti képviselő és szatmárnémeti polgármesterjelölt a püspök igehirdetésében emlegetett bomlasztó, pusztító fenevadra reagálva elmondta: a fenevad köztünk jár, ételt oszt, de csak négyévente, a választási kampányban. Reményét fejezte ki, hogy a szatmáriak felismerik ezt a fenevadat.
Az istentiszteletet követően a résztvevők átvonultak a Szamos-negyedi Református Templom közelében, az Inaului utca 30. szám alatt található központ épületéhez, ahol Ft. Csűry István megáldotta az épületet.
szatmar.ro
2017. szeptember 1.
Letették az új Árva Bethlen Kata óvoda alapkövét
Magyarország kormánya három szatmárnémeti református óvoda építését-bővítését finanszírozza.
A Szamos-negyedi Árva Bethlen Kata Óvoda alapkőletételére került sor péntek délben a reformáció 500 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat nyitányaként. Az alapkő-letétel ebben az esetben furcsa kifejezés, hiszen az óvoda áll, ám a magyar kormánytól kapott támogatásból mind szolgáltatások, mind az épület szempontjából kibővítik az ovit.
Kiss József egyházmegyei főjegyző az oktatás fontosságáról, a református egyházi oktatás múltjáról beszélt, és arról, hogy jelenleg sok gonddal küzdenek. Sokan kétkednek az óvodaépítés-bővítés kapcsán, hiszen mostanság sok magyar család román óvodába adja a gyermekét. "Ha elhisszük azt, hogy ebben az óvodában lesznek gyerekek, lesz jövőnk. A kegyelem Istene megtölti az óvodánkat, a gyerekeket pedig az Ő dicsőségére kell neveljük" - mondta.
Bogya Kiss Mária lelkész felelevenítette a most álló óvoda alapításának körülményeit - ez az óvoda 17 éve szolgálja a közösséget.
Grezsa István miniszteri biztos beszédében kijelentette: világos és jól átlátható a Magyrország Kormányának külhoni magyarokkal kapcsolatos nemzetpolitikája, ennek részeként a 17 milliárd forintos óvodafejlesztési programban 65 Kárpát-medencei óvoda építését támogatják. "Ez az egyik gyakorlati megvalósulása a nyolc éve tartó nemzetegyesítő politikának" - mondta. Király Lajos esperes köszönetet mondott a szerető gondoskodásért, amit Magyaroszág Kormányától kaptak.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere elmondta: decemberben beszélt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az óvodaépítési programról, akkor nem hitte, hogy kilenc hónap múlva már az alapkőletételre is sor kerül.
Mint Rácz Ervin református lelkésztől és sajtóreferenstől megtudtuk: eddig az Árva Bethlen Kata Óvoda 9 és 12 óra között fogadta a gyerekeket. Most, az építésbővítést követően három óvodai csoport fog itt működni, a gyerekekkel pedig 8 és 16 óra között nevelik majd az óvónénik.
A Szamos-negyedi óvoda mellett Szatmárnémetiben a Szatmár-Kültelek egyházközség óvodája új épületbe költözik majd, a Szatmár-Németi egyházközségben pedig egyelőre nem volt óvoda, most egy új építésű épületben kezdi majd meg a működését.
A tervek szerint az új Árva Bethlen Kata Óvoda felavatását jövő szeptemberben fogják tartani. szatmar.ro