A Szatmár-Szamosnegyedi gyülekezet kapta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1998. évi Pro Ecclesia kitüntetést. Az oklevelet a Nagyváradon megtartott ünnepi közgyűlés alkalmával vette át a Bogya Kis lelkész házaspár. Az 1991?ben megtörtént alapkőletétel óta a gyülekezet építi templomát. A külső vakolás készen van, további tennivalók: padok beszerzése, végleges szószék felállítása, belső festés, padlózat elkészítése, raktárterek rendbetétele. Bogya Kis Mária és Bogya Kis Ferenc lelkipásztorok elmondták: reményeik szerint 2000?ben sor kerülhet az immár teljesen kész templom szentelési ünnepségére. /Pro Ecclesia díj a Szamosnegyedi Református Egyházközségnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

Három partiumi várost – Nagykárolyt, Szatmárnémetit és Tasnádot – keresett fel Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke, aki a forradalom 50. évfordulójának rendezvénysorozata keretében tartott könyvbemutatókat: Parázsló szándék – emlékek és tények 1956-ból című könyve nagy sikert aratott. Nagykárolyban Mózes Árpád evangélikus püspök tett megrendítő vallomást: 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert akkoriban „bűnhődni kellett a gondolatért is, azért, hogy magyarok vagyunk”, azért, mert „ugyan nem tettek semmit, de ha tehettek volna, megtették volna”. „Azért szenvedtek, mert együttéreztek...”. „Azoknak, akik pribékjei voltak a rendszernek, a magyar nemzet szégyenpadján van a helyük, akárcsak azoknak, akik 2004. december 5-e előtt a NEM-re buzdítottak” – mondta Mózes Árpád, aki 2004-ig evangélikus püspök volt Kolozsváron. Szatmárnémetiben Bogya Kis Ferenc és Mária tiszteletes házaspár voltak a rendezvény házigazdái, akárcsak tíz nappal ezelőtt, Patrubány Miklós könyvbemutatóján. Külön színfoltot jelentettek a szatmári viseletbe öltözött legények és leányok, Fábián Elemér 56-os elítélt népi tánccsoportjának tagjai. Az előadást követő könyvdedikáció során Farkas Zoltán Ferenc elmondta, hogy kiskorúként, 16 évesen lett 1956-os elítélt, mert tagja volt az Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége egyik tasnádi sejtjének. Tasnádon is megjelentek az akkori Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége tagjai, Ruf Mihály, akit szintén kiskorúként börtönöztek be – Tasi Gyulával együtt, aki most Magyarországon él –, valamint Bikfalvy György, aki sejtvezető volt, és 15 évet kapott. Bűnük az volt, hogy az 1956-os forradalom eszméit vallották, terjesztették, és azt tervezték, hogy megakadályozzák a magyarországi ’56-os fiatalokat deportáló orosz vonatok áthaladását a romániai határon. /Könyvbemutatót tartott a tiszteletbeli MVSZ-elnök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Január 6-án Szatmárnémetiben, a Bethlen Gábor téri Szamos-negyedi református templomban történelmi előadásokkal emlékeztek a nikolsburgi béke 385. évfordulójára, illetve magára Bethlen Gábor fejedelemre. Thoroczkay Sándor történész a harmincéves háborúról és annak következményeiről tartott előadást. Bethlen Gábor életútját Kónya László mutatta be, majd Bogya Kiss Ferenc lelkész az erdélyi fejedelemről, mint a hit védelmezőjéről beszélt. Az ünnepi rendezvény során szóba került az is, hogy miután a városi tanácsnál néhány éve sikerült kiharcolni, hogy a teret, ahol a templom található, Bethlen Gábor térnek nevezzék el, szobrot kellene állítani az 1613. és 1629. között uralkodó erdélyi fejedelemnek. A szobor gipszváltozata Erdei István szobrászművész alkotása, s az alkotás bronzba öntéséhez már csak néhány támogató adományára lenne szükség. Szóba került, hogy Szatmárnémetiben Bethlen Gábor Alapítványt és Bethlen Gábor Társaságot kellene alapítani. Előbbinek a rossz anyagi körülmények között élők megsegítése lesz a feladata, míg utóbbi szervezet a magyar nyelvű oktatás és műveltség védelmét vállalná fel. /Cz. L.: Történelmi előadásokkal emlékeztek a nikolsburgi békére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

A templomépítés kiváltság
Szatmár megye — A szatmárnémeti Szamos–negyedi templom tíz éve történt felszentelése alkalmából hálaadó istentiszteletre gyűltek össze július 25–én az egyházközség hívei és a meghívottak.
Július 9–én volt tíz éve annak, hogy felszentelték a szatmárnémeti Szamos–negyedi református templomot. Ebből az alkalomból a hívek vasárnap hálaadó istentiszteletre gyűlnek össze, ahol Dr. Békefy Lajosné Röhrig Klaudia a 84. zsoltár sorait olvasta fel, amelyekben az Isten háza utáni vágyódást elbeszélő mondatokat hallhattak a hívek. A bevezető gondolatok elhangzása után a templomépítő Szamos-negyedi gyülekezet tagjait, és az eseményen megjelent vendégeket Dr. Békefy Lajos lelkipásztor szószéki igehirdetésében ezer éveket felölelő bibliai igékkel buzdította. Az Ószövetségből ismert történetben azt olvashatjuk, hogy Dávid, mikor király lett, azért, hogy megmutassa az Úr iránt érzett szeretetét, templomépítésére tett ígéretet. Ezt megelőzte az, hogy az uralkodóvá lett Dávid szívében megszületett a megmásíthatatlan elhatározás, a templomépítés gondolata, bár ez Isten terve és rendelése szerint fia, Salamon által lett valóssággá. Az Isten házának építése kiváltság, azért építünk templomot, hogy oda vigyük boldogságunkat, de fájdalmainkat is. Onnan a Teremtőt figyelő szívvel kell mindig távozni, azzal a hittel, hogy a mennyei Jeruzsálem életünk célja.
Az elmúlt évek
Bogya Kis Ferenc lelkipásztor az 1994–2000 között épült hajlék történetét vázolta fel az ünneplőknek, az első napoktól kezdve, majd a szabad ég alatt, és az alagsorban megtartott istentiszteleteken keresztül, folytatva a parókiaépítéssel, és az egyházkerületben elsőként nyitó református óvoda üzemeltetésével. Ezen célok beteljesedését köszönik meg Istennek, erőt kérve a további tervük, egy idősek számára építendő otthon megvalósításra — fogalmazott a lelkipásztor. erdon.ro

Ünnepi istentisztelet és koszorúzás Bethlen Gábor szobránál Szatmárnémetiben
A reformáció emléknapján ünnepi istentiszteletet tartottak a Szamosnegyedi református templomban. Ennek keretében sor került a presbiterek fogadalomtételére, majd megkoszorúzták a templomkertben található Bethlen Gábor szobrot.
Szombat délelőtt Bogya Kis Ferenc lelkipásztor hirdetett igét a Szamosnegyedi református templomban, a reformáció emléknapja alkalmából. A választás lehetőségéről beszélt, amit Isten biztosít nekünk: hogy őt, vagy bálványokat imádjunk, hogy a Krisztus példabeszédében emlegetett keskeny vagy széles utat válasszuk – hogy csak néhányat említsünk a választási lehetőségek közül. Ezek között ott van a választás a templom, ima, Isten és a hitetlen világ között is. Ha a keskeny utat választjuk, nem tartunk a többséggel, de csak azon az úton találkozhatunk Krisztussal. Elmondta: Isten megteremtett egy alapot, rajtunk múlik, hogy mit építünk rá.
Az ünnepi istentisztelet keretében tettek fogadalmat azok, akik a következő hat évben az egyházközség presbiterei lesznek. Tatár Miklós a főgondnoki, Hajdú Sándor a gondnoki feladatokat látja majd el.
Az istentiszteletet követően a résztvevők a templomudvarban található Bethlen Gábor szoborhoz vonultak, ahol Póti Eduárd történelemtanár tartott rövid előadást. Emlékeztetett rá, hogy 425 éve annak, hogy anyanyelvünkön olvashatjuk a biblia igéit. Felelevenítette a magyar nyelvű bibliát megelőző időszakot, amikor a latin nyelvű misékből a hívek egy szót sem értettek – emiatt pedig voltak, akik félrevezették őket.
Beszédében megemlékezett Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről is, aki korának remek politikusa és diplomatája volt. A vallási háborúk korában birodalmában vallásszabadság volt. Egyetemet alapított Gyulafehérváron, pénzzel és könyvekkel támogatta a Szatmári Református Gimnáziumot. Hithű reformátusként többször is végigolvasta a bibliát.
A beszédet követően megkoszorúzták az erdélyi fejedelem szobrát, az ünnepség pedig nemzeti imánk eléneklésével zárult.
szatmar.ro
Erdély.ma

Ahol szeretet van, erő is van
A tél kétségkívül az az évszak, mikor a legtöbb „látható” segélyakció zajlik, hiszen sok a rászoruló, a hajléktalanoknak szállásra, ételre van szükségük a túléléshez. Rászorulók, hátrányos helyzetűek azonban az év minden napján vannak, nemcsak a téli ünnepek idején. Arról, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hogyan segít a szükségben szenvedőknek, Vinczéné Pálfi Judit missziói előadótanácsos beszélt a Reggeli Újságnak.
„A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) szociális hálója van, ami egyházi nyelvezetben természetesen azt jelenti, hogy szeretetszolgálat, azaz diakónia. Ha Nagyváradon maradunk, ahol egyházkerületünk székhelye is található, akkor elmondhatom, hogy itt 2013-ban indítottuk be a Diakónia Keresztyén Alapítványt nagyváradi fiókját” – vezetett be minket munkájukba Vinczéné Pálfi Judit. A 2013-ban létrehozott váradi alapítvány fiókszervezete a kolozsvári Diakónia Keresztyén Alapítványnak. A váradi fiók létrehozatalával a két református egyházkerület szeretetszolgálata egységesen jelent meg a világban. „Ez az alapítványunk elsősorban házi idősgondozással foglalkozik Nagyvárad területén, 2015-ben beindítottunk egy munkapontot a Szilágyságban, Perecsenyben, és idén is igyekszünk új munkapontot beindítani, de ez a közeljövő zenéje.” A Diakónia Keresztyén Alapítvány kolozsvári fiókja a KREK-kel közösen újragondolta, -szervezte és -indította az úgynevezett roma gyermek-projektet, a Kolozsvári út 63. szám alatti székelyen, és 20–24 gyermek helyett jelenleg már 81 gyermekkel folyik a munka délelőtt, délután. A program nemcsak szigorúan arról szól, hogy várják, hozzák a gyermekeket, és ott vannak velük négy órán át, hanem a szülőket is látogatják, folyamatos a kapcsolattartás a családokkal.
Romamisszió és idősgondozás Váradon
A roma családok között végzett munka nagyon kiterjedt Bihar megyében, ez egyházi viszonylatban a Bihari Református Egyházmegyét, illetve az Érmelléki Református egyházmegyét jelenti. Bihar megyében Nagyvárad mellett Biharfélegyházán, Bihardiószegen, Csokalyon, Kágyán, Székelyhídon, Köbölkúton, Kiskerekiben, Monospetriben, Hegyközszentmiklóson és Szentjobbon folyik ugyanez a munka. „Összesen közel 400 gyermekkel foglalkoznak a munkatársaink, körülbelül 30 munkatársunk van, közülük kilenc roma származású. Vannak közöttük vallástanár-szociális munkás végzettségűek, vannak tanítónők, akik bedolgoznak, és vannak szakképzettség nélküli roma munkatársak, akik megbízhatók, lelkiismeretesek, s örömmel beálltak a Diakónia Keresztyén Alapítvány munkatársainak a sorába” – magyarázta az előadótanácsos. Ő legalább évente kétszer találkozik ezzel a munkatársi közösséggel, ugyanis tudatosítani szeretné bennük, hogy a református egyházkerülethez tartoznak. „Valamilyen formában összetartozunk, és a találkozásokkor egy áhítattal, munkamegbeszéléssel, beszélgetéssel vagyunk együtt, egyrészt azért, hogy én is első kézből tájékozódjam arról, hogy a roma misszió területén mi zajlik gyülekezeteinkben, másrészt azért hogy én is tudjam őket lelkesíteni illetve biztatni.” – mondta Vinczéné Pálfi Judit.
A Kolozsvári úton tehát a földszinten a roma misszió zajlik, a Diakónia Keresztyén Alapítvány idősgondozással foglalkozó részlege ugyanott, az emeleten működik. Négy idősgondozó munkatársuk van, ők körülbelül 25–30 személlyel foglalkoznak. „Van, akit nem napi szinten, van, akit kétnaponta, van, akit háromnaponta kell meglátogatni, attól függően, hogy az illetőnek mire, milyen jellegű segítségre van szüksége. Elsősorban olyan idős emberekről van szó, akiknek vagy van családjuk, de külföldön, és egyszer ugyan ki tudnak mozdulni a lakásból, vagy nem tudnak kimozdulni, ez adja meg annak a mértékét, hogy hogyan, milyen időközönként kell őket látogatni és milyen gondozásban kell őket részesíteni” – fogalmazott Vinczéné Pálfi Judit.
A Lámpás Alapítvány
A felsoroltak mellett működik a nagyváradi székhelyű Lámpás Alapítvány, amely tulajdonképpen egy ernyőszervezet. „Ez az az ernyőszervezet, amely alatt összegyűjtöttük a diakóniai tevékenységeket folytató gyülekezeteinket kerületszerte, Temesvártól Nagybányáig, azokat, amelyekben bármilyen szeretetszolgálati munka zajlik. Ne feledjük, hogy mindaz, ami a gyülekezetben zajlik, a társadalomban is történik, mert gyülekezeteink tagjai a társadalomban élnek, legyenek városnak vagy falunak a lakói. Ugyanakkor a Vura Otília vezette Lámpás Alapítványnak különböző, más tevékenységei is vannak, elsődleges céljuk a hátrányosan megkülönböztetett egyének, közösségek életminőségének javítása. Közösségi, információs és tanácsadóközpontot működtetnek. Amivel nap mint nap foglalkoznak: tanácsadás, közvetítés, oktatási foglalkozások, műhelymunkák szervezése. Családvédelem, információ külföldi munkakeresők számára, nők, lányok védelme, olyan projektek, amelynek keretében információs alkalmakat tartanak az iskolákban, gyülekezetekben, egyházmegyéinkben” – magyarázta az előadó-tanácsos. Például tájékoztatják a fiatal lányokat a külföldön rájuk váró veszélyekről. Sokan dönthetnek váratlanul, azt mondhatják, hogy „én megyek külföldre, mert ott milyen jó és milyen könnyű” és ott szembesülnek azzal, hogy kényszerprostitúció vagy ezer veszély vár rájuk. A Lámpás Alapítványnak épp emiatt a munka miatt nagyon sok hasonló működésű külföldi alapítvánnyal is van kapcsolata.
Nagyváradon gyülekezeti alapítványként működik a Csillagváros Alapítvány, ennek célja szintén az idősek látogatása, gondozása. És a megyeszékhelyen van a Nagyvárad-Őssi Mentálhigiénés Központ is. Nyilvántartják a Csillagocska Alapítványt, amely elsősorban a népi kultúrával és hagyományőrzéssel foglalkozik. Szintén váradi székhelyű az Agnulli Dei, a velencei idősek otthona, amely nagyon sokrétű, nagyon sokféle szociális diakóniai tevékenységet folytatott az elmúlt 15 évben, majd idősek otthonává vált, amire ugyancsak nagyon nagy szükség van a városban. A királyhágómelléki egyházkerület szociális napközit is működtet, amivel ugyancsak a nagyon hátrányos helyzetben lévő szülőket, családokat támogatják, a gyermekekkel négy órát foglalkoznak ott, „Dombi Enikő szociális munkás végzi ezt a nagyon szép és nagyon gazdag szolgálatot, oda is el szoktam menni évente legalább kétszer, hogy találkozzam velük. Áhítatot tartok, beszélgetek a gyerekekkel és részt veszek abban a műsorban, amit a gyerekek előkészítenek” – mondta Vinczéné Pálfi Judit. A szociális napköziben általában 15–18 gyermek van, előkészítő osztályostól a negyedik osztályosig, de kivételes esetben a testvér is még csatlakozhat. Itt ebédet is kapnak a gyermekek és foglalkoznak velük.
Romamisszió, idősgondozás szociális bentlakás
Nemcsak Nagyváradon, más Bihar megyei teleüléseken is folyik a munka, tudtuk meg. „Ha ki akarunk menni Nagyváradról, akkor indulhatunk Tenke irányába, ahol több mint húsz éve működik a Tenkei Református Szeretetotthon, az idősek otthona, ami ugyancsak hiánypótló volt annak idején, mikor beindult, és mind a mai napig nagyon jó, hogy van. Tenkéről visszajövet Nagyszalontára érünk, ott is tudjuk, hogy létrejött néhány évvel ezelőtt a nagyszalontai református gyülekezet és a Bocskai István Alapítvány által a József Ház, Református Idősek Otthona, amire ugyancsak szükség van. Az Érmelléken a református egyházmegyében Székelyhíd központtal működik az ÉRDA, azaz Érmelléki Református Diakónia Alapítvány, amit még Gergely Annamária szociális munkásunk alapított. Úttörő munka volt ez az egész egyházkerületben, de az egyházmegyében is annakidején, valamennyi lelkipásztor összefogott, ez 37 gyülekezetet jelentett akkor, az ő összefogásukkal jött létre az alapítvány azért, hogy az érmelléki nagyon szegény falvak nagyon szegény családjait tudják feltérképezni, illetve támogatni. Mind a mai napig működik az ÉRDA, amely a rokkant fiatalokat és családjaikat, illetve a nagyon szegény családokat felkarolja. Most volt egy németországi négytagú diakóniai csoport Székelyhídon, a gyülekezetben tettek látogatást, meglátogatták a cigánysort, azt a közeget, ahol gyülekezet és az ÉRDA is működik. Két nappal azután találkoztam én a küldöttséggel, mélyen meg voltak döbbenve, könnybe lábadt szemmel kérdezték, hogy létezik, hogy az Európai Unióban még létezik ilyen lakhatási körülmény? Mondtam, nekik, hogy ez nekünk természetes… Körülbelül tíz évig jártam kisebb-nagyobb rendszerességgel Németországba, Svájcba, Spanyolországba, stb. az Európai Keresztyén Nők Ökumenikus Fórumának a konferenciáira, ahol többek között találkoztam egy brüsszeli képviselővel, aki a kelet-európai roma kérdésért volt felelős. Beszélgettünk, és kérdeztem, hogy járt-e már terepen. Az illető hölgy azt mondta, hogy nem járt még soha, ekkor megkérdeztem, ne haragudjon, de hogyan tudja koordinálni vagy elképzelni a kelet-európai roma integrációs kérdést így. Mondta, hogy leveleket, feljegyzéseket szokott kapni és azokra reagál. Meghívtam nagy szeretettel a svájci illetőségű hölgyet, hogy jöjjön, szívesen elkalauzoljuk a mi romatelepeinkre, hogy legyen képe, legyen fogalma arról, amivel foglalkozik Nem jött el. Ezért tart ott az unió, ahol tart.” – summázta a lelkipásztor.
Ugyancsak az ÉRDA-nak egy kiágazása a micskei székhelyű Sámuel szociális bentlakás. Ez mind kisebbségi létünk, mind az ott folyó szociális, diakóniai, szeretetszolgálati tevékenység miatt fontos. Bertalan Csilla szociális munkás az igazgatója a micskei szociális bentlakásnak. „Micske részben már kicsit szórvány, Micskén van nekünk egy előkészítő osztálytól nyolc osztályig terjedő iskolánk, viszont a szociális bentlakás hozzájárul ahhoz, hogy különböző, nagyon elszórványosodott falvakból odahozzák a gyermekeket. Roma és nem roma gyermekek laknak ott egyaránt, és nagyon értelmes és nagyon aranyos roma gyerekekkel találkozom, oda is szoktam menni, velük is tartom a kapcsolatot. Olyan 15–18 gyerek lakik a bentlakásban, akiket hétvégente a bentlakás fuvaroz, hoz-visz a családjaikhoz. Vannak olyan családok, amelyek olyan körülmények között laknak, hogy nem tudnak a gyermekek hétvégenként, csak vakációban hazamenni. Nagyon nehéz körülmények között, de él és van a Sámuel szociális bentlakásunk is.” – mondta Vinczéné Pálfi Judit
Az érmelléki egyházmegyében Magyarkécen működik a Kécenlét Alapítvány. Mike Pál lelkipásztor a vezetője az alapítványnak, roma gyermekekkel és fiatalokkal foglalkoznak, több mint százzal, tíz évnél régebben. Érszöllősön működik egy nagyon jó szociális konyha, Mezőtelegden is van idősgondozás, és Árpádon is ezzel szeretne foglalkozni a gyülekezet, terveznek napközis foglalkozást és idősgondozást, Biharfélegyházán működik a Gálya Egyesület, amelyet Szabó Zsolt lelkipásztor hozott létre, házi idősgondozással foglalkoznak, és ugyancsak roma missziót végeznek. „Ez egy kis egyházközség, és itt Szabó Zsolték létrehozták ezt a több mint tíz éve működő roma missziót, feleségével együtt, aki tanítónőként vállalt ebben részt. Gyönyörű maga a templom, a gyülekezet és Biharfélegyházáról már kinőtt roma munkatárs, aki dolgozik ebben a közösségben, és ez fantasztikus. Nagyon boldog voltam, amikor megláttam azt a fiatalembert, s mondta a lelkész felesége, hogy ő a tanítványunk volt” – idézte fel Vincze Judit.
Élesden, a Királyhágómellék földrajzilag utolsó előtti gyülekezetében (az utolsó Rév) működik a Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthon, ami 25–30 gyermeknek ad otthont, Dénes Éva szociális munkás az igazgatója, és szükség is van rá, nagyon nagy lelkesedéssel vezetik Dénes Istvánnal együtt az árvaházat.
Kitekintő
A királyhágómelléki egyházkerült azonban nemcsak Bihar megyéből áll, így Vinczéné Pálfi Judit arról is beszámolt lapunknak, hogy a többi megyében milyen szociális tevékenységeket folytatnak.
A nagykárolyi egyházmegyében van a Dégenfeld Alapítvány, a Dégenfeld-család a hadadi kastélyát adta használatba a református egyháznak, ott elsősorban ifjúsági rendezvényeket, ifjúsági konferenciákat, táborokat szoktak szervezni. Ugyancsak az egyházkerület területén, a károlyi egyházmegyében, Lelében található a jól működő Oikodomos Keresztyén Alapítvány, amely holland támogatással, a református egyház és a helyi közigazgatás támogatásával működik, ott időseket gondoznak, recepteket írnak, elviszik a gyógyszert, beadják az injekciót. A szatmári egyházmegyében, Szatmárnémetiben, a Szamos negyedben a semmiből épített templomot a kilencvenes években a Bogya-Kis házaspár, ők évekig a szabad ég alatt prédikáltak, építettek templomot és óriási  gyülekezetük lett a Szamos negyedben. Ők óvodát alapítottak a gyülekezetüknek, egy újabb ingatlant sikerült megvenniük, felújítaniuk, ahol időseknek tartanak napközis foglalkozást, áhítattal, beszélgetéssel, énekléssel, gyülekezetépítési misszióról is  szó van, ebédet visznek azoknak, akik nem tudnak már odajönni, tehát diakóniai munka folyik.
A nagybányai egyházmegyében a Bethesda Házról tudunk Szamosardón, ahol szociális központ működik. Mivel nincs orvos a községben, orvosi felügyeletet biztosítanak heti két alkalommal, ami vizsgálatot, receptkiírást, gyógyszerbeszerzést is jelent.
A Szilágyságban házi idősgondozás folyik Mocsolyán, Szilágyerkeden, Szilágyballán, Perecsenyben és Szilágynagyfaluban.
Kettős kisebbségben
Arról, hogy mi segítheti munkájuk, a missziós előadó így válaszolt. „Nagyon örülök annak, hogy a sajtó megkeres és megkérdez. Épp ahéten beszélgettem főtiszteletű Csűry István püspök úrral egy egészen más témában, de egyházi kérdésről, természetesen, s ő a következőképpen fogalmazott »közösségi illetve anyagi korlátok között élünk. « Ez így igaz, kétszeres kisebbségben vagyunk. Egyrészt magyar nemzeti kisebbségként, illetve protestáns egyházként is. Életfelfogásom, hitbeli meggyőződésem szerint épp ez a két tényező az, ami aktivál, ami valóságos tettekre késztet, ez a motivációs erőforrás. A rendelkezésre álló erőforrásokat nem szabad stagnálni engedni, hanem a meglévőkkel ott, úgy hatni, amint csak képesek vagyunk. Mert, aki ad, annak adatik, aki szeret, azt szeretik, aki él annak élete lesz, aki épít, annak jövője lesz. Hajt bennünket az ige, hajt bennünket a missziói parancs: Tegyetek tanítványokká minden népeket, (Máté 28.18), és ott van a Galata 6.2: Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét. És hogy ha mi ezt komolyan vesszük, akkor nemcsak prédikáljuk az Isten igéjét a szószéken, hanem elindulunk. Csillagvárosra 1999 novemberében kerültünk Szentjobbról, ahol 180 gyülekezeti tagunk volt, óvodástól aggastyánig. Megvolt minden korosztály, kis falusi gyülekezet, nagyon jó közösség. Váradon elsősorban azt láttunk, hogy aki szembenéz velünk, az egy elöregedett gyülekezet. Már kezdődtek a konferenciák, sőt megerősödöt  a diakónia, jöttek a hollandok, mi nagyon sok ilyen konferencián, képzésen részt vettünk a férjemmel együtt, és azt a döntést hoztuk már 2000-ben, hogy nem elég hirdetni, az igét, ahogy Krisztus mondja cselekedjétek meg. Így indultunk el, így lett megalapítva a Csillagváros Alapítvány, és a gyülekezet házi idősgondozói szolgálata, önkéntes alapon elsősorban. S ahogy ide kerültem a püspökségre azóta is, s amíg élek és amíg tevékeny leszek én ezt fogom vallani, hogy Isten az embert nem azért hívta el, vagy hívta életre, hogy csak beszéljen, hanem azért is, hogy cselekedjen. Ha ebben van egy isteni töltet, egy isteni elhívás, akkor az Isten dicsőségére, a másik ember javára cselekedhetünk. Örülök, hogy ablak nyílik a külvilágra, innen, ilyen formában is, és nagyon örülök annak, hogy a Lámpás ernyőjét most egy kicsit kinyitjuk, és alánézhetnek ez alá az ernyő alá, mindazok akik akár Bihar megyében vagy akár a megye határán is túl laknak, keressenek meg minket, hívjanak bennünket. Hiszem hogy ahol van szeretet, ott van erő is. És ha valaki elindul, és jó ügyért indul el, annak lesznek követői.”
Fried Noémi Lujza. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Beiktatták minden idők legfiatalabb szatmári esperesét
Az elmúlt háromszáz évre visszamenőleg dokumentálható, nem volt még ilyen fiatal esperese a Szatmári Református Egyházmegyének. Beiktatták a mindössze 37 esztendős Király Lajos batizi lelkipásztort, aki Istentől kért bölcsességet székfoglaló beszédében.
Pénteken délelőtt a 10 órakor kezdődő istentiszteleten, a Láncos templomban tartották meg az egyházmegye alakuló közgyűlését, ahol Csűry István királyhágómelléki püspök hirdette Isten szavát a Napi Ige alapján: „Ugyanis az első hónap első napján határozta el, hogy eljön Babilóniából, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe Istenének rajta nyugvó jóakaratából. Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett arra, hogy kutassa és megcselekedje az ÚR törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és végzéseket." (Ezsd 7,9-10) Elsődleges legyen az új vezetőség számára az egyház építése! - mondta igehirdetésében a főpásztor. Mindezt kiegyensúlyozottan kell tenni, az egyház tekintélyét nem eljátszva és bizonyosnak kell lennünk abban, hogy mellettünk van az Isten. Legyen ez egy új rendszerváltás kezdete, ahol mernünk kell döntéseket is hozni!
Az igehirdetést követően Kovács Sándor esperes és Csűry Miklós főgondnok nyitotta meg a közgyűlést, majd sor került az egyházmegyei fegyelmi bizottság megválasztására.
A szünetet követően ünnepélyes fogadalomtételre került sor, Kovács Sándor leköszönő esperes kérte ki az alábbiak közül azoktól az esküt, akik még eddig nem töltötték be az adott tisztséget: Király Lajos esperes, Dr. Puskás Csaba főgondnok, Kiss József lelkészi főjegyző, Boga Ferenc presbiteri főjegyző, Versényi István lelkészi aljegyző, Póti Dániel presbiteri aljegyző, Nagy Erika missziói előadó, Győrbíró Sándor katekétikai előadó, Rácz Ervin ifjúsági előadó, Szilágyi Róbert számvevő, Higyed Gyöngyi zenei előadó, Giczei Tünde jogtanácsos, Matuz Zsolt műszaki előadó, Kürti Tamás levéltáros, Szatmári Elemér EVB-lelkészi elnök Tatár Miklós EVB-presbiteri elnök Varga Szilárd EVB-póttag. Egyházmegyei lelkészi tanácsosok: Keresztúri Sándor Zsolt, Jobb Domokos, Higyed István, Varga Szilárd, Simon Attila.
Egyházmegyei lelkészi tanácsosok, póttagok Higyed János, Képiró Gyula Jenő, Korda Zoltán. Egyházmegyei presbiteri tanácsosok: Dr. Vass Zoltán, Bűcs Attila, Póti Csaba, Tatár Miklós, Gyapai Sándor. Egyházmegyei presbiteri tanácsosok, póttagok: Csorvási Béla, Elek Károly. Egyházkerületi lelkészi tanácsosok: Máthé Róbert, Keresztúri Sándor Zsolt, Képíró Gyula Jenő, Korda Zoltán. Egyházkerületi lelkészi tanácsosok, póttag: Rácz Ervin, Bogya Kis Ferenc. Egyházkerületi presbiteri tanácsosok: Csűry Miklós, Bűcs Attila, Tatár Miklós, Kiss József. Egyházkerületi presbiteri tanácsosok, póttagok: Halász Béla és Gyapai Sándor. Fegyelmi bizottság, lelkészi tagok: Mészáros Mihály, Kovács Mátyás Péter, Kürti Tamás Fegyelmi bizottság, lelkészi póttag: Szatmári Elemér. Fegyelmi bizottság, presbiteri tagok: Kánya Gyula és Póti Dániel. Fegyelmi bizottság, presbiteri póttag: Balázs Bandi István.
„Vigyázz a szolgálatra, melyre vállalkoztál az Úrban, hogy azt betöltsed! (Kol 4,17) mondta Pál apostol idézve Kovács Sándor Király Lajosnak, azaz a leköszönő az új esperesnek. Sok olyan szolgálat lesz előtted, amire nem is gondoltál, de ha programod az Ige hirdetése, akkor nincs mitől félned, mert Isten veled lesz! - biztatta. Majd jelképes cselekedetként átadott egy Bibliát, az egyházmegye pecsétjét és kulcsát.
szatmar.ro